Ködkatlan

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-07-31, 8:41 pm

*Egy elég kellemesen eltöltött délután után a hálóba lerakja kedvencét és az egyik tankönyvvel a kezében egy csöndes és nyugodt hely felkutatására indul, hiszen ha már hamarosan újabb tanóra lesz, be kéne pótolnia az eddig leadott tananyagot, amin nem volt itt. A klubhelyiséget egyből ki is húzza, mint lehetséges helyet hisz nagy most a nyüzsgés ott, nem is igen érti mi okozza ezt. A Nyugati torony sötét folyosóján elindulva megérzéseit követve hamarosan benyit ez különös ajtón, mely a Ködkatlan nevet viseli. A helyiség kicsit meglepi a leányzót, hisz mindenre gondolt a névvel kapcsolatosan, de hogy köd lengje be a szoba alját arra nem. Alkalmasnak tűnik a hely a tanulásra, így beljebb lép a lány azonban nemsokára, egy személyt vél felfedezni itt az egyik kanapén. Rá köszön a lányra és örül neki, hogy nincs láb alatt, így odasétál elé és kezét nyújtva ő is bemutatkozik.*
- Krishana vagyok. *Miután megtörténik a kézfogás, ha Rose elfogadja azt, akkor elül az egyik közeli kanapéra, maga mellé helyezve a könyvet.*
- Toxicológiát. Jövő héten lesz órám, és be kéne pótolnom az eddig elhangzott anyagot. *Kicsit elhúzza a szája szélét, hisz nincs most igazán kedve tanulni, de ki tudja mi lesz a jövő héten így most van ideje, hát belenéz az anyagba.*
- Te mit csinálsz itt egyedül? *Érdeklődik a lány enyhén oldalra billentett fejjel, hisz a másiknál nincs se könyv vagy egyéb más dolog ami elfoglaltságul szolgálna.*

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-07-31, 8:49 pm

* Mégis úgy tűnik, a formaságoknak teszünk eleget, így ahogy közelebb jön, én is felállok a fotelből, mely cseppnyi szédüléssel jár, de kéznyújtásom azt jelzi, teljes lesz a bemutatkozás, s amennyire tudom, remélhetőleg még nevét is meg fogom jegyezni. Ezután vissza is csüccsenek szépen a fotelba, lábbelimet lerúgva, majd lábam pedig törökülésben húzva magam alá érdeklődöm könyve felől. A válaszra csak bólintok egyet, hisz tudom, hogy ezt a tárgyat is tanítják errefelé, azért mielőtt visszajöttem kaptam némi felvilágosítást a helyről, de több egyelőre sajnos nem jut eszembe. *
- Áh. És érdekesnek találod? Dolgozat lesz, vagy csak úgy minden indok nélkül akarsz felzárkózni? * fejem is oldalra döntöm kérdésem feltételekor, s próbálok felidézni bármit, akármit ezzel a tárggyal kapcsolatban.. tudom, hogy megcsináltam, mivel másodikos vagyok, és ha jók az információim, ez elsős tantárgy, de ez a tudatlanság borzasztó. *
- Én.. hát én nekem most pont erre volt szükségem, hogy egy nyugodt helyet találjak. Próbálok emlékezni arra, amit.. amit sikerült elfelejtenem. * válaszolok kérdésére picit zavartan, s ebből bizony már tudhatja, hogy valami történt velem, ami miatt sajnos ezt kell mondanom. *
- Elvesztettem az emlékezetem, és egyelőre szinte semmit nem tudok felidézni a múltamból. Néha álmodom különféle dolgokat, és beugrik pár emlékkép, de általában ennyi. * vonom meg vállam, s azt sem tudom, miért osztom meg vele mindezt ahelyett, hogy inkább gyanakvó lennék, mivel se őt nem ismerem, sem pedig magam. *

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-07-31, 9:05 pm

*A könyvemmel egy nyugodt helyet keresve indul el a toronyba és hamarosan rá is lel egy ködben úszó helyiségre, ahol egy lánnyal is találkozik, aki eddig látásból sem ismerős neki. Az udvarias kérdés után be is mutatkoznak egymásnak a hivatalos formula szerint, ahogy kell és miután helyet foglalnak beszédbe is elegyednek*
- Érdekesnek érdekes, bár annyira nem áll hozzám közel ez a tárgy. Nem dolgozat lesz, csak még nem voltam ilyen órán és szeretek felkészülve megjelenni, hisz nem tudni még mi vár rám. *Feleli a kérdésre, és olyan érzése van, mintha kicsit stréber lenne, pedig nem az, de hát most ez így alakult.*
- Én is ilyen helyet kerestem, szerencsére elég nagy a kastély, így mindig sikerül találni egy csendes zugot. Értem. *Feleli kicsit halkabban a lány, hisz elég félelmetes lehet múlt nélkül élni, míg mások emlékeznek ránk, míg te saját magad nem emlékszel semmire.*
- Sajnálattal hallom, de ez jót jelent. Talán csak idő kell az emlékezetednek és helyre fog állni. *Ma nagyon is optimista és bőbeszédű kedvében van a lány, hisz nem szokott ilyen közvetlen lenni az idegenekkel, de most valahogy még is ilyen.*
- Megkérdezhetem, hogy mi történt? Ha nem akarsz, ne mesélj. *Érdeklődve tekint a lányra, hisz kíváncsi a történetére, de megadja neki a téma ejtésének is a lehetőségét, Nath-el való találkozása megtanította erre a tapintatra.*

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-07-31, 9:14 pm

- Igen, végül is igazad lehet. Nekem sem ártana inkább tanulnom az itteni láblógatás helyett, de semmi ingerenciám a porszagú könyvekhez most. * adok neki igazat, végül kezeimbe temetve arcom dörzsölöm meg picit azt, majd elvéve onnan kezeim közlöm, épp ez a nekem való hely, s ahogy hallom, ő is jobban érzi itt magát, mint a zsúfolt klubhelyiségben. S mivel igen kíváncsinak bizonyul a leányzó, én pedig határozottan közlékeny vagyok ma, így megosztok vele pár dolgot, melyek igenis nyugtalanítanak, ő pedig természetesen tovább kérdez, ami nem meglepő. Egy ilyen helyzetben, már persze fordítva lehet, hogy én sem bírnám befogni a szám, de az is biztos, hogy nem lennék a helyemben. *
- Reménykedem benne, hogy így lesz, ahogy mondod. * gondolkozom el előbb, majd természetesen kérdésére is válaszolni kezdek, egy bólintással kezdve méghozzá az egészet. *
- Nem, semmi gond. Igazából megsérültem a házunkban történt robbanásban, pár hónappal ezelőtt. Az volt a szerencsém, hogy egyáltalán életben maradtam, legalábbis így mesélték. * a szüleimről nem beszélek, az leginkább az én dolgom, rám tartozik, s róluk nem is tudnék ilyen könnyen említést tenni.. furcsa, de hiányoznak, bár ez természetes. Nem jó érzés egyedül lenni, de sajnos ezt kaptam, hozzá kell szoknom. Arcom cseppet azért elkomorodott, s némi szomorúság is csillan szemeimben, végül mély sóhajjal pislantok felé, témát terelve. *
- Na de beszéljünk másról. * csapok térdeimre picit, kissé lelkesebb hangnemre váltva, mint az imént. * - Hogy érzed magad itt? Barátok? Ismerősök? Élmények? * érdeklődöm felőle is picit, mivel ugye elsős, tehát nem lehet itt régóta, de azért ennyi idő alatt is sikerülhet a beilleszkedés, ha az ember igyekszik. *

