Curriculum- első emeleti folyosó

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-01-02, 11:44 pm

*A folyosón, viszont egy másik fura vízhang is feltűnik, méghozzá léptek, egyenletesek, és lassúak. A fiú most egyedül van, amúgy is nehezen megy, nem akarja hogy a farkasa is még siránkozzon, meg idegesítse mellette, főleg hogy elviekben hivatták őt, személyesen Fenris prof. A fiú még személyesen nem beszélt vele, de hát úgy tűnik ennek most jött el az ideje. Talán ha tegnap tudott először normálisan lábra állni, bár félig meddig az ő makacsságának köszönhető hogy nem gyógyult meg hamarabb, és bizony a térdébe lévő törést, ami már múlófélben van még mindig érzi. A többi zúzódás már túlélhető. Na de ahogy sántikálva halad a folyosón, észre veszi Azariat. A lányra sokat gondolt, de valahogy ez az egész kavarc mostanában teljesen elvette az idejét. Na meg Azaria is megvakult, a fiú pedig el tudja képzelni, hogy ennél nincs rosszabb. Így aztán amennyire csak tudja felgyorsítja a lépteit, és mentében fogja meg a leányzó kezét.*
-Szia...*mondja kissé csendesen, bár hangján látszik, hogy nincs túl jól, de valahogy vissza tért belé az élet amikor meglátta a másikat. Így ha a lány észre veszi gyengéden meg is állítja, majd átöleli őt, egy puszit nyomva a nyakára, s egy pillanatig meg se mozdul. Ezután is csak minimális távolságra, hogy beszélni tudjon*
-Hiányoztál.....Még mindig semmi javulás?*kérdezi, miközben arca komolyabb , szomorúbb is lesz, hiszen átérzi ezt a rosszat, viszont ekkor jut eszébe, hogy hova megy, és egy pillanatra el is gondolkozik.*
-Mr Fenrisnél van valami dolgom. Hivatott. Szeretném ha velem jönnél.*mondja komoly hangon, de mégis lágyan, s remélhetőleg a lány bele is megy a dologba. Ha igen akkor kissé átkarolva vezeti őt el az Északi főtoronyig.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-01-03, 12:01 am

*Az, hogy lépteket hall a folyosón, nem jelent igazán semmit, hiszen nem egy diák jár a Mysterioba. Mindenesetre amikor megfogja valaki a kezét, hirtelen rántaná el, de ekkor hallja hozzá a hangot is, így ajka mosolyra húzódik, hiszen sokat gondolt ám erre a fiúra, így hát próbálja tekintetével őt keresni.*
- Varg... szia. *viszonozza az ölelést is, két kis kezével átölelve a másikat, majd pillanatok múlva egy puszit lehel a fiú ajkára, hogyha ez sikerülni fog. Na de végül csak meglepetten hallgatja hangját és rázza meg kissé fejét is.*
- Sajnos nincs semmi, de már kezdem megszokni. *hazudja szépen, hiszen nem akarja még jobban elszomorítani szerelmét és saját magát se, nem kell Vargnak tudnia, hogy mit tervez, bár azért elbúcsúzni nem ártana tőle... vagy az csak fájó lenne és a fiú meg akarná akadályozni? Végülis, senki másnak nem hiányozna, csak neki... na de ez a gondolat most megszakad, amikor hallja, hogy a lány magisztere hivatta a fiút.*
- Mit akar tőled? *bukik ki belőle a kérdés, majd mielőtt még bárhová is húzná a fiú, kissé megszorítja a kezét Azaria és elkomolyodnak szép vonásai.*
- Merre voltál? Se karácsonykor, se szilveszterkor nem láttalak... én... én nem tudom Varg, hogy nekem ez így menni fog-e... *hajtja le fejét, hiszen ez a vakság mindent elrontott és azt se tudja, hogy kedvese kivel volt és mit csinált. Persze, hogy előjön az a fránya féltékenység is és ez látszik ám rajta, hiszen még nyel is közben. *
- Mindegy, majd utána megbeszéljük, menjünk. *rázza meg inkább fejét, hiszen addig még ráérnek ezen gondolkodni, de mindenesetre Varg nem tudhatja meg, hogy miért akarja eltaszítani magától és akár össze is veszni vele... ha már nem lesznek együtt, nyugodtabban vethet véget az életének, minden egyszerűbb lesz, legalábbis talán az ő számukra az. Így hagyják hát maguk mögött a Curriculum-ot és térnek fel az északi főtoronyba, meg sem állva Lucius szobájáig.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-01-29, 8:23 pm

*Ha nem is túl régóta, de egy ideje azért már az iskola tanulóinak sorait erősíti Christian is, így pedig nem ártana egy kicsit jobban megismerkednie a kastéllyal. Ilyen célból indult útnak vagy egy jó órája a srác, s egy két helyen már meg is fordult. Kék farmer, s egy fekete ingszerű póló, valamint egy szürke sportcipő. Ebben a felszerelésben lép ismét Christian az első emeleti folyosóra, miután végignézte, miket is rejt az iskola trófeaterme. Érdekelte, miféle díjak sorakozhatnak ebben a teremben, ezért tért be ide, de a látvány, ami fogadta, még jobban megfogta, mint néhány kupa, amit mondjuk az elmúlt évek -vagy inkább évszázadok- győztes kviddicscsapata szerzett. Itt különféle varázstárgyaknak adnak otthont a vitrinek, melyek kinézetre is már nagyon érdekesnek tűnnek, de szerencsére még leírás is van hozzájuk, így még izgalmasabb. Viszont már a végére ért a felhozatalnak, újra pedig nem akarja máris szemügyre venni a tárgyakat, máskor is lesz még rá lehetősége, tehát irány ki a folyosóra, ahol aztán majd folytatja útját az iskola egy másik szegletébe. Ez a folyosó sokkal világosabb, mint amelyiken a tegnapi óra volt, de ez nem csoda, hisz ez a föld felett van. Ennek pedig megvan az az előnye is, hogy vannak rajta ablakok, melyeken most épp ki lehet bámulni a tiszta, csillagos égre, amit egy pár perc erejéig Chris meg is tesz.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-01-29, 8:25 pm

*Hosszú idő eltelt már, amióta nem igazán találkoztam a barátaimmal, akik hiányoznak, nem is picit, de hát nincs mit tenni, a tanév elkezdődött és valószínűleg Sairus és Scott is tanulnak. Eddig legalább néha összefutottunk, de mostanság. Unatkozva battyogok lefelé a déli főtoronyból, meg sem állva az első emeletig és hogy mi a célom? Semmi, tényleg semmi, csak egy kis séta, amely talán jól fog esni. Egy fekete hosszú nadrág van ma rajtam, egy világoskék, V kivágású felsővel és egy fekete kis kabáttal, melynek cipzárja ki van cipzározva, tehát pólóm is látszik, akár csak a nyakamban lévő gyönyörű medál, melyek a hold különféle ciklusait ábrázolják. Kedves ajándék volt egy kedves fiútól és még mindig nem tudom, hogy mivel háláljam majd meg neki, de egyszer talán lehetőségem nyílik rá. Mindenesetre kissé megigazítom fekete hajam, majd ekkor sétálok el egy sarkot és pillantok meg egy fiút. Így látásra ismerős, de nem ugrik be rögtön, hogy vajon honnan is, de azért közelebb megyek hozzá.*
- Szia. *köszönök rá bizonytalanul, szépen hátratéve kezeimet, melyeket össze is kulcsolok és úgy pillantok fel rá, kékségeimmel arcát fürkészve és hirtelen meggyullad fejem fölött a körte.*
- Te is ott voltál árnymágián... öhm, Hecate vagyok. *állapítom meg gyorsan, majd zavart mosolyommal nyújtom felé vékonyka kacsómat.* - Nagyon örvendek. *a nevére sajnos már nem emlékszem, szánom-bánom, de nem tudok mit tenni.*
- Megzavartalak? Mert akkor elmegyek ám. *kérdezem kifelé tekintgetve, hiszen nem tudom, hogy most vajon jó, hogy itt vagyok vagy azt kívánja, bárcsak máshol lennék. *
- Láttam neked is ment a tűz az árny ellen, jó volt. *próbálok valamiféle beszélgetést kezdeményezni, kissé esetlenül ugyan, de legalább próbálkozom és a kedves mosolyom se akar ám eltűnni szép arcomról.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-01-29, 8:52 pm

