Uszoda az óceán alatt

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-11-24, 11:14 pm

//NRT: Lucius és Lis - 2012.10.13.//

*Nem akarom már nagyon feszegetni a kérdéseket, de egy utolsót még azért felteszek Luciusnak. Most már nem vagyok féltékeny, azt hiszem, hogy tényleg bízhatom a másiknak, de ettől függetlenül érdekelnek a dolgai, az élet egyes részeihez való felfogása, így hát meg is kérdezem a nőkkel való viszonyulását, melyre nemsokára meg is jön a válasz. Halkan hümmögök egyet, majd végül bólintok.*
- Értem. Én is szeretem a másik nem társaságát, élvezni a figyelmüket, hogy felkeltem az érdeklődésüket, tehát azt hiszem, hogy teljességgel meg tudlak érteni. *mosolyodom is el, csak hogy tudja, én se vagyok ám olyan nagyon jó kislány, bár talán erre már Lucius is rájött. Jó ideje ismer engem, most már közelebb is kerültünk egymáshoz, mind testben, mind lélekben, tehát innentől kezdve már kevesebb a titkunk egymás előtt és ez valahogy így is van jól. Még pár dolgon átrágjuk magunkat, majd ez után már az uszodáé lesz a főszerep, ahol levetkőzünk, mind a ketten kellemes pillantásokkal követve a másikat és ez után már be is hatolunk a vízbe. Nem kell mindig bókolnia, így is tudom, hogy tökéletes külsőmben nincs kár és bár lehetnék sokkal beképzeltebb is, nem vagyok és talán ezért is vagyok több a beképzelt libáknál, akikből azért akad itt jó pár. Elviselni is képtelen vagyok őket... Na de most nem rájuk fogok gondolni, hanem a vízbe bombaként érkező exos fiúra, aki hamarosan el is kap és masszírozva kezdi el csókolgatni testemet, melyet nem is akarok leállítani, inkább kiélvezem minden pillanatát.*
- Tudod jól, hogy szívesen vagyok veled. *érek én is hozzá, megsimítva combjait, majd ez után lassan felé fordulok és már ajkam a fiúéra is talál. Szép szemeim becsukom a csók közben, amíg átengedem nyelvemnek a huncut játékot, de miután elválunk, már jön is a halk figyelmeztetésem.*
- Nekem is... *suttogom halkan ajka elé, de ez után ereszt el, jelezve, hogy mozognunk is kellene, az én agyam mégis más fajta mozgásról álmodik, így indulok meg a lépcsők felé, hogy kisétáljak a vízből és onnan tekintsek Lucius felé, miközben a ruháimat is lassan magamra kapom.*
- Én nem akarok várni. Most elég volt az úszásból, menjünk fel a szükség szobájába, ott is bármikor teremthetünk magunknak medencét, ha akarunk. *nyújtom kezem a másik felé, remélve, hogy velem fog tartani és az este további részét már a második emeleten lévő szobában fogjuk tölteni, egymásnak adva magunkat ismételten...*

//Én ezt záró hsz-nek gondolom, mert már több, mint 1 hónapja játszunk a játékot és szerintem ideje lenne véget érnie. Te légyszi majd írd ki őket, hogy felmennek a másodikra és ott ellesznek reggelig. Remélem, hogy nem bánod, de ennyire sokáig nem szeretek elhúzni egy játékot. És egyben köszönöm szépen a hosszú jáccit! //

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-12-01, 1:05 am

//NRT: Lucius és Lis - 2012.10.13.//

-Akkor ebben is egy húron pendülünk valamelyest. *bólint egyetértően. Ezzel a nagy kérdések megválaszolásának ideje lejárt, mint ahogy az éttermi vacsora is. Épp ezért az időt már máshol töltik a továbbiakban: az uszodába mennek. Itt megfogyatkozott ruházatban csobbannak a vízbe s pár tempó után Lucius Lis kényeztetésére adja a fejét, melyet igen szerel művelni. Erre pozitív reakciókat kap s ennek nagyon is örül, hogy el tudja találni, mi jó a másiknak. Kis beszéd után a verbális kedveskedést csókkal pecsételik meg. Egyre inkább kezdenek mind a ketten felpörögni, ezt a lány szóvá is teszi.*
-Akkor jól teszem a dolgom… *vigyorodik el sokat sejtetően. És mikor elereszti a lányt, igazolódnak is a szavai, mert Lis elhagyja a medencét és másféle programot javasol.*
-Ahogy a születésnapos parancsolja. *hajt szertartásosan fejet, de a szeme huncutul csillog. Így kászálódik ki a medencéből, s Lissel együtt távoznak, hogy megkoronázzák ezt az estét s hogy a másnap első részét kimerülten aludhassák át a virrasztós, jólesően fárasztó programtól.*

//Köszönöm szépen.//

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-12-07, 9:14 pm

//Tarkh - Sophie 2012.12.07. NRT játék.//

*Kezd rendszer kialakulni az életemben, annak egy részében bizonyosan. Minden nap végigjárom az iskolát kétszer, hogy teljesítsem sentineli feladataimat, emellett önkénytelenül is figyelek a rendbontás vagy segítségre szorulók jeleire. Napom többi részét tanulással töltöm délelőtt, vagy repülök, esetleg a környéket fedezem fel. Mióta azonban közelebb is kerültem a barátnőmhöz, valahogy erősödik bennem az érzés, hogy megfeleljek neki, ezért sportolni járok. Nem edzőterembe, vagy futni, egyelőre az úszást művelem rendszeresen, minden héten többször, péntektől hétvégenként. Itt az ideje, s evés előtt mozognék kicsit, nem törődve a helyes sorrenddel, mert utána ismét tanulás és alvás. Az időt sem húzom, szokásomhoz híven már hálómban vetkőzöm le, csupán fürdőnadrág marad rajtam, de papucs nem szükséges, csupán törölköző, így ruháim, kiegészítőim pénzemmel együtt ágyamnál maradnak szépen kikészítve az öltözéshez, s ujjamon egyedül teleportgyűrűm van, kezemben pedig pálcám. Vállamon a törölközővel vetek egy pillantást a tükörbe, de rakoncátlan fekete tincseimet hamarosan majd a víz teszi helyre, s a klór remélhetőleg nem marja ki mélykék szemeim. Sápadt bőrömnek jót tesz a mozgás, ahol alakomnak is, izomzatom lassan, nem túl látványosan, de fejlődik. A következő pillanatban teleportálok, majd azonnal felmérve a terepet indulok meg az üres uszodában, hogy a padra tegyem pálcámat és gyűrűmet a törölközőm alá rakva, majd sarkamon megpördülve fussak neki, és érkezzem nagy csapódással a vízbe. Az első pár hossz lassú, bemelegítő, változatos formációkban, s ezek után állok csak meg egyetlen perc pihenésre, hogy a komolyabb és intenzívebb úszást meg is kezdjem, kizárva a külvilágot. Ritkán járnak ide, de ilyen hidegben inkább a benti vizet pártolom, mint a szabad ég alattit, bár a hűvössel nincs gondom... Ilyenkor a feszültség eltűnik, boldogabb leszek, bár jellemem nyilván megmarad kötekvőnek és kíváncsinak, azonban a fegyelem is erényem. Talán most nem lesz olyan egyhangú az egész, mint szokott.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-12-08, 9:20 pm

// NRT: Tarkh és Sophie - 2012.12.07.//

* Eléggé egyhangúan telik ez a nap, úgyhogy elhatározom, hogy megkeresem az uszodát. Annyit már tudok, hogy valahol az óceán alatti barlangrendszerben van, már csak meg kell találnom a pontos helyét. Így felveszek egy méregzöld bikinit, majd keresek egy fekete fűzős ruhát és egy fekete bolerót. A hajamat hagyom úgy, ahogy van, nem csinálok vele semmi se. Miután ezzel végzek, egy táskába belepakolok egy törülközőt, és még pár cuccot, amiről azt gondolom, hogy kelleni fog. Majd előkeresem az egyik zöld magas sarkúm és indulok is az uszoda felé. Mikor már a barlangrendszerben bolyongok, hirtelen meglátok egy fehér ajtót, benyitok, és meglátom az uszodát, ami gyönyörű. A terem végében megtalálom az öltözőt, bemegyek, megszabadulok ruhámtól és cipőmtől is. Közben kintről csobbanást hallok, vagyis nem vagyok egyedül. Csak a törölközőmet és a pálcámat viszem ki az öltözőből, amit lerakok egy padra. A fiú, aki rajtam kívül itt van, nem figyel fel érkezésemre, így elindulok a medence felé, majd egy csobbanás jelzi, hogy már a vízben vagyok. Nem akarom nagyon lefárasztani magam, így lassú tempóban kezdek csak. Pár perc után egy kis szünetet tartok.*
- Szia. *köszönök rá a fiúra, remélve, hogy meghallja. Ha valami oknál fogva pedig nem hallaná meg, akkor úszom tovább.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-12-08, 9:45 pm

