Cremus kastélya

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-08-29, 12:35 am

*Amit mond Maryről azt már réges-rég tudom, mivel egy csomót olvastam utána és nem egy filmet láttam már róla. Így csak mosolyogva bólintok egyet.*
-Hát mivel halálra kell ijeszteni az áldozatát jelen estben engem.*bökök magamra.* bár van aki, azt mondja úgy hal meg az aki felébresztette mint ahogy Mary halt meg. Tudod ha választanom kéne akkor én az elsőt választanám, mert nem vagyok túlságosan ijedős... vagyis talán... De semmilyen képen nem egy kaporsóban élve elásva.*fejtem ki a véleményemet ami egy kicsit hosszúra sikeredet, de ez tőlem nem meglepő. Rásandítok a fiúra miközben megyünk fel.*
-Na te a kettő közül melyiket választanád? Igaz nem te "idézted meg". Bár ha jobban bele gondolok itt most több kell egypár szónál...*Kezdek is elgondolkozni mit is kéne csinálni mikor jön egy nem, vár válasz. Nem a légépszerűen válaszolók neki, bár ezt már tapasztalhat. Így csak megkönnyebbülten nézek fel a plafonra hogy megszabadít a felesleges kínlódástól. Mikor felérünk hirtelen kicsapódik az ablak mitől figyelmesebb leszek, de nem elég gyors hogy kis cselezem Zaine támadását. Kicsit meglepve ér, hogy meg lettem kötözve.*
-Mi a rosseb tán beléd szált Mary?*kérdezem és ekkor esik le hogy lehet hogy egy alakváltóval van dolgom. El is röhögöm magamat hogy milyen idióta vagyok hisz az alak váltok csak a mesékben létezik. Felvonom az egyik szemet mint ha nem is ijedtem volna meg.*
-Na és ez most mire véljem?*nézek rá és megpróbálok szépen mosolyogni hátha az segít a helyzeten. Remélni tudom hogy nem akar bántani mert itt aligha keresnének sőt senkik nem keresne engem. *

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-08-29, 12:58 am

*Az egyetlen közös témánk Mary. Jómagam nem sokat tudok róla, vagy a történetéről, természetesen az alapokat ismerem, de mint látszik, a lány sokkal inkább helyben érzi magát a témát illetőleg, legalábbis ahogyan kifejti.*
- Furcsa... a nők nem szoktak ilyen témákért rajongani. *jegyzem meg összehúzott szemöldökkel. Főleg, hogy a halálról beszél... érthetetlen számomra, de talán nincs minden rendben vele. Megeshet, ezen a helyen szerintem bármi megtörténhet, azonban ettől függetlenül is gyanakodva nézem őt. Esetleg a kedves arc szörnyeteget rejthet...*
- Egyiket sem. Nem akarok meghalni, sem ilyenen gondolkodni. Neked sem kéne... *vágom rá azonnal, kicsit kioktatva őt. Az még rendben van, hogy saját maga ilyenekről gondolkodik, de engem ne így akarjon megismerni. Gyengém az erőszak, nehézkesen kezelem, pedig néha élek vele. Inkább pár témát elhagyva elindulunk felfelé, én pedig csak az alkalomra várok. Furcsa ez a lány, próbára kéne tennem. Persze igaz, hogy alapjában véve szimpatikus, visszahúzódó, kicsit talán butus, de nem nagyképű. Szeretem az ilyet. Nem gondolkodhatok viszont tovább, pálcám a megfelelő pillanatban lendül, s egy elégedett mosollyal konstatálom, hogy sikeres akciót hajtok végre, reagálni sem marad ideje.*
~ Ilyet is tudok? Nézzük, miket olvastam még... ~ *gondolkodom is, ugyanis az alapoknál kezdtem, melyben rengeteg hasznos igét olvastam, nem úgy, mint az iskola anyagaiban, ahol inkább a bonyolultság vette át a főszerepet. Inkább az egyszerű és hatékony, tiszta, érthető tevékenységeket kedvelem.*
- Igen... és most megbűnhődsz, amiért megidézted! *villan szemem kérdésére gonoszul. Természetesen nem igaz, de ettől még szórakoztató, talán képes vagyok kihozni a sodrából. Lassan sétálok mellé, pálcámat finoman rátartva, s körbelépkedve mérem fel.*
- Mit is tegyek veled, mit is tegyek... talán élve eláslak. *villan egy mosoly részemről, s immár láthatóan a másikra szegezem pálcámat. Ahhoz ki is kell jutnom a kastélyból, mögötte senki nem veszi észre a sírt.*
~ Remélem beveszi. ~ *gondolkodom, majd pedig már cselekszem is.* - Mobilicorpus! *koncentrálok, s láss csodát, ismét sikeresen hajtom végre a varázslatot, felemelem őt, és óvatosan, hogy ne üsse meg magát lefelé engedem a lépcsőn, ki az ajtón, utána lépkedve terelve gonosz, de koncentráló arckifejezéssel. Ez lesz életem legnagyobb ijesztős poénja! Végül megérkezünk a kastély hátához, ha minden rendben zajlik, és nem akadályoz meg benne.*
- Utolsó kívánság? *kérdem ravaszul, és fél méterről a földre ejtve szüntetem meg a koncentrálást. Kell nekem még egy varázslat... eszköz nélkül lassan haladnék az ásással, de talán az imádott mágiájuk kisegít.*
- Defodio! *mutatok egy pontra, majd hogy elég nagy legyen a gödör, fölé is célzok kicsivel.* - Defodio! *szélesítem, és mélyítem a sírt, ezzel ásva lyukat a földbe. Remélem most már komolyan vesz, és hatása is lesz az ijesztésnek. Túl megyek a határon. Ezt szeretem. Elüt a megszokott, semmitmondó tréfáktól. Ám ő ezt nem tudhatja...*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-08-29, 1:32 am

-Tudod a kivétel erősíti a szabályt.*vigyorgok rá majd a hirtelen válaszár a egy kicsit meghátrálok.*
-Nyugi már nem a temetésemre készülünk. Amúgy is bár milyen morbidnak tűnik, de mindenki gondol arra hogy hal meg. Amúgy is ez csak egy legenda melyekkel a gyereket szokták ijesztgetni, de akkor nem beszélek róla jó?*Mondom bár lehet hogy nem ez volt a megfelelő válasz. Megértem hogy furcsája a témát, sőt tartózkodik is tőle, de engem már nemigen zavar, hisz már megszoktam. *
~De furcsa hogy most ilyen nyugodtan beszélek róla, de mikor meg ismertem a története nem voltam ilyen nyugodt, majdnem le is buktattam a varázsvilágot. Azok a szép emlékek...~*révedek el a múltba. Közben egypár témán lépve fel is kerülünk hol én bénázok egy sort mivel sikeresen megfog a srác egy kötőátokkal. Hülyeségemre egy hülye válasz érkezik mitől még jobban nevetek.*
-Mary, bajtársam hát nem ismersz meg engem? Nem emlékszel, hogy ki akart békává váltóztatni tavaly. Azóta egy kicsit őh... férfiasabb lettél.*Vigyorgok rá mint a tejbe tök, ha tényleg Mary akkor nagyot szívtam, de ha csak vicc akkor belemegyek a játékba. Csak nem igen szeretek ijedtet játszani mert attól megijedek. Tudom hogy nincs nagy logikám, de azért elég lesz kijátszani talán a fiút. Ekkor meghallom a tervét mitől nyelek egy nagyot.*
-Na azt megbánod hapsikám!*mondom és amennyire tudom megfeszítem az izmaimat, de így sem tudok sokat mozdulni. Na ez szép. Ekkor felemelkedek és elkezdek leppegni.*
-Repülök, seprű nélkül!*jelentem ki, miközben meg akarnak ölni. Lassan kiérünk az udvara és még mindig nincs kidolgozva a tervem mivel előállhatnák. A kérdésre elgondolkozok hogy vajon mit szólna ha azt kérném, hogy engedjen el.*
-Van, nem jönnél egy kicsit közelebb meg a kezem a bal kezet nagyon szorítja a kötél.*A vége igaz is mivel egypárszor még múltkor ráestem. Mikor meglátom hogy elkezdni az árkot ásni elégé meg ijedek, mert nem szeretnék élve meghalni inkább, holtan.*
-Ő izé te ezt most komolyan gondolod?*nézek Zainere majd elsötétül minden. Elájulok.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-08-29, 1:49 am

