Korcsolya pálya

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-09-13, 9:21 pm

*Eleinte nem érzékeli, hogy bárki belépett a terembe, mert minden zajt elnyom a fülében doboló pörgős metál, ám amikor a megfelelő irányba fordulva megpillantja az integető Daphnét, vidáman kihúzza a kis dugókat, s a pálya szélére siklik.*
-Daphne! Rég láttalak! *Nincsenek olyan különösebben szoros kapcsolatban egymással, de kedveli a csajt, így örül, hogy látja, annak ellenére, hogy jelenlétével ismét eszébe juttatja, hogy ők előző évben még évfolyamtársak voltak. Azóta már Illya szép ívben megbukott.*
-Mi újság? *A pályáról nem lép ki, inkább megvárja, amíg a másik csatlakozik hozzá, s ez talán jobb is minden kedves műkedvelőnek, mert így nem kell azt nézniük, ahogy esetlenül kalimpál, amit amúgy ő táncnak hív. Így inkább Daphnéval kerülgetik egymást. A sólyom továbbra is ott gubbaszt, s köszöntésképpen csupán rikácsol egyet, amikor a norvég leányzó elhalad mellette, különben nem igazán érdekli, hogy mit csinálnak a lányok. Inkább tollászkodik.*
-Mikor csapunk megint egy partit? *Széles vigyor terül el arcán, mert semmit nem szeret jobban, mint az alkoholt és az ütős zenét, és Daphnéval pont ilyen körülmények között találkozott először. Nagy körözéseiben végül aztán megáll, hogy egy kicsit foglalkozzon famulusával, s néhány néma gesztus után visszafordul a cruo-shoz.*
-Minden oké amúgy? *Persze lehet, hogy ez Daphne alaptermészete, annyira nem ismeri még őt, de kábé annyi életkedvet lát benne, mint egy tányéron levő zöldalmában. Eközben vissza is tér a kis köreihez időnként belegyorsítva, hogy aztán tudjon hajtás nélkül siklani.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-09-13, 9:29 pm

*Mivel nekem most nincs órám, így egy kis korcsolyázást terveztem egymagamban, hiszen mégis kit hívhatnék el ide és minek? Szóval csak nyugodtan belépek a hatalmas terembe és már ki is szúrok egy ismerős leányzót, kinek láttán azért megörülök, hiszen rég beszélgettünk már és mégis csak jobb, mint egyedül róni majd a köröket. Ahogy érzékelem, sikeresen ki leszek szúrva és mintha még örülne is nekem, így csak elmosolyodom, de aztán már keresem is a korit, hogy csatlakozhassak a másikhoz.*
- Én pedig nem tűntem el és sentinelként még a folyosókat is be szoktam járni, elég sűrűn. *aprócska utalás, hogy ő se tett ám érte, hogy annyira nagyon találkozgassunk mi ketten, de a lényeg, hogy most sikerült összefutnunk. Vállat vonok először csak a kérdésére, hiszen mégis milyen kérdés ez? Azt se tudom, hogy mikor beszéltünk utoljára, hogy mit tud rólam, mégis azt várja, hogy mondjak valamit?*
- Elég sok minden történt, nem tudom, hogy mi érdekelne igazán. *pislogok is felé egy picit, majd amikor elég jól rajtam van a lábbelim, már a jégre is lépek és a szórakozós kérdésre már én is elvigyorodom, ez jól hangzik, nem is kicsikét.*
- Mondjuk nemsokára? Teszünk pár kört, aztán lenézhetünk a klubba vagy ahova szeretnél. Rég szórakoztam már én is egy jót. *ismerem is be, majd nem igazán foglalkozva most a famulussal kezdek el én is körözni, eleinte csak lassan, majd aztán egyre gyorsabban, élvezve a sebességet is, picit kizárva a külvilágot is. Nekem is kéne érdeklődnöm, tudom én és fogok is, csak most még nem tudom, hogy miként is álljak a lányhoz. *
- Hát, fogalmazzunk úgy, hogy nem... elég sok minden történt, szingli is lettem és azt se tudom, hogy mit akarok. *sóhajtok is fel, de aztán végül a lány mellé zárkózom, hogy most már normálisan beszélgethessünk és a kapucnit is lekapom a fejemről, így dús, most már teljesen fekete hajtincseim is láthatóvá válnak. Kissé megváltoztam, akad piercingem is, mely ajkam közepén díszeleg és szerintem jól is áll, de mivel a másik lánynak is van, nem hiszem, hogy nagyon különlegesként fogná fel a dolgot.*
- Inkább mesélj te valamit, talán te tudsz pozitív dolgokkal is szolgálni. Mi van veled és hogy megy a tanulás idén? *nem célzok én semmire, csak kíváncsi vagyok, mert azért őt például szeretném harmadikosnak tudni, az iskolában így se vagyunk túl sokan végzősök, nem ártana egy picikét növelni is a számukat és talán Illya most már komolyodott valamelyest, majd kiderül.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-09-13, 9:54 pm

*Kissé behúzza nyakát a leányzó. Tény, hogy ez nem Daphne hibája, de hát van ez így. Tanult és Ambrussal találkozott, ennyiből áll újabban az élete. Jó is, hogy eszébe jutott, neki se ártana már dobni egy levelet, hogy találkozzanak. Vagy valami.*
-Hát elég sokat tanulok. Tudod, ciki lenne harmadszorra is kijárni a másodikat. Nem így akarom megismerni az idei gólyákat. *Eközben csatlakozik hozzá a pályán Daphne, így abbahagyva a hadonászást, vele korizik tovább, s kicsit érdeklődik, hogy mi újság, de ezzel egy újabb kérdésbe botlik. Kissé meglepetten pislog egyet, kettőt, mert ezen annyira nem gondolkozott el, de hát ha már így megkérdezték...*
-Hát mondjuk kezdd az elején. Az mondjuk biztos nem érdekel, ha új cipőt vettél. *A mondat végén kissé felnevet, mert ez tudható róla, hogy vele ilyenekről nem sűrűn lehet beszélgetni, se Brad Pittről. Az azonnali felajánlásra visszatér a széles vigyor az arcára.*
-Te vagy az én emberem. *Kicsit örvendezik, majd végül elereszt egy kissé bizalmasabb kérdést is, látva, hogy a másiknak mennyire nincs életkedve, s a válasz már megállásra készteti. Meglehetősen döbbenten néz a lányra.*
-Szakítottatok Nillel? *Meglepettsége fokozódik, miután Daphne búcsút int a kapucnijának, ám ez már kellemesebb meglepettség. Mindig örül, ha egy új villámhárítóval gazdagodik az ismeretségi köre.*
-Üdv a klubban. *Mosolyog a másikra, üdvözölve az új piercinget, amivel a lány kidíszítette magát. A hozzá intézett kérdésre eleinte magában kezd bólogatni, majd miután észreveszi, hogy ebből a másik semmit nem fog érteni, szavakba is önti.*
-Idén jobban igyekszem. Kéne haladni tovább, meg hát...felfedeztem annak az örömeit, hogy egy évfolyamra járok a barátommal és ezt jó lenne meg is tartani. Szóval most igyekszem elég rendesen. *mosolyodik el végül, mert most tényleg nem mismásolja el a tanulást. Gyakorol is eleget mellé. Aztán a folyamatos bólogatást abbahagyva kilép a pályáról és lecsüccsen a padra, hogy lehúzza koriját.*
-Akarsz most menni? *Részéről persze akár maradhatnak is, de ő mára befejezte a korizást, így ha Daphne maradna még, akkor ő bizony csak üldögélni fog.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-09-13, 10:07 pm

