Korcsolya pálya

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-07-03, 9:27 pm

*Így este felé már egész jó az idő, de napközben elég meleg volt, és van is már jó pár napja. Azonban én viszonylag jól viselem ezt az időjárást, így nem gubbasztok estig a szobámban, hanem igenis kimozdulok, és nem érdekel, ha megizzadok kissé, spray-t azért hordok magammal, ha vészes lenne a helyzet, vagy szimplán beugrok a tóba vagy a vízesésnél a vízbe. Most is épp egy ilyen fürdésből jövők, egy pamut térdig érő szürke nadrág van rajtam, lábamon edzőcipő, felsőtestem viszont csupasz, nem vettem fel a pólómat, csak szimplán rádobtam a vállamra. Bőröm egyébként szépen lebarnult, hiszen nagyon sok időt töltöttem kint. Szerencsére nem vagyok az a típus, aki le szokott égni, így a kinti szabadidős tevékenységeim -mint például az úszás vagy a parkour- barna színt szedtem magamra.
Famulusom is velem van egyébként, mögöttem koslat, nyelve szinte a földig lóg, bundája kicsit vizes még, hiszen nem tagadtam meg a skót juhásztól a lehetőséget, hogy ő is megmártózzon a Szivárvány tó vizében. A suli felé baktatunk, és hamarosan el is érünk odáig. A nagyterem felé venném az irányt, mikor sikló hang üti meg a fülem, és kis körültekintés után meg is van a forrás, ami a korcsolya pálya. Elmosolyodok, egy-két szép emlék a korcsolya pályához köt, hiszen itt ismertem meg mostani barátnőmet. Bevallom férfiasan, hiányzik Elisa, jó lenne már összefutni vele, remélem, ez a közeljövőben bekövetkezik. Akár megint elutazhatnánk egy hétvégére, valami tengerpartos helyre. Visszatérve a korcsolya pályához, úgy döntök, megnézem, ki, vagy kik vannak bent, így arrafelé veszem az irányt. Bekukkantva először csak a vörös hajat szúrom ki, és már örülnék Elisa-nak, de aztán rájövök hamar, hogy ez nem ő, hanem egy számomra ismeretlen leányzó. Elnézve ahogy korizik, kedvet kapok én is hozzá, így veszek egy számomra megfelelőt, felcsatolom a lábamra, és a fehér pólómat is felveszem, mert itt azért félmeztelenül hűvös van, majd a bejárat felé lépkedek, de közben kiszúrom a másik kutyát, aki Louis-on kívül a helyiségben tartózkodik. Megvárom, míg a vörös hajú diáktársam a közelembe ér, aztán mosolyogva integetek neki, miközben ráköszönök.*
- Szia! Ő itt a tied? Sima állat, vagy famulus? *érdeklődöm barátságosan, és ahogy ránézek famulusomra, őt ez nem érdekli, a skótjuhász ismerkedő jelleggel közelíti meg a border collie-t.*
- Egyébként Patrick Davis vagyok, ő pedig Louis. *mutatom be kettőnket, miközben kezemet nyújtom a másik felé.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-07-03, 9:58 pm

*Nem értem mi üt belém, mert mostanában egyáltalán nem érzem jól magam a melegtől. Talán frontérzékeny lettem. Bár ezt nem mertem biztosra mondani hisz múltkor is rosszul viseltem a meleget. Ezért nem is foglalkozok vele inkább csak valami hűs helyet szeretnék keresni. Az ágy alatti hely nem volt túlzottan jó ötlet mivel mikor eszembe jut hova is mehetnék be vágom a fejemet az ágyba. Mitől kicsit zsörtölődve mászok ki az ágy alul.*
~Hmm...ide pont befér egy szörny... Na akkor most már pálcával alszok...~*nevetek a hülyeségemen majd gyorsan össze kapom magam és lemegyek a kutyámmal az aulához hol egy kicsit elgondolkozok hova kell menni, de azért már nyitom is az ajtót mely egy jégpályára vezet. Keresek is egy korcsolyát amit fel is veszek majd már siklok is a jégen. Nem telik bele két lökés mikor már érzem a régi edzések izét a számba és gyorsítok is egy kicsit hátha valamire kedvet kapok, de még inkább csak a hűs levegő és a gyorsaság vonz ezért nem kezdem el magam produkálni.*
~Jaj, Nath! Ha te is itt lennél mint régen az edzéseken. Tuti ismét le hagynál és addig próbálkoznék meddig el nem esnék...~*gondolom magamba majd eszembe jut hogy azért figyelni is kellene előre hisz nem szeretnék a falnak menni, de mégis elég közel járok ahhoz, hogy elesek. *
-Óh, szia! Igen ő az enyém és egy rendese kutya.*mosolygok a kérdezőm felé ki kizökkent a merengésből és ezáltal nem esek el. A palánkhoz megyek és ott meg kapaszkodok egy kicsit.*
-Örvendek én meg Ashi Angel vagyok és aki barátkozni akar Louissal ő Tequila.*mutatkozunk mi is be és tényleg a kutyám elég közel merészkedik a máikhoz és barátkozna is vele. Miközben kezet rázunk egyensúlyok is a lábamon ami az jelenti hogy csak a bal lábamon állok.*
-Szeret jég korcsolyázni?* kérdezem meg mert látom, hogy rajta is jégkorcsolya van. Közben én egy kicsit el távolodok hogy tudjak egy kis részen haladni.*
-Egyébként neked Louis mi vagyis na érted sima álltat?*kérdezem és bele is gabalyodok rendesen a kérdésembe.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-07-03, 10:26 pm

*Mint szinte minden nap, ma is kint voltam a szabadban, a víz a tónál hihetetlenül jó volt, jól esett a dög melegben úszkálni kicsit. Most már nincs olyan fülledt idő, a legtöbben ezt az időpontot választják inkább kijönni, de megjelenik jó pár szúnyog, kikkel nem vagyok épp baráti viszonyban, így a nap többi részét a Mysterio falai között fogom tölteni. Beérve enni indulnék, de aztán a korcsolya pályán kötök ki, hol nem vagyok egyedül, egy diáktársam már siklik a jégen, ki tudja mióta. A két kutya hamar megtalálja a közös hangot, én mi, emberek is bemutatkozunk egymásnak.*
- Tequila? Az finom. *nevetek fel, és lenézek a két ebre, akik szaladgálni kezdenek, vagyis hát Louis tuti, szerintem fogócskázni akar.*
- Én is örvendek Ashi. A meleg zavart be ide? *kérdezem, miközben én is rámegyek a jégre. Pár mozdulat kell, hogy belejöjjek, de aztán minden simán megy, általában jó vagyok a sportokban, és egyébként is, jégkorcsolyáztam már ezelőtt párszor, noha az utóbbi időben nem jártam le.*
- Szeretek, és ahogy láttam, te is, egész jól mozogsz a jégen. *dicsérem meg, hiszen tényleg nem tűnik elesettnek.*
- Sokat jégkorizol? Vagy esetleg a Mysterio előtt jártál? *érdeklődöm, ha már témánál vagyunk. Nem hinném, hogy zavarná Ashi-t a társaságom, ha meg igen, akkor úgyis mondja, vagyis hát gondolom.*
- A famulusom, másodikos vagyok, te pedig akkor gondolom elsős... *nézek rá a vörös hajú leányzóra, majd kintről nagy zörejt hallok, így sietve kitempózok a palánkhoz. Látom, hogy az egyik pad fel van dőlve, Louis pedig ártatlan szemekkel néz rám, mintha azt mondtaná: "Nem én voltam!" .*
- Elhiszem, hogy jól érzed magad, de attól még a berendezés maradjon! *nézek rá, de aztán elmosolyodom, aranyos, ahogy barna szemeivel pislog rám a feldöntött pad alól. Nem fogok neki segíteni kijönni onnan, megoldja, vagy megvárja, míg kimegyek. Nincs veszélyes állapotban, szóval vetek rá még egy figyelmeztető pillantást, majd visszasiklok Ashihoz.*
- Az a bolond a nagy rohangászásban feldöntött egy padot... *forgatom meg a szemeimet jókedvűen.*
- Amúgy, nem emlékszem, hogy láttalak volna már, szóval ha jól tippelek, nem Exortusos vagy, mint én, igaz? *teszek fel egy további kérdést, miközben normál tempóban haladok a jégen.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-07-03, 11:03 pm

