Demien Remus Cornwlade Lakosztálya

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-02-29, 12:45 am

*Figyelmesen, érdeklődve hallgatja magisztere szavait. A mondandó vége felé pedig már kezdi érteni, hogy miről is van szó pontosan. Mindenesetre eléggé meglepődik, így beletelik pár percbe, mire meg tud szólalni, viszont amint ez sikerül bele is egyezik a felajánlott feladatba. Tulajdonképpen nagyon is örül neki, így semmiképp se hagyni ki egy ilyen nagyszerű lehetőséget. Kérdése persze akad, így egyet fel is tesz, majd a választ megérkezése után kezébe veszi a jelvényt és óvatosan pulcsijára erősíti azt.*
- Remekül áll, nem igaz?*mosolyodik el, immár valamivel szélesebben. Most, hogy tudja mért van itt, az idegessége teljesen eltűnt. Tehát ismét olyan, mint a normális helyzetekben lenni szokott. Ugyanakkor nem felejti el, hogy hol is van, így gyorsan visszakomolyodik.*
- Értem. Igyekezni fogok, hogy ne okozzak csalódást.*mondja. Elgondolkozik, hogy akad-e még egyéb kérdése, de egyelőre nem jut eszébe semmi fontos.*
- Azt esetleg még megtudhatom, hogy kik sentinelek még a házból?*jut eszébe hirtelen. Ez az információ jól jönne neki, ha esetleg segítséget vagy tanácsot szeretne kérni valakitől. Végül is mégse rohangálhat mindennel a magiszterhez.*
- Valami mást még tudnom kéne?*teszi még fel, mintegy végső érdeklődésként. Kezd elálmosodni, s nem igen szeretne a férfi asztalán elszundikálni, így reméli, hogy hamarosan mehet.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-02-29, 1:11 am

*Reméli is, hogy örül a diákja, hiszen nem ráerőltetni akarja a munkát, de úgy tűnik Elisa ezt nem is veszi annak, hiszel elfogadja az ajánlatot, s ahogy látszik méghozzá boldogan, aminek a férfi természetesen örül is. Miután a lány felteszi a jelvényt , s elhangzik tőle a kérdést a férfi csak aprót bólintva hunyja le a szemét egy pillanatra.*
-Bizony, most már csak hordania kell és élni a jogaival, illetve a kötelezettségeivel. Remélem jó ideig magán látom ezt a jelvényt.*feleli egy apró félmosollyal, miközben kinyitja a szemét, végül amikor vissza tér a téma a komoly kerékvágásba, nem is hinné hogy nem veszi komolyan magát a lányt.*
-Reméljük nem is fog, legalábbis én remélem, de ha jól csinálja azt amit csinál biztosan nem fog.. Nem vagyok kukacoskodó..*teszi hozzá, tehát nem fog mindig a nyakában járni, eddig egyik sentinellel se tette, a kérdésre viszont elcsodálkozik.*
-Nocsak, azt hittem Inflatusosként ezzel tisztában van, no a helyzet úgy áll hogy magán kívül két Sentinel van a házunkba, Nathaniel Cornwlade, illetve Sairus Macrain, mindketten harmadikosok, hozzájuk is lehet fordulni problémával.*fejezi be, végül az utolsó kérdésre csupán komolyan megrázva a fejét felel.*
-Nem ennyi lett volna, szóval örülök hogy ezt megbeszélhettük, és ezesetben akkor már nincs más hátra, minthogy jó éjszakát kívánjak..*feleli miközben felállva megvárja, míg a lány távozik, hiszen úgy gondolja neki is lenne más dolga.*
-Nos hát akkor további szép estét Ms Varlock..*köszön el tőle, s ha a lány elhagyja a szobát, a férfi felhúzva egy hosszú kabátot szintén így tesz csupán csak hopponálás által, hiszen van még némi dolga, de az nem házon belül.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-02-29, 1:23 am

*Örül neki, de még mennyire, s most, hogy már nem is aggódik amiatt, hogy mit csinált, amiért idehívatták, ez meg is látszik rajta. Így természetesen elfogadja a sentinelséget, s ennek jeleként boldogan a pulcsijára aggasztja a jelvényt. A kérdésére kapott reakció láttán kis híján felkuncog, de végül visszafogja magát, úgy fest már enélkül is kezd fárasztó lenni.*
- Ennek örülök.*szusszant megkönnyebbülten, amint megtudja, hogy magisztere nem liheg majd a nyakában örökké. Így a kiszabott feladatot is könnyebben el tudja majd végezni.*
- Sejtésem volt, de biztos akartam benne lenni.*magyarázza a kérdés okát. Bár emlékei szerint anno őt nem a felsorolt srácok egyike kísérte a szobájába, de pontosan már nem emlékszik, így erre nem szándékozik kitérni.*
- Önnek és jóéjt.*áll fel a székről és indul meg az ajtó felé, de mielőtt még kilépne visszafordul a férfi felé.*
- Viszlát és még egyszer köszönöm.*búcsúzik egy apró mosollyal, majd már el is hagyja a szobát, s sietős léptekkel a hálója felé veszi az irányt.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-04-22, 1:40 pm

*Múltkor sikeresen kihúztam magam, és bemeséltem, hogy muszáj lett volna elmennem Lisel, de egyébként ez nem így van, mondhattam volna neki ellent, igent felelve a kérdésére, miszerint dolgom van-e. Bár azzal megsértettem volna, mégis csak az elsőbbségi rendet kellett volna figyelembe venni, és az Demient diktálja ésszerű döntésként. Továbbá sajnos hiába battyogok végig a folyosón ugyan olyan tőlem szokatlan félénkséggel mint tegnap, csak nem akar kinyílni semelyik ajtó, hogy bárki is a segítségemre siessen, és újra elszólítson, kibúvót adva ezzel számomra a kényes feladat alól. Mert ez bizony az, mikor nem tudom eldönteni akarom-e egyáltalán amit kérni fogok, azt viszont már felfogtam, hogy drasztikusan kevés az esély a sikerre, már ha egyáltalán lehet majd annak nevezni. Nehéz döntések. Így bár lassan és tétován, nem kicsit összeszűkült gyomorral, de megérkezem Mr. Cornwlade ajtajához, s már csak a kopogtatás van hátra, ami néhány habozós másodpercet követőlegesen meg is történik. Kopp...kopp...kopp... hangzik a jel, miszerint valaki beszélni óhajt a magiszterrel nem is akármilyen ügyet illetőleg. Innentől kezdve leeresztett kézzel várok az ajtó nyitásra. Talán szívem mélyén, mely közelebb áll Ginger-hez, valami reménykedik, hogy nincs itthon a professzor, hogy még elkerülhessem a találkozást, gondolkodási időt adva ezzel magamnak. Az öltözékem egyébként alkalomhoz illő, csak úgy mint Lis esetében - hisz tőle jött az ötlet -, visszafogottabb, ám mégis a megszokott a drága ruházatommal. Fekete elegáns bőrcipő és nadrág, fehér ing, mely most szép van elrendezve, továbbá egy fekete nyakkendő, ám pálcám ugyan úgy az övemen lóg, s bal csuklómon karórám, jobb kézfejem egyik ujján pedig a családi pecsétgyűrű, de a nyaklánc és medál ami szintén családi örökség, most az ing alá van rejtve. Meglátjuk, hogy hogyan fog sikerülni a találkozás, ha itthon vannak.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-04-22, 1:58 pm

