Tanulószoba

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-03-06, 3:01 am

*Miután megtörténik az apró nézeteltérés, tehát a bemutatkozás pótlása és mindketten kissé felállnak és kezet ráznak, a srác csak halványan elmosolyodik, majd kis idővel később beszélni is kezd. Na nem akarja sokáig zavarni Troyt, csak jobbnak látja, hogy ha megmagyarázza, még is miért nem mutatkozott be. Őszíntén szólva a gondolatai teljesen máshol járnak, de a srác kíváncsi, így rá is kérdez arra, hogy még is mi történt. Nathaniel viszont nem mondhat túl sokat, hiszen megígérte, de azért sóhajt egyet és pár szót még is csak elmond, amit egy sentinel lehet, hogy már tud.*
- Ma találkoztam pár emberrel, akiket a minisztérium ide küldött. Egyik nő még egész szimpatikus volt, de a többiek nem igazán. Te láttad már őket? *kérdi a fiúra pillantva, majd kissé morogva hozzáteszi.* - Nem tudom, hogy a minisztérium minek akar beavatkozni az iskola ügyeibe. Főleg azt nem, hogy mi jogon faggatják a diákokat. *szépen kifejti nem tetszését és azt is, hogy a minisztériumból is elege van. Eddig még nem volt dolga onnan senkivel se, de most bizony még is volt, nem is akármilyen.*
- Szóval az egyikükkel kissé többet beszéltem a kelleténél és az agyamra ment a faggatózásával, hogy mindenhova követett és hogy egy kérdést vagy százszor feltett. Rosszabb volt, mint egy bírósági tárgyalás. *ismét inkább a könyvre pillant, majd utána a srácra.*
- De sajnos nem úszom meg ezt az egészet. Sirius halála, ami az én lelkemen szárad bizony most arra késztet, hogy túléljem ezeket a piócákat. *húzza el a száját, majd legyint. * - Na de hagylak tanulni, bocs, csak kissé elragadtatta magam. *ő már csak ilyen, szeret beszélni, ismerkedni is, de most nem ezért van itt, hanem ismereteket gyűjteni, méghozzá az élőholtakról. Ha valaki meglátná, biztosan nem értené félre, hiszen misztikus lények ismeretén is volt szó róluk és aki ott látta Nathet, biztosan tudja, hogy a fiú nem sokat ért hozzájuk, de most már muszáj lesz pár dologra fényt derítenie.*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-03-06, 3:15 am

* A bemutatkozás után Nath elejt pár információt, amire Troy felkapja a fejét, és kérdezősködni kezd. Legalább is, hogy jó sentinel legyen ott kell segítenie, ahol tud. És ha most itt akkor itt. Tehát megkérdezi, hogy mi történt, erre Nath elkezdi mesélni, hogy telt a napja, mármint, hogy kivel találkozott. *
- Nem. Igazából a mai nap még nem jöttem ki a szobámból. De mit keresnek itt?
* Teszi fel a kérdést, bár ez ilyen költői kérdés akar lenni, de az se baj, ha Nath válaszol, mert végül is szeretné tudni, hogy mi olyan fontos, ami miatt idecsödült a minisztérium. Már pedig ha itt vannak, akkor tuti, hogy nem csip-csup ügy, és erről Troy meg nem tud. Ez kicsit fájó a számára, mivel szeret mindent tudni, főleg ha ilyen nagy akció készül. Azzal, hogy faggatják a diákokat... Hát Troy-t még nem találták meg, de ennek csak örülni tud, hiszen az eléggé gáz lenne ha pont őt hallgatnák ki. Meg hát azt se értené, hogy miért, mivel nem csinált semmit, és tudtával nem látott semmi olyat, ami miatt ki kéne hallgatni a fiút. *
- De mért szállt rád ennyire a minisztérium?
* Troy már csak ilyen szeret kérdéseket feltenni, és szeret összezavarodni. Bár most nem kell sok ahhoz, hogy összezavarodjon, mivel Nath mozaik mondatokban beszél, amit kicsit nehéz összerakni, bár most az a célja, hogyha konkrét kérdést rak fel, akkor úgy ahogy összetudja állítani a dolgot. Majd elhangzik egy ismerős név, Sirius. Na most meg mi köze van Nath-nek Sirius-hoz? Most jön el az a pillanat, hogy így este forogni kezdenek az agy kerekei, hogy megértse mire akar kilyukadni Nath. *
~ Sirius?! Mi van? ~
* Szegény már megint lemaradt egy évszázaddal. Ő úgy tudta, hogy Sirius méreg által halt meg, akkor most, hogy jön ide Nath? Na ez kicsit zavaros, így nem kertel sokat, megszólal. *
- De Sirius méreg által halt meg. Mért száradna a te lelkeden?
* Most már kezdi nem érteni, de amikor Nath mondja, hogy nem zavarja és hagyja tanulni, elmosolyodik és megszólal. *
- Szívesen beszélhetsz, ha gondolod meghallgatlak. Persze csak ha akarsz róla beszélni.
* Tisztázza le a dolgot, mert azért ez a történet érdekesebb, mint az óra anyag és a házi. *

// Fagy //

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-03-09, 1:11 pm

*A Tanulószoba most üres. Már eléggé benne vagyunk a délelőttbe, lassan az összes diák elindul ebédelni. Aysha még nem. A leányzó a délelőttjét a Tanulószobában töltötte a Kandalló előtt. Ha valaki benézett, nem hallatszódott semmi, a lány nem adta a jelét, hogy itt lenne. De amint egyedül maradt apró, halk szipogások töltötték be a szobát. Aysha sírt. Vagy inkább pityergett - ez jobb szó rá. Emlékezi jött ide. Itt szakítottak Jal-lal és fájdalmas emlék ez neki. De néha jobb emlékezni. hiszen, ha az ember nem ápolja az emléke3ket, nem emlékezik, azok szép lassan eltűnnek. És Aysha nem akarja, hogy Jal eltűnjön az emlékezetéből. Régóta nem látta a fiút, csak az órákon, de akkor sem mindig. Kerülte. Igen, kerülte, hiszen nem akart vele találkozni. A bál óta tudja, hogy van párja és nem akarja egy másik lánnyal látni. De sajnos ilyen az élet. A lányon egy fekete farmer van, egy térd alattig érő magas sarkú csizma, egy fekete, kivágott top, valamint egy citromsárga ing. Igazán csinos ma is a leányzó. A lábait átölelve dől a hideg falnak a kandalló melege mellett. Kezében egy rongyos zsebkendőt szorongat. A szemfestéke kicsit elmosódott már, de ez érdekli most legkevésbé a lányt. Asírást már fél órával ezelőtt abbahagyta, most csak lehunyt szemmel emlékszik vissza arra az estére,amikor Jal-lal volt. A lába előtt egy nyitott könyv hever. Aysha csak azért rakta oda, hogyha valaki mégis bejönne, akkor azt lássa, hogy tanul. Pálcája a könyv mellett hever a földön. Nem használta, de ott van. Hiszen a tanuláshoz többnyire az is kell. Így tölti a délelőttjét a leányzó.*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-03-09, 1:25 pm