*Végezve a trófeateremben tett kis látogatásával, Christian már ismét a folyosót járja, csendben, egymagában, amikor egyszercsak megpillant a sarkon befordulni egy ismerős leányzót. Nevet nem tud passzítani az arc mellé, de biztosan tudja, hogy ismeri, ahogyan azt is, hogy honnan, így mikor odalép, s ráköszön, egy apró mosoly mellett felel.*
-Szép estét. *így szemtől-szemben jobban szemügyre tudja venni a lányka vonásait, jobban, mint az órán, amit fel is emleget a lány.*
-Aha, ott. Én voltam a másik, akit még elkaptak. *kicsit ő is zavarban érzi magát, bár nem igazán érti az okát, de végül csak gyorsan kezet nyújt, finoman megszorítva a másikét.*
-Christian. *mutatkozik be ő is, majd picit gondolkodni kezd, de hangosan, mivel magától nem jön rá a válaszra.*
-A Hecate milyen eredetű? Olyan érdekes a csengése és ismerős is, de... *húzza el kicsit a száját a magyarázkodás közben, majd csak egy kis mosollyal bólint.*
-Úgyszintén. *tényleg örül neki, hogy összefutottak, hisz így legalább mondhatni lesz egy ismerőse végre -igaz, Zoárd-al is váltottak pár szót, de azt még kevésbé lehet ismeretségnek nevezni-. A kérdésre viszont csak meglepődve pislog párat.*
-Mi? Ja nem, dehogy. Örülök, hogy összefutottunk. *mosolyog most már biztosabban, hisz tényleg nem zavarja a másik, inkább örül egy kis ismerkedésnek. A téma pedig ismét a közös óra lesz, méghozzá ott is a hasonló élmények.*
-Aha, te is ügyes voltál. Nem tudom, honnan ugrott be végül, de legalább jóra gondoltunk. Azért elég necces volt, hogy semmi segítség nélkül tesztelt minket az a tanársegéd lány. *a nevét még nem sikerült megjegyezni, de talán egy-két óra múlva már meg fog maradni, vagy ha netán összefutnak valahol.*
-Csak lestem, mikor elkapta a lábadat, aztán éreztem, hogy valami húzza az én kezemet is. *mesél tovább mosolyogva, majd egy kérdéssel folytatja.*
-Az a srác amúgy megbékélt, akit megpörköltél egy kicsit? *fogalma sincs róla, hogy ki az a fiú, de azt látta rajta, hogy eléggé felkapta a vizet.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-01-29, 9:01 pm

*Csak mosolyogva köszönök rá a fiúra, kit nem tudok rögtön hová rakni, csak annyiban vagyok biztos, hogy már láttam valahol, de amikor tovább nézem, már be is ugrik nekem a fiú, akit árnymágián láttam.*
- Igen-igen, már tudom. Csak olyan sokan járnak ide, én pedig még néha hajlamos vagyok nem felismerni az embereket. *szabadkozom picit, remélve, hogy szavaim nem bántóak, hiszen Kyle-al se akartam én bunkó lenni és nem is érzem úgy, hogy az lettem volna, egyszerűen az a fiú furcsa úgy, ahogy van. Mindenesetre kezemet nyújtom felé, hogy bemutatkozzunk és amikor hallom a nevét, már be is ugrik, így biccentek, kicsit meg is rázom a kezét, majd eleresztem és ahogy szinte mindenki más, úgy Chris is fenn akad a nevemen.*
- Görög... egy holdistennőt hívnak így. *magyarázom meg rögtön és ahogy hallom, hogy ő is örül a találkozásnak, csak még szélesebbé válik szép mosolyom, azért örülök neki, hogy nem vagyok rögtön elküldve.*
- Igen, kissé paráztam én is, azért mentem Axel mellé. Ő volt az egyetlen ismerősöm a teremben, aztán bár összekaptunk, de gondoltam miért ne. *simítok végig egy fekete hajamon, majd kissé felnevetek, ahogy hallgatom Chris élménybeszámolóját a dologról.*
- Nem is tudom, valahogy én akkor hirtelen kapcsoltam, hogy így kéne védekezni... nem tudom, hogy honnan jött. *magyarázom jókedvűen, majd amikor Axelről kezd el érdeklődni, csak bólogatni kezdek.*
- Persze, utána elmentünk motorozni egyet. Jó fej srác, bár nem viselte jól a visszautasítást. Én nem vagyok olyan lány, mint amilyet ő hitt, hogy pár jó szó és megkaphat. Szóval tudni kell vele bánni. *vigyorodom el, hisz jó volt az az este, a motorozás meg minden, de szerintem én soha nem fogok a szöszivel kezdeni.*
- Mondjuk meg tudom érteni, hogy kiakadt, én is rosszul viselném, hogyha megpörkölnék a hajamat. *jegyzem meg, majd kitekintek az ablakon és végül ismét Chrisre pillantok.*
- Van valami terved mára? Csak mert szívesen csatlakozom hozzád... megöl az unalom és legalább megismerhetlek egy picit, már ha te is hagyod természetesen. *teszem még hozzá kedvesen, miközben átölelem magam kezeimmel, hiszen kánikula sincs idebent.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-01-29, 9:23 pm