// NRT: Tarkh és Sophie - 2012.12.07.//

*Este úszásom következik, így a megfelelő rendszerességet követve, a szokásos öltözetemben érkezem meg, és tulajdonaimat elrejtve pakolom őket a padra. Eközben azonban egy ismeretlen lép be, hallom az ajtó nyílását, tekintetem pedig feléje téved, viszont mivel nem mellettem sétál el, csupán vörös tincsei fogják meg képzeletemet, ám nem szólok, elvégre hamarosan eltűnik az öltözőbe. Fejemet megrázom, ezzel szórva ki a képet belőle, s inkább a vízbe csobbanok, hogy úszni kezdjek elsőként lassan, majd intenzívebben, gyorsabban. Ahogyan a víz alatt is látom, csatlakozik hozzám valószínűleg a lány, alkatából ítélve, viszont nem foglalkozom vele, elvégre úszni jöttem, most ez a cél, és nem kötelességem mindig mindenkit megszólítani, nem szorul sem támogatásra sem segítségre, és közbeavatkozni sem kell. Biztonságosabb is, ha nem környékezem meg... Tervem azonban hamar csődöt mond, mivel az egyik fordulónál éppen mikor a vízbe siklom vissza, elkapom hangjának foszlányát, így lassítok, aztán fordulok vissza, arcomat megtörölve, kék szemeimet komolyan rávetve.*
- Priviet. *szólalok meg csendesen a saját anyanyelvemet, melyen természetesen köszönés hagyja el számat. Egy ideig lassan, komoran méregetem, próbálva szellemébe látni, s csak aztán szólalok meg, mikor a csönd megül. Érdeklődésem egyelőre nem köti le, de ez változhat, ahogyan társalgásba bonyolódunk és megismerem.*
- Mit szeretnel? *hallhatja szláv akcentusomat, miközben pillantásom lomhán kúszik vörös hajzuhatagára, hogy ott állapodjon meg szemtelenül. Nem mozdulok, csak taposom a vizet, hogy fenn maradjak, és néha kezemmel is rásegítek. Fejemet aprón billentem félre, úgy kutatva zöld szemeit, melyek hátborzongatóan ismerősek és tetszetősek. Más kérdés, hogy közelébe nem ér barátnőmnek.*
- Uszni is magassarkuban jarsz? *szólalok meg hirtelen, hiszen láttam, hogy milyen cipőben tévedt ide, és nevetségesnek találom... balesetveszélyes. Hirtelen érzek késztetést ruházatának megrongálására, de Sideris miatt nem szabad rakoncátlanul viselkednem. Próbálom tehát visszafogni magam, bár ez jellememen nem változtat... azonban meglátjuk, mennyire leszek sikeres.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-12-09, 8:45 pm

// NRT: Tarkh és Sophie - 2012.11.07.//

* A mai napon elhatározom, hogy megkeresem az uszodát. Jó lenne egy kicsit úszni, mert a végén még ellustulok. Így miután átöltözöm, pakolok pár cuccot. Magas sarkúban indulok el, ami balesetveszélyes, bármimet eltörhetem, de most ez nem zavar. Nagy nehezen megtalálom az uszodát, már az öltözőben vagyok, mikor csobbanást hallok kintről.*
~ Vajon ki lehet itt rajtam kívül? Itt volt már mikor jöttem én is?~ *fut át az agyamon, és pár percig ezen gondolkodom. Megszabadulok fekete fűzős ruhámtól és a cipőmtől is. Bevallom eléggé rossz döntés volt benne idejönni, de már nem megyek vissza egy másik cipőért. Majd kimegyek az öltözőből, a törölközőmet és a pálcámat viszem csak ki, a pálcát is csak azért, mert ha esetleg feldühítem és megtámadna, akkor legalább tudjak védekezni, mintha sokat segítene az. Elindulok a medence felé, majd a vízbe csobbanok. Lassú tempóban kezdek el úszni, majd megállok egy kicsit pihenni. Miután köszön ő is, rájövök, hogy ő orosz. *
- Már köszönni sem szabad? *kérdezem tőle, miközben zöld szemeimet ráemelem. Nem nézek másfelé, tartom a szemkontaktust. Egy ideig még a hajamat bámulja, nem tudom, hogy miért.*
- Tudom, tudom, elég nagy őrültség, az öltözőben rájöttem, de rossz szokásom majdnem minden helyre magas sarkúban járni, mivel eléggé alacsony vagyok. *felelem neki, ezzel rámutatva magasságomra. Sosem szerettem, ha valaki a magasságommal piszkál, erre most én önkényesen rámutatok.*
- Sophie Black vagyok. *mutatkozom be neki, amíg még figyel rám, nem szeretném megint megállítani úszás közben*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-12-09, 8:56 pm

// NRT: Tarkh és Sophie - 2012.11.07.//

*Szokásomhoz híven töltöm esti programomat, ám úgy látszik, egy ismeretlen lány érkezése megzavarja azt. Megszólít, így sajnos muszáj lesz vele foglalkoznom, ezért is állok meg, majd felelek neki kimérten. Kérdésére azonban felvonom a szemöldökömet. Nem szeretem az ellenségeskedést, főleg, ha velem szemben gyakorolják, bunkó csak én lehetek.*
- Senki nem mondott neked ilyet. Visszaköszöntem, nem? *kérdezem meg tőle, s vizsgálódom. Nagy baj nem történhet, a pálcám és teleportgyűrűm törölközőm alatt vannak, bár egyedül fürdőnadrágom van rajtam, így ha nem akarok nevetség tárgyává válni egy esetleges összeütközésnél, akkor nem megyek így emberek közé. Haja felkelti a figyelmemet, mert bár nyilván észrevettem mikor bejött, most tudom közelebbről, nyugodtan és részletesen megvizsgálni, s feltenni neki egy kérdést, ami már megpillantásakor szúrta a szememet.*
- Ertem. Bizonyara nösz majd meg, nem hiszem, hogy felsöbb eves vagy, azaz tizenhat körülinek kell lenned. Figyelmeztetlek, hogy az orakra minimum kenyelmes cipö ajanlott, de a környekre is, mert itt nem puhanyoknak valo az elet. *adok neki tanácsot, elvégre nevetséges és veszélyes lenne, ha egy-egy kalandnál magassarkúban sodródna az árral. Még pár kérdés, mielőtt visszatérek az úszáshoz, Sideris miatt muszáj néhány információt tudakolnom, törődnöm a diákokkal.*
- Aristarkh. Aristarkh Yermolaevics Zhukov. Elsö evfolyam, Cruoris sentinel. *mutatkozom én is be fejemet félrebillentve, de nem nyújtok kezet, azzal a vízen tartom fenn magam. Nekem kellett volna előbb bemutatkozni, de csak akkor adok az illemre, ha muszáj. A beszélgetés azonban egyelőre nem halhat meg.*
- Hat te? *kérdezek vissza, s talán képes lesz egy bemutatkozásra, melyből megtudhatom, vajon milyen ház tagja, és kell-e behatóbban foglalkoznom vele. Egyelőre még tartom magam, hamarosan derül ki, hogy úszás lesz-e a vége, vagy esetleg beszélgetés, mert utóbbi esetben a parthoz siklok, hogy ott támaszkodjak a medence szélén.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-12-12, 8:50 pm

//NRT: Tarkh és Sophie - 2012.12.07.//

* Mivel nemrég érkeztem a suliba, és halottam, hogy van uszoda, ezért a mai napon elhatározom, hogy megkeresem. Egy gyors ruhacsere után elindulok és sikeresen meg is találom az uszodát. Megszabadulok felesleges cuccaimtól és egy csobbanással a vízbe érkezem, ahol nem vagyok egyedül, ugyanis egy fiú úszkál rajtam kívül, akivel megpróbálok beszélgetni.*
- De. * mintha kicsit mogorva lenne, vagy csak én látom úgy? Örülök, hogy kihoztam a pálcámat, ha esetleg valamire készülne, legalább közel van. Nagy segítség lesz ellene. Hányadikos is? Elsős, vagy esetleg másodikos? Az mindegy, mert még egy elsős is könnyűszerrel legyőz. Olyan varázslatokat ismer, amikről én még nem is halottam. Ezért inkább ezt ki is verem a fejemből. Maradjunk csak a beszélgetésnél.*
- Nem vagyok olyan őrült, hogy terepre is ilyen cipőkben járok. *felelem neki, mikor egy rövid szentbeszédet hallhatok tőle a kényelmes cipők előnyéről. Nekem ez is kényelmes, úgyhogy szerintem sportcipőkre gondol, vagy valami más lapos talpúra. Magas sarkúban amúgy sem lehet gyorsan lelécelni, ezt már tapasztaltam, nem is egyszer. Majd bemutatkozását csendben hallgatom, de arra már rájöttem, hogy nem fogom megjegyezni a nevét. Az oroszoknál mindig is olyan furcsa nevek voltak. Megértem, hogy nem nyújt kezet, mivel azzal tartja fent magát a vízen.*
- Exortus. Jövőre fogom kezdeni első tanévemet, úgyhogy még csak friss hús. *válaszolom neki, miközben arra is választ adok, hogy mikor jöttem a suliba. Nem kell már feleslegesen megkérdeznie.*
- Túl későn érkeztem ahhoz, hogy ebben az évben elkezdjem az első évemet. *mondom neki és ezzel remélem kielégítő választ adok, de nem kérdezek tőle semmit, mivel nincs egy kérdés se a repertoáromban. Egyszerűen nem tudom, mit kérdezhetnék tőle.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-12-13, 7:53 pm