*A kopogtatás után túl sokat nem kell várnia a fiúnak. Hamarosan hallhatja a zár egyszerű kattanását, majd az ajtó feltárulni látszik előtte, utat engedve ezzel a fiúnak. Amit láthat egy tágas, sötétített szoba, ahol enyhén zöldes színkavalkád árnyékolja be a falakat, köszönhetően a világítás színeinek, a szoba egyébként teljesen átlagos, jó néhány szekrény, egy merengő, illetve egy másik ajtót is láthat, egy ablak azonban még mindig nyitva van. Pontosan a magiszter asztala mögött, ahol egyébként Demien is helyet foglal jelen esetben. Öltözete egy fehér ingből áll, illetve fekete nadrágból, haja gondosan hátra fésülve, hátul össze fogva omlik el a hátán, az örökké fürkésző szemek azonban az előtte lévő papír rengetegről, s irományról a fiú fele szöknek, szintén kíváncsian, de valahol mégis komor, tekintettel, mely nem éppen barátságtalan, de valahol kifürkészhetetlen is. Végül aztán felegyenesedve megszólal, miközben az asztalán lévő üveg márkás Midleton Barry Crocket Legacy Whiskey foglal helyet, amiből tölt is magának egy pohárral.*
-Mr Zhukov ha nem tévedek igaz?*kérdezi fejét oldalra döntve, miközben hátát a széke háttámlájának döntve kezeit össze fűzi a mellkasa előtt.*
-Kerüljön beljebb, és foglaljon helyet.*mondja még mindig változatlan komoly hangnemben miközben kezével az asztal másik oldalán lévő fekete bőrfotel fele mutat jelezve hogy ott nyugodtan helyet foglalhat a fiú. Ha ez megtörténik egy kisebb sóhajjal karöltve ismételten megszólal.*
-Minek köszönhetem a látogatást Mr Zhukov?*kérdezi miközben tekintetét kíváncsian a másikéba fúrja, s láthatólagos nyugodtsággal az arcán várja azt a bizonyos választ. Elvégre nem az ő tanítványa, ami miatt persze nyugodtan meglátogathatja, de nem fér a fejébe, mi miatt jöhetett hozzá , amiben Sideris nem lehet a segítéségére, márpedig nem hinné hogy pusztán ismerkedni szeretne a fiú.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-04-22, 2:16 pm

*Kegyetlen gyorsasággal nyílik ki az ajtó - legalábbis nekem úgy tűnik -, s már fel is tárul előttem a kép, és maga a magiszter akit még sosem láttam. Valahogy így képzeltem el, bár talán kicsit idősebbnek, és egy kis vérengzős beütéssel, ám a színek nem zavarnak, inkább egy kellemesen komor de mégsem állatiasan agresszív összképet keltenek számomra, s bár Mr. Cornwlade egyértelműen jó megjelenésű, attól még kinézete, főleg szemei sugallják az ember számára, kivel van dolga. Míg ezeket felmérem, az nagyjából néhány másodperc, de végül tekintetem, mely egyébként most már csaknem olyan komoly mint a magiszteré rátalál a férfire, és úgy lépek beljebb, hogy le sem veszem a szempárról pillantásomat, csak míg nyugodtan becsukom magam mögött az ajtót.*
- Jo napot! Igen, nem teved. *felelek neki, s már közelebb is lépek az asztalához, immár nem szemlélve a környezetet, csak a magiszterre figyelek. Invitálására rápillantok még a bőrfotelra, majd le is ülök.*
- Köszönöm. *bár szívesen beszúrtam volna egy-két orosz szót, amit mindenki ismer, ezt inkább most mellőzöm, elég lesz így is az akcentus. Még mielőtt felelnék, beszívok egy mélyebb levegőt, s csak aztán nyitom szólásra szám, miután ki is fújom.*
- Valoszinüleg sokan kerestek mar fel ezzel, mert nem titok a tudomanyanak ereje. *közlöm először, s ebből kiderülhet, hogy csak ő tud segíteni, máskülönben nem zaklatnám, hanem Siderist keresném fel, és szerintem azt is sejti, mi járatban vagyok erre felé.*
- Ugy hallottam, ön kepes visszahozni a halalbol embereket. Mielött barmit mondanak, a reszletekre lennek kivancsi, ha nem problema, mert ha azok ellehetetlenitik a keresem, akkor el sem mondom. *magyarázom meg röviden, hogy ne is húzzam az idejét, és végre én is választ kapjak. Ugyanis ha valami nem stimmel, felesleges a kérés is, mert valószínűleg már kitalálta, hogy azzal fordulok feléje.*
- Mibe kerül ez maganak? Mennyi idö utan lehet visszahozni? Hanyat? Megvaltoznak utana az illetök? *teszek is fel csendesen alapvető kérdéseket, amik támpontul szolgálhatnak. Talán kicsit túl hamar térek a tárgyra, de igyekszem udvarias maradni, és az egyenes beszédet favorizálom. Ezért vagyok ilyen.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-04-22, 2:40 pm

*Csupán csak nyugodtan ülve a székében várja, hogy a fiú beljebb jöjjön, s miközben hellyel kínálja, tölt magának egy pohár italt. Van egy olyan érzése hogy eme látogatás fog némi időt elvenni az idejéből, így egy kis időre bizonyára félre kell majd tennie az irományait, s így is tesz. Amikor azonban a fiú ismételten megszólal keze a pohár szélére téved, de még nem emeli fel, csupán komoly tekintettel néz rá. Arca nem árulja el mit is gondolhat, vajon sejti e a fiú jöttének okát, vagy más gondolatok járnak a fejében.*
-Az attól függ miféle tudományra gondol Mr Zhukov..*mondja nyugodt hűvös hangján, miközben a pohár megemelkedik az asztalról, majd miután pár kortyot ivott belőle a férfi, vissza is helyezi ahonnan elvette. Arcán egyetlen rándulás sem vehető észre, mintha csupán csak vizet inna, szeme azonban többet elárul, mintha feszült figyelemmel hallgatná a fiút, s egészen addig hallgatak is marad, ameddig ő be nem fejezi amit mondani akar. Pár percet hagyva magának végül aztán mégis megszólal.*
-Valahogy sejtettem, hogy erre akar kilyukadni Mr... És nem téved valóban volt már rá példa hogy megtettem, a kérdés nem az hogy engem rettent e el amit hallok, hanem inkább az hogy magát elrettenti e amit hallani fog...*enged meg magának egy halvány mosolyt majd jöhet még egy korty, s az üveg koppanásának hangja ami után belekezd.*
-Vissza hozni az embert sok módja van, mint nekromancián belül, ami a nekromanták főága, illetve a démonológián belül is vannak módszerek amikkel el lehet érni célokat, s ha hiszi ha nem még a káoszmágusoknak is megvannak a maguk legsötétebb praktikái... Ezekről azonban nem beszélek sokat mert a legsötétebb módja annak hogy valakit vissza hozhassunk, és a vége hogy úgy fogalmazzak, lehet keserűbb mint ha nem tettünk volna semmit.. Miért kíváncsi ennyire arra hogy lehet istent játszani a halandók és élők között?*teszi fel egy pillanatnyi szemrebbenés idő alatt talán kissé szigorúbban a kérdést, de pár pillanat múlva már folytatja is.*
-Az hogy mibe kerül attól függ melyik módszert használom, a nekromancia segítségével álltalában az élesztő mágus a saját életútját rövidíti meg egy egy ilyen alkalomkor, mert saját erejét használja az élet újra indításában. Természetesen nem élőhalottak létrehozására gondolunk ezáltal, hanem egy roppant veszélyes folyamatra ahol a lélekörvényből kitépve az elhalálozott lelket vissza helyezzük a testébe. Azonban fontos hogy a test rendbehozható legyen..*folytatja , miközben egy kortyal megissza a maradék Whiskey-t majd az felállva az üveget vissza teszi az üvegszekrényébe, de ezalatt is folytatja.*
-A DÉmonológiai élesztéseket használják a legtöbben, ez amiatt veszélyes mert az élesztő teste kaput nyit a démoni és emberi világok között,illetve mindig jár egy alkuval hogy a démonok segítségét kérjük, a feltétel lehet akár emlékeink elvesztésétől kezdve egészen addig hogy nem leszünk képesek gyereket nemzeni, vagy akár életünkből jó néhány évet is elvehet... *mondja miközben lassan vissza ül a székébe, de tekintete most már mondhatni igencsak sötét ahogy a másikat figyeli. Végülis Tarkh kérte hogy meséljen róla hát most megteszi.*
-Hogy megváltoznak e? Lehetséges az az élesztő mágus tudásától függ, lehet valaki nem emlékszik a múltra, lehet gonosszá válik, de lehet hogy olyan lesz mint régen, volt már rá példa hogy az alany csak fél életet élt ritka sok lehetőség rejlik ebben, hogy hányat az attól függ, de egy biztos. Aki istent játszik előbb utóbb csúfos és fájdalmas halált hal, ami az időt illeti pedig Nekromancia esetében egy két hét míg a test szövetei élnek, a démonológia valamelyest már jobb ott lehet akár pár hónap is, hiszen démoni erőket használunk..*egy pillanatra vissza emlékszik arra, hogy neki is így hozta vissza az életét Nath bár ő nem mágiával hanem a démon vérével, ennek köszönheti hogy él.. Viszont a szünet amit most tart igencsak fura..*
-A káoszmágia segítségével bárkit vissza lehet hozni a világra, ha a teste atomjaira robbant akkor is, ha több száz éve halott, nem akadály. Azonban amit adni kell cserébe olyan sötét hogy pár kivétel híjján volt olyan mágus aki valaha is alkalmazta ezt a módszert...*többet nem mond, hagyja, hogy a fiú megeméssze a hallottakat, majd utána mondja meg miért is olyan fontos számára ez az információ.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-04-22, 3:02 pm