*Csupán szemöldököm vonom fel mondatára. Lehet, hogy a kivétel erősíti a szabályt, de ettől még furcsa számomra, nem lesz elfogadhatóbb. A Mary-vel kapcsolatos téma azonban mint látom kedvencei közé tartozik, így a legtöbb párbeszéd erről szól.*
- Jó... nincs kedvem ilyen témához. *jelentem ki kissé sértődötten, ugyanis nem én vagyok a beteg, hogy ilyesmi érdekel. Inkább körbemérve környezetem kezdünk haladni, s mikor felérünk az emeletre, egy megfelelő pillanatban kötözöm meg a lányt, hogy ráijesszek.*
~ Furcsa... mintha nem érezné a veszélyt, nem ijed meg. Talán tényleg nem hazudott. ~ *gondolkodom el, azonban felveszem a fonalat, és az előbbi beszélgetést kihasználva próbálok ráijeszteni, mintha csak szerepet játszanék. Lebegtetve kezdem el gondolataimba, terveimbe mélyedve kivinni a kastélyból.*
- Nem fogsz nevetni, ha az élve eltemetéstől meghalsz. *közlöm vele egy arcrándulás nélkül, hideg tényként, szinte rá sem nézve, mereven magam elé tekintve. Egy kis torkomból vulkánként feltörő nevetéssel intem le konstatálva szavait, s rövid kacagásom gonoszul száll a csöndben. Egyszerűen képtelen vagyok mire vélni ezt a viselkedést részéről, de tervemet véghez viszem, akkor is ráijesztek, tehát hamarosan már letéve őt ásom ki a sírokat.*
- Szép próbálkozás... *vetem oda válaszára. Engem aztán nem ver át, és a legkevésbé sem izgat, hogy milyen problémája van. Kérdésére egyszerűen és komolyan bólintok, majd pálcámat már ismét szegezném rá, hogy a sírba lebegtessem, mikor elájul.*
~ Na ne... nagyszerű. De legalább ügyes voltam. Mégis... mihez kezdjek vele? ~ *kérdezem magamtól, s szívverésem kissé felgyorsul. Nem tudom felébreszteni, de megvárni igen, míg magához tér... hacsak... Kezem lendül, és egy hatalmas, erős pofon csattan arcán, talán még egy foga is bánja, de biztosan felszakad szája.*
- Hoppá... *morgom, várva, hogy a fájdalomra felébredjen. Most mi legyen? Tovább inkább nem humorizálnék, talán vissza kéne térni az iskolába. Ehhez viszont ő is kell, teljes egészében, józanul, magához térve.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-08-29, 2:19 am

*Egy hosszan ecsetelős Marys témába csöppek. Vagyis inkább Zaine csöppen hisz én mondom a monológomat. De már az elején éreztem hogy nem igazán csipi a témát és végre be is fogom a csőrömet és más témákról is beszélgetünk, miközben felfelé haladunk a lépcsőn. Fent egy váratlan támadással rám támad amit nem tudok időbe kivédeni. Megkötözve kiszolgáltatva állok előtte és azt a tervet szövögeti "Mary" hogy élve eltemessen. Mivel nem túlságosan rajongok az ötletét, így inkább elpróbálom viccelni, ami nem igen jön össze. Összességében lefelé visz a lécsőn onnan meg ki a kertbe és elkezdi ásni a síromat. Ekkor már egy kicsit jobban megijedek.*
-Őh... várjuk ki a végét. Még te sem ismersz engem.* Mondom, de ekkor elkövetek egy hibát és oldalra nézek pont a lyukba bele. Mitől megszédülök és elájulok. Nem sokára egy na erejű ütést érzek az arcomon és elégé beleremeg az állkapcsom. Mikor kinyitom a szemet a srác néz rám. Összeáll a kép hogy ő pofozott fel, most az egyszer szó szerint. Nem tudok semmit sem tenni mivel meg vagyok kötözve. Így csak morogva nézem a csillagokat amit meg dupláztak.*
-Nem mondta senki neked hogy nem illik lányokat bántani?* vicsorgok rá.*-Valamiért én tudok még egy csomó másik módot is hogy lehet felébreszteni egy kiütött személyt. Példámnak az oka lelocsolod vízzel, vagy hívsz egy rakat zombit. Na arra felébredtem volna.*Fintorgok miközben megnyalom a számat. Ekkor érzem, hogy egy kicsit vasíze van a nyálamnak.*
-Hát hallod van benned erő az már biztos, de mond csak miért is vérzik a szám?*vonom kérdőre, amit talán nem itt és most kéne. De én már javíthatatlan vagyok.*
//Fagy//

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-08-31, 8:14 pm

//Olvadunk.//

*Kétes érzések fűznek a lányhoz. Egyrészt aranyosan szelíd, naiv teremtésnek tűnik, másrészt mintha egy kis gonoszság bujkálna benne, illetve a kijelentései... komolyan megkérdőjelezem az elmeállapotát. Viszont nem tetszik, hogy nem hallgat rám, nem figyel eléggé, semmibe vesz, ezért egy tréfát eszelek ki, aminek a végére valószínűleg sikeresen ijesztek rá a lányra. Ennek fényében pár téma boncolgatása után már hirtelen támadok rá, először megkötözve, majd szerepemet szépen játszva kilebegtetve őt, hogy a hatás ne maradjon el. A kastély mögött kezdek sírt ásni ahogyan ledobom a földre, s természetesen nincs szándékomban bántani, de egyelőre nem érem el a hatásfokot, ezért folytatom a cselekvést oda sem figyelve rá, egészen addig, míg el nem ájul. Egy pillanatig gondolkodom, majd a tréfa feladása mellett döntök, s inkább erősen, de megpofozom a lányt, minek hatására felkel, s már beszél is... de minek?*
~ Ahj, nők... ~ *morgom magamban, és a szememet is megforgatom hozzá. Nem képesek csendben maradni... egyértelmű miért teszem amit teszek, de úgy látszik muszáj lesz elmagyaráznom, ha nem akarok félreértést.*
- Te tényleg ilyen hülye vagy? *csattanok fel hirtelen.* - Hogy hívnék már egy rakat zombit, most kerültem ide, még varázsolni sem tudok! Öntselek le vízzel... honnan szerezzek? Ja, hogy varázslat... nem ismerem a módját, hahó... *csettintek egyet, meg is csóválva a fejemet. Ennyire nyomorultnak néz? Ha lett volna másik módja számomra, akkor bizonyára azt viszem véghez... mellesleg a zombik bizonyára nem keltették volna fel, de ez már mellékes. Ettől a lánytól megszoktam az ilyet.*
- Talán mert megütöttelek, hogy felébredj... *sóhajtok fel, majd pálcámat a másikra szegezem, tőle kissé hátrébb lépve, hogy eloldozhassam, hiszen ideje indulni. Én biztosan megyek, kérdés, hogy velem jön-e.*
- Finite Incantatem! *ejtem ki az igét, melynek hatására a kötelek leesnek róla, s kezemet nyújtva próbálom meg felhúzni, már ha elfogadja. Ha megteszi, ha nem, utána zsebembe helyezem őket, és egy szó nélkül fordulok meg.*
- Ideje lenne menni... jössz? *kérdem tőle, mivel jó lenne, ha egy darabig elkísérném. Nem bánom ami történt, nincs lelkiismeretem, de ellenségeket sem szeretnék, tehát egyértelműen megpróbálom helyrehozni a helyzetet. Itt még nincs sok dobásom.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-08-31, 8:39 pm

