Elisaveta Varlock

Tárgy: Elisaveta Varlock 2014-01-11, 8:35 pm

Név: Elisaveta Seleza Varlock
Születési hely: Franciaország-Marseille
Születési idő: 1995. június 06.
Vér: Aranyvér

Ház: Inflatus
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

Kinézet:
Elisa nem tartozik a hű de magas egyének közé. 165 centijével mondhatni alacsonynak számít. Nem véletlen tehát, hogy előszeretettel hord magas sarkút, amivel akár a 170-175 cm-es magasságot is elérheti.
Mindössze 55 kiló, annak ellenére, hogy rengeteget eszik.
Hosszú vöröses haját leggyakrabban kiengedve hordja és csak ritka alkalmakkor fogja össze. Bőre sápatag, de még éppen nem betegesen. Lebarnulni képtelen, de a leégéshez különös tehetséggel rendelkezik. Akár tavasszal is képes rá.
Mandulavágású sötét szeme a hangulatingadozásain megfelelően világosodik vagy sötétedik. Aki ismeri annak elég a szemébe néznie, hogy tudja épp milyen hangulata van.
Leggyakrabban szoknyát vagy farmert hord, amiket mindig kihívó felsőkkel párosít. A pulcsit ki nem állhatja ezért csak ritkán látni rajta. Az ízlését kivétel nélkül mindenki dicséri és ő is meg van vele elégedve.

Jellem:
Negatív jelzők: bunkó, arrogáns, makacs, haragtartó, feledékeny
Pozitív jelzők: okos, segítőkész, őszinte, könnyen barátkozik

Elisaveta nem egy könnyű jellem. Különösen amiatt, hogy hirtelen, és nagyon gyorsan váltogat hangulatokat, általában a legváratlanabb pillanatokban. Előfordul, hogy teljesen elfeledkezik magáról és ilyenkor meglehetősen veszélyessé válik, ráadásul aki nem ismeri eléggé ahhoz, hogy tudja ilyenkor nem gondolja komolyan, amit mond, akkor az könnyen megsértődik. Ezért csak kevés ember bírja ki mellette hosszabb távon. Az igaz barátaiért bármit megtenne. Ugyanakkor, ha valaki magára haragítja az hamarosan megismeri egy Varlock bosszúját.
Jó tulajdonságai közé tartozik, hogy érti a humort, nehezen bántódik meg, lehet vele piszkálódni és viccelődni. Persze egészséges kereten belül.
Imád beszélni és nem érdekli, hogy mit illik és mit nem, és ritkán hagyatkozik mások véleményére.

Előtörténet:
„ Múlt, jelen, jövő. El kell döntenem melyik a fontos.”

1995-ben egy meleg júniusi napon látta meg a napvilágot. Szülei Üknagyanyja után Elisavetának akarták elnevezni, míg nagyanyja ragaszkodott a család ősének keresztnevéhez a Selezához. Végül a család közeli barátai békítő szándékkal javasolták, hogy mindkét nevet megkapja. A születési anyakönyvbe az Elisaveta Seleza Varlock került. Bár az évek során a szülei szép csendben mindenhonnan lehagyták a Selezát. Végül maradt az Elisaveta Varlock.

Franciaországban született közel Marseille-hez. Alig három évet töltött a szerelem és az undok galambok országában, de ennyi idő alatt is sikerült annyi (nem túl kellemes) emléket szereznie, hogy a franciák gondolatától is kirázza a hideg. És hogy mért is? Lássuk csak: alig múlt két éves mikor szülei, kétség kívül jó szándékkal, úgy gondolták, hogy ideje lenne jobban összehozni egyetlen szem gyermeküket a nagybácsikájával. A bácsival egyébként nem volt semmi gond, kivéve talán, hogy egy kicsit bolond volt és hogy szenvedélyesen imádta a csigákat. A férfival töltött délelőttel nem volt semmi gond. A férfi csiga lesen volt a kertben, a csöppnyi Elisa meg elszórakoztatta magát a játékaival. A probléma akkor kezdődött, amikor a férfi visszatért egy zacskónyi nyálkással, majd a csörgő telefont meghallva a kislány mellé tette le a csigás zacskót. Ez még mind rendben volt, csak hogy a kis izék úgy döntöttek, hogy jobb helyük lesz a nappaliban és ki is másztak a zacskóból és mindent elleptek. Elisát is beleértve. Attól a naptól kezdve, bár nem emlékszik magára az eseményre, szenvedélyesen undorodik mindentől, ami csúszik vagy mászik. Ó és természetesen az említett nagybácsitól is.

