Korcsolya pálya

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-10-22, 6:26 pm

//NRT: Patrick - Elisa 2012.10.17.//

*Szerencsére sikerül mindent tisztázniuk, így ismételten olyan köztük a hangulat, ahogy azt már megszokhatták. Ennek örömére pedig, ha már úgyis a pályán vannak, korcsolyáznak kicsit.
Elisa szokásához híven nem bírja sokáig a nyugis körözéseket, így dicsekszik kicsit tudásával, amit meg is szándékozik mutatni, persze csak akkor, hogy sikerül kialkudnia a megfelelő fizetséget.*
- Dehogy vagyok, csak tudom mennyit érek.*vigyorodik el közelebb bújva kicsit, na de utána eltávolodik, majd a jég közepére siklik, s bemutatja a produkcióját, ami ugyan nem tökéletes, de azért ő meglehetősen elégedett a dologgal. Végül pedig visszakorizik Patrickhoz és igyekszik megszerezni a jól megérdemelt jutalmát.*
- Türelmetlen? Én? Dehogyis, de ami jár az jár.*vág nagyon ártatlan arcot, de csillogó szeméből pontosan kiolvasható, hogy mindenképp megszerzi magának a fizetséget, na nem mintha megfordulna a fejében az, hogy barátjának bármiféle ellenvetése lenne.*
- Tudnék mit felsorolni, de egyelőre megelégszem ennyivel is.*nyomja meg az egyelőre szót, majd addig nyújtózkodik, míg vékony karjait a srác nyaka köré nem tudja fonni, majd még egy pici nyújtózkodás után megpróbálkozik egy csókkal is, ami remélhetőleg sikerül is neki. Amint pedig ezzel sikeresen végez, igyekszik rávenni Patrickot arra, hogy ő is felmutasson valami különöset. Arra viszont nem számít, hogy a fiú felkapja, így sikkant egy kicsit meglepetésében, de pár pillanat múlva már vigyorogva bújik a srác mellkasához és úgy élvezi az utat.*
- Pazar volt, majdnem olyan jó vagy, mint én.*ingatja a fejét és kissé helyezkedik, hogy kényelmesen ücsöröghessen.* - Talán egy kicsit, de ha mozgok nem vészes. Ó ezért már bőven megérte a fagyoskodás.*kacsint a bók hallatán, s kicsit ugyan el is pirul miatta, de most épp nem szégyenlős hangulatban van, szóval nem törődik aprócska zavarával.*
- Nem is kell, előny nélkül is könnyedén nyerek.*bizonygatja kinyújtott nyelvvel. A fogadásba pedig különösebb gondolkozás nélkül, szinte azonnal beleegyezik.*
- Ahogy akarod, de utána nem ér visszavonni.*dünnyögi, miközben beáll a rajtpozícióba és türelmesen várja, hogy meginduljon a menet.* - Hé!*kiált barátja után, mikor a srác szinte rögtön kilő. De ennyi lemaradás azért nem keseríti el, így azonnal be is gyorsít, s igyekszik beérni a srácot.*
- Csak ennyit tudsz?*piszkálja kicsit, mikor mellé ér és meg is előzi kicsit, na de azért sokat számít a tény, hogy ezúttal nem segíti senki győzelemre, így a cél előtt lemarad,s ugyan annyira nem sokkal, de végül veszít.*
- Véletlen nyertél, de csak, hogy lásd milyen kedves vagyok, mond mit szeretnél.*torpan meg a fiú előtt és felnézve rá várja a kívánságot. Egyébként egyáltalán nem zavarja a tény, hogy ezúttal ő került ki vesztesen a versenyből, amúgy is kíváncsi arra, hogy mégis mit szeretne barátja.*
- Akarsz még korcsolyázni, vagy mehetünk lassan?*érdeklődik pár pillanatnyi hallgatás után. Ennyi játék elég volt neki, s mivel valóban nem éppen meleg felszerelésben van, így most, hogy már nem csinál semmit kezd fázni kicsit. S míg a választ várja, vágyakozóan tekint a pad felé és karjait keresztbe fonja mellkasa előtt, hogy ezzel is melegítse magát valamennyire. S amint megkapja, a remélhetőleg beleegyező választ el is indul kifelé.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-10-23, 12:39 pm

//NRT: Elisa-Patrick 2012.10.17.//

*Miután megbeszéljük amit kell, Elisa is korcsolyát húz, majd irány a pálya, ahol Elisa meg akarja mutatni mit tud, én pedig ennek nem szabok gátat. Nézem, ahogy pörög-forog, siklik a jégen, és ügyes, meg kell hagyni. A bemutató után visszasiklik hozzám, én pedig természetesen megdicsérem, ő pedig várja a jutalmát, ám én nem adom meg neki, hanem tőle kérdezem meg, mit kéne adnom neki "fizetségként". Csókért nyújtózik, mit meg is kap, de nem kerülte el a figyelmemet az a hangsúlyos "egyelőre" szó, így kíváncsian várom a nap folytatását. Nekem is fel kell mutatnom valamit, és mivel nem vagyok egy korcsolyás őstehetség, így a karjaimba kapok a lányt jobb ötlet híján, és így korcsolyázok vele körbe. Sikeresen megleptem ezzel a lépésemmel, mert felsikkant, de aztán érzem, hogy élvezi ezt a fajta utazásmódot, mert mellkasomhoz bújik, mi jó érzés, de azért kissé fárasztó így siklani, így egy kis idő után a palánkra ültetem a leányzót.*
- Akkor ennek örülök. *mosolyodom el, majd megérdeklődöm, nem fázik-e ilyen rövid ruhában, aztán felvetődik a verseny ötlete, mibe bele is megyek, egy kis feltétellel.*
- Na majd meglátjuk, ki nyer. És eszem ágában sincs visszavonni, hisz jó kis feladatokat találtam ki neked, még válogathatok is majd, melyiket kelljen teljesítened. *kacsintok rá, hisz szemernyi kétségem sincs afelől, hogy én fogok nyerni. Visszaszámolok, majd elindulok, jobban elkapom a rajtot, mint Elisa, de azért ő is hamar a nyomomban kezd loholni, és még cukkol is.*
- Na csak figyelj! *mosolyodom el ördögien, és bár kicsit megelőz, aztán belehúzok, és ismét én kerülök előre. Szoros a verseny, de végül is én érek be a célba először.*
- Aha, véletlen. *mosolygok, majd megrázom a fejem. *
- Nem-nem, még nem mondom meg. Majd kicsit később. *kacsintok rá, miközben egyenletessé igyekszem tenni a légzésemet, és ez hamarosan sikerül is.*
- Mehetünk, nem szeretném, hogy megfázz. *mondom, majd kisiklok a pályáról, és átveszem a cipőmet, majd bevárom Elisa-t.*
- Akkor cél a Szükség szobája? *fordulok oda a leányzóhoz, és mivel látom, hogy fázik, átkarolom, hogy ezzel is valamennyire melegítsem. Amennyiben a szükség szobájához megyünk, a bejáratnál megállok, és a barátnőmre nézek.*
- Átadom a lehetőséget, találd ki te, milyen szobába menjünk be. *mosolygok, majd ha ez megtörténik, kinyitom előtte az ajtót, előre engedem, majd utána én is belépek.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-11-12, 3:06 pm