*Nem akarok én egyáltalán bunkónak tűnni vagy bármi másnak, egyszerűen ilyen a természetesem, valahogy ami a szívemen, az a számon is. Van, aki ez miatt kedvel, de akad olyan is, aki nem, de hát az így járt, én se vágyom ám mindenki társaságára. Beszélgetni kezdünk tehát a lánnyal, így tudom meg, hogy bizony most már kezdi komolyan venni a tanulást, én pedig erre már bólogatni is kezdek.*
- Jól teszed, a harmadik jó év, utána pedig jönnek az egyetemi képzések, amik szerintem nagyon jók, szóval húzzál bele, de ha valamit nem értesz, akkor megtalálsz ám. Csak dobj egy baglyot. *persze képletesen értem, szegény állatot csak nem dobálnám ide-oda, elég durva sorsa lenne. Na de majd Illya eldönti, hogy szüksége lesz-e a segítségemre valamikor is vagy sem, rábízom a dolgot. Viszont amikor mesélnem kéne, hát tényleg tanácstalan vagyok, fogalmam sincs, hogy mit kéne neki mondanom és mit nem, de persze olyasmit semmiképpen se fogok regélni, amihez nincs köze.*
- Jelen pillanatban a magánéletem fel van fordulva teljesen és izgatott vagyok, hogy melyik szakot is válasszam majd ez az év után, mivel el fogom végezni, mindent megteszek érte, hogy ne bukjak meg. *arcizmaim cseppet megkeményednek, tényleg remélem, hogy nem lesz gond, mert azt a szégyent nehezen viselném el és szerintem a családom is. A szórakozás viszont jó ötlet, tényleg jól esne, így bele is egyezek, méghozzá a mai napra, szavai pedig csak újabb mosolyt váltanak ki belőlem. *
- Te meg ezek szerint az enyém. *kacsintok is rá, majd már kezdenék teljesen felvidulni, amikor eszembe jut Nil, a kapcsolatunk, melyet én tettem tönkre, de úgy érzem, hogy muszáj volt, mert akkor nem volt az igazi, változtatni kellett rajta, én pedig ehhez a drasztikus lépéshez folyamodtam.*
- Igen, de majd a klubban elmesélem, ha érdekel, most még had ne. *picit húznám a dolgot, na jó, addig, amíg lehet, de ezt az érzést talán Illya is ismeri, hiszen tudom, hogy neki is voltak már itt kapcsolatai, ahogy mindenkinek. Jó suli ez, tele jó pasikkal, ez az én bajom is sajnálatos módon. A kapucni viszont lekerül a fejemről, a vas elővillan, én pedig már meg is leszek találva.*
- Gondoltam beújítok. *csak ennyit fűzök ehhez, majd siklok tovább a jégen, most már időnként megfordulva és egy-egy furább mozdulatot téve, de közben figyelek ám a lányra is, hagyom, had meséljen és így hallom meg, hogy neki bizony van most már kedvese is.*
- Ezek szerint a te életed sínen van! *állapítom is meg, de Illya nemsokára magamra is hagy, így megy le a jégről, én viszont még pár gyors kört futok, ez után megyek csak oda hozzá, majd dobom le magam a lány mellé.*
- Persze, egy vodka-narancs most nagyon is jól jönne, szóval minek várni? *és már el is kezdem leszedni a korcsolyákat, hogy ez után ismét a sportcipőim kerüljenek vissza lábaimra, majd ha megvan, már fel is pattanok, Illya felé fordulok és ha minden igaz, meg is fogunk indulni a Pokol szája felé.*
- De azért óvatosan igyunk, mostanában szeretek észnél lenni, mert ha nem vagyok, akkor képes vagyok hülyeségeket csinálni és abból már így is eleget tettem. *túrok is bele kissé a hajamba, majd ezen szavak után már a révész felé is indulunk, aki majd átvisz minket a túlpartra és a klubbig remélhetőleg meg sem fogunk állni az inflás lánnyal.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-09-25, 1:27 pm

*A reggeli kaland után elhatározom, hogy már csak este mozdulok ki a szabadba. Így vissza felé tartok a kastélyba. A révész csónakjában ülünk. Macskám a vállamon pihen a kutyám meg a fejét a térdemen pihenteti.*
~Na akkor most mit csináljak bent? Áh meg van korizok!~*mosolyodok el és mikor a kastélyhoz érünk gyorsan elköszönök és kiugrok a csónakból. Macskám ismét a vállamba ereszti karmait, a hirtelen mozgástól. Kutyám nem érti miért örülök, de csak ugat egyet kettőt jelezve hogy ó is örül. Gyorsan sétálok már-már futtok úgy lököm be a kastély ajtójának egyik szárnyát. Ekkor megkordul a gyomrom és rájövők hogy éhes vagyok.*
-Na akkor együnk vagy jég korcsolyázunk? *teszem fel a kérdést, de hiába hisz már a lábam vissza a jégpálya felé és nem törődik azzal, hogy majdhogy nem kilyukad a gyomrom. Ahogy az ajtóhoz érünk gondolkozás nélkül lenyomom a kilincset és besétálok rajta. Bent sokkal hidegebb van mint kint, de azért kilehet bírni egy farmerban és pólóban is. Különben is mozogni jöttem ide nem pedig ücsörögni. Gyorsan keresek egy megfelelő korcsolyát a lábamra, közben Tequila leül az egyik padra és onnan nézi a pályát. A megfelelő korcsolyával megyek a kutyámhoz, hol le teszem a cipőmet és felveszem a másik lábelit. Ha kész vagyok a macskámat leteszem a padra és úgy indulok meg a pálya felé. Mielőtt a jégre rálépnék hátra pillantok és pont látom, hogy Müzli Tequilához közeledik, hogy melegítse fel. Vigyorogva nézek aztán előre és rálépek a jégre. Teszek egypár tisztelet kört a pálya mellett és fokozatosan gyorsítom a tempómat.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-09-25, 1:37 pm

*A finn leányzó ismét a koripálya látogatása mellett dönt. Itt az ősz, jön a tél is. Ezek a neki való évszakok és így a hangulata is megvan a korizáshoz. Famulusának füttyentve meg is indul efelé a toronyból, vállára kapva koriját. Otthon szinte mindig volt erre lehetősége és mivel már nem nő sehová a lányka, így természetesen neki sajátja van. Kettesével szedi a lépcsőfokokat lefelé, hogy ismét csúszkálhasson, hisze nemrégiben csupán néhány röpke körre volt ideje. Most azonban van bőven szabadideje. Sietve nyit is be a helyiségbe, ahol azonban már van valaki. Na nem mintha ez őt zavarná, legalább van társasága. Egy ismeretlen leányzó siklik a pályán, a padokon pedig két szőrcsomót pillant meg. Na hát azokkal ő biztos nem fog barátkozni, köszöni szépen, neki nem pálya az állatsimogató. Sólyma viszont ezt máshogy gondolja és oda is röppen a macskához és a kutyushoz, hogy egy barátságosnak szánt rikácsolással üdvözölje őket. Gazdája is a pad felé veszi az irányt, miközben odaköszön a másiknak.*
-Szia! *Egyelőre még a bemutatkozással nem foglkozik, először a koriját húzza fel, s amint a csatok a helyükön vannak, betrappol a pályára, ahol már odasiklik az ismeretlenhez.*
-Illya. Ő pedig Orceyia, a famulusom. *A háta mögé bök a még mindig barátkozó szárnyasra, majd belekezd abba is amiért jött, és szép ívő körökben elindul körbe-körbe néha megbolondítva egyegy nyolcassal is.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-09-25, 2:06 pm