*Már unom a négy falat ezért kimozdulok és utam le felé vezet egészen az auláig, hol az egyik ajtón be is megyek. Mikor be lépek meg csak az a jó kis hűvös légkör és már nem bánom hogy térdnadrágoz vettem fel. Mikor már korcsolyám is van megyek is rögvest a jégre. Teszek egy bár tisztelet kört majd el becsukot szemmel gondolkozok is addig meddig nem tartom ezt túl nagy veszélynek és nem hallok hangokat. Kinyitom a szemet és látom hogy egy srác jött be még ide. Be is mutatkozunk mi meg állataink is. Ki valószínűleg hamarosan játszani is fognak.*
-Meg hiszem azt, de rég itt már.*Mosolyodok el, hisz egyrészt azért is választottam a Tequila nevet a kutyámnak mert mikor ittam ízlett, csak az már rég volt vagyis múlt évben. Közben Patrick is feljön a jégre, majd folytatjuk a társalgást.*
-Hát ha már az ágyalatti zug sem segít akkor jó lent, különben is rég voltam jégkorcsolya pályán.*vonom meg a végén a váltamat majd el kezdek egy közebes tempót fel venni hogy közben tudjunk beszélgetni.*
-Hát az látszik rajtad hogy nem most vagy először jégen.*mérem fel a srácot és a jeget. Közben elkap a kedv hogy forogjak egy kicsit így hát menés közben szépen pördülök is egyet aztán még egyet.*
-Hát rég voltam lent, de nagyon szeretek jégkorcsolyázni és hát régen jártam is korcsolyaedzésre. Elég szép eredményt értem el, bár annak már van egy 7éve...*nézek előre, de aztán rá jövök hogy több mit 7 éve van. Közben fel is teszek egy kérdést mire a választ is kapok.*
-Pontosan ahogy mondod.*közben valami zajt csinálnak az állatok mitől kicsit meglepődök, de nem ijedek meg. Hamarosan meg is tudom mit történt.*
-Hehe ez már csak vele jár,de csaknem történik nagy baj.*Nyújtom ki a nyelvemet és közben szépen neki is megyek a paláknak mitől a jégen kötök ki.*
-Na ez kellemese hűs*mondom é ki fekszek a jégen,d e nem akarok kockáztatni egy felfázást ezért fel is kellek.*
-Hát nem éppen mivel én Inflatusos vagyok.*mosolyodok el és közben eldöntöm mit is csinálja vagyis hogy simán menjek tovább vagy gyorsítsak, de az előzőre szavazok így szép lassan megyek.*
-Egyébként hol voltál te most?*kérdezem és közben figyelmesebben nézem a jeget, de azért Patricra is figyelek.*
-Szerinted most érdemes elmenni fürödni vagyis a szigetre? *nézek a fiúra, kitől egy értelmes választ várok.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-07-03, 11:41 pm

*A kint töltött nap után a korcsolya pályán lyukadok ki, és nem vagyok egyedül, igazából magának a korcsolya siklásának a hangja keltette fel az érdeklődésemet, ez vezetett ebbe a helyiségbe.*
- Ha gondolod, egyszer leugorhatunk Mystral-ba, és tequilázhatunk, ha már így szóba jött. *vetem fel az ötletet, de a hívás pusztán baráti gesztus, hűséges vagyok Elisa-hoz. Volt már félreértés szavaim miatt, elég, ha visszagondolok Gingerre, kivel még valamikor a parkban futottam össze, ha jól emlékszem.*
- Ágy alatti zug? Te képes voltál még az ágy alá is bebújni? *húzom fel a szemöldököm, majd felnevetek, hisz elképzelem, ahogy Ashi mint a kommandósok vagy a katonák bekúszik az ágy alá, és ki se jön csak mikor már jobb az idő. Szó esik magáról a korcsolyázásról, és rákérdezek, Ashi mennyire gyakorlott ebben, de mikor látom, hogy fordul párat, nem lep meg a válasza.*
- De akkor pozitív, hogy nem felejtetted el. Amúgy sportoltál mást is, vagy a jégkorcsolyázás volt egyedül? *érdeklődöm, majd kis közjáték következik, mert famulusom rendetlenkedik. Kicsit leszúrom, de aztán visszatérek beszélgetőpartneremhez. Egy pillanatra elfordítom a fejem, hogy aztán hirtelen fordítsam vissza, mikor egy koppanást, majd puffanást hallok.*
- Minden oké? *kérdezem, de nem tűnik úgy, hogy túlzottan megsérült volna, mert még direkt élvezi is a hideget. Felé nyújtom a kezem, amit ha akar, elfogad segítségként a felálláshoz, de nem erőszak a disznótor, szóval visszahúzom a kezem, ha a helyzet úgy hozza.*
- Elhiszem, hogy meleged van, a jég pedig jó hideg, de ne törd össze magad, legalábbis ne akkor, mikor itt vagyok, a végén még rám kenik. *mosolyodom el, és ha minden oké, akkor elkezdünk tovább siklani. A következőkben kiderül, hogy nem egy házba osztottak be minket, ő inflás.*
- Ó, ha abba a házba jársz, lehet ismered Elisa-t... Elisaveta Varlock, sentinel is... *kérdezek rá, miközben oldalra pillantok. Igazából nem lényeges, ismeri-e, de ha igen, akkor elmondhatjuk, hogy még egy közös ismerősünk van.*
- Kint voltam a szigeten, úszkáltam, meg kicsit parkour-öztem... Az tudod mi? *teszem fel a kérdést, mert ha valaki meghallja, hogy "parkour", akkor előfordul, hogy csak pislog, mint hal a szatyorban, és halvány lila gőze sincs róla, miről beszélek.*
- Hát, ha nem félsz, hogy felzabálnak a szúnyogok, akár most is elmehetsz, de nap közben a vízben egész jól elviselhető a hőség, hidd el, tapasztalat. *mosolyodom el, és elhatározom, hogy a holnapi napomat is kint fogom tölteni.*
- Merről jöttél egyébként, hogy ilyen nehezen viseled a meleget, hogy az ágy alá is bebújsz? *kérdezgetem tovább, és remélhetőleg ez nincs ellenére.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-07-04, 12:35 am

*Az ajánlatán gondolkozok egy kicsit, mivel mostanában semmilyen alkoholos italt nem ittam és nem tudom, hogy most hogy viselné a szervezetem.*
-Benne vagyok, de azért Tequila is jön hogy valaki visszavezessen...*mosolyodok el, de tudom hogy azért vissza találnák... egyszer mindenféle képen max vámpírt is látnák. Közben szó is kerül hogy miért is jöttem ide le amin meglepődik.*
-Próbáld ki nagyon kényelmes csak ne akarj hirtelen felkelni mert akkor visszaesel... tapasztalat*vakarom meg a fejemet, majd szépen figyelmesen korizok tovább. Közben szóba is kerül ki mióta korizik.*
-Hát igen nem lett a múlté a tudásom, szerencsére... bár akkor is megtanulnám újra mert szerintem jó mulatság bár akkor volt is társaságom. Igen mást is sportoltam/ok, de most tanában nem igazán. Te valami sportot űzöl? *kérdezem majd egy kiskutyázás után ismét beszélgetünk, de ekkor már én a földön vagyok mert szépen elestem. A kinyújtott kezet elfogadom mert azért felállni sohasem volt az erősségem korizásban.*
-Minden, jó oda lent az idő és köszönöm a segítséget.* a válaszát halva elnevetem magam majd mitől egy kicsit meg ingok de ott van a palánk és már ismét haladunk is tovább. Közben beszélgetünk de azért nekem megoszlik a figyelmem, mert jégre is koncentrálok.*
-Hehe... rendes csaj csak épp megakart ijeszteni, csak hát nem jött össze .*mosolygok mert tényleg rendes boszorkánynak ismertem meg és tényleg nem tudott nagyon meg ijeszteni.*
-Hát nem igen tudom... de úszni tudok.*nyugtatom meg és közben hátra felé kezdek menni, de úgy hogy menet iránnyal megfelelő képen.*
-Na az már egy kicsit húzósabb akkor marad az itteni uszoda... Na de az is pont ugyan olyan jó*mosolyodok el és közben érzem hogy valaminek neki vágódok és roppan egyet a gerincem.*
-Áú, ez fájt egy kicsit.* Nyújtózkodók egy csöppet, de azért válaszolok a kérdésére. Csak előtte felülök a palánkra.*
-Hát Angliából, de az utóbbi egy évet tenger közelében töltöttem ahol kb ilyen meleg volt mindig.*mondom és közben elkezdem mozgatni a lábaimat.*
-Na és te honnan jöttél és miért?*kérdezem meg és remélem nem túlzottan személyes a kérdésem.*
//Jégkorszak 5 is beköszönt//