*Halálosan félek hogy élve eltemetnek, de addig nincs semmi baj meddig nem nézek a gödörbe. Mikor meglátom hogy milyen mély már azon sem csodálkoznék ha tényleg a fiúba egy lányszellem bújt bele, hogy megöljön. Ekkor el is ájulok, mely nagyon rossz húzás volt tőlem hisz kapok egy erős pofont hogy ébredjek már fel. Mikor felébredek kicsit morgolódok és dühöngök, de nagyon félre értette a fiú a mondatomat. *
~Óh, istenem ezt most jól megkapom.~*sóhajtok majd mikor vége a monológnak nyelek egy nagyot és elkezdek magyarázkodni.*
-Egy én zombi mániás vagyok szóval azért mondtam a zombit szóval csak hülyeségnek szántam, kettő nem azért de szerintem itt valahol kell lenni-e egy kútnak. Szóval nem azért mondtam hogy most ezzel megbántsalak oké? Amúgy is én már születésem fogva varázsvilágban nőttem fel de még mindig tévesztek varázslatokat. Bár ez az én gondom és nem értem miért mondom el neked. *mondom barátságosan és majd felsóhajtok. Közben megjegyzem hogy fáj az arcom mire ismét egy csípős választ kapok.*
-Érzem az arcomon.*fintorgok, de még mindig a barátságosan, hisz bár mikor eltemethet. Ekkor látom hogy rám szegezi a pálcáját és kimondja az ellen átkot mire én megszabadulok a kötéltől és végre meg dörzsölhetem az arcomat és a bal karomat. Mikor mindennel végzek elfogadom a kezét. Közben valami eszembe ugrik.*
-Ha nem tudsz varázsolni akkor ezt mind hogy csináltad?*kérdezem meg, tudom hogy hülye kérdés, de evvel csak rá akarom vezetni hogy mégis tud varázsolni. A kérdésre bólintok.*
-Igen asszem ideje egy kicsit piheni, majd máskor folytatom a kastély felfedezését, mert ez most uncsi volt. Már mint maga a kastély.*helyesbítek gyorsan mert még mindig közel van a gödör.*
-Amúgy neked tetszik itt? *kérdezem meg majd ha választ kapok vissza megyek a kastélyba hogy hozzam a pálcámat.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-08-31, 8:49 pm

*Gonosz tréfa a részemről, de Ashi megérdemli. Szerintem. Gyors támadás után megkötözve lebegtetem sírjához, ám ekkor történik baj, s a lány elájul, mit sajátos módszerrel oldok meg, durván megpofozva. Legalább felébredt. Dühöngésére visszavágok, mire magyarázkodni kezd, ezt pedig összevont szemöldökkel, karba tett kezekkel nézem, és hallgatom végig, de aztán csak legyintek egyet.*
- Nem érdekes. Te mindent máshogy értesz. *morgolódom tovább. Valamiért frusztrál a lány közelsége, nem szívesen maradok vele egy légtérben, ezért is lépünk tovább pár témán, hogy eloldozhassam, és felsegítsem, mivel remélhetőleg szándékozik jönni. Ekkor azonban ismételten egy kérdést tesz fel, mire már ökölbe szorul a kezem: hogy lehet valami ilyen értetlen?*
- Azt hiszed semmit nem tudok varázsolni? Akkor hogy kötöztelek meg és röptettelek ide? Nyilván van amit el tudok végezni, teljesen hülye nem vagyok. Felébreszteni nem tudtalak volna. Világos, csillagbogár? *forgatom meg szemeimet, ugyanis komolyan nem értem, ezen mi olyan érthetetlen. Ha még egyszer megkérdezi, akkor itt hagyom... persze megengedem visszatérését pálcájáért, de a kapuban ácsorogva várom meg, bólintva szavaira. Nekem nem volt az, de fel nem foghatom, hogy megpróbáltam élve eltemetni, és unalmasnak minősíti az estét... talán tényleg el kellett volna temetnem. Amint hozzám ér, válaszolok is neki.*
- Igen, jó hely. Kicsit át kéne alakítani, és szórakozásra tökéletes lenne. *mondom, ezzel eszembe villantva egy gondolatot, amire talán a másik is tud válaszolni, míg szó nélkül megindulok. Remélem követ.*
- Sokan járnak ide? *kérdem, s válaszától függően fogom a jövőmet tervezni a sziget ezen részén. Nem kísérem sokáig a másikat, csak a városig, és csendben sétálok, mivel nincs kedvem további ismerkedéshez, de dolgom még van...*
- Idáig jöttem, innen hazatalálsz gondolom. Nekem még dolgom van, tehát viszlát. *biccentek egyet kimérten, s ha nem ellenkezik, akkor mikor elérünk a főutcára, akkor ellentétes irányba fordulok, hogy zsebembe dugott kezekkel induljak neki az éjszaka további részének. Muszáj lesz.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-08-31, 9:17 pm

*A kibékítési tervem a kudarcba fullad ezért inkább hagyom egy kicsit az okoskodás. Kicsit beszélgetünk még mikor hirtelen eszembe villan egy mondat foszlány.*
~Ha nem tud varázsolni akkor hogy oldozott ki?~*mikor ezt elmondom neki felkapja a vizet mert azt hiszi, hogy hülyének nézem. Morgok magamba alig hallhatóan. De a kérdésére csak bólintok egyet mert már félek megszólalni. Közben szólok neki hogy visszamegyek a pálcámért és mondom neki hogy majd valamikor majd vissza jövők megnézni ezt a kastélyt mert ez a hely így unalmas volt. Fent a lécsőn egy kicsit botladozok. Megtalálom és visszamegyek a sráchoz amit hallok az elgondoztat, de én csak vállat vonok, mert kétlem hogy találkozni fogunk még és különben sem velem osztaná meg a gondolatait. A kérdésre csak elgondolkozok.*
-Hát egypár embertől hallottam, hogy idejött. De valószínűleg ide is sokan járnak.*válaszolók és utána csöndben baktatunk a a városik hol ő elbúcsúzunk.*
-Jóéjt, szia!*mondom és én is megyek a saját utamra.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-10-01, 2:47 pm

//Árnymágia 5. óra házi//

*Lucius a mai nap ebédjét nem a kastélyban költötte el, inkább az étterembe ment. Pillanatnyi szeszély volt ez, de jól estek neki az epikuroszi örömökkel kecsegtető falatok, így korzózik Mystral utcáin. A kikötő felé tart, de nem sieti el a dolgot, tesz pár kitérőt s megáll a kirakatok előtt. Ruházata az átlagos, farmernadrág, szürke ing, meg egy térdig érő szövetkabát az időjárás enyhe viszontagságai ellen. Épp a szabászatnál halad el, mikor a közeli sikátor sarkánál sutyorgó alakokat lát meg. Normál esetben nem foglalkozik mások magánbeszélgetéseivel, de most kivételt tesz, hiszen a nem túl bizalom gerjesztő küllemű emberektől joggal tart az enyhén paranoid hajlamú srác. Rossz arcú elvetemült mind a két sutyorgó, szakadtas fekete talárban. Na meg az is szemet szúr neki, hogy először a két alak őt vizslatta s csak aztán kezdtek sutyorogni.*
~Talán összefüggésben van pár engem ért atrocitással.~ *gondolkodik el a srác s már kész is a terve. Úgy tesz, mintha a kirakatban lévő ruhákat nézné nagy érdeklődéssel, majd mikor a megfelelő idő letelt, elfordul s távozik. Legalábbis ennyit láthat a két alak, mert Lucius csakugyan távozik, de gallérja fölött figyeli a két alakot. Léptei lassúak mint eddig s hamarosan látja, hogy a gyanús alakok távoznak, mire ő megáll, majd megfordul s utánuk megy, de megfelelő távolságot hagyva. Igyekszik a zegzugos utcák adta előnyöket is kihasználni, ami nem is oly nehéz, amúgy is fürge a srác és elég hangtalanul tud mozogni puha gumi talpú cipőjében. Egészen a Cremus kastélyig követi az alakokat, akik be is mennek az épületbe.*
~Remek! Ki kéne figyelni őket...~ *gondolja s első lépésként közelebb settenkedik, hogy egy földszinti ablakon benézhessen. Sötét szobába néz a poros ablakon keresztül, ez nem talált. Sebaj, megy a következőhöz, ahol viszont félhomály uralkodik s a két gyanús alak is bent tartózkodik, ezt Lucius könnyen láthatja. Most már tudja hol vannak, így már csak a kihallgatás módját kell kiagyalnia, ami nem tart sokáig, mert hamar beugrik az árnymágián tanult módszer. Így gyorsan körbe is néz, hogy milyen állatot tudna használni. A kastély bejárata felé megy s szerencséjére ott talál egy alkalmas élőlényt: egy kisebb termetű kóbor kutyát, aki azonnal felé megy, hogy ételt kunyeráljon.*
-Sajnálom pajtás... Stupor! *A kutya elkábult és kap egy gyors szúrást a szívébe a mindig Luciusnál lévő tőrrel. Kicsit kifújja magát, majd felidézve az igét, végrehajtja a varázst.*
-Belua Servorum! *A pálca a szív felé mutat s a szúrt seben keresztül hamar el is vérzik az állat, így Lucius végignézheti, ahogy szépen ellepik az árnyak, majd új életre kel, hogy teljesítse a fiútól kapott feladatot. Lucius szépen ki is adja az utasítást.*
-Most odabent ki fogsz hallgatni két bűnözőt és visszajössz! *innentől már csak várnia kell, amit oldalra egy a bámészkodók elől jól kitakart helyen tesz meg. Fa és sövény takarja, így a későbbiekben se lesz probléma. Nem kell sok idő, s az árnyszolga híven tér vissza Luciushoz s égve adja át az üzenetét, amely a füstből bontakozik ki.*

