Korcsolya pálya

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-11-18, 4:47 pm

*Egy nagy esés után, amit Selena produkál a jégen, és Electra segít neki felállni tovább folytatódik a beszélgetés.*
- Biztos volt benne valami jó is. Például lehetett szívatni a nevelőket, nem?*kérdezi mosolyogva, mert ő biztos azt csinálta volna. Mindent a szórakozásért!*
- Helyes. Nem szeretném, ha itt érne véget mindkettőnk élete.*tetteti a komolyat, de közben egyáltalán nem az, csak jól színészkedik.*
- Mi is az? 107? Vagy 112?*néz érdeklődve a lányra, teljesen úgy, mintha olyan buta lenne, hogy azt se tudja, mi a mentők száma.*
- Lenne munkája a gyógyítónak.*nevet fel röviden, vidáman. Jól esik neki, hogy valakivel beszélgethet, és poénkodhat, az után a sok tanulás után, ami bár hasznos, egy idő után nyomasztó lesz.*
- Pedig biztos futottak, csak épp a hátad mögött, azért nem vetted észre.*hawaii-on minden lány után futnak a fiúk, ott szép emberek élnek. Már amit eddig tud hawaii-ról, ez benne van.*
- Szeretted azt a fiút, ugye?*kérdi csendesen, részvéttel, hiszen aki ennyi nehézségen ment már keresztül, ennyi mindenkit vesztett el, az megérdemli.*
Közben kievickél a jégről, és elül egy padra. Selena is követi, így már ketten ücsörögnek a padon, persze nem némán, mert egy nagyon érdeke témáról folyik most az eszmecsere, méghozzá a nyaralásról.*
- Hát úgy sokfelé. Németországba, természetesen Hawaii-ra, mondjuk Franciaországba, Amerikába, szóval igazi turné lenne. Ünnepeltetnénk magunkat, mint ahogy a sztárok csinálják.*meséli hogy mi mindent gondol, hogyan is lenne az a telelés.*
- Szuper, még sosem volt rajtam fűszoknya. Csinálnánk egy csomó képet, és tök jó lenne!*láthatóa lelkesedik az ötletért, már csak a vizsgákat kell túlélni, hogy ezt megtehessék. Lecsatolja magáról a korit, majd Selena felé fordul.*
- Nagyon jó volt ez így, feldobtad a napomat, de most sajnos vissza kell mennem nyomasztó szobámba, a könyveimhez.*mondja szomorúan és leteszi a korit a többihez.*
- Majd még találkozunk, és részletesen megtervezzük a dolgokat, oké? Akkor szia.*mosolyogva int Selenának, majd elhagyja a helyiséget, és visszatér a déli főtoronyba, hogy tovább tanuljon, hogy átmenjen a vizsgán, hogy legyen mit megünnepelni a teleléssel.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-11-18, 5:07 pm

-Nem annyira tetszett ... nem szívattam a nevelőket. Nekik szerintem már az is szívás volt, hogy én onnan mindig megszöktem. Állandóan keresgélhettek.*meséli mosolygósan nyomasztó gyermekkorát. Örül, hogy végre valami jó is történik az életében. Nem állandóan a rossz dolgok.*
-Azt remélem nem itt ér véget. Akkor halálra lennénk kékülve. Na jó tényleg csendben maradok mert még a végén ez is bekövetkezik itt a padon.* nevet fel úgy, mint akit megcsikiztek, majd aztán Electra kérdésére nagyon nagyot néz.*
-Hogy lehet, hogy te sem tudod?* játssza el a kis bolondot, de alig bírja, mert érzi mindjárt kitör belőle a röhögőgörcs.*
-Az biztos, hogy lenne. Nem unatkozna egy ideig. Vagy őt is halálra nevettetnénk.... *vigyorodik el saját magán.*
-Igen, nagyon szerettem, jó volt vele. De már nincs.* meséli kicsit meghatódottan, de nem sírja el magát mint legutóbb. Ez a nap jobb már nem is lehetne, sőt rosszabb sem.*
-Fűszoknya még rajtam sem, de biztos nem lehet olyan rossz.* vigyorodik el és kinyilvánítja véleményét.*
-Németország szép hely lehet, már sokat hallottam róla. Például a síelés, és a hegyek. Na meg Amerika... egy álom. És Franciaország és szép lehet. Vagy hülyeséget mondok?* kérdően néz Electra-ra, aki úgy tűnik menni készül.*
-Rendben. Hát én is nagyon élveztem ezt a napot, remélem majd még sok ilyen lesz. Jó tanulást! Szia* köszön el a lánytól. Selena is leveszi a korikat, és felfelé veszi az irányt.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-11-19, 1:13 pm

*Morcosan vágja a sarokba az eddig olvasott könyvet. Kezd elege lenni az egész vizsgamizériából, s ha tehetné egy szót se tanulna rá, de annak nem biztos, hogy kellemes következményei lennének számára. Így nem túl nagy lelkesedéssel, de pótolja a lemaradt anyagokat. Mostanra viszont már elfogyott az energiája, így jobb ötlet híján kis csavargásra adja a fejét. Fekete szoknyát visel, vastag harisnyával és magassarkú csizmával. Felül hosszú nyakú pulcsit és egy rövid bőrkabátot hord. Haját a szokott módon felköti a tarkójára. Nyugodt tempóban lelibeg a lépcsőn, s egészen az utolsó pillanatig úgy véli, hogy elhagyja a kastélyt, de végül mégis megtorpan egy ismeretlen hely előtt. Kíváncsian belép és ahogy meglátja a pályát vidáman felcsillannak kék szemei. Boldogan vigyorogva szerez egy, a lábára illő korcsolyát, majd már rajta is van a jégen. Először tesz pár bizonytalan kört, hogy újra hozzászokjon a csúszós talajhoz, majd mikor már kényelmesen siklik, csinál néhány pörgést, forgást és egyebet.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-11-19, 1:28 pm

*Tény, hogy a vizsgák már eléggé vészesen közelednek, de én szinte alig tanultam még rájuk. Igazából elég lusta vagyok, ami a tanulást illeti, ettől függetlenül nem vagyok egy hülye gyerek, tudok egyet s mást, szóval nem fogok megbukni a vizsgákon.
Mindenesetre most valami ebéd előtti kikapcsolódásra vágyom, mert kint borzalmas idő van, tök hideg van, amit nem igazán szeretek, szóval a korcsolya pálya felé sétálgatok, és bár még nem voltam ott, hallottam róla, hogy merrefelé is van.
Öltözetem egy bő szárú farmerből, kék pólóból, fölötte kigombolt kockás ingből áll, fejemen pedig egy sapka van, mert az iskola falai között sincs túlságosan meleg. Lábamon edzőcipő látható, így lépek be a fentebb említett helyiségbe, hol nem vagyok egyedül, egy lányt szúrok ki aki már a jégen csúszkál. Kiválasztok egy 42-es korit, felhúzom a lábamra, csatokat megszorítom, majd felpattanok én is a jégre. Haverokkal jártunk minden évben korizni a pályára, de tavon is siklottam már. Diáktársam nem sokkal előttem jár, ezért kicsit begyorsítok, hogy utolérjem, és csak mellé érve lassítok le az ő tempójára.*
- Szia, Patrick vagyok. Nem baj, ha csatlakozom hozzád? *kérdezem a leányzótól, kin észrevétlenül végigsiklik barna tekintetem, mint minden lányon, akivel találkozom, és megállapítom, hogy ő egész szép. Míg a válaszára várok, menetiránynak hátat fordítok, és a lányka előtt korcsolyázok, értelemszerűen hátrafelé, miközben a szemeibe nézek.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-11-19, 1:40 pm