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-07-07, 9:50 pm

//olvad//

*Ashi kutyájának nevéről eszembe jut egy ötlet, hogy elmehetnénk tequilázni, vagy iszogatni. Rég voltam igazából, de egy ilyen programot nem szoktam visszautasítani, bár most ezt max csak a leányzó tudná megtenni, merthogy én vagyok az ötletgazda.*
- Majd egymást támogatjuk, ha annyira olyan lenne a helyzet. *mosolyodom el, majd elképzelem, ahogy ketten tántorgunk végig Mystral főutcáján. Igazából én bírom az alkoholt, de van az a mennyiség természetesen, amitől már én is kettőt látok, vagy többet. Nemsokára megtudom, hogy Ashi a nap egy részét ágya alatt töltötte, min meg is lepődök kicsit, majd felnevetek amint a tapasztalatát osztja meg velem.*
- Hát, azt hiszem hanyagolni fogom az ágy alá való bemászkálást, van jobb hely, ahol el tudom viselni a meleget. *mosolyodom el, és igazából pont egy ilyen helyről jöttem, hiszen úszni voltam.*
- Kicsit olyan ez, mint a biciklizés... az ember nehezen felejti el, főleg azt, amit szeret. Így van ez nálam is, tudok, és imádok gördeszkázni, de mióta itt vagyok, nem deszkáztam. Ettől függetlenül ha kapnék most egyet, biztos tudnék vele csinálni néhány trükköt. *mondom, és picit elkezd hiányozni az otthoni szórakozgatás a haverokkal.*
- Amúgy úgy komolyan nem űzök semmilyen sportot, de több mindent kipróbáltam. Ami viszont nagyon a szívemhez nőtt, az a parkour, a gördeszka és a görkori. De szeretek futni meg úszni is, meg bár az nem sport, de néha kondiba is lejárok. *sorolom fel, és így visszagondolva tényleg jó pár dolgot kipróbáltam már, szárazfölditől a vízi sportokig, de ezek maradtak meg a mindennapokban is. Nemsokára Ashi elesik, én pedig segítőkészen felhúzom a jégről, majd biccentek a köszönetkérésre. Amikor megtudom, hogy a vörös leányzó inflás, megkérdezem, ismeri-e Elisát, és mint kiderül, igen.*
- Megijeszteni? Miért, vagy hogyan? *kérdezem kíváncsian, mert én nem úgy ismertem meg Elisát, hogy olyan ijesztgetős lány lenne.*
- Hát kint sokkal jobb, mint az uszoda, de te tudod. *vonom meg a vállam. Ízlések és pofonok, én jobban preferálom a szabad teret, ki kell használni a jó időt, télen úgyis több időt töltök a négy fal között.*
- Te tényleg össze fogod törni magad, aztán darabokban vihetlek a gyógyítóhoz, hogy ragasszon össze. *nevetek fel fejcsóválva, mikor Ashi nekimegy a palánknak, mire most azonban fel is csüccsen, és úgy válaszol a kérdésemre.*
- Nocsak, tengerpart? Merre voltál? *érdeklődöm, mert bírom a tengerpartokat, jó helyek.*
- Én New Yorkból jöttem, és hát hogy miért? Érdekel a fekete mágia, és ezért. Ami a csavar benne, hogy tanulni már nem annyira szeretek, de hát első év végén is átmentem, csak sikerül idén is, aztán jövőre lehetek harmadikos. *mondom, de nem akarok a jövővel foglalkozni, Carpe diem, én azt mondom.*
- Mit szoktál még egyébként azon kívül csinálni szabadidődben, hogy az ágy alatt bujkálsz és korizol? *kérdezem, és én is felülök a palánkra.*
- Remélem nem dől ki, különben szépen fogunk kinézni. *nevetek fel, és vizuális típus lévén elképzelem, ahogy egyikünk leesik, rántja magával a másikat, és koppanunk a földön. Fájdalmas lenne kissé, úgy érzem, szóval remélem erre nem fog sor kerülni.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-07-07, 10:43 pm

*Belemegyek a tequilázásban mert rég ittam és akkor is kicsit. Ebből kifolyólag majd figyelnem kell a mértékre mert nem szeretném ha egypár hogy képkocka kimaradjon és mikor felébredek emberevőzombik vennének körül kik meddig nem vagyok magunknál elvennék a pálcánkat és úgy csorgatnák rám a nyálukat. Majd közben el kezdenék a zöldségeket darabolni a levesbe... Vagy a vámpírok ingyen kicsit alkohollal dúsítót vérbanknak néznének minket...*
-Na ja max így segítjük egy mást, és a ha jönnek a zombik őket is meghívjuk egy italra és tudtuk nélkül ők állnák a csekket.*mosolygok majd kicsit felgyorsítok a tempómban, de nem nagyon. Haladunk a témákban majd meg akadunk egy kicsit ott hogy én eddig az ágy alatt gubbasztottam egész addig meddig eszembe nem jutott a jégkorcsolya és így lejöttem ide. Némán bólintok Patrick szavaira mert teljesen igaza van, de nem volt kedvem sehova sem menni.*
-Na a deszkázás az amit még kiakartam próbálni de mikor oda került volna a sor hulla fáradt voltam, vagy a srácok voltak készek.*gondolok vissza mikor még velük laktam egy lakásban és közölük jó páran tudtak/tudnak deszkázni csak soha sem tanítottak meg.*
-Na te sem unatkoztál sokat szabad idődben ezek szerint. Amúgy tudsz szörfözni?*Kérdezem kíváncsian, mert nekem mostanában inkább ez áll a szívemhez a legközelebb. Közben ahogy haladunk a jégen úgy a beszélgetéssel is. Sikeresen el is esek, de ennek csak örülök mert jó hideg a jég és lehűti a testemet egy kicsit. Szóba kerül a házak és majd egy kérdés egy személlyel kapcsolatosan hogy ismerem-e.*
-Hát vérköddel próbálkozott de pechjére álmos voltam így nem ijedtem meg, de amúgy szerintem rendes.*mondom mert tényleg nincs vele semmi bajom, nem olyannak tűnitt ki mindenkit meg akar ijeszteni. Szóba kerül az úszás egyet kell értenem Patrickkal hogy kint sokkal jobb a víz, de így este táján a szúnyogok szeretnek a vízközelébe menni és így max az uszodába megyek le, most... Közben ismét majdnem elesek, de megkapaszkodok a palánkba majd fel is ülök rá.*
-Hát előfordulhat, mert azért elég rég voltam jégen, de még soha nem törtem el semmimet hála az égnek. De még nincs vége a napnak...* nevetem el magam, de nem áll szándékomba össze törnöm magamat.*
- Hát izé... öhm... hülyén hangzik, de soha sem tudtam meg jegyezni a nevét vagyis azt igen csak... öhm... * dadogok egy kicsit aztán sóhajtok egyet.*-Hát tudod egy évig dolgoztam egy helyen ott de soha sem néztem hol vagyok, mert még otthonról mentem el vonattal, majd zsupszkulcshoz is keveredtem és így nem tudtam hol vagyok csak azt hogy szeretek ott lenni.*vallok szint mert halvány lilagőzöm sincs hol voltam, csak azt tudtam hogy ott otthon vagyok. Vagyis jobban mint máshol ahol eddig voltam. A válaszát figyelmesen meghallgatom, és meg állapítom magamban hogy nem csak ő érkezett New York-ből. Majd kapok egy kérdést mire elnevetem magamat.*
-Hát sétálni, tanulni, Tequilával játszani meg még minden ami eszembe jut. Kb mindent szívesen csinálok. És te mit szoktál csinálni?*kérdezek vissza majd halk kopogást hallok a hátam mögött és egy végsó mondatot a fiútól. Ekkor ugyan is a kutyám a hátamra ugrik és így lesek a jégre valószínűleg a fiú is leesik akkor a hátamra esik mitől tényleg kész lesz az a napom is.*
-Áú! Ez fájt Tequila! Veled minden rendben Patrick?*kérdezem lehet hogy hülye kérdés, de soha sem tudhatom.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-07-07, 11:17 pm

*A tequilázásról nekem nem jutnak eszembe olyan dolgok, mint Ashinak, így mikor zombikat említ, pislogok néhányat.*
- Azt hiszem, kicsi az esélye annak, hogy zombitámadás áldozatai lennénk pont akkor, pont mi, de hát az ötleted nem rossz. *mosolyodom el, és jót mulatok Ashi képzelőerején. Szó esik erről-arról, és megállapodunk kicsit a deszkázásnál, meg úgy összességében a sportoknál.*
- Srácok? Tesóid? *kérdezem érdeklődve, mert így elsőre nekem úgy jön le, hogy Ashinak fiú testvérei vannak, és ők is deszkáznak.*
- Unatkozni? Na az az, amit én ki nem állhatok. Szeretek kimozdulni, nem szeretek csak punnyadni, lételemem a mozgás és egy kis adrenalin... és hát ami a szörföt illeti, nem szörföztem még, de idén nyáron biztos kipróbálom. *mondom, és úgyis tervezek Elisával egy nyaralást tengerparton, hát ott majd lesz esélyem kielégíteni ezt a vágyamat is.*
- Ha így rákérdeztél, te szörfözöl? Angliában annyira nem lehet, nem? Akkor az alatt az egy év alatt szörföztél, amit tengerparton töltöttél? * érdeklődöm, majd a következőkben azt hallgatom, hogy barátnőm hogy próbált ráijeszteni beszélgetőpartneremre.*
- A vérköd pedig ijesztő lehet annak, aki nem tudja miről van szó, akkor mázlid volt, hogy álmos voltál. *fejtem ki véleményem, mert nekem is volt már részem vérködben, elég, ha csak arra gondolok, ami velem és Monával történt az Álmok birodalmában.*
- Amúgy tényleg rendes lány, jófej, szeretem. *mosolyodom el bólintva. Ez azt bizonyítja, hogy Elisa nem csak velem kedves, hanem az emberekkel általában, no de ha nem így lenne, valószínűleg nem lenne sentinel se. Ashi néhányszor a palánknak ütközik, rossz hallani meg látni, de neki úgy tűnik, egyelőre meg se kottyan. Felülünk a palánkra, és úgy folytatjuk tovább a beszélgetést, közben én egymásnak ütögetem két korimat, hogy a felesleges jégdara leessen róla.*
- Hű hát ez egy kicsit bonyolultan hangzott, de inkább ne menjünk bele, mert még jobban belebonyolódok. *nevetek fel, mert kicsit tényleg kusza ez a történet, amit most elmondott. Dolgozott valahol, de nem tudja hol, de szeretett ott lenni... na mindegy, talán nem is akarom megérteni, ez az ő magánügye.*
- Hát, mint említettem aktív életet élek, így sportolok, sétálok, barátkozok, vagy ezeket vegyítem, mint például most is. *válaszolok, majd újra nyitnám a számat, hogy megszólaljak, de ekkor Ashi meg lesz lökve hátulról, leesik, és mivel a palánk megremeg, én pedig nem kapaszkodok, én előre bukok, de szerencsére van időm kissé irányítani az esést, így nem esek rá a leányzóra, hanem mellé koppanok, és kezemmel valamennyire felfogom az érkezést, így némi térd és könyökfájdalmon kívül nincs más gondom. Felülök, és úgy nézem, minden oké-e Ashival.*
- Persze, jól vagyok, sok esésben volt már részem, volt ennél durvább is... te jól vagy? Nagyobbat koppantál mint én... *kérdezem, és végignézek rajta picit aggódva. A palánkra Loiuis felrakta két mancsát, így most famulusom is aggódó tekintettel néz ránk, mire megnyugtatom, minden oké lesz, de most inkább visszafordítom a fejem a vörös hajú leányzó felé.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-07-07, 11:59 pm