*Beljebb kerülve nem tétovázom sokat, valahogy elszáll a félelmem, inkább csak hamar túl akarok lenni rajta, ezért le is ülök a formalitások után, hogy ott mondjam el a mondandómat. Amint látom, a magiszter nem óhajt túl sokat elsőre elárulni, de a megjegyzésére választ adok, hogy tiszta legyen.*
- Nem tudom pontosan hova tartozik, de ön a halottakkal foglalkozik valamilyen szinten. Erre gondolok. *azt persze nem tudom, hogy mással foglalkozik-e, de abból amit mond, ez szűrhető le. A továbbiakra nem mondok semmit, hogy kit rettentene el alap esetben az egész, de mivel én kérnék szívességet, nagyobb az esélye hogy a professzort. Tehát csak csöndben hallgatom amit mond, igyekszem felfogni, bár elsőre talán kicsit sok az információ, így mikor egy kis szünetnek is beillő kérdést kapok, eddig merengő tekintetem újra megelevenedik, hogy a magiszter szemébe nézzen.*
- Mert nekem muszaj lesz. Vagy lenne. *na persze a nekem, az kivételes esetben "önt" is jelenthet, hiszen nincs meg hozzá a hatalmam. Bár ha a tovább tanulás lehetősége fenn áll... akkor talán ezt is el lehet tanulni Mr. Cornwlade-től. További információ áradat következik, melyben ismételten fenn próbálok maradni a tudás tengerének hullámain több-kevesebb sikerrel, s végül a mondandó végére érünk.*
- Ertem. Nos, a helyzet az, hogy a csaladomat lemeszaroltak. Ide sok nagy csalad sarja jar, en is közüllük valo vagyok, es nem szivleltem meg, mikor ez megtörtent. Tehat azert erdeklödtem, hogy hajlando lenne-e visszahozni öket. Vagy valakit a negy közül. Bar amint hallom, ennek kemenyen meg van az ara. Vegülis, miert tenne meg? Ez több egyszerü szivessegnel, nem olyan keveskedes amit barmelyik idetevedö diaknak meg lehet adni, csak mert kerei. Mondanam, hogy felajanlok cserebe valamit, de mit adhatnek en? Nekem vagyonom van, es hatalmam, amit vissza kell szerezni. Ketlem, hogy ezekböl ne lenne mar önnek is. Az adott szo pedig es az adosnak maradas veszelyes jatek, es talan meg sem eri önnek, legalabbis ha a maga szemszögeböl nezzük. *fonom karba kezeimet miközben beszélek, és mereven nézek a magiszter szemébe. Elmagyarázom, hogy miért necces a dolog. Még egy embert ha kérnék, és felajánlanék cserébe valamit, talán, de négyet... szinte pofátlanság. Nincs oka rá tehát hogy megadja, ezért folytatom is egy kis szünet után.*
- Eppen ezert, mivel bar ön dönt, vagy alkudik, megkerdeznem meg a nagy szazalekban bekövetkezö visszautasitas elött, hogy a tovabbtanulasnal el lehet-e tanulni majd ezt öntöl? Vagy elkepzelhetö-e, hogy van olyan mod amit nem ismerünk? Csak mert akkor nem lenne egyedül a kutatassal az egyik ide jaro diak. *igen, Daphne-re gondolok, de nem akarom belekeverni őt, nincs ehhez köze. Így meg sem kell említenem. Remélem, hogy tisztán elmagyaráztam mindent, mert most már csak a választ várom.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-04-22, 3:29 pm

*Csak némán bólint a fiú szavaira, hiszen valóban foglalkozik halottakkal, még ha nem is csak azokkal, de igen, végülis benne vannak az érdeklődési köreiben. A fiú szavaiból azonban az derül ki, hogy nagyon szeretné, csupán csak még nem tudja hogy ez mivel is járhat.*
-Pontosabban azt akarja, hogy én segítsek magának ebben az ügyben.*néz komolyan a másik szemébe , miközben nyugodtan iszogatja az italát, de arca még csak meg sem rezdül, még akkor sem amikor hallgatja a fiú családi drámájának történetét, bár egy szót azért közbe vág.*
-A Yermolai gyilkosságok, valamelyest eljutottak a hírek ide is..*teszi hozzá, de többet nem mond, csupán csak komoly pillantással vizslatja amit a fiú mond. Tudja hogy nem hazudik, az ilyesféle beszéd nem arra utal, bár a fiú beszélhet bármilyen komolyan, azért egy apró mosolyt csal a magiszter arcára.*
-Azt mondja, nincs amit ajánlhatna nekem holott arra nem is gondol, hogy magának kell ehhez óriási kockázatot vállalnia..*néz komolyan a szemébe, végül aztán felsóhajt, s elnézi a fiút de pár percig meg sem szólal, mintha magában gondolkozna.*
-A családja Mr Zhukov régóta halott, s maga arra kér nem is egyet, hanem többet hozzak vissza..*egyenesedik fel, majd az ablakhoz lépve komor tekintetével a tenger hullámait kezdi kémlelni, ami innen igencsak szemnyugtató látvány. Pár percig tart csak ez a csend, s bár a magiszteren nem látszik, hogy meg akarna szólalni, végül aztán mégis megteszi.*
-Az adóssága egy életre szóló lenne, és nem élvezné ki a jutalmát. Ugyanis mivel a halál már régóta állt be ismereteimet a káoszmágiához kell vezessem. Abban a mágia ágban nem akadály hány embert hozzak vissza, és az sem mikor haltak meg, viszont mint mondtam óriási az álldozat érte..*fordul a fiú fele, most már hűvös szemekkel mérve végig őt.*
-Ugyanis az életet ebben az esetben csak élettel lehet megváltani, s mivel gondolom megérti, a saját életemet nem adom egy olyan kívánságáért akit még csak nem is ismerek, ezért annak az életére van szükségem aki kéri.. A magáéra, és ezt az életet lehetetlen lenne vissza hozni. Megválthatja őket a saját lelkének cseréjével az övékére. Ők felélednek maga elbukik. .*szűkülnek össze a férfi íriszei, s szemében látni , hogy most nem hazudik, bár szavai kemények, nem akarja áltatni a fiút. Nem is szokott senkit se, hiszen akkor Nath szüleit is vissza hozhatná.*
-Az egyetlen kiskapú, ha azt áldozzuk fel aki a szívünknek a legfontosabb... Ha magának van ilyen és képes feláldozni, akkor még sikeres lehet a dolog, hiszen egyik esetben a testünket áldozzuk fel, míg az utóbbiban a lelkünket... De gondolom ezt még maga se vállalná nemde*kérdezi kezeit nekitámasztva az asztalnak, sejtelmesen közelebb hajolva a fiúhoz. Ő elmondta a lehetőségeket innen már a fiún a sor hogy mit mond.*