-Akkor azt mondod, hogy a vén faszari tele van kincsekkel? Mert elég nyomorú viskóban lakik... Kezdett bele a jobb oldali, de a másik indulatosan csattant fel, így elvágva a lehetséges folytatást.
-Igen, ha mondom! Reg járt bent nála, persze álcázta magát. Csak nem tudott semmit elhozni, de azt mondta, a fülesért cserébe övé a szajré harmada! Szemmel láthatólag a baloldali türelmetlen, hiszen hangosan, de tagoltan adja elő, mintha valami gyenge elméjúnek beszélne.
-A harmada? Ennyit nem biztos, hogy megér, főleg, hogy kockázatos, a kapzsi majom biztos hagyott csapdákat, rontásokat... Kezét tördeli kicsit ismét a jobb oldali. Talán ő az óvatosabb.
-Profik vagyunk Ervin! Semmi gáz nem lesz, az öreggel amúgy is végzünk. Erőszakos rablótámadás lesz, nem finomkodunk, utána az egészet porrá égetjük.
-Hát senkinek nem fog hiányozni... De azért remélem Igor, hogy tényleg akkora értékekről van szó, mert ha potyára vittem vásárra a bőröm, megnyuvasztom Reg-et...
-Bízhatsz benne, nem lesz gáz. Ismer orgazdát is...

*miután ezek elhangzottak, az állat végleg az enyészeté lesz s a rablógyilkosok füst képmásai is semmivé foszlanak.*
~Nem tudom kiről volt szó, így esélytelen, hogy beavatkozzak. És egyébként se az én dolgom. Arra voltam kíváncsi, nem-e ellenem bérelték fel őket. Hát nem.~ *vezeti végig Lucius eszmefuttatását még rejtekhelyén, majd inkább távozik, mintha mi se történt volna. Inkább visszamegy a révészhez és így az iskolába.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-10-05, 7:39 pm

*Nem aludtam túl jól az este, így picit fáradtnak érzem magam és a kedvem se a legjobb, de ettől függetlenül tudom a kötelességemet, nem úgy, mint a másodikosok, akik alig járnak be a rítusmágia órákra. Az utam tehát a klubhelyiségből egyenesen az Aréna felé vezet, nem túl sietősen, hiszen időm még van, majdnem mint a tenger, de ahogy a már jól ismert ajtó elé érek, kék szemeim egy papírra találnak.*
~ Hát ez? ~ *lepődöm is meg, hiszen ilyen ritkán történik, de gyorsan végigfutom a sorokat, majd mivel sejtem, hogy ez nem egy diákcsíny, ezért meg is fordulok, hogy a szigetre térhessek át és nagyjából hét órára oda is érjek. Furcsa, hogy nem itt lesz ma megtartva az óra, de engem nem zavar, így csak a kastélyon kezdek el agyalgatni, hogy vajon mit is csinálhatunk ma ott. Egyébként öltözetem ma egy sötétkék színű farmernadrágból áll, hófehér sportcipőből és egy szintén fehér színű, kötött pulóverből, melynek hála odakint se fogok fázni. Hajam ki van bontva, szemeim körül ezüstös smink található, kezeimen pedig pár ékszer foglal helyet, természetesen ezüstből. Így sétálok hát a révészhez, kire pár percet várnom kell, de mivel már látom, hogy a Mysterio felé tart, ezért nem idegeskedem.*
~ Vajon mit tanulunk ma? ~ *jó lenne tudni, hogy mi vár rám, így csak az övemhez erősített pálcámra tekintek, felkészülve mindenre, de idő közben a férfi is ideér a csónakkal együtt, én pedig már be is szállhatok mellé.*
- Jó napot! *köszöntöm is kedvesen, amit viszonoz is, majd már indul is velem Seol felé, hogy a mystrali kikötőbe érve már el is búcsúzhassunk egymástól, én pedig célirányosan a Cremus kastély felé folytathassam tovább a mai utam, miközben egy ásítást is elnyomok, kezem a szám elé téve természetesen. Jó pár percnyi séta után elérkezem a megfelelő helyre is, így nézek fel a zord házra, de csak egy kis időre, ez után pedig már be is sétálok a kapun, majd a bejárati ajtóhoz érve kinyitom azt és magam mögött csak egyszerűen nyitva hagyom. Még nincs bent senki, szóval bizonyára itt fognak megérkezni a többiek is, én pedig nem is megyek máshová, csak az aulában megállok, hátamat a falnak vetem és picit feszülten várakozok. Nem szeretem ezt a helyet, de nem is félek már, oly sok mindenen mentem itt keresztül, nincs okom az aggodalomra, meg tudom most már védeni magam.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-10-05, 7:55 pm

*Még jó hogy valamivel korábban kívántam megjelenni az órán különben valószínűleg későnek számítanék, azt pedig nem szeretném. Egy Wasimir legyen mindig pontos, eddig is az voltam és nem akarom megszegni ezt a szokásomat. Így utamat a kikötő fele fordítva hamar átvitetem magamat a révésszel a szigetre ahol az a bizonyos kastély is leledzik.*
~Stílusos a helykiválasztása a fickónak, már csak arra vagyok kíváncsi mi dolgunk lesz egy szellem járta poros kúriában~*gondolkozok el , miközben szó nélkül elhagyom a csónakot, majd a főutcára rátérve nemsokára el is indulok a kastély felé. Öltözetem egy fekete hasított bőr nadrág, és egy fekete ing kombója, lábamon viszont most egy könnyed sportcipőt viselek, szintén fekete színben, elvégre már csak az óra stílusa miatt is azt hiszem előnyös, ha mozgásom könnyed lesz, mert hát ki tudja mennyire szán pörgős feladatokat a magiszter, bár ismervén őt, adrenalinban nem lesz hiány. Nem kell sok idő hogy elérjem a kastélyt, s mikor ez megtörténik gond és félelem nélkül lépek át a kapun. Engem nem rémisztenek meg a mendemondák amik erről a helyről mondtak. Nem fogok olyasmitől megijedni amit még csak nem is láttam. Ahogy azonban az aulába érek, egy ismerős alakba botlok, és egy hűvös mosollyal biccentek is fele.*
-Hecate...*köszönök neki vissza fogottan, miközben hátamat a falnak döntve kezeimet össze kulcsolom a mellkasom előtt, majd így nézek körbe.*
-Egész otthonos nemde? Szerinted mit akarhat itt a prof, amit a terembe nem tudott volna?*kérdezem nyugodt , hűvös hangon amire ha akar felel, ha nem nem, bár kíváncsi vagyok rá, hogy ő is furcsállja e a dolgot vagy sem.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-10-05, 7:57 pm