//NRT: Tarkh és Sophie - 2012.12.07.//

*Mivel zavaró tényező áll fent, ezért kötelességeimhez híven állok meg, annak orvoslására, de természetesen saját stílusomban. Hamar megérti, hogy nem érdemes veszekednie, így nem is szólok semmit. Rövid beszélgetés, minimalisztikus társalgás, ám ez kötelező, protokoll, hozzá kéne szoknom.*
- Ertem. Majd kitapasztalod, mihez milyen öltözek kell. *bólintok, mivel halotti mágiára olyan ruhát ildomos felvenni, amit nem bánsz bemocskolni, tönkretenni, csak úgy, mint toxicológián. Misztikus lényekhez gyakran utazunk, ezért terepruha sem árt egy-egy alkalommal, a legtöbb tárgyhoz pedig egyszerűen kényelmes öltözék kell. Amint bemutatkozunk, hamarosan többet árul el évfolyamáról, így bólogatok számára.*
- Tudom, van egy ilyen szabalyozas. Attol függetlenül persze meg elkezdheted a tanulast, annyival elörebb leszel, annyival könnyebben megy. Sikerelmeny, elöny. *osztom meg vele gondolataimat, s bár nem célom ellenfél ház diákjának a pontokra való gyűjtésének serkentése, amennyiben az iskola összképét nézzük, nem akarok fekete láncszemeket. Nem túl beszédes. Akkor miért állított meg? Lehet, hogy egyszerűen csak köszönni akart, és én bonyolódok beszélgetésbe. Hamarosan kiderül.*
- Mennyire ertesz a varazslatokhoz? Milyen a vered? *teszem fel hirtelen a kérdést, mert a kettő általában összefügg. Igen, még mindig előítéletes vagyok, s míg egy fél vagy sárvérű nem bizonyítja hasztalanságának ellenkezőjét, addig nem tekintek rá egyenlőként. Ez a másiknak is feltűnhet várakozó arckifejezésemből. Talán mutathatnék neki egy-két varázslatot... mintha volna affinitásom a tanításhoz. Lehetséges, hogy máshol kéne a tehetséget kamatoztatni.*
- Mivel sentinel vagyok, eleg sokat tudok, szoval ha van kerdesed, ragadd meg a lehetöseget. Körbevezetest nem vallok. *morgom el a kötelező szöveg - amit én találtam ki magamnak -, ezzel hívva fel rá a figyelmét, hogy vagy kihasznál, vagy elmegyek. Közben le-le merülök a víz alá, csak amolyan mellékcselekvésként, úgy várakozom türelmesen egy ideig.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-12-13, 9:18 pm

//NRT: Tarkh és Sophie - 2012.12.07.//

* Mivel nem vagyok egyedül, ezért megpróbálok társalogni a fiúval, aki egy kicsit mogorván válaszol. Egy idő után rájövök arra, hogy nem szeretnék vele veszekedni. Neki megvan az a furcsa sajátos stílusa, ami egy idő után kicsit zavaró számomra. Arról nem tudok, hogy nekem lenne ilyen stílusom, de nem látok az emberek fejébe, hogy mit gondolnak rólam.*
- Remélem, hogy minél hamarabb. *felelem neki, miközben azon gondolkodom, hogy itt a tantárgyakra milyen öltözék a megfelelő, de azt úgy is kitapasztalom. Azt viszont gondolom, hogy olyan ruhákban kell járni órára, amit nem sajnálok annyira. Nem tudhatom, hogy mit csinálnak órákon. Következő mondatát érdeklődve hallgatom, mivel ez még nekem is új.*
- Régebben egyszer-kétszer előre tanultam, de ez most még eszembe se jutott. Attól függetlenül jó ötlet és lehet, hogy hozzá fogok valamikor. *mondom neki, miközben a következő napjaimat tervezgetem. Nem lenne rossz előre tanulni, mivel így sokkal előbbre lennék, és már annyival kevesebbet kell a későbbiekben szenvednem. Van pár könyvem, amit még nem olvastam el, mivel régebben túl bonyolultnak tartottam, de lehet, hogy beleolvasgatok. Az egyik az a misztikus lényekről szól, és az előny lehet számomra misztikus lények ismeretén. Csak tudnám, hogy milyen állatokat tanulnak ott. Toxikológiához nem is egy könyvem van, úgyhogy azokat is tanulmányozhatnám. A többi órára, amit még a beosztásomkor tudakoltam meg, arra nincs egy könyvem sem.*
- Aranyvérű vagyok, és a régebben tanult igéken kívül, még pár családi könyvből is tanultam néhányat. *a kérdése kicsit hirtelen ér, de gyorsan felek rá. Gondolom ő is aranyvérű, mivel ilyet egy sárvérű szájából még nem hallottam. A következő mondata után nevetésem tölti be a teret.*
- Ez valami jól betanult sablonos szöveg? Amúgy jobb szeretem, ha minden helyet önmagam fedezek fel, nem kell idegenvezetés. * felelem az egyhangú mondata után, ami jó kedvre derít engem. Elég mogorvának tűnik, nem nézném ki belőle, hogy segítene nekem.*
- Valamit hallottam az évfolyamlépésről, de az pontosan hogy is van? *kérdezem tőle, miután viszonylag lenyugodok. Nem tudom, hogy pontosan hogyan is van itt az évfolyamlépés, mivel valami új rendszer van bevezetve.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-12-15, 9:32 pm

//NRT: Tarkh és Sophie - 2012.12.07.//

*Nem felelek mindenre, inkább tartom a kötelező, elegendő társalgási mutatót, megfűszerezve saját stílusommal, de a minimumra törekszem. Eddig semmi olyat nem mutat a lány, ami felkeltené kíváncsiságom, s így vörös tincsei is teljesen érdektelenek. Csupán biccentek szavaira, mindig megosztom a véleményemet, ha pedig ahhoz tartja magát, az nekem csak jó.*
- Csaladi igek? Bizonyara csak az alapok. *hümmögök fel, mivel tökéletes előképzettséggel kétlem, hogy bárkit felvesznek. Itt mindenki a nulláról indulhat, én nem ismerek senkit, aki már idekerülése előtt is nagy szakértő lett volna. Egyáltalán nem tartok a lánytól, könnyedén győzném le őt párbajban, így vizslatom unottan. Legalább aranyvérű.*
- Aranyverü. Melyik csalad sarja? Honnan jössz?*érdeklődöm személye felől némileg, elvégre hasznomra lehet, ha mindenkit ismerek valamilyen szinten, főleg, ha aranyvérű. Nyilván elérhető nálam tisztelet egy sárvérű részére, de azért bizonyítani kell... ahogyan barátnőm tette. Nevetésére lassan vonom fel a szemöldökömet. Csak nem engem nevet ki? Netán azt, hogy segítséget akarok neki nyújtani? És még én legyek kedves... hamarosan azonban kiderül, ilyenről szó sincs, csak érzi hangomban és mondandómban a kényszert.*
- Mondhatni. Akkor majd felfedezed magad, sok sikert. Van par hely, ami erdekes, csak ne keveredj bajba. *felelek neki, s ezzel bizony arra is utalok, hogy ne hágja át a szabályokat, mert akkor intézkednem kell. Erre még nem került sor, ám egyszer bizonyára fog, és inkább elsőst kelljen büntetni, mint egy harmadikost... reméljük, a tekintély segít. Kérdése zökkent ki elmélkedésemből, így emelem rá a tekintetemet. Mit nem ért?*
- Tanulsz es elöbb mesz at, ha erröl szamot adsz. *felelek egyszerűen, mivel ez teljesen egyértelmű. Nyilván nem könnyű az anyag, az első év elméleti is, melyre sokat kell tanulni, de a következők csak nehezebbek lesznek. Az úszás már csak kellemes lubickolás lehetne, elvesztette intenzitását, annyi időm pedig nincs, hogy ismét megkezdjem, elvégre mással is beszélek, és még aludnom, tanulnom is kell, ezért indulok meg a medence széle felé, és mászom ki.*
- Mi az a tantargy, ami leginkabb erdekel? Vagy az iskola... hogy kerültel ide, milyennek talalod? *fordulok hozzá, míg törölközőt veszek kezembe, és alaposan megtörlöm magamat. Remélhetőleg felel, és nem kezd el úszkálni, mert akkor én itthagyom, bár most én fordítok neki hátat, a figyelmet nem vontam meg tőle.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-12-18, 9:13 pm

// NRT: Tarkh és Sophie - 2012.12.07.//

* Beszélgetésünk nagyon lassan indul be, hiszen én sem beszélek túl sokat, és ő sem. A kérdéseire alig pár szóval felelek, de ő sem bőbeszédű. Egy idő után viszont feltűnik nekem a furcsa stílusa, ami egy kicsit zavaró számomra.*
- Ja, csak az alapok. A többihez nem volt kedvem, vagy találtam más könyvet. * szerintem erre onnan jön rá, hogy ide tökéletes felkészültséggel nem érkezik senki. Legalábbis én így gondolom. Engem bárki legyőzne párbajban, hiszen alig ismerek pár varázslatot.*
- A Black család sarja vagyok és Vegasból jöttem. *mondom a jól betanult szöveget, amit már ezerszer elmondtam, hiszen ha kiderül, hogy aranyvérű vagyok mindig ezek az első kérdések. Minden ember hasznot fordíthat abból, ha sok embert ismer, hiszen ki tudja, mikor jön jól egy külföldi ismerős. A legnagyobb bajban általában olyantól kapunk segítséget, akitől nem is számítanánk. Következő mondata után nevetésem tölti be a teret, hiszen olyan monoton hangon mondja el, mintha kényszerítenék rá.*
- Sosem hágom át a szabályokat. Bajba sem kerülök, inkább az talál meg engem. *felelem neki, miközben egy mosoly kúszik az arcomra, pár felidézett emlék hatására. Mindig kerülök bajba, amikor pihenni, vagy kikapcsolódni szeretnék. Következő mondatára csak bólintok. Még így sem értem, de nem kérdezem meg. Valami pontokat is említett az informátorom. Lehet, hogy ha összeszedem a megfelelő pontszámot, akkor jutok tovább? Mindegy, majd kiderül. A sok tanulástól, ami rám vár attól nem félek, hiszen szeretek tanulni. Remélem sok elméleti rész lesz az évek során, mert azokat szeretem a legjobban. A gyakorlást is csípem, de csak ha érdekel a téma.*
- Legjobban a Toxikológia érdekel, de bármire fogékony vagyok. Az iskola valami mesés, és nagyon tetszik. A szüleimmel nem volt valami jó kapcsolatom, egy baleset után, aminek az édesapám volt az okozója az anyám nem hitt el így én kerültem börtönbe, majd megszöktem, és Amerika másik felébe költöztem, majd apám bocsánatért esedezett levélben és az ilyen levélváltások között kaptam mag a levelet, hogy felvettek. *vázolom fel neki történetem finomított formáját, kihagyva jó pár dolgot, de remélem elég lesz neki. Közben a medence széléhez úszok, majd kimászom és elindulok a törölközőm felé.*
- Neked mi a kedvenc tantárgyad? Te, hogy kerültél ide? *kérdezem tőle, miközben a padhoz érkezem és megtörlöm magamat.*
- Ha esetleg nem szeretnél beszélni róla, az sem baj, nem akarok felhozni olyan dolgokat, amikről nem szeretnél beszélni. *hadarom el gyorsan még mielőtt bármit is mondhatna, hiszen nem akarom feldühíteni, vagy elszomorítani.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-12-19, 9:42 pm

