Konditerem

Tárgy: Re: Konditerem 2011-10-21, 9:04 pm

*Már előre érzem, hogy ennek a beszélgetésnek nem lesz jó vége, hiszen bár én tényleg csak játéknak fogtam fel a dolgokat és picit puhatolóztam, eszem ágában sem volt megsérteni a férfiúi büszkeségét, de ahogy érzékelem, csodálatosan beletraffáltam ebbe az egészbe. Kezem is elhúzom tőle, de amikor tovább oszt, bár finoman, de mégis velősen, kezeimet is összefűzöm magam előtt.*
- Nem hittem volna, hogy így a lelkedre veszel egy kis kedvességet. És azért, mert hozzád értem, nem jelenti azt, hogy mást is akarok. *jelentem ki határozottan, majd a nagy kérdésre inkább nem is válaszolok. Semmi köze sincs hozzá, hogy kinél jött be és kinél nem ez a fajta viselkedés, mert én se vagyok mindig ilyen, egyszerűen spontán ötlet volt, de most már tudom, hogy nem kellett volna. *
- Nem hazudok, csak beszélgetni akartam, ennyi! *lépek is el tőle, szépen magára hagyva, majd az egyik székre lecsüccsenve figyelem távolról, próbálva lenyugtatni is magamat. Persze, ha egy nő kezdeményez, az már kurvás, de ha egy pasi, az pedig természetes dolog. Fene érti ezt, de most már biztos vagyok benne, hogy egy ujjal se fogom érinteni, nem is érdemli meg. Nem beszélhet velem csak úgy akárhogyan, mert igenis van lelkem és az nem picit érzékeny, ha megbántják. Pár perc elteltével viszont úgy látszik, hogy befejezte a súllyemelést és már felém is fordul, egy kérdést intézve irányomba, melyre csak orromat húzom fel... Nem mondok még semmit, csak figyelem, ahogy felém tart, majd ahogy leguggol, úgy már át is vált tekintetem a sértődöttből meglepetté, mivel erre se számítottam, hogy akkor majd pont itt marad velem.*
- Rád? Ugyan dehogy, még csak az kellene. Tudod, valamelyik másik srácra, hogy végezzen... *intek feléjük, bár azok közül egy már elment és rá se hederítettem, tehát jók a megérzései, de még csak az kellene, hogy adjam alá a lovat. *
- Van még valami, amit el szeretnél mondani nekem? Nehogy magadba tartsd, tehát ki vele. *hajolok picit előrébb, két kezemmel megtámaszkodva térdeimen és zöld szemeim bizony a fiúét fürkészik, kíváncsian és hosszan, nem is óhajtom elkapni onnan pillantásom, engem aztán ez nem hoz zavarba.*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-10-21, 9:19 pm

- Biztosan jobb néven vettem volna ha előtte nem akarod gyenge karjaim alatt behorpasztani a mellkasom.* persze, hogy nem hárítottam volna ezt a fajta közeledést nem vagyok hülye, de piszkált, fikázott, megalázott azzal, hogy rátehénkedett a rúdra s ezzel bizony érzékelte, hogy nem igen bírom ezt már. Lehet, hogy másnál ez bejött nálam most nem igen és sajnos azt sem tudom meg, hogy ezzel a módszerrel hódított e már meg valakit mivel pár szó még lezajlik köztünk és elpályázik. Folytatom azt amiért jöttem, mégpedig megemberelni magam kissé s ezt nem is hagyom félbe egészen addig míg nem érzem, hogy remegnek a karjaim. Ekkor felülök és mondhatni szembe találom magam ezzel a fekete szépséggel. Hogy miért van még itt arról fogalmam sincs, de odasétálok hozzá és leguggolok elé miközben zöld szemeibe tekintek kíváncsian firtatva azt, hogy talán rám vár.*
- Ohm...* pillantok el a pasik felé kiknek létszáma már apadt de azért még tengnek lengnek ott.*
- És mik a szándékaid? Kigáncsolod, hogy észrevegyen vagy esetleg fejbe vágod egy két kilóssal?* tekintek vissza rá mosolyogva, hisz miért is ne nézhetném ezt ki belőle? Egyenlőre ez a skála igen széles tehát állom a tekintetét miközben megfontolom szavait.*
- Egyenlőre nincs. S bár elhárítottam az ajánlatot mégis kíváncsivá tettél... mit vártál volna csere alatt?* nekem lenne pár ötletem erre is, de hát nem akarom én befolyásolni hagyom had csicseregjen a madárka.*
- És még valami... utána mehetsz mielőtt bőröd beissza ezt az ocsmány izzadságszagot.* hát igen, egy konditeremben nem éppen friss hegyi levegő terjeng tudom én, na nem mintha nekem ezzel törődnöm kéne.* - Felszínesen vagy ilyen vagy csak szereted felhívni magadra a figyelmet? Hátha kezdhetünk még magunkkal valamit...* húzom végig fogaim alsó ajkamon kíváncsian fürkészre továbbra is tekintetét. Lehet, hogy alapjáraton nem ilyen mit tudom én, lehet rosszul indultunk és van benne valami kedvesség is, no de ez hamarosan reményeim szerint ki fog derülni.*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-10-21, 9:30 pm