//Fagy//

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-04-22, 6:00 pm

//Olvadunk.//

*Bár először egy kicsit kerülgetem a témát, utalgatva ide-oda, mert egyenlőre nem akaródzik kimondani, miért is jöttem ide, viszont amint látom, Mr. Cornwlade ennyiből is megérti a problémát, sőt, a beszélgetés egész témáját.*
- Igen. *felelem nyugodtan, mikor élesen is kimondja a magiszter, hogy mi a sejtése, miért jöttem ide, és még egy kis bólintást is megeresztek, csak úgy megerősítés képen. Meglep, hogy ide is eljutott a hírük, apámnak ezek szerint sokkal nagyobb hálózata volt mint gondoltam, mert nem árult azért el mindent... nem volt rá lehetősége.*
- Tudja a reszleteket? *kérdezek rá halkan, nem is kíváncsian, csupán azért, mert ha nem, és segíthet valamit, akkor elmondhatom hogy mikor és hogy. A további szavak viszont meglepnek, és ez látszik is a szemeimben, ám mikor végighallgatom a lehetőségeket, egy kicsit gondolkodóba esek, és tekintetem is elmélázva irányítom a padló felé.*
- A csaladom fel eve halott nagyjabol. Ez soknak szamít mar? Szetlöttek öket, sok-sok nyilt seb, de nem tudom, hol van a testük... *ezek viszont problémát okozhatnak, de inkább úgy közlöm őket, mint aki saját magának beszél, majd folytatom is, mert van még mit mondanom bőven.*
- Van olyan aki közel all hozzam, de... Ö tul nagy ar. Viszont mit tenne, ha egyik nap beallitanek azzal, hogy megoldhato a csere ugy, hogy az en eletemet ajanlom fel? Van ra lehetöseg, hogy ezt eltanuljam magatol, es akkor meg csak nem is kellene megtennie. Mar, persze ha ugy döntenek, hogy felaldozom magam. *pillantok most rá a férfire. Nem, ezen még nem gondolkodtam, de Ginger lehetetlen ötletnek tűnik, őt nagyon nem akarom belekeverni ebbe, és nem is fogom. Viszont ha a dolgok nem jönnek össze, és a magiszter megtanítaná ezt, esetleg a továbbtanulás keretében... akkor ha nincs más lehetőség, ez nem tűnik olyan nagy árnak. Bár meghalni én sem akarok.*
- Sokan kertek mar magatol ilyet? *egy picit azért érdeklődöm, mennyi a ráta amit még bevállal Demien is. Igazából ha lenne lehetőség eltanulni, mivel ő maga is tanár, szerintem teljesíthető szívesség lenne, hiszen nem ő bánná.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-04-22, 6:17 pm

*Nem kell sokat gondolkoznia a dolgon, a fiú szavaiból elég hamar rá ehet jönni , hogy mire szeretné kérni őt, legalábbis minél jobban belemerülnek a témába, főleg hogy a végén Tarkh már nyílt kártyákkal játszik. A családdal való részletekre azonban csak megdönti a fejét.*
-Nem igazán ismerem, de elég sok kapcsolatom van szerte a világon, korom okán sok embert ismertem meg, mint Írországban, Angliában, vagy a Távoli Oroszországban is, ahogy a világ legtöbb részén..*nem mond többet, bár fiatalnak tűnik de ez csupán a látszat, főleg hogy a férfi emlékei jóval régebbre vissza mennek, mint a test amiben újjá született alig három évtizede. A további kérdésre csupán csak komoly tekintettel válaszol, hiszen nem fogja áltatni a fiút, főleg hogy elég sok információt megtud tőle.*
-Elég soknak, hogy csak egy mágia ág maradjon. Fél év hosszú idő, és mivel mint mondja nem találta meg őket, meglehet hogy a testek konzerválásának hiányába nehezen éleszthető életre nekromancia, segítségével, egy démonológusnak pedig nem tudni mekkora ár lenne, csupán egy választás maradt, legalábbis így átvizsgálva a témát.*válaszol tematikusan, persze észrevehetően figyelve a fogalmazására, hiszen mégis csak egy ember szüleiről van szó.*
-Nem is kétlem hogy nem lenne, de mint látom helyén van az esze. Ez óriási áldozat, és véleményem szerint se érné meg... De ha mégis egy nap ezzel a szándékkal kopogtatna be és ha igazán akarná...*csenedesedik el egy picit a szavak végén, majd komoly magabiztos arccal folytatja.*
-Akkor megölném... És az magának akkor már számítana valamit?*teszi hozzá teljesen komor hangon. Nem mintha szívesen tenné, de mivel ha a fiú ilyet tenne bizonyára tisztában lenne a dolgok súlyával..*
-Megtanulni nem egyszerű, a legtöbb varázslónak sok évbe tellik mire megtanulja a felélesztés leghatásosabb módjait, itt a három év alatt maximum egy ilyen varázslatot fog tanulni a komolyabbak közül, de azt is harmadik évben.. Ha tovább akarja képezni magát kényetlen lesz tovább maradni.*egyik magiszter se tenne máshogy , így ő sem tanít elhamarkodottan. Nath más eset neki már átadott némit a tudásából, de ő a nevelt fia, viszont ilyen hatalmat még neki se adna legalábbis most, hiszen ilyen fiatalon meglehet nem tudnák megtanulni.. Az utolsó kérdés azonban fogós, viszont a férfi szinte azonnal válaszol miközben szemei megvillannak.*
-Kérni nem, életem során csak pár embernek tettem szívességet az is kisebb volt , még ha sok erőmet is igényelte a feltámasztás, általában ha tettem ilyesmit saját elhatározásból tettem.*mondja, s nem is hazudik, hiszen legutoljára talán Lucius kérte Lilith feltámasztását, de ha nem kéri is megtette volna a férfi hiszen nem akarta ő se hogy örökre meghaljon a lány, s megérte neki a kockázatot.*
-Ha meg akarja tanulni ezt a mágia ágat sokat kell tanulnia, és annál több lesz az áldozat amit még el kell szenvednie a cél érdekében, bár gondolom ezt nem tőlem hallja először..*teszi még hozzá komor hangján, miközben rendezgetni kezdi az iratait az asztalnál.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-04-22, 6:32 pm