// NRT: Tarkh és Sophie - 2012.12.07.//

*Lassú léptekkel haladunk, témáink távolságban vannak az eredeti személyiségünktől, csupán felszínes ismerkedés zajlik. Nem kelti fel érdeklődésemet a lány, bár ahogyan haladunk előre a beszélgetésben, úgy sejtem, hogy ez fordítva nem így van, bizonyára barátokat szeretne. Nekem nincs sok, sosem leszek szociális ember, nagyon válogatom őket, tehát nem esik rajta meg a szívem, főleg, hogy nem házam tagja. Nem szólok semmit a mágikus képességeire, tudom, hogy így van, de mivel a családját nem ismerem, ezért nem is válaszolok, egyszerű bólintással felelek. Nem tudok, hát ne szólj szám.*
- Ha eddig megtalalt, akkor itt garantaltan ketszeresen fog. Majd meselheted a kalandjaidat. Engem mindig utoler, barhol is vagyok, eleg kisetalni a szigetre. *mosolyodom el röviden, ami az emlékezésnek szól, mely bennem folyik, de könnyen félreértelmezhető egy kívülállónak. Valóban így van ahogy állítom, rengeteg élményben volt már részem, barátnőm is hozzászokott, hogy folyamatosan bajba kerülök. Annak viszont örülök, hogy szabálytartó, mert akkor vele majd nem kell foglalkoznom.*
- Toxicológia... fujj. *mormogom az orrom elé, mert annak a tárgynak nem látom hasznát. Igen, lehet főzni-sütni benne, mocsokban turkálni és méricskélni, sorrendet tartani egy üst miatt, mikor az eredmény néha jó, néha rossz, de elég lassú a folyamat. Ez nem nekem való. Ezek után hallgatom érdeklődve szavait a szüleiről, s arcomra meglepettség ül ki.*
- Ertem... akkor mi a celod itt? *kérdezem, miközben magamban raktározom az információt, hogy tetszik számára itt. Hamarosan azonban a medencét is elhagyom, törölközőhöz lépek, s meglepetésemre a lány is követ. Nos, ha ezek után is velem akar tartani, akkor nem fog menni, mivel én gyűrűvel vagyok...*
- Arnymagia. Talan tanarseged szeretnek lenni belöle, meg nem tudom. *törlöm meg tarkómat és kócolom össze hajamat is, hogy aztán egyengessem el, tükörképemet a vízben nézve, de láthatólag nem válaszolok a másik kérdésre. Nem teszem, mivel szavai is elhangzanak, és ezzel egyet is értek. Nem kell tudnia, miért vagyok itt.*
- Mit fedeztel fel eddig itt, vagy a környeken? Helyek... emberek? *vonom fel szemöldökömet, míg rá pillantok, s most vissza is sétálok a padhoz, hogy tulajdonaim - pálcám és gyűrűm - mellé üljek le. Bizonyára ő sem távozik még, mert úgy látom beszélgetni szeretne, hát most akkor leszek jó fiú, és adok neki egy csontot.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-12-22, 11:06 pm

// NRT: Tarkh és Sophie - 2012.12.07.//

* Nagyon lassan halad a beszélgetés, rövid válaszokat kapok, és a fiú a mogorvaságával sem lopja be magát a szívembe. Próbálok kedves lenni vele, figyelni minden szavára, bár egy idő után már csak az érdeklődő álcát tartom fent. Az elején azt hittem, hogy lehet vele barátkozni, de most már rájövök, hogy lehetetlen. Vajon mennyi barátja lehet? Biztos, hogy nincs sok, mivel a furcsa stílusát szinte lehetetlen kibírni. Nem vagyunk háztársak se, szóval semmi közös nincs bennünk. Szó esik a vérről, a varázslásról, de ő még mindig olyan jegesen viselkedik.*
- Majd valamikor elkezdem, de nem ma, ahhoz már túl késő van, hogy akár egyet elkezdjek. Nekem elég volt kilépnem a házunkból, már bajban is voltam. Azok voltak a szép idők. *egy nosztalgikus mosoly jelenik meg az arcomon, miközben felidézem a múltam azon részét, mikor jó is történt velem. Habár kinek nem tudom másoknak mit jelent a jó, de számomra ezek a legjobb emlékek. Annak ellenére, hogy betartom a szabályokat, mindig megtalál engem a veszély. A régi sulimban mindenki hozzászokott ahhoz, hogy engem jobb dolog elkerülni, mert mindig bajba kerülök.*
- Hééé... mi nem tetszik benne? * kérdezem tőle, miközben jót mosolygok az arckifejezésén. Nem tudom, mit utál a Toxikológiában, de nem vagyunk egyformák. Szerencsére. Engem lenyűgöznek a mérgek. Igaz, hogy megvan a veszélye, elvégre, ha rosszul mérek ki valamit, akkor az akár a vesztemet okozhatja, de kockázatok nélkül nem szép az élet.*
- Szeretnék mindent megtanulni, és bosszút állni. Addig nem nyugszom, míg meg nem bosszulom a nővérem halálát. * felelem neki, miközben az arcomról leolvasható az elszántság. Nem nyugszom, míg nővérem haláláért felelős személyek, azaz a szüleim nem érzik át a fájdalmamat. Nem élhetem az életem addig.*
- Akkor lehet, hogy találkozunk az órákon. Kíváncsi vagyok, hogy mit takar az az óra. *felelem neki, miközben elhagyom a medencét, és alaposan megtörlöm a hajamat. Csak kettő tantárgyról tudom, hogy mit takar pontosan, de a többire is kíváncsi vagyok.*
- Hát felfedeztem Mystralt, pontosabban a klubot, és a tavat is. Ezen kívül még semmit. Pár embert megismertem, de nem sokat. *felelem neki, felidézve az ittlétem történéseit. A suliban még nem fedeztem fel semmit, de nem lenne rossz, ha nekivágnék.*
- Vannak olyan helyek, amit jó lenne, ha minél gyorsabban megtalálnék? *kérdezem tőle, elvégre ő nem most érkezett, és segítségemre lehet. Biztos vannak olyan termek, amiket meg kell találni.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-12-23, 10:42 pm

// NRT: Tarkh és Sophie - 2012.12.07.//

*Igyekszem azért, ha nem feltétlen nyújtom a maximális törődést, mivel a kíváncsiságom nem kelti fel, illetve programom hiúsítja meg. Ettől függetlenül ez számomra kötelező, s meglepő, de még így is képes vagyok pár témát hozni, melyet meg tudunk tárgyalni. Nyilván hideg, személytelen a társalgás, ám első találkozáskor nem feltétlen kell több.*
- Peldaul? *kérdezek rá, miután bólintok szavaira. Én csak egy ötletet adok, nem kötelező most azonnal kedvemre tenni azzal, hogy végre is hajtják. Az ő lelkén szárad mit tesz, nem fogok ezen gondolkodni, ám a gondolata, és megjegyzése némileg az én érdeklődésemet is felkelti. Vajon mikbe keveredhetett?*
- Nem lehet a csatateren alkalmazni, csak ha elöre keszülsz. Nekem olyan varazslatok kellenek, amik azonnal, könnyen, gyorsan es sikeresen alkalmazhatoak, de van hatasuk, több helyzetben helyt allnak, es esetleg meg elegansak is. A mereg nem az en stilusom. Sok mocsok, rengeteg munka, recept... elöre kell keszülni. *mondom is el bővebben, hogy mi zavar a toxicológiában, s ha nem is ért velem egyet, azért el kell ismernie az álláspontomat. Szeretem azt megtartani. Ekkor azonban érdekes történetet hallok, ő is bosszút akar állni, akár csak én, de nekem ez túl személyes ahhoz, hogy el is áruljam számára. Ahhoz bizalom kell... alig tudja pár ember.*
- Sok sikert. Itt megtanulhatod, hogy kell, csak ne szerezz meg több ellenseget. *mondok ennyit, mivel én tudom, hogy itt is könnyen lehet összeszedni ezt-azt. Inkább távozom a medencéből, s már a tanulás veszi át a főszerepet, mikor bólogatok is neki. Jelenjen csak meg, a házam tárgya, még szép...*
- Menj csak nyugodtan, az hasznos targy es erdekes. *erősítem meg elképzelését. Kíváncsiskodom még párat, hogy vajon mit látott, mert azért a vélemény is meghatározza az ember jellemét. Pontosan az amit várok, nem volt túl sok helyen, nem beszélt túl sok emberrel, ám ez nem baj, én is ilyen voltam, változni fog majd.*
- Hat, ahogy az idö telik, ugy fedezed fel öket. Sok erdekes hely van. Keresd meg a szükseg szobajat is. *adok neki egy tanácsot némi kacsintással, ám úgy gondolom, hogy ideje távoznom. Kezd kényelmetlenné válni, hogy itt ülök egy szál alsónadrágban és nem is fürdök, illetve fáradok is, ezért intek neki.*
- Majd talalkozunk. *mondom, s gyűrűm segítségével miután felmarkolom törölközőmet és pálcámat, már el is teleportálok egészen szobámba, ahol csupán ruhát cserélek, és ezek után kezdek majd az alvásba, mi jól esik a mozgás után.*

