Curriculum- első emeleti folyosó

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-18, 1:13 am

-Lehet... de akkor se elfogadható módszer amit csináltam veled... *mondom kissé komoran magam elé, hiszen sajnálom a dolgot, magamba még mindig érzem a bűntudatot, pedig annak már komolynak kell lennie, hogy én olyat érezzek... Egy pillanatig csendben maradok, majd hallgatva tovább a szavait , kissé megremegek a kérdésre. Nem is szólalok meg ameddig a közelembe nem ér , és nem nézhetek a szemébe, hiszen ezt úgy kell mondani. Mikor ez megtörténik lassan beszélni kezdek*
-Tudtam, hogy az átok hosszanti használata mivel jár, de ha arra gondolsz, hogy úgy átkozzalak meg, hogy közbe tudom, hogy maradandó károsodás érjen akkor a válaszom nem, tudtam hogy ennyi időtől nem lehet semmi olyan. Soha nem fordult meg a fejembe, hogy ilyet okozzak neked, erre esküszöm... bár az eskü sok mindent nem ér..... legalábbis az én számból.*húzom végül el az ajkaimat kissé szomorúan majd a padló fele nézek, miközben hallgatom Hecate szavait, s lassan fel is sóhajtok rájuk.*
-És ezzel el is veszítettél egy olyan embert akitől többet akartál mint barátságot, és aki nem adhatta ezt meg....*mondom miközben lassan felemelem a fejem. Nekem is fáj erről beszélni, de most már muszáj, így aztán tekintetem vissza vándorol a lány arcára.*
-Túl sokat szenvedtél miattam. És én is amiatt hogy ilyen hülye vagyok. Tudod most már megérted, hogy miért csak te néztél másnak.... És hogy a többiek miért néztek így rád amikor tudták hogy velem barátkozol.........*itt egy picit el is mosolyodom miközben lassan megrázom a fejemet.*
-Nem akarom hogy azt hidd hogy amit akkor mondtam neked úgy is gondoltam... de jobbnak tartottam ha elüldözlek magam mellől... bár lehet hülye voltam akkor is amikor ez megfordult a fejembe.*fejezem be végül a mondandómat.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-18, 1:22 am

- Nem, nem elfogadható. *nem értem, hogy miért mondja ezeket, hiszen ezzel sokkal jobban árt magának, mert tudom, hogy ezt nem szabad neki megbocsátanom és elnéznem, egyszerűen nem tehetem meg, hiszen amit tett, az tényleg oly sok volt és annyira nehéz volt még csak feldolgoznom is. Ha Scott nincs, akkor tényleg nem tudom, hogy mi történt volna, hiszen nem csak aludni nem tudtam, de enni se, semmit, egyszerűen akár egy élő halott, úgy néztem ki, de mára már megpróbáltam rendbe szedni magam, most viszont képtelen vagyok elmenni csak úgy mellette, főleg amikor látom, hogy hajlandó velem beszélni is. Fel is teszem neki azt a kérdést, ami a leginkább foglalkoztat és amikor hallom a választ, csak kissé felsóhajtok, picit megnyugodtam azért, hogy nem akarta, hogy az agyam is károsodjon.*
- Értem... *bólintok egy aprót, majd ez után kezdek el beszélni, amikor már a falnál állok és ahogy hallom a szavait csak lehunyom a szemeimet.*
- Miért nehezíted meg még jobban? Miért kell ezeket még hozzátenned, amikor így is éppen elég fájdalmat okoztál már nekem? Miért... miért akarsz még mindig bántani? *nézek végül felé, miközben nem tudom megállni azt a pár könnycseppet, amelyek ismét szabad utat tőrnek maguknak, hiszen nem hittem volna, hogy még mindig ezt fogja tenni, valahogy ennél sokkal több volt a kapcsolatunk, de ezek szerint ismét meg akar bántani, nem is kicsit, csak most valamivel finomabban próbálja meg mindezt tenni.*
- Igen, most már tudom, bebizonyítottad, hogy kegyetlen tudsz lenni, még velem is, pedig azt hittem, hogy szeretsz. *nézem ismét a földet, majd ez után hallom a további szavait és most nem értem, hogy miért mondja nekem ezt. Eddig ismét jó úton haladt a felé, hogy megbántson, most pedig azt mondja nekem, hogy képtelen arra, hogy távol tartson magától? Ismét összekever, akár csak régen.*
- Én már nem tudom, hogy mit akarsz. *motyogom magam elé és inkább letörlöm szégyenletes könnyeimet, hiszen ez már az, hogy ismét miatta pityergek, hiszen nem érdemli meg.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-18, 1:39 am

*A lány feltesz egy kérdést, amire válaszolok is. A szememben nincs hazugság, bár tudom hogy így is bűn volt amit tettem, de hogy károsodást okozzak, azt már nem. Az soha nem fordult meg a fejemben. Viszont nemsokára a lány kifakad, én pedig jó néhány percig nem igen szólalok meg. Én se tudom , hogy mi lehet a helyes, és mi nem.*
-Azt hiszed, hogy az nem volt fájdalmas, hogy állandóan vissza kellett utasítsalak, és nézni ahogy sose adott fel? Nem akarlak bántani. Ha szeretnéd csak egy szavadba kerül, és nem látsz többé*hangom kissé halkabb lett, nincs benne semmi vádlás, vagy rossz indulat egyszerűen kissé csak szomorú, de nem szabad több érzelmet kimutatni, nem érnék el vele többet, se jobbat. A következő szavakra viszont aprón megremeg az arcom, és szinte magam elé suttogom a szavakat.*
-Van hogy néha azokat bántjuk akiket a legjobban szeretünk... Azt hittem hogy ez hülyeség. De mégse az, éppen azért ilyen fájdalmas.. Nézz magadba és mond ki úgy hogy el is hiszed, hogy nem éreztem semmit..*egy pillanatig megmerevedetten nézem a tekintetét, kíváncsi vagyok mit fog mondani, de végül csak elrugaszkodok a faltól, majd megállok a lánnyal szembe, és egy pillanatra kinyújtom a kezem, amibe egy zsepi van az arca elé. Viszont tovább nem megyek, ehhez már nincs jogom, így csupán várok türelmesen, hogy elvegye. A kérdésre viszont nyugodt, de mégis szomorú tekintettel nézek le rá.*
-Az biztos hogy nem téged sírni látni.. Nekem is fáj ha így látlak, mert tudom hogy miattam van. Nem akarom hogy többet sírj.... és ha ehhez az kell, hogy soha ne láss, akkor eltűnök a szemed elől, és nem fogsz látni, ha az hogy itt maradjak akkor megteszem... De nem akarok több fájdalmat.. egyikőnknek se....*fejezem be végül komoly megfontolt, de mégis szomorú hangon.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-18, 1:49 am

