Uszoda az óceán alatt

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-09-21, 6:49 pm

*Ahogy a leányzó pislog egy picit a sárkány láttán, úgy utánozza őt édesen Marcan is, nagy szemeivel párszor pislogva ő maga is és még előrébb dugja picit a buksiját, de ekkor érkezek be én, tehát már el is fordul a lánytól, hogy rám emelje sötét tekintetét. Na de a köszönés után vetkőzni kezdek, így hát hamarosan már a fürdőnadrágomban fordulok meg a másik felé, így lépve hát be a medencébe. Kellemes a víz, könnyedén megszokom és annyira úgy se vagyok válogatós ilyen szinten, a hideg vízben is meg tudok maradni, bár nem vagyok egy északi svéd vagy norvég, mégis bírom ezt a hőmérsékletet. Na de nem pancsolni jöttem be, hanem úszkálni egyet, így hát nemsokára a lányhoz is megyek, hogy először is bemutatkozzam, ahogy ezt illik és bizony jól nevelt fiú vagyok, megtanítottak az illemre és bár kezet nem nyújtok most, mégis elhangzik a nevem.*
- Én is örvendek Larissa! *biccentek felé egy apró mosollyal, majd amikor a famulusom meg lesz dícsérve, szárnyait széttárja és máris fölénk repül, láthatóan vidáman, én pedig csak lágyan megcsóválom a fejem.*
- Ezt nem kellett volna, most le se fog szállni rólad. *vigyorodom el jókedvűen, majd én magam is azért vetek egy pillantást a szép testre. Nem szoktam a lányokkal flörtölgetni, még nem igazán találtam olyat, aki erre ráérdemelne. Oké, Mona tetszett nekem és nem véletlenül vittem el Egyiptomba is, de ahogy érzékeltem, ő másképp gondolkodott, tehát én is felfogtam a dolgokat és ő már a múlt ilyen szinten. Na de nem fogok most más lányokra gondolni, amikor itt van nekem ez a törékeny teremtés, tehát ahogy hallom, hogy nem zavarok, akkor csak bólintok egy aprót, majd végül már a kérdését hallgatva gondolkodom el.*
- Hmm, ide konkrétan nem annyira, de most, hogy mindjárt itt a tél, szerintem sűrűbben fogok. Jobban szeretek lovagolni vagy futni, esetleg a hágónál hegyet mászni. *mesélgetek picit magamról, hogyha már így érdeklődik, majd ez után egy kis időre ignorálom a lánykát, tehát a víz alá bukom és kezdek el picit úszkálni. Be szeretnék melegíteni és most nem annyira a beszélgetésre koncentrálni, de talán ezt ő is megérti, nem tűnik butának. Így teszek meg pár kört és mindig csak a medence szélénél jövök fel egy újabb levegővételért, majd egy kis idő után ismét a lány közelében kötök ki.*
- Nincs kedved versenyezni egyet? *teszem fel a nagy kérdést, bár sajnos semennyire se értek a barátkozáshoz, mégis próbálkozom. Úgy tudom, hogy a lányok élvezik, ha versenyezhetnek és ha nyernek, max hagyom magam, engem nem zavar a dolog. Tudom, hogy én nyernék, tehát ez csak kedvesség lenne tőlem, bár Rissán függ, hogy elfogadja-e vagy sem.*
- Ha gondolod, fogadhatunk is valamiben. *teszem még hozzá picit később, majd Marcanra tekintek, aki most már a medence szélénél sétálgat, úgy figyelve a beszélgetésünket.*

//fagy, mert Rissa eltűnt Sad

//

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-09-22, 5:55 pm

*Úgy érzem, hogy ezt most már nagyon megérdemli, nem szeretem, hogyha velem kötekednek és ezt nemsokára a tudtára is adom egy kisebb csípés keretein belül, melyre meg is ugrik picit, én pedig szórakozottan nevetem el magam.*
- Hát, tudod, én már csak ilyen vagyok. De ha nem bírod a társaságom, elmenekülhetsz bátran. *pillantok rá angyali arccal, igen csak aranyosan, de nem tart ám ez túl sokáig, mert elfordítom tekintetem és úgy kezdek el mesélni neki a kint lévő két másik helyszínről, ahova szívesen járok ki.*
- Én is így vagyok vele, de mivel kissé hűvös van kint, az uszoda mellett döntöttem, de lehet, hogy azért a hűs ellenére majd még ebben az évben kinézek párszor úszni, szép ott, főleg éjszaka. *mesélgetek még egy picit, hiszen imádom a vízet, imádok úszni, az az egyik lételemem és bár nem vagyok egy sport úszó és túl gyors se, ettől eltekintve tényleg jól érzem magam a vízben.*
- Áh értem, szóval akkor meghalhatunk együtt, csodálatos. Csak nehogy átmenjünk kannibalizmusba. *vigyorodom el ismét, bár szerintem kettőnk közül én vagyok az erősebb... Értek nem egy harcművészethez és a közelharcot is gyakorlom, szóval szerintem simán legyőzném, főleg mivel a pálcámat se mozgatom rosszul. Bár, nem nézem le Gabrielt, lehet, hogy ő is tartogathatna még meglepetéseket a számomra. Viszont a sétánk hamarosan egy olyan irányba téved, ahol már van egy kis fény is és az uszodát is látni vélem, tehát jókedvűen indulok tovább és teszem fel a nagy kérdést, hogy velem tart-e.*
- Ahogy szeretnéd. *vonok vállat, majd már be is nyitok a kellemes helységbe, ahol már Gabriel is bátran körbenézhet és fel is teszek idő közben egy érdeklődő kérdést is.*
- Én az elsős órák közül legjobban a misztikus lények ismeretét kedvelem. A tegnapi óra nagyon jó volt, a sárkányokat vettük és a magiszteremmel elutaztunk egy sárkány rezervátumba. Bár én már voltam egy kisebb helyen, jó volt most is. *nem hiszem, hogy járt volna már órákra, tegnap biztosan nem láttam, ezért is mondok el neki pár dolgot, hátha felkeltem az érdeklődését. De amikor a szemeimbe tekint, azzal a fura nézésével, mely egyébként tetszetős a számomra, de ezt még magamnak se ismerném be, egy ideig csak viszonzom mindezt, majd picit zavartan sütöm le szemeimet.*
- Elmegyek átöltözni! *jelentem ki és már szépen le is lépek, tehát a lány öltöző felé indulok, ahol be is csukom magam után az ajtót, majd nemsokára leteszem a táskám és öltözködni kezdek. Picit fura, hogy ő most csak nézelődni jött be, de nagyon remélem, hogy nem engem fog bámulni bár... eddig se azt vettem észre, tehát csak nem. Na de az öltözködésem elég hamar lezajlik, így nemsokára egy csinos kis fekete bikiniben lépkedek ki az öltözőből. Testem kellemesen barna színű, vékony és bizony kecsesen formás, ott domborodom, ahol kell, tehát nincs okom panaszra. Próbálok nem a srácra nézni, nem felfogni, hogy eseleg néz-e, hanem máris a medencét célzom meg, így hát a lépcsőkön lépkedek bele a kellemes vízbe.*
- Biztos nem jössz? *kérdezem meg még egyszer, mivel ha már itt van, akkor nehogy kint ácsorogjon, igazából zavar egy picit, tehát ezért is próbálom oly nagyon meggyőzni.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-09-22, 6:15 pm