//NRT: Patrick - Elisa 2012.10.17.//

*Ha már úgyis ott a korcsolya a lábán képtelen megállni, hogy megmutassa mire is képes, s ugyan a mutatvány nem sikerül annyira nagyon tökéletesre, de úgy véli bőven elég jó ahhoz, hogy megkapja a jutalmát, amivel egy ideig megelégszik, bár úgy véli képességei ennél azért többet érnek. Na, de úgy dönt sokkal jobban érdekli, hogy barátja mit tud felmutatni, így egyelőre témát vált. A felkapás viszont meglepetésként éri, így nem tudja visszafojtani a sikolyt, bár hamar megnyugszik és elvezi az utazást, amit meg tudna szokni, így picit csalódott arcot vág, mikor végül a palánkra helyezik.
Némi szócsata után aztán a versenynek is nekikezdenek, mit sajnálatos módon elveszít, na de csak egy kicsit szomorkodik miatta, hiszen ennél sokkal jobban izgatja a tény, hogy vajon mit is fog tőle kérni a fiú.*
- Na, mért nem? Legalább valami támpontot adj.*próbálkozik közelebb csúszva és beveti lehető legaranyosabb nézését, ami eddig még nem hagyta cserben, így reméli, hogy ezúttal is eléri vele azt, amit akar.*
- Én se szeretnék megfázni, bár az, hogy teát főzz nekem és ápolgass, azért nem lenne ellenemre.*kacsint vigyorogva, s kimegy, hogy átvegye a cipőjét, a korcsolyát visszapakolja a helyére, majd már siet is Patrickhoz, hogy mehessenek a szükség szoba felé.*
- Az hát!*bólint olyan arccal, mintha a fiú a lehető legbutább kérdést tette volna fel, amikor viszont átkarolja egyből megenyhül és már vigyorogva húzódik közelebb és lépeget tovább.
Mikor a bejárat előtt megtorpannak kérdőn néz fel a srác szemeibe, de mielőtt feltehetné a kérdést, hogy mit ácsorognak itt, már meg is kapja a választ.*
- Csak nehogy megbánd. Szép rózsaszín lesz, szívecskékkel a falon.*dörzsöli össze a tenyerét ördögi arckifejezéssel, majd már meg is kezdi a lépegetést és a koncentrációt. Amikor pedig végre megjelenik az ajtó ráveti magát és már bent is van, majd kissé félreállva várja a fiú beléptét, hogy gondosan becsukhassa mögötte az ajtót.*
- Na, hogy tetszik?*biccenti oldalra a fejét és kíváncsian várja a reakciókat.
A szoba egyébként nem túl nagy, inkább hangulatos és nem hivalkodó. A kanapék vannak előtérben, hátul egy kisebb konyha, jobb oldalt pedig, egészen a falhoz tolva egy sötétbarna keretes franciaágy látható, hatalmas párnákkal és sötétkék takaróval. Összességében az a hely kiválóan mutatja, hogy milyen a vörös leányzó ízlése és gondolkodásmódja. S mivel kifejezetten otthonosan érzi itt magát, így egyenesen elindul a konyha felé.*
- Mit szólsz egy forrócsokihoz vagy teához? Bár..*itt rövid kutakodás és csörgés következik, majd amikor megtalálja, amit keres kikukkant a pult mögül és felemel egy üveget.* - ihatunk is, ha gondolod.*neki igazából mindegy, így kérdőn néz a srácra és türelmesen várakozik, majd, ha a másik döntött, akkor elkészíti/kitölti, amit kért és a poharakkal a kanapéhoz sétál, majd le is huppan rá, s amikor Patrick is odamegy hozzá, akkor átnyújtja neki az egyiket.*
- És most?*érdeklődik végül, mivel egyelőre eddig jutott a tervezésben, s most, hogy itt van túl boldognak érzi magát ahhoz, hogy érdemleges gondolatokat tudjon felvonultatni. Szóval inkább lerúgja a cipőjét, majd maga alá húzza lábait és a csokiját kortyolgatva ücsörög.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-12-27, 6:57 pm

//NRT: Sophie és Conrad - 2012.12.27.//

* Mai nap folyamán megint egy kis sportolás mellett döntök. Megtudtam, hogy az uszodán kívül korcsolya pálya is van a suliban. Kilenc-tíz éves voltam amikor, elkezdtem korcsolyázni, de csak a nővérem kérlelésére. Még a mai napig néhányszor eljárok korizni, hiszen olyan jó felidézni a régi szép időket, mikor még boldog voltam a testvéremmel együtt. Délelőtt egy kicsit olvasgattam, de hamar áttértem a lustálkodásra. Kiugrok az ágyból, gyorsan magamra kapok egy fekete csőfarmert, egy fekete rövid ujjú pólót, erre egy kék kötött garbós pulcsit, ami ritka szín a ruhatáramban, majd egy fekete szőrös kapucnis mellényt, majd előkerül fekete magas szárú csizmám is. A hajamat laza kontyba tűzöm, a szemem köré enyhe fekete smink kerül. Előkeresek egy fekete táskát, amibe belerakom kék korcsolyámat és pár fontosabb holmit. A szekrényhez sétálva kiveszem fekete fülmelegítőmet, valamint egy fekete ujjak nélküli kesztyűt és el is indulok. Pár perc alatt lesétálok az aulába és nagy nehézségek árán megtalálom a pályát. Elindulok az egyik pad felé, majd rutinos mozdulattal húzom fel a korcsolyát, jól megszorítom a fűzőt és már indulok is a jégre. Az első lépések bizonytalanok, elvégre régen volt kori a lábamon. Pár pillanat múlva mosollyal az arcomon teszem meg első körömet.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-12-27, 9:15 pm

//NRT: Sophie és Conrad - 2012.12.27.//

*Hiába vagyok itt egy éve, nem minden téren teszek jelentős haladást. Igen, tanulok, igen, változok, de egyáltalán nincs több barátom mint mikor ide kerültem, és a szüleimmel sem javul a kapcsolat. Mivel azonban az ünnepek ideje is itt van, ezért úgy döntök, muszáj ilyen hangulat is számomra. Tisztában vagyok az iskolában található termekkel, rejtett zegzugokkal, s most a hideg, sok fehér, jég és csúszás illik ide, így veszem utam arra felé. Öltözékem mint mindig, teljesen fekete, de elegáns, tiszta és finom ruházat. Fekete bakancs lábamon, ehhez tartozó nadrág illetve póló, mit pulóverem takar el, mely jó meleg és vastag. Kiegészítőt nem hordok, kizárólag övemen lógó pálcámat, pénz pedig van a zsebemben... egy kis forró bor jól eshet majd Mystralban. Hajam most is rendezett, zöld szemeim pedig izgatottan csillognak, ahogyan nagy sebességgel vágok át a kastély falain belül, egyedül célomra koncentrálva, s hamarosan el is érkezem oda, óvatosan nyitva be, és mérve fel a terepet. Valaki már van itt, őt távolból szemlélem, de nem tűnik ismerősnek, így nem akarom zavarni, egyszerűen a korcsolyákhoz lépek, amint tekintetemmel rájuk találok, és magamhoz illőt keresek, cipőmet biztonságba helyezve a közeli pad alá. Reménykedem benne, hogy ezek tiszta korcsolyák, bár vastag fekete zoknim megvéd, s a manók is tisztességes munkát végeznek. Amint kész vagyok, óvatosan teszem meg az utat, kissé dülöngélve, botladozva, nagy karcsapásokat hajtva végre, ahogyan a jégre érek. Pár méter után viszont szépen rá is érzek az egészre, bár alig-alig voltam még korcsolyázni... mert egy hercegnek nem illik. Illik viszont köszönni, így oda is csúszok a másikhoz, ám mikor a közelébe érek... hirtelen siklik ki a talaj lábam alól, én pedig kapaszkodnék, már éppen mikor számat nyitom szóra, de csupán a lányt sikerül elkapnom, és nyilván súlyom és a lendület miatt le is rántanom a földre, egészen pontosan magamra.*
- Jaj... ne haragudj. Nem sérültél meg? Sajnálom, vigyáznom kellett volna. *nyöszörgöm, mivel elég csúnyán verem be a fejemet, s ha a lány fel is kel rólam, akkor én is próbálkozom az állással, de hiába mozgok és nyomom fel magam, minél erősebben akaratoskodom, annál inkább szédülök és növelem a szemem előtt táncoló fekete pontok mennyiségét. Sóhajtva tolom hát oda magamat a hideg jégen ülve a falnak, s maradok ülve, hátul fogva fejemet.*
- Uh... beütöttem magam. Nem panaszkodom, csak egy kis pihenés kell. *mondom neki, sután nézve fel rá, hunyorogva, miközben a rengeteg kellemetlen érzéssel küzdöm. Nem jó helyzet... nevetséges is vagyok, de majd látom, hogy mit is szól ehhez a másik.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-12-27, 10:08 pm

//NRT: Sophie és Conrad - 2012.12.27.//

* Mivel délelőtt és még délután is pár órát az ágyikómban töltök, így elhatározom, hogy itt az ideje a testmozgásnak, de mivel nincs kedvem az úszáshoz, ezért a korcsolyázást választom. Régi hobbim, szeretek korizni, és még régen a nővérem szedett rá erre. Ha korcsolyázom, mindig lenyugodok, segít gondolkodni, vagy egyszerűen csak jó érzés emlékezni a nővéremre, hiszen ő már nem lehet velem. Búcsút veszek ágyikómtól és gyorsan felöltözök. Egy táskába belepakolom a korcsolyámat, a pálcámat a mellényem zsebébe rejtem, valamint egy kevéske pénzt is viszek magammal. Még új vagyok itt, tehát nem ismerem annyira a kastélyt, de azért megtalálom a pályát. Felhúzom korcsolyámat, majd elindulok a jégre, ahol az első lépéseim bizonytalanok, de bizonytalanságom hamar elmúlik. A szemem sarkából látom, hogy valaki érkezik, de nem akarom megzavarni, először vegye csak fel a korcsolyáját. Nemsokára elindul a jégen, bár az első lépésein jó nevetek.*
~ Én se lehettem jobb, de akkor is olyan jó egy kicsit nevetni.~ *gondolom magamban, de arcomról nem tudom eltüntetni a mosolyt. Később eléggé ráérez, elvégre ezt nehéz elfelejteni. Épp a következő körömet tenném meg, mikor valaki leránt a jégre. Oké puhára esem, de ahogy elnézem, ezt ő nem mondhatja el.*
- Semmi bajom nem lett. Azt hiszem. *felelem neki, miközben leszállok róla, de hirtelen próbálok felállni, így a jégre huppanok.*
- Nagyon megütötted magad? *kérdezem tőle, miközben figyelem, ahogy megpróbál felállni, majd inkább a fejét a fogja. Nem akartam, hogy ez történjen, nem tudom, hogy az én hibámból esünk el, vagy csak szimplán megcsúszott és túl közel voltam hozzá.*
- Jól vagy? *kérdezem tőle, majd közelebb hajolok, meg szeretném tudni, mennyire ütötte be a fejét?*
- Mennyire ütötted be a fejedet? *kérdezem, látva, hogy nem érzi magát valami jól. Csak ne legyen semmi komoly baja.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-12-27, 11:59 pm