*Ahogy hallom ismételt szavait, csak szipogni kezdek, úgy pillantok rá, hiszen könnyebb lenne ismét elmenekülni, de nem, nem fogom azt tenni, most nem, erősnek kell lennem.*
- Azért próbálkoztam, mert volt, amikor nem utasítottál vissza és te is ugyanannyira engem akartál, akár csak én téged, mindenféle befolyás nélkül. Nem voltam hajlandó csak azért feladni, mert meg fogsz halni és hogy utána szenvedni fogok, ez az én keresztem lett volna, nem a tiéd. *nézek most már komoran a szemeibe, majd a következő szavakra nem is reagálok, mintha csak meg se hallottam volna. Még hogy én nem akarom látni? Dehogynem akarom, mindig... de most már nem engedhetem ezt meg magamnak, csak megint rossz lenne, hiszen eltávolodtunk egymástól azért, mert ő ezt akarta.*
- Akkor nem tudom, hogy miért okozol még mindig fájdalmat, miért nekem... Ezt érdemlem? *nézek a szemeibe, majd nemsokára elém sétál, én pedig csak kissé megremegek a falnál, hiszen annyira fáj ismét mindez, igyekeztem elrejteni, jó mélyre Sairust, nem gondolni rá, nem beszélni róla, de ennyi volt, már nem vagyok erre képes. Csak átveszem a zsepit, megtörlöm szép szemeimet és ki is fújom a nózim, majd végül csak kijelentem, hogy nem tudom, hogy mit akar.*
- Ezt már nem Sairus, nem fogod megint átpasszolni nekem a döntést. Majd szépen el tudod te is dönteni, hogy akarsz-e egyáltalán látni vagy sem. Azt hiszem, hogy kettőnk közül nem én küldtelek el, ezek után ne tőlem várd a megváltást, ha ismét szeretnél a barátom lenni, tegyél most te érte! Én már eleget tettem a múltban is! *itt viszont szépen közelebb lépek hozzá, majd szépen kikerülöm, úgy érzem, hogy én elmondtam, amit akartam, nem kell több fájdalom és több könny, most már ő tegyen érte, hogyha fontos vagyok neki, ne én. Ha el akar veszíteni, mert úgy könnyebb, akkor elenged, ha viszont kellek neki, akkor majd próbálkozni fog, azt láthatja rajtam, hogy képtelen vagyok gyűlölni még mindig, mindazok után, amit velem tett, pedig kéne, de én inkább csak visszamegyek az ablakhoz, felrugaszkodom rá, majd szépen felhúzom egyik lábam is és úgy bámulok ki az óceánra, háttal Sairusnak... nem megyek messzebb, de képtelen vagyok tovább a közelében lenni úgy, hogy nem tudom, mit akar, mert még egy ilyen csúnya játékba nem fogok belemenni, amivel tényleg mindketten csak szenvednénk.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-18, 2:09 am

-Tévedsz, ha azt hiszed hogy csak a te kereszted.. szerinted nekem nem lett volna rossz? Áh mindegy...*nem is mondok többet valószínűleg nem lenne sok értelme. Ő se ért meg engem, még akkor se ha én hibáztam nagyobbat, de mindegy is. Jobb lett volna ha az a fal soha nem omlik le. Akkor legalább jól megvoltunk, még ha távolság tartó is voltam, erre most itt van ez.... A szavaira nem tudok értelmes mondatot kinyögni, már nem tudom hogy mikor okozok fájdalmat is mikor nem. Az őszínteség fájdalmat okoz, a hazugság is, akkor mit lehet tenni? Nem tudom magam se, de az biztos hogy ezen a lányon nehéz ki igazodni, és fájdalmas is, igen fájdalmas, mert ezt már én is érzem.*
-Valószínűleg az a sorsom, hogy mindenkinek fájdalmat okozzak.... és nem nem érdemled, csak egyszerűen már nem tudom hogy igazat mondjak e, mert akkor kapom a kérdéseket hogy miért bántalak, vagy hazudjak e és akkor én leszek a szívtelen tuskó..*mondom kissé komorabb hangon, miközben a hangom is egy arasznyival erősebb lesz , de még korántsem agresszív, egyszerűen csak már tényleg nem tudom, jobbról vagy balról közeledjek a másikhoz.A szavakat viszont némán hallgatom végig. Igaza van nekem kell döntenem, bár úgy tűnik hiába mondtam még ezek után se érti, hogy nem ott volt a baj, hogy akarom e látni vagy sem de mindegy... Lehet meg kéne próbálni, csupán óvatosabban. Nem szabad annyira belegabalyodni ezekbe a dolgokba, és vissza kell térni a gyökerekhez. Akkor nem lesz baj. Egy pillanatig még állok, mintha gondolkoznék , majd lassan a másik mögé állok, de még elég távolságot is hagyva magunk között. *
-A szavaidból viszont arra következtetek, hogy te se tudod mit akarsz... Nem csak én..*mondom csendesen, miközben kezemet a hűs falnak döntöm.*
-És mi történt veled mióta nem találkoztunk?*egyenlőre nem tudok értelmesebb kérdést feltenni, valószínűleg neki több mesélni valója lenne mint nekem.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-18, 2:16 am

*Kérdések sokasága zajlik most le bennem és fel kell tennem őket, egyszerűen muszáj és ahogy hallom, sehogy se tudja, hogy mit mondjon nekem és hogy miképp is kellene viselkednie.*
- Szóval ha igazat mondasz, akkor az bántásként fog érni. Én nem akarom, hogy hazudj, de több fájdalmat se tudok már elviselni tőled Sairus. *nézek a szemeibe, majd ez után ki is jelentem, hogy neki kell döntenie, nem bízhatja mindezt rám, tehát így sétálok oda szépen az ablakhoz, ki is tekintve rajta, majd hamarosan érzem, azaz hallom, hogy mögém ér, majd már a további szavait is.*
- Én csak nem akarom, hogy többé megbánts. Inkább vissza szeretném kapni a régi barátságunkat, annyira hiányzik. *hajtom le a fejemet is, majd még hozzáteszem.* - Ígérem, hogy nem fogok többé próbálkozni. *felfogtam már, hogy felesleges lenne és ha neki ez kell, hogy ezt ígérjem meg... na de ezt az utolsó mondatot már a szemébe nézve mondom, majd végül a kérdést hallva csak vállat vonok.*
- Tanultam és egyedül voltam, néha pedig Scottal találkoztam. Ő volt mellettem, amikor szükségem volt rá. *pillantok a fiú szemeibe, de talán örülni fog ennek, hiszen tudja, hogy Scottnak tetszem és ha összejönnék vele, ő is boldog lehetne, hogy nem hajtok már tovább rá.*
- És veled? *kérdezek rá én is, most már inkább lábamat letéve befelé a párkányról, miközben felé fordulok és annyira odabújnék hozzá, mint régen, hogy vígasztaljon meg, de tudom, hogy ezek az idők már lejártak, legalábbis egy időre, de azt még nem tudhatjuk, hogy mit hoz a jövő.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-18, 2:39 am

*Nyugodtan hallgatom a szavait, bár belül sokkal nagyobb káosz uralkodik, mint ami kívül látszik, de hát nem szabad ezt most kifele megmutatni, így inkább csak nyugodt tekintettel figyelem tovább a másikat, majd mikor befejezi felsóhajtok.*
-Én pedig nem akarok több fájdalmat okozni... És nem fogok hazudni se..*mondom nyugodt hangon, majd nemsokára a beszélgetés folytatódik s a lány megmondja, hogy nekem kell döntenem. Amikor viszont hallom a további szavait, felsóhajtok, de nem szólalok azonnal meg, csupán csak mikor Hecate a végéhez ér.*
-Szerinted élvezetből teszem? Vagy nekem nem jelent semmit se a barátságod? Nem akarlak megbántani... és a régi barátság nekem is hiányzik.De nehéz új falakat emelni, és idő lesz... de talán kiderül, hogy mennyire vagyunk kitartóak.*látszik a hangomon, hogy én megpróbálnám, hiszen örülnék, ha a barátság újra éledne, de nem mindegy megy egyről a kettőre, és fel kell rá készülni , hogy nem egy nap lesz. De úgy érzem megérné.. Fura hogy elkezdtem ilyen idős koromra pozitívan is gondolkozni. Az utolsó szavakat hallva viszont nem mondok semmit csak lehunyt szemmel bólintok. Ezután kissé másfele terelődik a dolog és hallva a híreket lassan bólintok.*
-Értem.. ezek szerint akkor segített. ÉS sikerült jobban megismerned? Most mi róla a véleményed?*kérdezem miközben fejemet oldalra döntöm, tekintetembe nincs semmilyen érzelem inkább csak kíváncsiság. Arra vagyok kíváncsi , hogy ő mit gondol, de természetesen válaszolok a kérdésre is.*
-Nem sok minden, tanultam, néha néha kimozdultam, azt hiszem össz vissz egyszer futottam össze Mordanaval egy nagyon értelmes és egyben vitába fulladó beszélgetés gyanánt, hogy ne menjek ki a gyakorlatból, amúgy pedig fent kuksoltam, és próbáltam inkább nem mozogni. Mostanában jobb a nyugalom.*felelem nemes egyszerűséggel nyugodt hangon, majd megtornáztatva a nyakamat ismét Hecatere nézek.*
-Ha jól sejtem, elég sok szóbelit kaptatok.. ha akarod segíthetek, mondjuk kikérdezési alapon a dolgokat, vagy ha lesz olyan akkor akár másba is...*mondom kissé még zavartan. Na igen nem pont nekem kéne aki tiltott átkozott, de azért próbálkozok, remélem értékeli, bár ha nem akkor se lenne okom felháborodásra.*
-Persze ha nem akarod akkor nem kell... csak ha mégis akkor... szóval megtalálsz..*nézek végül fel a lányra.*