*Egy kis gondolkodás után, de végül mindketten rájönnek, honnan is ismerik egymást, a lányka pedig magyarázkodni kezd, mire Chris csak megrázza kicsit a fejét.*
-Semmi gond. Amúgy sem mondhatnám, hogy túlzottan kitűnök a tömegből, főleg ami az ismerőseim számát illeti. *feleli egy kis mosollyal, amiben egy kis szájelhúzás is észrevehető lesz. Na igen, nem örül a dolognak annyira, mint amilyen lazán veszi így külsőre, de hát ez van, idővel azért csak szerez ismerősöket. A bemutatkozáson is hamar túlesnek, a srác viszont fennakad a leányzó különleges nevén, ami felől picit érdeklődni is kezd. A válaszra viszont elkerekedett szemekkel reagál.*
-Hűha. Nem tudom, mikor olvastam görög holdistennőkről, de valahonnan akkor is ismerős ez a név. Amúgy nagyon szép. *mosolyodik el, majd a lányka nyakában lógó medál felé mutat.*
-Az pedig jól illik akkor hozzád. *érdekes egy medál, annyi szent, viszont mégsem ez a továbbiakban a téma, hanem inkább az árnymágia.*
-Áh, Axel. Gyűlnek itt a nevek. Már csak egy-egy archoz kéne őket megjegyeznem és mindjárt jobb lenne. *nevet fel kicsit, bár azért Axel arcára még emlékszik így két nap múlva is, bár a szeme színét azért nem tudná megmondani, de úgy nagyvonalakban rémlik a srác.*
-Szóval te már büszkélkedhetsz sok ismerőssel? Jó neked. *fűzi még hozzá, majd csak hallgatja az árnyak elleni védekezéssel kapcsolatban Hecate szavait, amire csak bőszen bólogat. Ő is valami hasonló isteni szikrát kapott, szerencséjük volt. Viszont a tűz nem csak az árnyak ellen jó, Axel hajának egy részét is sikerült vele eltüntetni, aminek nagyon nem örült akkor a srác, a továbbiakról pedig nem tud Christian, de ahogy hallja, nem volt gond.*
-Na, az jó. Mármint, hogy megbékélt. Bár azért ahogy hallom, ellenszolgáltatást is kért volna. *nem is érti, hogy gondolta Axel, hogy egy kis motorozással egyből a lány ágyába juthat. Neki ilyen eszébe se jutna, de hát minden ember más és más. A lány viszont ismét visszatér a leégetett hajra, mire Chris is elvigyorodik.*
-Hát, nekem nincs olyan hosszú, mint nektek, de én se örülnék neki, az tuti. *jegyzi meg széles mosollyal, majd az újabb kérdésre csak körbepillant, majd vissza Hecate szemeibe.*
-Igazából csak egy. Nem eltévedni és visszajutni a szobámba. *egy kis mosoly ismét az arcára ül, majd folytatja.*
-Óra előtt szinte az összes szintet végigjártam, mire megtaláltam, hol is leszünk. Szóval gondoltam kicsit körbenézek, mi merre van, hogy máskor könnyebben menjen, bár gyanítom, hogy párszor még hasonlóan fogok járni. *nincs mit tenni, egy ekkora idegen kastélyban könnyű eltévedni.*
-Ha nem túl unalmas program, akkor szívesen látlak, és örömmel ismerlek meg én is jobban. De ha netán jobb ötleted van, azt is meghallgatom. *igazából bármi jó, csak végre társaságban legyen, aminek az, ha Hecate nem hagyja itt, máris megfelel.*

//fagy//

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-03, 1:18 am

//olvad//

*Nem tudom rögtön, hogy honnan is ismerem ezt a fiút, de hamarosan már eszembe jut, hogy bizony Árnymágián futottunk össze. Ahogy viszont meghallom, hogy nem tűnik ki a tömegből, csak picit megértőbbé válik az arcomon lévő szép mosoly.*
- Majd beilleszkedsz, nekem se ment rögtön. Én már egy ideje itt vagyok, talán azért ismernek többen, de én se nevezhetném magam nagyon központi személynek, de nem is szeretnék azzá válni. *mesélgetem egy kis vállrándítás után, majd végül bemutatkozunk egymásnak, így kerül előtérbe ismételten a nevem, amelyre mindenki rákérdez, mily meglepő, de nem bánom.*
- Köszi, nekem is tetszik. *mosolygok még mindig, majd ahogy a medálom felé tekint, csupán csak kezemmel hozzá érek, majd tenyerembe zárom.*
- Egy jóbarátomtól kaptam, bár akkor még nem igazán ismert. Mindenesetre kedves ajándék volt. *emlékszem vissza arra a napra, amikor először láttam Scottot. Na de mindegy is, nem akarok most rá gondolni, majd egyszer talán ismét összefutunk, esetleg felkeres, ha pedig nem, majd írok neki egy levelet és becsúsztatom az ajtaja alatt. Viszont most már az óráról folyik tovább közöttünk a beszélgetés, így Axel is előtérbe kerül és csak elmosolyodom, ahogy figyelem, hogy Chris próbál ismerkedni a nevekkel.*
- Hát igen, alakulnak az ismerősök. *döntöm picit oldalra a fejem, viszont a kis mesélésem után úgy tűnik, hogy sikeresen félreért a fiú, így két kezemmel védekezem, hogy az nem úgy volt.*
- Nem-nem, most semmi ilyesmi nem volt. Mikor megismertem Axelt, akkor próbálkozott. Viszont akkor kiosztottam, most pedig már csak barátként tekint rám. Ismerősként. *javítom ki magam, hiszen barátok még nem vagyunk, de talán idővel majd jobban sikerül megismernünk egymást. Viszont ahogy a fiú mesélni kezd az óra kezdetéről, szemeim felcsillannak.*
- Én is ugyanúgy jártam, kicsi bénázás volt részemről, meg szerintem izgultam is, pedig elég sok helyen jártam már a kastélyban és Seol szigetén is. *fűzöm hozzá, majd érdeklődni is kezdek, hogy volna-e kedve még eltölteni velem egy kis időt. Ahogy hallom, pozitív válasz érkezik, bár igen csak szerényen, így csak elkapom a csuklóját, majd gyengéden magam után kezdem húzni.*
- Jajmár, ne légy ilyen, tökéletes társaság leszel. Menjünk le a konyhába, csinálok előbb egy forró csokit, mert majd megfagyok, utána pedig elmehetünk, ahova szeretnél. Megfelel? *engedem el zavartan, hogy nem-e volt baj az, hogy így hozzá értem és még egy kis pír is kerül szép orcámra. Na de hogyha Chrisnek nincs ellenvetése, akkor a konyha lesz az első úti célunk.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-03, 1:52 am