*Nem vagyok rest várni rá egy kicsit, hiszen ki tudja, talán tényleg rosszul indítottam és nem kellett volna szemétkednem vele. Na de ez a rosszaság bennem van, szeretek valamilyen szinten a másik nem agyára menni, de egyben kedvelem is őket, tehát adhatnék még egy esélyt Kyle-nak... majd meglátjuk, hogy mi lesz. Ahogy odasétál hozzá, majd hallom a nagy kérdést, én magam is elmosolyodom és az izompacsirták felé téved a tekintetem.*
- Hát, nem is tudom, a gáncsolásos ötlet jobban tetszik, talán majd kipróbálom. *döntöm meg picit a fejemet is, úgy figyelgetve helyes pofiját, de azért rátérünk ám arra is, hogy vajon mit kértem volna azért, hogy eleresszem a súlyzót. Sejtettem, hogy érdekelné, így egy kis ideig csendben maradok, figyelgetve érdeklődő pofiját, majd végül vállat vonok.*
- Igazából rád bíztam volna. Biztosan meg tudtunk volna állapodni a díjában, de most már nem számít. *és ez így igaz, nem gondoltam konkrétan semmire akkor, de most már nem is érdekel, amilyen paraszt volt, lecsökkent a szememben, bár tény, hogy nem értem magam, minek vagyok én még mindig itt.*
- Mondd csak... amúgy meg, nem érdekel, hogy milyen bűz van itt. *teszem még hozzá, várva arra, hogy feltegye a nagy kérdését, mire szép szemeim is elkerekednek kissé, majd hirtelen lökök két kezemmel izmos mellkasára, így ha minden igaz, talán el is fog dőlni, ha már guggolt és szépen fel is kelek, úgy pillantva le rá.*
- Nem bírom ezt a stílust Kyle! Én ilyen vagyok és ha nem tetszik, ez van. Kár volt megvárnalak... *lépek is el felőle, így kerülve őt ki. Fejemet is megcsóválom, ahogy visszatekintek rá, hogy lehet valaki ilyen pimasz és szemtelen? Kivisz az észből ez a viselkedés... Nem szokásom teperni senki után se, max egyszer próbálkozom, de többször már ritkán és ha így viselkednek velem, azt igen csak nehezen viselem, ahhoz túl szép vagyok. Na igen, egom az van, de szerintem egészséges és bár olykor nehéz elviselni, nagy többségben kedvelni szokták a társaságom. A konditermet ha minden igaz, akkor el is hagyom és bár megfordul a fejemben, hogy megvárom a folyosón, hogy odakint elgáncsoljam majd, de így már nem, á-á...*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-10-21, 9:48 pm