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-07-31, 9:30 pm

*A beszélgetés a két lány között a könyvvel kezdődik el, amit Krishana hozott el magával a szobájából.*
- Nekem sincs sok kedvem hozzá, de most érek rá, ki tudja még, hogy mit hoz a jövő hét. *Egy kis mosollyal ejti ki ezen szavakat, hisz van már kilátása egy-két programra a jövő hétre, estére pedig úgy sem talált eddig jobb elfoglaltságot, bár ez most változott. A lány helyzete kicsit megrendíti Krishana-t, hiszen nem találkozott még ilyen állapotban lévő személlyel, ráadásul el sem tudja képzelni, mennyire elveszettnek érezheti magát a számára ismerős idegen környezetben. A lány válaszára, csak elmosolyodik, jelezve ő is reménykedik ebben, majd a kérdésére választ is kap, amit érdeklődve hallgat.*
- Szerencsés vagy. *Egyet ért ebben a lánnyal, de tovább nem feszegeti ezt a témát, hiszen így is eleget megtudott, ha meg belegondol, hogy a lány családja is ott volt és ők nem voltak szerencsések, akkor kicsit rosszul érzi magát, miért ilyenekről faggatja a lányt. A mesélés végére elkomorodik a lány, kicsit bűntudatot is érez Krishana, amiért erről kérdezett, de egyetértően egyezik bele, hogy ejtsék a témát.*
- Eléggé tetszik az iskola, igazán izgalmas hely, sosem unatkozik itt az ember. *Itt megenged magának egy titokzatos mosolyt, majd tovább mesél.* - Hát akad egy két ismerős, akit kedvelek. Elég sok pozitív élményem van, bár akad kellemetlen is. Eddig a legjobban a bál tetszett. Részt vettél rajta? *Nem emlékszi, hogy látta volna a lányt, de ez nem jelent semmit.*

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-07-31, 9:39 pm

* Azért szívesen lennék a helyében, ha a tanulást kellene a legnagyobb gondomnak tartanom, de remélhetőleg hamarosan eljön az az idő is, mikor egy tanóra miatt kap el a rosszullét, s jelenlegi helyzetem pedig csak egy rossz emlék marad, amin tovább léptem. Ám mivel kérdezősködik, s én sem intem le, hogy hagyja abba, így mesélek neki röviden pár dolgot, s igazából ha akarnék sem tudnék többet, de talán ez most érthető számára. Abban viszont egyet értünk, hogy a két rossz közül bárhonnan is nézzük, a jobbik rosszba csöppentem. Igaz egyedül vagyok, mint a kisujjam, de lesz ez még így se, mivel élek, és erős vagyok, képes leszek felállni, úgy érzem. De inkább témát váltok, s felőle érdeklődöm, ha már ő is volt olyan kedves és meghallgatott. *
- Biztos igazad lehet, a tegnapi bálon az elemek jelenléte sem volt semmi, bár én egyelőre többet nem tudok nyilatkozni ilyen meg olyan izgalmakról. * mosolyodom el végül halványon, majd csak hallgatom, ahogy tovább beszél, s rá is kérdez a bálra, mire csak megvonom vállam. *
- Nagyon jó volt, szóval ha nem egyedül mentem volna, és nem leszek rosszul a végén, egész biztos jót mulatok. Na meg nem is tudom.. azt hiszem, nem szeretek táncolni. * mondom elgondolkodó képpel, ám de iménti mondataiból leszűrtem ám, hogy valami rosszhoz hasonló is történhetett vele, így most erre kérdezek rá. *
- Egyébként mi az a kellemetlen élmény? Csak hogy tudjam, kivel kell vigyáznom. * próbálom elviccelni a dolgot, így szép pofimon egy nagy vigyor kap helyet, s most ettől függetlenül tényleg érdekel válasza, nem árt tudnom egyet s mást, főleg, ha hajlandó elmesélni, mi is történt vele. Így érdeklődve tekintgetek felé, kicsit helyezkedve a fotelban, mintha esti mesére várnék. *

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-07-31, 9:56 pm

*A tantárgyakról kezdenek el beszélgetni a nyugodt helyiségben, ahol csak ketten vannak, de a téma tovább terelődik Rose jelenlegi állapota irányába, hiszen nem mindennapi jelenség, hogy valaki emlékek nélkül sétálgasson a folyosón. Kíváncsiskodik Krishana, hogy miért is van ilyen állapotban a lány, aki meg is válaszolja a kérdést, de nem boncolgatják tovább, hiszen érezhetően kényes téma ez a lány számára, Krishana pedig nem szeretné megfeszíteni azt a bizonyos húrt.*
- Igen, nagyon jól megcsinálták ezt a magiszterek, le a kalappal előttük. De én nekem is ez az első iskolai programom pár tanórán kívül. Izgalmas helyzetekbe a diáktársaimmal keveredtem. *Mesél egy kicsit a lánynak magáról egy két jelentéktelen dolgot, hiszen ő is csak pár hete koptatja itt az iskolapadot, nem tud sok mindent még a suliról.*
- Én is egyedül mentem, de szerencsére felkért egyik ismerősöm, aki jó táncpartnernek bizonyult, így végig táncoltuk a bált. A tánc szerintem a partnertől függ, ha nem vagytok összhangban nem élvezetes, de ha igen nos akkor… *Feleli egy huncut mosollyal, hisz tegnap este eléggé elszabadultak az indulatok közte és a partnere között és most így visszagondolva, nem bánja egyáltalán, talán még valami jó is kisülhet a dologból.*
- Egyik másodikossal párbajoztam, bár felcukkoltuk egymást és ezért álltam ki ellene. Ha nem hargszol, nem szeretnék nevet mondani. Nem akarom, hogy az én véleményem alapján, alakuljon ki esetleg ellenszenv más iránt, amúgy sem nagyon ismeret a srácot. *Vállrándítással fejezi be a mondatot, hisz nem tulajdonít sok jelentőséget neki, nem szívleli ezek után őt, és nem érdekli mi van vele.*
- A fejsérülésed miatt voltál rosszul a bálon? *Hisz akkor még nem igazán gyógyult még fel a leányzó, vagyis lehet hogy emiatt nem tértek még vissza az emlékei.*