*A fiú még nem igazán rendelkezik sok ismerőssel, és ez még enyhe kifejezés, bár talán az enyhítő körülmény, hogy még nincs is az iskolában túl régóta. Ahogy viszont meghallja Hecate bíztató szavait, csak kissé elmosolyodik.*
-Remélem azért az a majd nem fog olyan lassan menni. Rossz ennyire... kívülállónak lenni, nem ismerni senkit. Bár legalább veled sikerült már viszonylag hosszabban elbeszélgetnem. Eddig ez a rekord. *vigyorodik el picit a srác, hisz azért nem fogja annyira búra ereszteni a fejét, csak hát jobb lenne mégis, ha több ismerőse lenne, de ahogy Hecate is mondta, majd idővel. Közben viszont a bemutatkozás is megtörténik, így kiderül, hogy a lány egy holdistennőről kapta a nevét, ehhez pedig jól passzol a medálja. Ahogy a dícséret utáni mozdulatból Chris leveszi, a medál hordoz valamiféle jelentést a lányka számára, így csak rábólint szavaira.*
-Figyelmes. *jegyzi meg röviden a fiú, de már tovább is lépnek, s az árnymágia óra kerül szóba, pontosabban onnan egy srác, aki szintén Hecate ismerősének mondhatja magát. Viszont úgy tűnik, Christian kissé félreérti a leányzó szavait, így Hecate kissé hadonászva kezd ellenkezni, majd ki is javítja gyorsan a tévedést.*
-Oh, értem. Így mindjárt más. Vagyis másabb. *persze Axel célja attól még ugyanaz volt, csak nem akkor, mikor Chris gondolta, de hát úgy tűnik, hogy legalább felfogta a srác, bár ahogy a görög lányka korábban említette, kissé nehezen fogadta a visszautasítást. Mindegy is, igazából ez Hecate dolga, hogy kinek mit enged meg és mit nem, így inkább Chris az óra előtti bolyongásáról mesél kicsit, és ahogy hallja, a lány is ugyanígy járt, így az ő szemei is felcsillannak kicsit, s mosolya is kiszélesedik.*
-Komolyan? Azt hittem, csak én vagyok ilyen szerencsétlen. Mármint nem úgy értem... *kezd el mentegetőzni a végén, hisz nem akarja ő lebénázni a lányt azért, mert ő se talált oda, főleg nem elveszíteni új ismerősét.*
-Amúgy... ha már ennyi helyen jártál. Esetleg lenne kedved majd kicsit körbevezetni? Én is megtudnám, mi merre van, benned pedig jobban megmaradnának a helyek, mert ahogy mondtad, még nem megy mindig minden elsőre. *egy kis mosolyt is fűz az érdeklődés mellé. Nem akar ő tolakodó lenni, de hát eddig ezt a lányt ismeri a legjobban, ráadásul elég kedvesnek tűnik és eddig jó kettejük között a viszony, így talán ő sem bánna néha egy-egy közös sétát. Most viszont Hecate érdeklődik, hogy Chris merre menne, de neki igazából nincs célja, s ezt talán kissé szerényen is mondja el, mire a lányka elkapja kezét, s húzni kezdi maga után. Pár szót gyorsan el is hadar a lány, majd elengedi Chris kezét, s kissé elpirulva pillant a srácra, aki előbb kezeikre tekint, majd vissza a kék szemekre, s kissé elmosolyodik.*
-Nekem tökéletesen. *biccent egyet, majd csak folytatják útjukat a konyha felé.*
-Amúgy, ha nagyon fázol, szívesen odaadom a felsőmet. Igaz, nem túl vastag, de azért melegít valamennyit. *nyúl a cipzár füléhez a srác, hogy ha kell, tényleg odaadja a ruhadarabot, hisz alatta van még egy ing, s bár neki sincs melege túlzottan, azért szívesen segít Hecatenek.*
-És mióta vagy itt egész pontosan? *tesz fel még egy kérdést séta közben, hisz elmondása szerint ő már egy ideje azért a suliban van, nem úgy, mint Christian.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-13, 9:11 pm

* Egy könyv mindig van nála, mert manapság művelődik, ami nem rossz rá nézve. Máshoz úgy sincs nagyon kedve, így csak az olvasás maradt. Mivel a szobájában nem akar lenni, így egy olyan helyet kell keresnie, ahol világos van és tud olvasni. Most a folyosót választotta, de hogy miért azt maga sem tudja. Egy kicsit beljebb mászik, majd az egyik ablakpárkányra letelepszik és a hátát a falnak döntve kinyitja ott ahol tart. Bele is olvas és jobban szeretne megint jegyzetelni, de most ez elmarad asztal, papír, és toll hiányában. Nem is nagyon figyel már a betűkre, elkapta az az érzés, hogy itt helyben mindjárt elalszik. Ha azt lehet mondani, akkor nyitott szemmel álmodik, amit nagyon is könnyű végre hajtani, főleg, hogyha egy unalmas órán ül az ember. De persze itt most erről szó sincs, csak annyira maga alatt van, ki tudja, hogy miért, hogy most így alszik. Kívülről pedig azt lehet látni, hogy vagy egy negyed órája ugyan annál az oldalnál tart. Hirtelen felemeli a fejét és kitekint az ablakon, a homlokán neki döntve az ablaknak. A könyv még mindig nyitva, de ha becsukná, akkor is ott van az ujja, szóval neki most így tökéletes. *

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-13, 9:23 pm

* Igaz ő nem látja negyed órája a fiú tevékenykedését, de azt látja az első emeleti folyosóra érkező lány, hogy a könyv mely az ölében van nem igazán köti le Troy figyelmét. Persze magára a fiúra is Koki hívja fel a figyelmét, ki előre szaladva méri fel a terepet a gazdája előtt. Mikor észleli a másik jelenlétét megáll a folyosó közepén és halk hangot hallatva bámulni kezdi a srácot. Jas ebből tudja, hogy valaki ücsörög az egyik párkányon, így kíváncsi pofival érkezik meg a kis "csapathoz" s amint felfedezi ismerősét elmosolyodik.*
- Hali!* köszön oda neki s áll meg s derekát nekidönti a párkánynak.* Miuzu? Látom nem nagyon köt le ami a kezedben van.* pillant le a szóbanforgó tárgyra majd vissza az arcra ha már felé lett fordulva.*
- Mit olvasol? Netán tanulsz?* szélesedik ki a mosoly vigyorrá, talán gonosz ez most tőle talán nem, de kíváncsian várja a választ. Egy fekete tapadós melegítő nadrág van rajta mely kiemeli idomait és egy hozzá tartozó fekete cipzáros melegítőfelső, haja laza copfba összekötve. Szokásos enyhe smink s ékszerek, így sportosan öltözve is meglehetően csinos s szemrevaló teremtés.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-13, 9:32 pm

* Az már más kérdés, hogy miért nem köti le a figyelmét a könyv. Nagyon is szép a kilátás és most minek hagyja ki egy olvasmányért. Igazából mást nem is figyel, kizárta maga körül a külvilágot, csak a táj van a szeme előtt. A köszönésre repül vissza a való világba, amire össze is vonja a szemöldökét, majd Jas-re emeli a tekintetét. *
- Ohh, szia.
* Mosolyodik el végül, mert miért ne tenné? Azért annyira nem akar élő-halottnak látszani, még ha nem is alszik rendesen mostanában, de úgy gondolja, hogy ez egyéni szociális probléma. A kérdésre megrántja a vállát, majd letekint egy pillanatra a könyvre, majd végül megint a lány arcán állapodik meg a szeme. *
- Csak elbambultam. Amúgy érdekes könyv.
* Inkább magának bizonygatja, hogy érdekes könyv, mert fogalma sincs, hogy miről szól most épp az ahol tart. Ez van, ha nagyon leköti valami a figyelmét, vagy épp ábrándozik. A tekintetét most nem veszi le Jas-ről, sőt végig is futtatja rajta, de a szemein állapodnak meg a sajátjai. Nagyon is csinos, de már nem mer neki ilyeneket mondani, mert lehet besértődik és akkor megint itt ül egyedül, bár ez most annyira nem zavarta. *
- Nem tanulok. Csak egy állatos könyv. Mármint ne nézz óvódásnak. Ilyen nagy bestiákról szóló tanulmánykönyv.
* Egy mosoly is feltűnik az arcán, de csak azért sem tud betelni Jasmine látványával és muszáj rákérdeznie, hogy mi ez a sportos öltözék, így nem is bírja tartani magát, ahhoz amit az előbb megállapított magában, ki is csúszik az ajkai közt. *
- Nagyon csinos vagy. Izé... Úgy értem futni mész? Vagy mi ez a sportos szerelés?
* Az első mondat után megrázza a fejét, hogy ilyet nem egészen lenne szabad mondania, mert nem akar vitázni az esetleges felmerülő problémákból. Meg is igazítja a haját, oldalra söpri, hogy úgy álljon, ahogy eddig. A fejmegrázástól eléggé kusza lett a haja és belelógott a szemébe. *