\\Fagy\\

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-19, 3:00 pm

//olvad//

*Az ablakhoz sétálok, majd oda is ülök, amikor hallom, hogy mögém ér, tehát nem akar még elereszteni, így folytatjuk a beszélgetést és el is mondom neki őszintén azt, amit szeretnék. Hogy szeretném, hogyha minden olyan lehetne, mint régen. Fura, hogy még én próbálkozom, azok után, amit velem tett, de egy része már meghalt bennem és talán ennek így is kell lennie és tudom, hogy teljesen ugyanolyan semmi se lesz már, de nagyjából még rendbe tehetnénk egymás között a dolgokat.*
- Tudom, hogy nehéz lesz, de szerintem ezt nem neked kellene mondanod, amikor nem érzem úgy, hogy én rontottam volna el mindent. *csillannak meg kékségeim, majd végül témát váltunk, talán jobb is, még mielőtt egymásnak esnénk és a szavaimból úgy hallom, hogy Scott érdekli a legjobban. Egy darabig nem mondok semmit, csak nyugodt arcát fürkészem, majd végül lepattanok, hátam ismét a falnak ér, én pedig a szemeibe nézek.*
- Ő egy csodálatos srác, rettenetesen helyes és a teste se utolsó. Ezen kívül nagyon kedvel engem, viszont még mindig úgy érzem, hogy csak egy ideig kellenék neki. Én viszont nem akarom azt, hogy játékszernek használjanak, de úgy tűnik, hogy ez az én sorsom, soha nem fogok kifogni egy normális pasit se. *vonok vállat, majd kis időre a cipőm orrát kezdem el fixírozni, majd végül felemelem fejem és Sairus szemeibe nézek.*
- Múltkor amikor beszéltünk a kapcsolatokról, nagyon úgy tűnt, hogy hallani se akar róla. Azóta nem említettük meg... szóval nem tudom, hogy mi lesz. *most már nem kérem ki a véleményét, hogy szerinte mit tegyek, majd úgy is el fogja mondani, hogyha akar ezekre még mondani valamit.*
- Viszont azt nem tagadom, hogy nagyon tetszik nekem, de főleg külsőleg. *mosolyodom el végül halványan, kissé zavarban is vagyok ez miatt, de hát ez az igazság. Inkább én is érdeklődni kezdek tőle és persze, már megint Mordana és a neve hallatán mintha kissé meg is köszörülném a torkom.*
- Aham, értem. Csak egyszer... *bólogatok, de láthatóan még mindig zavar, hogy az az albinó csaj találkozgat Sairussal. Viszont ez után Sairus témát vált ismét, így hozza szóba a tanulásom és ahogy hallgatom szavait, kissé felvonom a szemöldökömet is.*
- Köszi, de nem akarom, hogy még egyszer pálcát emelj rám! Sajnálom, de egy kis időt még igénybe vesz, amíg ismét meg fogok bízni benned... szóval ha kellene segítség, segítene más, viszont elég jól megy minden, tehát megleszek magam. *mondom végül, majd kezeimmel a hideg fal két oldalán simítok végig, most már nem mondva mást, nem is tudom, annyi minden kavarog bennem.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-19, 3:16 pm

*Talán még rendbe hozhatjuk egy részét. Teljesen úgy se lesz már olyan mint régen, de talán egy másfajta kapcsolat még kiépülhet, ami tényleg baráti. Ehhez viszont sokat kell dolgozni főleg nekem. Kérdés, hogy egy magamfajtának sikerül e újra bizalmat szereznie nála, amikor már alapból bizalmatlanok felém. A válaszra csak oldalra döntöm a fejem, és tekintetem kissé kíváncsivá változik.*
-Attól hogy mondtam, még nem jelenti hogy azt is mondtam volna , hogy minden a te hibád. Vagy szerinted ezt mondtam? Tudom én is hogy mit tettem..*na igen, fura mód neki nem vágok vissza, hogy közös hiba volt, kissé furának is tartom, de hát történnek még furcsaságok az életbe. Nemsokára tovább folytatódik a vita kissé elkanyarodva, és meg is kérdezek tőle pár dolgot, amire megkapom a választ, arcomon egy pillanatig, egy fura mosoly suhan át, de ahogy jött úgy távozik is.*
-Szerintem pedig, hagyd inkább hogy minden menjen a maga dolgán. Igazából szerintem mivel fiatal vagy rengeteg időd van. Idővel pedig megtalálod a számodra tökéletest.*na igen, kifele könnyű beszélni, de ha a magam példáját nézem, tudom hogy nekem ilyesmi sose lesz. Na de ez a saját hülyeségem, amiről nem akarom hogy köztéma tárgya legyen ismét kettőnk között.*
-Úgy tűnt , vagy konkrétan elmondta? Nem mindegy, tudod néha nem mindig súgnak jót a megérzések. Ha meg találsz benne pozitívumot már jó*mondom, miközben kezeimet lassan a hátam mögé csúsztatom én pedig vállal neki dőlve a falnak tovább figyelem a másikat, a szavaira csak egy kis mosoly jelenik meg az arcomon. Inkább örülnöm kell , hogy jobban érzi magát, és ezt is fogom tenni. A Mordanas dologra viszont úgy tűnik máshogy reagál.*
-Igen, csak egyszer. Valahogy mindig belémfut, vagy fordítva. De mit számít az?*kérdezem miközben kissé megemelem a vállaimat, majd a gyakorlásra kitérve, végül lehunyom a szemem és bólintok, hiszen igaza van.*
-Nem kell sajnálni, igazad van, na meg ha tényleg megy úgy tűnik nincs szükséged segítségre.. Azért örülök hogy jól kezdted az évet.... *fejezem be kissé komolyabb hangon, hát ez van, meg kell barátkozni vele, hogy már semmi se lesz olyan mint régen.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-19, 3:32 pm