*Lehet, hogy nem az apám volt a hatalmasabb, hanem a magiszter, erre én nem is gondoltam, de most, hogy így elmondja, mennyire szerteágazó kapcsolatai vannak, ez az eshetőség is eszembe jut. Bár szerintem nehezen lehet összehasonlítani egy egész alvilág uralmát és az élet és halál fölötti uralmat... bizonyos tekintetben ugyan az. Ezért nem is kétlem, hogy hallotta. Azért adok némi információt még erről, és a megfogalmazás sem zavar, inkább feszülten figyelek, nehogy elmulasszak valamit, s úgy látszik kezd letisztulni a kép, és a maradék néhány lehetőség. Vagy Ginger, vagy én saját magam, illetve a magiszter által. Nyilván csak utóbbi verzió jöhet számításba.*
- Szamitana. Itt nem csak rolam van szo, bizonyara tudja, hogy a Zhukov csalad milyen körökben mozog, es mi függ mindettöl, ha magam keptelen lennek megtenni amit kene, es muszaj lenne visszahozni öket. *bizonyos tekintetben, Oroszországnak gyakorlatilag látszat kormánya van varázsló szinten, ugyanis a mafia befolyásolja azt is, és a családok leghatalmasabbika az enyém volt. De csak volt. Vissza kell szereznem majd, de ha nem menne... vagy nem tudnám feldolgozni a halálukat, muszáj lenne visszahozni őket. Azért érdeklődöm a lehetőségeimről... mert ha okosan sakkozok, a lehető legjobban ki lehet ebből jönni. Ki mondta, hogy ha eltanulom, nem adhatom át a tudást, hogy más tegye meg helyettem? Senki. Nocsak... kezdek úgy gondolkodni, mint apám.*
- Akkor maradok. El szeretnem tanulni. *keményedik meg a hangom, mint az acél, olyan, hiszen nem kicsit vagyok elszánt. Igen, Sideris-nél jópofa a gondolatolvasás, de azért ez mégis csak hasznosabb lenne. Azért még valami érdekel, és ahogy hallom, nem mindenki volt ám olyan bátor, hogy ilyenekkel zaklassa a magisztert.*
- Nocsak... akkor csak en jöttem ezzel ide? Erdekes. De erthetö az allaspontja. *bólintok, jelezve, hogy meg is értettem. Több kérdésem nem is nagyon lenne, elvégre mindent átbeszéltünk, s bár a szavát nem adta a magiszter, még mindig besétálhatok egy öngyilkosságra.*
- Nos, akkor köszönöm, hogy ram szanta az idejet. Hasznos volt. Tovabbi jo munkat. *biccentek egy picit köszönés képpen, majd már fel is állok, hogy távozzam, ha nem marasztalnak, amit kétlek, hiszen tiszta sor minden, s nyilván a férfi is elfoglalt. Kifele menet villan csak át a fejemben, hogy gyakorlatilag Sideris párjával beszélgettem el, érdekes egy páros, nem kötnék beléjük... Kezem már a kilincsen, s nyitom az ajtót, hogy magam mögött becsukva távozzam végleg.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-04-22, 6:49 pm

*Hogy ki a magasabb rangú és ki nem Demien számára már oly mindegy, régebben mikor még a Mysterio megépült rettegték a nevét, és valószínűleg minden Auror egyik legangyobb célpontja volt, de most? Most már változott a helyzet, s a Demien Cornwlade név már nem is tűnik olyan félelmetesnek mint a Caleb Hellrain. Na de mindegy is, a válaszra viszont egy pillanatra meglepettség uralkodik el a férfi tekintetén, amit szinte azonnal fel is vált egy fura mosoly. Nem gúnyos , s nem is káromló annál inkább valami fura mégis van benne.*
-Tudja, még sokat meg kell tapasztalni, hogy megtanuljon a farkasok között élni. És pont ellenkezőleg magáról van szó, arról amit megélt és amit még meg fog élni.. Mint mondtam Istent játszani nagyon nagy felelősség, és a túlvilági lét ami jár érte még keserűbb. A rang semmit se számít a halál szemébe, ugyan úgy megöli a közembereket, mint a legnagyobbakat. Valaha a legnagyobb máguscsaládokat is ismertem, s ma is ismerek párat, legyenek azok akár a Corivanok, Wasimirek vagy a Yermolai család tagjai, vagy akár a Cornwlade-ek akikből mára már mindenki kihalt akárcsak a maga családja..*teszi hozzá komor hangon, s bizony ő se hozott vissza senkit a családjából. Hamar meg kellett tapasztalnia mivel jár ez az egész. Úgy tűnik viszont a fiú mégis csak marad , s elég határozott döntés születik részéről, ami megmosolyogtatja a magiszter hűvös arcát.*
-Ez a beszéd.. Ha marad kitanulhatja a halál ideiglenes legyőzését, persze ha elég akarata és türelme lesz hozzá..*mondja komoly hangon, végül válaszol az utolsó kérdésre is, amit való igaz nem sokan kértek még tőle.*
-Eddig igen, de ki tudja még kik jönnek maga után, de nekik se lenne más a válaszom, a halál végleges, és nem természetes dolog megfordítani... Ezt már csak mi nem tartjuk be, de majd bűnhődünk miatta ha eljön az ideje.*mosolyodik el, de ez a mosoly ismét olyan fura, olyan kővé dermedt mosollyá változik. Végül aztán a fiú búcsúzására csak biccent egyet.*
-Igazán nincs mit Mr Zhukov.. Ha kérdése van nyugodtan jöhet máskor is, további szép napot..*mondja, s miután a fiú elhagyja a szobát, neki lát, hogy folytassa a feladatát.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-07-30, 11:35 pm

*Tanakodva sétálok a folyóson. Nem megyek gyorsan, sőt inkább lassabban mint szoktam, mert kaptam egy levelet ami elégé meglepet. Ugyanis a levélben engem hívatott a házvezetőm. Nem tudok rá jönni hogy mit szeretne tőlem főleg ilyen későn. Bár ez nálam nem számít mert ilyenkor általában még kószálok valahol. Nyelek egy nagyot mikor az északi toronyhoz vezető lépcsőhöz érek. Nem igen jártam még itt és így ismeretlen a terep.*
~Nyugalom kislány nem lesz sem. Nem csináltál semmit... Remélem!~*gondolom magamba mitől egy kicsit elkap a jókedv és maga biztosabban sétálok a lépcsőn felfelé. Lengén vagyok fel öltözve mivel egy egyszerű fekete rövid ujjú és egy fekete térdnadrág van rajtam. Természetesen még mindig a jól megszokott fekete szandált viselem a lábamon. Már bátran sétálok a folyóson mikor megérkezek a megfelelő ajtóhoz. Ekkor elveszik az összes önbizalmam és szívem szerint elfutnák. Veszek egy nagy levegőt és és megropogtatom a nyakamat.*
~Na akkor nem megyünk el. Itt maradunk! És gyerünk kopogni.*biztatom magamat és már kopogok is. Határozót kopogásnak hallatszik számomra, pedig bármit elmondhatok magamról csak azt nem, hogy hátazót vagyok.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-07-30, 11:48 pm

*A férfi bizony ma feladott egy levelet, és reméli , hogy ma jelentkezik is az illető. Egyébként öltözete teljesen hétköznapi, bár szabadidős ruhának talán túlságosan is komoly. Egy fehér inget visel fekete nadrággal, bőrcipővel a lábán, illetve haja igényesen hátrafésülve omlik el a hátán. Amikor azonban a kopogás hallatszik, nem megy ki a lány elé, hanem az ajtó fele intve az magától tárul fel, és Ashi már be is láthat az egyébként sötét tónusú szobát is, ahol a zöld és vörös fény ami domináns jelenleg. Előtte egy íróasztal van szép nagy bükkfából készült. A magiszter azonban csak int neki hogy üljön le az előtte lévő bőrfotelbe.*
-Üdvözlöm.. Azt hiszem hogy velem ellentétben maga még nem ismer engem. A nevem Demien Cornwlade..*mutatkozik be miközben egy bárpulthoz sétál, és egy pohár Whiskey-t tölt magának, persze előtte bele dobva két jégkockát. Amint ez megvan vissza sétálva az asztal másik oldalán helyet is foglal a saját oldalán majd fürkésző komor tekintettel kezdi el nézni a diákot. Ha Ashi ránéz láthatja hogy eléggé komor, mondhatni hűvös személyiség a magiszter, szemeiből pedig nem lehet leolvasni mit gondol éppen.*
-Tudja, a minap egy igencsak nyugtalanító levél jutott a birtokomba... A szülei felől..*teszi hozzá igencsak komoran miközben hátra dőlve kortyolgatni kezdi az italt, de tekintet mindvégig Ashit figyeli most már szó szerint flusztrálóan.*
-Ön szerint miért hívtam ide?*kérdezi végül lassan oldalra billenti a fejét továbbra is kíváncsian kémlelve vajon mit is mond majd a lány, egyenlőre nem tudni mit szeretne a magiszter de bizonyára ez is ki fog derülni nemsokára.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-07-31, 12:22 am