* Az elmúlt percek után eltudom ám képzelni miként hívná fel magára a figyelmet a kiszemelt srácára, nincs okom kételkedni abban, hogy nem mond igazat, ki tudja... miért ne várhatna rá? Ha ennyire szeret kezdeményezni... Nagyon szép szeme van s fekete hajzuhataga között igen csak csábító is, bár nem omlok ettől még a lábai elé csupán nyugtázom magamban. Viszont az alku tárgya igen csak érdekelne, kíváncsi vagyok mibe ment volna bele, na de mivel ez már nincs érvényben így konkrétan én sem tudom meg.*
- Oh de kár.... bár lehet rosszul jártam volna, egy boszorkánnyal csókolózni nem lehet valami felemelő érzés.* döntöm oldalra kissé fejem s vigyorom láttán sejtheti, hogy nem mágusos boszikról beszélek, hanem olyan bibírcsókos, seprűs banyákról. A szemezés közben kitérünk a hely aromájára is, igaz nem venném szívemre ha az itt tartózkodás végett savanyodna be a szagtól bőre de megemlítem neki, hogy aztán mehet is.*
- Vagy csak erre buksz és titkolod. Nem éppen edzőruhában tetszik itt lenni.* pillantok rajta végig, tudom, hogy szemtelen vagyok de a bosszú oly édes mint a méz s hát az az igazság, hogy van miért. Kérdésemmel mi még érdekelne viszont kiborítom a bilit és ahogy felpattan úgy taszít el magától így hát a fenekemre pottyanok s közben a nevetést sem tartom magamban. Viszont én még nem végeztem így hát ahogy elindul úgy kapok a lába után s ha elérem a bokáját akkor bizony esés lesz belőle majd négykézláb mászok oda mellé és fekszem az oldalamra. Kezemmel megtámasztom a fejem és egy kedvesebb mosollyal nézek arcába ha dúl fúl ha nem.*
- Nem mondtam, hogy nem tetszik. Tudod amilyen az adjon isten olyan a fogadj isten....* lehet a többiek hülyének néznek minket de hát teszek rájuk.*
- Azt hiszem megelégszem ennyivel, leszállok rólad ha a továbbiakban te sem gonoszkodsz velem. Ha mégsem nos... * sejtheti, hogy egy másik, gonoszkodó ellenséget szerzett magának, szeretek mókázni ha egál helyzetből indulunk szóval ha szórakozás kell neki akkor azt tőlem megkaphatja.*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-10-21, 10:05 pm

*Szemeimet ismét csak összevonom, ahogy a csókolózást említi és már azt hiszem, hogy engem csókolt volna, de a szavaival teljesen összezavar és bizonyára értenem kéne a dolgot, de én nem értem.*
- Én nem csókoltalak volna meg! *jelentem ki rögtön, maximum ha félreértettem a dolgot, akkor majd jót nevet rajtam, nincs mit tenni. A szavaim fene se tudja, hogy igazak-e, én olyan ember vagyok, aki teszi azt, ami először eszébe jut vagy amit éppen akar, tehát hogy akkor mi lett volna... De mivel nem történt semmi, így hát felesleges erről tovább diskurálnunk. *
- Azt, hogy mire bukom, inkább megtartom magamnak, ha nem bánod. A ruhám pedig arra utal, hogy sétálni indultam. *magyarázom is meg neki, de a további szavak, egyszerűen kihoznak a sodromból, én már csak ilyen vagyok, ha velem bunkók, én is az vagyok ám és most nem az az édes, szeretgetni való kiscica van bennem vagy a tűzes vadmacska, most a sértődött nőt láthatja Kyle, így hát el is lököm, had puffanjon a földön, de ahogy utánam kap, hirtelen esek hasra és kezeimmel még éppen hogy sikerül megtámasztanom magam.*
- Áucs... *nyögöm fel halkan, de ő már ott is fekszik mellettem, így fordítom hát felé a fejem, igen csak mérgesen és ezt láthatja arcom minden területén, ahogy szemeim is összeszűkülnek és igen csak durcásan nézek rá.*
- Annyira utállak már most, pedig még nem is ismerlek. *vetem oda neki, miközben szépen fel is ülök a földön, majd megtörlöm fekete ruhámat, mely szépen felszedte a föld porát is.*
- Mint mondtam, ilyen vagyok, ha nem tudod elviselni, azzal már nem tudok mit kezdeni. Most pedig elmegyek a szobámba, mert azt hiszem, hála neked, nem árt átöltöznöm. *nézek végig magamon, és ő is láthatja, hogy a fekete nadrágom is elég poros lett, így meg csak nem maradhatok. Fel is kelek, majd mivel úgy érzem, ő is lassan megy innen, még hozzáteszem.*
- Nagyon remélem, hogy nem vagy Exortusos! *és már lendítem is fekete sörényemet, amellyel picit pofán is vágom talán, már ha felállt az előbb urasága is és végül mérgelődve caplatok ki a folyosóra, ki tudja, hogy egyedül-e vagy sem, miközben próbálom szebbé varázsolni ruhámat.*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-10-21, 10:21 pm