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-07-31, 10:10 pm

* Úgy tűnik, okos ez a leányzó, s érti, hogy jobb lenne hanyagolni inkább a témát most már, így is sok mindent osztottam meg vele, és mondjuk picit jobban is érzem magam, de az a helyzet, hogy ezen sajnos egy beszélgetés nem tud segíteni, legyen akármennyire is kedves és aranyos az illető velem. A bál így inkább közös témának bizonyul, s ahogy hallgatom, neki sikerült az, ami nekem kevésbé: jól érezte magát, legalábbis ezt veszem ki szavaiból, s ahogy érzékelem, a táncikálást is szeretheti Krishana. *
- Na, ez nem is hangzik rosszul. Akkor gondolom jól szórakoztatok, és.. és tényleg, mintha láttalak volna tegnap egy sráccal. * vonom össze szemöldököm, s erőltetem agyam. Valami dereng, de nem tudom teljesen felidézni a tegnap este minden percét, köszönhető ez valószínűleg a hirtelen rosszullétemnek, ami kezd egyre idegesítőbb lenni. Érdekesebb téma kerül terítékre viszont általa, rá is harapok a dologra, s kérdezősködöm picit, nagyon figyelve minden egyes szavára. Ám korrekt módon nem említ nevet, ami azért picit mégis elkeserít, de szavai mégis jogosan hangzanak, így nem is erőltetem a dolgot. *
- Persze, rendben van. Mondjuk bátor dolog lehet olyannal kiállni, aki picit tapasztaltabb nálad. * bele is gondolok a helyzetbe, s jelen pillanatban biztos nem mernék senkinek sem neki menni, mint valami kiskakas, bár nem tudom, azelőtt mit tettem volna. Kérdése közben ismét fészkelődni kezdek, immár nem érzem rosszul magam, de ő mégis erről érdeklődik, legalábbis a tegnap estét illetően. *
- Nem tudom, igazából rendszertelenül jön az egész. Mikor próbálok felidézni néhány emlékképet, vagy ilyesmi.. akkor úgy elgyengülök, ha valamit sikerül is. De mostanában azok nélkül is volt már arra példa, hogy összeestem a folyosón. * fejezem be egy sóhajjal mondókám, majd kezeim szépen a fotel karfájára helyezve tolom fel magam onnan, végül papucsom is vissza veszem, s csípőre tett kezekkel pillantok le Krishanára. *
- Az előbb sem voltam túl jól, mikor bejöttél, és kezdek kicsit álmos is lenni, szóval.. örültem, hogy találkoztunk, de szerintem én most elteszem magam holnapra, rám fér a pihenés. * szólok hozzá pár szót búcsúzóul. S bár félek, a ma éjjel mit tartogat számomra, most mit fogok álmodni, de muszáj szembe néznem mindezzel. *
- Maradsz még, vagy esetleg te is jössz vissza a hálók felé? * kérdem udvariasan, s ha marad, akkor elköszönök, s egyedül fogok felcaplatni szobámig, ha pedig velem tart, egy darabig biztosan együtt megyünk, a hálók folyosóján pedig elválnak útjaink. Személy szerint biztosan bezuhanok majd az ágyikómba, hogy egy újabb napnak adhassak esélyt az emlékezésre. *

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-07-31, 10:25 pm

*Nem kíváncsiskodik többet a lány Rose múltja felől, megelégszik annyival, amennyit mesélt neki a lány, így már másik téma felé is kanyarodnak, méghozzá a bálra. Krishana nagyon jól érezte magát, szívesen is mesél erről, de ahogy a másik szavaiból kiveszi, nem igazán sikerült neki is ilyen jóra a rosszulléte miatt.*
- Igen elég kellemes este volt. Igen Ambrussal, nem hiszem, hogy ismered, szintén elsős és nemrég jött, de persze tévedhetek. *Feleli a lány, hisz nem rejti véka alá, kivel is töltötte a tegnap estét, így hát megosztja a lánnyal ezt a tényt.*
- Hát nem volt kellemes a párbaj, de saját lábamon sétáltam el az aulából. *Feleli, hisz elég kemény párbaj volt, de nem is akar erről többet beszélni, bár ha lesz kérdése a lánynak megválaszolja azokat.*
- Értem. Gondolom, nem lehet valami kellemes. Remélem mielőbb meggyógyulsz. *Feleli, miután végighallgatja a kérdésére kapott választ, és szemmel kíséri ahogy a lány feláll a helyéről és a búcsúzkodásba kezd.*
- Én is örültem. *Egy őszinte mosollyal az arcán ejti ki ezeket a szavakat, majd végül ő is feláll, eléggé elszaladt az idő, ő is álmos lett.*
- Megyek vissza én is. *Összeszedi könyvét, majd a ő is feláll és együtt indulnak meg a klubhelyiség felé, majd odaérve elrebegi a jelszót és elköszönve a lánytól a szobája felé veszi az útját, hogy eltegye magát, holnapra.*

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-08-02, 10:28 pm

*A fene se tudja, hogy miképp is kerültem ma pont ide, de valamiért még mindig ismerkedni akarok a hellyel. Azért a kastélyt már nagyjából felfedeztem magamnak, de a három toronyra még nem került sor, így nemrég még a nyugatiban bandulkolva leltem rá erre a ködös szobára. Eszméletlen, hogy milyen, ilyet se láttam még soha, de egyenesen lehengerel. Beljebb is sétálok hamar, mivel most teljesen egyedül vagyok még az ajtót is bezárom magam mögött, miközben körbenézek az egész helyen, már amennyit látok.*
~ Frankó, itt aztán teljes a nyugalom... ~ *lépkedek tovább, egészen addig, amíg egy kanapéhoz érek és mintha a szoba ellenem lenne, most még a köd is kezd felszállni. Ennyit a jó dolgokról. Elhúzom kissé a számat, majd végül kényelmesen bele is vetem magam a kanapéba, miközben nagy unalmamban fordítom még mindig körbe a fejem.*
~ Vajon kik szoktak erre tévedni? ~ *persze nem a magamfajta lökött diákokra gondolok, hiszen én csak kutakodtam az ismeretlennel, hanem azokra, akiket az a cél vezérel, hogy pont ide jöjjenek... és hogy miért? Arra próbálok most rájönni.*

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-08-02, 10:42 pm

*Unalmas este van, Alinox nem tudja, mit kezdjen magával az Amarillisz hálóban, ezért elhatározza, hogy még egy kicsit körbenéz az iskolában, mert még van pár hely, ahol nem járt itt töltött néhány hónap alatt. Ezek közé tartozik a nyugati főtorony is, ahol az Inflatus ház klubhelyisége is van. Oda természetesen nem tud bemenni, bár kíváncsi lenne a többi házra is, de ezt nem fogja látni. Azonban nem csak a hálók vannak e főtoronyban, hanem biztos más is. Ezeknek akar most az exortusos lányka utánajárni. Egyébként most egy farmersortot visel, nyomott mintás lila pólóval, és lábán balerinacipő van, ami fehér színű.
Ahogy a folyosón sétál immár a nyugatiban, egyik terembe bekukkantva csomó tükröt lát, ami egy kicsit bizarr számára, ezért most oda nem megy be. Hamarosan újabb termet fedez fel a néptelen főtoronyban. Az ajtó elé lép, kezét a kilincsre teszi, és lenyomja, az azonban nem nyílik ki.*
~Vajon mi lehet ott bent? És miért van bezárva az ajtó?~ *töri a fejét, és mivel kíváncsisága felülkerekedik rajta, ezért nadrágja hátuljába rejtett pálcáját előhúzza, és a zárra irányítja.*
- Alohomora! *mondja ki a varázsigét, és ha kinyílik az ajtó, akkor belép rajta. Körbenéz, de túl sokat nem lát a ködtől, így a kanapén ülő másik diákot se veszi észre.*