*Mivel kapok ma egy levelet hogy hívatnak el is indulok csigatempóba az Inflatus házvezetőhöz. Közben az agykerekeim gyorsan forognak és keresik azt az okot hogy miért is az illető szobájába mennem. Nem tudok nem rosszra gondolni, mert általában az embereket csak azért hívatják, mert valami történt vagy valami rosszat tett. Mivel nem tudok rá jönni mi lehet az ok -mert semmi szabály sértőt nem követem el- ezért veszek egy kis önbizalmat a bugyuta magammal folytatott szójátékból. Sajna elillan az önbizalom mikor az ajtóhoz érek, de azért nem hátrálok meg hisz olyan mint ha fogorvoshoz menne-e az ember... a végén még több fogat kell kihúzatni. Miután kopogtam kinyílik az ajtó és beláthatok rajta. A számomra idegen férfi int felém, hogy menjek be.*
-Jó estét kívánok!*mondom és most furcsa módon hozzáteszem a "kívánok" szócskát. Nem akarom magamra haragítani máris a házvezetőmet. Kicsit összeszedem magam és belépek a szobába. Meg állapítom egyből hogy nem kicsi. Végig mérem a szobát, de csak gyorsan.*
-Örvendek...*kezdeném el, de inkább lezárom a mondatomat mit, hogy be fejzeném. Mivel nem tudom mi t is mondjak. Így inkább helyet foglalok az egyik fotelban az asztal előtt és figyelem ahogy a férfi magának tölt inni. Szemébe nézek mikor végre leül, de nem bírom sokáig a tekintetét. Hirtelen érdekelni kezd az asztal addig eddig meg nem szólal, nekem meg tágra nyílik a szemem.*
-A... szüleimről...?*kérdezek vissza mert nem hiszem hogy tudják hogy itt vagyok vagyis már tudhatják hisz küldtem egy levelet is nekik, de akkor mért nem nekem írtak, bár nem nagyon érdekel hogy mi van velük.*
-Valószínűleg nem azért mert valamit elkövetem...*harapok a mondatom végére és közben a Demient nézem. Idegesít a tekintete, szinte csontig hattól mitől kiráz a libabőr.*
-Mi történt velük vagyis a szüleimmel ?*vonom fel az egyik szemöldökömet és közben tanulmányozom a padlót. Majd válaszra várva vissza nézek a férfira.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-07-31, 12:37 am

*A férfi természetesen fogadja, főleg ha már ő hivatta ide a lányt, de egyenlőre még titok, hogy mit is szeretne tőle. Nemsokára azonban miután töltött magának az italból, és már mindketten helyet foglalnak, komoly, és úgy tűnik hivatalos beszédbe is kezd. Nemsokára elő is hozakodik a dologgal, ami miatt ide is hívta a lányt, látván az arckifejezését azonban csak egy alig megpillantható hűvös mosoly fut ki az ajkaira, miközben egy kortyintással el is fogyasztja a Whiskey felét is.*
-Ahogy mondja, a szüleiről. Azok a hírek terjengenek, hogy keresik önt, gondolom maga elmondta hogy hol is van nemde? *kérdezi miközben tekintete megvillan, de ahogy látható az arcán a férfi mintha tudná az igazat, végül a következő kérdésre csak hátra dőlve tovább fürkészve a másikat pár pillanatig meg se szólal. VÉgül a pohár koppan az asztalon, ő pedig kissé kihúzva magát a helyén válaszol is.*
-Csupán csak annyi hogy keresik, gondolom még véletlenül se tudják hogy éppen egy fekete mágus iskolában van... Ej-ej..*sóhajt fel a végén, majd a fiókjából elővéve egy papírt meg is lebegteti a lány szeme előtt.*
-A nemzetközi máguskapcsolatoknál nem éppen etikus, ez olyan mintha itt tartanánk fogva, továbbá maga is tilosban jár, hiszen nincs még felnőtt korú, tehát önálló döntéssel nem rendelkezhet egészen addig míg el nem éri azt.*fejezi be kissé túlhosszúra nyújtott szavait, majd hátra dőlve össze fűzi a kezeit a mellkasa előtt, majd egy utolsó kortyot még elpusztítva az italból oldalra dönti a fejét.*
-Nos, mondjon egy jó okot amiért esetleg megéri mérlegelni hogy ne adassam ki az illetékes hatóságoknak, mint kőrözött szökevényt.. Az iskolánkba jár pár utcáról érkezett gyerek, de az ő szüleik vagy meghalltak vagy kidobták őket.. Nos?*kérdezi, miközben felállva lassan lépkedni is kezd az asztal körül, látszólag türelmesen hallgatva a lány válaszát.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-07-31, 1:15 am

*Felérve az északi toronyba bekopogok az egyik ajtón és mikor kinyílik a egy férfit veszel észre a szobába, ki int hogy menjek be. Besétálok kicsit magabiztosan majd leülök az egyik fotelre az íróasztal én felőli oldalon. Közben kiderül, hogy is hívják az illetőt. A tekintetemmel egészen addig követem meddig lenem ül és el nem kezd beszélni. Az első mondatnál kiakadok, hisz nem tudom mit halót a szüleimről. Ahogy elmondja mit hallott megrázom a fejemet csak. Egypár eltévedt vörös hajszál az arcomba csapódik. Kiszedem a szálakat és közben azon töprengek honnan hallotta.*
-Hát nem hiszem hogy engem keresnének...*Mondom halkan, de tisztán és határozottan mivel ismerem a szüleimet. Csak akkor kellek nekik meddig valami hasznuk nem lesz belőlem. *
-Amúgy is elmondtam nekik, vagyis egypár hónapja küldtem nekik egy levelet...*rántom meg a vállamat, mert engem aztán nem érdekel mit tudnak, hol vagyok. Mikor egy pergament vesz elő kicsit meglepődők és csak fokozódik a meglepetésem mikor elkezdi mondani röviden a levél tartalmát. Végig hallgatom amit mond és közben eltűnődök a hallottakon. *
~Már csak pár év és nagy korú leszek! Ez nemigazság!~* Bár tudom hogy az élet nem egy habos torta pedig általában úgy fogom fel... Mikor érveket kér, rögtön elkezdek szépen megfogalmazni egypár érvet.*
-Hát nemigen értem mit is szeretnének tőlem a szüleim. Mikor utoljára láttam őket megakart apám támadni engem... szóval ez már szerintem felér egy kitagadásnak is. És két évig nem is kerestek engem pedig az egyik évet a rokonaimnál huzam ki. Nem hiszem hogy most hirtelen fel élet a szülői ösztön! 8 évig vártam hogy valami kedves szót mondjanak nekem vagy csak a régiek legyenek. De nem nem tudtak semmit sem csinálni csak kifordulni ön magukból. Nem is foglalkoztak velem igazából... Na de ön szerint mit kéne tennem?*kérdezem meg Demient majd hátra dőlök egy és sóhajtók egyet.*
~ Nath sem érdekelte őket akkor én miért érdekelem?~*gondolom magamba. Nem volt otthon sem rossz helyem csak azért mégis másabb itt lenni mit otthon.*
-Szerintem nem szöktem meg tőlük! Mert azt titokban kell csinálni és hát én nem igen csendesen távoztam akkor.* morgolódók még magamba egy sort de inkább lenyugszom.*
-Kérem hagyj maradjak itt!*mondom és ismét ránézek immáron nem nem tartok attól hogy nem viselem el a tekintetét már csak azért is mert itt akarok maradni.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-07-31, 1:31 am