- Akkor a jövőben nem fogadok veled!* lehet nem érti mire gondolok pontosan de nem izgat ez most hamarosan maga a hely kerül szóba és a vele járó kellemetlen testi tünetek is.*
- Jaj te! Csak húzod a mézesmadzagot az ember orra előtt de mikor akció van zársz és visszalépsz.... Belehalnál ha egyszer elárulnál magadról valamit?* akár egy válasz akár egy gondolat is megtenné de egyenlőre én ezt még nem fedeztem és a továbbiakban sem bukik ki belőle semmi hacsak az nem, hogy sikerül annyira felhúznom szavaimmal, hogy fellök így esek hát fenék s mielőtt még elpályázna formás kis popójával a kijárat felé elkapom a bokáját minek következtében majdhogynem hasravágódik. Mit sem törődve azzal, hogy esetleg megütötte magát mellé mászok és elmondom neki a kis monológomat.*
- Ó ez jól jel... akkor iszonyú jóban leszünk.* vigyorodom el majd még ejtek pár szót arról, hogy egymás szivatásának véget vethetünk de úgy tűnik nem fogadja el a békejobbot.*
- Áh szóval te alapjáraton ilyen gonosz kis vérszívó vagy? Akkor talán mégsem leszünk puszipajtások...* színpadiasan lekonyítom ajkaim s úgy tekintek rá de ő leginkább a rucijával van elfoglalva mi kicsit poros lett az esés következtében.*
- Nem fogsz belehalni egy kis piszokba.* rakom keresztbe karjaim mellkasom előtt de amint elhangzanak szavai úgy ugrok oda pulcsimhoz és kapom fel karomra és zárkózok fel mellé negédes mosolyt villantva rá.*
- Az a szomorú hírem van számodra, hogy DE! Ez esetben akkor együtt is megtehetjük ezt a kicsinyke utat.* tárom ki előtte az ajtót majd lépek utána s haladok mellette a folyosón.*
- Most még nem érzékeled és nem hiszel nekem, de imádni fogsz... pár hét és elmondasz egy miatyánkot, hogy megismerhetted Kyle Brenseyt. Jó barát vagyok.* kulcsolom össze kezem a hátam mögött természetesen a pulóverrel a kezemben, arcomon nyugodt és szórakozott mosoly látható s hol ezt a dühös kis viperát fürkészem hol az előttünk lévő utat.*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-11-16, 3:41 pm

* Lassan telnek-múlnak a napok miknek nagy részét edzéssel töltöm, így most is a kondiban munkálkodok enyhén izzadságtól gyöngyözve miközben karjaimat zárom és nyitom egy gépezet segítségével. Meredten bámulok magam elé és nagyot szívva a levegőből fújtatok minden egyes mozdulatnál, még mindig fogalmam sincs mi történhetett velem a Bambuszhálóban azon a bizonyos napon de hát már nem tudok mit tenni ellene, nem tudom meg nem történté tenni. Megint elcsesztem egy bimbódzó baráti kapcsolatot, úgy tűnik remek érzékem van hozzá s talán jobban is tenném ha a jövőben egy embert sem környékeznék meg, kár a fáradtságért mivel pillanatok alatt szét tudom rombolni nemes egyszerűséggel azt, amit nagy nehezen felépítettem vagy felépítettünk. Ezért sem bánom, hogy pár hete elkezdtem edzeni mivel így legalább el tudom foglalni magam valamivel. Néha még Seolra is kimegyek futni és a párbajteremben is megfordulok gyakorlás gyanánt, de semmi különösebb, csúfoltabb helyen nem jártam az elmúlt napokban így a klubba sem, csak a kocsmában. Egy szürke melegítőalsót viselek csupán és egy fehér atlétát és egy sportcipővel, csak a farkasmedálom viselem ékszerként semmi egyebet, ugyanis amit vettem a boltban pár hete az gagyinak bizonyult, tehát semmi hasznát nem vettem.*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-11-16, 3:53 pm