*Egy újabb nap, egy újabb lehetőség arra, hogy a minisztérium emberei megismerkedjenek a Mysterio diákjaival. Gaius nem tud most annyira aktívan részt venni a nyomozásban, tehát a nappal Caldoré, na meg a többi társáé is, bár azok közül ő személy szerint még mindig csak Thystet ismeri, de egyenlőre elég is neki csak a lány, nem akar túl sokat foglalkozni az itteni emberekkel, dolgozni jött ide és ha mindennek vége, akkor talán még a vámpírt is elkaphatja. Úgy se derülne ki, hogy ki végzett vele, tehát könnyedén el lehetne tusolni az ügyet.
A férfin most egy fekete bőrnadrág van, szintén hozzá illő bőrkabáttal, amely körülbelül a térdéig ér. Lábain csizma díszeleg, valami furcsa mintával, talán keresztet lehet felismerni benne, de nem teljesen biztos és a kabát alatt most ott van még egy szintén fekete színű ing. Bizony furcsa hatást kelt, de annyi legalább biztos, hogy nem nézi senki se tanárnak.
A második emeleti folyosón sétálgat, majd ahogy nézi az ajtókat, egyszer csak megakadnak szürke, ezüstösen csillogó szemei egy ajtón, melyre az van írva: Tanulószoba. A férfi bizony meg is áll előtte, majd rövid gondolkodás után benyit. Lehet, hogy mindjárt ebédidő van, viszont egy ilyen helyen elég nagy esély van rá, hogy összefut legalább egy diákkal.
Ahogy belép a terembe, körbehordozza szemeit a berendezésen, majd végül a kandalló mellett állapodnak meg szemei, ahol ki is szúr egy lányt, aki sír. Várjunk csak, sír? De még is miért? Na de nem is az a fontos... a síró ember őszínte és könnyen bízik valakiben, aki meghallgatja. Így hát a férfi lassan becsukja maga mögött az ajtót, majd meg is indul felé, hátát nekiveti a falnak és kezeit keresztbe teszi maga előtt.*
- Mi a baj kislány? *kérdi szemeivel a lányt nézve, hiszen hozzá képest bizony fiatal, bár Caldor se olyan idős, mint látszik, de ezt nem kell tudnia a másiknak.*
- Kint süt a nap... miért nem játszadozol a többiekkel? *nem igazán ért a gyerekekhez és talán most kezdi felfogni azt is, hogy Gaius miért folyamodott rögtön azokhoz az eszközeihez, amikhez, de ő azért még kitart a szép szavak mellett, nem tervezi, hogy rögtön bántani kezdi a diákságot.*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-03-09, 1:34 pm

*Aysha lehunyt szemmel emlékszik vissza arra a bizonyos éjszakára. Már rég nemsír, de most egy utolsó könnycsepp halkan gördül le az arcán. Aysha ajtónyitódást hall és egy villámgyors mozdulattal letörli a könnycseppet, felkapja a könyvet és belemélyed.Az egyik fotel félig takarta a lányt, szóval ha szerencséje van és elég gyors volt, mire a férfi megláthatja,már bőszen olvassa a könyvet.*
~Ha a békákat kibeleztük és kivettük a szívét, lassú parázson süssük meg...~*olvassa a lány és vág egy fintort. Becsukja a könyvet és elolvassa a címét: Boszorkányok szakácskönyve.*
~Jesszus. Legközelebb figyelni fogok rá, hogy a Tanulószobába legalább valami tanulnivalót hozzak~*gondolja a lány fintorogva. Majd mivel lépteket hall, úgy érzi, eljött az idő ahhoz, hogy megnézze, ki is tért be most a szobába. A szíve megdobban, mikor meglátja a csizmát, hiszen Jal-nal is hasonló van. Habár azon nincs semmiféle jel. A csizmáról fentebb siklik a tekintete. Végignézi a férfi lábait, majd a kabátját,a testét és végül az arcára siklik a tekintete. Elgondolkozik, hogy mit kereshet itt egy30 év körüli férfi. Aysha még nem hallotta a Minisztérium embereiről,így nem tudja, hogy ez a férfi egyike azoknak.*
-Nahát. Ide felnőtteket is beengednek tanulni? -*csúszik ki a száján az egyik gondolata,majd ismét végigméri a férfit. Ahogy az ismeretlen megszólal, Aysha szeme kikerekedik és egy hatalmas fintor terül el szép arcán. Úgy néz a férfire, mintha még nem látott volna férfit. Csak mered rá és nem szól semmit. Egy kis csönd után végül nyel egyet, értetlenül felvonja a szemöldökét és sóhajt egyet.*
-Maga valami gyerekimádó új tanár? -*kérdezi őszintén Aysha, hiszen valóban fogalma sincs róla, hogy ki áll előtte.*
-Bocs, de nem igazán érek rá... -*jegyzi meg és felemeli a könyvet, ám ügyel rá, hogy a férfi csak egy fél pillantást vethessen a könyv címére.*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-03-09, 1:52 pm