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-08-02, 10:50 pm

*Az ajtót csak normálisan csuktam be, tehát nincs rajta mágikus zárás, így maximum beragadhatott az, hogy a lány nem tudja kinyitni, de ez már az ő dolga... Viszont ha bejön, én nekem azért feltűnik, hogy valaki érkezik, de nem vagyok ám rest most ezt nem elárulni neki, így csak kicsit elmosolyodom, miközben igyekszem hangtalanul felkelni, majd így sétálok hát az egyik sarokhoz, de szinte négykézláb, még a köd takarásában, hogy nehogy kiszúrjon magának. Igen, én már tudom, hogy ki ő, az a barna hajú szépség, akivel a főutcán találkoztam és megittunk egy sört. Akkor szimpatikus volt, tehát talán ez a találkozás is hasonlóan kellemesen fog telni, már ha észrevesz, mert egyenlőre a sarokba bújok, remélve, hogy nem fog kiszúrni magának és távolról figyelem az exos leányzót, majd hogyha sétálgat vagy esetleg leül, néha a pszichokinézisnek hála megmozgatom egy-egy hajszálát, mintha valamiféle szellem mászkálna a teremben, aki olykor hozzáér a testéhez... Lehet persze, hogy ez túl könnyű trükk és nem veszi be, de nem is az a lényeg, hanem a játék, ami most bennem van, akármilyen furcsa is.*

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-08-02, 11:08 pm

*A nyugati főtornyot választja, hogy azt fedezi fel ezekben az esti órákban, ezért el is indul arra felé. Ott egy tükörtermet talál, de nem megy be, csak bekukkantott, inkább tovább megy. Megpillant még egy ajtót, amit először nem tud kinyitni, majd végül bejut a szobába, amit furcsamód köd lep be. Nem lát szinte semmit, ezért lassan araszolva beljebb indul, ahol valószínűleg berendezési tárgyakat fog találni. Mintha érzékelné, hogy van valaki a szobában rajta kívül, de lehet, hogy csak paranoiás.
Nemsokára egy kanapé háttámlájának ütközik, és elindul, hogy megkerülje. Miközben sétál, már másodszor érzi, hogy mintha piszkálnák a hajtincseit, amitől kirázza a hideg. Mivel ismét ilyet érez, hátrapillant, de nincs ott senki.*
~Talán szellem?~ *gondolkodik, és mikor újra előre fordítja a fejét, látja, hogy a köd lassan eltűnik, és a többi tárgyat is felismeri már. Ahogy körbetekint, egy ismerős arcot szúr ki a sarokban, és őt nézi. Megkönnyebbülten fújja ki a levegőt.*
- Szia Angel. Te szórakoztál a ködben? *kérdezi Alinox, bár szinte biztos benne. Az egy dolog, hogy a szoba másik végében áll, de mivel a spirituális ismeretek az egyik kedvenc tantárgya, így tudja, hogy egy kis erőfeszítéssel mozgatni lehet a tárgyakat.
Most már csak minimális köd van, mindent ki tud venni, így le is ül az egyik kanapéra.*
- Mi járatban vagy errefelé? Esetleg megzavartalak valamiben? *érdeklődik, miközben rámosolyog a fiúra, akit Mystral-ban ismert meg régebben. Ki tudja, lehet hogy épp meditálni készült, vagy ilyesmi. Nem mintha ki tudná ezt nézni a fiúból, és mikor elképzeli törökülésben, csukott szemmel, mint ahogyan meditálni szoktak, elmosolyodik magában, de aztán barna szemeit újra a srác felé fordítja*

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-08-02, 11:14 pm

*A játszadozásom kezdetét is veszi és ahogy figyelgetem a lányt, sikeres is, mivel maga mögé is tekint, én pedig igyekszem csendben maradni, de a mosolyom levakarhatatlan. Viszont ez a fránya köd nem rosszkor kezd el felfelé szállni? A fenébe is, most persze, hogy nincs nálam egy ólomtű se, hogy beleolvadja a sötétbe, így nemsokára testem is láthatóvá válik, így hát a fekete pulcsi és a sötétkék színű farmernadrág is, amelyek rajtam vannak. Hajam cseppet kócos, de semmi extra, tehát full normálisan nézek ki, ahogy akkor is, amikor már összefutottunk. Viszont ki leszek szórva, így nézek körbe, mintha nem is hozzám beszélnének, majd végül elvigyorodva kezdek el Alinox felé lépegetni.*
- Szia neked is! *mosolygok először a lányra, majd végül kezeimet széttárom és még vállam is cseppet megrántom.* - Nem is tudom, lehet, hogy valaki szelleme volt, akit megöltél és eljött téged kísérteni. *vigyorodom el pofátlanul, majd ahogy a lány leül, én magam is hamar odalépek ám hozzá, majd a támlára teszem a kezem és könnyedén átszökkenek rajta, így kerülve hát hamarosan a puha kanapéra.*
- Semmiben se, épp most értem én is ide... na jó, pár perce. Tehát örülök neked szépségem! *döntöm cseppet meg a fejemet is, miközben előrébb nyúlok és meg is igazítok egy kócosabb barna tincset a hajánál, amelyet talán még én okozhattam az előbb.*
- Na és te mit keresel itt? Nem mintha nem örülnék neked, csak fogalmam sincs, hogy hogy kerülhetsz pont te egy ilyen szobába. Exos vagy, akkor hogy-hogy a Nyugati tornyot választottad? *kérdem én, aki Cruosként szintén nem ide vlaó, de azért jókedvűen mosolygok ám a lányra, láthatóan megjött ám a kedvem a dumcsizáshoz, akár csak a múltkor, számomra az ismerkedés és a beszélgetés nem okoz sok nehézséget.*
- És egyébként történt veled valami érdekes azóta, amióta nem találkoztunk? *kíváncsiskodom barna szemeit fürkészve, miközben kezemmel a kanapéval kezdek el szórakozni, melyből pár helyen kijött a varrás, tehát még jobban szét lehet bontani, én pedig mint a rossz gyerek ezzel foglalom most még le magam.*