//NRT: Sophie és Conrad - 2012.12.27.//

*Kalandot, pihenést keresek, célom pedig a korcsolya pálya lesz, mihez kellő öltözetben és lelkesedéssel érek le, hogy cipőmet rejtve el, vegyem fel a szükséges lábra valót, így indulva meg a jégre, próbálgatva a csúszást. Nem nagyon megy eleinte, félek is az eséstől, de testem és agyam hamar szokik hozzá a mozgáshoz, tehát egyszerűbb lesz a haladás, ám a nevetést hallom. Nem sértődök meg, rengetegszer nevettek már ki, két kezemet is fel-fel emelem, jelezve ezt, míg én magam is mosolygom. Egészen addig, míg közelebb nem érek az ismeretlen lányhoz, hogy ismerkedni kezdjek, ám véletlen mozdulatomnak köszönhetően együtt esünk a földre. Keményen ütöm meg fejemet, ő viszont puhára esik, melynek örülök, de érzem, hogy tarkóm nem hálás a puffanásért, így kezdek el szédülni, és nézem végig az ő ismételt esését is.*
- Biztos? Vigyázz, te is elcsúszol... kár, hogy ez már nem humoros. *utalok itt nyögve az előző nevetésre, de egyáltalán nem sértődöm meg, inkább érte aggódom. Ahogyan ő is, én pedig lovagiasan rázom fejemet, azonban csak rontok a helyzeten, megfájdul fejem, szememben könnycseppek képződnek - nem sírok -, én pedig kitörölve azokat próbálom a hideg jégen ülve élesíteni homályos, fekete pontok lepte látásomat.*
- Nem tudom, de... kicsit... pihennem kell. *dőlök hátra mélyet lélegezve, mivel érzem, hogy gyengülök. Nem adhatom fel, az órák is keményebbek, s pár perc elteltével, ha persze nem hagy itt, akkor szólok hozzá. Javul az állapotom, viszont szerintem orvost kéne hívni, vagy hozzá menni.*
- Öh... az én hibám volt, ne haragudj. *kezdek bele, míg óvatosan próbálok meg feltápászkodni, lassan mozogva, előre tervezve, kapaszkodva a korlátban, s sikerül is, az esetleges segítségnek pedig örülök, el is fogadom, ha lesz ilyen. Amint biztos lábakon állok, úgy tekintek felé.*
- Conrad, Conrad Dietrich. Nem így akartam bemutatkozni, általában nem vagyok ilyen esetlen. *jövök zavarba és pirulok el kicsit. Nem a legjobb mód arra, hogy ismerkedjem, barátokat szerezzek, viszont nem tudok és nem is akarok, nem is volna jó mást adni, mint ami én vagyok. Közben egy kérdés fogalmazódik meg bennem, így tekintgetek a kijárat felé.*
- Ne haragudj, de szerintem el kéne mennem a gyógyítóhoz. Elkísérnél a biztonság kedvéért, ha nem nagy kérés? *suttogom halkan, s ha igen mond, akkor örülök, de nem kérek segítséget támasztás szinten, hanem lassan indulok meg, a korláton kapaszkodva, úgy csúszva, ez utóbbit akkor is, ha nemet mond. Nem akarok akaszkodni rá, ellenben jól jönne a segítség, remélem nem érti félre.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-12-28, 1:31 pm

//NRT: Sophie és Conrad - 2012.12.27.//

* Egy kis sportoláshoz van kedvem, de most nem akarok úszni, így döntök a korcsolyázás mellett. Megfelelő öltözetben és hangulatban érkezem, felveszem a korimat, majd indulok a jégre. Az első lépéseim bizonytalanok, de gyorsan elmúlik bizonytalanságom. A szemem sarkából látom, hogy valaki érkezik, de nem szólítom meg, majd ha feljön a jégre. Pár perc múlva már ő is a jégen van, első lépései bizonytalanok, amin jót nevetek, bár én sem nézhettem ki jobban. Remélem, nem sértődik meg. Nemsokára közelebb ér hozzám, majd hirtelen leránt engem is, de én puhára esek, nem úgy, mint ő. Leszállok róla, de túl hirtelen mozdulok, úgyhogy a jégre huppanok.*
- Igen, biztos. Csak túl hirtelen mozdultam. Sajnálom, nem akartalak megsérteni. *mondom neki, miközben hajolok hozzá, mivel nem néz ki valami jól. Néha én is elcsúszok és beütöm a fejem, emlékszem, egyszer pár percig szédültem, aztán az is elmúlt, nem tudom, ő mennyire ütötte be a fejét, de remélem nincs semmi komolyabb baja. Megrázza a fejét, de ezzel csak ront a helyzetén, bár, ahogy elnézem lassan jobban lesz. Remélem. Nem szeretném, ha a gyengélkedőre kerülne egy esés miatt.*
- Nyugodtan pihenj egy kicsit, hidd el utána jobb lesz, tapasztalatból mondom, én is elcsúsztam már párszor, de pár perces szédülés és gyengeség után jobban voltam. *mondom neki, miközben hátra dől. Pihenjen csak, az sokat segít ilyenkor. Addig nem szólok hozzá, de nem megyek el innen, inkább megvárom, hogy mennyire lesz jobban.*
- Semmi baj, bárkivel megesik, nem lehet tudni, kivel és mikor. *felelem, majd látva, hogy megpróbál felállni, gyorsan kapcsolok és segítek neki, elvégre nem szeretném, ha megint elcsúszna, vagy valami rosszat gondolna rólam.*
- Sophie Black. Semmi baj, ne idegeskedj, velem is megtörtént már. *nyugtatom őt egy kedves mosollyal, látva, hogy elpirul. Úgy tűnik, mintha nem lenne sok barátja, de remélem, hogy önmagát adja, hiszen ha barátkozni akar, akkor a legalapvetőbb szabály, hogy önmagát adja.*
- Te tudod. Elkísérlek, nem szeretném, ha valami komolyabb bajod lenne. *mondom neki egy barátságos mosollyal, majd ha engedi, akkor lekísérem a pályáról a padokig, majd felveszem csizmámat és reményeim szerint addigra ő is elkészül.*
- Remélem, tudod az utat a gyógyítóig, mert én nem. *mondom neki, miközben odamegyek hozzá. Csak ne legyen semmi komoly baja.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-12-29, 8:42 pm

//NRT: Sophie és Conrad - 2012.12.27.//

*Ahogyan általában, most is úgy alakul a helyzet. Tervezek valamit, mely a saját ötletem, az én személyes cselekedetem, nem pedig irányított manőver, és nyilván negatív véget ér. Most is ez történik, s bár szépen indul, egy kis nevetéssel a korcsolyázás, utána viszont zuhanok, de nem csak én, hanem az ismeretlen lány is. Rögtön szabadkozásba kezdek, persze a sérülések felmérése közben.*
- Nem-nem, semmi gond. Tényleg. *emelem fel egyik kezem védekezően. Ezek után azonban sajnos érzem, hogy a fejem keményebben koppant mint szerettem volna, talán sérülésem is van, és nem segítene most egy varázslat vagy magnetizáció, hiába muszáj tenni valamit. Ebből gyógyító lesz. Ilyen a formám, ezért pihenek kicsit ahogyan a lány tanácsolja, de nem javul jelentősen helyzetem.*
- Remélem is... bár nem úgy érzem. Megnyugtatónak kéne lennie, hogy más is csinált már ilyet, de valahogy nem örülök a szerencsétlenségednek. *nyögöm, s hamarosan úgy döntök, ideje indulni. Hálásan bólintok szavára, melyet jajdulás követ, s már nevét is hallhatom. Persze köszönettel tartozom a segítségért is, de csupán lassan tudom a szavakat össze is szedni, haladunk alatta egy pár métert, én pedig fáziskéséssel reagálok.*
- Hát, a találkozásnak örülök Sophie, annak nem, hogy így történt. Köszönöm a segítséget! *szólok, próbálva magam össze is szedni, mely nehezen, de némileg sikerül. Kezdem szokni az állás, s bár fejem lüktet, talán képes vagyok így menni, azaz lassan haladunk, de biztosan. Közben nem igazán szólok, egyedül hüvelyk ujjam nyújtom ki, ezzel mutatva, hogy tudom merre van, s ahogyan a padokhoz érünk, le is vetem rá magamat, próbálva leszedni lábamról a korcsolyát és cipőt venni fel. Tart egy ideig, közben néha egy félénk mosolyt vetek a másikra, mert bizonyára ő is így tesz, de gyorsabban készül el mint én.*
- Tudod, út közben mesélhetnél magadról. Nem biztos, hogy mindent érteni fogok, de legalább nem megyünk csendben. Nekem nehéz most beszélni. *dobom fel az ötletet, majd ismét lassú felállás, kapaszkodva közben amibe tudok, s hamarosan el is hagyjuk a termet, hogy a gyógyító felé vegyük az irányt. Aki elég messze van, de legalább haladunk.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-12-31, 6:57 pm