*Mivel úgy gondolom elég időt töltöttünk kint a szabadban ma már, ideje visszamenni a kastélyba és ott lenni egy kicsit. Már rögvest visszafelé rájövők mit is fogok ott csinálni. Amint az aulában érünk választás elé nézünk, de én inkább a szórakozást tartom most szemelőt nem az ételt, így lépünk is be a korcsolya pályára. Ott rögvest el is kezdek keresni egy jó korcsolyát, közben a kutyám el is foglalja az egyik padot. Gyors lábbeli csere után már a jégen siklok. Teljesen elkalandozik a figyelmem miközben leírom a köröket, így nem veszem észre, hogy ismét kinyílott az ajtó és bejött valaki. Csak akkor hallom meg őt vagyis őket mikor egy éles rikácsolás nem hallok, mely meglepetésemre barátságos. Ijedtemben 180°-os ugrást teszek a levegőbe melynek következménye hogy hátra felé kezdek siklani.*
-Szia!*köszönök vissza a lánynak kicsit kerek szemekkel, de széles mosollyal is. Ekkor érzem hogy valaminek neki megyek vágódok és így a földre esek. *
~Így jár ki nem néz hátra...~*gondolom és feltápászkodok és előre felé elkezdek siklani. Mikor már előrébb járok a rikácsoló madarat is megpillantom, ki az állataimmal barátkozik éppen. A macskám, oda sétál a madárhoz, hogy ha leszáll oda tudjon dörgölődzni hozzá. Kutyám meg barátságosan vakkant egyet, mitől elkezd visszhangzani a terem. Megcsóválom a fejem és úgy nézem az eseményeket. Időközben a palánkhoz, amit megfogok, hogy ismét ne esek el. Ekkor jön a madár tulajdonosa is be a pályára.*
-Örülök Illya. Szép sólyom. Én Ashi vagyok, ők meg az állataim, Müzli a macskám, Tequila a kutyám.*mutatom be én is az állataimat majd, Illya példáját követve én is elkezdek újra korizni. Begyorsítok amennyire csak tudok és és a pálya vége lelőt jó 4 méterrel elrugaszkodok a levegőbe, hogy megfordulhassak ott és még a palánknak csapódás előtt földet érhessek. Hát földet érni földet értem és nem is estem neki a palánknak, de azért örülök, hogy ott van így legalább mielőtt eltanyáztam volna megtudtam kapaszkodni.*
~Ennyire nem jöhettem ki a gyakorlásból...~*morgok magamban majd inkább úgy döntök csak gyorsan siklok, egyenlőre.*
-Na és te mióta jársz ide Illya?*kérdezem meg a lánytól, miközben mellé megyek. Egy kicsit beszélni is szeretnék.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-09-25, 2:17 pm

*A két jövevény alaposan ráijeszt a még ismeretlen diákra, s Illya kissé aggodalmasan pislog a pad mellől a lányra, aki elterül a jégen. Nem igazán tudja eldönteni, hogy a másik simán nem tud korizni, vagy csak ennyire ijesztő volt. Igazából egyik sincs kizárva. A korcsolyát gyakorlott mozdulatokkal rögzíti a lábára, míg az állatok szorgos barátkozásba kezdenek. A finn lányka sem tud elfojtani egy mosolyt, ahogy a három állatkát figyeli, akik ráadásul a természetben talán ki sem jönnének egymással. De mit szmít ez? Orceyia végre barátokat talált, ami itt a suliban elég ritka, a legtöbb famulus és állat nem szívesen barátkozik vele s most fürdik a figyelemben. Müzli közeledését viszonozva ő is odadörgöli fejecskéjét, majd vidáman odacserreg gazdájának, aki már indul is befelé a pályára. Még egy mosolyt odaereszt a madárnak, majd a másik lányhoz fordul.*
-Végre talált magának olyan állatot, akivel barátkozhat. Mindig mindenkibe szerelmes lesz. Ez fogalmam sincs, hogyan történt, a vizsgán ilyen tulajdonsággal nem ruháztam fel. Fura egy tollas, de szeretem. *Igen, kissé életveszélyes vállalkozás Illyával a madaráról beszélni, hisz ha Orceyiáról, vagy Ambrusról van szó, ő még a csillagos eget is leszövegeli. Lassú, íves körözése közben a másikat figyeli s még mindig nem tudja eldönteni, hogy tulajdonképpen túl vakmerő a lányka, vagy csak rég volt kori a lábán.*
-Három éve. Mondd, jól vagy? O*Odasietne a másikhoz, de az elég hamar felpattan és már ott is terem mellette. Kissé kétkedőn méregeti, még mindig tépelődve, aztán szokásos tahó őszinteségre fogja.*
-Te tulajdonképpen most mit csinálsz? *Ugyan ő maga tud egy pár fogást műkorcsolyából, s ebből kifolyólag tisztában van vele, hogy ez azért nem a világ legkönnyebb sportja, s csak messziről tűnnek azok az ugrások és egyebek könnyűnek. Ha Ashi ebből indult ki, akkor még sok hasonló csúnya esése lesz a jövőben, s csak reménykedni lehet, hogy megmarad a lába.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-09-25, 2:45 pm

*Miközben elkezdek bent korcsolyázni nem veszem észre, hogy valaki bejött és ennek következtében mikor meghallom a rikácsolást megfordulok, hogy lássam ki vagy mi van itt. Épp hogy köszönök már el is esek. Gyorsan felpattanok elindulok arra előre, vagyis hátra. A lényeg az, hogy az állatok és idegen lány felé tartok. Mikor meglátom, hogy épp barátkoznak elmosolyodok, mert igen édesek. Főleg mikor a madárka is hozzá dörgölődzik a macskámhoz. Közben a lány nevét is meg tudom.*
-Az már egyszer biztos, hogy famulusod az állataimmal jól kifog tudni jönni.*mosolydogok, mert igen barátságosnak tűnik a tollasjószág, ami az jelenti hogy ismét jobban lesznek a házi állataim egy madárral. Közben mind a ketten elkezdünk korizni és beszeretnék mutatni egy ugrás mely nem sikerül túl jól. Úgy gondolom, hogy közönség előtt nem égetem inkább magam, így csak marad a körök. *
-Igen jól, kösz.*biztosítom a lányt hogy nincs nekem semmi bajom és nem kell miattam aggódni. A kérdésre csak egy kicsit elvonom a szájamat.*
-Ő... hát.. izé... régen tök jól tudtam műkorizni, de ez hülyén hangzik tudom... de elfelejtem mára meg hát idén csak egyszer vagy kétszer voltam lent korizni, akkor is estem nagyokat, bár Tequila is besegített egyszer...*próbáltam rövidre fogni magam, ami nem igen jött most össze.*-Amúgy most már inkább maradok a tisztelet köröknél akkor nem lesz semmi bajom .*sóhajtok egyet így győzöm meg hogy nem kell értem aggódni. Közben, azért egy kicsit ideoda csúszkálok a jégen.*
-Amúgy ahogy látom te nagyon is tudsz korcsolyázni.*állapítom meg inkább csak magamnak mit neki. Közben elindulok a palánkig majd éles kanyarral kikerülöm azt és így korizok lassan.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-09-25, 3:01 pm