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-08-02, 11:37 pm

* Egy ködös szobába lépve, ahol Alinox szinte az orráig se lát el, sétál, próbálja ilyen látási viszonyok között is felfedezni a helyet, azonban haját néha-néha megmozgatja valami, vagy valaki, mire hátratekint, de senkit sem vesz észre. Szellemre gyanakszik, de ekkor elkezd a köd eltűnni, és Angel-t pillantja meg az egyik sarokban, ezért a gyanú egyből ráterelődik, és rá is kérdez.*
- Úgy nézek ki, mint aki szabadidejében embereket öl?*kérdezi, legártatlanabb mosolyát mutatva. A srác is leül mellé, de úgy, hogy a háttámlát ugorja át.*
- Megkerülni túl egyszerű lett volna nem? * forgatja meg a szemét, de közben nevet. A fiú az már csak fiú marad, ott menőzik azzal, amire képes, ahol csak tud. De a lányok pont így szeretik őket. Angel megigazítja egy hajtincsét, amit észre se vett, hogy máshogy állna, mire biccent neki egyet köszönömképpen.*
- Hát én még nem voltam a nyugati főtoronyban, és ma este gondoltam arra, hogy bepótolom a hiányosságaimat. *feleli, mikor arra terelődik a szó, hogy ki miért van most itt.*
- Hát, valami mindig történik. MLI órán egy szakadékba zuhantam, vagyis nem szó szerint, csak úgy éreztem, hála egy vurdlak-nak, nemrég volt a bál, ott is egész jó volt. Téged nem láttalak ott. Nem a te világod? *mondja, és közben keresztbe teszi a lábait.*
- És, veled volt valami? Még mindig szédíted a lányokat? *kérdezem vigyorogva, hiszen biztos találkozott azóta más csajokkal.*

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-08-02, 11:46 pm

*Még szép, hogy nem hagyok ki egy ilyen alkalmat, tehát egy kis játszadozással hívom fel Alinox figyelmét arra, hogy nincsen teljesen egyedül, de ez a hely elárul és be is köp neki, így kerülök nemsokára előtérbe és lépek végül oda hozzá, hogyha már egyszer lebuktam, akkor normálisan beszélgessek tovább vele.*
- Háááát... *kezdem kérdőn tekintve a másikra és igyekszem egy picit se elnevetni magam.* - Tudod, a látszat néha csal. Sose tudhatom, hogy milyen vagy igazából, csak ha megnyitot nekem a szíved. *mondom igen csak szépen, majd ez után elvigyorodom.* - Na, elég bölcsen beszéltem? *végül pedig már át is ugrom a kanapé háttámláját, így kerülve a lányhoz, kinek kérdésére csak kissé morcos arcot vágok. Ennyit arról, hogy értékelje az ilyesmit. Oké, hogy túl áltálszó volt, de legalább ne jegyezte volna meg, árt az imagem-nek.*
- Ahogy mondod, így legalább menőzhettem egy kicsit. *már csak azért se hagyom ám, hogy szavaival sarokba szorítson, így játszom rá a dologra, hiszen valahol ez is volt a lényeg, amit most mondtam. Viszont nem vagyok rest érdeklődni se felőle, így hallom meg, hogy csak sétálni indult, akár csak én, tehát aprókat bólogatok hozzá, de nem árulom ám el, hogy én még nem voltam itt, hanem inkább tovább kérdezősködöm Alinox felől.*
- Oh, a vurdlakok furfangosak. *mosolyodom el, majd még hozzá is fűzöm.* - De hasznos és aranyos kis dögök. Van egy másodikos lány, akinek ilyen famulusa van, ő is cruos, ezért tudom. *mesélek egy picit, majd amikor szóba jön a bál, akkor hallom, hogy volt ott, tehát sejthetően nem egyedül tengette ott az idejét.*
- Nem is láthattál, mivel otthon voltam. És tudod, nem, tényleg nem az én világom és értelmét se láttam lenézni. Majd talán egyszer, legközelebb... Na és te jót buliztál? Esetleg találtál hódolót is? *kíváncsiskodom egy picit, majd amikor ő is kérdezősködni kezd, hangosan el is nevetem magam és kissé el is dőlök hátra, a karfára méghozzá.*
- Mi az, hogy mindig? Nem szokásom ám... még senkivel se kavartam itt komolyabban. *ujjamat fel is emelem jelzés képpen, tehát nem hazdudok, igazam van.*
- Amúgy pedig ha a terramágia óra gyakorlása egy elsős lányon szédítésnek nevezhető, akkor igen. *döntöm cseppet meg a fejem, hiszen az indacsápokkal kissé megvicceltem még Corinát nem is olyan régen. Jó volt, bár a csaj reakciója annyira nem jött be.*
- Bár tudod, téged szívesen szédítenélek, már ha hagynád. *hajolok kissé közelebb hozzá, kezemmel pedig gyengéden végigsimítva a szép arcán.*
- De beletörődtem a sorsomba, nem jövök be neked. *eresztem el hirtelen és dőlök vissza. Oh dehogynem tetszem neki, erre már a fogadóban rájöttem, de szeretek játszani és szerintem erre ő is rájött, tehát miért ne tenném meg? Addig jó a tiltott gyümölcs, amíg nem szerzem meg, utána már... eldobható, használt. Szemét dolog ez tőlem, de így érzem, talán ezért is van az, hogy igyekszem nem rögtön megkapni bárkit, hanem kihasználni azt az időt, amíg elcsábítóm. Talán egyszer lesz valaki, aki megéri azt, hogy ne csak használtként tekintsek rá, hanem több legyen, hogy belopózzon a szívembe. Na de ezek a romantikus gondolatok se tudom, hogy kerültek most képbe a fejembe, így picit meg is rázom, mintha ettől eltűnnének és ismét kajánul vigyorgok a másikra, úgy figyelve az édes vagy esetleg kevésbé édes reakciókat.*

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-08-03, 12:15 am

*Angel hamar lebukik, mikor a lányt próbálja ijesztgetni a ködös szobában, azonban mintha a helység az ő oldalán játszana, eltűnik a látási viszonyokat korlátozó jelenség.
- Taníts mester! Bölcsességed határtalan! *mondja színészkedve, majd felnevet.
Leülnek a kanapéra, ám mikor Angel átugorja ahelyett, hogy megkerülné, a fiúkról és a menőzésről tesz egy megjegyzést magában, de lehet, hogy hangosan is kimondta, mert a srác morcosan néz rá, mire csak bocsánatkérő vigyort küld felé. Elvégre nem megbántani akarta a másikat, csak ez az igazság, ami néha fáj.
Beszélnek arról, ki mit keres itt, majd Alinox elmeséli, persze csak nagy vonalakban, hogy mi történt vele legutóbbi találkozásuk óta. Mikor Angel a vurdlakról mond pár dolgot, csak bólogat, hiszen nem igazán tud hozzászólni a dolgokhoz. A következő témájuk a bál, amin ugyebár a lány ott volt, de a fiú nem, és el is mondja, miért.*
- Értem. Jó volt a hangulat, főleg miután beszélgetőpartnerre találtam, akivel később táncoltunk is, egy inflás lány volt. Pasik nélkül is jól éreztük magunkat, hiszen a fiúk szinte egytől-egyig valamilyen másik csajjal voltak. *feleli, majd mikor a szédítéseiről kérdez, a srác csak felnevet.*
- Modernizálod a csajozás fogalmát? Ha bejön valaki, csak szimplán gyakorolj rajta valami pöpec kis varázsigét. *mondja, és felnevet.
Angel közelebb hajol Alinox-hoz, és végigsimít az arcán, amitől kicsit libabőrös lesz, de csak rövid ideig, ha szerencséje van, a másik észre se veszi. A következő pillanatban azonban visszadől saját "térfelére", és lemondóan tesz egy megjegyzést.*
- Ha most azt várnád, hogy a karjaidba ugorjak, és bizonygassam, hogy de, igenis tetszel, akkor ez nem jött be. *mondja vigyorogva, hiszen elég könnyűvérű lánykának tarthatná ezután a srác, és azt nem szeretné, meg hát nem is ilyen a személyisége.*
- Miért pont engem akarnál szédíteni? Van egy csomó másik lány, aki egy szóra a tied lehetne. És egyébkét is, bírom a pörgést, nehezen szédülök el. *érdeklődik, és tényleg kíváncsi Angel válaszára, akinek kaján vigyora szinte letörölhetetlen.*