*A tanulószobába beérve bizony meghallja a szipogást, akár akarta a lány, akár nem, de a kiélezett érzékszervek, amelyek munkájához szükségszerűen bizony meghallatták a férfivel, hogy mi is történik odabent. Így hát pár lépés és már ott is van a lányka mellett. Csak egy gyors pillantást vet a könyvre, majd utána a lányra néz, aki úgy tűnik, hogy nagyon nem örül neki, sőt, próbál flegma is lenni.*
- Jobb lenne, hogy ha visszavennél ebből a stílusból, mert a végén még megütheted a bokád. *mondja kissé halk, igen csak titokzatos hangon, miközben szemei megcsillannak a lány felé, majd torkából mély kacagás tör ki a kérdés hallatán.*
- Viccnek is rossz lenne. De ezek szerint te még nem hallottál róla, hogy a minisztérium ide küldött pár embert. Úgy hogy a tiszteletet jobb, ha megadod. ~ furcsa, hogy a magiszterek nem szóltak a diákjaiknak ez ügyben, na de talán jobb is ez így. ~ *gondolja a szemeivel a másikat figyelve, majd meghallja, hogy Aysha nem ér rá, viszont a könyv címe elárulja, hogy annyira nem is elfoglalt.*
- Szerintem máskor is ráérsz recepteket olvasgatni. *mondja, majd körmét belevájja a saját ujjába és már int is a lány felé, aminek hatására láthatja, ahogy a férfi vére, mintegy kötél, úgy csavarodik rá a kezében tartott könyvre, majd kerül hamarosan Caldor kezébe, de a vér már sehol.*
- Békák? Azt hittem, hogy ennél jobb ízlésed van. *feleli, majd egy egyszerű dobással már az asztalon is van a könyv. Egy széket húz magához, majd leül és kissé előre is hajol a lány felé.*
- Beszélgessünk, utána pedig olvasgathatsz tovább. *remélhetőleg elég meggyőző volt és most már a diák is felfogja, hogy nem fogja megúszni ezt a kis társalgást sehogy se. Vagy normális lesz vagy pedig kellemetlen körülmények között, de válaszolni fog a kérdésekre, amelyek érdeklik a férfit.*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-03-09, 2:00 pm

*Aysha rájön, hogy a férfi bizony hallotta és látta is, hogy mit csinált pár másodperccel ezelőtt, mikor bejött. sóhajt egyet, majd a zsebkendőt beledobja a kandallóba és úgy néz a férfire. Becsukja a könyvet és a pálcájára pillant. A figyelmeztetést meghallva, felemeli a fejét és mélyen a férfi szemébe néz. Majd flegmán felvonja a szemöldökét. Ha lenne a szájában rágó, most fújna egy buborékot,de így csak a pillantás marad. Aysha kérdésére a férfi nevetni kezd és bizony igen viccesnek tartja, hogy tanárnak nézte őt a lány. Végül megtudja, hogy ki is a férfi.*
~Minisztérium? Mit keres itt a Minisztérium?~*fut át Aysha agyán egy gondolat és a szemében egy pillanatra a félelem és a határozatlanság villan meg. De hamar el is tűnik és az arca nyugodt lesz és komoly. Aysha nem szólal meg,csak tanulmányozza a férfi arcvonásait, a külsejét.*
~Egyáltalán nem úgy néz ki, mint valami politikus, vagy minisztériumi ember.Inkább mint valami vadász vagy auror~*gondolkozik a lány, de ekkor meghallja a férfi véleményét a receptekről. A lány egy pillanatra elpirul, majd a szeme kikerekedik attól, amit lát. Hirtelen felpattan, a pálcáját felkapja és a falhoz lapul.*
-Ki maga? *suttogja a lány. A szeme kissé össze szűkül és az arca már nem olyan nyugodt, mint pár perce volt. Mikor a férfi leül, Aysha kissé félve és gyanakodva az egyik fotelhez sétál és leül a férfivel szembe. A pálcáját nem rakja el,az asztal alatt a kezében szorongatja, támadásra vagy éppen védekezésre készen.*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-03-09, 2:19 pm

*Látja a másikon, hogy ahogy halad a beszélgetés, úgy veszi egyre komolyabban, ami természetesen nem negatívum. Caldor nem szándékozik bántani a lányt addig, amíg az nem ad rá okot és nagyon úgy néz ki, hogy kissé visszavesz, amikor megtudja, hogy bizony egy delegációs taggal találkozott a mai nap folyamán. De ahogy meglátja a kis bemutatót, hamar a falhoz lapul és pálcáját szorongatja.*
- Ugyan, semmi esélyed sincs ellenem, szerintem neked is feltűnt már. *halk sóhaj, majd végigsimít a haján, ez után pedig meghallja a kérdést, amire egy apró mosoly jelenik meg az arcán.*
- A nevem Caldor Dreskov. Na és a tiéd? *bizony szépen lassan kezdi a beszélgetést, nem ő akarta ezt a fajta stílust eleinte, hanem a leányzó, aki annyira furcsa modorral van megáldva vagy legalábbis az idegenek ellen. Észre is veszi, ahogy a lány leül, de a pálca nála marad, ami egy kis fenyegetettséget se jelent a másik számára, így nem is zavartatja magát, hiszen ő pálca nélkül is elég erős, ezt már Demien is megtapasztalta, bár a démoni sík jó húzás volt a magisztertől.*
- Na de most beszélgessünk egy kicsit, utána pedig elmehetsz, rendben? Nem lesz nehéz, csupán csak pár dolog érdekelne. *kezd bele most már teljesen normális stílusban a beszélgetésbe, majd ha a lány megnyugodott, legalábbis látszólag, felteszi a kérdést.*
- Még régebben, pár hónapja volt itt egy haláleset. Egy Sirius Alucard nevű diák halt meg. Mit tudsz róla? *kérdezi igen csak fürkésző, szinte már lélekbelátó tekintettel a lánytól, miközben teljesen nyugodtan ül a székén.*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-03-09, 2:29 pm