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-13, 9:50 pm

* Amint odaér Troyhoz látja a bambulást és a könyv iránti érdeklődés hiányát, legalábbis jelen pillanatban s miközben Koki tovább szedi lábait el is kényelmesedik a párkánynál. Látja meglepettséget de ez nem igazán zavarja s a könyvre tereli a témát.*
- Aha...* pillant le ismét a tárgyra, nem igazán meggyőző számára a válasza, de nem kötekedik, inkább tovább érdeklődik, ki tudja talán a tanulásra vetemedett, mi azért meglepő lenne tegyük hozzá, de nem is ártana így másodjára járva az elsőt. S ha így van nem is zavarna talán...talán...és továbbmenne. De kiderül, hogy csak olvasgat a bestiákról mi azért már fél siker.*
- Oh... nem is tudtam, hogy érdekel az ilyesmi. Ne hülyülj, nem nézlek óvodásnak, ezért tuti nem.* tartja fent széles mosolyát, csak viccel szóval nem kell véresen komolyan venni. Látja, hogy megnézik, de nem teszi szóvá csak mosolyog továbbra is az immáron mosolyogó Troyra. A kérdésnél kuncogni kezd majd megvonja a vállát miközben elles arra amerre Koki szaladt el.*
- Nem, én meg a futás két külön dolog...nem hiszem, hogy menne hosszú távon.* harap ajkaiba, na igen van némi problémája a menéssel, futással, de hát ez van.*
- Csak esti sétára indultam házon belül, így kicsit lazábbra vettem.* nem több az ok, szóval ma ehhez volt kedve a leányzónak.*
- Nah mesélj kicsit mi történt veled mostanság?* pattan fel a párkányra maga is.* Rég találkoztunk...* ez az ő hibája is lehet, de aztán ki tudja mi történt a sráccal, így most kíváncsian figyeli annak arcát.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-13, 10:01 pm

* Lehet, hogy nem volt túl meggyőző, de tényleg érdekesnek tartja a könyvet. Csak most valahogy belebambult a látványba, mint aki most látja először. Meg őt nem zavarja, hogy újra járja az elsőt és az sem fogja zavarni, hogyha harmadszorra járja, mert megint úgy van vele, hogy nem fog év végén vizsgázni és szikla szilárdan tartja magát ehhez. Ha meg valakit zavarja, hogy ismétel annak nem muszáj vele beszélgetnie. A könyv viszont nem tanulásra van nála és ezt el is mondja, ha már ennyire érdeklődnek miatta. *
- Ennek örülök. Még a végén elásnám magam előtted.
* Egy mosoly ékeskedik megint az arcán, most hogy van társasága nincs ideje bepunnyadni, bár az előbb pár perce még ez tűnt a legjobb ötletnek. Megnézve Jasmine-t, tényleg csinosan néz ki még így is, bár ahhoz, hogy nem akarta ezt tudatni vele mégis csak kicsúszik a száján. Felhúzza a lábát, hogyha esetleg leszeretne ülni a másik, majd a könyvet becsukva maga mellé helyezi, úgy hiszi, hogy megint el kell olvasnia ezt a részt, hogyha megszeretné, hogy maradjon a fejében. *
- Hogyhogy? Mondjuk tök jó alakod van.
* Érdeklődik egy kicsit, és ha már ez feljött már nem zavarja, hogy ilyeneket mond Jasmine-nek, csak az igazság rohanta meg, bár eddig se kellett ez miatt félteni. Az esti sétára csak bólint egyet, de most úgy tűnik, hogy akkor feltartja. *
- Akkor feltartlak?
* Teszi fel az igen egyszerű kérdést, bár nem igazán hiszi, hogy zavarná a folytatásban, mert akkor tovább ment volna, hiszen észre se vette volna, hogyha elmegy mellette. Azért örül, hogy mégis csak megállt, de ki tudja, hogy most miben is gátolja meg a lányt. *
- Mostanság? Semmi különös. Csak tengődök, meg lustálkodok. Addig jó, amíg megtehetem. Ha ez miatt kirúgnak akkor így jártam.
* Emeli meg a vállait, hogy ez annyira nem izgatja, hogy a hanyagsága miatt rúgnák ki. Azon elgondolkozik, hogy a toxicológiára bemenjen, bár baromira nincs kedve hozzá. *
- Igen rég. Találkoztál Caleb-bel azóta?
* Kicsit félve teszi fel a kérdést, hangjában utal arra, hogy nem muszáj válaszolnia, hogyha nem szeretne. Egyszerűen csak érdeklődik. *

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-13, 10:26 pm

* Egy feketemágus képzőbe járnak, hol misztikus lényekkel is megismerkedhetnek s igaz eddig nem tudta, hogy a fiút érdeklik a bestiák, de egyáltalán nem ciki az, hogy ilyenekről olvas. Kacagva hajtja hátra kissé fejét a szavak hallatán, majd továbbra is mosolyogva csóválja meg a fejét.*
- Dehogy ásod el magad. Előttem nem kell, ismerlek már... nagyjából.* harap alsó ajkába, csak azért mondja, hogy nagyjából, mert azt sem tudta eddig, hogy a misztikus lények érdeklik a srácot, bár igaz ő a régi Troyt jobban ismerte, de hát ezt nem hozza szóba.
Látja a mustrálást ezáltal szóba jön ruházata s alakja is, s nem is rest bevallani, hogy nem igen van puszipajtási viszonyban a futással. Persze jólesik neki a bók, régen kapott de ezt nem igazán hozza a másik tudtára. Jobb a békesség még mielőtt elszalad az a bizonyos ló.*
- Csak adottság az egész, nem vagyok hízó típus, nem teszek annak érdekében hogy így nézzek ki. Nem tudok néha menni sem, mert összeakadnak a lábaim nemhogy futni. Ehhz van.* sóhajtja vállait megvonva.* Nem dehogy...örülök, hogy találkoztunk tényleg. A séta várhat, időm mint a tenger kivételesen.* mosolyodik el ismét és pattan fel a fiúval szemben a párkányra, tehát hasonló pozitúrát vesz fel mint ő. Egy röpke kis kérdést intéz hozzá mi szokatlan tőle, így további kérdések merülnek fel benne.*
- Tengődsz? Nem hiszem, hogy e miatt kirúgnak....legalábbis ilyesmiről nem hallottam az elmúlt évben, szóval szerintem évtizedekig is bolyonghatsz itt mint egy kósza lélek.* dönti picit oldalra a fejét egy apró mosolyt is megeresztve mi hamar le is lohad a kérdés hallatán. Sóhajtva bólint s a piros ajkak is elhúzódnak.*
- Igen...kétszer is azt hiszem. Egyik se volt kellemes s egyik se eredményezett semmi érdemlegeset. Boldog most s túl van rajtam meg minden szóval...* sóhajt fel ismét kibámulva az ablakon.* Nem békültünk ki. És nem is fogunk szerintem. Elúszott ez a hajó.* egy kis bánás s szomorúság felfedezhető hangjában, csak egy picike, hisz az idő jótékony hatása rajta is kifejtődik s mivel van bőven elfoglaltsága ebben a második évben a leányzónak, így nem gondolol már rág állandóan.*
- Majd egyszer eljön értem az én lovagom is fehér lovon s elrepülünk együtt az alkonyatban az ismeretlenbe...* hiú, kislányos ábránd, de ez van, hiszi, hogy egyszer még ebben az életben megtalálja a szerelmet. Hisz még csak tizenhét éves...*
- És ti hogy vagytok Ayshaval? Kibékültetek vagy nem?* találkozott a lánnyal s már akkor hitte, hogy átmeneti mosolyszünet van kettejük között, de mivel azóta se híre se hamva megint a lánynak, így megint nem tud róluk semmit.*
- Furi, hogy hirtelen mekkorát változott...te mit szólsz hozzá? Gondolom találkoztatok azóta...* csak találgatni tud, mivel tényleg homály számára most minden, szóval reméli, hogy érti, hogy a stílusra és a szőkeségre érti.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-13, 10:43 pm