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-08-03, 12:30 am

*Csak jókedvűen felnevetek a lány szavaira, hiszen szimpatikus ez a hozzáállása, hogy nem olyan komoly, mint itt oly sokan. Hihetetlen vagy sem, de vannak itt elegen, akik igen fancsali képet tudnak vágni egy-egy megszólalásomhoz, melyek elvileg csak poénok akarnak lenni, de hát mit is várok, ezt se értheti mindenki. A beszélgetünk viszont tovább folyik, igen jókedvűen és ahogy érzem, most se esik nehezemre miről beszélni, tehát mindig akad téma és még csak azon se kell agyalnom, mit mondjak neki. Volt ám már rá példa, amikor egyszerűen már a falat tudtam volna kaparni, hogy mivel dobjam fel a beszélgetést, de Alinoxal ez a veszély nem fenyeget. Így hallgatom hát most édes csacsogását a bálról és aprókat bólogatok is, de láthatóan felvidul az arcom arra, hogy nem táncolt egy sráccal se.*
- És ha én ott lettem volna, táncoltál volna velem? *kíváncsiskodom egy picit, hiszen jó lenne ám tudnom erre a kérdésemre a választ. Nem vagyok biztos benne, de mégis kedvelhet, hiszen most se ment sehova és igen önfeledtem beszélget velem. Viszont itt az ideje, hogy én is meséljek egy kicsit, de ahogy hallgatom a szavait, jókedvűen rázom meg kissé a fejem.*
- A-a, ez így biztosan nem helyes, mert az a lány nem jött be. Külsőleg szép, nagyonis, de nem fogott meg semmi se benne. *vonogatom vállaimat, hiszen tényleg próbálkoztam, de olyan kis egyszerű, szürke egyéniségnek tűnt, legalábbis az én szememnek. Na lehet, hogy mást vonzana, de engem nem. *
- Mondjuk nem tűnik rossz ötletnek, tehát ha akarod, bemutathatok rajtad valamit, de akkor egy kívánságomat teljesítened kell. Na, mit szólsz hozzá? *érdeklődöm jókedvűen a lánytól, hiszen megfordult ám valami a fejemben, egy olyan dolog, amelyet nagyon tudnék értékelni, de egyenlőre nem mesélek ám neki többet, de talán annyit sejt magától is, hogy nem egy elsős órai anyag lenne terítéken. Egy kis simit még érdemel a szép bőr, de végül jöhet a megjátszás felőlem, amire picit elutasító választ kapok.*
- Hát ez pech! De rendben, elfogadom. *vonok vállat, mintha nem számítana és így talán még nagyobb kihívást is érzek az egész mögött. Na de a további kérdései már fogósak, én magam se tudom ám rá a tökéletes választ.*
- Nem szeretem a könnyű nőket, ennyi erre a válaszom! *na de végül felpattanok, majd ez után kezemet felé tartom.*
- Na, akkor bemutassak valamit rajtad, ami után egy kívánságomat teljesíted? Megígérem, hogy semmi perverz dolog nem lesz benne és még csókot se akarok majd lopni... ha ez megnyugtat. *igazán ártatlan gondolatom van, de a varázslat, amit végre akarok hajtani, az nagyon is imponálna nekem.*

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-08-03, 12:47 am

* A nemrég még köd lepte teremben társalog Angel-lel, az egyik kanapén ülve. Szó esik különféle témákról, például az elmúlt idők eseményei. Alinox beszél az egyik MLI órai kalandról, na meg a bálról, ahol pár nélkül is jót mulatott.*
- Hm, megfontoltam volna az ajánlatodat. *mondja, mikor a srác azt kérdezi, hogy táncolt-e volna vele az említett eseményen.
A fiú elmondja, hogy terramágia leckét gyakorolt egy lányon, aki nem jött be neki, de nem jött be neki a diák, ezért nem lett belőle semmi. Alinox azzal viccelődik, hogy újfajta csajozós technikát talált ki, miszerint egy tananyagot gyakorol a hölgyeken, ezzel próbálva levenni őket a lábukról.*
- Én hogy járok ezzel jól? Te csinálsz velem valamit, amiről nekem jelenleg fogalmam sincs, utána pedig még én teljesítsem egy kívánságodat? *kérdezi kicsit kétkedve, de igazából nagyon kíváncsi, mit tervez a fiú.
Alinox még megtudja, hogy Angel nem szereti a könnyűvérű lányokat, de erre saját maga is rájött, elvégre egyfajta játékot űznek például most is, amit be kell hogy valljon titokban, az exortusos lányka igen élvez.
Végül újra felteszi az ajánlatát, mire a diáklány pár másodperces gondolkodás után beadja a derekát.*
- Na jó rendben. De tényleg maradjunk az ésszerűség határain belül! *figyelmezteti még utoljára, és reméli, hogy a srác be is tartja amiben megegyeztek.*
- Van valami dolgom, vagy csendben szenvedő alany leszek? *kérdezi mosolyogva, és már tényleg fúrja az oldalát a kíváncsiság.*