*Persze, hogy bizalmatlan vagyok és amit nem ismernék be neki az az, hogy félek is tőle. Na már kissé kevésbé, mint az a bizonyos nap óta, na de mindegy is, ez most nem számít. A bizalmam viszont nem lesz könnyű visszaszerezni és úgy érzem, hogy ismét csak én próbálkozom nála, ez szomorú, miért érzem azt, hogy csak én szeretném úgy igazán, szívből visszakapni őt? Mintha neki mindegy lenne, hogy hányadán is állunk egymással, egyre inkább ezek az érzések kerítenek hatalmukba, ezek a galád gondolatok, melyeket már nem tudom, hogy igazak-e vagy sem. *
- Nem is tudom, hogy miért próbálkozok még nálad... *bököm ki halkan, nagyon is halkan, hiszen bár gyönyörű emlékeink voltak, lassan távolodtunk el egymástól, majd a végén már durván szakítottuk el magunkat a másiktól és talán így lett volna a legjobb, főleg neki, aki egyedül szeretne maradni, de nekem hiányzik, a sok-sok emlékkel együtt, hiszen vele éltem igazán, életemben először és ezzel ő is tisztában van.*
- Szerintem nincs olyan, hogy tökéletes. Scott már eleget bánkódott az elutasításaim miatt, én pedig tudom, hogy milyen rossz érzés, tehát hogyha majd úgy alakul, nem hiszem, hogy el fogom utasítani. Végülis, ő talán boldoggá tudna tenni. *ha már más nem akar, akkor azzal kell beérni, amivel van, én pedig már csak nyugalomra vágyom és bár hiányzik Sairus, úgy érzem, hogy megváltozott, már nem a régi vagy csak egyszerűen velem szemben nem. Tényleg túl közel engedett magához egy olyan fajta lányt, mint én, pedig ahogy sokan mondták, én nem vagyok hozzá való és végül ezt ő is beismerte. A kérdésre én már nem is mondok semmit, maradjon az csak Scott és az én titkom, úgy érzem, hogy ez már úgy is ránk tartozik és nem éppen Sairus az, aki megérdemelné, hogy megosszam vele mindezt. Még Mordanaról is esik pár szó, akit továbbra se kedvelek, de hát sajnos ez van.*
- Semmit se számít, úgy sincs semmi közöm ahhoz, hogy kikkel találkozol. *most én is megvonom a vállam, éppen úgy, ahogy az előbb azt ő tette és végül a segítségét is elutasítom.*
- Szerintem jól is fogom folytatni. *mosolyodom el egy picit, majd hamarosan ellököm magamat a faltól, nem érzem úgy, hogy értelme lenne tovább beszélgetnünk, hiszen ismét én léptem felé, jelezve, hogy nem ugrok neki és bár haragszom rá a múltkori miatt, mégse álltam hozzá negatívan, ő viszont tartja a távolságot és ahogy beszél velem, már nem a régi és ez fáj.*
- Na de én most megyek, azt hiszem, hogy én elmondtam azt, amit akartam, szia. *már nem mosolygok, csupán csak lassan megindulok felé, majd kikerülve tovább is haladok a folyosón. És hogy merre vezetnek majd lépteim? Még nem tudom, csak megyek, hogy majd kilyukadjak valahol.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-19, 3:54 pm

*Amikor a lány ismét megszólal, egy kissé megremegek, nem tudom most mi a baj, csak próbálok óvatosabb lenni, még a beszélgetés terén is.*
-Most mi rosszat csináltam? Ha túl távolságtartó vagyok az a baj, ha nem akkor az....*mondom vissza kissé tényleg olyan hangon, mintha nem tudnám, hogy mi folyik itt, majd csak megcsóválom a fejem.*
-De fura mód, nemtudom miért érzem, hogy egyedül én vagyok a hibás, és bármit teszek szarul sül el.....*morgolódok kissé vissza, van egy olyan érzésem, hogy lehet el kéne lépni, vagy talán ide se kellett volna jönni, mert már megint csak rossz fele fordul a beszélgetés kereke, de magamat mégse csaphatom be, nem magyarázhatom be , hogy nem kedvelem még mindig. A következőre csak bólintok.*
-Remélhetőleg... de ahhoz neked is akarnod kell*felelem majd szóba jön Mordana is, amire most Hecate válaszol. Egy pillanatig csendben maradok miközben próbálom rendezni a gondolataimat, most vagy én vagyok túl vissza húzódó megint, vagy nem tudom mi van.*
-Szerintem meg éppolyan mindegy hogy kikkel futok össze, ő is csak egy ember, de nem tudom miért pont az a baj , ha vele találkozok, ugyan így össze futhatok bárki mással mit számít, az?*kérdezem kissé komolyabb, hangon emeltebb hangszínnel, a következőre csak bólintok, viszont úgy tűnik Hecate menni készül, és van egy olyan érzésem, hogy nem azért mert tényleg dolga lenne, egy pillanatig figyelem , ahogy távozik, viszont úgy tűnik az agyam megint átkapcsol, és így nemsokára azon kapom magam, hogy utána indulok.*
-Hé.. Hecate várj...*szólok utána, és ha legalább annyit megtesz, hogy meg is áll , akkor talán lesz időm beszélni is.*
-Figyelj, én tudom hogy roppant nehéz fejű ember vagyok, de azt én se akarom, hogy minden beszélgetésünk mostanában ezzel érjen véget, és már kivan a hócipőm hogy az utóbbi pár találkozásnál mindig volt valami feszültség... Gondoltam lemegyek Mystralba kultúráltan enni, inni valamit egy normális helyen... Meghívhatlak valami kizárólag alkoholmentesre? *próbálkozok, persze tervbe véve azt is , hogy nincs benne, hiszen most nincs olyan érzés, mint régen.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-19, 4:07 pm

- Biztosan mindig én velem van a baj, aki mindenbe beleköt. *nézek a szemeibe, majd ez után hallgatom a továbbiakat és bizony igaza van, én is hibás vagyok, hiszen szerelmes voltam belé, nagyon sokáig és talán még mindig nem hunyt ki teljesen ez az érzés, na de nincs mit tenni, tényleg őt hibáztatom mindenért, mert úgy érzem, hogy ő is a hibás, amiért mindig visszautasított, amiért így viselkedett velem és nem érzem úgy, hogy én tehetek minderről... Inkább hagyom, hogy Scottról érdeklődjön és amikor kijelentem, hogy valószínűleg engedni fogok neki, hogyha engem akar majd, hallom a válaszát, mi szerint nekem is akarnom kell.*
- Akkor akarni fogom. Ő mindig figyel rám, mindig mellettem van, ha bajom van, szerintem jobbat nem is kívánhatnék. *mondom kissé halkabban, majd ez után még Mordana is szóba jön, ismét az a lány, akit oly nagyon nem kedvelek.*
- Semmit, nem számít. *fordítom el kissé a fejem, nem fogok vitázni, így inkább hamar el is köszönök, ez lesz a legegyszerűbb mindkettőnk számára, de amikor utánam jön és szavaival meg akar állítani, csak lassítok, majd végül megállok és kékségeim az ő arcát fürkészik.*
- Elhiheted, hogy én se élvezem ezt, de tényleg nehéz veled. *mondom őszintén, majd végül teljes testemmel felé fordulok és ekkor hallom a meghívást, amire csak lágyan elmosolyodom és meg is rázom kissé a fejem.*
- Csak egy blúz van rajtam, mint látod, szétfagynék, szóval menj csak egyedül, amúgy se vagyok éhes. *vonogatom meg vállaimat, azt hiszem, hogy ez tényleg nem megy nekem, még nem vagy csak most, én már nem tudom.*
- És majd igyekszem a jövőben normálisabb lenni, hogy ne legyen feszültség. Jó étvágyat! *fordulok most már meg, nem engedve a csábításnak, hogy vele tartsak és tényleg nincs kedvem felrohanni a szobámba, majd visszajönni ide. Ehhez még több idő kell, hogy ismét minden rendben legyen közöttünk és úgy tűnik, hogy ez tényleg egy nehéz kör lesz. Mindenesetre csak kissé megigazítom a hajamat és ez után már el is fogok veszni a folyosó sötétségében.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-02-19, 4:22 pm