- Épp az előbb próbáltam tudtodra adni, hogy szimpatikus vagy. * mondja ki a tőle megszokott nyíltsággal a fiú. Majd a kannibalizmus megjegyzésen ismét szélesen elmosolyodik. *
- Ahogy elnézlek, Te engem bottal sem piszkálnál meg, nem, hogy megenni.... * vigyorog szélesen. Abszolút de nem sértésnek szánta. Csak szokás szerint túl őszinte. *
- Én pedig maradnék a sül csirkénél, úgyhogy kénytelenek lennénk patkányokra vadászni, vagy megtalálni az ebédlőt. * kacsint egyet, majd Vixi nyomában belép az uszodába és lehetetlenül kék szemei elkerekednek amint meglátja mi van bent. Majdnem elneveti magát amikor odaszól a lánynak: *
- Azt mondtad jobban szeretsz a szabad ég alatt lenni... de hiszen ez majdnem ugyanolyan!
* Félig meddig hallja csak amint a lány egy sárkány rezervátumról beszél, és szórakozottan oda is dünnyögi neki, hogy " aham a sárkányokat én is bírom, jópofák... " de szemmel láthatólag túlságosan lefoglalja most az új környezet. Sokféle érdekes és csodálatos varázslatot látott már, az ő kastélyuk sem utolsó a sorban, de ez most minden eddigi mágia ellenére lenyűgözi.
Akkor tér csak magához, amikor a lány közli, hogy elmegy átöltözni. Ő pedig kihasználva a pillanatnyi egyedüllétet, lerúgja csizmáját, leveti fekete ingét, s nem is törődve vele, hogy azok az uszoda kellős közepén hevernek, elindul egy sétára a medence körül.
Ekkor nyílik az ajtó, és Vixi megjelenik gömbölyödő kis fekete bikiniben. A fiú hirtelen nem tudja, hogy zavarba jöjjön, vagy pedig megbámulja. Az biztos, hogy nem kislányt lát maga előtt, még ha fiatal is még.
Vixi látszólag viszont zavarba jött. Bár nem tudja miért, hisz a folyosón nem kerülte el Gabriel figyelmét, hogy mennyire elutasító a lány, amire célzott is már neki a kannibalizmust illetően. Ám most a lehető leggyorsabban slisszol el a lány a medencéhez, és már csobban is a vízbe. Gabriel viszont csak a medence széléhez sétál, s végül leül, majd kezeire támaszkodik a háta mögött. *
- Innen jobb a kilátás. * húzza a lányt széles vigyorral. Ami tény az tény. Bár nem kifejezetten ezért maradt a "szárazföldön ". *

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-09-22, 6:25 pm

*A szavai igen csak meglepnek, így amikor azt meséli el nekem, hogy az előbb utalt arra, hogy szimpatikus lennék, csak meglepetten pislogok felé és nevetek fel.*
- Te így adod az ember tudtára, ha szimpi? Hát bocs, de nekem ez nem jött le, de talán akkor most azt kéne mondanom, hogy örülök. *a fene se ért ehhez, pedig eddig azt hittem, hogy könnyen képes vagyok kiigazodni az embereken, de most már kezdem átértékelni ezeket a dolgokat és kevésbé elhinni azt, ami eddig biztos volt. Inkább csak a kannibalizmussal állok elő, de a megjegyzését hallva picit viszont meglepődöm.*
- Hát ha így gondolod... *hagyom ennyiben a mondatot, nem adva neki se igazat, se nem ellenkezve. Igazából nagyon rosszul látja a dolgokat, de ezt nem bánom, nem kell mindenkinek tudnia, hogy mit gondolok és bár lehet, hogy később a dolgaimat meg fogom bánni, vállalom a kockázatot. *
- Sült csirkénél? *nézek rá értetlenül, mert most bizony nem értettem, hogy mire gondol, de mindegy is, most vagy felvilágosít vagy nem, de ez így nekem most új volt. Viszont az uszoda is most már közel van, így sétálunk hát be, majd ahogy hallom a véleményét, csak kissé elmosolyodva nézek én is körbe.*
- Lehet, hogy hasonló, de nem ugyanaz. *teszem hozzá, majd mesélek picit a sárkányokról is és láthatóan most nem kötöm le, tehát hamar slisszolok is arrébb, méghozzá az öltözőbe, ahol magamra is veszem a bikinimet, hogy nem túl sok idővel később már abban jelenjek meg. Picit meglep, hogy a srác is így nekivetkőzött, így tekintek hát a földön lévő ruhakupacra és nem tudom megállni a megjegyzésemet.*
- Öhm, miért nem a székre pakolod a ruháidat? *mutatok az egyik irányba, ahol van bizony pár műanyag szék, de ahogy tetszik neki, én viszont már a medencébe is megyek, ahol még egy kérdést intézek felé, amire igen csak zavarba ejtő választ kapok és cseppet bele is pirulok.*
- Ne mondj ilyeneket! *jelentem ki, majd teszek még hozzá pár szót.* - És ha nem akarsz fürdeni, akkor minek vetted le a felsőt? *igen, feltűnt ám és bár nem feltűnően, én egy cseppet megnéztem magamnak a fiú testét, úgy se sűrűn látok ilyet és bár volt már alkalmam pár sráccal úszkálni, mégis mindegyikük más.*
- Csak nem félsz a víztől? *kíváncsiskodom picit, majd a víz alá is bukok és egy pár métert úszok, egészen a fiú felé, majd hamarosan már vízes tincsekkel emelkedem ki a vízből, majd Gabriel mellett kapaszkodom meg a medence szélében, úgy tekintek fel rá. Ha már ő odakint ül, akkor nincs igazán más választásom, mert kimászni még nem fogok.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-09-22, 6:43 pm

* Gabriel kényelmesen ül magának. Bár majdhogynem félig fekszik, de most így a jó. Az elvarázsolt, természet szerű medence mellett, egy csinos, aranybőrű lány társaságában, akin meglehetősen kevés ruhadarab van. Régen volt része ilyen látványban, s inkább elfordítja a tekintetét Vixiről egy időre, és látványosan fixírozni kezdi az egyik fa feléjük fonódó koronáját. Így telik el néhány perc, mikor a lány megkérdezi, miért nem székre pakol. Gabriel odakapja tekintetét a ruhákra, mintha attól félt volna, hogy egy szörny mászik elő a helyén, s majd egykedvűen vállat von. *
- Nem másznak el. * mondja, majd hirtelen hanyatt terül kezeit szétvetve a hűvös padlón, s felfelé bámul. Nem mintha látna ott bármi érdekeset, igazából inkább csak néz és nem lát. Hosszú, hollófekete haja úgy terül szét körülötte mint valami bizarr korona, s mellkasa lassan hullámzik ahogy beszívja majd kifújja a nedves levegőt.
Béke és nyugalom.... ezt kereste mióta megérkezett ide... aztán...
Hirtelen ül fel amikor Vixi a szó szoros értelmében lekorholja. *
- Ne mondjak ilyeneket? * kérdez vissza hitetlenkedve. * - Nos hát... ha ezt akarod... * esik kicsit gondolkodóba, de nem igazán van rá ideje mert jön az újabb beszólás. *
- Miért, zavar? * kérdez vissza most már kicsit élesen a fiú. Nem tudja mire vélje a lány hirtelenkedését. Már egészen vidám és meghitt lett a légkör közöttük. Vagy... talán... *
~ Na neeeeem. ~
* Gabriel arcán széles vigyor terül szét. *
- Zavarba hoztalak. * jelenti ki gonosz vigyorral arcán. * - Én tényleg zavarba hoztalak! Háhá! Nem hittem volna... * megcsóválja fejét nevető szemekkel, majd hasra fordul, és úgy fekszik le. Kezeit összefonja a medence szélén, és a vizes hajjal még csinosabb Vixire pillant. *
- Nem, nem félek. * mondja a lánynak. * - De mint, hogy nem ide indultam, nem hoztam magammal semmit amiben fürödhetnék. Ha csak nem akarod, hogy meztelen legyek.
* Muszáj volt, egyszerűen muszáj volt odabiggyesztenie az utolsó mondatot, s magában máris előre derül a lány reakcióján. *