//NRT: Sophie és Conrad - 2012.12.27.//

* Mai napon sportolni van kedvem, így döntök a korcsolyázás mellett. Egy gyors ruhaváltás után a megfelelő hangulatban indulok le, felveszem a korcsolyámat, és indulok is a jégre. Nagyon bizonytalanul lépek a jégre, mert már jégen koriztam, de gyorsan elmúlik bizonytalanságom. Közben érzékelem, hogy valaki belép a terembe, de nem fordítok felé különösebb figyelmet, ha akar valamit, akkor megszólít a jégen. Azzal nem számolok, hogy megcsúszik és leránt engem is. *
- Rendben. Tényleg nem akartalak kinevetni, sőt én is így nézhettem ki. *mondom neki, majd közelebb hajolok hozzá, mivel látom, hogy valami baja van. Talán beütötte a fejét, és ha igen akkor mennyire? Remélem nincs semmi komoly baja. Nem hiszem, hogy itt segítene egy varázslat.*
- Lehet, hogy jobban beütötted a fejed. Velem ez régebben történt, de bárkivel megesik, mindegy, hogy profi vagy kezdő. *felelem neki, majd segítek neki, mivel úgy dönt, ideje indulni. Segítek neki felállni és gyanakodva nézek rá jajdulását hallva. Mennyire ütötte be a fejed? Eléggé aggasztó a dolog, de remélem, nincs messze a gyógyító.*
- A találkozásnak én is örülök Conrad, az előbb történteket meg felejtsük el, most az a lényeg, hogy ne legyen semmi komolyabb bajod. *segítek neki, lekísérem a pályáról, majd elkísérem a padhoz. Remélem, gyorsan megszabadul korcsolyájától, addig én is felveszem csizmámat. Majd elindulok Conrad felé, de látom, hogy még nem készült el. Valamivel már jobb színben van. Mosolyogva figyelem, ahogy nagy nehezen elkészül, majd indulhatunk is a gyógyító felé. Lassan haladunk, de nem akarom siettetni.*
- Elsős vagyok, nemrég érkeztem Amerikából, Vegasból. Szeretek sportolni, valamint szeretem az állatokat és lételemem a buli. Bármilyen őrültségben benne vagyok, mindent kipróbálok, ami érdekel. * teljesítem kérését, miközben lassan haladunk célunk felé. Ennyire messze lenne a gyógyító?*
- Valamire még kíváncsi vagy? *kérdezem tőle, de nem kérem meg, hogy meséljen magáról, mivel az előbb említette, hogy nehezen megy neki most a beszéd.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-01-08, 12:39 am

//NRT: Athalie és Leo, 2013. 01. 07.//

*Nemrég ért vissza, de nem volt kedve egyedül ücsörögni a szobájában. Az elmúlt két hónap kicsit kínkeservesen telt el, de most legalább már egész jól van, ami meg is látszik rajta. Bal kezében ott lóbálja a pár fekete korcsolyát, jobbjában meg könyvet cipel, de most a korcsolyapálya szélére érve leteszi a könyvet, felhúzza állig a cipzárt sötétkék felsőjén végig, majd ha megszabadult a teniszcipőitől, jöhet a korcsolya is, mielőtt a jégre lépne. Karácsonyi ajándék volt Freyyától, ideje lenne megtanulnia korcsolyázni is, mert szégyen, nem szégyen, izlandi létére nem tud a jégen valami szabályosan és gyönyörűen siklani, sőt esésekre hajlamos, ha nem bakancs van a lábán. Alkalom adtán igaz, még a bakancs sem biztosíték arra, hogy nem csúszik el, de tény, hogy sokkal jobban bízik annak az egyensúlyában, mint ennek a két fémlemeznek, amin éppen állni igyekszik. Egyelőre a pálya szélén marad, alig távolodik el kicsit, majd amint sikerült megállni, ingatagon ugyan, de sikerült, akkor kissé beljebb siklik, és talán túl nagy volt a lendület, máris esik, gyönyörűszép ívben egyenesen hasra. Sóhajt egyet, kifújja a szemébe hullő rozsdavörös tincset- na igen, említésre méltó változás, hogy hagyta festetlenül lenőni a haját, ami most természetes rozsdavörösben pompázik egyetlen fonatba kényszerítve, ennek persze néhány makacs tincs továbbra is ellenáll és kipirult arcába hullik. Először is tenyerére támaszkodva igyekszik legalább feltérdelni, majd valahogy ismét visszanyerni nagyon is bizonytalan egyensúlyát, reménykedve, hátha sikerül, mindezt úgy, hogy közben a karját kitárja, időnként a levegőbe kapva, mint holmi kezdő kötéltáncos a levegőben. Igazi komoly hadművelet ez most számára, arcán, pontosabban a homlokán megjelenő kis ráncon és beharapott ajkán látható, hogy nagyon is nagy koncentrációt igénylő feladatról van szó. *

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-01-08, 7:11 pm

//NRT: Athalie és Leo - 2013. 01. 07.//

*Most, hogy elkezdődött ismét a tanév, nem ártana nekem is komolyan venni a tananyagokat. Az első órám holnap lesz, tehát ma még lazíthatok egy kicsikét, aztán jöhet a tanulás, na meg a házik. Halotti mágia... hmm, kíváncsi vagyok, hogy milyen is lesz, kissé talán tartok is tőle, de majd meglátom gyakorlatban, nem szeretnék előre ítélni, az nem rám vallana. Ahogy viszont sétálok a folyosón, úgy érkezek meg egy egyelőre még ismeretlennek tekinthető ajtó elé, amely felé érdeklődve pislogok, majd be is kukkantok, kissé kinyitva az ajtót és fél szememmel már körbe is kémlelek odabent, ugyanis bal szememen egy érdekes szemfedő található. Természetesen nem az miatt nem látok, az éppen hogy vakságomat takarja el, de ezt nem kell mindenkinek tudnia, nem szorulok senki sajnálkozására, se megjegyzéseire. Miközben nagyban nézelődöm, hirtelen történik a baleset, így lépek azonnal be, ajtó becsuk mögöttem és már meg is közelítem a leányzót.*
- Hé, jól vagy? Láttam, hogy elestél és... szóval azért jöttem ide, hogy megkérdezzem. *elég hamar odaértem a pályához, tehát most már annak széléről kukkantok befelé, próbálva felmérni a vörös tincsek tulajdonosát, hogy vajon hogyan is érzi magát, engem pedig jelen pillanatban egyáltalán nem zavarnak előre lendülő barna hajtincseim. Egyébként ha a másik összeszedi magát és felém néz, láthatja is a méregzöld színű inget rajtam, mely könyökig ér és a felső gombok is ki vannak gombolva egyébként normális, 16 éves külsejű testemen, tehát nem vagyok egy izomkolosszus, de azért túl vékonynak vagy kövérnek se látszom, tehát tényleg maradjunk az átlagos testalkatnál. Kezeimen fekete alkarvédők vannak és lábaimon pedig fekete farmerom, illetve sportcipőm. Pálcám a derekamnál, más pedig jelenleg nincs nálam, tehát zöld szememmel lesem is a másikat, aki ha felkel, csak elmosolyodva nyújtom felé kezem, hogyha gondolja, a pálya szélére húzhatom, már ha egyáltalán segítségre szorul. *
- Nem is tudtam, hogy van a Mysterioban korcsolyapálya... Tudod, még elég új vagyok itt, szóval nem néztem még teljesen körbe. *vakarom is meg zavartan tarkómat, de eszembe nem jutna ám csatlakozni a lányhoz. Én is béna vagyok ebben a sportban, minek mutogassam ezt? A nagy jelenet miatt viszont a bemutatkozásról is megfeledkezek, így nézegetem a másikat, hogy tuti egyben van-e. A jég azért elég kemény, remélem, hogy nem ütötte nagyon meg magát.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-01-08, 8:21 pm