-Ne forgasd már ki minden szavamat, egy rohadt szóval nem mondtam, hogy mindenbe belekötsz, csak hogy egy hibához két ember kell. Nagyon is tudom , hogy én vagyok az aki a nagyobb hibát követte el , és úgy éljek sajnálom, de ne mindenért engem okolj...*mondom miközben végig a szemébe nézek, úgy éreztem ez már kijön, és nem megbántani akarom, egyszerűen csak túl sokáig tartottam meg magamnak ezt az érzést, a következőre csak kissé félre nézek.*
-Ez már nem hiszem , hogy rám tartozik... a Te életed. De örülök hogy így gondolod.*na igen , tényleg örülök, ha tényleg így van, csak mellette a saját baráti kapcsolatunkat "siratom" aminél persze tudom hogy én voltam a fő hibás, de a dolgokat már nem lehet vissza fordítani, bármennyire is szeretném. A Mordanas dologra nem kapok választ, de igazából nem is vártam. Viszont miután a lány elindul, kis gondolkozás után, utána eredek, és mondok is pár dolgot, tényleg sajnálom a dolgot, ez látszik is rajtam. A szavaira, viszont csak lassan le emelem a fejem a padló fele.*
-Tudom.. Sose volt velem könnyű.. *mondom csendesen magam elé, és meg is hívom, de úgy tűnik a lány vissza utasít. Megértem, igazából valahol érzem , hogy kedve se lenne, de talán jobb is ismét, egy kis gondolkozás, és magány..*
-Rendben. Akkor majd máskor..*mondom nyugodt hangon, majd a következőkre, csak komolyan a másik szemébe nézek, és próbálok egy mosolyt is ejteni. Na igen sok boldogság nincs benne, de hát ennyire tellett most.*
-Én is... És remélem hogy egyszer megszűnik... próbálok majd tenni érte..*mondom kissé csendesebben, majd miután a lány elmegy, én magam is lassan megfordulok és visszatérek a szobámba.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-04-21, 9:53 pm

*Azt hittem, hogy az a farkas nem karmolt túl mélyen, de ahogy a zuhany alatt sikerült észrevennem, mégse voltam képes teljesen begyógyítani a karim, mivel a vágás egy része még mindig a kezemen van és eléggé fáj... meglehet, hogy elfertőződhet, hiszen az a farkas eléggé vad volt és mivel a szája is habzott, ezért még veszett is lehet. Így döntöttem hát az mellett, hogy ideje lenne lenézni a gyógyítóhoz, hogy fertőtlenítse már le a sebemet és most éppen onnan sétálok ki, a bal felkaromon pedig egy hófehér kötéssel. Ez a kötés nem ront az összhatáson, így is szép vagyok, mivel öltözetem teljesen fehér, tehát egy térdig érő nadrágból áll és egy hófehér topból, mely láthatóvá teszi szép dekoltázsom és a vékonyka derekamat is. A lábaimon most egyébként csak egy fehér sportcipő van, de az övem színe fekete, akár csak a kibontott tincseim. Szemeim köré most csak diszkrét sminket vittem fel, mivel igyekeztem fel a gyógyítóhoz, most pedig, miközben a folyosón sétálok, a kötést igazgatom, hogy vajon miként is lesz ez a legkényelmesebb.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-04-21, 10:01 pm

* Semmi extrát nem tervezett estére ez a fiú, most éppen csak sétálgat a kastélyban és néz ki a fejéből, igazából ma tök kedvtelen és alig van kedve valamihz mi szokatlan tőle, de hát van min törnie a fejét s van mi megnehezítse kis életét. Ennek tetében még Fait-el sem találkozott jó pár napja mi tök szokatlan, hisz eddig szinte minden szabadidejüket együtt töltötték, de mióta visszajött valahogy ez elmaradt. S hogy miért? Arról fogalma sincs, úgy tűnik számára, hogy változott valami a kapcsolatukban, de csak reménykedni tud, hogy ez nem lesz végzetes. Eme gondolatok járnak a fejében miközben zsebretett kézzel andalog az első emeleti folyosón mikor észreveszi gondolatai személyét, ki éppen valamit igazgat kezén. Ahogy közelebb ér látja, hogy egy kötés, egyből összevonja szemöldökét is ahogy az aggodalom is elkapja.*
- Mi van a kezeddel?* lép hozzá közelebb s karolja át derekát gyengéden, ahogy feje búbját is megpuszilja, valahogy ezen látványt látva minden eddigi gondolata elszállt s csak az érdekli mi történt vele.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-04-21, 10:07 pm

*Fogalmam se volt eddig róla, hogy ilyenkor valaki más is jár erre, főleg nem az az illető, kit oly nagyon hiányolok már jó ideje és oly nagyon félek, hogy valamit elrontottam, amiért már nem az én társaságomat keresi. Most már csak a hangját hallom, mely szinte simogatja a bőrömet és sárga szemeim is megcsillognak, miközben a kék szemekbe nézek. Csak nyelek egy aprót, meg is feledkezve a hirtelen kapott kérdéstől és amikor átölel és megpuszil, már édes illatát szívom be, miközben fejemet a vállára hajtva csókolom meg a nyakát, majd nézek fel szemeibe, miközben mindkét kezem már a mellkasán pihen.*
- Csak... megtámadt egy dög az erdőben... igazán semmiség. *vonom meg vállaimat, visszatérve a valóságba és ez után végül elfordítom kissé a fejem.*
- De mint látod, megvagyok... nem fog kifogni rajtam egy vadállat sem... *mondom most már halkabban, hiszen előjön ám a mélyről jövő bántalom, mert annak érzem, hiszen nem én kerülöm őt és talán ő se engem, de akkor is, ismerem én őt. Így emelem fel ismét a fejem, hogy tekintetünk találkozzon, miközben képtelen vagyok eltávolodni tőle, egyszerűen félek, hogyha elereszt, ismét eltűnik és ez a tökéletes pillanat, akár csak egy álom, eltűnik tőlem messzire, tova száll és többé vissza se tér.*
- Nagyon hiányoztál! Én... én nem tudom, hogy mi van de... félek. Ry, nem vagyok már elég jó neked? *később is kérdezhettem volna, de kicsúszott és hirtelen már semmi más se érdekel. Nem csókolom meg, nem teszek semmit, ugyanis eszem ágában sincs befolyásolni. Tudni akarom, hogy mi a helyzet, mivel eddig tényleg más volt ez az egész és én se vagyok hülye, sejtem, hogy nem a tanulással tölti mostani szabadidejét.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-04-21, 10:20 pm

* Amint megpillantja a szeretett lányt azonnal meggyorsítja lépteit, így hamarosan keze végig is siklik derekán és egy aprócska puszi is elcsattan miközben kíváncsian nézi a felkötött kezet azon agyalva, mi történhetett a lánnyal. Persze, hogy egyből megkörnyékezi az aggodalom, tudja jól, hogy itt nem mindennapi dolgok mennek végbe, de mikor meghallja, hogy egy farkassal szűrte össze a levet érezhetően megkönnyebbül.*
- Szerencse, hogy nem esett komolyabb bajod.* simítja meg hátul a haját s dönti száját a fejének miközben behunyja szemét, fogalma sincs mit tett volna ha komolyabb baja esik a lánynak és az az érzés is kerülgetni kezdi, hogy nem volt ott, lehetett ez talán az ő hibája is, de ahogy hallja a halk szavakat úgy sóhajt fel.*
- Az a szerencse, hogy te egy nem mindennapi lány vagy.* ha engedik, akkor lassan a párkányhoz sétál a lánnyal egyetemben, kinek derekát továbbra sem engedi el széles terpeszbe áll, hogy a lány lábai közé állhasson s ujjait összekulcsolja hátul nem eresztve el. A szavakra kissé meglepődik mi tekintetén is látszik, ettől tartott ő is, hogy a lány is elgondolkozott kapcsolatukon, na de nem ebbe az irányba.*
- Ezt nem gondolhatod komolyan...tudod, hogy te vagy a mindenem, kit sose tudok megunni és eldobni magamtól.* simít végig az arcán, bár a mosoly most felejtős, inkább az összevont szemöldök stimmel és az aggodalmas pillantás.*
- Mi a baj?* morogja kedvesen, tudni akarja mi nyomja a másik lelkét, nem szereti ilyen szomorkásan látni a lányt, mit végül is sejt, hogy talán miatta is lehet de ezt ő egyenlőre nem akarja felhozni, nem tudja miért alakult így...*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-04-21, 10:32 pm