*Nemsokára leül a másikkal szemben, és beszélni is kezd, hiába mondja a lány amit, a férfi mást tud, így aztán tekintete se enyhül, bár nem nevezhető mérgesnek, csupán csak komornak, és olyannak mintha az ember lelkébe látna, és ott silabizálná mit is gondol a másik.*
-Tudtommal a családban maga az egyetlen "elveszett" lélek... Ha csak nem számítjuk bele a nővérét is.*mondja teljesen komor, érzéstelen hangon. És hogy honnan tud ilyesmikről? Nem kell gondolat olvasónak lennie, hiszen az Sideris szakterülete, de a kapcsolatai révén sok mindent megtudhat a diákokról, szinte mindent amire kíváncsi. Nagyon jól kell rejtegetni valamit hogy ha kell ne jusson el a fülébe.*
-Lényegtelen, a dolog úgy áll hogy látszólag nem tudják, és vissza akarják vinni, hogy miért ne engem kérdezzen, de maga a tény eléggé frusztrálló lehet egy iskola számára..*feleli teljesen komor hangon, a további válaszokra viszont nem igazán felel, csupán csak komoran nézi, miközben megissza lassan a maradék italát is a pohár pedig az asztalra kerül. A férfi egy pár pillanatig táncoltatja az ujját a pohár szélén, miközben oldalra döntött fejjel figyeli a lányt, aki a végén kimondja a kérést is, ami után a férfi felsóhajt.*
-Hát nézze...Vagyunk mi egy feketemágus képző, ahová egy olyan diák jár akinek a szülei vissza szeretnék kapni a lányukat. Ahogy észre veszem nem igazán fűlik hozzá a foga, és talán tehetnénk kivételt ha az iskola úgy érzi, esetleg hogy szüksége lenne a diákjára...*mondja miközben felegyenesedve járkálni is kezd, majd pár papírt megforgatva a kezei között végül elhúzza a száját.*
-Ahogy nézem tanulmányilag nem igazán remekel, a háziai közepesek és eddig három órán volt jelen..hmm..*mondja miközben finoman bele simít saját fekete hajába ezzel még hátrébb fésülve arcán pedig eltöprengő kifejezés ül ki.*
-Esetleg köthetnénk alkut, nekem aktív jó tanulók kellenek magának a szabadsága. Nézzük ezt hogy rakja össze?*kérdezi ismételten leülve állát a kezébe megtámasztva, s most teljes figyelmét a másiknak szenteli.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-07-31, 2:06 am

*A beszélgetés elég furcsán halad a maga kis medrében. Mikor közli hogy hivatalosan csak én vagyok az elveszett felvont szemöldökkel nézem, mert a nővéremet is megemlíti. Nyelek egyet, de nem szólalok meg mivel nem tudom mit mondanák, ha megszólalnák.*
~Aszem most már nem mondom el a célomat...~*határozom el magamat, de nem tudom hogy sikerül betartani. Amit el mond abban láttok igazságot, hisz egy iskola sem vállalna be egy olyan diákot kit keresnek. Nem akarom meg tudni mi történik ha vissza kerülök ezért valamilyen érveket próbálok összekaparni, hogy maradhassak még. Ahogy látszik nem nagyon sikerül. Hátra dőlve a fejemet hátra nyomom egy percig majd a férfi szemébe nézek és úgy kérem hogy hagy maradjak. Említ valami kivétel mi nekem tetszik is meg nem is. Ugyanis mindennek meg van a maga ára és hát szerintem ez olyan lesz ami nem túl kedvező nekem. Látom, hogy egypár lapot forgat a keze közt, de nem tudom ki venni mi is állhat benne addig meddig meg nem szólal.*
~Jaj, legközelebb már megyek órára...~*gondolom és egy kicsit bele is pirulok, de nem lehet észre venni. Az alku szón felcsillan a szemem és máris tudom mit szeretne.*
-Ígérem szorgalmasabban fogok tanulni és eljárok rendszeresen órákra! Csak hagy maradjak.*darálom el szépen érthetően, de azért gyorsabban mit szoktam beszélni. Remélem hogy erre gondolt és nem valami másra. *
~A hívőséget nem vállalom be~*határozom magamba el, hisz nem igenem csipem a vasárnapi kora kellést és a templomba járást.*
-Csak ennyit szeret volna vagy még van valami ?*kérdezem meg, mert már végkép nem tudom mit gondoljak a fickóról.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-07-31, 2:35 am

*A férfi szépen lassan elő is jön a dolgokkal, így hívja fel a lányt, majd a maga módján elő is adja, hogy bizony vannak neki szülei akik keresték, és akiktől az ő hírei szerint elszökött. Bizony elő jön még elég sok mindennel, köztük azzal is hogy nem biztos vállaná az iskola, hogy szökött diákokat tartson meg, ám midnenhol vannak kiskapuk. A lány szavaira nem mindig válaszol, egyszerűen csak fürkészően szó szerint idegesítően figyeli. Kíváncsi hogy mit fog mondani, hiszen a magiszter célja hogy a diákjai felnőjjenek az iskolához, és az Inflatus házon se ártana aktívabb tanulókká faragni a népeket. Így ahogy hallja bevált az ijesztése, amiről talán Ashi még nem is tudja hogy az, amikor azonban hallja a darálást csak lassan bólogatni kezd.*
-Azt hiszem egyenlőre ez egy remek választás.. Ezesetben akkor az aurorok valahol a szigeten megtalálják majd a hulláját, és a szüleinek átadják a szomorú hírt hogy a lányuk életét vesztette..*fejezi be miközben kicsit megköszörülve a torkát igazít az ingén majd felegyenesedve int az ajtó felé, ami egy kisebb csapódással ki is vágódik.*
-Nem ennyi lett volna, nos akkor azt hiszem távozhat a viszont látásra... És ne felejtse el amit mondott felért egy ígérettel, ha nem teszi én is könnyen megfordíthatom a választásomat.*mondja egy fura mosollyal az arcán, így várva meg míg a lány kimegy. Miután kiment az ajtó természetesen becsukódik, a férfi pedig újabb pohárral tölt magának. Eleinte csak mosolyog, majd halkan nevetni is kezd mély hangján. Na igen ért a rávezetéshez, bár ha Ashi elgondolkozik egy feketemágus képzőben ki tartja be a törvényeket? Egy olyan helyen amit az aurorok és a minisztérium is legszívesebben lerombolna? Na de mindegy, a magiszter ilyen úgy tűnik ez a kis este csak egy kis ijesztés volt a részéről ami remélhetőleg tanulásra ösztönözte a lányt, hiszen ez volt az egyetlen dolog amiért felhívta.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-07-31, 3:03 am