*Hiába közelednek a vizsgák, nem bír tovább a szobában ücsörögni és tanulni. Ezért hát felkerekedik, hogy csináljon valami mást is a könyvek előtt gubbasztáson kívül. Kezdetben kifelé veszi az irányt a kastélyból, de az utolsó pillanatban meglát valami sokkal érdekesebbet, s így jut el a korcsolya pályához. S mivel imádja ezt a sportot, gondolkozás nélkül szerez egy megfelelő cipőt, s nem sokra rá, már vidáman rója a köröket a jégen. Gondtalanul siklik, s igyekszik nem gondolni semmire, mikor úgy érzi, hogy nincs egyedül, de mielőtt megfordulna, hogy meglesse tényleg érkezett-e valaki, egy srác soroz be mellé.*
- Szia. Én Elisa vagyok.*biccent és kezet is nyújtana, ha állnának, de korcsolyázás közben nem véli ezt okos ötletnek. A kérdés hallatán elmosolyodik és megrázza a fejét.*
- Nem dehogy. Csak nyugodtan.*feleli és természetesen ő is végigméri diáktársát, s meg se próbálja elrejteni az elégedett villanást a szemében. Mert hát valljuk be, nem épp csúnya társasága lett így hirtelen.*
- Egész jól megy.*bök a másik lába felé, jelezve, hogy a tevékenységére érti. Majd kicsit gyorsít, így elsuhanva a srác mellett. Majd kissé visszavesz a tempóból, hogy most ő kerüljön menetiránynak háttal.*
- Gyakran jársz ide? Én most vagyok itt először, de nagyon tetszik ez a hely. Nem is tudtam, hogy van ilyen a suliban.*von vállat, majd rávigyorog a fiúra és tovább folytatja eddigi kényelmes siklását.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-11-19, 2:01 pm

*Kicsit lazítani akarok, ám nem alvással vagy pihengetéssel, én inkább az aktív kikapcsolódások híve vagyok, ezért döntök hát a korcsolyázás mellett, és ezt a sportot nem is kell egyedül űznöm, mint az kiderül, mikor belépek a pályára, hiszen egy lányka is ezt a tevékenységet választotta így szombat délelőtt. Miután felvettem lábamra a korcsolyát, a lány mellé siklok, és szóba elegyedek vele.*
- Nagyon örülök a találkozásnak Elisa! *mosolygok rá.*
- Szép neved van, és ha nem veszed tolakodásnak, nem csak a neved az. *mondom, majd aprót rákacsintok. Bevallom, előfordult már, hogy más esetben ilyenkor egy pofon csattant az arcomon, de le is öntöttek már üdítővel, de ami szép, az értékelendő, és én az esetek többségében őszinte vagyok, és kimondom amit gondolok. Nem tudom, hogy Elisa vajon hogy fog erre reagálni, de ez úgyis mindjárt kiderül.*
- Otthon vagyok az ilyen sportokban, de ahogy látom, te se vagy kezdő. *kezdünk el beszélgetni a korcsolyázásról, miközben eleinte én, majd a lány van szembe a másikkal, menetiránynak háttal korizva.*
- Nem, most vagyok itt először. Ki akartam mozdulni, és mivel már hallottam erről a helyről, ezért gondoltam benézek, de nem gondoltam volna, hogy más is itt lesz, de nem bánom. *mondom jókedvűen. Sajnos nem figyelek oda egy pillanatra, és korcsolyám éle beleakad a jégen egy kis gödörbe, és hanyatt esek, és amennyiben Elisa túl közel siklott hozzám, akkor a lábát is kirúgom, természetesen véletlenül. A földet érés nem túl kellemes, de aztán nem tudok felállni, mert elkezdek nevetni saját magamon, és ez megakadályoz.*
- Ez az én szerencsém! *mondom még mindig röhögve, majd lassan feltápászkodok, mi pár próbálkozás után sikerül is. Nem tartott volna ennyi ideig a felállás, ha nem nevettem volna, de így ez kicsit hátráltatott. Amennyiben a lány is a földre került, úgy felé nyújtom a kezem, és ha kell, segítek neki felállni.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-11-19, 2:17 pm

*Ha már korcsolya pályára lelt természetesen nem bírja ki anélkül, hogy ki ne próbálná. S mivel tetszik neki a dolog, így marad. Egy ideig egyedül szórakoztatja magát, de nem telik bele sok idő, és már társasága is akad. S mivel Elisa alapvetően társasági lény, nagyon is örül neki. Nem találkoztak még ők ketten, így a beszélgetés a szokásos bemutatkozással és a másik végigmérésével kezdődik.*
- Szintén nagyon örülök.*viszonozza a mosolyt. A bók hallatán pedig meg se fordul a fejében, hogy megsértődjön, vagy verekedjen. Végül is igazán szereti, ha megdicsérik.*
- Köszönöm.*bólint egyet és sokféleképp értelmezhető mosolyszerű fut keresztül az arcán, bár csupán pár pillanatig látható.*
- Én annyira nem vagyok oda a sportokért, de van néhány, amit nagyon szeretek. Szóval azokat gyakran űzöm.*folytatja beszélgetést, s közben egy kis manőverrel helyet cserél a fiúval, így most ő megy háttal.*
- Jól tetted, hogy benéztél. Így legalább ahelyett, hogy egyedül unatkoznék, kellemes társaságom akadt.*most rajta a kacsintás sora, s kissé közelebb siklik, de ez közel sem olyan lenyűgöző látvány, mint amire számít, pláne hogy a meglepetéstől elnyílik a szája. Ugyanis teljesen váratlanul éri a tény, hogy a másik elkaszálja a lábát, ennek köszönhetően pedig, fájdalmas ismeretséget köt a jéggel. Egy darabig megdöbbenten pislog, majd ő is kuncogni kezd, s amint kineveti magát elfogadja a felé nyújtott kezet.*
- Ez meg mi volt?*csóválja a fejét, s fájó tomporát simogatja, majd elvigyorodik, elkapja a srác kezét, s megindulva őt is magával húzza.*
- Versenyezzünk!*kiált fel vidáman, s a kezet elengedve begyorsít, s alaposan meg is előzi a másikat. Persze azért néha hátratekint, hogy követi-e, vagy teljesen feleslegesen próbálkozik.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-11-19, 2:35 pm