Szerencsére nem maradtak sokáig, hiszen miután elérte a három éves kort szülei úgy döntöttek, hogy elég időt töltöttek már a franciák között és tovább utaztak Írországba. A kislánynak egyértelműen ez a titokzatos, csendes, gyönyörű hely volt a kedvence. A tájat átjáró mágia szinte érezhető volt. Egy hatalmas kastélyban laktak közel a parthoz. Minden békés és nyugodt volt, egészen addig, míg egy napon különös társaság érkezett a házba.
Rövidesen a 12 éves Elisa is megtudta, hogy mi volt az oka a költözéseknek. Szülei nem akarták, hogy lányuknak bármi köze legyen a rokonság többi tagjához, de nagyszülei rájuk találtak és követelték, hogy költözzenek vissza a családi birtokra, Angliába. Végül győzött az idősebb korosztály és a kis család hamarosan az esős és rideg Angliában találta magát.

Az ottani birtok szöges ellentéte volt az Írországinak. A vidám, családias és meleg otthonnak még a nyomát se lehetett látni az állandó félhomályba és enyhe ködbe burkolózott tájban.
A kastély, természetesen, bentről se volt sokkal kellemesebb. Nem beszélve a benne élőkről. Eliza ekkor találkozott először a teljes Varlock famíliával és nem volt tőle elragadtatva. A családról sütött a fekete mágiához fűződő viszonya. Ez az életmód teljesen új volt a kamasz lánynak, hiszen eddigi 12 évében főleg fehér mágiával találkozott.

Nem érezte jól magát a család körében. A nagyszülők pedig nem tűrték az érzelmek kimutatását, a mosolygást és a nevetést. Megvetették a fényt, a hangoskodást és az érzelmeket. Nem álltak szóba csak azzal, akit arra érdemesnek gondoltak. És keményen megbüntettek bárkit, aki ellenszegült. Még ha az a saját unokájuk volt is.
A nyomástól pedig szép lassan megváltozott. Mintha a személyisége kettévált volna. Legbelül megmaradt ugyan annak a kedves, jókedvű kislánynak, de a felszínen nemtörődöm, flegma, gúnyos lett. Átvette nagyszülei szokását. Örömmel nézte a szenvedést, a kínt és a halált.

Egyedül az iskolában lehetett igazán önmaga. Az ottani barátai ismerték és megértették a helyzetét. Jól érezte magát velük. S remélte, hogy ez nem fog változni. De a Varlock név megint közbeszólt.

Mikor betöltötte 16. életévét érkezett a levél, hogy felvételt nyert a Mysterióba. S bár nem volt elragadtatva a gondolattól, hogy még több fekete mágus rohangáljon körülötte, nem volt választása, mennie kellett. S ha már menni kell, akkor nincs mit tenni alapon nekiindult és abban reménykedett, hogy az iskolában töltött évek során talál néhány igaz barátot, vagy valakit, akit igazán szeret.

Érdekesség:
• Fél a sötétben
• Undorodik a lepkéktől, különösen az éjszakaitól
• Kedvenc színe a kék, de szereti még a bordót és a méregzöldet is. Utálja a rózsaszínt és a sárgát.
• Rosszul van az édes-paprikától és a franciáktól.
• Kedvenc étele a spagetti, kedvenc itala a vajsör és a paradicsomlé.
• Vércsoportja B+, horoszkópja ikrek.

» Elisaveta Varlock
» Elisaveta Varlock