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-09-22, 6:54 pm

*Nem igazán értem a srácot, de láthatóan jól elvan ő magában, hiszen már a földön fekszik, én pedig csak fejet csóválva igyekszem nem foglalkozni vele. Egy ideig még úgy tűnik, hogy megy is, de amikor a kis megjegyzését hallom, akkor egyszerűen már muszáj nekem is beszólni neki és nem tagadom, valahol élvezem ám ezt a kis konfliktushelyzetet, szeretem játszadozni és most ez így tényleg jó.*
- Jól hallottad, ne mondjál! *bólogatok rá aprókat, miközben már a vízben is vagyok. Nem szeretem, hogyha ilyen jellegű dolgokat mondanak, tehát ezt még időben tisztázom vele és még egy cseppnyi megjegyzést is teszek felé, mely most már a meztelen felső testére vonatkozik, mely bár csontos és fehér, mégis valahol tetszetős és igen, rettenetesen zavar.*
- Igen, zavar, ahogy mondod! *bólogatok is hozzá, majd végül szemet forgatok.* - Csak nem értem, hogyha nem fürdesz, minek fekszek így ki ide. *magyarázom most már meg normálisan és már a medence szélénél is vagyok, ott kapaszkodom meg, feltekintve a fiúra, akinek arcán nemsokára már csak vigyorát látom és a hirtelen kijelentésre most már szépen kezd el látszani arcomon, hogy bizony ez most betalált.*
- Mi? Nem, dehogy... *kezdek el tiltakozni, mert ilyenkor úgy kell ezt csinálni, de a további szavakra most már egy nagyobb adag víztömeget locsolok rá, nem érdekelve, hogy a nadrágja is vízes lesz, megérdemli.*
- Hagyj békén, már most utállak. *édesen sértődékeny tudok ám lenni, tehát fejemet is elfordítom tőle kissé. Nem értem, hogy miért olyan meglepő, hogy zavarba lehet engem hozni, komolyan, fel nem tudom fogni. Viszont amikor már úgy érzem, picit eltűntek a vöröskés pírek az arcomról, fejem ismét felé fordítom és így hallgatom azt, hogy meztelenül tudna max bejönni a vízbe.*
- Más srácok megoldják boxerben is, de nem hiányzol innen, sőt... Felőlem aztán kint maradhatsz. *na igen, ismét játszom a sértődöttet, mert hát nah, nem szeretem, hogyha így szórakoznak velem és Gabriel láthatóan élvezi a helyzetet, én már sokkal kevésbé, hiszen nem igazán tudom hová tenni a dolgokat, tehát ahogy fordulok, még egy adag vízet kap tőlem és már távolabb is kezdek el úszkálni tőle, akkor talán leszáll rólam.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-09-22, 7:11 pm

- Örülj, hogy nadrág van rajtam. * vág vissza Gabriel olyan széles vigyorral amit már ha akarna sem tudna elrejteni. Neki is tetszik ez a játék, mi tagadás, pompásan mulat a szituáción, na de legkevésbé sem a lányon. Úgy néz ki Vixi viszont úgy értelmezte őt neveti ki pedig közel sem így van. Egyszerűen csak a helyzet abszurditása teszi. S amikor a lány olyan szinten zavarba jön, hogy azt se tudja hirtelen mit mondjon, Gabriel nevetése az egész termet betölti. S ekkor jön a víz... könyörtelenül és háríthatatlanul... egyenesen a nadrágjára! *
- Hé! * háborodik fel, de rögtön utána el is neveti magát. *- Úúúútáááálsz? * cikizi egy kicsit tovább a lányt. De csak annyira amennyire Vixi megsértődött. Feláll ültéből, és úgy néz le a lányra. *
- Az előbb még azt akartad, hogy takarjam el magam, most meg már boxer? Érdekes módon vetkőzteted a fiúkat Vixi. * mondja vidáman, s ekkor még egy adag vizet kap, s már olyan vizes a nadrágja, hogy teljesen mindegy kint van e vagy a medencében. *
- Lelocsoltál megint... * mondja vészjóslóan, de mégis valahogy pajkosan. * - Véged van! * azzal egy jól irányzott ugrással fejjel becsobban a vízbe nem messze Vixitől, éppen úgy, hogy kellőképpen szembe fröcskölje a lányt. Majd kibukkan a vízből miközben megpróbálja hátra vetni hosszú fekete haját, a lehető legkevésbé sem Arielesen, s vigyorogva nézi a lányt miközben megpróbálja kiseperni arcából a rátapadt tincseket. *
- Na most milyen nagy a szád, hogy itt vagyok veled a vízben? * folytatja a játékot hunyorítva miközben elkezd a lány felé úszni. Kicsit nehéz a nadrágja így vizesen, de most a legkevésbé sem érdekli ez. *

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-09-22, 7:21 pm

*Csak eleresztem a fülem mellett a megjegyzését, mert félő, hogy ismét csak én kerülnék kellemetlen helyzetbe, tehát csak folytatom utána az ellenkezésemet és bizony a zavaromat azzal próbálom meg elfedni, hogy a sértődöttet játszom, ami azért nem teljesen játék, de nah... egy kis víz jár ám neki mindezért.*
- Csak semmi hé! Ha beszólsz, akkor megbánod! *jelentem ki teljesen határozottan, majd ki is jelentem, hogy bár még csak most ismertem meg, máris utálom ezt a fiút, de a cikizésre csak fejemet csóválom meg kissé, egyszerűen hihetetlen ez a srác, vele még veszekedni se lehet, mert nem veszi fel.*
- Igen... *morgom most már halkan, majd térek rá arra, hogy mások bizony megoldják az úszás problémáját boxerben is, de ahogy felkel, most már jó magasra kell néznem, ami azért cseppet zavar, de nincs mit tenni úgy érzem.*
- Hé, én nem vetkőztetlek, még csak az kéne... Szállj le rólam Gabriel! *fordítok is hátat neki, így távolodva el tőle, de azért még egy adag vízet nem vagyok ám rest adni neki, miközben távolodni kezdek, hallva még szavaira, mire csak vigyorogva megfordulok.*
- Végem? Uhh, de félek... remegek... *nevetem el magam, hiszen számomra nem túl ijesztő ez a srác, bármennyire is próbál sötét ruhákban keménynek mutatkozni, a viselkedése már leleplezte, úgy hiszem. Viszont amikor hirtelne csobban mellettem, csak picit prüszkölök, hála a nagy adag víztömegnek, mely arcomba került, majd ez után törlöm meg arcomat is kissé, miközben a hamarosan feljövő fiút figyelem.*
- Szerinted most el fogok hallgatni csak azért, mert bejöttél? *teszek fel én is egy kérdést, bár azért kissé hátrálok, de nem hiszem, hogy lenne okom tartani tőle, így fröcskölöm most már szembe, majd kezek el úszni a medence másik széle felé, valahova oda, ahol Gabriel felsője is pihen a földön, majd ha sikerül elérnem a medencét, koncentrálni kezdek. A pszichokinézist használom és nemsokára a fiú fekete inge felemelkedik a földről, majd a medence fölé lebeg, ez után pedig elkapom onnan tekintetem, így nézve a fiú reakciójára, miközben a ruhadarab bizony a vízzel ütközik, magyarul beleesik, én pedig már nevetve várom, hogy ehhez vajon mit fog szólni Farell uralság, mert hogy örülni nem fog, az is biztos, de úgy hiszem, hogy megérdemelte. És ha esetleg olyat szól, akkor jöhetnek a csizmák, szerintem az már viszont nagyon, de nagyon zavarná és talán ő is sejti, hogy mi járhat a fejemben, ugyanis barna szemeim egy pillanatra a kint maradt lábbeli felé tekintenek, majd vissza a fiúra.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-09-22, 7:46 pm

- Akkor miért akarod annyira, hogy boxerben szaladgáljak, ha már az zavar hogy levettem az ingemet? * vág vissza a fiú, majd eztán következik a csobbanás, de szemmel láthatólag Vixi ettől sem riad vissza. *
- Minden bizonnyal, ha elhallgattatlak. * mondja gonosz vigyorral a fiú, majd a lány elkezd úszni előle, ő pedig követi. *
- Ne menekülj! * neveti el magát. * - Hé! Ne! * kiált fel amikor a levegőbe emelkedik az inge. *
-Neneneneneeeee.... óóóóó a francba! * csap bele a vízbe amikor a ruhadarab nem messze tőle landol a vízben. * - Az az ing egy vagyonba került... de tudod mit? * fordul a lány felé, és meglehetősen vészterhes a mosolya. Farzsebéhez kap, és kierőszakolja belőle a pálcáját, majd hirtelen a lányra szegezve elkiáltja magát. *
- Obscuro! * a szembekötő varázslat. Gabriel ezt követően nagyon gyorsan lebukik a víz alá, majd néhány karcsapás után egyenesen Vixi előtt bukkan ki a vízből, majd két karját sorompó módjára a lány két oldalánál emeli fel, és neki támaszkodik a medence falának ezzel sarokba szorítva a hölgyeményt. Egészen közel hajol hozzá, annyira, hogy az apró kis vízcseppek a hajáról a lány arcára gördülnek hűvösen. *
- Úgy látszik emberemre akadtam. Kis boszorka... * mondja egészen halkan. Majd csak fürkészi a lányt néhány nagyon hosszúnak tűnő másodpercig. Túl közel vannak egymáshoz. Egészen különös pillanat ez. Végül a fiú elengedi a medence falát, és hátrébb löki magát eltávolodva Vixitől. Elúszik az ingért, majd miután megragadja azt elindul kifelé a medencéből. *