//Köszi a játékot!//

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-12-26, 8:42 pm

//NRT: Tarkh és Sophie - 2012.12.07.//

* Mivel egyikünk se bőbeszédű, beszélgetésünket nagyon rövid válaszok jellemzik. A mogorva stílusával nem lopja be magát a szívembe, egy idő után már csak megszokásból hallgatom. Meglepetésként képes felhozni pár témát, amit megtárgyalunk.*
- Hát a legtöbb a régi sulimban történt, általában egy "szerény" beszélgetéssel kezdődtek, és utána gyakran a csípős megjegyzéseim végett volt egy "kicsi" zűrzavar. *mondom neki jól megnyomva a szerényt és a kicsit. Remélem, érti, mire gondolok, nincs kedvem tovább mesélni. Ezek csak a finomabb sztorik, a durvábbakat inkább hanyagolom, már késő van, hogy akár egy olyanba is belekezdjek.*
- Ebben igazad van, de elég sokszor hasznos lehet, hiszen annyiféle-fajta felhasználási módja van akár egy kígyóméregnek, hogy azt most így felsorolni. Az már mellékes, hogy sok a munka vele. *felelem neki, miután kifejtette, mi is zavarja a Toxikológiában. Nem értek egyet vele, de az álláspontját hallgatva, egyet kell értenem vele. Neki más a stílusa, mint nekem, nincs két egyező ember.*
- Nem állt szándékomban ellenségeket szerezni. *ne szerezzek több ellenséget? Tehet én róla, hogy valakikkel nem találjuk meg a közös hangot? Tehetek róla, hogy a csípős megjegyzéseimet nem mindenki szívleli? Megpróbálok megváltozni, de néha-néha visszatér a régi énem.*
- Rendben, ha te mondod, akkor biztos az. *értek egyet vele, majd érdeklődik a felfedezésemről. Nem ismertem meg túl sok helyet, nem találkoztam sok diákkal, de a jövőben ezen szeretnék változtatni.*
- Értem. Szóval a szükség szobáját. *bólogatok, miközben megjegyzem a hely nevét. Vajon merre lehet a suliban? Majd int egyet és egy búcsúzás után eltűnik.*
~ Hová tűnt? ~ *teszem fel magamban a kérdést miközben a fejemet kapkodom. Pár perc múlva feladom a keresését, inkább az öltözőbe indulok, majd miután felöltözöm, elindulok a szobámba, ahol vár rám az ágyikóm.*

//Köszi szépen! Smile

//

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2013-01-02, 7:30 pm

// NRT: Cat és Kyle 2013.01.02. //

* A szilveszter után még mindig kissé úgy érzem, hogy a fenének van kedve megmozdulni, lusta, punnyadt disznó vagyok már két napja ezért elhatároztam pár perccel ezelőtt, hogy ennek itt és most vetek véget. Pontosabban az itt az hibádzik mert a szobámban nem tudok úszni egyet, mivel a lehetőségeim közül talán erre húzok most leginkább. Mielőtt meggondolnám magam a szekrényemhez lépek hol hosszabb kotorászás után kihúzok egy rövidnadrágot mivel együtt ömlik kifelé a többi ruha is.*
-Óóó hogy...* feszül meg állkapcsom mivel semmi kedvem most hajtogatni, rendezgetni így úgy ahogy van felnyalábolom az egészet és visszatömöm a szekrénybe melynek ajtaját villámsebesen zárom vissza. Megpaskolva azt lépek be a fürdőbe hol magamhoz veszek egy tiszta törülközőt s már itt sem vagyok, célom tehát az uszoda. Rég jártam arra felé meg úgy alapjában véve a barlangrendszerben de így is játszi könnyedséggel találom meg célom ajtaját, min be is nyitok. Tekintetem egyből a medencére kúszik melyben egy árva lélek sem lakozik így nyugodt fütyörészés közepedte sétálok a fiú öltözőhöz, hol levetem a szükségtelen ruhadarabokat és azt az egyet magamra öltöm. Gomba ide vagy oda én bizony papucsot most nem hoztam így csattanó léptekkel térek vissza a tágas helyiségbe, hogy a tettek mezejére léphessek. Egyből a medence mélyebbik része felé sétálok s ott megállva szemezek egy sort a vízzel, nem is tudom, most valahogy megint elment a kedvem az egésztől.*
- Hajrá Kyle, különben belefulladsz...* rázom meg kezeim s tekerem meg lassan a nyakam hogy aztán egy gyakorlott elrugaszkodással fejest ugorjak a vízbe. Azonnal magamhoz térek annak ellenére hogy a víz az kellemes, hosszan tempózok a víz alatt megpróbálva élvezni a helyzetet de aztán felszínre bukkanok és egy levegővétel után gyorsúszásban gyűjtöm a hosszakat. Legalábbis ez a feltett szándékom....*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2013-01-03, 8:13 pm

// NRT: Cat és Kyle 2013.01.02. //

*Ezekben a hideg téli hónapokban jócskán csökkennek az ember sportolási lehetőségei, legalábbis, ha nem akar megfázni. Ilyenkor ráadásul a tóban való úszkálásról is le kell mondani, a napozás pedig egyenesen felejtős. Szerencsére azonban az iskolát úgy építették meg, hogy minden ilyesmit bent is el lehessen végezni... na jó, majdnem mindent, de azért bőven van mivel levezetni a fölös energiát a konditeremben, vagy akár az uszodában. A Cruoris ház vörös hajú leányzója most épp utóbbi mellett döntött, rég volt már utoljára, hogy a zuhanyzón vagy kádon kívül nagyobb víztömegben áztatta volna testét, de most valahogy nagyon megkívánta ezt az egészet. Szobájában gyorsan össze is szedi a szükséges holmikat, közben pedig famulusával vált pár szót.*
-Nekem nincs kedvem az uszodába menni. Nem szeretem a vizet. *panaszkodik Moloch, miközben a lányka egy világoskék törölközőt tömköd táskájába.*
-Akkor várj meg itt vagy... akár ki is mehetsz sétálni. Én viszont mindenképp lemegyek úszni. *von vállat a leányzó, majd mivel mindene megvan, az ajtóhoz is lép.*
-Na, akkor jössz? *kérdi, majd kilép, s a vurdlak bizony fut utána. Kettesben indulnak meg a folyosón, egyenesen az aula felé haladva, ahol végül elválnak. Cat még kinyitja a cicus előtt az ajtót, majd egy kis mosollyal utána szól.*
-Vigyázz magadra. Aztán ne csatangolj el egész este. *azzal meg is fordul, s megindul az óceán alatti folyosóra. Öltözéke amúgy jelenleg egy kék farmerből és lila topból áll, amihez fekete sportcipőt visel még a lábán. Bár úszni jön, a kastély egyéb részeiben nincs túlzottan meleg, így nem lehetett lengébben öltözni, de az öltözőben úgyis le tud cuccolni. Egy perc múlva már nyitja is az uszoda ajtaját, majd belép az igencsak tetszetős helyiségbe. A víz csobogása rögtön a tudtára adja, hogy nincs egyedül, de mivel az illető feje a víz alatt van, így nem látja, hogy ki van még itt. Sebaj, majd úgyis megtudja, így máris az öltöző felé veszi az irányt, ahol ledobja kis popsiját, s nekikezd a vetkőzésnek. Mikor minden lekerült róla, a táskából is kipakol, így előkerül bikinije, amit pár pillanat múlva már magára is vesz. Amikor ezzel is megvan, körbepillant magán, mindenhol minden jól áll-e, majd meztelen lábikókkal visszaindul a medence felé. Ha a srác épp nem tempózik tovább, meg is láthatja a csinos lánykát barna bikinijében. Bár már elsőben is igen formás volt, az elmúlt évek csak még nőiesebbé tették ezt a kis vörös leányzót. Amint ő is kiszúrja a másikat, egy kis mosollyal int neki.*
-Szia Kyle! Rég láttalak. *kezeit egy pillanatra magasra emeli, majd már be is ugrik a vízbe, majd a vízből kiemelkedve hátratűri tincseit.*
-De kellemes a víz. Csak kár, hogy napozni nem lehet úszás után. *osztja meg másikkal a gondolatait, miközben tovább lubickol.*
-Amúgy mi újság veled mostanában? *érdeklődik is picit mosolyogva, hisz tényleg nem látta egy ideje ezt a fiút, s beszélni még régebben beszéltek egymással.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2013-01-03, 9:02 pm