*Nem kell egyedül korizgatnom, mert Elisa is a pályán tartózkodik, így beszélgetni kezdek vele, és bókolok is picit, mert hát szép lány lett a társaságom.*
- Valóban? És melyik sportokért rajongsz? Mi az, amit nem szeretsz? *kérdezem, mert mindenkinek van olyan, amit kedvel és amit nem, én se vagyok ezzel máshogy, és ha már erre terelődött a szó, akkor ezt meg is osztom a leányzóval.*
- Ami engem illet, én a parkour-t, a gördeszkázást, korcsolázást, biciklizést szeretem, és hiába vagyok fiú, az autósportokért nem igazán vagyok oda, az valahogy nem az én világom. *mondom. Kifejezetten unalmasnak találom például a Forma-1-et. Mi a jó abban, hogy keringenek körbe-körbe kb két órán keresztül az autók? Sose fogom megérteni, de nem is akarom.
No de térjünk vissza a jelenbe, hol épp az történik, hogy megbotlom, elesek, és ezzel ellököm Elisa-t is, ki szintén a jégen landol csakúgy, mint jómagam. Felnevetek, egy rövid ideig emiatt fel se tudok állni, de azért csak sikerül, majd a lányt is felsegítem.*
- Bocsi, remélem nem ütötted meg magad! *mondom még mindig mosolyogva, miközben a hideg havas-jeges cuccot söpröm le ruhámról.*
- Ez? Le akartalak venni a lábadról. *felelem mosolyogva, aztán megint felnevetek.*
- Amúgy beleakadt a korim egy lyukba, és nem volt meg ezek után az egyensúlyom. *mondom, majd kicsit meg leszek húzva, és újra korizni kezdek.*
- Rendben, két kör, itt a cél. *egyezek bele a versenybe, de szinte még ki se mondom, Elisa kilő, mint egy nyíl. Nekem se kell sok, megindulok utána, és amikor hátratekint, engem már nem láthat, mert pont abban a pillanatban suhanok el mellette.*
- Előre nézz, különben vesztesz! *kiáltom neki jókedvűen, majd siklok tovább. Valószínűleg utol fog érni, és egészen a második kör feléig nem is hagyom, hogy megelőzzön, de a végén minimálisan lassítok, épp annyira, hogy ő nyerjen. Hát nem vagyok udvarias és kedves?*
- Gratulálok! *mondom elismerő hangon, mert tény, hogy csak a végén hagytam magam, de szépen küzdött végig.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-11-19, 2:55 pm

*A siklás kellemesen megnyugtatja megtépázott idegeit, nem beszélve az érkező jóféle társasághoz. Szimpatikus neki a fiú, így nem bánja, ha ő is vele tart, legalább nem fog unatkozni.*
- Kori, kviddics, foci, kézilabda. De utálok futni, úszni, azt amúgy nem is tudok.*feleli megrántva a vállát, majd érdeklődve végighallgatja a fiút és bólint egyet.*
- Az autóversenyért én se vagyok oda. Egy idő után szörnyen unalmasak tudnak lenni.*ért egyet, végül is tényleg!? Mi olyan érdekes egy halom autóban, amik körbe-körbe száguldoznak. De ízlések és pofonok.
Mindenesetre nem sokáig tart ez a nyugodt beszélgetés, ugyanis hála egy kis lyuknak mindketten elterülnek a jégen. Majd némi kuncogás után sikerül újra álló helyzetbe tornázni magukat.*
- Ne is törődj vele. Csak a hátsó felem sajog, de nem halok bele.*kuncog és ő is igyekszik jégmentesíteni fekete öltözetét. Nem sok sikerrel mondjuk.*
- Nos az százszázalékosan sikeres volt.*mondja tökéletes vidámsággal a hangjában, egy kacsintással együtt.*
- Á értem.*biccent és kicsit megdőlve igyekszik megtalálni a merénylőt, de mivel nem lát semmit, inkább elkapja a srácot és egy kis rántással mozgásra bírja. Majd egy kiáltás után már ki is lő, meg se várva a beleegyezést.*
- Csak szeretnéd.*nyújtja ki a nyelvét az elsuhanó hímnek, majd ő is gyorsít és igyekszik beérni őt. Egy darabig megelőzni nem tudja, bár folyamatosan a sarkában liheg. A cél előtt nem sokkal viszont mégis sikeres a manővere, s így ő nyeri a versenyt. Vidáman megperdül és közel csúszik a sráchoz.*
- Hah nyertem.*nyújtja ki a nyelvét elégedetten. A gratulálást hallva pedig mosolyogva biccent, s már épp nyitná a száját, hogy mondjon valamit, mikor hatalmasan korog a hasa. Elvörösödve hátrál egy kicsit és zavartan megvakargatja a fejét.*
- Bocsi, ma még nem ettem és hát, úgy tűnik éhes vagyok. Te nem vagy? Mert akkor elmehetnénk bekapni valamit. Persze csak ha van kedved.*javasolja és reménykedik, hogy beleegyező választ kap, még mielőtt kilyukad a gyomra.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-11-19, 3:18 pm

*Kellemesen telnek a percek a koripályán, Elisával beszélgetünk, és a sportokra is ráterelődik a szó.*
- A futást szeretem, de az úszás nem tartozik a kedvenceim közé, bár tudok úszni. *mondom, és nem sokáig maradunk talpon, mert sikeresen elesek, a lánnyal együtt, min jót nevetünk, majd mindketten felállunk.*
- Kár is lenne érted! *mosolygok rá.*
- Akkor küldetés teljesítve. *nevetek fel röviden arra a megjegyzésre, hogy sikeresen levettem a lábáról, szó szerint.
Ezek után egy verseny veszi kezdetét, és az elején nem hagyom magam, de a végén csak engedem, hogy nyerjen, elvégre ő a lány, had örüljön, és célomat el is érem, láthatóan örül a győzelemnek.*
- Vigyázz a nyelvedre, a végén még jön a cica és leharapja. *mondom vigyorogva miután kiölti rám a nyelvét. Hamarosan egy gyomorkorgás üti meg a fülemet, és mosolyogni kezdek rajta, Elisa pedig kicsit zavarba jön.*
- Semmi gond, megesik az ilyen. Amúgy én is kezdek éhes lenni, szóval mehetünk. *egyezek bele, mert most, hogy így erről beszélünk, bizony érzem, hogy a gyomrom tényleg kicsit üres.*
- A nagyterembe menjünk, vagy inkább ruccanjunk Mystralba valami étterembe? *teszem fel a kérdést. Nekem oly mindegy, nem vagyok válogatós. Míg a válaszra várok, a kijárathoz siklok, és leveszem a korcsolyámat, és fel a saját cipőmet. Furcsa megint egyenes, nem csúszós talajon járni.*

//fagy//

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-11-19, 11:13 pm

*Ezen a hideg őszi estén nem is tudom, hogy mi vitt rá, hogy ebbe a még hidegebb terembe lemerészkedjek, talán a mozgás utáni vágy, vagy esetleg a társaságban való reménykedés. Mivel Scottal már időtlen idők óta nem váltottunk egyetlen szót sem, így jogosan gondolhatom, hogy csak meghúzni akart. Már rég túl tettem magamat rajta, így most nem szomorúan, hanem jó kedvel, bőséggel szlalomozom az aula felé. Be is nyitok a terembe, ami szép számával tartogat embereket, azaz egyet sem. De ez nem mintha engem zavarna, inkább jó kedvűen ugrándozom a földön, és a szekrényhez lépek, ahol kiválasztok egy korit, gyorsan belebújok, és már a pályán is vagyok. Hát igen, nem vagyok egy műjégtáncos, vagy mi is a nevük a szakmabelieknek, ezért elég sokszor esek-kelek, de a végén megunom, és kinyúlok a földön, majd mintha a hóban feküdnék, elkezdek hóangyalkát csinálni. És még éneklek is.*
-Utcára nyílik a kastély ajtó. Kihallatszik belőle a varázsszó. Töklevet, bort ide de szép barna lány a banyád...*Trillázom boldogan, miközben arra gondolok, milyen jó lenne egy fűszálnak lenni.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-11-19, 11:23 pm