//NRT: Athalie és Leo, 2013. 01. 07.//

*Ami őt illeti, tavaly egyrészt nem is év elején csöppent be, ami nem lett volna akkora gond, mert ha odateszi magát, biztos behozza a lemaradását, de amilyen sokat sikerült hiányozni, az bizony megtette a maga hatását. Még mindig elsőéves, bár ez cseppet sem baj most, új év ugye, meg új lehetőségek, arról nem beszélve, hogy őt is mintha kicserélték volna, ami bizonyos szempontból igaz is, neki legalább ezért megérte a hiányzás. Majd most összeszedi magát. Pillanatnyilag azonban azon igyekszik, hogy ha már korcsolyát kapott karácsonyra, minden egyéb mellett, akkor megtanulja használni, ne csak porfogó legyen. Persze, amennyire korcsolyázni tud, első adandó alkalommal elhasal. Nagy nehezen csak sikerül azért feltápászkodnia és pár pillanatra visszanyerni az egyensúlyát, de azonnal ki is billen belőle, amint meghallja a fiút és megpróbál a hang irányába fordulni. Nagy nehezen sikerül csak előre hajolva megállnia valahogy, és megkönnyebbülten fújja ki a levegőt, majd heves bólogatásba kezd válaszul a kérdésre. *
- Ahha... semmi bajom. Tényleg. *vonja meg a vállát lazán, és mielőtt további eséseket sikerülne összehozni, annak eredményeként meg lila foltokat magára, még mindig kitárt karokkal, és eléggé bizonytalanul megindul a pálya széle felé, gyakorlatilag nekicsúszik, de amikor végre megkapaszkodhat, megnyugodva lélegzik fel, és elneveti magát. *
- Huh, még kezdőnek is elég béna vagyok. *jegyzi meg, de azért figyel arra, amit mond a fiú, miközben letelepedve az első padra, ami útjába akad és bal bokáját jobb térdére tornázva elkezdi kioldozni a korcsolyát, de megáll a műveletsorban és inkább felpillant, majd kezet nyújt. *
- Athalie Rapace, de elkezdtem hozzászokni a Liához, az rövidebb. Amúgy még én se ismerek mindent, ahhoz kicsit túl sokat sikerült hiányoznom tavaly... aucs... *az imént még rámosolygott a fiúra, ez viszont már annak szólt a szájhúzással együtt, hogy kibontotta a korcsolya fűzőjét és megtapogatta a sarkát. Fránya jószágok az ilyen lábbelik, be kell egyszer törni őket. *

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-01-09, 12:26 am

//NRT: Athalie és Leo - 2013. 01. 07.//

*Nem szándékoztam feltétlenül betérni ebbe a helységbe, de most, hogy látom, hogy valaki segítségre szorul, akkor nem leszek rest oda is menni, mert ha esetleg komolyabb baj történik, akkor jól jöhet az, hogy van itt valaki. Mondjuk koponyatörés vagy hasonló kellemes dolgok, melyet természetesen senkinek se kívánok, de a lényeg, hogy itt vagyok, bár úgy tűnik, hogy nincs szükség a segítségemre, a lány láthatóan megoldja magának a dolgokat és mivel kezem se lesz elfogadva, így vissza is húzom azt, úgy figyelve meg a másikat. Láthatóan elég volt neki ennyi is a jégből, én pedig csak mosolyogva csóválom meg fejemet, szavai hallatán.*
- Hát nem tudom, én nem láttalak, de ha ez vígasztal, én is hasonlóan béna vagyok. Talán ezért se megyek fel oda. *mutatok is a jégpáncélra, majd tekintek vissza a lány felé, ki már neki is áll leszedni magáról a korcsolyákat, én pedig csak nekidőlve a pálya szélének fürkészem a másikat és ekkor hallom meg a bemutatkozást és esik le, hogy upsz, valamit elfelejtettem.*
- Én pedig Leopold Worchester, de hívj csak Leonak. *biccentek felé, majd előre nyúlok és lágyan meg is rázom a kicsinyke kacsót. Nem szoktam durva lenni, főleg nem ismeretlenekhez. Ezek szerint Lia, szép név, tetszik ez a becézés.*
- Tavaly? Szóval te már egy ideje ide jársz? *kíváncsiskodom is tőle, majd ha már így a tavalyi évet említi, akkor már érdekelne az évfolyama is.*
- Na és megtudhatom, hogy hányadikos vagy? *dobom is le magam mellé, kíváncsian figyelve a másikat és szépen hátra is söpröm az utamba kerülő hosszú hajtincseket. Nem kellenek azok ide, fene beléjük, ezért szeretem a kalapomat.*
- Egyébként hova tartasz? Már ha nem baj, hogy megkérdezem. Mivel még túl sok embert se ismerek itt, szívesen társalognék veled egy kicsit. *egy kedves mosolyt is kap tőlem, de ha visszautasít, akkor is egyértelműen elfogadom. Szeretnék több embert megismerni, barátokat szerezni, tehát valahol el kell kezdeni a dolgokat, de nem vagyok én olyan rámenős, mint egyesek, tehát maradok a laza beszélgetéseknél, még az ismerkedésnél, legalábbis eleinte, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz. Nekem nincs tervem mára, szóval Lián múlik, hogy pontosan merre is megyünk, már ha ugye vele tarthatok és nem zavarom szerény személyemmel.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-01-09, 5:19 pm

//NRT: Athalie és Leo, 2013. 01. 07.//

*Ha lehet olyat mondani, hogy szerencsésen esett, akkor ez a helyzet, mert nem tört csontja, így egymaga feltápászkodik és elimbolyog a pálya széléig, mert korcsolyázni egyáltalán nem olyan könnyű dolog, mint ahogyan az nézőként tűnhet, ezt az elmúlt majdhogynem negyed órából már levonta tanulságként. Elérve a pálya szélét megkönnyebbülten lélegzik fel.*
- Kit tudja, lehet esésben vernélek... *vonja meg a vállát mosolyogva, azért nála még nem maradt itt annyiban, még fog ezzel vesződni tervei szerint, de nem most. Neki is látna lehúzni a korcsolyákat, de aztán csak megáll és először bemutatkozik, és kezet fog a fiúval. *
- Örvendek, Leo. *ismétli meg a fiú nevét, legalább ez megjegyezve, hogy a teljeset is fogja tudni rövid időn belül, az nem garantált. Most már tényleg nekilát a korcsolya lehúzásának, majd ha ez sikerült, akkor felhúzza a teniszcipőit is, szerencsére nem kell messzire mennie érte, a pad mellé tette nemrég. *
- Aham, egész pontosan áprilisben érkeztem, de... öhh... épp a felét töltöttem ennek az iskolán kívül, ha jól számolok... igen... pont... a... felét. *bólogat közben, és elgondolkodó arcot vágva még egyszer újraszámolja az ujjait alig észrevehetően hajlítva, hogy igen, éppen annyit hiányzott, mint amennyit itt volt, plusz- minusz egy hét. *
- Cruoris, első év... megint. *válaszolja sztoikus nyugalommal, sőt, mosolyogva. Nem büszke az eredményre, de nem feltétlen az ő hibája az egész, és a lényeg, hogy a hiányzás neki mindenképpen megérte, még a kihagyott év árán is. *
- Te melyik házhoz kerültél? *érdeklődik, elvégre ez nagyon kevés emberről derül ki neki első látásra, még ha vannak is olyan diákok, akiknek az ilyesmi esetleg nem kérdés. A magával hozott könyvet belegyömöszöli a zsebébe közben, majd feltekint, kissé tanácstalanul rázva meg a fejét, de aztán már igyekszik is válaszolni, összeszedve a gondolatait. *
- Öööh... nem baj, dehogy... amúgy... nem tudom, nem volt konkrét tervem, csak nem akartam egyedül ücsörögni a szobában. Hm... kastély vagy sziget? Melyikhez lenne kedved?*teszi fel a kérdést a végére elmosolyodva, miután válaszolt a maga részéről. Tényleg nem volt semmi terve, de ez nem akadálya annak, hogy továbbra se legyen. *