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-09-22, 7:57 pm

- Ahj már, de én nem akarom, hogy abban legyél, csak mondtam, hogy mások úgy is be szoktak jönni, ne forgasd már ki minden szavaimat. *mérgelődöm a fiút fürkészve, hiszen hihetetlen, hogy mennyire idegesítő tud lenni, de legalább nem egy unalmas társaság. Viszont amikor a vízbe kerül, picit meglepődöm, ugyanis erre aztán nem számítottam és hamarosan már csak szavait hallom, miközben szépen hátrálni is kezdek.*
- Csak szeretnél elhallgattatni. *jelentem ki vidáman, de nemsokára az inge már a vízbe is kerül, mely láthatóan nem tetszik neki és még egy kis megjegyzést is fűz hozzá, mire már csak felnevetek.* - A víztől semmi baja se lett, gondolom a ruhádat ki szokták mosni. *döntöm meg cseppet a fejemet, de amikor meglátom picit más jellegűbb, gonoszabb arckifejezését, majd pedig a pálcát a kezébe, csak nyelek egy aprót, hiszen most előnyben van, nálam nincs semmi, tehát nem tudom megvédeni magam.*
- Most mire készülsz? *kérdezem picit halkabban és bár nem vagyok annyira megijedve, egy cseppet azért mégis. A kendő hamarosan a szemeimre kerül, tehát nem akart bántani, ami azért megnyugtató, így kapom hát kezecskéim a kendőre, miközben azt óhajtom leszedni a szemeimről és mire sikerül, már csak azt látom, hogy Gabriel pontosan előttem van, kezeivel pedig szépen el is zárja az utamat, amelyet azért tekintetemmel meg is nézek magamnak.*
- Ezt nem szeretem... *motyogom picit halkan, hiszen amikor így sarokba vagyok szorítva, az annyira kiszolgáltatott helyzet. Csak pislogok szépen felfelé, a szemeit figyelve, miközben picit kipirult pofimra kerül pár hűvösebb vízcsepp, mely egyébként most jól is esik nekem. Viszont szavait követve, ahogy engem fürkész, végül reagálok, mert nekem ez így nagyon kellemetlen és két kezemmel szépen mellkasánál kezdem el tolni, távolabb tőlem, hiszen ilyen közelséget mégse engedhetek meg neki... Ahogy viszont távolodni kezd, picit megkönnyebbülten sóhajtok fel és bukok le egy rövid időre a víz alá. Tényleg elhallgattam... egy kis időre, de most már csak megfordulok, majd ki is emelkedem szépen a vízből, majd csak barna tincseimet kezdem el kicsavarni, miközben a másik felé tekintgetek.*
- Azt hittem, hogy meg fogsz átkozni. *jelentem ki halkan, miközben lassan, de mégis magabiztosan lépkedem Gabe felé, egészen addig, amíg elé nem érek, mert ott azért megállok. Lehet, hogy nem számított ilyen szavakra, de ami a szívemen, az a számon, tehát igenis elmondom neki a gondolataimat, ha már vele kapcsolatosak és valamilyen szinten ám ez jó pont volt, hogy nem bánott...*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-09-22, 8:10 pm

* Gaberiel lassan úszik a lépcsőhöz, és mindeközben egyetlen szót sem szól. Teljes mértékben gondolataiba mélyed. Nem is tudja tulajdonképpen min gondolkozik el annyira, de inkább elhessegeti a fejéből az egész jelenetet. Ahogy kiemelkedik a vízből, egy pillanatra felfénylik a háta... a fehér bőr... rajta hosszú, fehér hegekkel...Ám úgy tűnik Gabriel tisztában van ezzel, mert olyan gyorsan veszi fel vizes ingét amilyen gyorsan csak tudja. Nem gombolja be, felesleges, így is csurom víz, na de már mindene az. Nem igazán számít. Csak takarja el azt amit eddig a lány nem láthatott. Még a végén rosszul lenne tőle szegényke.
Ám ekkor már a lány is ott van előtte csinos kis valójában és csavargatja a haját. Azt hitte, hogy meg fogja átkozni. Hát persze, hogy azt hitte! Ős is azt hitte volna a helyében. *
- Nem adtál rá okot. * feleli halkan, majd egy erőtlen mosolyt küld felé, és az egyik székhez sétál, s lehuppan rá. *
- Leperex. * szegezi magára pálcáját, de a vízhatlanító itt már vajmi keveset segít. * - Mindegy. * von vállat mosolyogva, majd Vixire tekint. *
- Kösz mindent. * mondja hirtelen őszintén. * - Rég nem éreztem magam ilyen jól. Pedig még csak nem is ismerlek. * elteszi a pálcáját, majd feláll, és ásítva nyújtózik egyet, miközben hatalmasat kordul a gyomra.*
- Nem vagy éhes? * kérdezi a lányt hirtelen ötlettel. *

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-09-22, 8:18 pm

*Ahogy érzékelem, most már nem reagál szavaimra és tetteimre, csak szépen hátat fordít nekem, én pedig csak pislogok rá, nem értve, hogy most mégis mi rosszat szóltam és tekintetem önkéntelenül végigtekint hátán. Ismerem a hegeket, én magam is okoztam már másoknak, hála a kardforgatásnak, de most mégis meglep mindez, így sétálgatok hát felé és próbálom nem megjegyezni azt, amit az előbb láttam.*
- Nincs miért szégyenkezned. *csak ennyit mondok halkan és bár érdekelne, hogy mi történt, mégse kérdezek rá, majd elmesélni, hogyha szeretné, inkább csak megjegyzem neki, hogy azt hittem, bántani fog, de nem ez történt.*
- Ki tudja, van akinek ez már elég ok lett volna... Tudod, fura emberek járnak ebbe a suliba. *vonogatom meg vállaimat is, mivel ez az igazság, mások már tiltott átkokat szórnak még akár a barátjukra is, ha olyanjuk van. Csak figyelem a fiú öltözését, miközben kezeimmel átölelem picit magam, kezd hűvös lenni.*
- Kösz mindent? De hát mit? *nem tettem semmit, nem értem én ezt, de amikor hallom a szavait, most már csak kedvesem mosolygok rá és szemeim is szépen ragyognak.*
- Én is jól éreztem magam, szóval remélem megismételjük majd és többször összefutunk. *mondom neki kedvesen és amikor egy következő programot mond, picit azért meglepődök, azt hittem, hogy most elköszön és szépen itt hagy, mint aki jól végezte dolgát.*
- Igazság szerint mindig megéhezem a víz után, tehát szívesen veled tartok a nagyterembe. Remélhetőleg nem tévedünk el ismét... csak várj meg, gyors átöltözöm, mégse mehetek csak így. *mutatok végig magamon, majd ez után az öltöző felé is indulok, ahol hamar megtörölközöm, majd vissza is veszem száraz ruháimat. Hajam bár még nedves, de majd megszárad az út közben, max picit hullámosabb lesz, de az is jól áll. Ha Gabriel még nem ment el, akkor csak odasétálok hozzá, majd fejemmel az ajtó felé intek.*
- Fáradt vagy? *kérdezek rá finoman, hiszen ki tudja, hogy mi mindent csinált ma, bár szívem szerint akkor is a hegeket említeném meg, egyszerűen képtelen vagyok kiverni a fejemből, tehát mást nem is mondok, csak meredek előre és igyekszem most megtalálni a lépcsőfordulót, amely majd felvisz minket az aulához.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-09-22, 8:34 pm