*Aysha valóban szorongatja a pálcáját és valóban eljut az agyáig az a kis tudat, hogy ha bántani akarják vagy épp meg akarják ölni, valóban semmi esélye nincs a férfi ellen. Egy kis Protego-val nem jut semmire. De ahogy leül, a férfi mintha normálisabb hangnemre váltana, amitől Aysha kicsit megnyugszik. A bemutató megijesztette, de fel is keltette az érdeklődését. A pálcáján a szorítás kezd gyengülni és lassan az asztalra teszi a pálcát, persze nem messze a kezétől. Mélyen a férfi szemébe néz, hogy tudassa vele: ennyit enged és ezzel jelzi, hogy ő bízik a férfiben. Reméli, hogy jól teszi és persze egy apró kis gyanú még mindig él a lányban. Ahogy a férfi bemutatkozik, Aysha biccent egyet. A kérdésre elgondolkozik, hogy elárulja-e a nevét, hiszen a szülei kémek és nem biztos, hogy jó lenne, ha a Darkblood név felreppenne a Minisztériumban.*
-Öhm... Aysha vagyok *mutatkozik be ő is röviden. Majdhogy ne legyen túl átlátszó, hogy csak a keresztnevét mondja, hozzáteszi: *
-Inflatus ház.
*Reméli, hogy a férfinek ennyi bőven elég lesz és nem fog rákérdezni másra, csak arra, amit feltétlenül kell tudnia. Persze Aysha kíváncsisága nagyobb, így mielőtt meghallaná a kérdést, gyorsan feltesz ő is egyet:*
-Mi olt az előbb az az izé...? *bök fejével a férfi keze felé, jelezve: arra a hosszú, vérszerű bigyóra gondol,amivel kivette a könyvét a kezéből. Majd meghallja a kérdést és kissé elsápad.*
~Sirius miatt vannak itt? Lehet, hogy azt hiszik, hogy mi öltük meg őt?~*fut át a lány agyán egy gondolat,de próbálja leplezni a riadtságát.*
-Nem tudok semmi Siriusról. Az egyik barátom mesélt róla, hogy a barátnője szerelmet vallott asrácnak, de gondolom ez magát nemérdekli... *vonja meg lazán a vállát a lány.*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-03-09, 3:01 pm

*A bemutatkozás megtörténik közöttük, úgy tűnik, hogy a leányzó is kezdi érteni, hogy csak egy egyszerű beszélgetést kell kibírnia, semmi több és ha ez ellen nem tesz semmit, akkor bizony nem lesz közöttük se konfliktus.*
- Látom kezded érteni, hogy mi az a jómodor. Bár a vezetékneved nem mondtad, de engem az nem is érdekel most, egy cseppet sem. *jegyzi meg a lányt figyelve, majd még mielőtt feltenné a kérdést, ő is kap egyet, méghozzá a kezére vonatkozóan. Arca nyugodt marad, de egy apró mosoly azért megjelenik rajta.*
- Vér... vérmágus vagyok, tehát csak egy pillanat lenne az egész, hogy a testedben található összes vért magamhoz vegyem. *kedves mosoly, majd nem is vár tovább, felteszi a kérdést, bár azt nem tudja, hogy a lánynak még is mennyi infoja van a dologról, de talán éppen elegendő.*
- Ez nem érdekel, valóban. Arról hallottam, hogy volt valami szarkofág ott, ahol meghalt ez a srác. El tudja mondani, hogy mi volt benne? És az is érdekelne, hogy miért is halt meg az a fiú. *ismét pár kérdés, úgy látszik, hogy ez a téma érdekli, de talán még a választ is meg fogja kapni, hiszen csak nem titok mindez. Miért is lenne, amikor a minisztérium csak segíteni akar? *

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-03-09, 3:13 pm

*bizony, Aysha is kezdi érteni, hogy itt nincs szükség semmi erőszakra és vélhetőleg ő sem fog belőle kapni. Ha pedig mégis... akkor meg így járt. Neki már akkor úgyis mindegy, ezt a fickót meg majd jól bezárják gyerek gyilkolásért. De Aysha nagyon reméli, hogy erre nem kerül sor és ahogy elnézi a férfi arcát, biztos benne, hogyha válaszol, akkor nem történik semmi baja. viszont szóba kerül az, amitől a lány félt: Caldor megjegyzi, hogy nem mondta Aysha a vezetéknevét. Aysha bent tartja a levegőt egy pillanatig, de mikor a férfi megjegyzi, hogy nem is érdekli, akkor Aysha kifújja. Majd egy apró kis gondolat üt szöget a fejébe és meg is kérdezi:*
-Nem vesznek fel jegyzőkönyvet a kikérdezéssel kapcsolatban? *hangzik el a lány szájából a kérdés, habár a lány is örül neki, hogy nem fogja visszahallani vagy olvasni azt, amit most el fog mondani.*
-Nem is érdekes... *motyogja a lány és a pálcáját nézegeti az asztalon. Mikor a férfi válaszol a kérdésére, Aysha felnéz rá és egy apró mosolyt lát a férfi amúgy is jól kinéző arcán. Szinte Ayshát is mosolyra csábítja ez a kis arcrezdülés, de ő még azért nem nyugodott meg annyira, hogy itt báj vigyorogjon a férfivel. A kérdésre nem kap valami kimerítő választ, de ijesztőt annál inkább.*
-Köszönöm, de ha nem haragszik, megtartanám magamnak *bólint egyet Aysha és mélyen a férfi szemébe néz. Majd sóhajt egyet, amikor meghallja a kérdést. Elmondja azt, amit tud, persze igen szűkszavúan. Nem akar senkit sem belekeverni semmibe. Végül a férfi igen részletes leírást ad a történtekről. Aysha felvonja a szemöldökét és kérdőn néz a férfire.*
-Ha ennyire tájékozott, akkor miért kérdez meg engem is? *morogja Aysha, majd sóhajt.*
-Igen, volt ott egy szarkofág. És valami Árny jött ki a szarkofágból, de én utána elájultam és csak a Gyengélkedőn tértem magamhoz. Nem tudom, hogy mi történt Siriussal és azt sem tudom, hogy mi volt az az izé... *meséli megadóan a lány. Végül a férfire pillant és várja a reagálását.*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-03-09, 3:29 pm