*Vidoran figyeli az állatokat néhány másodpercig, aztán inkább szeleburdi gazdájukhoz fordul, aki ma úgy esik és kel, mint egy kelj fel Jancsi. Illya személy szerint inkább marad a körbe-körbe-karikába elvnél, hiszen az a biztos. Egy darabig kétkedve figyeli a másik ügyetlenkedését, mely egy kevéske aggodalmat is kelt benne. Talán azért, mert mintha magát látná.*
-Nem hangzik hülyén. *Vág bele Ashi szavába, nem törődve a jómodorral.* -Ha az ember nem gyakorol, könnyen előfordul, hogy utána nem megy egy darabig. *Aztán vannak még olyan dolgok, amik sok gyakorlással se mennek néha, de ezt már inkább nem veszi bele hangosan a gondolatmenetébe. Kissé kikerekednek szemei, amikor az ő tudása lesz dicsérve. Persze, tud ő csúszkálni, nem arról van szó, sőt, csúnya kivitelezésben néhány ugrás is megy, de azért a nagyon tudástól távol áll.*
-Hideg helyen nőttem fel. *Kissé elmosolyodik, s megrázza fejét. Ashi erősen túloz, pláne, hogy abból nehéz ilyeneket mondani, hogy ő itt körbe-körbe siklik. De azért neki is van valahol legbelül egy kis egója, így nekilódul, s bemutat egy cseppet sem kecses, de hibátlanul kivitelezett axelt. Hát igen, a női kecsesség erősen hiányzik belőle, de legalább ügyes. Mindennek megvan a maga jó oldala.*
-Na és te mióta vagy itt? *A mondat végére oda is ér a lányhoz, aki bízzunk benne, most még a lábán áll és nem a fenekén. Kissé kifulladva felpattan a palánkra, ami talán egy nagyobb embert nem bír el, de Illya alacsony termetét és soványságát tekintve alatta nem fog összeomlani.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-09-25, 3:31 pm

*A bénázásom úgy tűnik nem csak nekem tűnik fel hanem a másik lánynak is ki meg is kérdezi, hogy mit csinálok. Csak elvigyorgok mikor közbe vág a szavamba, de csak végig mondom a mondatomat miközben hallom az ő véleményét is. Igazat adok neki, de csak bólintok egyet. A következő mondatomon elcsodálkozik, de azért látszik rajta, hogy tetszik ez a felállás vagyis, hogy ügyesen tartom. Közben elindulok tenni egy kört, de azért figyelek is a másikra és így látom az ugrását. Én elkezdek tapsolni, hagy hízón a mája. Tudom hogy milyen jól esik egy ugrás után a közönség tapsa, főleg ha talpon is maradt. A kérdésre elkezdem számolni a hónapokat magamba.*
-5-6 hónapja, vagyis áprilisban jöttem.*az április szó sokkal jobban meghatározza, mint a hónap, mert van ki beleszámolja az áprilist valaki nem. Amint felül a palánkra elkezdek nevetni, mert eszembe jut, múltkor onnan estünk le Patick-kal.*
-Na most vigyáz, hogy lenne lökjenek onnan.*mondom és elkezdek széltében siklani. Azt leszámítva hogy előbb estem kettőször egy nagyot nincs komoly bajom.*
-Amúgy te melyik házban vagy? Én Inflatusban vagyok.* adom meg a választ ha érdekeli ha nem. Legalább nem kell majd visszakérdeznie. Elkezdek gyorsabban menni, de evvel csak azt érem el hogy kicsit kifáradok és így meg állok majd a lány mellé csúszok hol a palánknak dőlök.*
-Kis pihenő senkinek sem árt.*mondom és ekkor ismét megkordul a gyomrom. Megsimogatom a hasamat, de már csak az morog magában, hisz nem kapott enni időben.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-09-25, 3:45 pm

*Ha már ennyire sokmindent kinéznek belőle, bizony, hogy produkálja magát egy kicsit, és levág egy axelt, hogy utána tapsot hallva vidáman elvigyorodhasson. Egy színpadias meghajlást is kiprésel magából, majd a lányhoz tér vissza, a beszélgetést folytatva.*
-Ó, szóval még elsős vagy. Az a legjobb év, hidd el nekem. Én másodikban megbuktam. *Azt már nem teszi hozzá, hogy reményei szerint idén átmegy, különben évfolyamtársak lesznek. Ez ellen egyébként is tenni fog, hiszen nem azt tartja az ismerkedés legjobb módszerének, hogy állandóan megbukik és mindenkivel kijárja a másodikat. Nagy ugrásának fáradalmait kipihenendő inkább felül a palánkra.*
-Ugyan! Én mindenhonnan leesek. Tökmindegy, hová ülök. *Nagyot legyint is mellé, de szerencsére nem akkorát, hogy le is boruljon. Egyelőre még sikerül stabilan ülni. Tekintetével a másik útját követi, majd az inflatust hallva egyszemélyes éljenzést produkál.*
-Üdv a klubban! *Vigyorodik el végül, megmagyarázva a felordítást és a tapsot, ovációt, amit az előbb produkált. Vigyorogva nyújtja pacsira a kezét, amikor Ashi mellé ér, majd kikerekedik egy pillanatra a szeme a korgó gyomor hallatán. Végül elneveti magát.*
-Csak nem éhes vagy? Feljelentelek csendháborításért. *Lekászálódik a palánkról, s tesz egy gyors kört, majd visszaérve odafordul a lányhoz.*
-Elmehetünk kajálni. Én mindig éhes vagyok. *Ez persze nem azt jelenti, hogy mindig eszik, de enni mindig tud, s a kaja emlegetésére már gyomra is összerándul örömében.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-09-25, 4:17 pm

*Amint hallom, hogy első a legjobb elpirulok egy kicsit. Sóhajtok egyet és reménykedek hogy átjuttok másodikban, mert jelen esetben nagyon úgy néz ki, hogy ha továbbra is így szerepelek akkor megbukok. Bár ma is gyakoroltam egy kicsit, de nem hiszem hogy azt fogják kérdezni amit épp csináltam a parkban.*
-Hát reményeim szerin megfogom tudni, hogy második milyen is.*szólalok meg halkan és közben elmondom, hogy a palánkról elég könnyen lelehet esni, de úgy néz ki ez öt sem különösen zavarja. Megkérdezem, hogy melyik házban is van majd elindulok egy kicsit korizni. Mikor meg hallom az éljenzésszerűséget kicsit meglepődök. Addig nem is tudom hova tenni meddig el nem árulja, hogy ő is oda tartozik. A mondatól csak elvigyorodok és lassan vissza is térve a palánkon ücsörgő lányhoz, belecsapok a kezébe.*
-Ez a véletlen fintora!*mondom és ekkor meg kordul a gyomrom. Kissé elpirulok, mikor a nevetést hallom. *
-Kinél akarsz feljelenteni?*kérdezem meg.*- Amúgy honnan veszed hogy éhese vagyok?*nézek rá ártatlanul. Követem a tekintettemmel Illyat, aki egy kört tesz éppen. A mindig éhes vagyok szóra elcsodálkozok egy kicsit.*
-Te egy nap soha sem esszel ezek szerinte? Amúgy mehettünk enni.*Mondom és indulok kifelé is a pályáról, hogy aztán a padnál meg álljak egy kicsit gondolkozni, hogy most vajon leüljek-e, vagy ne. Vállat vonok és elfoglalom a sólyom melletti helyet. Gyorsan átveszem a cipőmet és a helyére teszem a jégkorcsolyát.*
-Tőlem mehetünk!*mondom és az ajtóban megvárom a többieket aztán kitárom az ajtót hogy előre engedjem őket.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-09-25, 4:29 pm