*Szerencse, hogy nem egy démoni teremtmény volt az a farkas, de így is azért volt egy harc, én magam is meglepődtem rajta, milyen erős és energikus volt az az állat, ki most már a föld alatt pihen. Viszont amikor hallom a szavait és érzem a kedves simítást, csak kissé elmosolyodom, miközben a kék szemeket kezdem el keresni tekintetemmel.*
- Hát igen, szerencse... *ismétlem utána halkabban, majd végül egy bókot hallok, mi kissé meglep most, nem is tudok hirtelen mit mondani, csak lágyan elmosolyodom.*
- Örülök, hogy így gondolod. Te se vagy az a számomra. *én nem úgy nézek rá, mint sok másik csaj, mint egy jó pasira, hanem nekem Ryan százszor több annál, de ezt ő is tudja jól... mégis úgy érzem, hogy van itt félnivalóm, így hát csak kibököm a bánatomat neki, miközben már érzem is a húzást, egészen a párkányhoz, ahol nekidőlök, besétálva a lábai közé természetesen és úgy nézek rá.*
- Igen, én tudom, csak... *sütöm le a szemeimet és most már nem sóhajtozok, csak amikor hallom a kérdést emelem fel újból a fejem, úgy nézve bele a szemeibe.*
- Csak nem akarom, hogy más lányhoz is közöd legyen... egyik nap... láttalak az utcán valakivel és nem akarom ismét azt, hogy elkezdj velük szórakozni, mert ha ezt akarod, hát legyen, de akkor ne úgy, hogy én itt vagyok neked és így megalázol... *hangom kissé most már komolyabb, hiszen akkor nem mentem oda vitázni, bár nehéz volt megállnom, hogy ne átkozzam el azt a csajt, de mindegy is, ezt inkább meghagyom most magamnak...*
- Én szeretlek, de nagyon rosszul esik az, hogy amíg én itt vártam rád és mindent megteszek érted, te másokkal enyelegsz és itt volt elég Ry, én ezt nem fogom elnézni és ha te ezt akarod folytatni, hát tedd, de nélkülem. *bújok ki az öleléséből és rettenetesen fáj ezt mondanom, de nem akarom, hogy szórakozzon velem. Régen is mondta már, hogy másoknak is csapja a szelet, persze csak óvatosan, de ezekkel továbbra is engem aláz meg, bennem pedig van annyi, hogy ezt nem kellene hagynom. Így sétálok egy lépéssel hátrébb - már ha elereszt - és nézek ismét a szemeibe.*
- Viszont ha én kellek, akkor legyek elég neked én és ne akarj minden csajt magadba bolondítani vagy engedni a csábításaiknak, mert te nem is tudod, hogy mit érzek... én pedig nem vagyok arra képes, hogy ezt visszaadjam neked, mert nem vagyok olyan. *túrok bele végül fekete tincseimbe és nagyon remélem, hogy nem lesz itt gond és megérti a dolgaimat és inkább engem választ, de ha nem azt teszi, akkor már tudom, hogy nem én kellek neki... Nagyon rosszul érinti az önbecsülésem mindez, de majd most kiderül, hogy mit szeretne tőlem, hogy tényleg én vagyok neki az igazi vagy mégsem. Övé a döntés.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-04-21, 10:58 pm

* Történhetett volna rosszabb is mint egy farkas támadás, persze ez is lekerülhető lett volna talán, de lényegnek a lényege, hogy nem esett komolyabb baja a lánynak, mi azért jól esik kicsi szívének. Viszont mindezek felett érzi, hogy valami nincs rendben, túl hallgatag ez a lány s azon kívül, hogy hozzásimult nem igen történt semmi, pedig nem így szokott lenni. Ki is bukik belőle egy kérdés mit nem tud maga hova tenni, nem tudja honnét jött ez most s mi szülte, de nyugodtan elmondja miként is gondol rá s hogy sose engedné el magától, így is kínszenvedés volt nélküle az a pár hét.*
- Csak?* kérdezi immáron a párkánynál állva minek kicsit neki is dől s karjaival átfonja a másik derekát. Érzi, hogy most valami olyan jön mire nincs felkészülve s végül is nem is érti okát, de türelmesen várja, hogy Faith elmondja mi is a baj avagy baja. Az első szavak hallatán felvonja szemöldökét s érthetetlenül pillant rá.*
- Szóval ha én egy lánnyal sétálok az utcán, akkor meg megalázlak?* nem is sejtette, hogy a lány is épp a városban van, de ne is ez a lényeg, fogalma sincs arról, hogy mi történ ott és akkor. Tovább hallgatja mert ezzel még nincs vége, ez már sokkal keményebb és érthetetlenebb rész számára s hát elengedi végül is, karjai döbbenetében lesiklanak a lányról de hogy ne lógjon mellette tehetetlenül felhúzza őket és megkapaszkodik a párkányban. Elpillant a folyosó vége felé miközben tekintete is összeszűkül és arcán lévő kis ideg beindul ahogy összeszorítja állkapcsát, szóval erről van szó, gondolja ő, amint egy lánnyal van már enyelgés és nyomulás vétke éri. Hosszú ideig meg sem szólal, majd vegyes érzelmekkel teli tekintettel fordul felé, ideges is, meg is van bántva s a kettő együtt nem igazán stimmel a fiúnál.*
- Amikor összejöttünk tudtad milyen vagyok...sokat változtam azóta és egyáltalán nem célom, hogy belém essen minden második lány, nem teszek semmit annak érdekében hogy ez megtörténjen. Ha egy bókot elejtek és ettől kipattan a szerelem szikrája a szívükbe arról én nem tehetek. De mondom...semmi olyat nem tettem az elmúlt időszakba mitől megalázottnak kéne érezned magad. Ha kérdezik elmondom, hogy van barátnőm nem tagadlak le senki előtt...* feleli kissé fájdalmas képpel, hisz akkor eddig is gáz volt vele a lány szemében, amit tesz s mond az mind nem jó, mi csak dühíti ez látszik rajta de visszafogja magát, nem fog itt cirkuszolni a folyosó közepén.*
- Hova változzak még? Mit tegyek, hogy elhidd, senki sem érdekel? Vagy jobb lenne ha a szobámban ülnék és várnám hogy ráérj? Mit tegyek mond?! Mit?* tárja szét kezeit s talán hangja is megemelkedett kissé tehetetlenségében, de valahol ki kell jönnie a felgyülemlett feszültségnek s hogy most éppen Faithnál jön ki ez belőle, hát ezzel nem tud mit kezdeni, neki tűnik úgy, hogy semmit se jó amit csinál.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-04-21, 11:08 pm

*A beszélgetés kissé más irányba terelődik, de nem tudok mit tenni, sok minden zavar most és egyszer ezt meg kell beszélnünk és az inkább most legyen, én úgy érzem, mert fontos ez a fiú ám a lelkemnek, nélküle nem is tudom, hogy mihez kezdenék, de hát nah, akkor is elmondom neki a véleményemet.*
- Nem, az nem, de amiket teszel, az már rosszul érint és a bókok... Ryan, szerinted te hogy viselkednél, hogyha én bókolnék egy pasinak vagy tennék olyat, ami nem megcsalás, de mégis számodra megalázó és kellemetlen? Nem akarom, hogy mindig azt hidd, hogy te vagy az, aki nem tesz rosszat és igen, tudtam, hogy milyen vagy, de én tartom magamat annyira, hogy nem érdemlem meg azt, hogy játszanak velem és lejárassanak, főleg egy elsőssel... *szemeim kissé szúrósabbá válnak, hiszen nem tartom őket sokra, ők még kicsik és ha kell, akkor szépen az egyik tiltott átokhoz is folyamodok, amit még Demien se engedélyezett nekünk, hogy megmutassam nekik, hol is a helyük, bár talán azt Ry se akarhatja.*
- És még szép, hogy nem tagadsz le, de akkor miért van az, hogy úgy érzem, elhanyagolsz? *nézek vissza rá, majd amikor kérdésekkel támad felém, miközben hangja is egyre hangosabb, csak rendületlenül nézek a szemeibe, engem ezzel nem fog megrémíteni, ezt tudhatná már, nem vagyok ijedős és eléggé talpraesett vagyok ahhoz, hogy megmondjam a saját véleményem.*
- Becsülj meg, hogy itt vagyok neked, mindig melletted állok és szeretlek. Én csak ennyit kérek, hogy tudd, hogy ki vagyok neked. Már oly régóta együtt vagyunk, én nem akarom, hogy baj legyen kettőnk között és ezért is mondtam most el neked, nem akarok vitatkozni Ry és remélem, hogy te se, mert mindketten temperamentumosok vagyunk és annak nem lenne jó vége. *mondom végül egy aprócska sóhajjal, miközben már ösztönösen megyek oda ismét hozzá, miközben kezeim a derekára kerülnek.*
- Csókolj meg! Add bele minden mérged, itt vagyok... *tárom szét végül kezeimet, ezzel eleresztve őt, de szemeim csábos csillogása és egyben a düh is, mely mögötte van talán eléggé szexi lehet és tetszetős a számára. És hogy miért mondom ezt? Oh, minek veszekedni, tudunk mi azt, de most valahogy nem azt akarom, csak őt, hiszen hiányzott már és nah, én is lehetek hülye és a féltékenység is igen közel áll hozzám, de most a csókját akarom, hogy érezzem, mennyire is szeret. És ha nem kapom meg? Hát... abba bele se merek gondolni.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-04-21, 11:34 pm