*Ha valami baj történne a lánnyal, bizony Caldor simán rákenné Gaiusra, de valamiért úgy érzi, hogy minderre nincs szükség, mivel a lány mint ha kezdene megnyílni és megváltozik a viselkedése is Caldorral szemben.*
- Jegyzőkönyv? Nincs szükség ilyesmire. Egyébként egy kis oklumencia és mindent megtudunk. *csupán csak ennyit mond, egy cseppet utalva arra is, hogy ha akarná, akkor bizony simán kiszedheté a lányból az információkat, de nem teszi, e helyett inkább kérdez és próbál barátságosabb is lenni, bár nem az előnye az ilyesmi, viszont ahogy látja a lány arcán a mosolyt, már tudja, hogy jó úton halad.*
- Nem haragszom és én se szándékoztam elvenni, nem vagyok vámpír, hogy szükségem legyen rá. *mondja egy aprócska mosollyal és bizony Gaiusra gondol, aki lehet, hogy más fajta eszközökhöz folyamodna a lány kihallgatásakor, de szerencsére most nem vele hozta össze a sors Ayshat.*
- Mert sajnos mindent nem tudok. De remélem, hogy ez a kis beszélgetés nem tart fel túlságosan és legalább nem sírdogálsz tovább. *mondja a másik arcát nézve továbbra is, majd amikor meghallja az információt, azt, amit eddig nem tudtak, azaz tévesen tudtak, szemei megcsillannak.*
- Szóval egy árny. *csupán csak ennyit mond és látszik is szemein, hogy örül az információnak és bizony ezt eddig még nem tudta.*
- Pont erre volt szükségem. Sajnos ebben az iskolában nem minden diák olyan közlékeny, hála Demiennek, de örülök, hogy te az voltál. *lassan fel is áll, több dolga nincs a lánnyal, főleg, hogy ha nem is tud mást. A sikerest pedig eredményesnek könyveli el.*
- Akkor hát, viszlát. *bizony amint megtudta amit akar, már nem is cseverészik tovább, hanem lép és inkább összefut a társaival, ideje egy kis információcsere.*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-03-09, 3:44 pm

*Aysha kezd megbízni a férfiban és figyelmen kívül hagyja azt az aprócska tényt, hogy Caldor úgy néz ki, mint valami rossz bérgyilkos. Egy kis figyelmeztető fény villog Aysha fejében, de a lány ezt figyelmen kívül hagyja. Mikor meghallja az okklumencia szót, kissé megmerevenedik.*
-De hiszen mindent elmondtam, amit tudok! *fakad ki Aysha kissé kétségbeesve, de hamar megnyugszik, mikor a férfi közli, hogy jobban szereti a kérdezést és csak végső esetben használja a gondolatolvasást. A vérrel kapcsolatban megbeszélik, hogy Caldor-nak semmi szüksége Aysha vérére, mire a lány halványan elmosolyodik, de még mindig a férfire figyel, hogy észrevegye hogyha esetleg jogtalanul az elméjében kezdene el kutakodni. Végül elmondja, hogy ő mit látott és hogy mit tud, ami szerinte nem sok, de Caldor szemének a csillogásából rájön, hogy valami olyat árult el, amit vagy nem kellett volna, vagy épp hatalmas jelentőséggel bír a férfi számára. Vagy épp mind kettő, de Aysha inkább a középső lehetőséget választja. *
-Nem sirdogáltam... *jelenti ki kicsit erőteljesebben, elpirulva a leányzó, hiszen nem akarja, hogy ennek híre menjen az iskolában. Az illemről meg is feledkezik egy pillanatra. De úgy tűnik a férfit ez nem érdekli, amint Aysha befejezi a történetét, megköszöni, majd el is siet. Aysha szemöldökfelvonva néz a férfi után.*
-Oké. Ez mi volt? *morogja magában és elhatározza, hogy keres egy tanárt, aki magyarázatot ad a történtekre. Jal-t már el is felejtette és nem is foglakozik vele tovább - egyenlőre.*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-04-01, 5:13 pm

*A Tanulószoba most csendes és kihalt. Nincs bent senki. A kandallóban ropog a tűz és csak az egyik fotelben ül valaki. Jake az, egy könyvvel természetesen. Teljesen nyugodtnak látszik, de belül hevesen ver a szíve. Egy elegáns fekete mellény van rajta, fekete inggel és fekete nadrággal. Gyászol? Talán. Ez csak azon múlik, akinek tegnap este egy levelet küldött: Jane-en. Megkérte a lányt, hogy 4kor jöjjön a tanulószobába, hogy megbeszélhessék a tegnap történteket. Jake nem haragszik a lányra. De fj az, amit tett. Egész este nem igazán tudott aludni, pörgött az agya, forogtak benne a gondolatok, hogy mit tegyen, vagy mit mondjon. Nem akarja elveszíteni Jane-t, de ez csak is a lányon múlik. Hiszen Jane-nek tudnia kell, hogy Jake mennyire szereti. De ezt a fiú nem fogja elmondani neki. Tudnia kell. Ha pedig nem tudja, akkor ott valami nagyon nagy gond lehet. De Jake bízik a lányban. Bízik benne, hogy még szereti, hogy megbánta amit tett és hogy ma le tudnak ülni és meg tudják beszélni a történteket. Ha Jane nem jön el… Erre a fiú nem is akar gondolni.*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-04-01, 5:26 pm

* Csendben nyílik a tanulószoba ajtaja és egy lány lép be rajta. Farmer miniszoknyát és egy szürke topot visel, fehér topánkával, hiszen odakint száz ágra süt a Nap és kár idebent tartózkodni egy ilyen remek idővel ellátott délután. Haja laza csikófarokba van fogva, karkötője megcsillan a fényben, amikor belép. Jane egyátalán nem nyugodt, de annyit sikerült már megtanulnia a bent tartózkodó fiútól, hogy nem szabad kimutatni az érzéseit. Már nem bánja amit tett. Előző nap és az előtt még hihetetlen lelkiismeret furdalása volt, de mikor Jake egy szó nélkül faképnél hagyta a vacsoránál, talán egy világ dőlt össze benne. Ez a fiú már nem az, akit megismert és, akibe beleszeretett. Alig vannak együtt, a srác mindig elmászkál, Jane-nek sose szól egy szót sem, titkolózik előtte és ebből a lánynak elege lett.*
- Szia Jake.* köszön teljesen nyugodtan, de nem megy közelebb, megáll az ajtóban és várja a srác mondanivalóját. Karját keresztbe fonja melle előtt és szemtelen pillantással figyeli a srácot. Egyátalán nem volt kedve ide jönni ma délután, de nincs mit tenni. Ennek is meg kell egyszer történnie, és úgy látszik, hogy a fiú ezt a napot tartotta a legalkalmasabbnak erre. Előző éjjel bagoly kopogtatott az ablakán. A lány már aludt, de reggel megtalálta a levelet a párkányon, amit Jake írt neki jellegzetes, dőlt betűivel. Elolvasta. A lényeg csupán annyi volt, hogy ezt meg kell beszélniük és, hogy másnap, vagyis ma négykor találkozzanak a tanulószobában. Hát négy óra van és ő itt van. Egy lépést sem tesz előre. Csak áll és vár..*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-04-01, 5:33 pm