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-08-03, 12:56 am

*Tudom ám, hogy táncolt volna velem és szerintem várta is, hogy hátha meglát a bálon. Na jó, ez így elég egoista gondolat, de mégis így érzem... Viszont inkább mesélni kezdek és mivel nem házi volt, csak szimpla szórakozás, így nem is tulajdonítottam nagyobb figyelmet még régebben Corinának. Na de ezen is túl kell lépni, mert most nem vele vagyok, hanem ezzel az exos szépséggel, így jut eszembe egy remek ötlet, mely egyfajta próbaként is funkcionál, de ezt ő még nem tudja egyértelműen, de számomra sokat jelentene, hogyha belemenne.*
- Hmm, hát valahogy úgy. De hidd el, nem fog fájni és a kívánságom se. Az amolyan díj lesz, hogyha olyan hatást érek el, amilyet szeretnék nálad. *kacsintok rá még mindig titokzatosan, hiszen várom ám ezt az egészet, de ahogy érzékelem, annyira nem adja könnyen be a derekát a lányka, így végül kis idő múlva ezt megelégelem és kezem is felé nyújtom, mintha fel akarnám kelteni, hiszen itt nem biztos, hogy megvan minden ahhoz, amit végre akarok hajtani rajta.*
- Hogyne maradnánk. És te egyenlőre csak maradj ülve. *pillantok a lány szemeibe, majd hirtelen szúrok ki egy kis tányért az egyik kanapé mellett. Bizonyára valaki itt hagyta, de a lényeg, hogy üres, tehát nem lesz vele gond, így teszem le a földre, majd lépek Alinox elé és nézek a szemeibe.*
- Csak egy pillanatra fáj. *és már ki is tépek gond nélkül egy hajszálat a hajából. Mégse próbálhatom leszedni a ruhájáról, az bárki másé is lehet, így miután ez megvan, csak nyugodtan az edénybe helyezem, majd elő is veszem a pálcám.*
- Egy rítusról van szó. *nézek a lányra, de nem mondom el, hogy mi a lényeg, így végül pálcámat a kezem felé irányítom.*
- Sectumsempra! *vágom fel teljes nyugalomban és kissé el is torzul az arcom, de vérem csöpögni kezd a tálkába. Elég sokszor gyakoroltunk már olyat, amihez a vérem kellett, tehát már megszoktam, de ahogy úgy érzem, megvan az egy dl vagy még több is, csak leteszem a pálcám, kezemet pedig a seb fölé irányítom és a magnetizáció segítésével könnyeédn be is gyógyítom, de azért miközben csöpögött a vérem, egy rövidke szöveg is elhangzott tőlem, teljes koncentrációval.*
- Véremmel elérem a szükséges célt, Fokozza fel-e rontás a kiszemelt érzését! *ahogy a vér megdermed, blee is vésem a saját nevemet a kis tálba, majd miután ez megvan, lassan felkelek és Alinox felé nézek, várva a hatást... Amely bizonyára nem fog elmaradni, hiszen felfokoztam az érzéseit... tehát amit érzett esetleg irántam, ami tuti nem semleges, tehát akár rossz, akár jó, most oly erőssé vált... amelyet bizonyára ki fog mutatni felém.*

//Mielőtt elkezded megírni a köv. hsz-ed, olvasd el a Rítusmágia 4. órájának az anyagát és a szerint játszd ki, hogy a karid hogy és mit reagál, tehát tessék reálisan. Smile

//

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-08-03, 1:26 am

* A bál témáján, és azon is túllépnek, hogy mit csinált a lány egyik évfolyamtársával, és most valamilyen varázslatot Alinox-on akar végrehajtani a srác. Mivel rettentő kíváncsi, ezért belemegy a dologba, és azt az utasítást kapja, hogy maradjon ülve, aminek eleget is tesz. Angel arrébb sétál, a lány pedig követi a szemével, amint egy tányért hoz oda, és a földre teszi. A következő percben a srác közli, hogy csak egy pillanatig fog fájni, és mire a lányka kinyitná a száját, hogy megkérdezze, mégis minek kéne fájnia, a cruos fiú már ki is tépte egy hajszálát, mire kicsit felszisszen, de nem vészes. A tányérba teszi, majd a tenyerét felvágja, és vérét is belecsorgatja, de csak miután közölte a lánnyal, hogy valami rítust fog rajta elvégezni. Miután a sebét begyógyította, valamilyen szöveget mormol el, ezután pedig Alinox-ra néz.
Az exortusos lányka hirtelen mintha rózsaszínben látná a világot, benne Angel-t is. Felpattan a kanapéról, amin eddig ült, és a sráchoz bújik.*
- Mondtam már neked, hogy mennyire helyes vagy? *kérdezi felpillantva a fiúra, majd mikor ajkaira téved a tekintete, lábujjhegyre áll, és száját a másikéra tapasztja, szemét pedig lehunyja. Nem tudja, mit reagál majd erre a másik, de ő valami oknál fogva szörnyen boldognak érzi magát. Egy idő után elhúzódik tőle, és szemkontaktust vesz fel vele, amit vagy áll a srác, vagy nem.*
- Azt hiszem totálisan beléd zúgtam. *mondja, bár nem szokott ilyen hirtelen kijelentéseket tenni, de úgy érzi, nem tudja már tovább magában tartani. Próbálja visszafogni magát, ezért visszaül a kanapéra, de szemét le se veszi Angel-ről.*

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-08-03, 1:35 am

*A rítus kezdetét is veszi és miután minden hozzávaló megvan, el is mormolom a rituálé szövegét. Cruos vagyok, tehát nem esik nehezemre, főleg mivel nem kicsit tartom jónak ezt a tárgyat, így miután mindennel végzek, csak felkelek, majd szépen Alinox felé sétálok, de megállok tőle, hiszen nem tudom, hogy miféle reakciót fogok kiváltani belőle. Igen-igen, tudom, hogy ez milyen etikátlan és hogy bizonyára haragudni fog, de nem óhajtom sokáig rajta hagyni ezt a rontást, le fogom én venni elég hamar, de ahogy hirtelen felkel és hozzám bújik, nem tudom megállni, hogy ne vigyorogjak és öleljem magamhoz, majd simítsam hátra dús haját.*
- Nem is tudom... lehet, de most jól hangzik szépségem. *mosolyodom el, de ekkor már Alinox ajkát érzem az enyémen, ami cseppet meglep... ezek szerint tényleg tetszhettem neki, most pedig valószínűleg totálisan oda van értem, így hát nem vagyok rest megfogni gyengéden a tarkóját, majd egy csodás csókban részesíteni. Okés nah, ezt most nem kéne, inkább ki kéne várni, hiszen lehet, hogy nem akarja nekem adni, de pasiból vagyok és ennek képtelen vagyok ellenállni, tehát hosszú percekig csókolom és kezem közben tévutakra téved, így simítok végig a formás popón is, miközben érzem, hogy a levegő is felforrósodik közöttünk, de ahogy elválunk, csak végigsimítok az arcán, miközben csillogó szemeibe nézek.*
- Hmm, azt nagyon is jól tetted... *vigyorgok jókedvűen, majd indulok meg felé és igen... most akarok rámászni, de kapcsolok, hogy ezt nem kéne. Lehet, hogy arra várna és én is szívesen a magamévá tenném, de ezt így nem kéne és ahj, hogy nem vagyok olyan szemét srác. Csak halkan sóhajtok, beletúrok a hajamba, majd az edény felé fordulok, tekintetem a pálcámra téved és nemsokára az a kezembe is repül.*
- Piroinito. *ejtem ki a tűzvarázslatot a számon, mire az edénybe meggyullad minden és Alinox is visszatérhet a saját gondolatához. Mindenre emlékezni fog, ami történt, amit mondott, amit tettünk... de én csak felé tekintek és kíváncsian fürkészem az arcát.*
- Most haragszol rám? *kérdezem meg picit halkabban, de nem megyek oda hozzá, hogyha el akar menni, megteheti, egy szavam se lesz, de nekem megérte akkor is ez az egész, főleg azért, mert most már tudom, hogy jó úton haladok, nem teszek felesleges köröket, bár meglehet, hogy ezzel most mindent elrontottam. Mindjárt kiderül...*