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-01-12, 4:18 pm

//NRT: Athalie és Leo - 2013. 01. 07.//

*Bár segítségre nem szorul a lány, én azért betérek a korcsolyapályára, mert ki tudja, hogy milyen utóhatásai lesznek az esésnek. Ahogy viszont figyelem, szerencsére semmi komolyabb nem történik, így mosolyogva jegyzem meg, hogy én se értek ám a korcsolyázáshoz, szóval előttem aztán nem ciki egy ilyen szituáció, bár el tudom képzelni, hogy mennyien jegyeznék meg neki ezt, mint bénázást.*
- Hmm, hát ez nem most fog kiderülni. *vigyorodom is el szavaira, majd ahogy Lia kikerül a pálya szélére, már be is mutatkozunk egymásnak, én pedig aprót biccentek arra, hogy örvend az ismeretségnek, ugyanis egyelőre még ez kölcsönös. *
- A felét iskolán kívül töltötted? De... miért? Vagy titok és inkább ne kérdezzem? *kíváncsiskodom is rögtön, kapva a lehetőségen, hogy egy ilyen dologra esetleg választ kaphatok. Még nem tudom, hogy mennyire titkolózó a lány vagy hogy milyen szinten árul el magáról információkat, de minden bizonnyal nemsokára ki fog derülni.*
- Ezek szerint az első nem valami egyszerű, ahogy hallom, többen belebuknak. *jegyzem is meg, de a kérdést visszakapom, valamilyen szinten, mivel a házamat megkérdezi, az évfolyamom pedig egyértelmű abból, hogy még alig ismerek itt valakit.*
- Én is a Cruorisra kerültem, szóval ezek szerint háztársak vagyunk. *mosolyodom el kedvesen, majd amikor a lány elkészül, fel is vetem az ötletet, hogy esetleg vele tartanék. Nincs tervem, hogy hova kéne menni, de jó lenne nem egyedül tölteni a napot, legalább pár órát.*
- Szerintem a kastélyhoz, mivel egy ingben fáznék kint. *mutatok is magamra, majd elgondolkodom a választásokon és végül fel is vagyok az az egyetlen, zöld szem.* - Mit szólnál a játékteremhez? A déli toronyban találtam egy ilyen helyet a múltkor, nem tudom, hogy ismered-e. Biztosan feltalálnánk magunkat, egy kis szórakozás jól jön mindig. *döntöm is meg a fejemet, tehát Lia válaszán fog múlni, hogy akkor a következő állomás a déli toronyban lévő terem lesz-e vagy esetleg valami más. Én vevő vagyok mindenre, szóval ha jó az ötlet, nem fogok visszakozni.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-01-12, 6:31 pm

//NRT: Athalie és Leo, 2013. 01. 07.//

*Nem zavartatja magát, elvégre még csak most tanul korcsolyázni, meg aztán most egészen jó hangulatában van, még ha bárki bármiféle megjegyzést tenne, akkor is csak vállat vonogatna, legfeljebb nevetne magán. Rosszabb napjain ez természetesen ennyire nem egyszerű, de talán akkor is beérné egy csúnyább nézéssel. Most viszont egyiket sincs alkalma kipróbálni, csak magának jegyzi meg, hogy ez még sok vesződséggel fog járni, pedig egyszerűbbnek hitte, kievickélve a pálya szélére azonban gyakorlatilag már meg is feledkezik róla, hogy esett. Néhány lila folt fogja valószínűleg erre emlékeztetni még pár napig, de annak semmi jelentősége. A megjegyzésre feltekint, majd mosolyogva vállat von, már úgyis éppen megszabadult a korcsolyáktól, szóval tényleg nem most fog ez kiderülni, majd számolgat az ujjain és bólint először is válaszként, aztán megszólal. *
- Igen, és nem, nem titok... egy átok miatt, de már megtörték úgy egy hónapja, szóval ez volt életem eddigi legjobb karácsonya... mármint na, most tudom, hogy túl lelkesnek tűnhetek, de végre nem vagyok közveszélyesnek minősítve a családom által, és... na... szóval klassz dolog, nekem megérte az a sok hiányzás emiatt. *mondja, miközben felrángatja a lábára a teniszeket, fülig ér közben a szája, és most még zöld szemei is tényleg örömtől csillognak, miközben mindezt ecseteli. A kijelentésre most megrázza a fejét. *
- Nem, dehogy, vagyis szerintem nem vészes, talán csak azért nehéz, mert meg kell szokni elég sok dolgot... *mondja kissé elgondolkodva, igazából neki nem volt új az, hogy mágiát tanul, még a fekete mágia fogalma sem, viszont az, hogy egy közösségbe csöppent bele tele szabályokkal, na az például rendkívül szokatlan volt. A Cruoris hallatán széles mosoly jelenik meg az arcán, és bólint jelezve, hogy figyelt ám, de máris azon jár az agya, hogy hová is mehetnének. Egyelőre még mindkét lehetőségben gondolkodik, sziget és kastály viszonylatában is, de Leo megjegyzésére most mégis zavartan mosolyodik el, megvakarva a tarkóját. *
- Az lehet. Bocsi, a részletek még mindig nem az erősségem, meg amúgy is hideghez vagyok szokva, Izlandon nem sok meleg akad. *szabadkozik, egy kissé elvörösödve, tényleg van azért amin még dolgoznia figyelem terén. *
- A játékterem? Hm, hallottam róla, de még sose jártam ott. Azokat a fura tükröket ismerem, amik jövőképet mutatnak meg mindennek az ellentétét, és a ködkatlant, de ez érdekesebbnek hangzik. Mehetünk részemről. *elgondolkodva kérdez vissza az elején, próbál rájönni, hogy melyik teremről is van szó, de hamar döntésre jut, feláll, és fűzőjénél fogva vállára veti a pár korcsolyát, részéről útra kész, és követi Leo-t, mert ez a hely számára még teljes mértékben fehér folt a térképen. *

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-02-13, 8:26 pm

//NRT - Sophie-Slash - 2013.02.13.//

*Nem pont ideális a mai nap arra, hogy Seolon kóvályogjak, úgyhogy ma inkább utazgatós meg önmagammal foglalkozós napom van. Elugrottam MOD házba, ahol szerencsére minden rendben van, aztán visszatértem, hogy egy kiadós ebéd után birtokba vegyem a konditerem gépeit. Viszont ebbe is belefáradtam, így a melegítőnadrágomban, trikómban, és dzsekimben indulok az aula irányába. Pálcám és késem persze nálam van, ahogy a cigim is, de a gitár most a szobában pihen, jó helyen van ott most. Igazából kedvtelen kéne legyek az időjárás miatt, de valahogy ez nem sikerül, valószínűleg a király hétvége miatt. Tényleg, valamikor ismét beszélni kellene a kis szöszivel, bár kíváncsi vagyok a hétfőre, akkor lesz a következő órám, és ha a tesója is ott lesz, akkor van esély érdekes szitura.. Na de most inkább mással kéne elütni az időmet, úgyhogy nem megyek fel még a szobámba, csak egy eddig ismeretlen ajtóhoz sétálok. Valami hatalmas faajtó, elég nehéz cucc, de azért megbirkózom vele, nem erről van szó.*
~Ez mi ez?~ *Vonom össze a szemöldököm, ahogy megpillantom a puccos termet a jégpadlóval, szóval ez valami koripálya cucc. Fantasztikus, menekülök a zimankó elől, erre még itt bent is utolér. Na de ha már itt vagyok, akkor körbenézek, és így fedezem fel a tetőt is, ami kissé hiányos, meg havazik is. Hogy a viharba havazik egy fedett térségben? Valaki magyarázza már meg nekem! A jég irányába lépek, tehát egy lépés választ el attól, hogy ráálljak.*
~ El se hiszem, hogy vannak olyan őrültek, akik rálépnek erre, hogy összetörjék magukat..~*Mormogom magamban, de aztán meg is kapom a választ, méghozzá magamtól, hisz csak rálépek a tükörjégre a tornacipőmben. Pár bizonytalan lépés után már kicsit bátrabban csúszok, azaz csúsznék, ha hirtelen nagy lendülettel nem ülnék le a jégre...*
- Cs*zdmeg! *Dörmögök magam elé, mikor már sikerül felfognom, hogy mi történt, hát frankón elzúgtam a jégen. Bár kezd fázni a hátsó felem, még pár pillanat pihenés van, közben nézek körbe. Miért nincs itt egy forralt boros bódé? Akkor tényleg meglenne a hangulata a dolognak, és tudnám mire fogni az esésem.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-02-13, 9:28 pm

//NRT- Sophie - Slash - 2013.02.13.//

* Ki szeretném élvezni a tél utolsó pillanatait, így a mai napon a korcsolyapálya mellett döntök. Felveszek egy fekete feszülős nadrágot, egy fekete pólót, fölé egy kék pulcsit, valamint egy fekete szőrös kapucnis mellényt, majd felhúzom fekete bokacsizmámat. A szemeim köré enyhe fekete smink kerül, a hajamat felfogom, majd előkeresem fülmelegítőmet, és egy fekete ujjak nélküli kesztyűt. A pulcsim alá felszerelem pálcatartómat, amiből egy egyszerű rántással kikaphatom a pálcámat, ha valami baj lenne. Egy táskába belekerül a korcsolyám én pedig vidáman indulok el a pálya felé. Mostanában valahogy sokkal jobb kedvem van, kevesebbet vagyok a szobámban. Pár perc múlva elérek célomhoz, de nem vagyok egyedül, rövid gondolkodás után rájövök, hogy Slash az. Érdeklődve figyelem, ahogy rálép a jégre, nem értem mit akar ott tornacipőben. Csúszkálni szeretne, erre rájövök, de ahogy elnézem, nem megy neki valami jól. Rövid vacillálás után elindulok felé, lesz, ami lesz.*
- Hé Slash, most részeg vagy, vagy csak közelről szeretted volna megismerni a jeget? *kérdezem tőle vigyorogva miközben a táskámat lerakom az egyik padra, én pedig a srác felé fordulok. Nem értem miért fetreng a jégen, most lát először kori pályát, vagy mi?*
- Ha csúszkálni szeretnél, tanácsolom, hogy válassz egy korit a méretedben és úgy csináld, hidd el nem jó buli a gyengélkedő. *mondom neki, miközben visszaemlékszem a múltkori esetre, mikor Conrad esett el, és nagyon beverte a fejét.*
- Amúgy, szia. *köszöntöm picit megkésve a fiút miközben leülök a padra és felveszem a korimat. Ha kedve támad a csúszkáláshoz, akkor remélem nem fog tornacsukában a jégen próbálkozni.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-02-13, 10:18 pm