* Gabriel úgy tesz mintha nem hallotta volna amit a lány mondott azelőtt mielőtt megjegyezte az átkozódós dolgot. Ám amikor a lány meglepődik azon, hogy köszönetet mondott, aztán pedig közli a fiúval, hogy ő is jól érezte magát, melegség önti el legbelül. De a világ minden kincséért sem mondta volna ezt ki. Ám azon ténylegesen meglepődik, hogy a lány úgymond beleegyezik a közös evésbe. Elmosolyodik és biccent egyet. *
- Rendben. Megvárlak ne aggódj. * vigyorodik el, és kivételesen nem mondja ki,hogy arra gondol, bezzeg egy órával ezelőtt még a háta közepére sem kívánta őt a lány. Vixi kisvártatva meg is jelenik teljes pompájában, és nem tudja nem észrevenni Gabriel lapos pillantásait. *
- Igazság szerint igen. De nem tudtam aludni mielőtt ide jöttem, úgyhogy nem hiszem, hogy most több sikerrel járnék. Főleg nem éhesen. Mehetünk? * kérdezi a lányt ismét jókedvűen, majd ha Vixi beleegyezik, valószínűleg együtt távoznak az uszodából. *

// FAGY! Smile

//

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-09-22, 8:52 pm

//Olvadás Raiden-el. Smile

//

*Na, igen állítólag az úszás az egyik olyan sport amely a legtöbb izmot megmozgatja, szóval valóban hasznos egy dolog. Mindenesetre, amikor a sárkányka visszapislog a lányra az egy picikét elmosolyodik. A fiú időközben odamegy jobban mondva odaúszik hozzá és megemlíti, hogy nem kellett volna megdicsérnie a sárkányt.*
- Talán túlélem. *Mondja elmosolyodva, miközben szép kék szemei is megcsillannak. Nos, ami Larissát illeti, ő még nem igazán flörtölgetett senkivel sem. Az persze más kérdés, hogy alkalma sem volt rá… Mivel alapból a neveltetése olyan, hogy távolságtartó legyen a hímegyedekkel, így. Meg aztán persze az sem utolsó szempont, hogy nem hoz szégyent a családjára. Elvégre a többi „család” bizonyára rossz szemmel nézne rájuk, ha olyasmi szivárogna ki, hogy a legifjabbik Dustwood falja a fiúkat… Viszont most Lar itt van Mr Carvex-xel, szóval hallgatja a fiú válaszát, miközben picit el is mosolyodik.*
- Oh, a lovaglás az jó dolog. Magam is szoktam néha… de csak néha. *Mondja a lány, miközben megvonja egy kicsit a vállait. Aztán Raiden kicsit úszkálni kezd, mire Rissa is visszaereszkedik a vízbe és ő is elkezd úszkálni. Megérti ő persze, elvégre ő sem beszélgetni jött ide, mindenesetre amikor a fiú újra odaúszik hozzá és felteszi a kérdést, akkor Rissa szemei erős fényt kapnak és úgy néz bele a másik szemeibe.*
- Szívesen elfogadom a kihívást. *Mondja, a lány, miközben picikét ki is húzza magát, bár a vízben ez annyira nem megy szóval csak a fejét emeli meg. Tudja, hogy lehagyná a másik, de hát most na. Aztán jön a következő kijelentés, mire Rissa mostmár szélesebben mosolyodik el.*
- Na és mi lenne az? *Teszi fel a kérdést, miközben arrébb úszik a másiktól. A lány végignéz a medencében majd egy picit elnyitja az ajkait, de nem szól semmit. Aztán egy kisebb hallgatás után, viszont megszólal.*
- Egy levegővel végig? *Kérdezi, aztán szépen elindul a medence végébe, és ha minden igaz akkor Raiden is követi. Elvégre ugyanonnan fognak indulni…*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-09-22, 9:03 pm

*Úgy érzem, hogy nehézkesen indul ez a beszélgetés, de ez nem a lány hibája, hanem teljes mértékben az enyém, mivel bár ő valószínűleg remek társasági ember, én magam ezt nem mondhatom el szerény személyemről, tehát pár szót váltunk és rá is térek a lovaglásra is, melyet bár nem túl sokan szeretnek, mert félik azokat az állatokat, de nekem a neveltetésemmel együtt járt az, hogy megtanuljak bánni a nemes állatokkal.-
- Miért csak néha? *kérdezek rá erre, kapva is egy lehetőségen, majd ha megkapom rá a választ, akkor egy kis időre most eltávolodom Rissától, hogy ússzam egy kicsit. Na nem túl sokat, csak hogy izmaim is ellazuljanak, tehát megmozgassam egész testemet, majd vissza is térhessek az exoshoz, így hívva ki egy kis versenyre, mely nem vérre fog menni, csak egy kis játék a részemről.*
- Örülök, hogy benne vagy. Egyébként nem találtam ki semmit, mondjuk a nyertes kérhet valamit, de ha olyat kér a másik, nem muszáj elfogadnia. Tehát egy baráti kis verseny, amelynek még a vége se kötelező. *kezet is nyújtom a másik felé, tehát ha elfogadja így a játékszabályokat - melyek szerintem nagyon is normálisak, hiszen semmi se kötelező -, gyengéden meg is rázom a kicsinyke kacsót és indulok meg én is a medence egyik széle felé, ahonnan majd indulnunk kell.*
- Szerintem ne... inkább ússzunk úgy, ahogy akarunk, de a lényeg, hogy a kezdőponthoz érjünk vissza. *nem fogok víz alatt úszni végig, azt amúgy se szeretem annyira, tehát ha Rissának így megfelel minden, akkor bizony háromig el is fogok számolni.*
- Egy... kettő... három! *és már el is lököm magam, hogy eleinte bár a víz alatt ússzak, utána felkerüljek a felszínre és ott haladjak és meglehet, hogy a medence túloldalára én érek oda először, de ott lassítok és bizony nem túl feltűnően, de megpróbálom magam elé engedni a másikat, már ha ez sikerül és hogyha igen, próbálkozom úgy csinálni mindent, hogy én legyek a második, ő pedig az első. Úgy is érdekelne, hogy vajon mit kérne tőlem... egy lány fantáziája olyan, amit még nem ismerek, szóval biztosan kihívás már most ez az egész nekem.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-09-22, 9:27 pm

*Larissa igazából el van az emberekkel, de mélyebb kapcsolatot senkivel nem alakított még ki. Szóval ő szívesen el társalog az időjárásról meg a fene tudja még milyen témákról, de úgy olyan szoros kapcsolata, személyes dolgokról még senkinek sem beszélt. A lovaglás az Larissánál is a neveltetéssel járt együtt, régebben még egész sokat lovagolt ám mostanra teljesen elhanyagolta. Mondjuk ez lehet annak is az oka mert ledobta a ló és azóta nem mert visszaülni rá. Raiden visszakérdez, hogy miért csak néha, mire a lány pislant egyet kettőt, de természetesen válaszol a kérdésre. Igaz, hogy egész halkan motyogja a szavakat, de válaszol.*
- Kicsit félek tőlük, mióta leestem nem igazán merek a közelükbe menni. *Motyogja a leányzó egy zavart mosollyal az arcán. Hát igen a lovaktól jobban fél, mint mondjuk az órán látott sárkányoktól. Aztán ugye kicsit eltávolodnak egymástól, a fiú is úszni kezd és Lar is. A lány egy kicsit elgondolkodik úszás közben, mindenesetre a versenyes dolgot ő sem veszi komolyan. Nem olyan ő, jó lehet hogy néha egy egészen kicsikét gyerekes, de akkor sem ilyen dolgokban. Hallgatja a szabályokat, amiket teljesen elfogadhatónak tart, így csak egy apró biccentéssel jelez a srácnak. A kézfogást viszonozza, majd arra hogy úgy ússzanak, ahogy akarna bólint egyet. Persze elfogadja, amúgy sem bírta volna ki egy levegővel. Raiden elszámol háromig, mire Rissa is ellöki magát a medence szélétől és úszni kezd. Ez valahogy természetes, hogy a másik van előnyben. Elvégre egy fiú mindig - vagy legalábbis jó esetben- erősebb, mint mondjuk egy lány. Larissa néha lebukik a víz alá és úgy úszik, de amikor levegőre van szüksége akkor felbukik és úgy úszik tovább. A fiú lelassít, amit nem vesz észre, de azért Rissa sem buta... Elsőnek ér be, fel is bukik a vízfelszínére majd úgy néz a másikra. Hatalmas csillogó zafírkék szemeit a másikra veti és úgy szólal meg.*
-Ön hagyta, hogy nyerjek. *Magázza le a fiút, akarva vagy akaratlanul, arcán pajkos mosoly van. Mintha egy picikét felengedett volna most... Hogy mit kérjen? Ha Rissa olyan lány lenne, akkor valószínűleg kihasználná a szépségét. De már csak a neveltetése sem engedi meg ezt neki, szóval nem kell rossz dologra gondolni. A lány félrebiccentett fejjel nézi a másikat, majd halkan szólal meg.*
- Mondjuk eljöhetne velem lovagolni. *Mondja a lány és a fiút továbbra is csak magázza. Ki tudja miért, egyszerűen csak így esik neki jól. Fene sem tudja, viszont megint kiül a medence szélére és ott ülve várja a másik reakcióját.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-09-22, 9:36 pm