* A nevetésre csak mosolyog, mert akkor biztos, hogy nem mondott ostobaságot, aminek örül. A kijelentésre szintén megmarad a mosolya. *
- Igen, tudom. Fura, hogy te még mindig többet tudsz rólam, mint én magamról, de kezdem megszokni.
* Széles mosoly jelenik meg az arcán, valóban kezdi megszokni, hogy akik régen ismerték többet tudnak róla, de megpróbálja behozni a lemaradást, bár így nehéz mások szavaira adva. Az, hogy érdeklik a bestiák csak a napokban jött rá erre, de ezt nem említi meg, inkább mennek is tovább és bókolni kezd Jasmine-nek. Nem mintha felszeretné szedni, csak gondolja, hogy jól esik a másiknak, hogy törődnek vele. *
- Ennek tényleg örülök, úgy is régen beszélgettünk már. Legalább betudjuk pótolni.
* Egy kedves mosoly, majd a téma csak úgy repül kettejük közt, aminek kifejezetten örül, mert régen nem beszélt Jasmine-nal. Most meg nem igazán van olyan hangulatban, hogy kicsattanjon az örömtől, bár amikor társasága van ez nem látszik meg rajta szerencsére. *
- Azért olyan sokáig nem szeretnék itt maradni.
* Valóban nem szeretne itt meghalni és kísérteni azokat a diákokat, akik ugyan olyan lusták, mint ő. Most kicsit kényesebb téma kerül fel a listára, amire ő is elhúzza a száját, mert nem akarta, hogy olyanról beszéljen, amiről nem szeretne, így a könyvet a párkányon hagyva lemászik és odalép Jas mellé, majd megsimítja a vállát. *
- Ne haragudj.
* kér bocsánatot nem akarta, hogy egy fájó témát boncolgasson, ezért nem is kérdez rá, de Jasmine csak folytatja, amit érdeklődve hallgat is immáron mellette állva. Elfelejtett vissza ülni, de most jó állni, úgy is elgémberedtek a végtagjai. *
- Szerintem biztos. Elvégre kedves vagy, aranyos és még ráadásul jól is nézel ki. Mi kell még egy fiúnak?
* Mondja biztatóan és egy biztató mosoly is kiül az arcára, hogyha ránéznek. Ő csak az igazat mondja, őszintén. Aysha is szóba kerül és a szőke haja is, mire elhúzza a száját. *
- Tudom, és az én hibám. Szakítottunk véglegesen és befestette a haját, de azt nem tudom, hogy miért.
* Rántja meg a vállát, arra nem válaszol, hogy kibékültek-e, mert az nem jutott el az agyáig. De abból rá lehet jönni, hogy nem végleg szakítottak, hogy nem szomorúan mondja, csak megjegyzésként. *

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-13, 11:03 pm

- Hát azt remélem is....hogy néznél ki görnyedt háttal totá szőrősen a tizenévesek között?* nevet fel ismét, tényleg minden jót kíván a srácnak a tanulás terén s bár tény, hogy kissé lusta és érdektelen, de talán ha megemberesedik benő a feje a lágya. Szépen felmászik a párkányra s szemben a fiúval kezd érdeklődni pár dolog iránt de aztán kényesebb téma kerül szóba, mitől ugyan nem borul ki, de érezhetően nem kívánkozik neki sokat beszélni erről.*
- Nem haragszom.* pillant oldalra a fiúra, ki időközben már melle áll s vállát is megsimítja mitől nem óckodik de nem is reagál rá.* Vagyunk olyan jóban, erről is beszélgessünk s pár nincs a top tízes kedvenc téma közt már, azért nem fordul ám ki a bele ha erről kell beszélni. Nem olyan ő csak nehezen megy. A bátorító szavakra elmosolyodik s mindkét vállát felvonja.*
- Hát látod, hogy nem mindenkinek elég... nem hiába nem egyformák az emberek. Ez van.* ereszti le törékeny vállait, nem hiszi ő, hogy olyan sz@r lenne mint pár, de hát vannak olyna problémák, mit a szerelem sem tud áthidalni így idővel az is meghal. Na de hogy ne csak róla beszéljenek s igazából tématerelés gyanánt is Aysha változására tereli a szót. A szavak hallatán felvonja szemöldökét.*
- Véglegesen? Szóval nem békültetek ki?* pislog párat elég satnya képet vágva, mert bizony így az ötöse is elszállt volna, ha fogadott volna.*
- És tetszik így? Úgy összességében... olyan vidám, pattogó természet lett. Csupa mosoly meg minden... csak egy ilyen ismerősöm van rajta kívül, de őt így ismertem meg, így nem olyan fura.* gondolkozik hangosan elrévedve a táj felé mit ugyan nem lát már a sötétség miatt, de tudja mi lapul a setétség mögött. Pár pillanat múlva eszébe jut Koki kinek azóta se híre se hamva, így lábait lelógatva csusszan le a talajra s teszi csípőre a kezét a folyosó vége felé pislogva.*
- Ez ez esztelen majom úgy eltud tűnni néha... utána megyünk?* fordul Troy felé felpislogva rá, talán egy kis séta nem ártana, nem olyan kényelmes az a párkány.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-13, 11:19 pm

* Ő is elneveti magát, amint feljön, hogy öregemberként itt mászkálna. Azért ennyire tényleg nem kell előre szaladni, nem szeretné itt tölteni a nyugdíjas éveit. Caleb-ről nem kérdez többet helyette bocsánatot kér, hogy pont erre sikerült rákérdeznie, de szeretné tudni, egyszerűen kíváncsi és naná, hogy érdekli, hogy neki megbocsájtott-e, de úgy tűnik, hogy nem. Nem kár örvendő, de azért egy kicsit örül neki, hogy nem csak vele volt ilyen. *
- Hát, ők akkor nem látják a fától az erdőt. Mármint ne értsd félre, szerintem tudod, hogy mit érzek irántad, csak gondolom ettől jobban érzed magad, de ha nem akkor lelövöm magam.
* Egy zavart mosoly, mert az utolsót nem úgy gondolja, hogy szó szerint, csak akkor befogja. Nem akarja még véletlenül sem kihúzni a gyufát és veszi is a célzást, ami téma váltás. *
- Ja, de kibékültünk. Mármint úgy értem, hogy mikor szakítottunk véglegesen, ami elvileg úgy volt, akkor festette be a haját. De megint járunk. Tudom, bonyolult a szerelmi életem, de most legalább csak egy lány van a képben.
* Őt annyira nem zavarja, hogy ilyen összevisszaságban vannak, mert ő ki tud rajta igazodni és követni is tudja. A kérdésre, hogy tetszik egy szerelmes mosoly jelenik meg az arcán és megint őszintén kezd el beszélni. *
- Hát, nem ezt szoktam meg, de nem érdekel, hogy milyen, rettentően szerelmes vagyok belé, így ez valahogy nem tűnik fel.
* Vonja meg a vállát, de már neki is elmondta, hogy festesse vissza a haját, vagy megteszi vagy nem, mondjuk ez nem fogja befolyásolni az érzéseit. Kicsit odébb áll, hogy letudjon mászni Jasmine a párkányról. A kérdésre bólint egyet mosolyogva, majd felkapja a könyvet és el is indulnak a folyosó vége felé. *
- Nagyon ritkán látlak mostanában. Vagy lehet, hogy csak elkerüljük egymást, de minden rendben van?
* Tesz fel egy bátortalanabb kérdést, itt értve mindent a terhességtől kezdve Caleb-bel való szakításáig. Nem igazán tudja, hogy hogy is van Jas, mert csak azt látja, mintha semmi baja nem lenne és erről megszeretne bizonyosodni. *