*Kissé elmosolyodik a lány szavain. Ő is ilyen kis parázós volt annak idején. Persze nem jó túllazulni sem a dolgokat, ahogy ő tette tavaly. Az szintén nem vezet sok jóra.*
-Hát hogyne tudnád meg? Én is megtudtam. Innen csak felfelé tudsz menni. *Vidáman rákacsint a másikra, aki eközben útnak indul a pályán, s nagy ováció közepette teheti meg azt a nagy kört, hiszen mindkét lány Inflás és ez aztán csodálatos. A pacsit megkapja, s immáron a korgó gyomornak szentelheti figyelmét a lányka.*
-Hát majd a falaknak! *Sietően le is száll a palánkról, s míg ő is megteszi utolsó körét, felajánlást is tesz egy kis hamira, ha már olyan éhes a másik, ő pedig bármikor tud enni.*
-Épp ellenkezőleg. Mindent megeszek, amit elém raknak! *Amint a másik kifelé indul a pályáról, ő is sietve követi, s a padon lecsatolja a korcsolyákat, melyeket aztán összeköt és a vállára vesz, miután felkerül cipője a lábára.*
-Azt javaslom, hogy inkább a konyhába menjünk. Ott mindig van csoki! *Már előre meg is dörzsöli lapos hasát, hiszen a csoki az a minden számára. Az elhízástól sem kell különösebben tartania, így hát bármennyit ehet belőle.*
-Na és miért gondolod, hogy nem látod meg, milyen a második? *Pillant a vörös lányra kíváncsian. Persze kell tanulni itt rendesen, de azért annyira nem halálos és vészes a tananyag, ráadásul a gyakorlatot játszva meg lehet tanulni, ha az embernek az adott mágiaághoz van elég affinitása.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-10-17, 6:39 pm

*Csak ténfergek az iskolába, mostanában nem vagyok túl jó passzban. Hiányzik Elisa, már azt se tudom, mikor láttam utoljára, azt se tudom már, hogy mi van köztünk, szóval jó lenne összefutni vele. Öltözetem egyébként farmernadrágból, szürke, kapucnis New York-os pulcsi van rajtam, alatta fekete póló van. Lábamon edzőcipő díszeleg, kezeimet zsebre dugva mászkálok a folyosókon. Az aulában járok, mikor elsétálok a Korcsolya pálya előtt, és visszafordulok, megjött a kedvem egy kis mozgásra. Bemegyek, és az ajtót kissé nyitva hagyom, hátha érkezik társaságom, amíg itt vagyok. Keresek egy korcsolyát a lábamra, átveszem, majd rámegyek a jégre, és ráérős tempóban körözgetni kezdek. Egy éve nem korcsolyáztam kb, vagy legalábbis elég rég volt, mikor utoljára, így kissé mele kell jönnöm, de ez olyan, mint a biciklizés, az ember nem igazán felejti el. Tehát siklok a jégen zsebre tett kézzel, és gondolataimba mélyedek.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-10-17, 6:57 pm

*Már egy ideje nem járt az iskolában, ahonnan családi ügyek miatt kellett távol maradnia egy jó időre, így egy kicsit úgy érzi magát, mint a legelső napján. Rövid fekete szoknyát, térdig érő csizmát és sötétkék felsőt visel. Hosszú, vörös haja kiengedve, enyhén hullámosan terül szét hátán, válláról pedig közepes méretű, fekete táska lóg le. S ahogy mindig, úgy most is ott repked körülötte famulusa, majd pár perc múlva megunva a céltalan körözést letelepszik a lány szabad vállára és onnan figyeli a tájat.*
- Nem változott semmit.*néz körbe, majd félig gazdája felé fordul és arcát finoman meglegyinti hófehér szárnyával.* - Mért nem küldöd már el neki? Napok óta gyűrögeted.*mordul fel, mikor feltűnik neki, hogy a lány ismételten a levelet piszkálja, amin hatalmas betűkkel virít a Patrick Davis név, eltéveszthetetlenül jelezve, hogy kinek is íródott.*
- Most már nem számít, már rég el kellett volna neki küldeni. Most hogy visszajöttem beszélek vele személyesen.*dönti el határozottan és toppant is picit lábával, nyomatékosítva az elhatározást. Ennek ellenére meglehetősen nehézkesen veszi rá magát arra, hogy elküldje az üzenetet, miszerint találkozni szeretne a fiúval, aki minden bizonnyal meglehetősen dühös az eltűnése miatt. Mindenesetre kissé megszaporázza lépteit, hogy minél hamarabb beérjen a kastélyba a csípős hidegről, majd el is indul a háló felé.*
- Menjünk be ide.*torpan meg hirtelen a korcsolya pálya ajtaja előtt, majd meg se várva madara tiltakozását benyit az ajtón, majd belép és kíváncsian néz szét, hátha akad ott valaki rajta kívül.*
- Micsoda megérzés Vörös, itt a fiúd.*kapja fel a fejét a bagoly, majd érezvén a lány megdermedését felreppen a levegőbe és ha képes lenne rá feltehetőleg vigyorogna is azon, ahogy Elisa válláról lecsusszan a táska, majd a hölgyemény elrúgja magát a földtől és nem törődve azzal, hogy a jégre lépni korcsolya nélkül meglehetősen veszélyes, a srác felé veszi az irányt, majd miután kis híján nekicsapódik a pálya szélének lefékez Patrick előtt és továbbra is meglehetősen instabilan állva fújja ki magát és csak percek múlva szólal meg.*
- Én..te..annyira hiányoztál. Sajnálom, hogy nem szóltam, akartam, de nem tudtam mit írjak. Mikor meg már megírtam a levelet jöhettem vissza és..*itt elhallgat és meglobogtatja az iratot, amit még mindig a kezében szorongat. Annyi mindent szeretne mondani, de most egyszerűen semmi értelmes nem jut eszébe, így csak pislog és a sírás szélén állva halkan szipog. Nem akarja, hogy a fiú szakítson vele, bár azt azért érzi, hogy ezután megérdemelné a dolgot.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-10-17, 7:15 pm

*Mostanában nem igazán találkoztam senkivel, ha az órát nem vesszük természetesen, amire múlt héten mentem el. Megjött az ősz, a borongósabb idő, és bár alapjáraton én egy jókedvű srácnak vallom magam, mostanában azonban nem vagyok az. Az utóbbi időkben újra többet kezdtem gondolni Elisa-ra, kivel nem tudom mi van, teljesen eltűnt az életemből, levelet se küldött, nem is szólt, hazajöttünk Krétáról, és azóta semmi hírem róla sajnos. Na mindegy, igazából ez csak egy a gondolataim közül, miken aközben agyalok, hogy a Korcsolya pályán kényelmes tempóban rovom a köröket. Egy idő után egy tompa puffanás, majd gyorsan közeledő léptek zaja üti meg a fülem, így fel is kapom a fejem, és a bejárat felé nézek, ahonnan Elisa közelít szélsebes tempóban, szinte saját életét veszélyeztetve. Megállok, de gondolom mondanom se kell, mennyire meglepődök ezen az egészen, hisz nem igazán számítottam most rá. Odaáll elém, és én lenézek rá, mert alapjáraton magasabb vagyok, most korcsolya is van a lábamon, így meg magasabb vagyok, de arcát azért tisztán látom. Nem szólalok meg, tőle várom a szavakat, és egy kis idő után ezt meg is történik.*
- Te is hiányoztál... nem tudtam mire vélni, hogy eltűntél... arra is gondoltam, hogy valami bajod esett, vagy megharagudtál rám valami miatt, szóval teljesen... tanácstalan voltam... *mondom, és megvakarom a fejem. Észreveszem rajta a sírás közeli állapotot, szívem szerint megölelném, de előtte tudni szeretném, hol is volt, miért nem szólt, ilyesmi. Nem feltétnelül áll szándékomban szakítani vele, engem úgy neveltek, hogy ha valami elromlik, azt megjavítani kell, nem kidobni.*
- Gyere üljünk ki a padra, azt hiszem nem árt beszélgetnünk. *mondom nyugodt hangnemben, és karomat ajánlom, hogy segítek neki kimenni a jégről, mi sima cipőben csúszós lehet. Odakint leülök a padra, és ha ő is leül, felé fordulok, és igyekszem felvenni vele a szemkontaktust.*
- Hol voltál? Miért mentél el egy szó nélkül? *kérdezem tőle, és kíváncsi vagyok a válaszra, hogy miért tűnt el egyik napról a másikra.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-10-17, 7:42 pm