*Sok sport közben lehet barátkozni, ilyen például az egyik téli sport, a jégkorcsolya. Patrickot nem rég ismerem meg csak úgy fél órája. Sok mindenről elbeszélgetünk,. Például megegyeztünk hogy a közel jövőben tequilázni is megyünk, természetesen nem szégyenítem meg magam, mert rögtön ki is találok egypár jó történtet. A témák gyorsan váltogatják egymást, majd ki kötünk a deszkázásnál.*
-Hát majdnem... Tudod én egy évig nem voltam külön a szüleimtől vagyis kettő, de akkor is a családomnál voltam... na de ez most lényegtelen. Szóval nem egyedül laktam hanem egypár emberrel kik igen csak a szívemhez nőttek az első naptól kezdve. Mindenki tudott/tud deszkázni, de soha sem volt, rá lehetőség hogy megtaníthassanak engem is. Bár sok mindent tanultam tőlük...*nevetek mert eszembe jut hogy milyen hülyeségeket csináltunk együtt és be kell hogy valljam hiányzanak nekem, de nem akarok vissza menni, még... A válaszára ismét nevetek egyet, mert azért nekem is van tehetségem mindent csinálni hogy ne unatkozok.*
-Hát, ha nagyon akarom akkor Angliában is lehet szörfözni, de én csak az utóbbi egy évben tanultam meg rendesen. Legalább ha már deszkázni nem tanítottak meg szörfözni megtanítottak. Ha szereted a vizet akkor imádni fogsz szörfözni, de vigyáz a cápákra.*nézek fel a plafonra, majd ismét a srácra. Közben daráljuk a témákat majd kikötünk ismét egynél hol számomra már jobban értem az össze fügést, avagy miért kérdezte, hogy ismerem-e Elisa-t. *
~Hát velem nem kell packázni mikor álmos vagyok az már szent...~*gondolom, de nem mondom ki. Bólintok egyet majd folyik tovább a beszélgetés egy palánknak ütközésig melyre aztán fel is ülök és egy elég bonyolult választ adok, vagyis kacifántos választ.*
-Rendben, jól úgysem tudnám elmondani...*vakarom meg a vörös buksimat mikor hirtelen egy lökést érzek és ki terülők a jégen. Sziszegek egy kicsit, de azért meg kérdezem hogy a
jól van-e a beszélgető partnerem. Aki úgy néz ki jól.*
-Őhm... nem tudom egy kicsit fáj mindenem... és még hideg is*nem merek arról álmodozni hogy ne legyen véres a kezem legalább mert azért csúsztam és vele próbáltam fékezni. Ezen kívül, tényleg fáj mindenem, de megpróbálok fel kelni, mert úgy sem lehet nagy bajom.*
-Hallod, azért most kéne tequilázni, mert most nem lenne annyira vészes ha egyikünk egy kicsit felhajt a garatra. Vagyis már tapasztaltak vagyunk mára az esésekből...*nevetek, de még mindig a földön vagyok és inkább megfordulok hogy a hátam legyen jégen ne a mellkassaram.*
-Amúgy bocsi, hogy leestél miattam...*kérek bocsánatot majd sikeresen fel tudok egy kicsit könyökölni, de még mindig nem megy minden mozgás.*
//Kicsit félve írom, de rövid időre fagy//

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-07-10, 5:01 pm

//olvad//

*Ahogy beszélünk róla, egyre csábítóbb a tequilázás gondolata, szóval ezt hamar meg kell ejteni, na de előbb egy szívemhez közel álló téma, a deszkázás kerül szóba.*
- A deszkázás jó dolog, ha találkozol velük újra, addig nyaggasd őket, amíg meg nem tanítanak. *ajánlom mosolyogva. Azért nem mondom,h hogy én majd megtanítom, mert tapasztalatból tudom, hogy nem vagyok egy jó tanár, így jobb ötlet ezt hanyagolni, és másra bízni, szóval nem azért nem ajánlottam fel a vörös hajú lány tanítását, mert nem szimpatikus, mert ugye erről szó sincs.*
- Szeretem a vizet, szörfözni meg már régóta akarok, szóval szeretni fogom. A cápák meg sima ügy, elintézem őket gyorsan. *mosolyodom el, és már szinte elképzelem magam, ahogy szörfözök. Szóba kerül egy rövid ideig Elisa is, majd - immár a palánkon ülve Ashi valami bonyolult sztori ecsetelésébe kezd, mit nem túlzottan értek, de mondom is neki, hogy ezt akkor inkább hagyjuk. Nem vagyok rosszindulatú, de tapasztalatból tudom, hogy nem jó belekeveredni a mondandónkba. Hamarosan mindketten a jégen kötünk ki, én egy kissé megütöm magam, de annyira nem vészes.*
- Bármilyen meglepő, a legutóbbi esésed óta nem lett melegebb a jég, és ha még nyolcszor elesel, akkor is ugyanilyen hőmérsékletű lesz. *nevetek fel, de még én se kecmergek lábra, hanem úgy, mint Ashi nemrég, hanyatt fekszem a jégen, aztán mikor hallom, hogy most kéne tequilázni, felülök.*
- Na, akkor menjünk most! *mondom lelkesen, és a palánkban megkapaszkodva felhúzom magam talpra. Picit fájok én is itt-ott, de erős vagyok, kibírom.*
- Semmi baj, tényleg. Gyere, segítek öregasszony. *nevetem el magam, és a kezemet nyújtom immár másodszorra a leányzó felé, ki nehézkesen mozog, mint egy néni. Ha feláll, és beleegyezik a tequilázásba, akkor kisiklok a kijáratig, hol aztán leveszem a korit, fel a cipőmet, és úgy várom a leányzót.*
- Legközelebb ha jössz, húzz könyökvédőt, térdvédőt, de talán bukósisak se árt. *cukkolom picit újdonsült ismerősömet, ki talán nem veszi a szívére, nem rosszindulatból mondom.*
- Én pedig csinálok egy táblát, amire az van írva, hogy "Vigyázat, életveszély!", és a nyakadba akasztom. *mondom jókedvűen, miközben Louis baktat oda hozzám, és huppan le mellém. Megsimogatom fejét, majd rákoppintok az orrára, jelezve, hogy kicsit rossz volt ma.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-07-10, 5:46 pm