* Fura dolgok buknak ki a lányból miket nem tud mire vélni eleinte de aztán kibújik a szög a zsákból, a minapi kis sétálása Elisa-val lesz a hunyó.*
- Az megint más Faith, te nem ilyen vagy! Egy-két kedves sótól nem dől össze a világ, ne mond nekem, hogy lépten nyomon azt hallod és látod, hogy veszett lánykák rohangálnak az iskolában értem epekedve!* kel ki kissé magából de a leányzó egy cseppnyi szünetet sem hagy neki, ostorozza tovább cseppet sem kedves szavaival.*
- Nem játszok veled nem vetted még észre? Mindent amit tettem és mondtam s adtam szívből jött, szerinted miért vagyok veled még ennyi idő után is?* sosem volt a hosszú kapcsolatairól híres ezt ő is tudja, s ha igaza is van a lánynak akkor sem fog fejet hajtani előtte, mert ő sokat változott az elmúlt hónapokban, alig cuccozik már, a mágiát is megszerette neki köszönhetően és nem fektet le léten nyomon ismeretlen lányokat mert épen kanos.*
- Nem szándékosan hanyagoltalak, így alakult. Nekem se volt minden napom oltári nélküled.* morogja szemeit a másikéba mélyesztve, a kérdés már csak, hogy mi mást tehetne még, hogy jó legyen neki és a kapcsolatuknak.*
- Megbecsüllek és szeretlek, bármit megteszek érted, de nem tudom most mit akarsz tőlem...* ő így érzi jól magát s mindig eszében van a lány, minap még némi összehasonlítást is végzett, legalábbis hasonlóságokat vélt felfedezni közte és egy lány között, de Faith még így is túlszárnyalta a másikat, de hát ez mind nem számít most, hogy egy nagy szar az amit tesz s gondol. Nem gondolta volna, hogy idáig fajulnak a dolgok s azt sem, hogy lazán oda lép elé és csókot kér tőle, mi meglepi s egy ideig csak mérgesen néz, de aztán durván elkapja derekánál fogva és maga elé kapja, tarkójánál tartva meg a fejét épül szinte bele a fejébe csókjával, mely vad s méreggel teli ahogy kérte, végül is ebben az állapotban is van a fiú s ahogy telnek a percek úgy erősödik szorítása is, majd végül hirtelen hagyja abba s húzódik el. Mint egy felingerelt bika úgy zihál most maga elé, de hogy mit néz azt éppen maga sem tudja.*
- Ezt még egyszer ne tedd mert szétharaplak...mi ütött beléd?* emeli rá tekintetét melyben a düh szikrája még ott van akár csak a szenvedélyé mit a lány ébresztett benne csodálatos csókjával, hát igen, ők már csak ilyenek, vita ide vagy oda azért egy valami mindig megmarad köztük s az nem más mint a szenvedély és a vágy, mely úgy tűnik sosem múlik el még ennyi idő távlatában sem.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-04-21, 11:44 pm

- Még jó, hogy nem azt hallom, mert akkor bizonyára még idegesebb lennék. *jelentem ki neki kissé még mindig morogva a dolgok iránt és szépen el is mondom ám a véleményem, mely már kikívánkozott belőlem és hát nah, én is ilyen vagyok, nagyon is vad és indulatos, tudja ezt jól ő is és ezt is szereti bennem, na meg azt, hogy mindig megmondom neki a véleményem. Na de végül Ryant is hagyom ám beszélni, így mondja el azt, hogy ő tényleg szeret engem és tudom ám, hogy őszinték-e szavak, de akkor is féltem és félek mindig, hogy mi lesz, ha eldob magától, ha elveszítem...*
- Tőled? Csak azt, hogy az én párom maradj és hogy szeress, ahogy én téged! *mondom végül odalépve elé, majd bizony csókot követelek, olyan csókot, amelyet nem kaptam már azóta, amióta megjött ismét, mert voltak már vad éjszakáink, de azok régen voltak és hiányzik, ahogy ez az egész fiú, így kap el végül, érzem is derekamnál fogva, így testem az övéhez simul, kezeimmel pedig őt ölelem, miközben már érzem is a durva csókot, mely igen csak vad és én se vagyok ezt rest viszonozni, nyelveink pedig vad táncot járnak és kissé meg is harapom az ajkát is, miközben egyre inkább csak simogatom a testét, hiányzott már, oh hogy mennyire, így karmolom meg kissé a nyakát is, miközben végül megállít és én kipirosodva, most már kissé lihegve nézek rá, de tekintetem már szinte sugárzik.*
- Hiányzott az én vad és morgós medvém és ezt az éned nem könnyű előhozni. *oh, értem ám én a cserfességhez és a csalafintasághoz, tehát ez a provokáció nem csak a féltékenység miatt volt, hanem ezt akartam. Így csókolom meg ismét ajkát, miközben huncutul a szemeibe nézek.*
- Tudom, hogy te is élvezted és hogy már keményedsz odalent. *kezemmel nem is vagyok rest oda tapintani, hogy leellenőrizzem, vajon igazam van-e.*
- Maradj velem ma! Nem akarok távol lenni tőled Kicsim. *simítom meg borostás pofiját, miközben most már át is ölelem és kissé odabújok hozzá, nem durván, inkább csak szerelmesen, kedvesen, akár csak egy édes kiscica, ki odavan a másikért.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-04-22, 12:14 am