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-08-03, 2:06 am

*Angel valamilyen rítust akar végrehajtani a lányon, aminek először ellenáll, majd végül beadja a derekát, mert nagyon kíváncsi, mit tervez a srác. Elvégzi az előkészületeket, és a varázslatot is, mihez szükség van a diáklány hajszálára, valamint a fiú vérére is, amit mind egy tányérba tesz, végül elmormol valamit.
A következő pillanatban a lány már a fiú karjaiban van, aki magához öleli. Alinox közli vele, hogy rettentő helyesnek tartja, és totál elpirul arra, amikor "szépségem"-nek nevezi őt. Az előbbi szituáción felbátorodva forrnak egybe ajkaik, és percekig el se válnak. Mindeközben a lány nem érzi a padlót maga alatt, mintha a kicsit lebegne, és néha úgy érzi, menten elájul. Soha nem volt még része ilyen csókban, pedig páron már túl van, és ezt nem kell félreérteni, nem ment már át rajta a fél világ, de bulizni azt szeret.
Visszatérve a jelen helyzetre, Angel keze a tarkójáról lejjebb csúszik a lány fenekére, és pár fokkal mintha megemelkedett volna a hőmérséklet. Alinox-nak gőze sincs róla, mikor váltak el, de szinte rögtön ezután szerelmet is vall, mire a srác megjegyzést tesz, és az exortusos lányka igazából nem is tudja, mit mondjon.
A kanapén ülve mosolyog a fiúra, aki meg is indul felé, és látja a vágyat a tekintetében, és már nyitná a száját, hogy leállítsa, hiszen korainak tartja, a fiú kezében landol a pálcája.*
- Mit csi... *kérdezné, de ekkor a tányérban levő dolgok felgyulladnak, és Alinoxnak kitisztul az elméje. Kell egy perc, mire helyrerakja az emlékeit, de aztán egy kicsit dühösen néz rá a srácra.*
- Ez elég szemét dolog volt, ugye tudod? Így kihasználni, hogy tudsz varázsolni... *mondja kicsit felindultan, de aztán lenyugtatja magát. Egy percig nem szól semmit egyikük se.*
- Hülyén érzem magam az elmúlt percek miatt... *közli sokkal nyugodtabb hangon, és arcát pír borítja, hacsak arra gondol, hogy rázúdította felerősített érzelmeit (mert hogy csak egy ilyen rítus lehetett) a srácra, és az miképp reagált rá.
Megpaskolja maga mellett a kanapét, ezzel jelezve Angel-nek, hogy nem tépi le a fejét, ha leül mellé.*

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-08-03, 2:13 am

*Élvezem a perceket, amelyek alatt a karjaimban van és én bár nem vagyok odáig meg vissza érte, de nagyon is tetszik ez a törékeny teremtés. Hát igen, most kihasználom azt, amit tudok, tehát őt, de nem érdekel, most élvezni akarom ezt az időt, addig pedig mindenféle gondolatot elhessegetek a fejemből, de végül amikor felé tartok, csak meggondolva magam szüntetem meg a rítust, tehát Alinox is visszatérhet az igazi állapotához. Egy kis időt hagyok neki, had térjen észhez, majd végül felé lépek és úgy teszem fel a nagy kérdést, tehát hogy ezek után mi is a helyzet.*
- Sose mondtam, hogy jófiú vagyok Alinox! És igen, tudom, hogy az volt, vállalom is érte a felelősséget. *bólogatok aprókat, tehát én nem fogom visszaszívni vagy letagadni előző tetteimet, de amikor hallgatom a továbbiakat, csak halkan sóhajtok, de mégse mosolyodom most el.*
- Elhiszem, biztosan szörnyű lehetett... *csak a kanapéra nézek, majd ismét a lányra, végül pedig az ajtóra.*
- Tudod mit? Én inkább lépek... emészd csak meg, ami történt, majd úgyis találkozunk még. *nem akarok én most semmiféle kínos beszélgetést se, inkább lelépek és megkímélem magam attól. De ahogy az ajtóhoz érek, még visszafordulok a lányka felé.*
- Egyébként egy tánc lett volna a rítus utáni kérésem, ha már a bálon elmaradt! *és ezekkel a szavakkal el is hagyom a termet, szépen magára is hagyva a lányt. Nem látom több értelmét itt tartózkodni, kellemes volt ez az este, de mégis valamiért rossz érzés, hogy így kaptam meg azt a bizonyos első csókot tőle... igen, reménykedem benne, hogy lesz még, bár az is lehet, hogy elszúrtam és vége!*

Tárgy: Re: Ködkatlan 2011-08-03, 2:30 am

*Egy rítust végez el rajta Angel, amitől egyszerre nagyon szerelmesnek érzi magát, érzéseit be is vallja a srácnak, és percekig csókolóznak is. A lány a másik tekintetéből látja, hogy menne tovább is, de azt igazából már ő se hagyná, és a fiú is összeszedi magát, és lángra lobbantja a tányér tartalmát, amitől Alinox-nak egy pillanat alatt kitisztul a feje. Kell egy perc, hogy összeszedje magát, végül elmondja véleményét erről az egészről, ami nem igazán pozitív, bár kétségkívül voltak jó pillanatai.*
- Tudnod kell, hogy igazából nem haragszom rád, csak így visszagondolva arra, hogy elég kiszolgáltatott helyzetben voltam bizonyos értelemben, ezért kicsit bizarr a dolog. *feleli, de igazából nem tudja, mit mondjon. Végül a srác felajánlja, hogy elmegy, és indul is az ajtó felé.*
- Igen, azt hiszem szükségem van arra, hogy a fejem kicsit kiszellőzzön. *bólint, és lassan újra köd ereszkedik a szobára, de közel sem olyan sűrű, mint mikor belépett először.
Megtudja, hogy mi lett volna Angel kívánsága, mire halványan elmosolyodik.*
- Majd talán legközelebb. *mondja, és ezzel is érzékelteti azt, hogy mindazok ellenére, ami az elmúlt percekben történt, még szeretne vele találkozni. Ezek után a srác kilép a szobából, és Alinox egyedül marad a sűrűsödő ködben. Egy ideig még ücsörög, majd kb tíz perc után feláll, megigazítja ruháját és haját, és elindul a Keleti főtorony felé. Gondolatai még mindig kicsit kuszák. Lesz min gondolkodnia, főleg a tekintetben, hogy most mit is érez Angel iránt. Egyelőre nem tudja, hogy melyek a saját érzései, és melyek csupán a rítus következményei.*