*Ma ismét óra lesz méghozzá megint egy az Exos tantárgyak közül. Mivel bőven van még időm, ezért nem sietem el a dolgot. Ma nem terveztem úgy, hogy óra után egyből visszamegyek a szobába. Nem, szó sincs ilyenről. Péntek van, és ezt szeretném kihasználni egy kis bulizással. Régen táncoltam már és most jól esne egy kis kicsapongás. Azonban ma tényleg nem férek a bőrömbe, kicsit túl teng bennem az energia, mert ezen a héten nem csináltam túl sok mindent. Ki is csípem magam, de csak mértékkel, ma nem akarom eltúlozni a dolgokat és amúgy is kicsit jobban fel kell öltözni, mert kint hűvös a levegő, na nem mintha varázslással nem tudtam volna megoldani. Ugyan órára nem így akartam menni, de későn jutott eszembe, hogy ma ilyen is van.
Azonban, amikor bemennék, a terembe látom, hogy az ajtón egy üzenet van kitűzve magiszterem aláírásával. Elolvasva tartalmát megtudom, hogy még több gyaloglás vár rám, ám ez a cipő nem túl alkalmas a kastély és környékéhez, ezért megyek egy kört a szobámba átvéve a cipőt míg a másikat a táskába süllyesztem, de ha már itt vagyok csinálok egy kulcsot is, amivel eljutok a kastélyhoz.
Rutinosan elvégzem a varázslatot és már is az épület előtt bukkanok fel, aminek aulájába be is sétálok.*
- Szia! *Köszöntöm a bent lévő leányzót, akit még mindig szépnek tartok. Különleges és mindig öröm rá nézni Hecatéra. Ezután a fiúhoz fordulok, akit hidegen köszöntök.*
- Üdv! *Nem túl szimpatikus nekem az inflás tanársegéd, de hát ez van.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-10-05, 8:01 pm

*Mivel ma már járt az Arénánál, így természetesen már fel van öltözve a férfi ahhoz, hogy órát tarthasson. Ez az öltözék egy fekete farmerből és bőrcipőből áll, amihez sötétkék inget vett ma fel. Őszintén reméli, hogy a diákok elolvassák az üzenetét az ajtón, s nem rontanak be csak úgy a terembe, ahogy azt is, hogy ha már az óceán alatti barlangrendszerig lesétálnak, akkor arra is veszik a fáradtságot, hogy a kért helyszínre is elmenjenek, s nem fordulnak csak ezért sarkon. Mindenesetre ő egy perccel hét előtt kilép a lakosztályából, majd egy kis zsákkal a kezében elhoppanál a másik szigeten található Cremus kastély elé. Amikor benyit az ódon, kétszárnyú ajtón, már az óra is hetet mutat, így beljebb sétál, s egy kis mosollyal köszönti az aulában gyülekezőket, még ha nincsenek is túl sokan.*
-Szép estét. Örülök, hogy idetaláltatok, remélem nem okoztam ezzel túl nagy problémát. *szól a diákokhoz már menet közben, majd mikor eléjük ért, csak kitartja kezét az egyik földszinti szoba felé.*
-Fáradjatok be! *azzal meg is indul a kissé romos állapotú helyiségbe, ahol pár rozoga asztal, néhány szekrény, egy jobb napokat látott franciaágy és egy kandalló a legnagyobb látványosság a poron és a pókhálókon kívül.*
-A mai órára egy olyan varázslattal készültem számotokra, amit már elég idősek vagytok megtanulni, és nem is árt, ha már tudni fogjátok. Eddig jószerivel csak zsupszkulcs segítségével tudtatok nagyobb helyváltoztatást kieszközölni, de ma megtanítom nektek a hoppanálást is. *mosolyodik el kicsit, hisz valahogy sejti, hogy ezt már nagyon várták a diákok.*
-Mielőtt azonban ebbe belevágnánk... Haladjunk szépen sorjában. *emeli fel a zsákot, ami a kezében van, majd kinyitja azt úgy, hogy a diákok jól láthassák a szürke, hamuszerű port.*
-Ami ebben a zsákban van nem más, mint az úgynevezett hopp-por. Ennek, és annak a kandallónak a segítségével szintén képesek vagyunk eljutni egyik helyről a másikra, még ha kötöttebben is, mint a hoppanálással. Mindenki fogjon belőle egy marokkal. *nyújtja ki kezét a diákság felé, majd ha mindenki elvett belőle egy adagot, visszahúzza kezét, s tovább folytatja.*
-A hopp-porral való utazáshoz tehát a porra és egy kandallóra van szükségünk, amiben természetesen ne égjen a tűz pillanatnyilag. Ahhoz, hogy így tudjunk utazni, csak be kell állnunk a kandallóba, kimondani tisztán és érthetően a választott úticélt, s a földhöz vágni a hopp-port. Ekkor zöld lángnyalábok nyelik el testünket egy pillanatra, mindez viszont fájdalommentes, a helyváltoztatás része. A kandalló viszont nem csak az induláshoz, hanem a megérkezéshez is egy szükséges kellék, így szem előtt kell tartani az utazási lehetőségeket. Ha netán a végcélnál lévő kandallóban ég is a tűz nem kell aggódni, mielőtt megérkezünk kialszik, így nem esik bajunk. *a mai óra rögtön gyakorlattal kezdődik, most nincs kérdés, ami talán örömükre szolgál a diákoknak, viszont most rögtön cselekedni kell.*
-A feladat egyszerű. Jussatok fel a Cremus kastély emeletére, a másik kandallóba. *elmondta, mit hogyan kell csinálni, így ő most csendben marad, csak várja, hogy a diákok tegyék, amit kell, majd ő maga felhoppanál az emeletre.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-10-05, 8:12 pm

*Az idő nem telik túl gyorsan legnagyobb bánatomra, de hamarosan Mordred is megérkezik, így el is tolom magam a faltól, miközben a fiúra nézek. Sok minden kavarog bennem őt nézve, még mindig nem tudom teljesen hova tenni, de azt szerintem elmondhatom, hogy nem vagyok annyira rosszban.*
- Szia! Én nem szeretem ezt a helyet és sajnos ötletem sincs... Remélem, hogy nem szellemeket fogunk ide hívni és azokkal végezni valahogy. *gondolkodom is el hangosan, mivel teljesen elképzelhetőnek tartom ezt a fajta opciót. Na de nem maradunk sokáig kettesben, ugyanis egy exos lány is megérkezik a terembe, így fordítom fejem a szőke lány felé és egy kedves mosollyal köszöntöm is.*
- Szia! *többre viszont nincs időm, ugyanis a magiszter alakja is megjelenik az ajtóban, kezében pedig egy zsákkal, amit én csak kíváncsian mérek fel, hogy vajon mi lehet benne és játékosan még lábujjhegyre is állok, hogy belekukucskálhassak.*
- Jó estét! *köszöntöm is a másikat, majd megrázom picit a fejemet, jelezve, hogy számomra nem okoz gondot az, hogy ide kellett jönnünk és ez után meg is indulok a földszinti szoba felé, ahol kíváncsian nézek körbe, ugyanis rég jártam már erre fele. *
~ Még mindig nem tartom otthonosnak a helyet. ~ *itt egy futó pillantást vetek Mordred irányába, majd pedig visszafordítom fejemet a magiszter felé, ki bele is kezd az óra ismertetésébe, így tudom meg, hogy mi is lesz az óra célja.*
~ Hoppanálás? El se hiszem... ~ *oly régóta foglalkoztat engem ez a téma, így szép szemeim már fel is ragyognak és mindjárt kezd jobb közérzetem is lenni. Ez nem egy véres, durva óra lesz, hanem egy igazán hasznos, de persze úgy, hogy nem rögtön kezdjük a hoppanálással, hanem előtte a hopp-hálózat kerül terítékre, amelyről már sokat olvastam, mégse próbáltam még ki soha. Csendben, teljes figyelemmel hallgatom a magiszter minden szavát, majd miután el kell vennünk egy kis port, kivárom a soromat, majd odalépek a férfihoz, kezemet a zacskóba mélyesztem, majd belemarkolok és egy adag homokot megfogva húzom ki kezemet is, majd ez után kíváncsian tekintek le rá.*
- Rendben! *biccentek is neki, majd a kandalló elé lépek és hamarosan be is mászom, a kis rácsot félretolva, hogy ne piszkoljam össze a ruhámat. Most már tudom, hogy nem fehér felsőt kellett volna felhúznom, de nincs mit tenni, így hát amikor sikerül állva elhelyezkednem a kandallón belül, már ki is mondom a kívánt célt.*
- Cremus kastély, emelet! *és már a port a földhöz is vágom, melynek hatására másodpercek alatt felcsapnak a semmiből a zöld lángok, beterítve testemet, én pedig ha minden igaz, akkor egy emelettel feljebb már meg is érkezem az adott kandallóba, ahol meglepetten pislogok kifelé, már a magisztert figyelve és lépek is ki, hogy a többieket se zavarhassam.*
- Hű, ez érdekes volt, bár a zsupszkulcs előnyösebb. *és hogy miért? Tetteimből látszik, hogy porolni is kezdem magam, ugyanis egy kis piszok került csinos ruhámra és arcomon is mintha lenne egy kis hamu, amelyet még észre se veszek, de hát ez nem egy tiszta utazás, én pedig nem fogok hisztizni, az nem rám vallana.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-10-05, 8:14 pm