* Szokásos esti járőrözésem közepén vagyok most éppen, s amit most látni lehet felőlem, igencsak furcsa lehet bárki számára.. én, az ösztönös okostojás, aki tényleg nem hülye, de tanulni nem igen szeret, most egy tankönyvvel a kezében sétál ki az étkezőből. Komolyan nem is én vagyok ez, még nekem is fura, de sajnos van olyan tantárgy is, amibe kifejezetten félek, hogy beletörik a bicskám, ami pedig nem más, mint a Spirituális ismeretek. Annyira értek ezekhez az agyi maszlagokhoz, mint egy hangya a tűzgyújtáshoz. Érdekes mindez, nem is tagadom, és azt se hiszem, hogy komolyabb gondom lesz vele, viszont a vizsgák mégiscsak közelednek, méghozzá eléggé rohamosan, tehát nem árthat nekem se egy kis okoskodás. Teli van most már hasam is, s bizony elég lassan haladok így előre, főleg, hogy olvasok is közben, de konkrét célom van most: az alagsorban menni még egy kört, aztán pedig vagy bedőlök az ágyba undok módon, vagy pedig baglyozom egyet az én succubusomnak és vele töltöm az éjszakát. A gondolatra természetesen el kell mosolyodnom, s ha lány lennék, valami szégyellős fajta, egészen biztos, hogy valami cuki kis pír is megjelenne arcomon. De mivel egyik se vagyok, így mosolyom egy perverz vigyorra vált, s ahelyett, hogy az alagsor felé indulnék, egy apró megérzésem hajt a kori pálya irányába. Rég jártam arra, s ha nincs ott senki, talán beülök elolvasni még egy anyagot spiritből, aztán meg mehetek a dolgomra. Hajam kiengedve, felül egy fekete pólót viselek most, egyre izmosabb karomon tetoválásom fele kilátszik, alul pedig csak a szokásos kopott farmer-tornacipő kombó látható. Kezemben a könyv, na meg valamelyik farzsebemből pálcám is kikandikál, csak amolyan hetyke módon. Kíváncsian tolom be magam előtt most már a pálya ajtaját, mivel valamiféle csicsergés is kihallatszik onnan, s mikor meglátom az ismeretlen lánykát, lehetőleg észrevétlenül lopózom fel a kilátó részre, minek ülései cseppet havasak, de nem igen zavar mindez. Inkább csak ledobom magam az egyik székre, könyvem és pálcám egy másikra kerül, én magam pedig vigyorogva, csendben kukkolom a csajszit, s csak némán várom, vajon mikor tűnik fel neki, hogy nincs egyedül. *

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-11-19, 11:35 pm

*Ez mos amolyan "Elgurult a gyógyszerem" fíling, és hogy ha most valaki rám nyitna valószínűleg hülyének nézne, de nem vagyok az, csak kicsit őrült. Egészen kicsit. Csak annyira, amennyire Hitler hordott Hello Kitty-s boxert a kemény német szerkó alatt. Na, de szerencsére senki sincs bent, így boldogan folytatom magán számomat, és néhány félre sikeredett piruett után ismét a földre csúszok, de most azért, hogy horkolást mímeljek. De mielőtt ismét hátra vetném magamat, valami sötétet látok a szemem sarkából, így oldalra penderülök majd hasra, így kerülök közvetlenül szembe az idegennel. Hát nem éppen egy előnyös póz, tekintve hogy a hasamon fekszem, a kezem a tenyeremben nyugszik, ja és mellesleg még a lábam is a levegőt szeli. Már kicsit gyűrött rajtam a kék ing meg a csőfarmer, de engem teljesen hidegen hagy. Inkább az idegent nézem, hogy mit csinál, és éles szememnek köszönhetően ki tudom betűzni a tantárgy nevét is. Így a könyvére bökök, majd ismét visszahelyezkedem eredeti pózomba.*
-A spirit ismeretek tök jó tantárgy. Vizsgára tanulsz?*Teszem még hozzá ezt a teljesen bugyuta kérdést, hiszen nyilvánvaló, hogy arra készül a fiatalember. De hogy még jobb benyomást keltsek, a fejemet felfújom, majd kiengedem a levegőt, és most hátamra fekszem.*
-Amúgy hogy hívank? Még sohasem láttalak...*Teszem hozzá mintegy védekezés képen.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-11-19, 11:45 pm

* Részben véletlenül tévedek errefelé, részben pedig muszájból, hiszen ez is a feladatkörömbe tartozik, mint sentinel, hogy óvjam a suli rendjét. Bár nem igen hiszem, hogy rendbontásra találnék pont itt pont ilyenkor, na meg nem is vagyok egy minta példány.. minden esetre társaságom spirit könyvem, de ahogy belépek és elnézem a dolgot, valaki más is, valaki élő szórakoztatja magát a jégen. Nyugiba helyezkedve teszem magam pihenő állásba, illetve ülésbe, vicces azért nézni a leányzót, ahogy leesik neki, nincs egyedül. Lényegében alig tudom követni mozdulatait, minden estere ez az éneklés meg a műsorozás megér egy tapsot, már ha vihar nem is lesz belőle, egyedül az nem menne, ám nevetésem és ez is elárulja, minden elismerésem számára. Megállapítása viszont egy grimaszra sarkall természetesen, na meg azért bólogatok is, végül is, borzalmasnak épp nem borzalmas. *
- Lehet, hogy tök jó, de valahogy még se az én asztalom. És egyébként igen, legalábbis úgy teszek, mintha. * vigyorgom pajkosan, láthatóan viccet csinálok az egészből, s bár kifelé ez látszik, ezt akarom mutatni, az eszem nagyon is véresen komolyan veszi az év végi kötelezőket, mint mindenki más is a kastély falain belül, aki akarja valamire is vinni. Kicsit azért vicces az, ahogy így fetreng előttem, így előre hajolok kicsit, s amennyire tudom, félre döntöm fejem, de nem fogok én is elvetődni a jégen azért, hogy neki kényelmesebb legyen a beszélgetés. *
- A nevem Axel, és Cruorises vagyok. Gondolom te nem, mert akkor ismerős lennél, a ház egyik sentinele vagyok. Úgyhogy rangomnál fogva merészellek megkérni arra, ne fetrengj a hideg jégen, mert még megfázol. * vonom fel egyik szemöldököm, végül pedig fel is állok, hogy oda sétáljak mellé, s kezem nyújtva irányába segítsem fel a jégről, már ha szeretné. *

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-11-19, 11:55 pm

*Bizony bizony, ma egy kicsikét le vagyok amortizálódva, ezért eléggé könnyű lelkületűnek nézhetnek. A kori pálya elég jó ideg és kedv levezetőnek tűnik, ezért is kerülök oda, aztán a jégre, ahol egy kis bohóckodás után rájövök, hogy nem vagyok egyedül. Hát bizony, fontos dolog a tanulás, nekem is azt kellene csinálnom per pillanat, de mivel egész nap ezt a cselekedetet műveltem, ezért most inkább hanyagolom, és az immáron kevésbé ismeretlenre kukkantok.*
-Neked mi számít a legjobb tantárgynak?*Kíváncsiskodom tovább, miközben immáron törökülős pozícióba tornázom magamat a srác felé. Kissé félre döntöm én is a fejemet, abba az irányba, amerre ő. De ahogy elindul felém, csak nézem és nem mozdulok.*
-Akkor örülök Axel.*Bólogatok, miközben még mindig azt nézem, ahogy felém közelít. Csak felvonom a szemöldökömet, de aztán nagy sóhajjal elfogadom a felém nyújtott kezet.*
-Ha mindig ott lennél, amikor valaki a megfázás határán áll, akkor kevesebb ágyat kellene üzemeltetni a gyengélkedőn vagy hol a bánatban.*Még egy nagy sóhajt eleresztek, aztán leporolom magamat, és érzem, hogy el kezd mozogni az agyam. Hát igen, felszállt a fáradtság okozta pörgés, így már csak vagyok aki vagyok.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-11-20, 12:08 am