*Jake keze egy leheletnyit megremeg, mikor olvassa a könyvet. Vesz egy nagy levegőt és a kandallóba bámul. Majd az órájára.*
~Lehet, hogy nem jön el…~*gondolja a fiú és a szívébe heves fájdalom nyilall. Talán ezért halogatta ennyire ezt a gondolatot? Mert tudta, hogy szíve így fog reagálni? Fájdalmas fintor jelenik meg az arcán, majd nyugalmat erőltet magára. Majd ismét a könyvbe mélyed. Egy érdekes bekezdést olvas és lassanként el is felejti, hogy miért van itt, teljesen belemélyed a könyvbe. Majd pár perc után hallja, hogy kinyílik az ajtó és Jane belép. Jake nem néz fel, belemélyed a könyvbe. Mikor Jane köszön, Jake még mindig a könyvet nézi. Egy pár pillanatig szemei sebesen falják a betűket, majd egy hirtelen mozdulattal Jane-re emeli a szemét. Lassú mozdulattal becsukja a könyvet, majd a fotel előtt állóasztalra teszi és lassan feláll. Egyik kezét a háta mögé rejti, majd másik kezét kinyújtja a lány kezéért és elindul felé.*
-Azt hittem nem jössz el… *jegyzi meg a fiú és szemébe egy kis bánat csillan meg. Megáll a lány előtt egy fél méterrel, kezét kinyújtja felé tenyerével felfelé és várja, hogy a lány megfogja a kezét. Ő nem búcsúzni jött ide. Ő csak beszélgetni, találkozni és jól érezni magát. De ahogy Jane szemébe néz, úgy érzi, hogy a lány viszont búcsúzni jött. Szívébe ismét egy heves fájdalom nyilall erre a gondolatra, lehunyja a szemeit, sóhajt egyet, majd kinyitja és ismét Jane szemébe néz. Majd vár.*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-04-01, 5:42 pm

* Jane még mindig szemtelen arccal áll az ajtóban, egyik szemöldökét felhúzva és a fiúra mered, de úgy tűnik, hogy a fiút nem hatja túlságosan meg, amikor köszön neki, hiszen totálisan bele van mélyedve a könyvbe, amit a kezében tart. Ez kissé fáj a lánynak, de ha a fiú így akarja, neki így is jó, csak könnyebb lesz. Majd Jake hirtelen összecsapja a könyvet, mire Jane kissé megrezdül, váratlanul érte a csattanó hang és figyeli, ahogy a fiú feláll. Látja, hogy nagyon fájhat neki mindez. Ahogy felé lép és a kezét neki nyújtja Jane értetlenül mered rá, de azért elfogadja.*
- Miért ne jöttem volna? * kérdezi kissé élesebben, mint szeretné, hiszen kettőjük közül a fiú hagyta ott előző este és nem Ő Jake-et.*
- Miért kerestél?* ennyi jut eszébe, hiszen fogalma sincs róla, hogy a srác mit tud és mit nem, és mivel az sose kérdezte meg, ezért nem is mondott neki semmit. Fogalma sincs mit kellene mondania, hiszen megcsalta és ezt nagyon jól tudja. Egyszerűen ez már nem a régi és ezt sajnos mindkettőjüknek be kell látni. Megpróbálhatják megbeszélni a dolgot, de Jake túl rendes egy ilyen zűrös múltú lánynak, mint Jane.*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-04-01, 5:58 pm

*Jake még mindig Jane szemébe mélyeszti saját zöldeskék szemeit és felkínálja a kezét Jane-nek, amit a lány el is fogad. Jae szíve hevesen megdobban, mikor a lány megfogja a kezét és hatalmas vágyat érez a lány iránt. Fejében egy enyhe gondolat fogalmazódik meg, amit Ryan említett: „Nem tudod, mi kell neki”. Sokszor átgondolta ezt az egy mondatfoszlányt az este folyamán és mindig ugyanoda lyukadt ki: Jane testi kapcsolatot vár tőle és nem azt, hogy sétáljanak és átbeszéljenek egy éjszakát. Jake egy hirtelen ötlettől vezérelve magához húzza a lányt úgy, hogy háttal legyen neki, a karjával átkarolja, és egy puszit lehel a lány nyakára. Még Jake-et is meglepte ez a mozdulatsor, és hogy a lányt milyen könnyen a karjába tudta csavarni. Lehet, hogy Jane ellent akart állni, de ezt Jake nem igazán vette észre, hiszen igen nagy lendülettel pörgette be a lányt a karjába. Az apró puszi felhevíti a fiú testét és ezernyi kép villan be kettejükről az elméjében. De megpróbálja leállítani magát. Szorosan magához húzza a lányt, egyik kezében még mindig az ő kezét tartja, másik kezével pedig Jane derekát karolja át. A puszitól izzani kezd a szája, majd belehajol a lány nyakába. Beszívja az illatát, lehunyja a szemét, majd a fülébe súgja:*
-Tegnap csúnyán viselkedtem. És hiányoztál *súgja a lány fülébe Jake és várja, hogy Jane vajon hogy fog reagálni. Ha a lány ki akarja szabadítani magát a szoros ölelésből, akkor természetesen Jake hagyja a lányt elmenni.*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-04-01, 6:11 pm