//NRT- Sophie - Slash - 2013.02.13.//

*Kondizás után is kéne valamit csinálnom, így tévedek be a jeges havas terembe, és lássuk be, hogy nem az én világom. Na de ha már itt vagyok, akkor körbenézek, itt úgyis most vagyok először, sőt, koripályán is most vagyok először. Saját magamnak ellent mondva próbálok barátkozni a jéggel, de nem járok sikerrel, hamar összeveszek a jéggel, és végül ő nyer. Közben észre se veszem, hogy betéved valaki mögöttem, csak a arra leszek figyelmes, hogy hozzám szól az ismerős hang.*
- Engem mindig valami baj ér, amikor megjelensz.. Hihetetlen! *Mordulok felé, majd kabátomból előveszem a kést, biztos ami biztos, jó kis hegymászós trükk: erőteljes mozdulattal belevágom a jégbe a hegyét, így van egy kis segítségem felállni, amit ki is használok természetesen, majd ha stabilan nem is, de két lábon állok, kikapom a kést a jégből, majd visszateszem a helyére, a zsebembe.*
- Épp ez a baj, látod? Hogy itt kell tökölnöm, nem mehetek ki Mystralba részegedni ebben az időben. *Válaszolok kicsit jobb hangulatomban, de még mindig nem az igazi. Igazán nagyszerű tanácsára csak a homlokomat fogom, majd a fejemet rázva válaszolok erre a hülyeségre.*
- Én innen meg nem mozdulok. Amúgy meg nem kell ide gyengélkedő, csak szimplán s*ggre estem, voltam már rosszabbul is, elhiheted. *Válaszolom neki, és bizony, szobrozni fogok még itt egy darabig, már ha fel nem lök, de azt nem ajánlom neki, hisz a végén még morcos lennék, és az senkinek sem jó. Csak utolérte a jó modor is, és végre köszönést is hallok felőle.*
- Szia! Tereljük a témát..láttalak a bálon, hogy tetszett? *Kérdezek is rá gyorsan, miközben ő még a korijával bíbelődik. Én még mindig a jégen állok, ugyanazon a helyen, annyi különbséggel, hogy már karba tett kézzel figyelem a lányt, de kezdem úgy érezni, hogy hosszútávon ez rossz megoldás a cipőm vékony talpa miatt.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-02-14, 7:32 pm

//NRT- Sophie - Slash - 2013.02.13.//

* Mivel lassan vége a télnek, de én még utolsó alkalommal szeretnék korizni. Vidáman indulok meg a pályához, jókedvemet semmi sem rontja el. A célomhoz megérkezve meglátom Slasht, de nem szólok semmit, csak érdeklődve figyelem mit tervez. Esése után végül vigyorogva szólok hozzá, nem tudom mi történt velem, túlságosan jó kedvem van.*
- Hé! Nem tehetek én arról, hogy meggondolatlan, és mindig hülyeséget csinálsz. A múltkori sem az én hibám volt, én megmondtam, hogy nem jó ötlet a tűz. *felelem neki, igaz hogy egy kicsit feldühít, amit ő mond, de nem nagyon érdekel, korizni jöttem, nem pedig az ő morgását hallgatni. Érdekes módot választ a felálláshoz, nem értem minek a kés, nélküle is fel tudna állni.*
- Ha ez a problémád akkor menj a Szükség szobájába, ott is tudsz piálni és még ki se kell mozdulnod a kastélyból. Amúgy nem hinném, hogy annyira akadályozna az eső. *mondom neki elgondolkodva, a másik tervem a kinti séta lett volna, de a múltkori kaland óta ódzkodom az erdőtől. Beérem én a pályával is, csak Slash ne lenne ennyire morgós.*
- Hosszú távon nem jó ötlet ott maradni. Még... *harapom el a mondat végét, remélem, érti, mire célzok vele, nincs kedvem magyarázni. Nem hiszem, hogy jó dolog tornacsukában a jégen álldogálni, de az ő dolga.*
- Nagyon tetszett, jól éreztem magam. Nagyon meglepődtem mikor megláttalak titeket a színpadon. Ki gondolta volna, hogy te tudsz normális is lenni... *felelem kérdésére, de én nem kérdezek vissza, gondolom, hogy jól érezte magát. Sikeresen felvettem a korimat és már meg is indulok a jég felé, ha felérek rá csak egy laza mozdulattal Slash elé indulok.*
- Amúgy hol hagytad állandósult társadat? *kérdezem tőle érdeklődve, miközben párszor körbefordulok a teremben, de sehol sem látom a gitárját. Talán elhagyta valahol?*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-02-14, 8:11 pm

//NRT- Sophie - Slash - 2013.02.13.//

*Elszerencsétlenkedek itt egymagamban a jégen, vagyis csak gondolom, hogy egyedül vagyok, mígnem Sophie hangját nem hallom a hátam mögül. Méghogy én részeg, esélyes..akkor nem itt lennék. Én persze megjegyzést teszek, hogy az ő közelében mindig baj ér, most látom harmadszor, ebből kétszer bajban vagyok.*
- Ne mond már nekem, hogy a tűz nem jó ötlet! A tűz mindig jó ötlet. Amúgy meg ha nem csinálnék soha egy hülyeséget sem, akkor egy bepunnyadt sznob lennék a négy fal között, kösz nem..*Fejtem ki először a véleményem a tűzről, majd a hülyeségekről, amik nélkül tök unalmas lenne az egész élet. Őrültségek nélkül egy megkeseredett személynek képzelném el magam, amibe még belegondolni is rossz, szóval bárki bármit mond, jó nekem ez így. Késem segítségével feltápászkodok két lábra, hogy most már szembe fordulhassak vele.*
- Egyedül nem olyan jó buli inni, úgy még a szobámban is menne. És de, az eső akadályoz! Nem hiányzik tél végére egy betegség. *Nem tudom minek néz engem, nem kell luxuskörülményeket képzelnem magam köré ahhoz, hogy piálni tudjak. Csak szimplán jobb lenne a fogadóban, vagy a klubban, ahol akad társaságom is, akikkel beszélgethetnék erről arról. Most meg ehelyett Sophie próbálja szívni a vérem, de neki nem adom azt könnyen, sem azt, hogy műveljen velem valamit, mert talán erre célozgat.*
- Még mindig a magam ura vagyok, nem szeretem, ha kioktatnak. *Húzódik félmosoly az arcomra, jól tudhatja már, hogy a makacsságom szinte határtalan, úgyhogy addig maradok itt, amíg csak akarok. Azt nem mondhatom, hogy amíg jól esik, mert kezd hideg lenni, de ettől eltekintve most jót állok magamért. Inkább a hétvégére kérdezek rá, és válasza részben tetszik is.*
- Reméljük, láthatsz majd még minket... Szerintem nem csak te lepődtél meg, de ez a lényeg. Amúgy meg mindenki tudja, hogy én normális vagyok. *Szerénykedek egy sort, hisz amúgy tényleg normálisnak tartom magam, és szerintem ő se lóg ki a sorból, csak nem vallja be.*
- Ő is megérdemli a pihenést, de egyébként a kondiból jövök, és oda nem viszem magammal. *Elégítem ki a kíváncsiságát, miközben ő már rója a köröket a jégen. Tiszta őrültség, és talán épp ez a kulcsszó, hogy miért kéne kipróbálnom legalább egyszer. Tehát fogom magam, és szépen lassan kilépkedek a szélére, ahol a korcsolyák vannak. Persze nem húzom fel egyből a lábamra egyiket sem, egyelőre csak barátkozok a látvánnyal, és azon agyalok, hogy fogok én megállni két pengén kéztörés nélkül.*
- Figyelj már, hogy a francba lehet ezekkel haladni? Lehetőleg úgy, hogy ne essek hasra két méter után..*Kiabálok oda hozzá, hisz nem éppen mellettem van, és a terem sem kicsi. Mondjuk még csak érdeklődök a dolog iránt, de lehet, hogy ma a jégen fogok kikötni.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-02-14, 8:47 pm