*Beszélgetés során fel merül egy jó program, amibe egy kis töprengés után bele is megyek. Úgyis jó rég tequiláztam és most ha nem iszom nagyon sokat akkor talán nem lesz nagy bajom belőle... Közben folytatódik a beszélgetés és a deszkázás is kap egy kis szerepet.*
-Feltétlenül, ha találkozok velük...*mondom majd egy csöppet lehajtom a fejemet, mert ezt kétlem, de azért reménykedek, hogy igaza lesz Patricknak. Felvetek egy egyszerű kérdést ami a deszkázásról meg a srácokról jutott eszembe majd a válaszra bólintok egyet, de azért kíváncsi lenék, hogy küzd meg a cápákkal. Közben Elisa is szóba kerül, kit nem olyan rég ismeretem meg és elég rendesnek is tűnt azon kívül, hogy meg akart ijeszteni. Közben már elegem lett, hogy a jég kicsúszik a lábam alól, ezért felülök a palánkra, hova a beszélgető partnerem is felül. Ott kezdem el bontogatni az egyik kérdésre a válaszát, de mivel bele is gabalyodok ezért felejtős a téma. Közben engem ér egy váratlan lökés a kutyámtól és a jégen kötök ki, de nem egyedül mert a deszkás fiú is leesik. A válaszán csak egy kicsit megnevetett és ettől még jobban fáj mindenem, de nem nagyon érdekel mert nem szól le érte senki.*
-Hát ja, de azért ha nem baj nem akarok még többet elesni. Eleget este mára szerintem, de sz előbb kellemesebb volt a hőmérséklete...*mutattok rá a tényre majd nem kicsit nehézkesen meg fordulok hogy feltudjak ülni-támaszkodni. Közben fel vettem hogy most jól esne az ivászat. A válasz elég lelkes mire én csak felöltöm fájva a rókamosolyomat, de már kezd elviselhetővé válni a fájdalmaim, minek örülök, de azért hirtelen mozdulatokat nem fogok csinálni még egypár percig azt tudom.*
-Jaj, az öreg csontjaim! De kedves fiatal úr! Bezzeg az én időmbe nem voltak ilyen udvariasak.* fogadom el a segítőkezet ismét. Mikor már fel állok kissé meg támaszkodok a palánkba, de már is ellököm magam és ismét próbálok gyorsan siklani a jégen. Amilyen hirtelen ötlet olyan hirtelen is hagyom abba mert fel ismerem a veszélyt és tudom hogy most ismét esnék egy nagyot. Így szép komótosan megyünk kifelé hol a padhoz érve már fel is veszem a szandálomat meg a táskámat.*
-Kihagytad a mellvédőt. De azért nem vagyok annyira veszélyes.*nyújtom ki rá jó kedvűen a nyelvemet majd hallom Tequila kopogó mancsát majd kicsit félre állok, mert nem szeretnék még egyszer a földön ki kötni.*
-Na jó te kutya ezt most nem kellett volna, mert fájt.. fáj...*morgok rá, de nem vészjóslóan csak hogy tudja hol a helye.*
-Akkor indulunk?*kérdezem a fiútól és ha igen a válasz akkor már megyünk is a révészhez, ki átvisz a szigetre.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-08-21, 8:20 pm

*Szomjazom az érdekességeket, így természetes, hogy most sem máshol találhatni engem, mint egy igen szokatlan helyen, elvégre nem minden kastély rendelkezik korcsolya pályával, főleg nem mágikussal. Mégis, mióta tudom, hogy létezik ez a terem, azóta vadászom, s most sikerült rátalálnom, azaz már vidáman lépkedek is beljebb pillantásomat végighordozva a látványon, mialatt magamban raktározom a képeket és vonok le következtetéseket.*
~ Szép hely... tudnám hogy csinálták, biztos mágiával. ~ *gondolkodok el kissé, s meg is torpanok a jégtől pár méterre, hogy tekintetem most a csúszós felületet mérje végig, majd ismét a falakra tévedjen, de csak ezek után a lelátókra, valamint a korcsolyákra, melyek tőlem pár méterre találhatóak.*
~ Olyat kéne felvennem amit más is használt? Kizárt... ~ *horkanok fel kicsit hangosan, de ennyi problémától eltekintve érdekessége és hangulata miatt - mit főleg a térség és az égbolt biztosít -, igen elnyeri tetszésemet, ezért is döntök úgy, hogy ha már megkerestem, akkor maradok egy kicsit szórakozni. Szeretem az extrém, tőlem távolabb is álló témákat, és mivel nem tudok korcsolyázni... azt hiszem, hogy ez jó erőpróba lesz számomra. Kezeimet összeütve közeledek a jéghez, és egész magatartásomon látszik a félig-meddig kezdő mivolt, de mégis, egyfajta furcsa szeleburdiság és határozottság is leír rólam. Öltözékem nem korcsolyázáshoz való, ugyanis csupán egy vékonyka sportcipő van rajtam fehér színben, illetve egy katonai mintás rövidnadrág, ezen kívül pedig egy olívazöld topp. Hajam vállamra omlik kibontva, és kezemen csak órám található, melyet saját magam készítettem stílusomra, a maga kis bronz szárnyacskáival. Még egy lépést teszek óvatosan, de nem sikerül úgy ahogyan tervezem, így az egyetlen lábammal csúszom meg, amivel a jégre nehezedem, ezáltal pedig nagy karcsapásokkal próbálom megtartani magam, s mivel nem óhajtok terpeszben elesni, így mellé is lépek. Ekkor következik a pár pillanatos előrehaladás-csúszás-botladozás bemutatóm karlengetéssel és jajgatással, mintha részeg volnék, majd pedig a lábam kicsúszik alólam és hanyatt vágom magamat. Szerencsétlenül. A kezemre esem, de fájdalmas pózban, így ha nem is törik el, de bizonyára megreped a csuklóm, én pedig feljajdulva fekszem el, kezemet szorítva rá, a fájdalommal küszködve, magamban tartva az ordítást. Fogalmam sincs mi lesz a következő másodpercben.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-08-21, 8:34 pm

*Úgy dönt, hogy a tegnapi szörnyű este után egy kicsit sétál a kastély falain belül, és felfedezi azokat a területeket, amikkel eddig még nem találkozott. Így jut el a korcsolya pályához is, amire csak egy felvont szemöldök és egy nagy sóhaj lesz a válasz. Ő soha nem látott még jégpályát, Szingapúrban valahogy nem igazán szokott hideg lenni, így ez most egy jó alkalom lesz, hogy ezt is felfedezze.
Belép az ajtón, majd a szemei elé táruló látványra kissé eltátja a száját. Hatalmas csarnok, aminek meg van bűvölve a teteje, így hull a hó, és az eget lehet látni. ráadásul ekkora pályát még nem látott. Náluk csak sima görkorcsolyapálya van, de ez új. Viszont sok ideje nem marad nézelődni, mert ekkor lát meg egy alakot csúnyán elesni a jégen, s észleli, hogy kis híja, hogy nem törte el a kezét. Azonnal a pálya széléhez rohan, s már lépne is a jégre, de ekkor megtorpan. Ő nem tud korcsolyázni, és fogalma sincs, hogy szedje le onnan a lányt. Mert rájött, hogy lány az illető, és most hogy közelebbről megnézi, még ismerős is.*
- Jackie? Te vagy az? *kérdi meglepődve, miközben azért mégis csak elhatározza magát, fellép a jégre. De nagy szerencsétlenségére, gyönyörűen hasra esik.*
- Aucs… ez fájt…*nyögi, miközben négykézláb ereszkedik, így egy kicsit egyszerűbb, majd a lányhoz mászik óvatosan.* - Hé, minden oké? *pillant aggódva Jackie-re, mivel látja, hogy az egyik karját szorongatja.* - A rohadt! Mutasd a karod. *szólítja fel ismerősét, miközben közelebb húzódik, és ha a lány engedi, akkor segít neki ülő helyzetbe tornáznia magát, majd leülve mellé, megvizsgálja Jackie kezét.*
- Szabad? *kérdi, de már azonnal nyúl a lány keze után, s amennyire óvatosan csak lehet, megfogja, előveszi a pálcáját, és ráirányítja a sérült karra.* - Hippokrax. *ha minden jól alakul, akkor a lány karjában szűnik a fájdalom, és Tom reménykedik, hogy már rendbe is tette a sérült kart.*
- Megbolondultál, hogy egyedül jöttél erre a csúszós valamire? Nagyobb bajod is lehetett volna, főleg tornacipőben. *mordul a hölgyeményre, mert aggódik érte. Fene se tudja miért, hisz csak egyszer találkoztak, de ő már csak ilyen. Egyszer fenn, egyszer lenn. Egyébként szokásos, kopott, néhol szakadt farmert, fehér tornacipőt, meg egy fehér rövid ujjút visel. Pálcája a bal alkarjára csatolt tokban pihent addig, amíg elő nem húzta, hogy rendbe tegye Jackie kezét.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-08-21, 8:44 pm