* Ő viszont igazán megnézné miként szedi le ügyesen a hisztérikus leányzókat s szinte már el is mosolyodik mikor a helyzet tovább fokozódik így mind ez elmarad s csak mered a lányra kérdéseire a választ várva.*
- Nem is szomszédtól...* morogja morcosan szemöldöke alól lesve a másikat, mintha mind ezt nem adta volna meg eddig is úgy mondja most a lány, na de ez teljesíthető számára, így valamivel normálisabb hangnemet ölt.*
- Mintha nem ez lenne minden vágyam...mintha nem éreztetném veled minden alkalomkor mikor veled vagyok.* néz farkasszemet a másikkal egészen addig, míg nem tőle szokatlanul lazasággal de mégis felpaprikázva lép oda hozzá csókot követelve tőle, mit nem áll szándékában elhárítani hiába a várakozás, egy váratlan pillanatban elkapja s vadul vonja magához megadva azt, mit kértek tőle. Az elmúlt időszak felgyülemlett dühe s szenvedélye szakad ki belőle csókjával s ahogy érzi kedvese simításait, karmolásait úgy válik egyre hevesebbé miközben egész testében szétáramlik a lüktető vágy, de egyszer csak elszakad tőle s ziháló lélegzettel emeli rá szikrázó tekintetét.*
- Ezek szerint számíthatok további civakodásra, hogy morgós Ryan előbukkanjon?* mosolyodik el féloldalasan ahogy azt szokta, majd kinyúl érte, jó volt neki hogy karjai közt tarthatta s ha enged a lány akkor bizony át is öleli egész testében. Túl jól ismeri a lány de így van ez jól ennyi idő után s bizony azon sem lepődik meg, hogy nyilvánosan mogyorózza meg mi által beigazolódnak a szavai. A csókot viszonozza, már miért ne tenné mikor oly régóta vágyott már rá és a kérést sem áll szándékában elutasítani most sem.*
- Tudod hogy vegyél le a lábamról pillanatok alatt. Nem ér a gyenge pontjaimmal visszaélni.* túr bele a fekete hajzuhatagba miközben aprót harap a másik állába, de aztán apró csókokká válik a vadság mit szétszór ajkai környékén.*
- Hm nem is tudom van e jobb dolgom mint veled lenni...* húzza picit még a másikat de már csak úgy szórakozásból, persze nyilvánvaló, hogy igent fog mondani. Kezei közben szüntelenül járják be a másik testét, így simítva végig hátán s érve le a kerek popsiig, mit megszorítva húz kissé közelebb magához és dörgölőzik neki ingerelve a másikat.*
- És mire gondoltál....? Átvesszük a tavalyi év anyagát vagy...* itt már a nadrágja gombjával kezd ez babrálni mit pillanatok alatt ki is nyit, így férkőzik be kezeivel a nadrágjába s simít végig a tanga elülső részén, miközben kék szemeit a lány arcán tartja, várva annak reakcióját.*

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-04-22, 12:25 am

*Részben valódi féltékenység volt ez tőlem, de részben az is, hogy egy kicsikét fel akartam húzni ezzel az egésszel, hogy ez után megkaphassam ezt az igazi férfit, akit oly nagyon szeretek és akitől valószínűleg többen megijednének, hogyha így nyúlna hozzájuk, de én nem vagyok ilyen, hanem erre vágytam, így bújok hozzá és csókjaimmal bombázom, miközben kezeim se maradnak ám tétlenek, csak halkan szuszogok, miközben őt csókolhatom, egészen addig, amíg el nem válnak ajkaink egymástól és amíg ki nem bököm, hogy miért is volt mindez.*
- Oh dehogynem, nekem szabad. De ha más megpróbálná, ott végezné be. *bevédem én az egyetlenemet, ehhez kétség sem fér, tehát nemsokára már csak élvezem a hajamnál való simítást, melyre egyre jobban kezd eluralkodni rajtam a vágy. Hát igen, ilyen vágyat se éreztem senki más mellett, csakis Ryan-nél, aki megtanított arra, milyen is az ilyese fajta, szenvedélyes szerelem. Még érzem a harapást, amire kissé felszisszenek, de nemsokára jönnek a puszik és már szép, sárga szemeim le is csukódnak, ahogy élvezkedem.*
- Egyébként pedig nem számíthatsz további civakodásokra, elég volt ennyi mára, most már előjött az én kis medvém. *mondom mosolyogva, majd még halkan hozzáfűzöm. * - Nem is értem, hogy miért nem egy medve a famulusod és miért egy fekete párduc. *nevetek fel, hiszen Darkly-val semmi bajom, szeretem a rossz pénzt, de ez egyszerű kis cukkolás volt, miközben kezem már a nadrágjához is ér, így érzem meg, hogy valóban felingereltem már kellőképpen. Itt az ideje, hogy egymással foglalkozzunk, ezért jelentem ki, hogy szeretném, ha ma velem maradna és ahogy hallom, nincs ellene kifogása, mivel már magához is szorít, fenekemre markolva közben és nemsokára meg is érzem ott elől, hogy milyen kemény is az én drágám. Viszont a kérdésre még mielőtt válaszolhatnék, már azon kapom magam, hogy a nadrágom kigombolja és nemsokára a tangámnál simít végig kezeivel, én pedig csak ajkamba harapok, miközben a szemeit nézem.*
- Amit csak akarsz. *hajolok közelebb hozzá és most már a nyakát támadom be apró csókjaimmal, miközben kissé hátrébb állok, de csak azért, hogy jobban hozzám tudjon férni.*
- Akár gyakorolhatunk is... de... a mágián kívül az új pózok is érdekelnének... még nem próbáltunk ki mindent. *kezdem el harapdálni a fülét is izgatóan, ezzel ingerelve még tovább, hogy majd ha elvonulunk, akkor bizony rám vesse magát, akár csak egy fenevad az áldozatára.*

//fagyi ebben a forró hangulatban //

Tárgy: Re: Curriculum- első emeleti folyosó 2011-04-23, 8:06 pm

// Olvad //

* A csók elcsattan, mi mondhatni náluk már a békülés jele, innen nincs vissza út, mindketten tudják mi fog ez után következni s ez a fiú bizony már nagyon is várja, hosszú idő telt utolsó légyottjuk után. A heves csókolózás után kissé eltávolodik s kiderül, hogy ez a kis ravasz teremtés szánt szándékkal ingerelte fel, hogy előbukkanjon a felszín alól ez az énje. Ugyan akkor az sem mellékes, hogy mi lett volna ha Faith nem áll a békülés útjára, de erre már nem is érdemes gondolni.*
- Nem, nem szabad sarokba szorítani egy kiéhezett medvét...nem fer.* simít bele közben a fekete fürtökbe, az áll megharapdálása sem lesz kihagyva akár csak az apró, puha puszik az arcra. Teljesen elmerül a lányban, hiányzott már neki így ott érinti ahol csak tudja s ott csókolja ahol csak éri.*
- Két medvével már te sem bírnál, elégedj meg velem. Ha ezt Darkly meghallaná megsértődne, főleg miután úgy döntött melléd pártol és rámorog minden lányra kivel szóba állok.* láthatólag ez szórakoztatja a srácot ugyan akkor néha ez kellemetlen, de kezdi már megszokni. Közelebb vonja magához s férfiassága is le lesz tesztelve, bizony ő már harcra készen ágaskodik cseppnyi helyén, szóval nincs itt ég gond kettejük között s miközben azon vacilál, hogy a lánnyal maradjon e estére kigombolja nadrágja egyetlen gombját s végigsimít a fehérneműn, gyengén érintve a lány érzékeny pontját mi láthatólag tetszik neki.*
- Jézusom csak vicceltem...alig várom, hogy lássalak és érezzelek.* duruzsolja a fülébe miközben az előjátéknak is nevezhető kis ingerlések folytatódnak. A harapós szavakra felnevet, sosem elégszik meg semmivel ez a lány s mivel kedvére való az új pózok próbálása nevetősen a szemeibe néz.*
- Mindig többet és többet akarsz...csak nem egy Káma-szutra-t forgatsz esténként a kezedben fantáziálgatva rólunk?* vigyorodik el, nos igen, eltudja róla képzelni mivel oly sok mindennel lepte már meg ez a lány az elmúlt hónapokban így kíváncsian fürkészi a sárga szemeket miközben talán választ is kap.*
- Vegyünk ki egyet a könyvtárból és húzzunk a szükség szobájába. Nem mintha baj lenne a fantáziánkkal de sosem árt egy kis újítás.* simít végig az arcon miközben közelebb hajol hozzá, hogy csókot lophasson tőle, persze neki itt helyben is megfelel minden, késő este van nem hiszi, hogy bárki erre járna a járőröző Sentineleken kívül, bevállalja mint annó a parkban max becsapják szendvicsbe.*

» 2. emeleti folyosó
» Alagsori folyosó
» Sejtelmes folyosó
» Magiszteri folyosó
» Sötét rúnasor (A folyosó)