//NRT: Cat és Kyle 2013.01.02. //

* Szilveszter óta nem igen tudok mit kezdeni magammal, igazából semmihez sincs kedvem sem pedig erőm, az aznapi túlzott jókedv most talán így üt vissza, napokig ihatom levét. Na de felülkerekedek önmagamon és úgy döntök meglátogatom az uszodát, talán egy kis mozgás nem fog ártani...Nem tudom biztosan de a lényeg, hogy egy próbát megér. Hamarosan már az öltözőből sétálok ki s a medence végére sétálok hol a víz mély, tökéletes ahhoz, hogy egy fejessel indítsak, onnantól már nem lesz visszaút. Mégis hezitálok kicsit mint valami nyámnyilabéla de aztán egy kis bemelegítés után már csak a csobbanás hallatszik s bár buborék buggyan fel ott, ahol elmerülök. Hosszasan siklok a víz alatt s csak akkor jövök fel mikor a levegőm elfogy mielőtt tényleg megfulladnék majd pedig hosszú karcsapásokkal kezdem meg a gyorsúszást. Pár hosszt már magam mögött tudok mikor is lassítok és kényelmes tempóban folytatom "utam", azt sem érzékelem, hogy időközben valaki bejött ide, de hát ez nem meglepő, közös terület az jön ide aki akar. Kellemesen kezdek zsibbadni az erőkifejtéstől, biztosra veszem, hogy izomlázam lesz a következő napokban mivel rég nem mozdultam meg komolyabban ezért mikor a lépcsők felé tartok úgy deréktájig úszok majd lerakva lábam állok meg, épp mikor a leányzó kijön az öltözőből. Egyből nem veszem észre mivel beletúrok hajamba mi ettől a mozdulattól igen csak égnek áll és a képemen is végigsimítok eltörölve a vízcseppeket, ekkor hallom meg a vidám hangot minek irányába fordulva fedezem fel a rég látott lányt.*
- Szia Cat!* tekintek rajta végig kicsit nagyot is nézve, az én emlékeimben nem így fest a Cruorises leányzó, olyan kislányos kis cukorfalat volt még annó, most meg... Ahogy felbukkan az ugrás után nem vagyok rest felé fordulni és tovább szőni szavaim, hisz nem vetem meg társaságát.*
- Hm, hát ez sajnos így van... De jobb később mint soha.* mosolyodok el, útjaink ezek szerint nem keresztezik egymást na de sebaj, előfordul egy ekkora suliban. A víz tényleg zsír, bár különösebben nem foglalkoztatott eddig a napozás meg végképp nem ötlött fel bennem, de ez amúgy is olyan csajos dolog.*
- Jobb szereted a nyarat mi? Szerintem mától én is...* ugratom picit miközben tekintetem tagadhatatlanul a lány felsőtestére irányul akár rejti a víz akár nem. Tényleg kikupálódott ez a lány, tipikusan illik rá a miből lesz a cserebogár mondás, felnőtt korára igen formás csajszi lett. Kérdésére lazán megvonom a vállam, kezeimmel pedig a víz tetején simítok végig olykor.*
- Élek. Jelen pillanatban ez tökéletes boldogít. Kicsit eldurvult a minapi buli szóval most regenerálódom. Te mit csináltál 31-én?* nem mondhatnám el, hogy ismerem ezt a lányt mivel nem sűrűn mélyítettünk el egy-egy beszélgetést de talán most megtörténhet, az adagom letudtam mára ennyi bőven elég volt tehát az úszkálásom nem fogja ezt akadályozni, persze ha ő is így gondolja.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2013-01-05, 12:46 am

//NRT: Cat és Kyle 2013.01.02. //

*Ha az ember szervezete megkíván valamit, jobb nem ellenállni neki, mert lehet, hogy később emiatt jön ki rajta valami nyavaja, vagy csak szimplán emiatt lesz rossz kedve. Cat most az úszással van így, s mivel az iskolán belül van egy uszoda, így nem is megoldhatatlan ez a kérés. Gyorsan összeszedi az ehhez szükséges holmikat, majd Moloch-al együtt elhagyják a szobát, hogy aztán az aulában elválva ki-ki menjen a maga dolgára. A lángoló macsek nem rajong a vízért érthető okokból, így ő inkább a természetet választja, Cat viszont céltudatosan halad tovább a legalsó szintre, ahol végül be is nyit a megfelelő ajtón. Azt rögtön kiszúrja, hogy valaki más is épp az úszás mellett döntött, sőt, még azt is, hogy egy fiúról van szó, de az arcát nem látja egyelőre. Mivel azonban az illető kiléte úgyis kiderül idővel, másnem a medencében, így végül csak betér az öltözőbe, hogy magára kapva a bikinijét. Amikor viszont már ismét a medence felé tart, a fiú arca végre a víz felett látható, még ha ő maga egyelőre csak törölgeti arcáról a nedvességet. Bár nem mondhatni, hogy túl közeli ismerősök lennének, de ettől függetlenül rögtön felismeri a kis vörös a másikat, így mosolyogva köszönti, majd már be is ugrik a vízbe. Nem marad lent sokáig, nem akar rögtön hosszokba kezdeni, így vörös buksija hamar a felszínre kerül, s félretűri a nedves tincseket, úgy tekint a srácra. Úgy tűnik, Kylenak sincs ellenére a társalgás, hisz ő is mosolyogva nyugtázza, hogy örül a találkozásnak. Cat közben kiélvezi a kellemesen meleg víz nyújtotta élményt, bár azt sajnálja, hogy fürdés után nem tud majd kifeküdni a partra, hogy a napon sütkérezzen kicsit. Ezt a fiú tudtára is adja, aki kicsit ugratni kezdi, szépen megbámulva a kerek domborulatokat, mire egy kis halvány pír ki is ül a szép lányka arcára, de csak megcsóválja a fejét.*
-Miért érzem úgy, hogy te nem önmaga miatt szereted a nyarat? *kérdi mosolyogva, majd picit begörnyeszti térdeit, hogy melleit jobban ellepje a víz, bár mivel az igen tiszta, így gond nélkül átlátszik, szóval oly mindegy.*
-Egyébként igen, sokkal jobban szeretem. A télnek is megvan a maga szépsége, de a nyár sokkal kellemesebb. *válaszolja meg a kérdést, bár lehet, hogy azt csak amolyan költőinek szánta Kyle, de hát annyi baj legyen. Mivel azonban jó rég nem beszélgettek már, így a kis vörös érdeklődni kezd a másik felől, a válaszra viszont picit felnevet.*
-Még jó. *utal itt természetesen arra, hogy még él a srác, s nem arra, hogy sikeresen kiütötte magát szilveszterkor. De ha már így felhozta ezt a napot a fiú, akkor Cat is megkapja az érdeklődést. Mielőtt azonban a lány felelne, elúszik a medence szélére, valamivel Kyle mellé, s a szélén megtámaszkodva felel. Úszás közben nem nagyon lehet beszélgetni, így egyelőre akkor marad a falnál.*
-Hazautaztam Angliába. Az otthoni barátaimmal töltöttem a szilvesztert, és hát őszintén megmondva nekem is sikerült kicsit becsípnem. De szerencsére nem annyira, hogy még ma is érezzem. *mosolyodik el ismét, majd mivel ő csak annyit tudott meg, hogy húzós buli volt, tovább kérdezősködik picit.*
-Na és te merre voltál? És mitől sikerült ennyire kiütni magad? *kérdi, miközben behunyja szemeit, s ellazítja testét, így lábikói hamarosan a víz felszínére emelkednek, de ő azért fogja a medence szélét, nem akar ellebegni innen, csak élvezi a vizet.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2013-01-05, 11:53 am

//NRT: Cat és Kyle 2013.01.02. //

* Az úszás jó választás volt, a víz magamhoz térít, kissé felráz, úgy hogy nem bánom, hogy rávettem magam a dologra, főként akkor nem mikor megállok és felfedezem Cat-et ki ma szintén a lubickolás mellett döntött. Rég nem láttam a lányt, egészen megváltozott és ezt a meglepettségemet nem is tudom titkolni, szemtelenül végignézek rajta majd mikor csatlakozik hozzám szíves örömest kezdek beszélgetésbe vele, mivel jó fej csajszinak tartom én meg mostanság amúgy sem keresem az itt élők társaságát tehát egy kis beszélgetés rám fér. Nem is én lennék ha nem ugratnám rögtön mi pírt csal a kicsike arcára mi megmosolyogtat hisz aranyos tőle s ezek után szépen lejjebb is ereszkedik, eltakarva előlem domborulatait mi végképp széles mosolyt csal képemre.*
- Talán mert így is van... ne mond már, hogy te nem szereted legeltetni szemecskéid egy szép, izmos férfitesten...?!* Kyle felfogás, én hiszem azt, hogy a lányok is tudnak leplezetlenül bámulni egy kedvükre való férfit a nélkül, hogy bármilyen kapcsolatban is állnának.* - Viccet félre téve bár szeretem a telet mivel Svájci vagyok, mégis a nyarat bírom a legjobban, több lehetőséget látok benne.* ezzel a lány is egyet ért mivel megválaszolja a kérdésem, huzamosabb ideig tél nagyon is uncsi, nekem el lehet hinni. A beszélgetés folytatódik én meg közben a vizet simogatom mint valami b*rom, a hogylétem kapcsán a szilveszter is szóba kerül mivel még mindig annak utóhatását élem, szavaim megnevettetik a lányt pedig akár komoly és végzetes dolog is kisülhet egy eldurvult buliból.*
- Jah... úgy látszik még dolgom van az életben különben már alulról szagolnám az ibolyát.*vonok vállat mivel tényleg tiszta mázli, hogy nem fordultam fel, na de ennyit rólam, érdekelne, hogy egy Catféle lány miként tölt egy ilyen estét így hát meg is érdeklődöm tőle mialatt én is a medence széléhez tartok hol két könyökömet a partra vetve emelkedek ki kissé a vízből és megtámaszkodom.*
- Azért utaztál haza mert nincsenek itt olyan barátaid kikkel töltötted volna vagy ragaszkodsz a régiekkel való bulizáshoz?* talán magamból indulok ki mikor is elhangzik ez a kérdés, na de végül is nem ismerem, nem tudom kivel van jóban és azt sem, hogy kivel nem, fogalmam sincs miként illeszkedett be. Miközben a leányzó felvesz egy számomra igen kedvező pozíciót visszatérünk rám, fejem felé fordítva pihentetem meg állam a vállamon s nézek végig újra rajta, bár a kép sejtelmes a víznek köszönhetően de annyi baj legyen.*
- Tudod ha több üvegnyi pia van benned és egy kis szintetikus akkor az igen csak oda tud verni. Na de nem menjünk ebbe bele...* hiszem, hogy egy olyan lány ki szívesen hallgatja drogos kicsapongásaim, bár nem rendszeres, sőt, hosszú idő után csak most nyúltam hozzá ismét, de ennyi elég is volt belőle jó időre.* - Amúgy hazautaztam én is... nincs itt valami sok barátom, jóformán csak Hec és Élias de ők biztos elvoltak nélkülem is. Rég találkoztam velük..* az nem kifejezés, valahogy sikeresen eltávolodtam mindegyiktől de talán ez így is van jól.*
- Tanítasz idén is? Az istenért nem akarlak zavarni, látom nagyon jól elvagy szóval szólj csak ha háborgatom lazulásod.* ereszkedek vissza a vízbe alámerítve vállaimat is majd pimaszul lefröcskölöm a kis vöröst, na nehogy már most kezdjen el meditálgatni mert attól igen csak szívizomgörcsöt kapnék.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2013-01-07, 1:16 am