*Érdeklődési köreimmel és személyiségemmel jár együtt, hogy általában izgalmas dolgokat fedezek fel, de mindig csúnyán megjárok: vagy magamban, vagy másban, vagy a környezetben teszek kárt akarva-akaratlanul, s most sincs másképp meggondolatlanságomnak köszönhetően. Pillanatokon belül egy szép szenvedéses vergődést bemutatva esek el, miután felmérem magamnak a terepet, s karomat magam alá gyűrve sebesülök meg, így felszisszenve rogyok össze eldőlve a hideg jégen, szorongatom karomat, és fájdalomtól görcsbe rándulva, fogaimat összeszorítva hunyom le szememet, erőlködve, hogy benntartsam az ordítást. Ekkor hallok meg pár pillanattal később egy hangot, mire fel is szusszanok hangosan, és fejemet óvatosan oldalra fordítva nézek a közeledő alakra.*
- Igen... *cincogom, míg egy könnycsepp is végigcsordul arcomon, s már figyelem is ahogyan Tom vergődik felém, de esésére csak elhúzom a számat: ez most a rosszabbik eset, magamban, és bár nem közvetlen, de másban is kárt teszek.*
- Megvagy? Vigyázz... *csuklik el a hangom, de hamarosan ide is ér, és kérdésére a fejemet is megrázom, míg karomat óvatosan odanyújtom neki, de szerintem nem kellenek szavak, felméri ő a sérülésemet, elvégre fáj, és már nem néz ki szépen.* - Remélem nem tört el. *nyögök fel, és kissé el is kerekedik szemem, mikor varázsolni akar, mire ijedten tekintek rá: még mindig nem barátkoztam meg teljesen ezzel a világgal - kétlem, hogy valaha is meg fogok -, és ha jómagam nem vagyok biztos a mágiában, másban sem bízom.*
- Ugye tudod mit csinálsz? *kérdem tőle tehát aggódva, de azért átnyújtom a kezemet, s figyelgetem szipogva ahogyan rendbe teszi csuklómat. A fájdalom lassanként csökken, én pedig kezdek megnyugodni, bár a sokk még érezhető rajtam, egyébként pedig lassan mozgatom csuklómat.*
- Köszönöm... *motyogom lesütött szemekkel, és nem törődve azzal, hogy hideg a jég, még itt maradok egy darabig: a mozgás veszélyes, most, hogy Tom kartávolságba került, még a nyakát is törheti az én ügyetlenségem miatt. Szavaira azonban felvonom a szemöldökömet.*
- Jól esik az aggódásod, de nem vagyok kislány, tudom mit csinálok. Csupán megpróbáltam, de te is elestél. Kérdem én, miért jöttél ide, mikor ki is lebegtethettél volna? Te is meggondolatlan vagy... *mutatok rá, hogy okosabban is megoldhatta volna, bár egy szavam nem lehet, hiszen a karomat is meggyógyította, de nem szeretem, ha kislányként kezelnek. Nem is akarok erről beszélni.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-08-21, 8:57 pm

*Na igen, miután sikerült megtalálnia a korcsolya pályát, már bent is eshet-kelhet, amilyen balfék ebben a sportágban, no meg persze Jackienek akar segíteni. Így mászik oda a lányhoz, s segít neki felülni.*
- Ha minden igaz, akkor csak megrepedt. *bólint, majd akkor óvatosan megfogja a lány karját, s előhúzva a pálcáját, azt egy gyógyító varázslattal rendbe is teszi. Viszont a kérdésre kicsit meglepődik, s felvont szemöldökkel figyeli annak reakcióját. Ez kicsit meglepte, mintha Jackie ódzkodna a mágiától.*
- Nincs mit. *bólint csak a köszönésre, de tényleg nem volt mit. Viszont kicsit bosszús, hogy a lány csak úgy egyedül jön-megy ezen a csúszós jégen, ráadásul kis híja volt, hogy nem törte el a karját. A meggondolatlan dologra meg csak felhúzza egyik szemöldökét, viszont elgondolkodik a hallottakon.*
- Ez eszembe se jutott. *teszi hozzá kissé meglepődött arccal, majd vállat von. Meglátszik, hogy néha elfelejti, hogy varázsló.* - Egyébként tudom, hogy nem vagy kislány. Csak aggódtam... De akkor most elfogadod a lebegtetést, vagy üljünk még itt egy kicsit a jégen? *pillant a lányra mosolyogva. Ő ráér, meg hát amúgy is, rég találkoztak, meg olyan szép a környezet. Na jó, ez volt a nyálas rész, úgyhogy hagyjuk is.*
- Amúgy miért nem korcsolyát használtál? *érdeklődik, ez valahogy csak most jutott el az agyáig, hogy ilyen helyeken általában korcsolyát használnak, és nem tornacipőt. Úgy kisebb a lehetőség, hogy az ember ekkorát essen. Vagy legalábbis nem annyira nagy az esély. Vagy mégis?* - Az elesést meg hagyjuk, ez a hét nem az én hetem. *teszi még hozzá egy fanyar mosollyal, majd akkor várja, hogy a jányzó mit reagál. Ő szívesen kilebegteti innen, ha szeretné, ha lebegni meg nem szeretne, akkor csak sikerül kettőjüknek együtt kimászni a jégről. Mondjuk, az biztos vicces mutatvány lenne, amennyire Tom szerencsétlen tud lenni néha, de hát ez van. Azzal élünk, amit kaptunk.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-08-21, 9:09 pm

*Szerencsétlenség történik köszönhetően meggondolatlan veszélykeresésemnek, mit én érdekes játéknak fogok fel, hiszen vonz a szokatlanság, és bár tudom magamról kétbalkezes mivoltomat, mégis megpróbálkozom, ám pórul járok. Hamarosan azonban egy ismerős siet a segítségemre, egészen pontosan Tom, akit régen nem láttam, de örülök a felbukkanásának, talán nem is választhatott volna erre jobb időpontot. Elsőként ő is körülményeskedik egy kicsit, de gyors terepszemle után már a karom kerül előtérbe.*
- Remélem... *sóhajtok fel, ám rövid úton meggyógyítja a karomat a kezdetleges visszakozásom ellenére is, ami a mágia iránti bizalmatlanságomból, tudatlanságomból fakad. Ez némiképp növeli bennem ezen világ szerepét, de túlságosan elfoglal az, hogy saját magammal törődjek, és Tommal, akinek megköszönhetem kezem épségét. Azért nem szeretem, ha kislánynak néznek, tehát mondata sem igazán esik jól, ezért is támadok vissza, de mint hallom nincs probléma, ezért bólintok egy kicsit.*
- Én még maradnék, a széléig elkecmergek. Majd ha nagyon nem megy. Szeretnék még egy kört menni a széleken. *engedek meg egy fáradt mosolyt, majd miután felmérem csuklóm épségét, éppen időben a hideg miatt óvatosan fel is tápászkodom kezemre támaszkodva, lassan felegyenesedve, megtartva egyensúlyomat, figyelve arra, hogy ne mozgassam a lábamat, nehogy elcsússzak.*
- Nem szeretném más után felvenni. *rántom meg a vállam rá se nézve a fiúra, ugyanis magam elé meredek igen koncentrálva, nehogy elessek. Talán kényes vagyok, de erre mindig is az voltam, a tisztaságra ilyen formában... nem zavar egy kis piszok, főleg, ha én szedem össze, de más után, olyan után akit nem ismerek... soha.*
- Nem a te heted? *pillantok rá kíváncsian, hátha mesél, ha már így megemlíti. Az emberek szeretik kibeszélni magukból a problémájukat, s míg figyelek Tom-ra, addig lassan csúsztatom előre egyik lábamat, kezeimet vízszintesen magam előtt tartva, hátha így jobban egyensúlyozok, és egyik lábam követi a másikat, lassan araszolok a szárazföld felé.*
- Egyébként úgy láttam nem tudsz korcsolyázni... hogy kerülsz ide? *kérdezek rá, kicsit vissza is tekintve, míg közeledem a cél felé, s ekkor jut csak eszembe, hogy nem illene itt hagynom a fiút, ezért meg is torpanok, egy kicsit tovább csúszva, pár karlendítéssel visszanyerve egyensúlyomat.*
- Jössz, maradsz? Kilebegtesselek, te is mész egy kört kívül? Hátha ott jobb, és nem ilyen veszélyes. *nézelődöm, ezzel felajánlva neki, hogy lehet a társaságom ebben ha szeretne, ugyanis nem vagyok olyan, aki könnyen felad bármit, én küzdök a célért, és nem nyugszom, míg nem megyek egy kört.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-08-21, 9:22 pm

*Hála az égnek, semmi komoly nem lett az iménti gyönyörű esésből, amit Jackie bemutatott neki, csak egy repedt kar. De ezt is sikerül meggyógyítania, így már minden tökéletes. Vagy legalábbis majdnem minden.*
- Rendben. *bólint, majd figyeli a lányt, ahogy óvatosan felkel a jégről, aztán elég fura pózban indul meg a jég széléhez. Tom nem tehet róla, de muszáj felnevetnie, ami inkább hasonlít egy csuklásra, de hát ez van. Megmosolyogja a lány mozdulatait, de ez nem gúnyos mosoly, csak jót mulat rajta, hogy Jackie milyen elszánt. Tetszik neki a dolog.*
- Jah értem. *von vállat. Neki ezzel soha nem volt problémája, de azt azért figyelembe kell venni, hogy míg Jackie lányból van, addig ő pasiból, vagyis sokkal több mindent elvisel. Legalábbis ilyen téren. Persze ő is szereti a tisztaságot, de ilyenek nem igazán zavarják, mint más után felvenni a korcsolyát. Már ha korcsolyázott volna valaha is.*
- Mondjuk úgy, hogy elég pocsék nap ál mögöttem. A tegnapi nem épp a legjobban alakult, mint kiderült, egy kissé paranoiás vagyok. *mondja, miközben figyeli, mit bűvészkedik Jackie, s ő maga is térdeire támaszkodva, amolyan négykézláb figyeli, hogy most mi van.* - Igazából úgy voltam vele, hogy felfedezem a kastély rejtett zugait, aztán ide lyukadtam ki. *válaszol, miközben figyeli a lányt, majd annak másik kérdésére bólint, és ő is kiaraszolgat a pálya szélére. Persze ő inkább marad négykézláb, nem akar megint hasra vágódni. Így is eléggé fáj az álla, amit sikerült bevernie.*
- Megyek veled egy kört. Legalább ketten szerencsétlenkedünk egyet, úgy biztos nem esünk el. *vigyorog, miközben úgy dönt, ideje talpra állni. Először egyik lábát helyezi a jégre, mármint a talpát, majd a másikat is, miközben óvatosan áll fel, két karjával egyensúlyozva. Tisztán látszik az arcán az összpontosítás, ilyenkor valahogy olyan furán néz ki, ráncolja a homlokát, erősen maga elé mered, két kezét figyelve, hogy ne essen el, majd kissé behajlított térdekkel, meg enyhén előre döntött törzzsel indul meg Jackie felé.* - De te se tudsz korcsolyázni. Mit szólnál hozzá, ha ügyesek vagyunk, akkor ezután meghívlak valamire a konyhában. Benne vagy? *nem mintha ennek sok értelme lenne, mivel a konyhában amúgy is ingyen kapják a kaját, de ez azért akkor is jó ajánlatnak tűnt, meg legalább nem kell egyedül téblábolnia.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-08-21, 9:33 pm