* Nem bánom, hogy mégis erre jöttem, talán jó volt az a megérzés, mivel csak és kizárólag mosolyogni tudok a lány cselekedetein. Még a spirit is kimegy a fejemből egy rövid időre, de természetesen mindenképp eszembe kell mégis juttatni azt, amit épp a kezemben szorongatok. A vizsgák igen, közelednek, és hát eljött az idő arra is, hogy pedáns legyek. Újabb kérdésére viszont válaszom zsigerből indul felé, teljesen spontán és őszintén méghozzá: *
- Az árnymágia, ez egyértelmű. A szüleim neves árnymágusok, szóval evidens, hogy ez a kedvencem és ez is megy a legjobban, legalábbis nagyon igyekszem. * fejtem ki kicsit bővebben is a dolgot, mert hát az sose baj, na meg tényleg ez érdekel engem a legjobban. Bár az is tény, hogy vicces leszek pár év múlva, ha a szülők nyomdokaiba lépek, valahogy egyelőre nem tudom elképzelni magam komoly mágusként. De erre még rá is érek, hogy gondolkozzam a jövőmön, nevem viszont most kell megmondanom nevem, amit meg is teszek, na meg egy kis egészség mentő akciót is összehozok itt neki gyorsban. *
- Hehe, nos igen. De nem vagyok én őrangyal, viszont az ott tényleg hideg, úgyhogy hajrá. * sürgetem picit, elég szociális vagyok, nagy a család, sok-sok emberséget tanultam otthon, így hát még szép, hogy törődöm vele, még így ismeretlenül is. Na de ha felállt, akkor már elengedem kezét, és vissza is ülök előbbi helyemre, innen szólalok meg ismét. *
- Na és te hogy állsz a készüléssel, névtelen leányzó? * kérdem vigyorogva, felhívva arra figyelmét, hogy bizony ezt az információt elhallgatta előlem. Na de ennyivel nem érem be természetesen, inkább mint valami totális alfa hív dőlök hátra a széken, karjaimat a két oldalt mellettem levő támlákra helyezve, így pislogok felé ismét. * - Egyébként sokat jársz ide trillázni? Csak mert ha ingyen műsor van, jövök szívesen. Nem is énekelsz olyan rosszul. Még az is lehet, hogy dobolnék alá egy kicsit. * gondolkozom hangosan, imádom a zenét, tehát evidens, hogy kapásból erre asszociálok. *

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-11-20, 12:23 am

*Nem gondoltam volna, hogy találkozom emberekkel, de mivel már majdnem mindenki előtt égtem egy keveset az iskolában, így már nem is pirulok el. Így csak természetesen, lazán kezelem a helyzetet, és folytatom a hülyeségeimet. De aztán a sulira térünk, és nekem sajnos bevillannak a vizsgák, mire nem biztos, hogy tudok menni.*
-Óóó.. az árnymágia is jó. Nekem a spirit meg az árnymágia a kedvenceim. Szerintem verhetetlen mind a 2 tantárgy.*Egy tincset kezdek az ujjam körül pörgetni, miközben még mindig a pályán üldögélek, mintha minimum valami bolyhos kis szőnyegen ücsörögnék. De felém lebeg az őrangyal, és mivel semmi kedvem vele vitatkozni a magánéletemről, a döntéseim következményéről, és a jogaimról, ezért csak elfogadom a kezét, és ahogy letérünk a pályáról, követem az Angyalt és leülök mellé.*
-Tudod, olyan jól hangzana tényleg: Axel Angel.*Elvigyorodom, ahogy elképzelem a fiút fehér kis tütüben, felcopfozott hajjal, csillagos varázspálcával a kezében. Hát igen, szívesen látnám úgy az ismeretlent, szeretek másokon nevetgélni. Vagy saját magamon.*
-Ohh, én remekül állok vele. Szerintem egy kettest már összehoznék simán.*Kacsintok rá, de közben veszem az adást, így felpattanok, hogy bemutatkozzam. Egy mély pukedlit is csinálok, csak hogy jó napja legyen az Angyalnak.*
-Serafina Damiana, szolgálatára!*Mondom mély pukedlik és hajlongások közepette, de aztán se szó, se beszéd visszahuppanok mellé, és nézem terpeszkedését. Utánozom a testmozdulatát, és hagyom, hogy a fél centis izmaim kidagadjanak a karomon.*
-Hát tudod, néha telt házas előadásaim vannak így esténként. Még a magiszterek is lejönnek, és estélyiben feszít az egész suli.*Férfias hangom mondom ezt, miközben műköpést mímelek, majd vigyorogva bámulok rá.*
-Amúgy nem gyakran. Mivel nem tudok korizni, ezért csak énekelni meg fetrengeni jövök le. Jobb mint fent a hulla üres szobában, ahol hulla csend van és még a hullák szuszogását is lehetne hallani.*Vonom meg a vállamat, majd rábökök a fejemmel.*-És te, milyen gyakran jársz ide, csak hogy művelődj?*Kérdezem a könyvre célozva, mert ha itt remélt könyvtárra lelni, akkor tévedhetett is, bár amennyire én enciklopédia vagyok, akkor biztos, hogy rossz helyre jött.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-11-20, 12:39 am

- Remélem, hogy sikerül összehozni valamit, de csak menni fog. Hülye azért nem vagyok. * vigyorodom el, na de tényleg nem hagyhatom, hogy ott üljön így kimelegedve, meg amúgy se sokáig a hidegben, tehát evidens, hogy bár laza vagyok, néha bunkó, régen csajozós és így tovább, de mégis felsegítem a földről, miközben még a angyal jelzőt is sikerül kiérdemelnem. Na erre aztán kitör belőlem valami nevetés féle, elég jó a képzelőerőm, és bár ne törtek volna be a viccesebbnél viccesebb képek a fejembe. *
- Na ne, ezt gyorsan felejtsd el. Inkább ördögfióka, mint angyal. * nos igen, ha már választani kéne, már csak a hacuka miatt is a rosszabbik felem előtérbe helyezését választanám, de persze ez a helyzeteken is múlik, nem csak és kizárólag rajtam, meg azon, hogy mások mit várnak el. Akcióm sikeresnek bizonyul, immár helyemen ülök ismét, ő pedig legalább nem a földön csücsül, így beszélgetünk tovább, a vizsgák irányába terelve a szót. *
- Hű, az nem valami jó eredmény, bár elégnek elég, az is biztos. * sóhajtok, azt már nem téve hozzá, hogy eszem azt mondja, nekem is elég ennyi tanulás, de mégis a lehető legjobb eredményt kéne összehoznom, és nem akarok senkinek se megfelelni, csupán csak magamnak. De ahogy bemutatkozik, egy apró sóhajjal konstatálom, na megy egy laza kis vigyorral. Teljesen kész van ez a lány, ehhez semmi kétség nem fér. *
- Serafina. Oké, ha megjegyzem, ide egy Nobelt. * fűzöm nevéhez, s mivel nem igen akarok tárgyalni a vizsgákról, így terelem a dolgot kis előadására, amin bizony elég jót mulattam, na meg hangja sem rossz, de nem igen veszi a lapot, vagy csak nem akarja, nem tudom. *
- Áh, túl szép mindez ahhoz, hogy igaz legyen. * legyintek vigyorogva a magiszteres megjegyzésére, a hullás kis monológ bár csak megmosolyogtat, de azért meg kell jegyeznem magamban, tud pörögni ez a csaj rendesen. Kérdezni sem rest, én pedig válaszolok, még szép, annyira azért nem vagyok egy beképzelt macsó, hogy ez se menjen. *
- A-a. Igazából csak a szokásos esti járőrözésem közepén vagyok, amolyan pihenő volt, hogy benéztem. Becsalogatott a hangzavar. De most komolyan, saját szórakoztatásodra énekelsz, vagy esetleg komolyabb terveid is vannak ezzel? * pislogok felé barna szemeimmel, igen érdeklődően méghozzá, annyira de annyira szeretem a zenét, hogy talán csak a motorozás az, ami egy hajszálnyit is elhúz mellette. *