*Az elmúlt hetek nagyrészt tanulással teltek a srác számára. Mindig is fontos volt ez neki, leginkább a neveltetése miatt, és ez így is fog maradni. Nem igazán járt ki a toronyból, még a szobájából se nagyon, így hát nem is találkozott olyan sok emberrel. Bár ez a tény nem igazán érdekelte, ő tökéletesen megvan egyedül. De most úgy dönt, körülnéz a kastélyban, hátha talál valami érdekeset a sok szobában kuksolás után. Stílusa az elmúlt hetekben nem változott, így most egy fekete nadrág, rövid ujjú póló, és cipzáros pulcsi, valamint a fekete sportcipő. Nem mondhatni, hogy nagyon újított. Ékszert továbbra sem visel, csak a jobb kezén az arany karóráját, amit a tizenhatodik szülinapjára kapott. A pálca a zsebében, így indul el egy kis sétára. Bár nem tervezi, akaratlanul a barlangrendszer felé veszi az irányt. Vonzza a víz, az uszoda. De a folyosón sétálva megpillantja a konditerem ajtaját. Ez egy olyan hely, ahol még sosem időzött néhány percnél többet. Most sem szándékozik ezt megtenni, de azért mégis benyit. Gépeket lát, jó sok gépet. Majd egy srácot, aki épp az egyik ilyen gépet nyüstöli. Az a srác pedig Kyle, akit már arra sem emlékszik, mikor látott utoljára, csak arra, hogy Hecate volt a nagy dilemmája. Azóta jó sok hónap eltelt, talán már ez sincs így. Visszapillant a folyosóra, az uszoda irányába. Később is elmehet oda, annyi ideje még van, hogy beszélgessen egy kicsit.*
- Heló.*köszön Kyle-nak az egyik gépnek támaszkodva. A srác annyira belemerült az edzésbe, hogy talán meg se hallja őt, de van ideje, tud várni, amíg ez bekövetkezik.*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-11-16, 4:05 pm

* A felesleges energiákat jó itt levezetni most így teszek, karomat erősítem egy erre való géppel s mivel ez a gép nem pont a bejárattal szemben helyezkedik el észre sem veszem, hogy valaki bejön. Nem is hallom mivel hangosan szívom be tüdőmbe a levegőt s ugyan így fújom ki, de az már nem kerüli el figyelmem mikor a látómezőmbe kerül egy alak kit történetesen nagyjából ismerek és köszön. Aprót biccentek felé majd folytatom az edzést, el kell érnem egy bizonyos számot ahhoz, hogy befejezzem, ezt miatta nem fogom megszakítani. Mivel már közel jártam a határhoz így Éliasnak nem kell sokat várnia, hamarosan abbahagyom s kezeimet megrázva pillantok fel rá.*
- Hali.* rég találkoztam vele, fogalmam sincs merre járt az elmúlt időszakban de annyira nem is érdekel, itt mindenkinek meg van a saját gondja, baja.*
- Mi a helyzet? Csak edzeni jöttél te is?* állok fel s forgatom meg nyakamat de aztán közelebb lépek hozzá és kezet fogok vele amolyan férfias gesztusként majd arra a székre ülök át mire cuccaimat tettem na meg egy üveg üdítőt is.*
- Rég láttalak... már azt hittem kiiratkoztál.* az is megeshet s miközben kortyolok a hűs italból minden bizonnyal hallgathatom mi célból jár erre s mi jót csinált.*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-11-16, 4:18 pm

*Egy kis kirándulás igazán jót tenne, ezért is hagyja el most a szobáját, és nem sokkal később nyit be a konditerembe. Itt már van valaki, akit ismer, így most bejön ide, és nekidől az egyik gépnek közben köszön. Egy kis idő múlva Kyle abbahagyja a gép nyúzását, és szintén köszön.*
- Nem igazán. Nem volt semmi célom, talán az uszodát néztem volna meg. Csak benéztem.*feleli miközben fogadja a kézfogást, majd továbbra is ott maradva a gépnél szemével követi a másik srác mozdulatait.*
- Még néhány évig el kell hogy viseljen az iskola, mert magamtól nem megyek.*ilyen könnyen nem szabadulnak meg tőle, az már biztos. Majd ha kijárja a sulit, akkor elmegy, de addig nem valószínű, hacsak nem történik valami olyan, ami ezt indokolná.*
- Érdekesen teltek a napjaid?*érdeklődik most egy kicsit ő, hogy újra belejöjjön a társalgásba. Egy ideje már kijött a gyakorlatból.*
- Megtaláltad a párbajtermet? Múltkor említetted...*igen, még erre is emlékszik, pedig jó rég volt. Ezért jó, ha valakinek jó a memóriája. Még a kis dolgokat is megjegyzi, ez sokat segít a tanulásban is. Picit megrázza a fejét. Most nem tanul, hanem épp beszélgetni próbál. Jó lenne, ha néhány órára elfelejtené a könyveit. Ha majd lementek a vizsgák, sokkal könnyebb lesz, de addig is sipirc kifelé a tanulós gondolatoknak!*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-11-16, 4:30 pm