//NRT - Sophie - Slash - 2013.02.13.//

* Utolsó esélynek tekintem a mai napot a korizáshoz, mivel kint esik az eső, így nem látom esélyét, hogy a szabadban legyek. A kori pályán Slashel találkozom, aki mintha most lenne először korcsolya pályán, tornacsukában lép a jégre, aminek meg van a végeredménye. Egy szép esés, de nem üti meg magát nagyon, én pedig nem bírom ki megjegyzés nélkül.*
- A tűz jó ötlet, de nem este az erdő közepén. *felelem neki, és én lezártnak tekintem a témát, nem szeretnék vele többet foglalkozni. Megúsztuk sérülés nélkül ez a lényeg. Nem szeretnék vitázni, hogy ki volt a hibás, már nem is nagyon érdekel. Kése segítségével sikeresen feltápászkodik a fiú, de nem mozdul a jégről.*
- Megbeszéled valakikkel és elképzelsz egy kocsmát, ez nehéz lenne? *kérdezem tőle gúnyosan, bár ha megcsinálna, akkor sem lenne az igazi, de legalább nem panaszkodna. Nem értem mi baja van, bal lábbal kelt? *
- És elmondanád, hogy ki oktat ki téged? *kérdezem tőle érdeklődve, remélem, hogy nem rám céloz. Én nem akarom kioktatni, csak felvázoltam a helyzetét. Nem szólok bele az életébe, nincs semmi közöm se hozzá, nem vagyok senkije sem, majd ha valaki úgy gondolja, hogy a fiú meggondolatlan, akkor megmondja neki.*
- Jól nyomtátok, a fene se gondolta, hogy egy hete álltatok össze. Én akkor nem tartozom a mindenkihez, vagy csak érdekesen vagy normális.*dicsérem meg a bandát, de már látom előre, hogy csak a nagy egóját fényezem. A normálisságával kapcsolatban én vitáznék, teszek is egy megjegyzést, de remélem nem az a sértődős fajta. Kíváncsian figyelem a srácot, ahogy elindul a korig felé, lassan a jég széléhez siklok, de nem lépek le a jégről.*
- Jobb láb után a bal láb jön, lehetőleg ne nagyon dőlj előre vagy hátra. *vázolom fel röviden a lényeget, de nem bírom ki mosolygás nélkül. Csak nem ki akarja próbálni?*
- Mi az megjött a kedved a korizáshoz? *kérdezem tőle érdeklődve miközben hátrébb siklok a jégen, de nem nagyon messze, nem szeretnék a pálya másik oldaláról kiabálni.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-02-15, 11:39 pm

//NRT - Sophie - Slash - 2013.02.13.//

*A tüzes témára már csak megrázom a fejem, és megforgatom a szemeim, nem tudom, mi baja volt vele, így legalább észrevett engem, ha meg egyedül lett volna, akkor talán egymagának kellett volna szembenézni a farkasokkal, de mindegy is, sosem tudhatjuk meg, hogy hogyan alakultak volna a dolgok. Na de nem fogok most ezen agyalni, hisz nem érdemes a múltat boncolgatni, egy kis ügyeskedés után már arról esik szó, hogy miért nem máshol vagyok.*
- Figyu, inkább hagyjuk, nem értesz hozzá.. *Kezdem egyre jobban azt érezni, hogy bár kijövünk valamennyire, két külön világ vagyunk, és ezt el kell fogadni, nincs mese. Szövegelését én kioktatásnak veszem, amit meg is említek, de úgy tűnik, nem veszi a lapot.*
- Egyedül is el tudom dönteni, hogy mi az, ami jó ötlet, és mi az, ami nem, jó? *Válaszolom teljes nyugodtsággal, most már legalább ezt is tudja rólam, hogy rendkívül önfejű és makacs vagyok, aki nem hallgat általában a szurkálódó tanácsokra. Inkább hagyom is annyiba ezt a témát, és kérdezek rá a hétvégére, amit persze örömmel hallok az az, hogy jól érezte magát, na meg a dicséret sem esik rosszul, de mert volna csak mást mondani..*
- Hát ez van, ha négy zseni összeáll..Egyébként lehet, hogy a te igényeid magasak a normálisság terén. *Válaszolok egy laza félmosollyal, na meg persze villantok egy kis büszkeséget a bandát illetően, míg a pengetalpakat lesem, olyan lehetek, mint macska a forró kása körül, de azért megkérdem, hogyan is működik ez a dolog. Ha ő is képes rá, akkor nekem miért ne menne?*
- Tehát akkor itt felejtsem el a gitáros pozitúrákat, és legyek karóba húzott? *Jobb láb, bal láb, persze.. De ha én az egyiket felemelem, akkor csak egy pengén fogok állni, és tuti eltaknyolok. Na de megoldom én azt, már ha egyáltalán jégre állok.*
- Nem, a kedvem az nem jött meg..*Elhalkulok közben, mert találtam egy korit, fekete is, és talán az én méretemnek megfelelő. Beledugom először az egyik, majd a másik lábam, de nem vagy túlságosan elégedett sem a kényelmével, sem a becsatolással.*
- Ez nyomja a lábam! És mi a szösz ez a csatos megoldásos cucc? *Morgolódok, de úgy, hogy ő is meghallja, viszont asszem sikerül megoldani ezt is, lábam viszonylag stabil benne, de most fel is kéne innen állni. Egy, két, há! És sikerül is, de ebben járni elég érdekes, és még nem is értem el a jégre. Na már most ha először csak az egyik lábam teszem a jégre, akkor az igencsak esésgyanús, úgyhogy ide ugrani kell. Páros lábbal érkezem a jégre, miközben azért kapaszkodok a korlátba a biztonság kedvéért. Azt a jobb láb-bal lábas cucckombót még nem próbálom meg, egyelőre csak a kezemmel tolom magam arrébb a fal mentén, ügyelve arra, hogy ne menjek le spárgába, de elég jól egymás mellett tudom tartani a lábaim.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-02-17, 9:46 pm

//NRT- Sophie - Slash - 2013.02.13.//

* Minél előbb lezártnak szeretném tekinteni nemcsak a tüzes témát, hanem mindent, ami az erdőhöz köthető. Oké bajban voltunk, de megúsztuk, már bánom, hogy felhoztam. Nem szeretnék róla beszélni, egy ideig kerülni is fogom az erdőt és környékét, nem akarok még egy olyan esetet. Egyikünk sem volt hibás, nem fogok a másikra mutogatni, igaz, hogy mást mondok, de nem fogom beismerni. Ahhoz túl makacs vagyok, hogy elismerjem igazát.*
- Oké, csak egy ötlet volt. *felelem felemelt kezekkel, ezzel jelezve, hogy hagyjuk a témát. Talán kicsit túllövök a célon, de aki jobban ismer, az tudja, hogy gyakori nálam ez.*
- Hé! Elhiszem, meg minden, de azért ne harapd le a fejemet. *felelem neki morgolódva, utálom, mikor valaki így beszél velem. Oké türelmes vagyok, de az ilyen könnyen felidegesít engem. Arra viszont rájövök, hogy nem érdemes vitázni vele, ő is makacs, én is az vagyok, esélytelen, hogy megegyezzünk.*
- Aha… Biztos, hogy az én igényeim a magasak. *bólogatok beleegyezően, de ha az arcomra néz, rájöhet, hogy nem gondolom komolyan. Még hogy magasak az igényeim? Nem tudom, honnan szedi ezt, de normálisság terén, hogy lehetnek magas igények? Érdeklődve figyelem mozdulatait, nem tudom, hogy mire készül, de van egy olyan érzésem, hogy hamar rájövök.*
- Én úgy nézek ki? Nem azt mondtam, hogy legyél szobor, hanem hogy ne nagyon dőlj hátra, hidd el a jég keményebb, mint a fejed. *mondom neki, miközben közelebb siklok a jég széléhez, kíváncsi vagyok, hogy mi fog ebből kisülni.*
- Hidd el, hamar megjön a kedved, csak érezz rá az egészre. *felelem neki mosollyal az arcomon, tudom milyen először a jégre lépni, tökéletesen emlékszem rá, mikor először mentem koripályára. Ahogy elnézem talált magának egy megfelelő darabot, de csak most jön a neheze.*
- A csatos az mondhatni könnyebb megoldás, mint a fűzős. *magyarázom neki a fejemet csóválva. Régebben fűzős korim volt, megszenvedtem mire sikeresen befűztem, de a csatossal nem kell ennyit szenvedni. Kíváncsian figyelem, ahogy feláll, de amikor a jégre ugrik, nem bírom ki nevetés nélkül. Most korizni akar, vagy csak tolni akarja magát?*
- Slash nem akarsz elindulni magadtól is? Nem kell, hogy told magad. Remélem, jó az egyensúlyérzéked. *indulok el felé, és tervben van, hogy ha nem indul el magától, akkor rá kell segítenem, de azt nem fogja megköszönni.*