//fagyunk//

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-11-20, 9:46 pm

//olvadunk Patrickkal//

*Társaságban mindig remekül telik az idő, s ez a helyzet most is. Folyik a beszélgetés és a sport is felkerül a témák közé.*
- Nekem a futás mindig is a mumusok közé tartozott. Kiráz a hideg, ha csak rágondolok.*jegyzi meg vidáman. Jókedvét viszont hamar meglepődésre váltja, mikor is Patrick elesik, magával rántva őt is. Szerencsére nem történik semmi komoly, elintézik pár percnyi nevetgéléssel. A következőn csak mosolyog, majd biccent egyet, jelezve, hogy egyetért abban, hogy igenis kár lenne érte.*
- Bizony, hibátlanul.*kacsint egyet, mert az állítás valóban igaz. Szó szerint mindenképp és talán még képletesen is. Majd előbb-utóbb elválik. Amint ezt is megbeszélik Elisa egy kis versenyt hirdet, amit némi segítséggel ugyan, de ő nyer. Ez persze neki nem tűnik fel, így tiszta szívből örül is neki.*
- Kockáztatok.*von vállat, újabb nyelvkidugás kíséretében, s remélhetőleg nem harapja le semmi. S már épp kezd igazán feloldódni, mikor hatalmasat szól a gyomra, ez pedig kicsit visszavesz a magabiztosságából. Így kissé pirulva érdeklődik, hogy nem akarnak-e esetleg bekapni valamit. Szerencsére az ötletére pozitív reakciót kap.*
- Reméltem, hogy így lesz.*mosolyodik el megkönnyebbülten. A kérdés hallatán elgondolkozik. Legszívesebben Mystralba menne, de kissé visszafogja a tény, hogy borzasztó hideg van.*
- Nem is tudom, jó lenne elnézni egy étterembe, de elég hideg van kinn. Szóval nem biztos, hogy jó ötlet lenne.*dünnyögi félhangosan, inkább magának, mintsem a fiúnak. Közben persze nem ácsorog egy helyben, hanem a sráchoz hasonlóan elhagyja a jeget és visszaszolgáltatja a kölcsönvett cipőt. Majd az ajtóhoz sétál és kilépve a teremből bevárja a srácot is.*
- Tudod mit, ha téged nem zavar annyira, hogy hideg van, akkor menjünk arra.*bök fejével a kijárat felé, jelezve, hogy inkább a szigeten enne.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-11-20, 10:10 pm

*Vannak közös dolgaink Elisa-val, ami jó, mert szimpatikus nekem a lány, és őszintén bevallom magamnak, nem csak személyiségileg, de külsőleg is megnyerő, ám nem kalandozok most el errefelé, főleg, hogy sikeresen a padlóra küldöm mindkettőnket, mihez még alkohol se kellett, elég volt egy kis lyuk a jégen, máris mindketten fájóan koppantunk a csúszós talajon. Na de aztán fel is állunk, mert nem szándékozik egyikünk se lent csücsülni továbbra is, de ez legalább egy kis jókedvet csempészett beszélgetésünkbe, no nem mintha eddig unalmas lett volna, de hát értitek.
Lábáról levettem, szó szerint, kicsit bízom benne, hogy átvitt értelemben is, de aztán verseny következik, miben hagyom nyerni.*
- Hm, akkor ezek szerint te egy merész lány vagy? *kérdezem mosolyogva. Tetszenek az olyan lányok, akik nem riadnak vissza minden apró dologtól, noha arra, hogy valami leharapja a másik nyelvét, mert azt kiöltötte rám, elég kicsi az esély.
Röviden felnevetek, mikor Elisa-nak megkordul a gyomra, de én is éhes vagyok, bár hasam még nem jelzett ilyen módon. Mintha kicsit teketóriázna, mikor megkérdezem, hogy nagyterem, vagy Mystral, csendben maradok, miközben hangosan gondolkodik, addig is elrakom a korcsolyát és felhúzom saját cipőmet. Végül utóbbinál dönt, nem foglalkozva a hideggel.*
- Felőlem oké. Nem akarsz felszaladni kabátért? Jó lesz így? *kérdezem. Nem kéne megfázni, és nem tudom, mennyire rétegesen öltözött fel a lányka, de ami engem illet, én tuti fázni fogok kint.*
- Én felrohanok a dzsekimért, mert egy pólóban és ingben eléggé fázni fogok. Ha gondolod te is tegyél hasonlóan. *közlöm, és el is indulok az Északi főtorony felé.*
- Aztán itt legyél, mire visszaérek! *mondom vigyorogva, rákacsintok, majd sietős léptekkel felmegyek a szobámba, hol felveszem bőrkabátomat, majd lecaplatok az aulába, hol remélhetőleg ott van Elisa. Amennyiben nem koptatott le, úgy elindulunk kifelé.*
- Hű, szerintem jó, hogy elmentem kabátért, csípős ez az őszi levegő. *mondom, és a lányra pillantok, ő vajon hogy érez. Közben elérünk a révészhez, hol beülünk a csónakba, és átmegyünk Mystralba, majd végigsétálunk a főutcán, hol már az én hasam is korogni kezd.*
- Na, lassan alapíthatunk egy együttest. Mi lehetnénk a Gyomorkorgó duó. *nevetek fel, miközben odaérünk az étteremhez, hol kinyitom az ajtót.*
- Csak utánad! *engedem előre udvariasan, és mindketten bemegyünk, hol már kellemes meleg van. Leülünk az egyik asztalhoz, és a pincér már hozza is az étlapot, mit tanulmányozni is kezdek, és valószínűleg Elisa is hasonlóan tesz.*
- Tudod már, mit választasz? *kérdezem, miközben a kínálaton futtatom végig szemeimet.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-12-23, 6:56 pm