*Még nehezen enged fel ez a társalgás, de talán idővel változik ez. Igazából én kitartó srácnak tartom magam, szóval talán nem lesz itt gond, ha meg mégis, hát akkor egyikünk jobbra, a másik meg majd balra megy, mindent meg lehet oldani... Na de ahogy a lovaglásra kérdezek rá, picit meglep a válasza, valahogy nem számítottam erre és láthatóan az arcomon is megjelennek a meglepettség jelei, tehát egy cseppet mintha elkerekednének jégkék szemeim és a homlokom is picit összébb ráncolom, de aztán csak megcsóválom a fejemet is.*
- Szerintem akkor meg éppen azért kéne keresned a lovak társaságát. Tudod, jobb legyőzni a félelmünket és akkor tovább lehet lépni, nincs mi kísértsen. *ez persze csak egy egyszerű tanács tőlem, a lányon múlik, hogy megfogadja-e vagy sem. Inkább csak felvetek neki egy versenyzési ötletet, melyet el is fogad, tehát nemsokára már el is helyezkedünk a medence szélénél és könnyed versenyzésbe kezdünk. Nem veszem komolyan, nem a győzelem most a célom - pedig általában imádok győzni, de nem ilyen jellegű versenyeknél, ahol biztos a győzelmem -, hanem az, hogy picit szórakozzunk és talán sikerüljön megolvasztanom, ha csak egy picit is azt a jeget, amit most a lány felől érzek. A győzelem tehát az övé lesz perceken belül, így kerül fel kócos buksim is a víz alól, majd amikor meghallom a rágalmazást - mely egyébként teljesen igaz -, hogy hagytam őt győzni, kezeimet felemelem védekezően.*
- Ez rágalom hölgyem! Én normálisan versenyeztem... *jelentem ki határozottan, mert hazudni tudni kell, én pedig tudok, viszont az apró mosolyom azért megjelenik ám arcomon, tehát egyértelműen jelzem a lány felé, hogy tényleg igaza van. De ez a magázás furcsa, főleg az, amit kér tőlem.*
- Nicsak, csak nem hallgatsz rám, hogy legyőznéd a félelmed, az én segítségemmel? *picit közelebb úszom hozzá, majd végül lágyan végigcirógatok selymes arcán.* - De csak egy feltétellel! *egy kis szünetet tartok, megvárva, hogy a lány teljesen rám figyeljen, majd már folytatom is.*
- Hogyha nem magázol. Egykorúak vagyunk és bár én is nemes családból származom, jobb szeretem, ha tegeznek. Megtennéd? *döntöm meg cseppet a fejemet is, miközben kezemet is visszahúzom, nem akarom zavarba hozni. *
- Na és, mit szeretnél? Most menjünk vagy egy másik alkalommal? Mert én akár most is benne vagyok, annyira hideg sincs kint és ha fáznál, tudok egy remek varázslatot, ami felmelegít. *na ezt is sokat félreérthetnék, de én tényleg nem annak szánom a dolgot, szóval én magam is kimászok a medencéből, majd a törölközőmhöz lépek, amivel el is kezdek törölközni, mára részemről ennyi volt az úszás.*

//fagy//

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-09-25, 1:35 pm

//Olvadás//

*Hát végül is az is egy megoldás, hogy ez egyik erre a másik meg arra megy. De hát sok minden történhet, mindenesetre Larissa észreveszi a másik meglepettségét, mire a lány még inkább zavarba jön. Igazából szégyennek tartja, hogy ezért képes félni a lovaktól. Hiszen, ha a többi lényhez odamer menni, meg aztán a lovak amúgy sem olyan agresszív állatok. Sőt, épp ellenkezőleg. A tanácsra biccent egy aprót, meg fogadja csak nem olyan egyszerű azt véghez vinni. A lány nyer, mert a másik hagyja neki és ezt Rissa meg is említi, mire a fiú védekezően felemeli a kezeit. Nem tudja megállni, hogy ne mosolyodjon el, szemei csillognak az arca is kipirult egy kicsit. Látszik rajta, hogy jól érzi magát, aztán a következő lépés az, hogy a fiú odaúszik hozzá. Annak szavaira csak egy picikét bólint és úgy mosolyodik el, aztán a másik megcirógatja az arcát, mire zavartan süti le a szemeit. Hisz nem szoktak csak úgy végigcirógatni az arcán, meg aztán még az is közrejátszik, hogy nem egy ronda srác teszi ezt. Végül fel pillant a másikra annak szavaira picit elmosolyodik és bólint egyet.*
-Rendben... *Mondja azért halkan, majd Raiden visszahúzza a kezét, mire egy kicsit "megnyugszik." A fiú kérdésére, viszont elgondolkodik, majd egy pici hallgatás után meg is szólal.*
- Szívesen benne vagyok. *Mondja a lány csillogó kék szemekkel, majd ő is kimászik a vízből. Megvárja még a fiú válaszát, aztán ellibben az öltözők felé. Léptei kecsesek, sőt az egész lány szép és kifinomult. Az ajtóban még visszafordul és a srácra pillant.*
- Megvársz? *Teszi fel a kérdést, majd ha igent kap, akkor gyorsan átöltözik meg törölközik, aztán magára kapja a pántos ruhát, mely kellemesen emeli ki a lány alakját. A harisnyát és a bakancsot is felveszi, majd kilép és a fiúhoz sétál.*
- Kész vagyok, ha gondolod akkor mehetünk. *Mondja a leányzó, miközben az ajkaiba harap. Kifújja a levegőt, majd újra megszólal, bár ajkai előbb nyílnak el, mint ahogy hangok jönnek ki rajta.*
- Én... Remélem nem okozok gondot. *Feleli halkan, miközben félrebillenti a fejét, arcán nem látszódnak érzelmek, bár belül azért kicsit zavarban van. Mindenesetre ha a másik úgy gondolhatja akkor akár el is indulhatnak...*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-09-25, 1:45 pm