*Az utóbbi heteket Angliában töltötte és csak most sikerült elszabadulnia családja köréből. Természetesen örül a ténynek, hogy visszajöhetett, de kissé fél is, hiszen tisztában van vele, hogy ha másnak nem is, de barátjának bizony magyarázattal tartozik. Tudja, hogy jóval korábban kellett volna szólnia arról, hogy távol lesz egy ideig, de képtelen volt egy értelmes levelet összehozni, most pedig, hogy már itt van, úgy vélte, hogy felesleges lenne elküldeni az üzenetet, amit végül összehozott.
Eredetileg azt tervezi, hogy lerakja cuccait a hálóban és utána megy, hogy megkeresse Patrickot, de végül tervével ellentétben betér a korcsolya pályára, ami meglehetősen jó ötletnek bizonyul, hiszen a srác is ott van. S ugyan nem számított rá, hogy ilyen hamar találkoznak, így kissé meglepődik, ennek ellenére viszont eszetlenül megindul és csúszkálva botorkál el a korcsolyázó fiúhoz, aki előtt megáll és némi lihegés után belekezd a kissé kusza mondandójába.
A feltételezésre csak a fejét rázza, majd arra, hogy üljenek le bólint, s elfogadva a segítséget kicsoszog a partra és lehuppan a padra, majd a fiú felé fordul és egy nagy levegőt véve megszólal.*
- Mert..várj egy kicsit.*pattan fel hirtelen és elrobog a táskájáig, ahonnan rövid kutakodás után előszed egy másik, meglehetősen ramaty állapotban lévő levelet és szerzeményével együtt visszasprintel a padhoz és ismételten elhelyezkedik, majd a borítékot átnyújtja a srácnak, jelezve, hogy olvassa el. Az üzenet egyébként mindössze pár sorból áll, miben a lány apja nem éppen finoman közli, hogy mindössze öt perce van összepakolni és kimenni a városba, ahol az egyik inasuk már vár rá, hogy hazavigye.*
- Nem tudtam nemet mondani neki, így azonnal mentem is, de biztos voltam benne, hogy a szüleim szokásos marhaságairól van szó és néhány óra múlva visszajöhetek. Végül kiderült, hogy a nagyanyám jobblétre szenderült végre és miatta volt ez az egész. Mármint örökségosztás, temetés, virrasztás és egyéb kellemetlen dolgok, végül pedig a vita, hogy ki legyen a következő családfő.*elhúzza a száját és elfintorodik, mikor eszébe jut a veszekedés, az átkozódások emlékére viszont kis híján felnevet, bár még idejében visszafogja magát. Mert hát nem épp ez lenne a megfelelő idő a nevetgéléshez.*
- Próbáltam levelet írni, de nem tudtam, hogy mikor jöhetek végre vissza, így végül mindig félbe maradt az egész. Ezt..*itt felmutatja a borítékot, amin a srác neve áll.* - sikerült megírni, de addig húztam a dolgot, míg vissza nem jöhettem, így hát nem juttattam el hozzád.*szusszant egyet, majd elfordul és a térdeire támaszkodik.*
- Tudom, hogy ez nem mentség és sajnálom is, hogy nem szóltam róla. De legközelebb..nem, inkább ne legyen legközelebb.*rázza meg fejét végül, majd ismételten a srác felé fordul, hogy lássa az arckifejezését és kissé megszeppenve és félve várja a reakcióját.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-10-17, 8:19 pm

*Nem számítok a találkozásra Elisa-val, így meg is lepődök elég rendesen, mikor berobog a korcsolya pályára. Örülök, hogy látom, nem arról van szó, hogy nem, csak ugye hirtelen tűnt el, és hónapok óta nem is hallottam felőle. Megkönnyebbülés, hogy nincs semmi baja, mert már a legrosszabb dolgok is megfordultak a fejemben, de ideje ezt az egészet most megbeszélni, így kitámolygunk az egyik padra, és kérdezgetni kezdem a lányt, ki felpattan, azt hiszem elszalad, de nem, valami levélnek tűnő dolgot vesz elő, és átnyújtja nekem. Magam elé tartom, és barna szemeimet végigfuttatom a sorokon, és érthetővé válik számomra, miért tűnt el olyan hirtelen. Megszólalni nem tudok, hisz belekezd a mondandójába, így csendben, és figyelmesen hallgatom szavait, miközben a levelet leteszem magam mellé a padra.*
- Sajnálom, hogy ezeken kellett keresztülmenned... *mondom, és végigsimítok a kezén, de aztán visszahúzom, még nem tiszta, mi lesz velünk. Megtudom, írt egy levelet, csak nem küldte el, mit bánok, legalább tudtam volna, hogy mi van, de hát ez így alakult. Térdeire támaszkodik, a vak is láthatja, hogy sajnálja az egészet, és én pedig őt sajnálom, amiért ilyen helyzet alakult ki.*
- Ámen... *mondom arra, hogy ne legyen ilyen eset legközelebb, de hát ki tudja, mit fog hozni a sors. Nemsokára újra rám fordítja tekintetét, én pedig egy kis ideig csendben maradok, nem tudom, mit mondhatnék.*
- Figyelj, örülök, hogy nincs semmi bajod, hisz aggódtam miattad, de boldog vagyok, hogy most újra láthatlak. *mondom, és szám sarkában mosoly bújkál, de atán eltűnik, mert van még egy dolog, amiről nem árt beszélnünk.*
- Érzel még valamit irántam? Tudjuk ott folytatni, ahol pár hónapja abbamaradt? Egyáltalán szeretnéd? *kérdezem, és tűnjek ettől nyápicnak, de nehéz volt ezt kimondani, félek, hogy nem nekem tetsző választ fogok hallani, de természetesen el fogom fogadni a lány kívánságát.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-10-17, 8:41 pm