*Bár tervem szerencsétlenül alakul, ugyanis sikerül megsebeznem magamat, Tom segítségemre siet, így rövid időn belül rendeződik a szituáció egy része, s innentől kezdve a legfájdalmasabb feladat megoldva, tehát már a kijutáson ügyködünk, de nevetésére rosszallóan fordítom feléje a fejemet.*
- Megnéznélek ám téged is, hogyan jutsz ki... majd én is jól kinevetlek. *vágok vissza, de hangomban nem érződik igazi sértődöttség, ugyanis nem bánt meg a másik ezzel, de úgy érzem ugyan olyan esetlen mint én, tehát igazán nincs min vidulnia. Persze ügyetlenkedésem közben azért rá is fordítok időt, így kérdezősködik miközben kifelé kecmergek, de csak egy kitérő választ kapok, mire kicsit hallgatok, ugyanis nem tudom mit kéne mondani.*
- Hát... azért gondolom, vagy remélem nincs nagy baj. Majd minden úgyis megoldódik. Itt az ember elég paranoiás lesz... szerintem. Kihozza a mágia... *felelek neki végül valami okosat, ezzel próbálva megnyugtatni őt is. Tekintetem most visszatalál rá, és megmozdulására finoman elmosolyodok, de nem fűzök hozzá kommentárt, inkább saját magamra koncentrálva jutok el az utolsó pár méterre is, mikor ismét megszólal a másik.*
- Hát rendben, mozgás után nem árt valami. Mondjuk egy szörpre meghívhatsz, idefele útban van a nagyterem, tehát azt már meglátogattam, de biztos szomjas leszek. *egyezek bele ezzel, s megvárva őt lassan kezdek araszolni a kör kívülső peremén. Egy ideig nem szólalok meg, ugyanis arra figyelek, hogy nehogy elessek, de mikor belemelegedem, akkor már fejemet is a másik felé fordítom néha óvatosan, hogy vele is kommunikáljak, ha már mellém hívtam.*
- Amúgy hogy állnak a dolgaid? Tanulás? Most vannak a félévi vizsgák. *jegyzem meg, mivel kíváncsi vagyok rá, hogy hogyan halad. Én jómagam pontosan sehogyan, de bizonyára túljutok az első osztályon... Immáron kissé nagyobb lépéseket is megengedek magamnak ahogyan haladok, egy-két csúszást is, és figyelgetem a másikat, hátha ő is ráérzett az ízére.*
- Hogy megy? *kérdezem meg azért, hátha kell neki segítség, de azt hiszem a sérülést már ellátjuk. Természetesen megvárom, amúgy is a kör felénél lehetünk még csak.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-08-21, 9:44 pm

- Nyugodtan, neked szabad. *mosolyog a lányra, miközben ő maga négykézláb próbál meg kifelé kecmeregne a jégpálya közepéről. Kissé nehézkesen ugyan, de azért halad valamicskét. Viszont a hideg egy kicsit zavarja. Nem szokott hozzá, hogy ilyen hideg felületekkel találkozzon. *
- Van valami abban, amit mondasz. *helyesel a lány válaszára, miszerint a mágia paranoiássá teszi az embert. Tény és való, ő is eléggé az lett, mióta idekerült, meg úgy egyébként is, a gyerekkori élmények, meg a többi okosság. Szóval, sikerül közben talpra kecmeregnie, majd ő is apró, de végre biztos mozdulatokkal sikerül beérnie a lányt. Már csak pár méter választja el őket egymástól.* - Eddig minden jól halad. És neked? Nálad mi a helyzet? *kérdi kíváncsian, s az erős koncentrálásból néha Jackie felé pislog, hogy merre is van a lány. Nem lenne túl szerencsés egy másik irányba elmennie.*
- Elég jól. Már nem akarok folyton elesni. Tudod ott, ahol én lakom nincs jég. Így ez most egy kissé szokatlan. *teszi még hozzá, miközben beéri a jányzót, s ezzel együtt végre ő is nagyobb csúszásokat enged meg magának. Persze azért még óvatosan, karjaival szépen korrigálja magát. Úgy tűnik, jól jön, hogy jó az egyensúly érzéke, csak hozzá kellett szoknia ehhez a sima felülethez.*- Mit szólnál, ha nem csak szörpre hívnálak meg, hanem egy komplett vacsira. Én készítem. *pillog a lányra, s ekkor figyelmetlensége miatt sikerül ismét elhasalnia a jégen egy gyönyörű ide-oda rángatózás után a levegőben.*
- Pfuu… ez kész idegbaj… *nyögi, majd a hátára fordul, és nem tehet róla, muszáj röhögnie. Ennyire még ő sem lehet kétbalkezes, de úgy tűnik, mégis az. Pedig a repülés jól ment neki. Így most nagyban vigyorogva, csillogó szemekkel néz Jackiere, hogy neki vajon mi erről a véleménye.* - Na, mit mondasz? *ha már úgy is áll a vacsora meghívás, meg amúgy is. Legalább jót nevetnek azon, hogy milyen két ballábasok tudnak lenni néha.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-08-21, 9:59 pm

*Miután sikeresen megoldjuk a szituációt, kifelé indulunk a pályáról, hogy még egy kört tegyünk, immár remélhetőleg elkerülve a sérüléseket, mikor is szóba jön nevetséges kinézetünk.*
- Miért is? *kérdezek rá meglepetten. Szerintem a pofátlanság pofátlanság mindenkitől, legyen az nő vagy sem, bár ez nem számít annak, mégis csipkelődés. Szabad csipkelődnöm, mert én én vagyok? Nem igazán értem. Tom bizonyára megmagyarázza így kifelé haladva kerül szóba új téma is, immár egy kissé biztosabb talpakon állva, míg a koncentrálás közben figyelgetem a másikat is, hiszen velem tart, rá is kell szentelni másodperceket, szeretem a társaságot.*
- Hát, azt hiszem boldogulok. Még kicsit szokatlan, és ismeretlen, de biztosan átmegyek a vizsgákon. *vonom meg a vállam, és bár hangom kissé halk, de mégis úgy látszik, hogy ilyen téren magabiztos vagyok: befektetett tanulással bármit el lehet érni. Elég magolni, egy picit gyakorolni, és máris átjutok, ha nem is tökéletes eredménnyel.*
- Egyébként a te napjaid hogy telnek? Jól vagy? *kérdezősködöm, s mivel eszembe jut, hogy talán ő is így értette a kérdést, ezért én is elgondolkodom a sajátjaimon. Hát... csendesen, de megvagyok, nincs sok mesélni valóm. Egyszerű lány vagyok.*
- Én megvagyok, tanulgatok, meg felfedezek. Néha találkozom ezzel-azzal. *rántok vállat ismét, míg tovább haladunk a körön belül, s hamarosan magunk mögött is hagyhatjuk a helyet, legalábbis ahogyan hallom, Tom vacsorára hívna meg. Hm... ez most vajon milyen felkérés? Lesütött szemmel gondolkodom, ugyanis nem akarom megbántani azzal, hogy semmit nem ennék, de éhes nem vagyok: előbb említettem, hogy a nagyteremben már jártam. Rosszullétig nem tömöm magam, és nem tudom, hogy érdemes volna-e elindulnunk ilyen irányban. De ciki... most mi legyen? Gondolkodásomból a fiú ügyetlensége szakít ki, ezért oda is kapom a fejemet, hogy aggódva pislogjak rá.*
- Megvagy? Mindjárt kinn vagyunk, ideje menni... *mondom, s oda is csúszkálok hozzá, hogy felsegítsem, ha engedi, és akár így, vagy akár úgy, de most már a szárazföld felé veszem az irányt.*
- Ne haragudj Tom, ez kicsit rossz szituáció, mert mint már mondtam, ma már ettem... elég lesz egy szörp, de ha gondolod halaszthatjuk máskorra a vacsorát. *nézek rá, bár még mindig nem tudom, miképpen is kéne kezelni ezt a meghívást. Innentől rajta áll, hogy merre megyünk, én ugyanis kiérek, és az ő válaszát várom.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-08-21, 10:12 pm