*Nem tartom magam igazán játékos srácnak, inkább a veszélyt, a kalandokat és a kihívást keresem az életemben, de most mégis úgy döntök, hogy adok egy esélyt egy újabb ismerős szerzésére, mivel ez olyan szinten nem megy nekem, hogy az egyszerűen hihetetlen. Eddig senkivel se tudtam úgy normálisabban ellenni, talán azzal a szöszivel, de ennyi, így hát engedem nyerni ezt a fekete leányzót, majd miután ez megtörténik, kissé közelebb is úszom hozzá a rágalma közben és nem vagyok rest kezemmel is hozzáérni puha bőréhez. Látom, hogy elpirul, pedig ezt nem kell félreérteni, távol álljon tőlem, hogy én bárkire is rá akarjak mozdulni, nem vagyok én olyan, ahhoz visszajelzés szükséges és ismeret, én pedig őt egyáltalán nem ismerem... még nem! Tehát amikor beleegyezik, hogy tegezni fog, csak kiszállok a medencéből, majd a leányzóra tekintek, aki szintén kiér mellém és a kérdését hallva csak ismét megdöntöm cseppet a fejemet.*
- Hát, az attól függ! Nekem is át kell még öltöznöm, tehát lehet, hogy te fogsz rám várni. *mosolyodom el, majd szépen a ruháimhoz sétálok, majd azokkal együtt térek be a fiú öltözőbe, ahol nemsokára száraz cuccokba bújok, de minden más marad ugyanaz, csak egy boxert veszek fel a vízes fürdőnadrág helyett, rá pedig az előbbi fekete hosszú nadrágomat, na meg a rövid ujjú inget. Ahogy mindez megvan, még nedves tincseimet is átdörzsölöm kissé a törölközőben, végül pedig kisétálok a medence mellé, ahol nekem kell megvárnom Larissát, mivel meglepő vagy sem, de én voltam a gyorsabb. Tehát csak a bejárati ajtó melletti falnak dőlök, úgy várakozva még egy percet, mire meg is hallom a közeledő lépteket, majd szúrom ki a lánykát is.*
- Persze, felőlem. *nyitom ki az ajtót, majd kezemmel lágyan a leányzó derekánál kezdem el gyengéden kitessékelni az uszodából, így érünk ki a folyosóra, hogy ott felfelé indulhassunk meg az aula felé.*
- Gondot? Mégis miért okoznál? *teszem fel a számomra igen csak érthetetlen kérdést, miközben már a suliból is kiérünk, így indulok meg a révész felé, ki láttunkra máris kezeibe veszi a lapátot, én pedig már be is csüccsenek mellé a csónakba.*
- Amúgy valami gond van? Nem hiszem, hogy bántottalak, tehát miért vagy ilyen rideg velem? *őszinte embernek vallom magam, és én így érzem a viselkedését, ezért is kérdezek rá még a csónakázós utunkon, ahol esélye sincs elmenekülni és jégkék szemeim is határozottan figyelgetik csinos pofiját, tehát talán sejti, hogy nem fogja megúszni válaszadás nélkül a dolgot.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-10-01, 9:57 pm

*Kissé fejcsóválva, de vidáman húzódom vissza a súlyok alá. Nem semmi ez a lány. Kissé meghökkentő és nem hétköznapi, de valahogy tetszetős. //mint valami váza xD// A csikizés nem jött be és egy diadalittas arcot próbálok vágni, de hamarosan már fordul a kocka, s én csikizem őt, a súlyt is a kezemben tartva. Mivel Wera velem ellentétben nagyon is csikis, így hát visszahelyezem a pöckökre az eszközt. Kíváncsian pillantok a feltápászkodó lányra, aki már el is indul, én azonban ezt ilyen könnyen azért nem hagyom, s utánasietek, elkapva derekát és vidáman elindulok vele az uszoda irányába.*
-Repülőszőnyeg rendelésre? Ehhez mit szól kisasszony?
*Beérve a medencéhez leteszem a leányzót, s ledobva a izompólót meg a nacit, egy szál boxerben ugrom fejest a medencébe, néhány méterrel odébb pedig fel is bukkanok. Kíváncsian figyelem pár pillanatig Werát, pontosabban fogalmazva azt a kis franciabugyit, miközben úszik, majd egy hirtelen ötlettel alávágok, s kissé megemelve kezdek vele tempózni, miközben vidáman elkezdek kiabálni, magam sem tudom miért ilyen hangerővel.*
-Úsztál már delfinekkel?
*Ha nem akkor félig most kipróbálhatja az élményt, de hamarosan megállok a fal mellett és szembefordulok vele. Vidáman kutatja szemem az ő zöld tekintetét.*
-Bátor egy lány vagy, ugye tudod?
*Na nem fenyegetni akarom, sosem ütnék meg nőt, de ettől függetlenül merész olyasvalakit csikizni, aki épp két óriási súlyt tart a kezében. Olyan, akár egy vad musztáng.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-10-01, 10:13 pm

* Na igen, most sikerült megszívnom kicsit, hiszen vele ellentétben nekem akadnak ilyen szempontból érzékeny pontjaim, bár csak egy aprócska elhatározás kellene, hogy ne érezzek semmit, de a támadás hirtelen ér, így nem tudom kontrollálni érzékeimet. Kacagások közepette vonaglok egy kicsit a padon, végül durcázva pattanok fel onnan, s kapkodok magamhoz minden, mi hirtelen megüti tekintetem, és természetesen az enyém. És bizony szaladnék, menekülnék előle, de o-ó, gyorsabb nálam, vagy legalábbis beér, s amíg nem kerülök karjaiba, nem is igen értem ezt a repülőszőnyeges dolgot. *
- Hééékás, tegyél le, na. Ez így nem ér. Nekem most húzni kell az orrom, de így nem megy. * kacagom el magam ismét, kezdem igazán azt érezni, nem bántam meg ezt az esti kis kikapcsolódást, idelent. Na de bent az usziban lábikóim végre földet érhetnek, aminek örülök, sarkalltam is azért őt egy kis láblógázással, majd most rajtam a sor, hogy bámészkodjam egyet. Izompóló ide vagy oda, változatlanul arányos a srác, és meg kell hagyni, nem rossz parti, de kismillió zöldhasúért se közölném ezt vele, inkább elpakolászok amíg úszkál, majd mindenem a földre hajítom, a cipőt is lerúgom lábaimról, na meg a zoknikat is, végül pedig a gatya következik, mely alatt már csak a fehérneműt viselem. Arra persze nem is gondolok, hogy sportmelltartóm fehér színű, így ha elázik, cseppet átlátszó lesz.. de ennyi bohóság belefér, teljesen zakkant vagyok most úgy is, de fogjuk a fáradtságra. Ahogy ő is tette, én is fejessel kezdem, és pár hosszat tervezek még az edzés végeként, de kicsivel később arra lehetek figyelmes, hogy alám úszik, én pedig részben kikandikálok a vízből. *
- Te meg mit.. ? * nyikkanok meglepetten, amit kérdez viszont ismét nevetésre sarkall, így hát csak remélni tudom, hogy a falnál megpihenhetek kicsit, ami szerencsére még be is jön. Zöld szemeimmel vizslatva arcát hallgatom szavait, majd válaszként nyelvem nyújtom rá, és még egy kis vizet is kap helyes képébe, így kerülöm meg őt. *
- Te is megpiszkáltál, szóval kvittek vagyunk. De mivel én lány vagyok, így alanyi jogom pukkadni, szóóval.. egy versennyel mondjuk kiengesztelhetsz. Egy fogadáshoz mit szólsz? Mondjuk, hagylak nyerni és kérhetsz bármit. * csacsogom vidáman, még mindig teljesen hiperaktívnak érzem magam, sőt, csak most kezdek felpörögni igazán. *

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-10-01, 10:36 pm

*Szavai ellenére nem vagyok hajlandó őt letenni, mert nekem tökéletesen kényelmes helyzet az, hogy ölben cipelem, tekintve, hogy nem is túlzottan nehéz. Kissé el is nevetem magam, hisz nekem az sem baj, hogyha nem tud rám épp haragudni.*
-Ó és ebben nekem hol a probléma?
*Hamarosan megérkezünk, s miután leteszem őt, én be is startolok a medencébe, ahová hamar követ is, én azonban nem akarok egyedül úszkálni. Hamar alá kerülök, s vele együtt indulok meg, eleresztve a fülem mellett a kérdését. A falnál megállva viszont elengedem már őt, s szemből veszem szemügyre. Kissé elvigyorodom, s visszafröcskölöm a vizet a leányzóra.*
-Nem hiszem, hogy hagynod kéne, de benne vagyok.
*Bizony van a fejemben már gondolat, így hát nyilván benne vagyok ebben a versenyben, amiben hagyás nélkül is nyilvánvalóan legyőzöm. Továbbra is vidáman melléhelyezkedem, s fél kézzel megragadom a medence szélét.*
-Egy...kedőőőő...háááááá-ROM!
*Ezt kiejtve én el is indulok, erre a rövid időre nem is nagyon foglalkozva a leányzóval, majd erőteljesen tempózni kezdek a másik oldal felé. A dolgokat azonban elszámítom és mielőtt megfognám a medence peremét, lefejelem a falat. A fejemet rázva és prüszkölve emelkedem fel, s pislogok néhányat.*
-Most már biztos, hogy tökelütött lesz ez a medence...
*Fejemet fájlalva megragadom a "partot" és feltolom magam, hogy odaüljek, onnan pillantok a leányzóra, aki valószínűleg még a vízben lubickol.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-10-01, 10:48 pm