//NRT: Cat és Kyle 2013.01.02. //

*Nem számított ugyan társaságra a lányka, de nincs is ellenére, így miután beugrott a vízbe, máris beszélgetni kezdenek Kyle-al. Rég nem találkoztak már, bár amúgy sem ismerik túlzottan egymást, hát most itt az alkalom egy kis pancsolás közbeni ismerkedésre. A srác ki is használja, hogy nincsenek túlöltözve, így rögtön ugratni kezdi a lánykát, mire Cat csak kicsit elpirulva ereszkedik lejjebb a vízben. Láthatóan tetszik mindez a fiúnak, így a kis vörös számára egyértelművé válik, hogy Kyle inkább ezt a részt szereti a nyárban, a kevés ruhát, de persze ezt a fiú hamar megfordítja, s tesz egy kis megjegyzést, mire Cat is végigpillant az ő mellkasán.*
-Mondjuk mint a tiéd? *próbál visszavágni egy kis mosollyal, de csak miután hangosan kimondja a szavakat, akkor esik le neki, hogy ez kicsit másképp hangzott, mint ahogy azt ő akarta. Tény, hogy nem egy ronda srác Kyle, de a leányzó csak arra gondolt, hogy biztos magára gondol a másik.*
-Vagyis... izé... *kap észbe, de végül csak ismét elpirul, majd megrázza a fejét.*
-Hagyjuk. *mosolyodik el zavarában, de szerencsére Kyle is visszatér a nyárra, mire a kis vörös csak hevesen bólogat. A téma viszont ezután személyesebbé válik, egymás felől érdeklődnek kicsit, így böki ki Kyle, hogy ő pillanatnyilag már annak is örül, hogy él. Cat ezt viccnek veszi, pedig úgy tűnik, van némi valóságalapja a másik szavainak.*
-Még szép, hogy dolgod van. Alig éltél még. Még a sulit is el kell végezned, nem úszhatod meg. *ugratja a fiút, mivel ő továbbra sem veszi komolyan, hogy Kyle közel járt a halálhoz. Egyelőre még nem mondott semmi konkrétabb dolgot, ami miatt erre oka lenne, így csak egy megszokott állapotjelentésnek tudja be. Amikor Kyle a szilveszter felől kezd érdeklődni a kis vörös a parthoz úszik, majd megtámaszkodik a szélén, s onnan felel, de a visszakérdezésre csak megrázza a fejét.*
-Itt is vannak barátaim, de az év nagy részében a suliban vagyok, szóval az ilyen alkalmakkor jobb szeretek visszatérni a régi ismerősökhöz. Velük úgyis szorosabb a kapcsolat, sokkal régebb óta ismerjük egymást, lazábban lehet bulizni. *ad egy hosszabb választ, mert bár tény, hogy biztosan itt is talált volna valakit, akivel mondjuk a Pokol szájába leugorva jól érezte volna magát, de ennyi a régi barátoknak is jár. Na de ha már szóba került, hogy a srác csúnyán kiütötte magát ezen az említett napon, hát Cat is rákérdez, hogy mi történt, na meg hogy merre, közben pedig csak behunyja szemeit, s ellazulva kezd el lebegni a vízfelszínen. Amikor viszont meghallja, hogy drogot is fogyasztott a fiú, szemei egy pillanatra kipattannak, s szemöldökei is összeszöknek.*
-Szintetikus? Inkább tényleg hagyjuk. *csóválja meg fejét, mivel ő sosem volt a drogok híve, nem az a típusú lány, s nem is érti, mi a jó abban. Szemeit végül visszacsukja, s tovább lebegve hallgatja tovább a másikat.*
-Róluk én sem tudok túl sokat. *fűzi közbe, majd mikor Kyle újabb kérdéssel áll elő, már majdnem válaszol, de ekkor jön az aljas támadás, s mivel nem számított ilyesmire, hirtelen kapkodni kezd a szépség, ennek köszönhetően pedig el is merül a víz alá. Pár pillanat múlva kicsit prüszkölve emeli ki ismét buksiját a vízből, egy gyors mozdulattal félretűrve vörös haját arcából, s vigyorogva néz farkasszemet a fiúval.*
-Héé, gonosz! Én figyelek rád, csak élvezem a vizet. *vágja rá, majd két kis kezét a víz alá dugja, s amennyi vizet csak tud, a másik felé fröcsköl, igyekezve minél jobban beborítani a srácot.*
-Amúgy meg igen. Történetesen Metamorf mágiát, szóval azt ajánlom légy tisztelettudó a tanárnőddel! *nevetgél, újabb adag vizet fröcskölve a másikra, majd játékosan megvonja a szemöldökét.*
-Várod már az óráimat? Ne örülj, ott nem bikiniben fogok tanítani. *ölti ki nyelvét is, mert biztos benne, hogy Kyle akkor jó fiú módjára bejárna az órákra, sőt, talán még mintatanuló is lenne, aki mindig az első sorban ül.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2013-01-07, 10:12 pm

//NRT: Cat és Kyle 2013.01.02. //

* Cat remekül ráérez arra, hogy valójában miért is szeretem jobban a nyarat, a lányok levedlik réteges öltözetüket s többet mutatnak magukból s bár tettlegességig ritkán fajulok ilyenkor de azért a szemeim szeretem rajtuk legeltetni ahogy a nők is rajtunk férfiakon mit bizonyára Cat is megtesz. Derékig vagyok a vízben tehát szálkás felsőtestem jócskán kilátszik ezért mikor a lányka visszakérdez lassan letekintek magamra majd vissza rá, tudtam én, hogy ők sem vetik meg a látványt.*
- Mondjuk.* vigyorodok el aranyos kis zavarán.* - Tehát tetszik amit látsz?* döntöm kissé oldalra a fejem tovább húzva picit a lány idegeit de nem sokáig, mivel nem vagyok egy szívtelen dög, szóval ejtem is témát s a viccet félretéve mondom el, hogy valójában miért is szeretem jobban a nyarat. Az sem poén - max csak annak hangzik - hogy még élek, hála a kicsit eldurvult szilveszternek de a lány szavaira sóhajtva bólogatok, igaza van a sulit még el kéne végezni.*
- Ha itt öregszem meg akkor is megcsinálom... egyszer.* buktam, nagy dolog nemigazán visel meg a dolog mivel más célom úgy sincs az életben, jelenleg nincs kedvem semmihez, igazi lusta fickó vagyok ebből a szempontból na de ezt kevesen tudják. Ha már szóba került a buli rákérdezek arra, hogy ő hol is töltötte azt a bizonyos estét s kikkel, gondolom itt is vannak barátai a suliba így nem is értem, hogy miért nem velük töltötte az otthoniakkal bizonyára nem egyen vannak már túl. Meg is kapom a kielégítő magyarázatot mialatt magam is a medence széléhez közelítek.*
- Ez így van... tőlük tudjuk mit várhatunk. Nagyjából.* persze ez nem mindig van így, ki tudja mikbe keverednek míg mi távol vagyunk, változnak ők is és mi is de még mindig jobban ismerjük őket - legalábbis én - mint egyes embereket itt. Ritkán hazudok, csak ha muszáj de ezt a pillanatot nem tartom annak ezért mondom hát el neki, hogy az alkoholon kívül mást is fogyasztottam, nem vagyok rá büszke és nem is tartom a világ végének, szóval ez van.*
- Csak egy kis cucc... nem nagy dolog.* vonom meg vállam a lány reakcióját látva, sejtettem, hogy nagy ellenzője ezen élvezetek igénybevételét illetően, de ez koránt sem baj.*
- Most aztán elástam magam örökre mi?* mosolyodom el kissé de nem ragozom túl ezt a számára nem igen tetszetős témát, elmondom, hogy otthon sikerült kiütnöm magam mivel az itteni nagyjából két barátom bizonyára mással töltötte ezt az éjszakát. Bizony zavar ám engem, hogy nem figyel rám kellő képen így még szép, hogy egy adag vizet fröccsentek rá kérdésem közepedte. Nevetve figyelem miként merül el s emelkedik hamarosan ki a vízből prüszkölve, de amint látom nem igen szívta mellre. Helyes!*
- Aha igen... észre vetted hogy szinte már hork...* de nem tudom befejezni mivel a kicsike rám zúdít egy nagyobb adag víztömeget mi elől reflexszerűn felkapott karom mögé próbálok bújni, nem túl sok sikerrel.*
- ...szóval horkoltál.* vigyorodom el viszonozva kedvességé tmég egy kis fröcskölőzéssel. A lányok nem bírják ha a horkolással szórakozunk velük, pedig hány lány horpasztott már mellettem... azt váltig állítják, hogy ők ugyan nem. Aha, persze.*
- Hát én abból nem eszek... megbuktam szóval kimarad az életemből. De belógok ha azt te fogod tanítani.* kacsintok rá ugratva őt s mivel újabb adag víz csapódik képembe nekiugrok s elkapva vékonyka testét vonom a víz alá birkózva egyet. Nem, nem tapizom le csak csikizni kezdem míg nem lábunk talajt nem fog, én nem vagyok csiklandós de ő talán igen szóval gyerekes bosszúm ha minden igaz rajta csattan most. Nem viszem túlzásba, mert nem akarom megfullasztani így egyszer csak elengedem puha kis testét és felszínre jövök egy jó adag oxigén nem ártana talán neki se.*
- Apropó órák... hányat és mit is fogsz tanítani?* nem vagyok valami tájékozott mivel tavaly se jártam nagyon órákra, úgy hogy kíváncsian hallgatom szavait, már ha lesznek.*
- De ez nem gátol meg abban, hogy tekintetemmel szép lassan levetkőztesselek mi zavarba hoz majd, mert tudod, hogy ezt fogom tenni.* most már mindenképp tehát én már most várom a Catel való órát legyen bármi is az s igen, hogy idegesítsem valószínűleg minél közelebb akarnék lenni hozzá, tehát biztos gyökeret eresztenék egy első padban, egy bikinis óráért meg valószínűleg a lelkem is eladnám... Na de közben résen vagyok ám hátha nem hagyja annyiban tettem, ki tudja én biztosan nem mivel nem ismerem, de épp azon vagyok, hogy az ellenkezőjét mondhassam el.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2013-01-07, 11:06 pm