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-13, 11:44 pm

* Nem igazán gondolja úgy, hogy bármelyik pasinak kéne, sőt... megvan erről a maga kis véleménye, mit meg is tart magának, hisz élő példa saját "sorsa", aki neki kéne az már máshol keresi a boldogságot s amint hallotta meg is találta. Troy szavaira kissé összezavarodik, régen bókoltak neki ennyit, főleg ez a fiú itt mellette.*
- Várj egy picit le vagyok maradva. Mi az hogy tudom, hogy mit érzel irántam?* persze ha a barátságról van szó akkor oké, az ő gondolatai rugaszkodtak el nem is kicsit, de ez így most furán hangzik. Tereli a témát saját kis életéről mivel úgy tűnik sikert is arat, így a legújabb, legfrissebb fejleményekről értesülhet Troy és Aysha kapcsolatát illetően.*
- Nah tudtam én... mégis csak milliomos leszek.* vigyorodik el, el nem tudja képzelni, hogy azok ketten ne járjanak, a kisebb mosolyszünetek oké, de hogy végleg... Így is van, ez látszik is Troy szerelmes képén, jó hallani, hogy feltétel nélkül szeretik egymást. Legalábbis a leányzónak így jön le.*
- Jól van, örülök nektek...* mosolyodik el, majd famulusa is eszébe jut s lecsusszan a párkányról. Szerencsére a fiúnak nincs ellenére egy kis séta, így hamarosan a fáklyákkal megvilágított folyosón sétafikálnak Koki-t keresve.*
- Mázlista vagy, hogy nem kell egy kis kedvenccel törődnöd. Ne értsd félre bírom már Kokit, csak hát néha tök nyüh.* barna szemecskéi közben a folyosó zeg-zugát pásztázzák, de persze figyel a srácra is, így a kérdés sem marad megválaszolatlanul.*
- Lehet csak elkerüljük egymást.* pillant fel rá szerényke mosollyal.* Bár tény és való, hogy sok időt elvesz a tanulás, az órákra való felkészülés és a tanársegédség, de azért igyekszek némi egyensúlyt fenntartani. Én nem szeretnék egy évfolyamot se ismételni.* jegyzi meg halkabban.* Bocs nem bántásból mondom, meg ilyesmi, csak nekem ez nem fér bele abba, amit elterveztem.* nincs baja azzal, hogy Troy jól érzi magát ott ahol van, bár próbálta győzködni annó, hogy vizsgázzon le, ha nem hát nem.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-14, 12:01 am

* Azért sajnálja, hogy még mindig nincsenek annyira jóban, hogy mindent megosszon vele, de lehet, hogy ez majd az idővel rendeződik, bár most olyat kérdeznek tőle, ami lehet, hogy elront mindent, de őszintén válaszol. *
- Gondolom nem újdonság neked, hogy még mindig tetszel. De igazából mikor azt mondtad nekem, hogy nem tudsz már úgy rám nézni, mint egy párra, akkor megértettem és valahogy képbe jött Aysha is és úgy most jól el vagyunk.
* Emeli meg a vállait, ahogy mesél, mert szerinte Jasmine-nak ezzel tényleg nem mondott újat, de ha igen, akkor így járt. Nem jön tőle zavarba, mert felesleges, van egy barátnője, akivel nagyon is jól érzi magát és szereti is. Ezt közli is a másikkal, mire jó szavakat hall. A milliomos megjegyzésre nem reagál, mert nem igazán érti, de mindegy is. *
- Nekem van más, akivel törődnöm kell.
* Rántja meg a vállát, mert igaz, hogy nincs kis kedvence, de van egy barátnője, akire ugyanúgy kell figyelnie. Nagyon is örül, hogy végül így alakult, ezt le is lehet olvasni az arcáról és a mondataiból is lehet következtetni. A kérdésére megkapja a megfelelő választ és egy kis célzást is, bár őt nem igen zavarja ez, de ezt el is mondja. *
- Nem gond, kezdem megszokni, bár engem tényleg nem érdekel, hogy ki mit gondol rólam az évfolyam ismétléssel. Szerintem nem én vagyok az egyetlen, így nyugodt vagyok. Na, meg amnéziával igen nehéz lett volna bármit is kezdeni a vizsgákon.
* Egy mosoly az arcán azért megtalálható, mert nem rosszból mondja, csak megjegyzi, de látszik az is rajta, hogy egyáltalán nem érdekli mások véleménye. Kicsit tovább sétálva már elérik a lépcsőt, ahol Koki is a korláton csimpaszkodik. Újabb mosoly terül szét az arcán, mert akkor ezek szerint végig itt ült. Jas felé fordul, majd megszólal. *
- Akkor szerintem most megyek, mert Aysha vár rám. Remélem azért összefutunk még a közeljövőben. Örülök, hogy most találkoztunk. Szia, jó éjszakát.
* Köszön el tőle kedvesen, majd egy puszit ad a lány arcára, hogyha engedi, végül elindul fel a szobájába, majd a szükség szobája előtt megállva megvárja a szerelmét és majd együtt alszanak el. *

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-17, 11:56 pm

*Az utóbbi időkben úgy érzem, hogy végre ismét kezd helyreállni a lelki életem és bár nem volt könnyű, Scott sokat segített benne. Most viszont ismét egy kis egyedüllétre vágytam, ezért is vagyok jelen pillanatban itt, az első emeleten, ahol egy nyitott ablak előtt ácsorogva figyelem a fodrozódó óceán vízét. Most fekete, akár az éjszaka, hol a hold is elbújt kissé, hála a felhőknek, na meg a csillagok közül se látok sokat, talán egy-kettő tisztel meg azzal, hogy szép kékségeim elé kerül. Kezeim a hideg párkányt fogják, miközben láthatóan kikapcsoltam. Egyébként egy fekete nadrág van rajtam, az, amit még Sairussal vettünk, na meg egy rövid ujjú, hófehér blúz. Nem túl sok, de most jól esik ez a kevéske viselet. Hosszú tincseim hullámosan terülnek szét a hátamon, kékségeim körül pedig csak szürkés smink található, na meg fekete szemcerkás kihúzás, semmi egyéb. a nyakamban természetesen ott lóg az a bizonyos kedves ajándék Scottol, a holdak álását mintázó medál, mely a kedvenc ékszerremmé vált mára.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-18, 12:14 am