*Estefolyamán fel kell mennem magiszteremhez ki valamiért hívatott. Nehezen felvonószolom magamat az Északi toronyba hol egy halk kopogás után be is mehetek. Megismerem a házvezetőmet egy rövid bemutatkozás alkalmából. Kiderül az is hogy miért hívatott engem ilyenkor. A szüleim keresnek engem, legalább is ezt állítja Demien. Elmondja hogy nem igazán szívlelik ha egy szökött ember van az iskolában. Mondom az indokaimat, de úgy néz ki nem igazán érti meg. Morgok egy kicsit magamba ez miatt. Mond egy kiskaput amire én rögtön rá bólintok. Így megígérem, hogy tanulok csak, hagy maradja az iskolába. Úgy látszik hogy belemegy és így mind ketten jól járunk. Amint mond a holt testemről kicsit nézek egy nagyot, de aztán vállat vonok.*
-Köszönöm...*nem tudom hogy ilyenkor ezt kell-e mondani, de szerintem az illem így tartja. Mikor átgondolom egy szó megragadja a képzelő erőmet és nem engedi el.*
~Aurorokkal a szüleim nem lehetnek jobban, na de most már mindegy...~*gondolkozok el egy kicsit, majd felteszem a kérdést és mikor egy tetszetős választ kapok felállok és indulok is az ajtó felé.*
-Jó éjszakát és a további szép estét! Nem felejtem el tanulni fogok!*mondom még az ajtóból vissza nézve majd megyek is a szobám felé hogy ott az ágyamra, dőlhessek és gondolkozok, meddig az álom el nem nyom .*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-07-31, 3:14 am

*Valahogy nem tudok aludni és ahogy sétálok a hosszú folyosókon, bizony érzékelem is, hogy Demiennel is kellene már beszélnem. Nincs különösebb oka jöttömnek, erre jártam és... hiányzik nekem. Igen, azt kell, hogy mondjam, tényleg hiányzik a férfi, hiszen sok mindent tett már értem, én pedig folyamatosan eltaszítottam őt. Na de a lényeg, hogy miközben a magiszteri folyosókon lépkedem, fel is érek a szobájához, de még mielőtt oda juthatnék, hogy bekopogok, az kinyílik és egy vörös üstökös lány sétál ki, de az ajtót nem hagyom ám bezáródni, így gyorsan oda is lépek, egy "sziát" még köszönök a csajnak és már be is lépek az ajtón, melyet magam mögött becsukva tekintek a másik felé.*
- Öhm, hát ő meg ki volt? Elég fiatalka és ilyen későn itt... Sideris mit fog szólni? *kérdezem egy sunyi mosollyal arcomon, de már a másik asztalához is lépek és gond nélkül csüccsenek le vele szemben, előre dőlve az asztalra, melyre kezeimet fektetem.*
- Remélem, hogy nem zavarlak, csak éppen erre jártam, egyébként szia. Rég beszéltünk, aztán... ha még úgyis ébren vagy, gondoltam a nevelt fiadra fordíthatsz pár percet. *tekintetem itt a másiknál lévő whiskyre vándorol, de nem vagyok ám olyan pofátlan, hogy azt csak úgy elvegyem tőle, hanem csak egy pillanatra nézek rá, majd vissza a borostyán szemekbe. Még mindig furcsa megszoknom ezt a külsőt, annyira nem olyan, mint az a férfi volt, aki kimentett engem a birtokunkról, aki elhozott, hogy én ne veszítsem ott életem, de mivel tudom, hogy belül ugyanazok, így igyekszem most már nem sértődős kisfiút játszani, hanem megérni egy picit, előtte is.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-07-31, 3:22 am

*Nem kellett túl sok hogy kicsit megijessze a lányt, és miután kiküldi reménykedik egy kis nyugodtságban, hiszen mára nem tervezett több látogatót, ám amikor az ismert kobak jelenik meg az ajtóban, szó szerint beslisszanva a csukódás előtt, kissé meglepett de komoly tekintettel néz a srácra, szavai azonban nem csalnak most mosolyt az arcára, talán éppen csak egy picit.*
-Maximum csak azt róhatja fel hogy ijesztegetem az iskola tanulóit. Amúgy csak az egyik diákunk ,azt hittem ismered, hiszen sentinel vagy. A lány nem tanult éppen a legfényesebben úgy éreztem kicsit nem árt ha ráijesztek.*feleli, de hellyel már nem kínálja a srácot, hiszen ha akar úgy is elfoglalja magának, a férfi mondta már régebben is hogy érezze otthon magát. Na igen a Whiskeyre nézést viszont azonnal kiszúrja lévén a kedvenc italát kevés ember szokta csak úgy méregetni, még Sideris sem, hiszen a nő konyakos.*
-Nem zavarsz, bár annyi tény értesz hozzá hogy nem éppen normális időben látogass meg, de foglalj helyet. Egy italt?*kérdezi miközben egy plusz poharat vesz elő ennek érdekében, és ha kér akkor tölt is neki egyet.*
-Mostanság úgy sem alszom igazán szóval szerencséd van.. Na és hogy mennek a dolgaid? Készülsz a jövődre?*kérdezi, miközben megtölti magának a poharat és lassú kortyokkal fogyasztani is kezdi az italt, miközben tekintetével a fiút silabizálja. Egyébként látszik rajta hogy nem zavarja bár a hajnali két óra nem éppen normális időpont de hát a két fél sem mondható mindennapi egyénnek.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2012-07-31, 3:28 am

*Régen is elég sűrűn jelentem meg hajnalban a magiszternél, tehát nem hiszem, hogy most ez akkora tragédiának számítana, ha meg igen, akkor nem aggódok, Demien is nyílt szokott lenni, el tud küldeni, van szája. Amúgy öltözetem most is fekete, mint mindig, tehát egy hosszú nadrágot viselek, rövid ujjú inggel, melynek felső két gombja ki van gombolva. Hajam picit kócos, övemnél a pálcám és még a családi gyűrű is rajtam van jelen pillanatban, tehát a megjelenésemmel nem lehet gond. Ahogy viszont meglátom Ashit kisétálni a magiszter szobájából, már be is megyek, szó nélkül és feltéve a kérdést indulok meg az asztala felé.*
- Öhm, szóval inflás... nem, nem ismerem, ami tényleg furcsa, de ezek szerint így alakult. És hogy ijesztettél rá? *kérdezek is rá kicsikét kíváncsiskodva, majd miután már helyet is foglaltam, előre dőlök az asztalnál és pár pillantást vetek a whiskyre is, de oly komolynak tűnik a másik.*
- Kérnék, köszönöm! *biccentek is rá, majd türelmesen hallgatom meg a szavait és végül felvont szemöldökkel méregetem a férfit.*
- Talán valami gond van? Történt valami, ami miatt nem tudsz aludni? Nem szégyen ám ez egy magisztertől sem. *bár tudom, hogy nem teljesen ember - ahogy én sem -, de ennyi mégis csak belefér, hogy megkérdezzem, hátha jól esik neki a törődés. Kívételesen még hátsó szándékom sincs, tehát mondhatjuk úgy, hogy jelenleg jó fiú volnék.*
- A jövőmre... furcsa ezt így mondani. Mit gondolsz, Demien, milyen szak passzolna majd hozzám? Én kezdek teljesen elbizonytalanodni. *sóhajtok is fel, majd lassan hátra is dőlök, úgy nézem tovább a másik arcát.* - Szeretnék valami olyanra menni, amit te is akarsz. *igen, meg akarok felelni neki és bár az én jövőm, ő mégis csak amolyan példaképnek számít nekem, ezért is vagyok rá kíváncsi, hogy engem, mint úgymond a fiát mire okítana a továbbiakban, biztosan gondolkodott már ezen, ha pedig nem, most itt a lehetőség.*

» Demien Cornwlade karakterei
» Cornwlade ház
» Sideris Valbraith lakosztálya
» Lucius Benedict Fenris lakosztálya
» Willow lakosztálya