//NRT - Mia és Slash - 2013.01.06.//

* Komolyan furcsa most ez az egész szituáció nekem, hiszen tetten értem őt, vagy mi fene, és még csak számon kérni sem tudom normálisan, olyannyira meglepnek szavai, plusz, amit látok, hát, szoknom kell. Azért aranyos ez a táncórás dolog, akkor tényleg nagyon komolyan gondolhatta ezt az egészet.. *
- Csak.. jól akartad érezni magad, és ezért megtettél mindent. * csóválom meg aranyosan buksimat is, kezd körvonalazódni ugyanis számomra is most már, de annyit még hozzá toldok, talán ha akkor őszinte, most nincs ez a kellemetlen találkozás és beszélgetés. Persze reális, amit válaszként kapok, és hiába is kötném az ebet a karóhoz, annyira, de annyira felesleges lenne, tudom én.. hiszen igaza van, nagyon is. *
- Jól van, na.. meg ne egyél. * csendesedem el most már, bár tudom, hogy ha kissé fel is húzta magát, az nem rajtam fog visszaütközni, és nem is igazán úgy mondta, de én mégsem tudom most ezt szó nélkül hagyni. Ahogyan viselkedését illetően is most már fenntartásokkal vagyok irányába, hiába lesz most jófiú, és válik meg cigijétől is idő közben, bár magamat ismerve biztosan nem fog ez a durcázás sem sokáig tartani, nem vagyok egy haragtartó típus, és kezdek most már arra is rádöbbenni, nem tehetem ezt vele. El is fordulok inkább, de a rock említését hallva, meg amúgy is, kényszeredetten nézek ismét felé, számomra ez taszító, és igazából.. azok a fém izék is ajkaiban, de annyira próbálkozni akar, és nem követhetem el a legnagyobb hibát, hogy külseje alapján döntsek felőle. *
- Persze, hogy adok.. én csak.. csak nem is tudom. * reagálok a lehető legfurábban, attól, mert unalmasnak tartom magam, még én sem vagyok túl egyszerű, de ha ennyire szeretne, miért is ne tarthatna velem? Nem hiszem, hogy bárkit is zavarna jelenlétével, engem sem, aztán majd kisimul ez a kis bökkenő is, és eltűnik a feszültség, meg a kínos csendek, amit amúgy máris oldani próbál legnagyobb meglepettségemre, miután szépen összecuccolta holmijait. *
- A mamuszom? Hát, nem nagyon akartam jobban felöltözni.. meg mondjuk nem is terveztem, hogy bárkivel is összefutok. Elég ciki. * mozgatom meg a fehér pamacsokban lábujjaimat mosolyogva, picikét azért elpirulva most már, tényleg tök idiótán néz ki, bár logikusan nem hinném, hogy pont őt zavarná egy efféle külsőség. Na de ideje volna indulni is, felzárkózom hát mellé, mert hogy eddig én egy helyben ácsorogtam, bár egyelőre némán, s egészen az uszodáig így, de meg is indulhatunk, s ha leértünk, én magam az egyik székre teszem törölközőm, majd vetkőzésbe kezdek. *
- Te bejönnél? Vagy inkább pengetsz nekem, míg én lubickolok? * sandítok rá mosolyogva, nem tudom, hogyan kell ilyen helyzetben viselkedni, ugyanakkor ruháim levételével már csak egyszerű, fekete úszócuccom van rajtam, gyerek, de mégis nőies, formás alakomat kiemelve, amivel most nem is igazán foglalkozom, mármint zavarommal.. végül pedig, mivel senki nincs most itt minden bizonnyal rajtunk kívül, pár futólépést követően landolok egy kellemes kis fejessel a medence vizében. Tényleg jó a hőmérséklet, így lent is tartózkodom pár hosszú másodpercig, ám csak fel kell jönnöm levegőért, s ha megtöröltem szép pofimat a víztől, zöld szemeim őt kutatják. * - De be is jöhetnél tényleg, tök jó. * simogatom a vizet testem mellett, így tartva fenn magam, de innentől már az ő döntése, hogyan cselekszik. *

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2013-01-07, 11:54 pm

//NRT - Mia és Slash - 2013.01.06.//

*Igazából már nem tudok jobban bocsánatot kérni, és megmagyarázni sincs más mit, ezért csak helyeslek arra, amit feleletül kapok, és a kis leszúrás sem maradhat el, de még örülhetek, ha ennyivel megúszom. Tényleg jó, hogy Mia nem az a hirtelen haragú lány, mint egyesek, akkor szerintem a nyakam köré lenne tekerve a gitár, de ebbe még belegondolni is rossz, valóságos istenkáromlás. Jó pont szerzése miatt még a Marlboro is a szemetesbe kerül, és próbálom a jó oldalamat mutatni, ami az ő irányába cseppet sem nehéz, csak mégis kellemetlenül érzem magam azért, mert átvertem.*
- Dehogy eszlek. *Sütöm le a fejem egy kisebb sóhaj kíséretében, bár még így is meg tudom tartani vele a szemkontaktust, mert azért magasabb vagyok nála. Nagyjából rendeződnek a dolgok, és micsoda mázlista vagyok, kapok még egy esélyt, hogy jóvá tegyem a múltkorit, ezért ezt rögtön kihasználva fel is ajánlkozom, hogy elkísérem, bárhova is megy, de azért az uszoda a tippem.*
- Köszönöm, de tényleg, sokat jelent ez nekem, ha hiszed ha nem. *Egy kis mosolyt megengedve magamnak, köszönöm meg a lehetőséget, mert Mia aranyos lány, szeretném jobban megismerni, de ez nem menne, ha nagyon haragudna rám. Valamit mondani kéne, ezért kiszúrom a nagy fehér mamuszt a lábain, és azt dicsérem meg, aminek az a tipikus pirulás az eredménye.*
- Ugyan már, miért lenne ciki? És én mit mondhatnék így a szakadt megjelenésemmel? *Szerintem cseppet sem gáz a mamusz, főleg egy lány esetén így este, az már érdekesebb lenne, ha én vennék fel egyet a trikó és farmer mellé, plusz gitár a vállamon, nagyszerű összkép lenne. Végre elindulunk az uszodába is, és nem igazán tudom, mit mondhatnék, ezért az út javarészt csöndben telik el, viszont az uszodába érve nem tudom megállni, hogy ne nézzem meg csinos alakját.*
- Tudod, nem az erősségem az úszás...És a víz alatt a gitárt sem hallanád erősítő nélkül, én pedig nem látok konnektort..*Nézek körbe, tényleg nem látok egyet sem, de elcsodálkozok a tetőn, mivel elég mélyre jöttünk a kastélyban, itt meg mégis besüt a fény... fura. Ledobom a tornacsukám és a zoknim, a farmert pedig feltűröm a térdem fölé, és leülök a medence szélére, hogy lógathassam a lábam a mélységbe, majd végignézem, ahogy beleugrik a medencébe.*
~Sosem értettem, hogyan lehet fejest ugrani...Szaltózni, meg hasonlókat tudok, de fejest ugrani.. mágia.~ *Gondolkodok el magamban, egy cseppet megfeledkezve a külvilágról, és Miáról, aki már a medencéből vizsgálja a vizet. Amikor viszont ismét beinvitál a mélybe, én csak húzom a szám, és rázom a fejem, mint valami félős kisgyerek.*
-Nem hinném, hogy sokáig jutnék, örülök, ha fenn tudok maradni a víz felszínén. Az kéne, hogy itt megfulladjak. Vagy kitudnál esetleg menteni? *A végére már vigyorgok egy kicsit, na meg úszónadrágom sincs, ACϟDC-s boxerben pedig felettébb remek lehetne az úszás.*
-Egyébként nem vagy kíváncsi semmire? Most nagyon őszinte hangulatba kerültem.. *Úgyértve az őszintét, hogy beszélnék olyan dolgokról is, amikről általában nem, de kiderül, hogy lesz-e szükség erre ma, vagy sem.*

» Sayra játszótere az óceán alatt
» Titkos börtön a Mysterio alatt