- Mert csak. Ne kérdezz ilyeneket. *vigyorog vissza a lányra, miközben sikerül közelebb araszolnia hozzá a jégen, s közben új témákat is felhoznak.* - Tuti. Nem úgy ismertelek meg, mint aki megriad bármitől is. *pillant Jackie felé biztatólak, szerinte a lány ügyes lehet, és ha olyan a kitartása, mint amit most lát, akkor tuti meg lesz neki minden. Lehet, nem a legjobb eredményekkel, bár ki tudja. Minden előfordulhat.*
- Aha. Némely nap kissé szörnyű, de az ilyen napok, amikor nem kell rossz dolgokon gondolkodnom, a legjobbak. *válaszol, miközben sikerül a lány közelébe jutnia, és néha megenged magának egy-egy csúszást, persze csak óvatosan. Nem szeretne ismét elesni. Közben meghívja Jackiet vacsorára is, akkor nem kéne olyan hamar elválniuk egymástól, és lehet, hogy Tom önző, de most nem szeretne egyedül maradni. Így miután meghívta a lányt, és megpróbál nem elesni, mégis sikerül neki hasra vágódnia. Úgy tűnik, ez nem az ő sportja lesz, az is biztos. Így most a hátára fordulva pillog a lányra, hogy mit mond. Közben azért örül, hogy segítenek neki felkecmeregni, s el is fogadja a felkínált segítséget. Így ismét a talpain állhat, miközben kifelé haladnak a pályáról a lánnyal.*
- Rendben, ahogy jónak látod. *bólint kissé csalódottan, de aztán vállat von, és ismét felvonja a szokásos mosolyát. Nem lett megbántva, meg semmi ilyen, úgy hogy nem is kell rosszul éreznie magát.* - És melyik szörp a kedvenced? Vagy melyiket szereted? *na most ez lehet ugyan az a kérdés lett feltéve két féle képen, de hát no, kissé talán megzavarodhatott az eséstől még nem olyan régen. Közben ki is érnek a pálya szélére.*
- Akkor irány a nagyterem? *pillant kíváncsian útitársára, s reméli, akkor együtt indulnak a nagyterem felé, hogy elfogyasztanak egy adag szörpöt. Azaz kettőt, ha két főre bontjuk.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-08-21, 10:22 pm

*Végre egy kicsit beszélgetünk is a jégen, miután elcsendesültek a problémák, így bár kíváncsi vagyok az indokra, Tom nem árulja el, hogy miért lehetne nekem nevetni. Csak elmosolyodom, és vállat vonok, nem fogom feszegetni a témát.*
- Köszi. *mosolyodom el, mivel aranyos, hogy így támogat engem és biztat, de szerintem ez elvárandó olyanoktól, akikkel nem vagyok rosszban. Persze, hogy ne csak rólam beszéljünk, ügyetlenkedésem közben felé is pillantok, mialatt haladunk, és érdeklődök is, mire érdekes választ kapok, de csupán lassan bólintok egy nagyot komolyan.*
- Hát igen... nem voltál sehol nyaralni? *ötlik fel bennem hirtelen a kérdés, hiszen az általában eltereli az emberek figyelmét a kellemetlenebb gondolatokról, ott kikapcsolódhatnak, hátha a fiúnak is erre lenne szüksége. A magam részéről én nem voltam, de nem is bánom: ez a hely elég varázslatos ahhoz, hogy ha a jó oldalát nézem, nyaralás legyen. Végül kis ügyetlenkedést követve a cél vége felé egy vacsorameghívás is történik, és amilyen finoman csak tudom, de sajnos visszautasítom Tomot, hiszen ez nem a legjobb alkalom. Oldalpillantásból mérem fel, hogy megsértődött-e, s bizonyára nem esik jól neki, de nem látszik kifejezetten feldúltnak, ami azért megnyugtat, hiszen ez nem volt szándékom.*
- Akkor szörp, és esetleg máskor más. *bólintok rá mosolyogva, miután már ki is kerülünk a szárazra, tehát egy kicsit letörölgetve a talpamat indulok meg biccentve kérdésére, míg gondolkodom.*
- Nem vagyok nagy szörpös, inkább teát iszom, de az most meleg lenne. Talán valami gyümölcs... málna... eper. Inkább eper. *pillantok rá, s ha ő is jön, akkor elindulok a nagyterem felé. Nem sietek, de mivel jóval gyorsabban haladunk nem csúszós felületen, örvendve ki is használom ezt, s abból adódóan, hogy a nagyterem nincs messze, hamar eljuthatunk oda, pár percen belül, mialatt gondolkodom.*
- Te hogy állsz ezekkel? Ételekkel-italokkal? *kérdezősködöm tovább, s bár nem érintünk mély témákat, mégis, ezek a kérdések jók a másik megismerésére. Talán mesélek is neki, ha leültünk picit.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-09-13, 8:56 pm

*Csendesen lép be az alacsony, sötét hajú lány a helyiségbe, ahol a koripálya található, s mögötte bevitorlázik famulusa is. A leányzó hosszú farmert és fekete topot visel ma. Kifejezetten jól érzi magát, mióta elmúlt a nyár és vele az a brutál meleg, amit ő soha nem lesz képes megszokni. Finom kis szeles ősz van, ez a neki való. No meg a jég, melyre azonnal be is siklik, miután jó erősen meghúzza a csatokat a koriján. Fülébe dug két apró fülhallgatót, majd lenyomja a gombot az mp3-lejátszóján, hogy a zene ritmusára mozoghasson a jégen. Ugyan sosem tanult szinkronkorcsolyázni, s nem is ez a célja jelenleg, hogy egy egyedi és kissé alternatív jégtáncelőadást tartson, de remekül kikacsolja az egész délutáni tanulás után. Famulusa a pálya szélén, a korláton foglal helyet, s tekintetével végig követi gazdáját, ki mindenről megfeledkezve szánkázik ide-oda a jégen ilyen-olyan fura, erősen behatárolhatatlan, vagy furcsa mozdulatokat téve, ami egy küldő szemlélő számára meglehetősen mulatságos lehet.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2012-09-13, 9:04 pm

*Bár még csak közeleg a tél, én mégis úgy érzem, hogy jó lenne ismét egy kicsikét egy régi szenvedélyemnek hódolni, mely nem más, mint a jégkorcsolyázás. Norvég vagyok, így elég sokszor volt már lehetőségem a jégen siklani és bár profi egyáltalán nem vagyok belőle, mégis szórakozni jó. A mai nap mivel már nincs olyan nagy kánikula, így a rövidnadrágot lecseréltem egy fekete színű hosszúnadrágra, lábaimra most sportcipő került és felső testemet pedig egy fekete top takarja, melyből nem sok látszik, hála a kapucnis pulcsinak, melynek cipzárja háromnegyedig fel van húzva, a csuklya pedig a fejemen van. Kezeimnél könyökömig még feltűrtem a puha anyagot, így nézek hát most ki, miközben végighaladok a hosszú folyosókon, egy pillanatra lelassítva a lénylabor előtt, ahol most az elsősöknek folyik éppen az előadás, majd fejet csóválva, kis mosollyal ajkamon haladok tovább a korcsolyapálya felé.*
~ Kíváncsi vagyok, hogy idén hányan buknak meg. ~ *nem kárörvendés az, ami most bennem van, de én is azt a hitet vallom, mint egykor a németek... a gyengék elhullanak, az erősek pedig megmaradnak. A kapucninak hála nem sok látszik arcomból, de mégis kivehetőek zöld, csillogó szemeim, melyeket fekete smink keretez, illetve hosszú, fekete hajam, melyből jó pár tincs már kibújt a ruha alól. Kezemet a kilincsre teszem, ahogy megérkezem a teremhez majd már be is nyitok, az ajtót pedig egyszerűen húzom be magam mögött és csak ez után nézek körbe a terembe. Egy lány a jégen, illetve egy sólyom a korláton, ez csak Illya lehet.*
- Szia! *bár szavaimat nem biztos, hogy hallja, így intek is felé jobbommal, ha pont irányomba néz, majd már a szekrény felé is lépek, ahol egy 40-es méretű korit veszek elő és ledobom magam az egyik székre, amíg átszerelkezek, ugyanis nem fogok sportcipőbe a jégre lépni, van eszem. A lányt nem tartom fel, tehát ha nem foglalkozik velem, akkor nem teszi, így miután nagyjából 3 perc elteltével már kész vagyok, én is a jég felé indulok, majd rálépek és eleinte csak lassú, egyszerű mozdulatokba kezdek, hogy visszaszokjak a jégre, de időnként a másik felé is eltekintek, hátha akar egy kicsit dumálni, mert nekem nem lenne ellenemre. Mióta Nillel beszéltünk és... hát igen, talán valami ismét alakulgat, a háborúnak talán vége én is boldogabb vagyok, mintha kezdene visszatérni a normális Daphne, nem a régi, aki már nincs és nem is az az új, hanem egy olyan, aki igazán én vagyok.*