* Kérdésére nyelvem nyújtom, tényleg nem hajlandó letenni, én pedig durcázni sem durcázhatok immár nyugodtan, na persze nem mintha annyira komolyan gondolnám az egészet. Nemsoká viszont már az usziban szagolom a klóros víz, számomra inkább kellemes, mint kellemetlen illatát, s előbb ő, majd követve a srácot én magam is a vízben landolok, nagyon is kellemes időtöltés most mindez. Na de fura mód kerül valahogy alám, azt se tudom felmérni, merről jöhetett, és úgy veszem észre, esze ágában sincs békén hagyni, így inkább fel is adom a küzdelmet, a medence szélén viszont meg kell álljak most már tényleg. Alkut is ajánlok neki, vicces ez a srác, s ahogy figyelgetem, bármiben benne van, és erre sem mond nemet, tehát a kis küzdelemre. *
- Na hékám. Fekve is nyomok, le is győzlek simán. Csak figyeld. * kacsintok pajkosan, és ahogy már hallom, hogy számol, én magam is becélzom a medence másik végét. Nem figyelek rá, csak néha pillantok a víz felett oldalra, de sajnos nem láthatom őt.. bár tudtam, hogy győzni fog, azért jól esett kicsit adni a nagymenőt, így hát le is lassítok, felesleges már sietnem annyira, vörös tincsem csak libegnek utánam a vízen, én pedig nyugodtan tempózva érem be a fiút, ki épp kifelé indul a vízből valami olyasmit magyarázva, hogy tökkel ütött lesz a medence is.. *
- Mi történt? * nézek rá cseppet aggodalmasan, ki is ment fejemből hirtelen a verseny, így csak megkapaszkodom mellette a medence szegőjében, s ki is tornázom magam mellé. Nos igen, amivel nem számoltam, hogy igencsak áttetsző lett a víztől a felsőm.. na de sebaj, karnyújtásnyira tőlem a törölközőm, így hamarosan vizes hajam törölgetem vele, s a lelógó rész szépen takar, ahogyan azt kell. *
- Jól vagy? A fejed? Hagy nézzem. Hol ütötted meg? * kérdem tőle, a törölközőt ölembe ejtem, s máris két kezem közé veszem arcát, kicsit forgatva fejét, hogy lássam, hol is alakul az a púpocska. * - De azért örülj, nyertél. Szóval kívánhatsz, de csak egyet. Nem vagyok aranyhal. * nevetek halkan, továbbra is közelről vizslatva buksiját. *

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-10-01, 11:11 pm

*Nem hagyom unatkozni Werát a medencében sem, s át is váltok delfin üzemmódba, mielőtt leparkolnék vele a medence szélén, ahol egy kis kihívást is állít elém, aminek a nyereménye bizony igencsak kecsegtető és már indulás előtt tudom, hogy mit akarok. De ez a versenyezés nem egészen úgy sül el, ahogyan én történetesen szeretném, mert úgy lefejelem a falat, mint a bika. Kicsik kóvályogva ki is mászok a vízből, miközben a leányzó is startol utánam.*
-Hát...lefejeltem a falat...tudod, azt hittem, előttem van a torreádor, de tévedtem...
*Kicsit elvigyorodom, ahogy aggodalmaskodva jön utánam, hogy meglesse, hogy mi is a helyzet a buksimmal és az sem kerüli el a figyelmem, ahogy éppen a tenyerében pihentetem a fejem, hogy a melltartója átlátszóvá vált a víztől. Néhány pillanatig legeltetem a szemem a domborulatain, majd végül megemberelem magam.*
-Ömm...a felsőd... *utalok az apróságra, majd felemelem a fejem, s szemeibe pillantok. No igen, a díjam, ami nem is akármi.*
-Van kedved eljönni velem valahová?
*Ugyan nyertem, de tahó azért nem vagyok, ezért természetes, hogy kérdezem, mivel nem sok értelme lenne úgy elvinni, hogy neki semmi kedve hozzá. Még magam sem tudom, hogy hová vigyem, de ötleteim bizony már vannak. Egy laza mozdulattal visszacsúszok a vízbe, majd feltekintek Werára.*
-Egyébként komolyan kérdeztem, hogy úsztál e már delfinekkel.
*Ez támpontnak nem is lenne rossz, mert nem valószínű, hogy a Tour de France-ra, vagy a maratoni futásra akarna bármelyikünk is menni, annak ellenére, hogy ilyen nagyon menő sportemberek vagyunk.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2011-10-01, 11:26 pm

* Bár viccesen indul a kis úszkálásunk, még azt is kipróbálhatom, milyen egy majdnem delfinen fekve szelni a tengertől nagyon is távol álló méretű és feelingű úszómedencében a vizet, majd a kis versenyünk mégis tragikus véget ér, legalábbis Chris számára mindenképp. Nem is tagadom, hogy jobban érdekel épsége, mint az, hogy ki is nyer itt ma, egy hülye verseny nem ér annyit, mint feje búbja, szóval ki is kászálódom mellé, hogy onnan is szemügyre vehessem, mi baja a nagy legénynek. *
- Ne viccelj már, beütötted. Ennyire fontos volt, hogy nyerj? * cukkolom kicsit vigyorogva, de ismét sikerült bénáznom egyet törölközőmmel: ahelyett, hogy vállamon hagytam volna, szépen ölembe pakoltam azt, most pedig cseppet meghökkenve pislogok rá, ahogy megjegyzi, valami nincs rendben felsőmmel. *
- Mi? * jön ki ennyi ajkaim között, ezután pillantok csak magamra, majd eresztem el gyorsan arcát, s húzom máris az ölemben lévő törölközőt magam elé, cseppet pirospozsgás pofival tekintve rá szégyenkezve. * - Bocsi, én.. én nem vagyok szégyellős, de ezt teljesen elfelejtettem. Akkor azt hiszem, az úszkálásról mára ennyit. * motyogom zavartan orrom alatt, majd ügyesen csavarom is magam köré a törölközőt, így pedig már tuti nem fog látni semmi olyat, amit nem kéne neki, szóval én is megnyugodhatok, de ez most picit gázul jött ki, na. Ám urasága nyert, én pedig már nagyon tudni szeretném, mit forgat fejében, s ha úgy érzem, pirosságom múlófélben, szemeibe is nézek, kérdését hallva, vizes pofimon mosoly suhan át, s bólogatni kezdek. *
- Meghívás elfogadva. * vigyorodom el, a delfines dologra viszont meg kell ráznom fejem, ilyen élményben még sosem volt részem, és az oka is megvan ennek. *
- Nem, még soha. Tudod, sosem kerültem jómódú családokhoz, akik ilyesmit megtehetnének. * mondom arcomon cseppnyi szomorúsággal, de igazából nem baj ez, nem is vagyok abban biztos, hogy egy pénzes famíliánál, akik meg akarták volna vásárolni a szeretetem, jól éreztem volna magam. Most viszont, hogy ezt megbeszéltük, lábikóim magam elé húzva állok fel a medence szélén, s igazgatok még kicsit törölközőmön. *
- Azért majd értesíts, mikorra tervezed a progit. * mosolygok újból, pár lépést hátrálok is a medencétől. * - Maradsz még, vagy jössz föl? Azt hiszem, nekem ennyi elég volt mára a mozgásból. Wapit meg kell etetnem, és érzem, hogy kezdek fáradni. * pislogok rá szép szemeimmel, de azért várok még kicsit, hogy dönt, mert ha velem tart, egy ideig mehetünk együtt is. *

» Sayra játszótere az óceán alatt
» Titkos börtön a Mysterio alatt