*Arra, hogy a srác sajnálja csak legyint egyet. Sose szerette azt a nőt, így tulajdonképpen teljesen hidegen hagyná a dolog, ha nem kellett volna ennyi időt otthon töltenie, teljesen feleslegesen. Tulajdonképpen ez az egyetlen dolog, ami bosszantja, az pedig, hogy a családja miként oldja meg a kialakult helyzetet, egyáltalán nem érdekli. Amíg ott volt, addig is végig Patrick foglalkoztatta egyedül és ez most sincs másképp.
Most viszont, hogy elmondta mért ment el és mért nem jelentkezett, már nem tud többet tenni, így miután kicsit összeszedi magát a fiú felé fordul és feszülten várja a válaszát. Arra, hogy örül, amiért nincs semmi baja csak bólint egyet, de visszamosolyogni még nem mer, azután pedig hogy meghallja a kérdéseket már nem is igazán akar. Egyszerűen csak felsóhajt és előre dőlve a fiúnak támasztja homlokát és halkan, de azért jól érthetően felel, bár beletelik pár másodpercbe, mire megszólal.*
- Te vagy az első, akit ennyire szeretek és bármit megtennék azért, hogy helyrehozzam, amit elrontottam. Én nem szeretném, ha vége lenne. Hibáztam és talán egyáltalán nem érdemellek meg, de...*nem fejezi be a mondatot, inkább feltornázza magát, hogy a srác szemébe tudjon nézni. Arcán tisztán látszódik, hogy teljesen őszinte, ahogy az is, hogy ott szeretné folytatni a kapcsolatot, ahol abbahagyták.*
- És te mit szeretnél?*kérdezi meg, nyelve egy picit. Mert az egy dolog, hogy ő mit gondol és érez, a saját dolgaival tökéletesen tisztában van, de azt nem tudja, hogy Patrick mit gondol a dologgal kapcsolatban. És természetesen fontos neki a másik véleménye.*
- Louis hogy van? Történt valami különös, amíg nem voltam?*érdeklődik, persze csakis az után, hogy sikerül teljesen kivesézni az előző témát. De addig amíg azzal nem végeznek nem tér át más dologra.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-10-17, 9:00 pm

*Végre találkozom Elisa-val, kinek örülök, de sok mindent kell megbeszélnünk. Megtudom hirtelen eltűnésének okát, és így egyből érthető lesz, miért ment el szó nélkül, és bár azt nem értem meg, miért nem tudta elküldeni a levelet, de ez már a múlt, amin meg nem érdemes rágódni. Immár a padon ülve beszélgetünk tovább, és felteszem azt a kérdést, ami már foglalkoztatott, vagyis hogy hogyan tovább velünk. Örülök a válaszának, nagyon is, és az arcomon megjelenő mosolyból is ez látszik, de ennek ő nem lehet szemtanúja, hiszen fejét épp nekem döntötte. Számítok arra, hogy visszakapom a kérdést, és mikor felemeli a fejét újra, szemeibe fúrom az enyémeket, majd válasz helyett gyengéden közelebb húzom magamhoz, és megcsókolom. Igen csak hiányzott már ez, el is húznám a végtelenségig, de elhúzódom tőle, és végigsimítok puha arcán.*
- Teljesen magadba bolondítottál, és ezen az érzésen ez a pár hónap se tudott változtatni. *mosolyodom el, majd puszit nyomok a homlokára, és megölelem, hisz olyan jól esik ez most.*
- Louis? Tökéletesen van a csirkefogó. Nem igazán volt semmi említésre méltó, csak a szokásos dolgok. Ulix? Hol van a nagyszájú famulusod? *kérdezem, hisz mintha hallottam volna a hangját, de lehet, csak képzeltem. Örülök, hogy sikerült megbeszélnünk a dolgokat, és most már teljesen normálisan tudunk beszélgetni Elisa-val.*
- Van kedved korizni? Emlékszel, itt találkoztunk először. *mosolyodom el, hiszen hangozzon bármilyen furán, tisztán emlékszem arra a bizonyos napra.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-10-17, 9:37 pm

*Kellemes, bár meglehetősen váratlan dolog, hogy sikerül pont oda benyitnia, ahol Patrick tartózkodik éppen. S ugyan még nincs tökéletesen felkészülve arra, hogy elmesélje az elmúlt hónap eseményeit, de ha már itt van akkor nyilván nem fog elmenekülni, így miután sikeresen felhívja magára a figyelmet és a padot is elfoglalják megkezdődik a beszélgetés. Elmond mindent, teljesen őszintén, s ugyan a levél hiányára nincs mentsége, de már nem tud mit kezdeni a ténnyel, hogy hibázott.
A srác kérdései szintén nem érik felkészületlenül, s mivel nem akarja, hogy véget érjen a kapcsolatuk így az érzéseit is teljesen őszintén osztja meg a másikkal, majd persze vissza is kérdez, bár a választól azért fél egy kicsit.
Amint viszont Patrick magához húzza és megcsókolja elszáll az aggodalma és természetesen viszonozza is a csókot. Kissé csalódott mikor véget ér és nem is húzódik túl messzire, inkább olyan közel csusszan, amennyire csak lehetséges. A következők hallatán meg végre valahára elmosolyodik és teljesen hozzábújik a sráchoz, s karjai közül teszi fel a többi kérdését.*
- Na végre, azt hittem már teljesen el is feledkeztetek rólam. Minden rendben van fiatalok?*repül oda a famulus, aki eddig a lehető legmesszebb ücsörgött tőlük, hogy ne zavarja a beszélgetést.* - Kölyök a mai napra rád bízom a Vöröst, én elmegyek vadászni. Megéheztem.*teszi még hozzá, majd tesz egy apró kört a fejük felett és csak ezután hagyja ott a másik kettőt és veszi útját a kikötő felé.*
- Van, de előtte átveszem ezeket.*bök a lábára, majd feláll, hogy szerezzen egy megfelelő méretű korcsolyát és csak ezután ül vissza a padra, hogy átvegye a lábbelit.*
- Persze, hogy emlékszek.*reagál végül arra is, hogy itt találkoztak először. Nem hinné, hogy valaha el fogja felejteni a dolgot, bár ezt már nem teszi hozzá. Mindenesetre most, hogy már megbeszélték a dolgokat visszaveszi szokásos vidám modorát, így amint felkerül lábára a korcsolya felpattan és kezét nyújtja a srác felé.*
- Na gyere, bemutatom mennyit fejlődtem azóta.*vigyorodik el és ha a fiú megfogja a kezét, akkor felhúzza, majd ha hagyja magát, akkor továbbra se engedve el maga után vonszolja a jégre és egyelőre ott se hajlandó elengedni, így ő hátrafelé siklik, szemben állva Patrickkal, aki remélhetőleg jön utána.*
- Mi lenne, ha ezután a szükség szobájába mennénk?*kérdezi pár percnyi gondolkozás után. Nem akar túlzottan akaratosnak vagy hasonlónak tűnni, de most, hogy ennyi idő után végre újra látja a fiút esze ágában sincs hagyni, hogy néhány óra után visszatérjen a hálójába és esetleg megint ne találkozzanak napokig.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-10-17, 10:01 pm

//Váltás NRT-re//
//NRT: Elisa-Patrick, 2012.10.17.//

*Most már így, hogy kezdenek helyre jönni a dolgok, egészen megkönnyebbülök. Még mindig szeretjük egymást, és ez egy csókban be is teljesedik, mit rossz ugyan megszakítani, de lesz még erre lehetőségünk, millió és egy, legalábbis terveim szerint. Szó esik a famulusainkról is, és végszóra megjelenik Ulix.*
- Nyugodtan bízd csak rám, jó kezekben lesz. *mondom mosolyogva, és rákacsintok a lányra. Nem valószínű, hogy Elisa nem támogatja a bagoly ötletét. Amint a bagoly elmegy, megkérdezem a leányzót, hogy van-e kedve korizni, és pozitív visszajelzést kapok. Bólintok, vegye csak át a korcsolyát, majd megfogom a kezeit, és megyek utána.*
- Na kíváncsi leszek, kis jégtáncosom. *nevetek fel, majd a jégen csúszni kezdünk, még mindig egymás kezét fogva. Most még nyugodt tempóban haladunk körbe-körbe, de aztán egy kérdés hangzik el, mi kissé meglep.*
- ŐŐ persze, menjünk, benne vagyok. Minél többet vagyok veled, annál jobb. *válaszolok, és kíváncsi vagyok, van-e valami hátsó szándék a kérésében, de úgyis kiderül ez még az igen csak közeljövőben.*
- Na, de hol maradnak a profi trükkök? A hátrafele siklást egy óvodás megcsinálja. *cukkolom kicsit a lányt, majd hogy teszteljem, mennyire reagál jól váratlan helyzetekben, gyengéden, mégis határozottan meghúzom a karját, hogy közel legyen hozzám, és egy puszit nyomok a szájára, mintegy fizetségért a "bemutatóért". Előlegben "fizettem", így remélem megéri majd show. Most már nem menekül ez elől, muszáj valamit produkálnia.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-10-17, 10:39 pm