*Ma is túl vagyok egy vizsgán, ami jó, hisz a rítustól féltem a legjobban, ezért megkönnyebbülés, hogy túl vagyok rajta. Igaz nem tudom, hogy miképpen is sikerült, de legalább megvan. Nagini is örömmel dörgölőzik hozzám. Most jól esne kint egy séta, de nem akarom elhagyni a suli területét, hátha még megérkezik ma a vizsga eredményem. Mindjárt vége a decembernek jönnek az ünnepek is és uhh most sokkal jobban izgulok, mint szoktam. Istennőm csak sikerüljön.
Sideris tanárnő a vizsga során nagyon jó helyszínt választott, amiért én nagyon hálás vagyok neki. Imádtam azt a másfél két órát, ami ott tölthettem. Csodás volt ismét a bőrömön érezni a hideget, ezért is döntök úgy, hogy most lenézek a korcsolyapályára. Hajamat összekötöm, fülvédőt, majd kesztyűt és egyéb meleg dolgokat veszek magamra. Nagini teljesen fel van, pörögve nem tudom miért, hisz vele nem is voltam még a jégpályán, bár biztos nagyon fog neki tetszeni. Viszek még egy flakon vizet és már mehetünk is.*
- Aztán bírjál magaddal! *Figyelmeztetem. Komolyan néha olyan, mint egy kis Lirhil bár inkább ez a macskatermészetre kenhető.
Miután leértünk én a korcsolyámba bújok és a pályára lépek, ahova lassan elkezdem csalogatni Naginit is, aki rá jött, hogy még sem lesz ez olyan könnyű. Először csak tanulmányozza, figyeli a jeget, majd bátran rá is lép, bár talpa alatt csúszik, de ezt is könnyen kijátsza, hisz jég az eleme, ami azonnal be is vet, így kezd el a szép világos barna bundája kifehéredni egészen addig, amíg a foltjai is elhalványodnak.*
- Csaló! *Nyújtom rá nyelvemet, majd gyorsan tovasiklom.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-12-23, 7:05 pm

*Úgy érzem, hogy most egy kis nyugalomra van szükségem, egy olyan helyre, ahol biztosan senki sem talál rám... senki, főleg nem Lucius, ugyanis neki készülök egy kis meglepetéssel, melyet nem lesz oly könnyű elkészítenem, de ha már itt a karácsony és én pedig értek a mágiához, az ajándék elkészítéséhez is be fogom vetni. Így érkezünk meg nemsokára a korcsolya pályára, méghozzá Niammal együtt, aki ideteleportált mindkettőnket. Nem akartam a folyosókon mászkálni és igen hasznosnak tartom ezt a fajta közlekedést és mivel most mindenki a vizsgákra készül és a karácsonyra, így össze-vissza tolonganak a kastélyban.*
- Itt jó lesz! *simítom meg bundáját, mire a nagymacska csak leül a földre, én pedig kék tekintetemmel körbe is nézek a helyen. Azt hittem, hogy üres lesz, de mekkorát tévedtem. Egy évfolyamtársamat szúrom ki a jégen, méghozzá a famulusával együtt, akiről lerí, hogy varázslény és ahogy jobban megnézem magamnak a szőke üstököt, már azt is megtudom, hogy ő egy exos, tehát kedvesem házának a tagja. *
- Szia... bocs a zavarásért, azt hittem, hogy itt egyedül leszek. *mosolyodom el kissé, fura mód barátságosan. Nem ismerném be senkinek, de Lucius jó hatással van rám, már én is barátságosabb vagyok és normálisabb is, így képes vagyok nem csak aranyvérűekkel kommunikálni, ha arról van szó. Amúgy egy fekete, hosszú nadrágot viselek, fekete acélbetétes cipővel és egy fekete pulóverrel, melynek garbója a nyakamat melegíti. Fehér tincseim ki vannak bontva és szép szemeim körül pedig fekete sminkem található, tehát szép ez az összkép, nagyon is az. A leopárd viszont csak érdeklődve figyeli a másik famulust, meg néha a lányt is, hogy nem kell-e bármit tennie, de úgy érzi, hogy nem. Komolyan, mint valamiféle testőr.*
- Tudod, karácsonyi ajándékot készítek Luciusnak... *hirtelen buknak ki belőlem a szavak, mert csak úgy csevegni akartam, de Lucius nevét mégse kellett volna elmondanom. Bár többen tudják, mégsem mindenki, hogy én és ő kapcsolatban vagyunk, így mintha hófehér arcom picit kipirulna, miközben a másik arcát tanulmányozom, hogy vajon milyen hatással vannak rá a szavak.*
~ Most mit nem adnék azért, hogy a gondolataiban tudjak olvasni. ~ *sóhajtok fel, de próbálok természetesen viselkedni, mintha semmi sem történt volna, így kotrok hátrébb egy fehér, zavaró tincset arcomból és csüccsenek is le a padra, miközben egy hófehér lap kerül a kezembe és inkább arra koncentrálok, hogy írkáljak rá. De nem levél, ez talán Mona számára is egyértelművé válik hamarosan, főleg abból kiindulva, hogy időnként áthúzom előző írásomat...*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-12-23, 7:24 pm

*Nagyon élvezzük a csúszkálást Naginivel, aki egyre lelkesebb, amikor hirtelen egy fehér kobak jelenik meg a kori pálya szélén. Különösebben nem zavar a dolog, hisz mindenki szeret kikapcsolódni meg hát, amúgy is remek szórakozás a korcsolyázás, ennek ellenére famulusommal együtt megfigyeljük az érkezőket. Természetesen a lányt ismerem, hisz ő Lilith. Ugyan még nem beszélgettem vele, de ismerem az órákról meg hát a suliban is láttam párszor csak úgy, mint famulusát, akire inkább Nagini figyelt fel közelebb is csúszva a pároshoz, de megtartva a három méter távolságot.*
- Szia! Nem zavarsz, ez egy közös terület itt bárki megfordulhat. *Közben esik csak le, hogy volt a mondatnak egy másik fele, mire egy pillanatra megállok, de már is folytatom a siklást csettintve Nagininek, hogy ne kémlelje annyira az érkezőket.*
- Ha gondolod, magadra hagylak és akkor maximum később visszajövök. *Igazítom meg fejemen a fülmelegítőt. Ha úgy érzi, hogy egyedül kell lennie, akkor ezen könnyen segíthetünk, bár nem bánnám, ha itt maradhatnék, hisz így közel érzem magamhoz kedvenc elemem, de akkor maximum kimegyek a szivárványtóhoz, ami lehet be is van fagyva a nagy hidegnek és a sok-sok hóesésnek, amit én annyira szeretek.
Közben az is eszembe jut, hogy Alinox nem kedveli a csajt, pedig nekem nem tűnik innen ellenségesnek, sőt a mosollyal az arcán már ráfogható a barátság szócska, de csak halványan.*
- Szóval karácsonyi ajándék. Az jó, szeretem a karácsonyt. Én csak Alinoxnak csináltam meglepetést és szerintem tetszeni fog neki. Szeretni a női csecsebecséket. *Kezdek el én is fecsegni, mert innen úgy tűnik, hogy Lilith egy kicsit zavarban van, bár aranyos, hogy elpirul. Az nem lep meg, hogy Luciussal együtt van, hisz ez már nyílt titok, már ha az. *
- Ööö… szóval.. izé…*hirtelen nem is tudom, miről kezdjek el beszélni.* - Jó, hogy ha saját ajándékot adsz, mert az sokkal személyesebb, mint ha csak vásárolunk valamit a polcról. Tudod, már mit adsz vagy rögtönözöl valamit vagy csak simán megleped valami aprósággal? *Ezt nem tudom miért kérdeztem. Most inkább elsüllyednék, hisz olyan mintha vájkálnék a magán életében, pedig én azt nem akartam, ami látszik is, hisz beharapom ajkam zavaromban, majd gyorsan ledarálok valami lényegtelen információt.*
- Én a barátnőmnek egy zongora alakú zárható ékszeres dobozt adok, mert szeret zongorázni, és ha felhúzza, akkor zenél. Szerintem a szám elég gagyi az őrületbe kerget, de nem találtam másik szerkezetet. *Hát ez remek. Gagyi ajándékkal büszkélkedek egy idegen embernek.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-12-23, 7:46 pm