-Csak nem... az nem vallana a profra..*mondom komoly hangon, magam is még elgondolkodva az okon, hogy miért is vagyunk itt. Monanak, csak biccentek, egyet köszönés képpen, érzékelem a hideg hangnemet, de őszíntén szólva nem igazán izgat, bizonyára nem ő az egyetlen aki rossz véleménnyel van rólam.Szerencsére nem kell sokat várni, a magiszter ismételten pontosan érkezik, így húzom ki magamat figyelve a szavaira, persze természetesen egy köszönés is elhangzik tőlem, hiszen így illik. Figyelmesen, de rezzenéstelen arccal hallgatom végig mi is lesz a mai óra anyaga, miközben megindulok a többiekkel. Nem mondom igencsak ráférne erre az épületre egy kis restaurálás, bár gyanítom hogy erre nem fog sor kerülni. Minden varázsló városban szükség van egy sötét, romos szellemekkel teli, félelmetes kastélyra, hát Mystralnak éppen ez az a kastély éppen. Amikor azonban rátérünk arra mit is fogunk megtanulni, tekintetem egy pillanatra megvillan, ahogy a magiszter fele tekintek, és egy halvány mosoly meg is jelenik az arcomon.*
~Ez a beszéd főnök, díjazom az ötletet~*és bizony gondolataim nem hazudnak, már régóta szerettem volna elsajátítani ezt a varázslatot, de úgy tűnik az idő csak most érett meg rá. Ahogy azonban tovább beszél, úgy válik egyre kíváncsibbá is az arcom, hiszen pár dolog nem akar össze állni a fejemben.*
-Áh.. hoppor..*mondom kicsit kevesebb bele éléssel, nem értem hogy kapcsolódik a két dolog egymáshoz, azon kívül hogy mindkettő a hopponálást segíti elő, de inkább nem kérdezek rá, bizonyára Mr Fenris jó okkal akarja így tartani az órát, így mélységes csöndbe burkolódzva inkább úgy teszek ahogy kér, kérdés nélkül és veszek egy marékkal a hopp-porból, majd a kandaló fele nézek, miközben hallgatom a férfi szavait. Ismerem a hopp-poros utazást, talán nem fog kifogni rajtam éppen most..*
-Hát jó legyen..*mondom, miközben néha néha kérdő pillantást teszek a férfi felé, nem tudom ebből mi fog kijönni, de kíváncsivá tennie már sikerült. Amint rámkerül a sor be is állok a porral a kandalóba, majd kimondom a választott útirányt.*
-Cremus kastélya, emelet..*mondom tisztán és érthetően, s utána azonnal a földhöz is vágom a port, ha pedig minden rendben van, akkor valószínűleg egy emelettel feljebb érkezek meg.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-10-05, 8:17 pm

*Péntek van és én a készölődést maximálisan az éjszakai bulizásra szentelem, ám amikor ellépek, a naptáram mellett észreveszem, hogy piros betűkkel be van mára egy óra alatt. Először nem akarok hinni a szememnek, teljesen kiment a fejemből, de nincs, mit tenni el kell mennem. Most már kicsit gyorsabban folytatom a készülődést, de így is hamar készen leszek. Komótosan indulok lefele az arénában, azonban az ajtón egy levél vár, miszerint van egy köröm a kastélyig. Üsse kő, de ha már el kell menni oda, akkor átveszem a cipőmet, mert nem biztos, hogy tűsarkúban tudok sétálni a vidéken. Rövid kitérő a szobámhoz és egy zsupszkulcs segítségével már is ott vagyok.
Belépve a terembe köszöntöm diáktársaimat, majd Lucius megérkezése után átsétálunk egy másik terembe, ami nincs éppen a legjobb állapotban, bár a kastély nem is arról híres, hogy 4 csillagos szálloda. Igyekszem elkerülni az asztalokat, hogy ne legyen koszos a ruhám, majd karjaimat keresztbe fonom, egymáson úgy várom, hogy kiderüljön mi lesz a mai óra anyaga. Amikor meghallom, hogy megtanulunk hopponálni széles vigyor húzódik arcomra. Már mióta várom ezt a varázslatot, remélem nem lesz túl bonyolult, mert akkor én ma használnám is. Izgatottan csillog szemem, de mielőtt megkaphatnánk az édes tudást, kerülünk egyet egy másik varázslat felé, ami nagyon emlékeztet engem a teleportszoba utazására.
Hopp-porral és kandalóval fogunk utazni. Nos a kandalló adott és mindjárt a por is a markomban lesz. Belenyúlok a felém nyújtott zsákba és igyekszem úgy tartani a kezem, hogy a legkevesebb szem peregjen ki ujjaim közül. Érdeklődve hallgatom a választ, de kis kételyem akad. Remélem nem leszünk koszosak ugyan is az egyáltalán nem tetszene. Azonban ezt nem jegyzem meg hangosan, hanem amikor rajtam a sor beállok a kandallóba és szépen, tisztán kiejtem úti célom.*
- Mystral szigete, Cremus kastély 2. emelete. *Ezután a földhöz vágom a port és csak drukkolok, hogy nem veszek el az éterben.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-10-05, 8:23 pm