* Élias keveredik erre s mivel épp gyúrás közben talál így várnia kell kicsit de azután már fel is állok és érdeklődve lépek közelebb felé egy kézfogás erejéig.*
- Vagy úgy... Megmutathatom hogy kell használni őket.* vigyorodom el mert hát tény és való, hogy ezen a fiún egy csöppnyi fölösleg izom sincsen pont csak annyi, hogy a szükséges fizikai ereje meg legyen. Mondom én kin azért már látszik itt ott, hogy bizony hosszú időket töltök itt, de pár hete még én is inkább jobban hasonlítottam hozzá. Egy kis frissítőt veszek magamhoz s közben hallgatom a srácot majd visszatekerem rá a kupakot és leteszem magam mellé.*
- Egyáltalán nem... néha sikerül teljesen felcukkolnom a népet de az utóbbi napokban csak edzegetek és gyakorlok kicsit a vizsgákra. Azért nem akarok itt megrohadni.* nem vagyok egy kitűnő tanuló de egy utolsó sem, valahol a középtájon mozgolódok néha picit lejjebb szóval hajtanom kell ha átakarok jutni a második évfolyamba.*
- Párbajtermet? Minek? Életemben nem párbajoztam még ott szakkörön és nem is fogok. Nem az én világom ez az egész...* épp ezt ecseteltem neki akkor is szóval lehet kicsit rosszul emlékszik a témát illetően.*
- Októberben amúgy se volt... gondolom elmarad vagy valami mert senki nem hozta soha szóba.* vonom meg a vállam, engem hidegen hagy aztán hogy van e vagy nincs szóval kár is a szórét.*
- Nem láttalak a Halloowen-i bálon... vagy csak jól álcáztad magad.* vigyorodom el, engem sem ismertek fel sokat szóval akár sanszos is lehet, hogy sikerült egy jó maszkot találnia.*

// Fagyunk //

Tárgy: Re: Konditerem 2011-12-03, 7:14 pm

*A mai napi programom, ezúttal nem a tanulás, lévén azt hiszem harmadikba nehezen mehetnék, főleg hogy alig voltam itt második évben. Ami a lábamat illeti viszont muszáj dolgozni, hiszen hozzá kéne szoktatnom az izmaimat, a "mű" végtaghoz. Így indulok el a konditerem felé, ahol egy kisebb laza tornát tervezek, természetesen nem egyedül, hiszen Famulusom is szinte ahogy mindig, mindenhova követ. Egy sima fekete nadrágot, illetve egy ujjatlan pólót húzok, nem kell aggódnom amiatt, hogy esetleg hideg lenne, hiszen ha más nem majd a mozgás felmelegít. Mikor megérkezek a terembe, kissé bicegve lépek be először csak az elejéig, ahol tekintetemet körbe futtatva megbizonyosodok róla, hogy egyedül vagyunk bent. Nem szeretem a társaságot, főleg mivel, a mostani edzéseim inkább gyógyászati célból szolgálnak, mintsem hogy szebb legyen a külsőm. A medvémet azonban ez egyáltalán nem zavarja, hiszen orrát a föld fele dugva nagy iramba indul körbe felfedezve a teremben lévő összes gépezetet, amit aztán boldogan körbe is szaglászik. Egy pillanatig csak mosolyogva figyelem őt az ajtóból, majd megszaporázva lépteimet keresek egy gépet, ami a láb edzését erősíti meg. Természetesen pakolok rá súlyokat is, eleinte nem sokat, ami után leülve a sérült végtagot be is dugom alá, majd lassan emelgetni kezdek vele. Arcomon néha néha megjelenik némi fintor, nem csak a fájdalom, hanem inkább az erőkifejtés miatt. Legyengültem nincs mit tenni, hiszen az orvosok óva intésével ellentétben nem tornásztattam, így még mindig egy erős hátrány, de most nincs idő a nyavajgásra, nem azért jöttem, így folytatom tovább a tevékenységet kissé meg is feledkezve famulusomról, akit egyébkétn ez nem izgat hiszen remekül elvan mindennek a feltérképezésével.*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-12-03, 7:30 pm