* Jane közelebb lép a fiúhoz, amikor az felé nyújtja a kezét, majd nem kis meglepetésére Jake szorosan magához vonja és egy puszit nyom a nyakára. Na ezt aztán tényleg nem várta. Mindenre számított. Onnantól kezdve, hogy annyira összevesznek, hogy párbajozni fognak, odáig, hogy egyikük sem fog egy szót szólni, mindenre, de erre aztán tényleg nem. Nagyon meglepi a srác viselkedése és mikor az elkezdi húzni, próbál ellenállni neki, de végül mégis valahogy a karjában köt ki.*
- Jake, ne!* szól rá élesen Jane, majd miután kiszabadította magát a fiú öleléséből egy közeli karosszékhez sétál és keresztbe tett lábban a támlájára ül. Nagyot sóhajt és a fiú szemébe fúrja a tekintetét.*
- Ide hívtál és én ide jöttem. Azt hiszem éppen itt az ideje, hogy őszinték legyünk egymással. Ha kérdésed van készségesen válaszolok, természetesen az igazat mondom, de csak azzal a feltétellel, hogy te is elmondasz nekem ezt-azt.*mondja a lány és eltökélte, hogy most az egyszer nem hagyja magát lerázni mindenféle kifogásokkal. Ha Jake az igazat akarja, hát megkapja, de akkor cserébe ő is akar valamit.*
- Először is kezdjük a tegnap estével. Mi volt az ?!*kérdezi, hiszen nagyon jól tudja, hogy Jake miért reagálhatott olyan hevesen, de azt fogalma sincs, hogy kitől tudhatja a srác és, hogy mit tudhat. Esze ágában sincs kimagyarázni, hiszen megtette és vállalja is érte a felelősséget. Csupán annyit szeretne tudni, hogy honnan jutott a srác fülébe minden. Vagy talán nem is minden? Fogalma sincs. Maga elé int és reméli, hogy a srác leül és végre megbeszélik a dolgokat. Valóban búcsúzni jött,de úgy tűnik, hogy a fiú egyátalán nem azért jött ide, amiért ő. Ez nagyon meglepi a lányt, de érdekli minden, amit Jake mondani tud vagy mondani akar neki. Türelmesen ül és várja, hogy megszólaljon.*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-04-01, 6:21 pm

*Jake magához húzza Jane-et és egy puszit ad a nyakára, lágyan, vágytl égve, de úgy tűnik, hogy Jane-nek ez most nem jön be. Élesen rászól a fiúra, majd kiszabadítja magát az öleésből. Jake természetesen egyből reagál, elengedi a lányt és hátrébb lép. Az ajtó felé fordulva, háttal a lánynak áll egy darabig, míg Jane az egyik fotelhez sétál és leül. Jakeben teljesen összetört valami. Valami, ami pár perce még hevesen dobogott. Lassan fordul meg és olyan arcot vág, mintha arcul csaptákvolna. Merthogy lélekben teljesen ez történt. Végighallgatja a lányt és nem szólalmeg, míg Jane be nem fejezi. EGy pár pillanatig csak meredten néz a lány arcára, majd a szemébe.*
-Úgy tűnik Mr. Borunton mégis jobban tudja,hogy mit szeretsz... *jegyzi meg halkan Jake. A szája alig mozdul meg, a hangja mégis suttogva éri el Jane fülét. A szeméből a csalodottság lassan haragba csap át és tekintete elsötétül. LAssan közelebb sétál a lányhoz. Az álla alá nyúl, majd végigsimít az arcán, de a szemébe nincsérzelem.*
-Én nem tartozom Neked magyarázattal. Ha valamit nem mondtam el,azt csak azért tettem, mert Téged akartalak megvédeni. Lehet, hogy a véla őrült volt. De egyvalamiben nemhazudott... Ezt ne feejtsd el! * mondja halk, magabiztos hangon a fiú. Miközben beszél,végig Jane szemébe néz és reméli, hogy a lány viszonozza a pillantását. Majdsóhajt egyet, karját összefonja és lassan a kandallóhz sétál. Megáll atűz előtt, így háttal van a lánynak és a tüzet nézi. Nem tud mit mondani. Nem fog kompromisszumot kötni, hiszen nem ő a hibás. Nem ő lépett félre és nem őt nem érdekli ez az egész.*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-04-01, 6:32 pm

* Jane lassan ül le és közben figyeli a fiú minden mozdulatát, de elhatározta, hogy most nem lesz olyan törékeny és ártatlan mint amilyen valójában. Most Jake megismerheti azt az oldalát, amit előtte eddig sosem mutatott. A karfára ül és várja, hogy a fiú mit mond neki. Hangja szinte suttogás, amikor ismét felé fordul és a lány szemébe fúrja totálisan érzelemmentes tekintetét.*
- Neki semmi köze ehhez. Nézd Jake..itt csakis rólad meg rólam van szó, de úgy látszik neked fontosabb az, hogy másokkal mi van.* vonja meg a vállát és mikor a srác a kandallóhoz sétál, sóhajt egyet, majd feláll és mellé lép. Nem fogja annyiban hagyni ezt a dolgot. A vélára tett megjegyzést inkább elengedi a füle mellett, hiszen a szíve kissé megremeg rá, de nem akarja hogy ebből a fiú bármit is észrevegyen.*
- Tudom, hogy mit gondolsz.* mondja, amikor mellé lép és a jobb kezét a kandalló feletti párkányra teszi, szemét a lángokra fordítja, nem néz a srácra.*
- Azt hiszed azért tettem, mert nem szeretlek. Ez így nem igaz..* mondja és nem magyarázatképpen, csupán csak megállapítja, hogy mi is van. Tudja hogy összetörte a srác szívét és ez helyrehozhatatlan. Nem akarja tovább bántani.*
- Annyira sokszor voltál távol, annyiszor hagytál egyedül, annyiszor számítottam Rád, de te nem voltál ott.*mondja egyre hangosabban és könnyek kotyognak a szeméből. Ellöki magát a kandallótól és hevesen a fiú szemébe néz, ha az viszonozza a pillantását.*
- Annyira szerettelek, de te annyira egyedül hagytál.* mondja neki, nem vádlón, inkább fájdalmas hangon és amikor végez, kitör belőle a sírás. Most jön ki rajta mindaz, amit napokkal ezelőtt kellett volna levezetnie. A magány és a bánat. Minden. Leül a mellette lévő székbe és arcát a kezébe temeti.*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-04-01, 6:45 pm