*Remélhetőleg senkinek nem okozott fennakadást, hogy Lucius nem sokkal az óra előtt helyszínt változtatott, s nem ennek köszönhető, hogy csupán három diák jelent meg a Cremus kastélyban, de a lényeg, hogy ő annyi embernek tanítja meg az anyagot, ahányan megjelennek. Ma különösen rossz azoknak, akik ellógták az órát, hisz a hoppanálást nem egyszerű megtanulni, s nem is veszélytelen, főleg egyedül gyakorolni. A férfi viszont amint megérkezik, a szokásos kérdésektől eltekintve most rögtön magyarázni kezdi az anyagot, először nem a hoppanálást, hanem a hopp-por használatát. Ehhez egy kandallóra is szükség van, amit abban a szobában meg is látnak a nebulók, ahová átvezeti őket a férfi. Szinte mindent elmond a hopp-por felhasználásáról, majd ki is adja a mai első feladatot: az új tudást bevetve jussanak fel a diákok az emeletre. Nem túl megerőltető a feladat, a hopp-por könnyedén alkalmazható, így miután mindenki feljutott, ő maga is felhoppanál, hogy ott folytassa az órát.*
-Ahogy azt tapasztalhattátok, a hopp-por alkalmazása nem okoz túl nagy fejtörést, de persze ezt is el lehet rontani. Ha például nem érthetően mondjuk ki a választott helyszín nevét, vagy a kívánt helyen nincs kandalló, megeshet, hogy valahol egészen máshol lyukadunk ki, mint ahová menni szerettünk volna. *ezt azért még hozzáfűzi a mondandójához, majd rátér a minden bizonnyal érdekesebb témára.*
-A hoppanálás egy testáthelyező varázslat, talán a létező leggyorsabb formája annak, hogy egy varázsló eljusson egyik helyről a másikra, legyen ez csupán két egymás mellett fekvő falu, vagy akár a világ két különböző pontja. De egy ekkora hatalom birtoklása nem kis feladat, s nem is veszélytelen. Eleve elég nehéz megtanulni így helyet változatni, arról nem is beszélve, hogy ha egy távoli helyre hoppanálunk, nem árt, ha valami biztos helyre érkezünk meg, és nem egy szakadékba. A legbiztosabb, ha legalább képről ismerjük a helyet, ahová menni akarunk, s arra koncentrálunk erősen, mielőtt útnak indulunk. *egy veszélyt már el is mondott ezzel az anyaggal kapcsolatban a férfi, de akad még egy, szintén fontos és szem előtt tartandó dolog.*
-Mit gondoltok, mi miatt lehet még veszélyes számunkra a hoppanálás? *nem tudja, ki mennyit tud a hoppanálásról, de hamarosan úgyis kiderül, hisz most megérkezett a mai óra első kérdése, amire bizony a diákoktól vár ötleteket.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-10-05, 8:29 pm

*Úgy érzem, hogy ez a mai óra izgalmas lesz és a tudás is, melyet nyújt nekünk, igen csak hasznos. A zsupszkulccsal való utazás is nagyon előnyös, de a lélekseb miatt mégse szívesen készítem el ezeket a tárgyakat, most pedig majd tehetek róla, hogy ne kelljen mindig létrehoznom egy ilyen ereklyét. Az óra gyakorlatba is átmegy az elmélet után, tehát megkapjuk az első feladatunkat, hogy jussunk fel a második szintre és ez senkinek nem esik nehezére és bár kissé piszkos leszek, próbálok nem csak ezzel foglalkozni, hanem odafent már újból a tanárra figyelni, így hallom meg a hopp-por használatának hátrányát is, mely közben azért egy kérdés is megfogalmazódik bennem.*
- Hogy tudunk hozzájutni a hopp-porhoz? *kíváncsi vagyok és ha már szeretném ezt a dolgot is használni, akkor egyértelműen rákérdezek a dologra. Amikor megkapom a választ, csak biccentek, majd már jöhet is a második varázslat, ami már tényleg igényel valamennyi tudást, tehát a hoppanálás. Veszélyes varázslat, ezt magam is tudom, így csak bólogatok is aprókat, hogy értem, amit a másik mesél, de amikor felteszi a kérdést, gondolkodás nélkül vágom rá a válaszomat.*
- Én azt hallottam, hogy sokan megsérülhetnek hoppanálás közben. Elveszíthetnek egy végtagot vagy csak mély vágások jelennek meg a testükön... nem tudom, hogy ez miért van, de talán a kevés koncentrációtól vagy attól, hogy már előtte is sebesültek voltak és nincs annyi erejük a hoppanáláshoz. De ha tévedek, Ön úgyis kijavít. *mosolyodom is el kedvesen, így figyelve a másikat, és csak remélni tudom, hogy jó volt a válaszom. Ha nem, akkor se fogom kínosan érezni magam, de mégis szeretek jó feleleteket adni.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-10-05, 8:30 pm

*Megérkezvén az órára már is megtudom, mit veszünk ma. Hopponálni fogunk! Ennek nagyon örülök, mert már régóta meg akartam tanulni, ezt a varázslatot. Remélem, nem lesznek vele nehézségiem. Csavargó véremnek hasznos lenne ez a kis varázslat, azonban mielőtt a lényegre térnék utazgatunk egy kicsit a hopp-porral, ami nem okoz túl nagy megerőltetést, de legalább tanultam még egy utazási formát. Ennek is van kis árnyoldala, de az már tényleg csak a mi figyelmességünkön múlik. Az óra ennek köszönhetően az emeleten folytatódik, ahol el is kezdünk megismerkedni a varázslattal. Nem tudok róla túl sok mindent, csak azt, hogy igen veszélyes tud lenni. Az az információ miszerint a világ másik végére is eltudunk menni meglep. Azt hittem megvannak kötve a távok, de eszerint nincsenek, viszont az eddig elhangzottak szerint nem tűnik veszélytelennek a dolog. Az első kérdés hallatán kifújom a levegőt. Nem igazán tudom mi lehet még, ezért megpróbálok az eddig elhangzottakból kiindulni.*
- Testáthelyező… esetleg kár tehetünk magunkban, elmarad valamink. *Próbálok valamire kilyukadni, de számomra is olyan értelmetlenül hangzik, üres találgatásnak.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-10-05, 8:34 pm

*Valóban nem nehéz feladat egyik helyről a másikra jutni Hopp-porral, bár gyanítom nem is gyakoroltatni akarta velünk a professzor. Így mikor ő is megérkezik, ismételten felveszem a pihenő pozíciót, tehát egy közeli falnaktámaszkodva hallgatom a szavait. Elég sok minden elhangzik, de nem hinném hogy szükségem lenne papírra, hiszen elég jó fejű embernek ismerem magamat. Az viszont biztos, hogy valóban nem lehet egyszerű elsajátítani ezt a varázslatot, nem hiába tudják olyan kevesen, és oktaták olyan sokára. Attól azonban nem tartok, hogy ne tanulnám meg, hiszen akarat erő van bennem, és elég erőt is érzek magamban hogy kivitelezni tudjam a dolgot, ha másnem akkor rengeteg gyakorlással karöltve, még akkor is ha nem éppen veszélytelen feladat. A magiszter nemsokára felfed egy veszélyes pontot a varázslatban, azonban ezután már ő kérdezi ki a mi véleményünket. Tekintetem picit elgondolkodóvá válik, miközben néha néha a többiekre pislantok, majd mikor szabadon lehet beszélni, én is elmondom a saját ötleteimet.*
-Gondolom fontos, hogy a hely úgymond "tiszta legyen" tehát például lehet tudjuk hogy néz ki Párizsban egy utca, így oda is jutunk, de azt nem tudjuk hogy pont abban a pillanatban nem e jár arra egy mugli négykerekű , és érkezésünkkor el nem csap..*mondom ezt csupán csak példaként is, hátha nem beszéltem eléggé világosan, de még nem fejeztem ám be.*
-És gondolom a mentális erő is egy veszély forrás. Ön is mondta, hogy nagyon erősen kell koncentrálni a varázslatra, tehát szerintem kezdetekben igencsak lefáraszthatja az embert a helyváltoztatás, így ügyelni kell rá hogy vissza is tudjunk jutni, B pontból A-ba.. Illetve talán ügyelnünk kell rá, hogy hopponálás közben ne szakadjon meg a koncentráció, mert lehet hogy ha egy pillanat is megsérülhetünk ha megzavarodunk az elképzelt célba.*rántom meg a vállamat, egyenlőre több dolog nem jut az eszembe, ha mégis van valami a többiek majd kiegészítenek biztosan.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-10-05, 8:42 pm