*Ahogy érzékelem, érkezésünk nem vált ki különösebben negatív gondolatokat a lányból és famulusa is igazán érdeklődő, akár csak Niam, aki végül úgy dönt, hogy felkel és teljesen normálisan a jég felé indul. A tűz az eleme és mivel felgyújtani nem akarja a jeget, ezzel megzavarva a páros szórakozását, így csak egy mancsát teszi néha rá a hideg burokra, ismerkedve annak anyagával, de nem megy rá, nem cicának való szórakozás, tehát csak úgy kémleli a többieket érdeklődve, miközben én már Monával kezdek el beszélgetni.*
- Igaz-igaz, de mivel mindenki el van foglalva a karácsonnyal, így gondoltam ez a hely üres lesz. De sebaj. *vonogatom meg vékony vállaimat is, de ahogy érzékelem, további szavaim azért negatívan érintik a másikat, legalábbis én így hiszem eleinte, de Mona reakciója, ahogy inkább magamra hagyna... teljesen meglep, így ajkam is résnyire nyílik, majd végül határozottan rázom meg fejemet, ezzel intve felé nemet.*
- Nem, nem zavarsz, szóval maradj csak nyugodtan. Ahogy te is mondtad, ez egy közös hely, engem meg nem zavarsz, csak gondolkodni jöttem ide. *ki is mehettem volna, de jobb most itt, a kastélyban lenni, így titokban tovább reménykedhetem benne, hogy a sok vizsga közben azért Lucius mégis valamikor megjelenik, édesen átölelve, majd megcsókol és magával visz ismét a szobájába, mint a bálon. De sajnos kevés az ideje, én pedig egyre nehezebben viselem a magányt, főleg most, hogy Jasminet is alig látom manapság. Apró, szomorú sóhaj szökik fel ajkaim közül, majd már ki is bököm, hogy ajándékon töröm a fejem és azt is, hogy kinek. Amikor viszont hallom az ismerős nevet, csak elmosolyodom. Oh emlékszem én arra a beszélgetésre, nekem nincs igazán bajom Alinoxal, csak nem tartom jó vitapartnernek, semmi normális érve nem volt, de én jót szórakoztam és nem is utálom, azzal másokat sújtok, nem pedig egy olyan lányt, akivel egyszer beszéltem és max órákon találkozunk vagy a rendezvényeken.*
- Az kedves... Én Luciuson és a családomon kívül talán Jas-nek veszek valamit. Az ajándékkészítésem kimerül a magiszterednél. *döntöm meg picit a fejemet is, mivel igen csak sok energiát vesz majd igénybe tőlem, oly nehéz ez az egész, de remélem, hogy értékelni fogja. Tudom, örülne annak is, ha főznék neki, ahogy ő kérte, de én még mindig többre tartom magam, az a manók és a cselédek dolga, nem pedig egy Corivané.*
- Már tudom! *felelem neki azonnal, felpillantva a lapról, majd végül kíváncsian kezdem el méregetni a lányt.*
- Nem tudom, hogy állsz a rítusmágiával, de egy saját tárgyat szeretnék készíteni Luciusnak... mágiával. *talán összeáll a kép, hogy éppen a rituálé szövegét fogalmazom, de közben agyalok is a részleteken, hogy nézzen ki, milyen anyagból legyen, igazából minden apróságot ezerszer átgondolok és változtatok rajta. Ha ez megvan, utána jöhet csak a teremtés, de mindent el kell kezdeni valahol. Viszont Mona tovább beszél, így hozva szóba a barátnőjének készülő ajándékot, amit én biztosan nem tudnék értékelni, de hát nem is vagyok olyan, mint az a lány. Nem akarok bunkónak tűnni, még ajkamat se húzom el a gondolattól, hogy mennyire nem tudnék ilyen fajta ajándékot elképzelni senkinek sem, e helyett próbálok kedves maradni.*
- Biztosan örülni fog neki! *mást nem tudok kibökni, marad ez a dolog, de a papírt végül kettőbe hajtom, nem tudok most így figyelni, hanem inkább marad a beszélgetés és picit később agyalok majd tovább.*
- Na és a szüleidnek mit veszel? Vagy a kedvesednek? *biztosan jár valakivel, hiszen bár én szebbnek tartom magam, ő is igen csinosnak mondható és szerintem ezt a fiúk is látják, tehát ha már én beavattam a nagy titkomba, akkor most ő tőle próbálok meg tudakolózni.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2011-12-23, 8:11 pm

*Igaz, hogy Lilith nem tűnik, nagyon nyílt lánynak még sem érzem azt a negatív kisugárzást most részéről, amit másoktól hallottam. Lehet, hogy ő nem is tudja, de pár diák szerint elég negatív karaktere az iskolának, de az is lehet, hogy ez is csak pletyka puszta féltékenység, hisz a leányzó nagyon szép.*
- Rendben, de ha meggondolod, magad csak szólj. *Addig is folytatom a forgolódást. Kijöttem már a gyakorlatból, de ez olyan, mint a biciklizés nem lehet elfelejteni bár még nem, próbálnám ki egyik ugrást sem. Persze miközben el vagyok foglalva magam szórakoztatásával az inflás lányra is oda figyelek, aki most szomorkásan sóhajtott egyet. Nem tudom, mi az oka meg sem próbálom kitalálni, hisz pszichológus és lelki szemet sem vagyok. Sose értettem, hogy egyesek minek kérdezik meg fűtől-fától, hogy mi a bajuk, amikor úgy sem segít, vele rajtuk csak a másik érzi ettől kellemetlenül magát. Nekem jelenleg nincs semmi gondom és nem is akarok más problémájával foglalkozni.
Közben az ajándékokra is rá terelődik a szó, ami így karácsonyhoz közel nem is meglepő, bár lehet, hogy nem kellett volna Alinox-ot név szerint emlegetni, de most már késő. Így legalább van még valami, amin este elcseverészhetünk az Amarilisz hálóban. Közben a lapot is észreveszem, amire a leányzó buzgón írogat, bár nem tűnik levélnek, mert elég sok benne az áthúzás. Csak nem verset ír? Nem az kizárt, ez a diáklány nem tűnik a romantika e szerintem nyálas megtestesítőjének. Bár furán hangzik, hogy a magiszteremnek készít ajándékot. *
- Ötletes és merész ajándék. Nehéz olyan dolgot alkotni, ami tökéletes illik egy személyhez, aki ráadásul ennyire fontos. Főleg, hogy csak egy anyagból lehet. *Nehéz választás elé nézett, de drukkolok, hogy sikerüljön. *
- Nem áll közel hozzám ez a mágia ág, sőt, ellenkezőleg szóval én meg se próbálkoznák ilyennel. *Érdekes ötlet, de talán majd egyszer én is megpróbálkozom ezzel, de egyelőre napoljuk a próbálkozást mára elég volt a rítusokból. Alinoy ajándékát így két kézzel varázslat nélkül elég nehéz volt összerakni, de ha ez eszembe jutott volna, lehet nem kellett volna annyit küzdenem vele.*
- Remélem. *Hallgatok el röviden, majd megállva a fiatal nővel szemben kicsit megrázom a fejem, majd felveszem a szemkontaktust.*
- Másnak nem adok ajándékot, mert a szüleim nem élnek és párom sincsen, mert… *Ez a mondat így marad függőben ugyan is én nem kötöm az orrára, hogy Lucas megint magamra hagyott.*
- Luke-ot, majdnem elfelejtettem. Neki adok még egy ritka bőrkötéses könyvet. *Próbálom ezzel elterelni a szót.*