//NRT: Patrick - Elisa, 2012.10.17.//

*Miután végre Ulix is egyéb elfoglaltság után néz felvetődik a korcsolyázás ötlete, amibe azonnal bele is egyezik, s miután sikerül átvenni a lábbelit már vontatja is maga után a srácot a jégre, miközben kérkedik kicsit a tudásával. Ugyan igazság szerint már jó ideje nem korcsolyázott, attól még teljesen biztos a tudásában és abban, hogy nem fogja leégetni magát a másik előtt. Mindenesetre azért nem viszi túlzásba a dolgot és inkább csak hátrafelé siklik, miközben felveti, hogy a nap további részét eltölthetnék a szükség szobájában, hogy minél később kelljen különválniuk.*
- Én is így gondolom.*bólint a választ hallva és nagyon is örül annak, hogy nem lett elutasítva, ellenkező esetben feltehetőleg megsértődött volna. Ami pedig a hátsó szándékot illeti, azért van belőle bőven, de régies családból származó leányzóként türelmesen kivárja, hogy Patrick kezdeményezzen, legalábbis a legelső alkalommal mindenképpen. A cukkolás hallatán pedig kissé megemeli a szemöldökét és kinyújtja a nyelvét.*
- Szóval trükköket szeretnél látni? Rajtam aztán ne múljon.*vigyorodik el, s ugyan meglepődik mikor a srác magához rántja, de elesni azért nem esik el, csak közelebb húzódik és teljesen hozzásimul.*
- Ez még csak az előleg volt, remélem sejted. Ennyivel nem kenyerezel le, a többit a bemutató után behajtom rajtad.*ingatja a fejét mosolyogva. Végül is holmi szájrapuszitól nem fog elájulni, bár arra azért elég hogy elégedetten távolabb húzódjon és megpördülve gyorsítson kicsit a tempón, majd a pálya közepe felé fordul, hogy legyen elég helye ahhoz, hogy bemutasson pár pörgést és forgást. Végül fél lábon is siklik egy kicsit, felváltva hol a jobb, hol a bal lábát tartva a földön, ügyelve arra, hogy ne zuhanjon el, így néha elég érdekes arcot vág, a koncentrációnak hála. S ugyan a bemutató azért messze nem tökéletes, de kiválóan szórakozik és remélhetőleg Patrickot is sikerült meggyőznie arról, hogy igenis ért hozzá.
Még egy utolsót fordul, majd visszakorizik a fiúhoz, elé besorozva halad tovább, ismét hátrafelé.*
- Na megfelelt az előadás? Remélem megkapom a jutalmam.*vigyorog rá, s kicsit lassít, így közelebb kerül a másikhoz, s egészen addig játssza ezt, míg szinte teljesen az orra előtt áll, ekkor pedig megtorpan és várakozóan pillant fel a srácra.*
- És te fel tudsz mutatni valami érdekeset?*kíváncsiskodik vidáman, bár annak semmi jelét nem adja, hogy egyhamar távolabb szándékozik kerülni a fiútól.* - Esetleg most is versenyezhetnénk. Legutóbb is azt csináltuk.*ahogy mondta kiválóan emlékszik mindenre még most is, így azzal is tisztában van, hogy legutóbb ő nyert, tehát most sincs kétsége afelől, hogy ugyanúgy fog végződni a verseny most is, persze csak akkor, ha a srác is beleegyezik.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-10-20, 12:18 pm

//NRT: Elisa-Patrick 2012.10.17.//

*Sikeresen rendeződnek közöttünk a dolgok, és ennek tiszteletére korcsolyázni kezdünk, közben pedig Elisa felvet egy ötletet a későbbiekre nézve, mire hülye lennék nemet mondani, hiszen szeretek a leányzóval lenni, szóval miért akarnám hamar elengedni, hogy aztán ki tudja mikor találkozzunk legközelebb? A tudását akarja bemutatni, és én akkor el is várok valamiféle bemutatót, és mintegy kis fizetségként, egy puszit kap a szájára, de ahogy sejtettem, nem igazán fog megelégedni ennyivel.*
- Milyen követelőző valaki. *mosolyodom el, és elengedem a kezét, mutassa, amit tud, kápráztasson el, ha többet szeretne fizetségként kapni. Ez látszik is tekintetemben, szóval produkálnia kell valami jót. Figyelem, ahogy begyortsít, forog, fél lábon korcsolyázik, mire én megtapsolom. Észereveszem az erős koncentrációt, és azt is, hogy a bemutató kissé bizonytalan itt-ott, de természetesen ezt nem fogom felemlegetni neki.*
- Megfelelő volt, ügyes vagy. Szóval máris a jutalmadat kérnéd? Kissé türelmetlen a kisasszony. *mosolyodom el, és megfogom a derekánál, és közelebb húzom magamhoz.*
- Nem is tudom, mennyit ér ez a kis bemutató... Mit gondolsz, mit kéne adnom cserébe? *kérdezem játékosan, és bár ajkai vonzzák az enyémet, most még ellenállok, kíváncsi vagyok, mit vár tőlem. Hamarosan, mikor valami érdekeset vár tőlem, eszembe jut egy kissé talán őrült ötlet, mi nem túl balesetveszélyes, de a gyógyító közel van, ha baj lenne, de nem lesz. Elég közel van hozzám a leányzó, így könnyű dolgom van, felkapom a karomba, és úgy korcsolyázok tovább. Eleinte kissé bizonytalanul teszem meg az első pár métert, de aztán belejövök, és megy minden, mint a karikacsapás. Megteszek két-három kört így, majd felültetem Elisa-t a palánk szélére.*
- Na, hogy tetszett? *kérdezem előtte állva, és most tűnik fel igazán, hogy elég vékonyan van felöltözve.*
- Nem fázol egyébként? Ezt a rövid szoknyát szerintem nem épp korcsolyázáshoz tervezték, bár, hogy őszinte legyek, a látvány 10 pontos. *mondom mosolyogva, miközben végigsimítok combján. A következőkben felmerül egy verseny ötlete, miben benne vagyok. Leemelem a vörös hajú leányzót a palánkról, és lesegítem a földre, hogy lássa, milyen gentleman vagyok.*
- Benne vagyok, de ne hidd, hogy most hagylak nyerni! *cukkolom kicsit, hisz a múltkor direkt lassítottam, hogy ő győzhessen.*
- Tegyük érdekesebbé a versenyt... A vesztesnek teljesítenie kell a győztes egy kívánságát, legyen az bármi. *vetem fel az ötletet, és bízom benne, hogy én nyerek, mert van már kapásból pár ötletem, mit kérnék Elisa-tól. Remélhetőleg benne van ebben, és akkor indulhatunk is.*
- Egy kör, ide kell visszaérkezni... Három...kettő...egy... Rajt! *mondom, majd kilövök, és korcsolyázni kezdek, de fél szemmel közben lesem, hogy a lány épp merre jár.*