*Lassú sétáimat teszem, hogy általában minden este. Már eléggé hozzá szoktam hogy ismételten magam vagyok, bár nem tudom melyik volt a jobb, az vagy a mostani. Mindennek megvan a maga előnye. Legalább most már csak emlékként örzöm magamba a bánatot, és nem kapok újabbat, de ez azzal is jár, hogy tudom hogy ami örömet tapasztaltam soha nem fogom. Vajon melyik a jobb? Mindegy is. Igencsak szép az éjszaka, lehet hogy még Seolra is kinézek. Emlékszem régebben szerettem elmerülni az éjszaka titokzatos sötétségében, hiszen nem tudjuk mit rejt a világ árnyékos oldala főleg ilyenkor... Nem tudhatjuk soha mivel futunk össze mivel találkozunk és.... Egy pillanatra megtorpanok, mert ismerős alakot vélek felfedezni. Na igen Hecate-t nem láttam egy jó ideje, bár elfelejteni a történteket lehetetlen , ezt tudom én is, de hogy megint oda menjek? Nem tudom kinek okoznék e vele fájdalmat neki vagy magamnak. Talán kicsit sokáig is figyelem hiszen nincs messze, de végül csak elfordulok az ablak felé, bár ha rám néz láthatja hogy szinte minden porcikám feszült. Pár pillanatig bírom úgy gondolom nem szólok hozzá akkor egyszerűbb lesz, de ez mégse olyan könnyű.. Így aztán csak lassan felé fordítom a fejem.*
-Szép estét Hecate...*köszönök nyugodt kissé talán szomorú hangon is de pillantásom üvegesen fordul vissza a sötétségbe , magam is gondolkozok belül mit kéne mondani, bár van egy olyan érzésem, hogy egy bocsánat itt már túl kevés.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-18, 12:20 am

*Tényleg kikapcsolt az agyam és fel se tűnik az, hogyha valaki elhalad mögöttem, se semmi, ahogy az se, hogy Sairus nincs túl messze tőlem és hogy engem néz. Tényleg nem érzékelem, hiszen sok mindenen tudok most gondolkodni, viszont ahogy meghallom az ismerős hangot, majd pedig a nevem is, hirtelen remeg meg a testem, majd lassan fordítom felé a fejem, mintha nem akarnám elhinni, hogy ő az, aki hozzám szólt. Csak egy rövid ideig őt nézem, de elfordul tőlem, nem akar engem látni, így csak szomorúan hajtom le fejem.*
- Szia. *így se sűrűn köszöntött még, tehát most csak állok, tényleg nem tudom, hogy mit mondhatnék. Szívem szerint megmondanám, hogy most miért szólt hozzám, amikor kijelentette, hogy soha többé látni se akar? De nem, én erre képtelen vagyok, képtelen vagyok ismét megbántani, így csak halkan annyit mondok.*
- Jó látni, hogy jól vagy. *egy lágy mosolyra futja, majd végül fejem ismét az óceán felé fordul, hogy a távolba nézzek. Szerintem ezekből a szavakból és a viselkedésemből tudhatja, hogy mit gondolok, illetve hogy érzek, ismer annyira, de én nem akarom ismét rá erőltetni magam, régen itt rontottam el, túl sokat akartam, nem szabadott volna. Mára már felfogtam, így hát csak nézek kifelé továbbra is, félve Sairus felé nézni, hiszen lehet, hogy mindjárt itt hagy ... Most már tudom, neki kell döntenie, ő akart ellökni magától, neki kell tudnia, hogy szóba akar-e állni velem egyáltalán.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-18, 12:40 am

*Pedig bizony egész sokáig nézem a lányt, hiszen eszembe jutnak a régi szép napok, amikor elmondhattam, hogy nekem is van barátom. Mára már tényleg nincs, és én löktem el. Rosszul jeleztem hogy nem akarok tőle többet, és iszonyatos volt a hiba, de nincs már mit tenni. Viszont nem bírom hogy ne szóljak hozzá, de szinte azonnal el is fordulok. Nem azért mert nem akarom látni, inkább csak én szégyenlem amit tettem. Nemsokára viszont ismét hallom a hangját, így fejem hirtelen fordul az ő irányába, és mintha a hold fénye egy zavart mosolyt jelenítene meg az arcomon, ami aztán végül ismét szomorú pillantással keveredik. Küzd bennem valami, amit nehéz elfolytani, és tudom hogy meg akarom neki mondani. Így aztán kissé talán lassabban de pár lépést teszek felé, de nem megyek hozzá olyan közel mint régen. Nem tudom mennyire fél most tőlem, tovább rontani meg nem akarok semmit, így is nehéz. Főleg hogy nap mint nap láthatjuk egymást.*
-Hecate én.... szeretnék bocsánatot kérni azért amit tettem, még ha nem is bocsátod meg...*kezdek bele csendesen, miközben a félhomályos folyosón lévő falnak dőlve nézek a másikra.*
-Szégyenlem amit tettem... és tudom hogy lett volna rá más mód is..*mondom, miközben rá pillantok. Fura talán ő az első akitől ilyen szintem bocsánatot kérek, bár tudom hogy ez nem változtat azon e hogy megbocsált.*
-És azt is jó látni hogy te jól..*teszem még hozzá, reagálva a nemrégen elhangzott szavaira is.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-18, 12:49 am

*Nem tudom, hogy miért nem próbálkozok most ismét én nála, mint régen, de tényleg valami eltört bennem azon a napon és nem vagyok képes ismét olyan közvetlen lenni, mint régen. Lassan felém tart, én pedig csak odafordulok hozzá ismét, úgy nézve arcát, miközben hallom is, hogy mit akar. Bocsánatot kérni és azt, hogy más módot is kereshetett volna. *
- Én is felfoghattam volna, hogy csak barátok vagyunk. *mondom halkan, hiszen túlságosan is rá akartam szállni, mindig vele lenni, csak az övé lenni és a párja lenni. Én nem vagyok hozzá való, igen, mostanra már tudom, nem kellek így neki, én pedig végre felfogtam, megértettem, bár fájdalmas módon. *
- Sairus, te... *kezdem halkan, de végül én is közelebb lépek hozzá, egészen addig, amíg elé nem tudok sétálni, hogy komolyan a szemeibe tekintsek.* - Te tudtad, hogy kár is érhetett volna azért, mert használtad rajtam ezt az igét? *most hallatszik a hangomon, hogy őszinte a kérdésem, mert ha tudta és ennek függvényében támadt meg ezzel, akkor az már tényleg nagyon csúnya dolog és fájni fog, még jobban, bár mára megpróbáltam elfelejteni - ami soha nem fog sikerülni - vagy legalább jó mélyre elrejteni magamban.*
- Már jobban, de nem nevezném úgy, hogy jól vagyok. Már semmi se ugyanolyan, elveszítettem azt a személyt, aki számomra mindent jelentett, a legjobb barátomat. *mondom kissé megcsillanó, szomorú tekintettel, hiszen nagyon fáj még mindig, de most már tudom, hogy mi a helyzet. Inkább csak mellé sétálok, majd lassan én is nekidőlök a hideg falnak. Nem tartom a távolságot, nem félek tőle, ő az egyetlen ember, aki akárhányszor bánthatna és akár az életemet is vehetné, én képtelen lennék neki komoly fájdalmat okozni, egyszerűen nem érzem rá elégnek magam, így csak nézek magam elé, kissé lesütött szemekkel és kezeimet is összekulcsolom magam előtt.*

» 2. emeleti folyosó
» Magiszteri folyosó
» Alagsori folyosó
» Sejtelmes folyosó
» Sötét rúnasor (A folyosó)