*Látszik a diákok arcán, hogy mennyire megörülnek, hogy végre megtanulhatnak hoppanálni, de bár ez a mai óra fő anyaga, előtte mégis van még egy kis bevezetés, amitől nem szándékozik megválni a férfi. Lehet, hogy ez nem mindenkinek tetszik, de hozzá tartozik az anyaghoz, s hamarosan majd az is kiderül, hogy miért. Amint mindenki feljutott a másodikra, Lucius még mond pár szót a hopp-poros utazásról, Hecate pedig egy kérdéssel fordul felé.*
-Mystralban és egyéb varázslóvárosokban könnyen találhatsz árusokat, akik ezzel kereskednek. *pontos nevet nem ad meg, hisz úgyis könnyen ki tudja deríteni a lány az emberektől, hogy hol juthat hozzá a porhoz. Így inkább már bele is kezd a hoppanálás ismertetésébe, de mielőtt túlzásba vinné az információkat, egy kérdéssel fordul a hármas felé. Türelmesen hallgatja végig mindenki mondandóját, majd végül ő is megszólal.*
-Hecate felelt a legjobban. A hoppanálásnak megvan az a veszélye, hogy aki rosszul végzi el, pl túl fáradt hozzá, vagy túl nagy a sérülése a kellő koncentrációhoz, nem koncentrál eléggé a célhelyre, az amputoportálhat. Ez annyit jelent, hogy nem jut el a teste egésze a kiszemelt úticélhoz, bizonyos testrész vagy testrészek a kiindulóponton maradnak. Könnyen el lehet tehát veszíteni így egy kart vagy egy lábat, de az sem kizárt, hogy csak egy kisebb darabját hagyjuk magunk mögött. *egy pillanatnyi szünetet tart, hogy érezzék a dolog súlyát a fiatalok, na meg hogy fel is foghassák az esetleges új információt, majd folytatja.*
-Nagyon fontos tehát a kellő összpontosítás, hisz nagyon súlyos esetekben akár halálos is lehet egy rosszul sikerült hoppanálás utána amputoportálás. *ismét egy pár másodpercnyi csendet hagy a szavak után, majd Mordred felé pillant.*
-Aki esetleg nem értené, hogy miért kezdtem a hopp-por használatával az órát, annak a válaszom az, hogy a hoppanálással ellentétben ezen helyváltoztatás közben nem áll fenn az amputoportálás veszélye, maximum csak más helyen kötünk ki, mint már említettem. *aki tehát utazna valahová, de nem biztos magában, jobb, ha inkább a könnyebb utat választja eleinte, mert valószínűleg senki nem akarja elhagyni egyik darabját sem.*
-Lehetőség van csoportos hoppanálásra is, így kisegíthetjük azokat az embereket is, akik nem képesek az efajta helyváltoztatásra, de ügyelnünk kell rá, hogy egyszerre legfeljebb 4 embert vihetünk magunkkal, különben biztos az amputoportálás. Minél többen utazunk így együtt, annál magasabb erre az esély, de persze normális körülmények között balesetmentesen is lehet csoportosan hoppanálni. *talán ez újabb olyan információ, amivel nincsenek mindannyian tisztában, de hát mint mindig, most is pont az a cél, hogy újdonságot tanítson a férfi, hisz meglévő tudást felesleges lenne neki is elmondani.*
-Esetleg azt is tudja valamelyikőtök, hogy mi a különbség a hoppanálás és a dehoppanálás között? *dönti picit oldalra fejét, érdeklődve fürkészve a szemeket, hátha valaki erről is tud valamit, de ha nem, az sem baj természetesen.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-10-05, 8:49 pm

*Az óra hamar kezdetét is veszi, így tanuljuk meg először a hopp-por használatát, mely után a hoppanálás fog következni, de mint mindent, ezt is sorban kell venni. Kétségem se fér hozzá, hogy Lucius tudja, mit csinál, így csak türelmesen hallgatom végig most már az emeleten a magyarázatát, majd egy kérdés is megfogalmazódik bennem idő közben, amelyet fel is teszek természetesen, majd a válaszra csak biccentek és ez után ismét elhallgatok, hogy feltehesse a férfi is az első kérdését, melyre a válaszom úgy hallom, hogy helyes. Kicsit azért meglepődöm, hogy én jártam a legközelebb hozzá, de büszkeséggel tölt el, megérte tehát a sok tanulás és olvasás. Nem vagyok egy buta lány, ezt sokan sejthetik, hiszen elég hamar léptem két évfolyamot is, de a lényeg az, hogy nem bízhatom el magam, tehát továbbra is figyelek, így a magiszter kifejtett szavait is türelmesen hallgatom végig. Rátérünk idő közben a csoportos utazásra is, tehát hogy hány embert vihetünk magunkkal, mely gondolom az idők folyamán nőni fog, majd pedig megérkezik a következő kérdés is, mely már húzósabb, nem igazán tudom, pedig mintha már erről is olvastam volna valamit.*
- A hoppanálás eljutni valahonnan valahova, a dehoppanálás pedig talán vissza az eredeti kiindulópontra? *próbálkozom a jó felelettel, de hogy ez mennyire helyes vagy sem, az bizonyára nemsokára ki fog derülni, de kicsit belül feszengek. Az órán tuti, hogy nem ússzuk meg a hoppanálást és hogyha valamit elrontok... nem bírnám ki, hogyha egy testrésszel kevesebb lenne rajtam, már a gondolattól is megborzongok.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-10-05, 8:55 pm

*Úgy tűnik Hecate felelt a legjobban, így egy pillanatra rá is pillantok, végül ismét a magiszterre irányítom maximálisan a figyelmemet, aki tovább ecseteli a varázslat veszélyeit. Meg kell hagyni van jó néhány, de maga a varázslati s nagyon hasznos, így mondhatni aki ezt akarja használni kockáztatnia kell, ha úgy vesszük minden varázslat, minden harc kockázattal jár, benne van a pakliban hogy otthagyjuk a fogunkat. Végül a férfi elmondja, hogy miért kezdtünk hopporral, így a fejemben is kitisztul most már teljesen a kép, mondhatni semmit nem akarok kérdezni, mindent maximálisan megértettem. A férfi ezután még mond pár szót, a csoportos hopponálásról is. Gondolom ennek nagyobb lehet a kockázati tényezője, főleg akkor hogy ha az emberek száma növekszik, de erre inkább nem kérdezek rá, egy biztos, én maximum egy emberrel fogok így utazni, elsőre, lehet nem kéne rögtön csoporttal próbálni, bár ki tudja, majd meglátom amikor odáig eljutok hogy megtanulom ezt a varázslatot. Végül aztán ismételten felvetül egy kérdé, ami a Hopponálás, és dehopponálás közötti különbségre kérdez rá.*
-A hopponálás az amikor elmegyünk valahova... a Dehopponálás pedig az amikor arról a helyről ahonnan jöttünk vissza térünk, az indulási pozícióba, tehát feltűnés hopp ismételt eltűnés dehopponálás... Legalábbis én így tudom.*rántom meg a vállamat a szavak végén, nem lehetek mindenbe biztos, ahogy ebbe se, valahogy csak mióta ide járok kezdett el jobban érdekelni ez a téma, most viszont annál inkább.*

Tárgy: Re: Cremus kastélya 2012-10-05, 8:58 pm

*Tőlem aztán úgy kerülhetünk a várva várt anyaghoz, ahogy azt akarják, csak had tanuljam meg végre. Tudom, hogy elég veszélyes és kevésbé egyszerű, mint látszik, de kockázat nélkül nincs siker és amúgy is túl nagy a csábítás ennyi kényelemért, lehetőségért. Az meg sem fordul a fejemben, hogy hopp-port honnan szerzünk úgy voltam vele, hogy biztos benne lesz a házi feladatban, hogyan kell elkészíteni. Ezután a kérdés következik. Mivel nem tudok semmit a varázslatról, ezért nem is mondok túl sok mindent helyette grimaszolva hallgatom az esetleges lehetőségeket. Végig simítok kezemen, majd testsúlyomat áthelyezem a másikra.* ~Ki se tudom mondani. Am-put-o-portál. ~ *Tagolgatom magamban lassan a szót. Hát ez egybe kimondva igen kemény csak úgy, mint a rossz portálgatás következménye. Ezután rápillantást kapunk az anyagokat összekötő okra, majd további információ kerül a szürke állományba. Rövid gáz van, ha nem figyelsz. Igyekszek mindent rögzíteni bár képzeletem el-el kalandozik. Ezután ismét egy kérdés.* ~Hogy mit csinálni?~ *A mondat vége sajnos már nem jut el tudatomig csak részletesen, bár ha felfogom se tudnám a választ.*
- Passz. *Adom át a lehetőségeket. Pillantok bele egy pillanatra a kutató szemekbe, majd én is diáktársaimat figyelem. Dehopponálás… mi akarhat ez lenni.*