*Jake figyeli a lányt, ahogy leül és szinte várja, hogy Jane mikor tör ki.Deúgy tűnik a lány megacéloztaa szívét erre a beszélgetésre. Ezt Jake örömmel veszi, hiszenígy neki is könnyebb. De őe nem búcsúzni jött. Még mindig nem. Nem fogja elengedni a lányt, ha egy apró esélye is van rá, hogy szereti őt. Nem fogja hagyni, hogy egybüdöskis nőfaló -mert Ryan nem lehet más -elcsábítja szerelmét magától. Jake elmaondja a lánynakazt, amit gondol. sokszor elgondolkozott az éjszaka folyamán, hogy mit is fog mondania lánynak, de mindig valami hülyeség jött a szájára.De most ez aszívéből jött és úgy érzi, hogyha szászor elgyakorolta volna, akkor sem lett volna ennyireszívből jövő,mint amit most mondott. De úgy tűnik, hogy Jane nem érti, és ez kicsit fáj a fiúnak. Sóhajt egyet, még egyszer végigsimít a lányarcán, majd a kandallóhoz sétál. Összefonja a mellkasa előtt a karjait, majd a tüzet kezdi el nézni. Hallja, ahogy Jane mellé sétál, de nem néz a lányra, csak mikor az megszólal. Az első modat után nyitná a száját, hogy "Ugyan. Honnan tudnád?", de Jane egy pár pillanat után folytatja. Jake csak figyeli a lányt és hallgatja, ahogy egyre hangosabban, egyre hisztérikusabban és egyre "nedvesebben" kezd támadni a fiúnak. Jake megvárja, míg Jane befejezi, hogy mit szeretne mondani, majd odalép a lányhoz és szorosan a mellére vonja. Nem engedi el, habr reméli, hogy Jane nem is akarelszakadni tőle.simogatni kezdi a lány haját és egy gyönge puszit nyom a lány fejére.*
-Szeretlek... Az életemnél is jobban *suttogja a lány fülébe Jake és még szorosabban vonja a mellére a lányt.*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-04-01, 6:56 pm

* Jane csak ül, arcát kezébe temetve és gondolatok százai cikáznak a fejében. Tudja, hogy amit tett megbocsájthatatlan és nem is vár érte semmiféle könyörületet. Várja, hogy a fiú mit mond majd, de saját szívverésétől nem nagyon hall mást. Csodálkozik is, hogy Jake nem hallja, pedig szinte már ostromolja a bordáit, mint valami, ami ki akar szakadni onnan és soha többé nem visszatérni oda. Nem hallja, amikor a fiú felé sétál, csak érzi finom tapintását, amikor magához húzza. Nem tud neki ellenállni és biztos benne, hogy ez nem helyes, hiszen hagynia kéne a srácot elmenni, akármennyire szereti is, de mégsem tudja kontrollálni a mozdulatait és bár elméje hevesen tiltakozik megöleli a srácot és zokogni kezd. Érzi, hogy az nyugtatóan simogatja, de a sírástól nem tud megszólalni. Amikor a heves zokogás átmegy kis csuklássá, próbál beszélni is.*
- Nem kellene..ezt..*hukk* - nem volna..szabad..nem érted?? Ez nem megy.*mondja és ismét sírni kezd. Amikor úgy-ahogy megnyugszik és összeszedi magát érzi, hogy távoznia kellene,de annyi mindent akar a fiútól kérdezni.*
- Attól, hogy azért nem mondod el, mert vigyázol rám még nem érzem magam kevésbé magányosnak és nem érzem magam fontosabbnak.* mondja a fiúnak és könnyes szemeit szúrósan rá emeli.*
- Ülj le..most beszélgetni fogunk. * mondja a fiúnak és eltökélt szándéka, hogy addig nem kel fel, míg a srác el nem mondja neki az igazat.*

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-04-01, 7:03 pm

*Jake csak figyeli a lányt, ahogy leül éssírni kezd. Odamegy hozzá és szorosan magához vonja. Érzi, hogy Jane is megöeli és zokogni kezd, átáztatva Jake ingjét, de ez most nem érdekli a fiút. Csak simogatja a lány haját, néha egy-egy puszit nyomva a fejére, míg Jane meg nem nyugszik addig, hogy meg tudjon szólalni. Amit mond, ismét megrendítik afiút és ismét olyan arcot vág, mintha arcul csapták volna. Elengedi a lányt és hátrébb lép.*
-Miért? *csakez azegy kicsiny szó jön ki a torkán a fiúnak. Nem érti,hogy most mi baja van Jane-nek. Mégsem szereti őt? Mégis azt a Bájgúnár Macsót választja? Jake nem ért semmit és érzi, hogy szíve hevesebben kezd el verni. Csak mered Jane-re és nem mozdul, nem szól semmit. *
-Nem azt akartam, hogy egyedül érezd magad. És azt sem, hogy fontosabbnak érezd magad. Egyszerűen csak nem akartam, hogybántótásod essen. De úgy érzem, Te ezt nem fogod fel... *kezdi Jake nyugdt hangon, de a hangján érződik, hogy mérges és majdszétrobban a dühtől. Prbálja magát kontrollálni, de nem igazán megy neki. Nem érti, hogy Jnae miért őt hibáztatja, azért mert megcsalta őt. Mert mégiscsak megcsalta. És Jane gey zszóval nem mondta, hogy egyedül érzi magát és többet akar találkozni. Jakenem tartja magát bűnösnek. És próbálja Jane-nel is éreztetni ezt, hogy itt nem ő az, aki hibázott. Majd akérsére - ami inkább hangzik parancsnak, mint kérésnek, Jake Jane foteljével szembeni fotelhez sétál, leül majdJane-re emelia tekintetét.*
-Hallgatlak!

Tárgy: Re: Tanulószoba 2010-04-01, 7:14 pm

* Jane hallja a fiú hangján, hogy egyátalán nem nyugodt és biztos benne, hogy ezt nem fogják tudni megbeszélni,de talán nem is kell. Sóhajt egyet és a kérdést elengedi a füle mellett. Ha a fiú nem érti, hogy miért, akkor talán nem is fontos. Soha nem fogják tudnia azt megkapni a másiktól,amire igazán vágynak. Ha nem szólt, hogy többet akar vele lenni, akkor nem szólt. Lehet, hogy ez csak neki volt kevés. Akkor viszont benne van a hiba. Eddig is benne volt, és valószínűleg ez után is benne lesz. Amikor Jake leül a vele szemben lévő székre, feláll és az ajtó felé indul.*
- Felejtsd el..* mondja a fiúnak búcsúzás helyett és a kezét a kilincsre teszi. Ha a srác megállítja, akkor nem megy el, de itt nagyon úgy tűnik, hogy egyedül őt érdekli ez az egész és csak ő szeretne beszélni a fiúval. És nem, valóban nem tudja felfogni, hogy mi baja lehetne abból, hogy tud valamit és nincsenek titkaik egymás előtt. Jane őszinte volt a sráccal, elmondott neki mindent. A családjáról, a barátairól, mindenről, de ha ezt a srác nem tudja értékelni, arról már nem ő tehet. Jobb lesz mi hamarabb kilépni egy olyan kapcsolatból, ami tele van titkokkal.*