*Mivel a mai napom igazán szabad és Kylet se akarom mindig zargatni, így hát nincs más hátra, minthogy nekilátni a testedzésnek, hiszen bár külsőm tökéletes, szeretném, hogyha ez így is maradna. Viszont bármilyen meglepő is, de a vizsgáimmal végeztem, így mellettem baktat Ronie is, egy édes kis méhészborz, aki mindent megnéz, amit csak lehetséges, hiszen új számára még a hely, az egész élet, én pedig jókedvűen figyelem. Beren természetet kapott, szóval szeretném, ha szót fogadna és ezért mindent meg is tettem, már ami tőlem telt. Viszont mivel a konditerembe igyekszem, ezért nem is szexin öltöztem, hanem csak egy fekete melegítőnadrág van rajtam, fekete top, mely fölött azért a melegítőm felső része is rajtam van, hisz annyira nincs meleg, főleg nem az óceán alatt... Hajam egyébként kibontva és a sminkem is rajtam van, ahogy szinte mindig, hiszen az nélkül kimozdulni? Áh, lehetetlenség... Tehát így lépkedünk, miközben a drága totyog mellettem és ahogy az ismerős ajtóhoz érünk, én nem vagyok rest be is nyitni rajta és legnagyobb meglepetésemre most nem tömeget látok bent, csak egy srácot, kit mintha már láttam volna a tornyunk közelében, de ránézésre se szimpatikus.*
- Hali! *hagyom ennyiben is a köszöntést, majd csak lehúzom magamról a felsőm, tehát a pulóverem és ráfektetem az egyik nem használt kondigépre és ez után már jöhet is a futópad, ahol a beállításokkal kezdek el bíbelődni, mert bizony futással kezdeném. Na de Ronie nem marad ám nyugton, ahogy kiszúrja a kis medvét, mintha cuki szemei is felcsillannának, úgy szedi kis lábait és mozgatja seggét is, hogy a medve közelébe férkőzhessen, de csak az egyik súlyzó gép mögül néz ki rá, édesen kukucskálva, hogy vajon mit csinálhat a jeges maci, de közelebb nem merészkedik ám hozzá, ahogy Victorhoz sem. Nem félős, csak még új neki ez az egész, tehát én csak megmosolygom a jelenetet, majd nemsokára rá is lépek a padra és futni kezdek. Bemelegítés, tehát nem kapcsolom még túl gyorsra a futópadot, hanem szépen lassan gyorsítok, de azért tekintetem néha a srác felé vetül, kit nem megnézek most, hanem egyszerűen csak kíváncsi vagyok, hogy mit csinálhat vagy hogy milyen is ő, mert így ránézésre valami pszichopatának gondolnám, de hát csak nem az... ha meg mégis, meg tudom ám védeni magam, na meg itt van Ronie is...*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-12-03, 7:45 pm

*Az első pár emelés volt a legrosszabb, utána mintha az izmaim már maguktól rá álltak volna a témára. Na nem azt mondom, hogy éppen most a legkellemesebb, de ha nem akarok életem végig sántítva járni, akkor muszáj lesz össze szednem magam. Csupán csak ez ad erőt, hiszen a szüleim nem keresnek túl sok barátom nincs, Azariaval se találkoztam a párbaj után, szerintem vele se lesz olyan jó a kapcsolatom, tehát maradtam én és Vörbius. Tehát jó lenne végre a saját lábamra állni, főleg ha még kezdeni is akarok valamit a jövőmmel. Arcom kissé erőszakos fintorba fordul a gondolatok miatt, és lábaimat is egyre jobban , gyorsabban emelgetem felfelé, miközben famulusom ügyet se vetve rám rohangál a terembe. Amikor azonban hallom hogy valaki köszön kissé talán hirtelen is kapom felé a fejem megnézve a hang forrását, persze nem úgy hiszen mit gondolna rólam?*
-Szia..*köszönök miközben fejemet lassan elfordítom, és a meglepett arc ismét komollyá változik. Ahogy érzékelem ő se akar beszélgetni velem, én se vagyok beszédes jól elleszünk mi így. Na de a lány famulusa úgy tűnik kíváncsi fajta, azt viszont még nem tudhatja hogy Vörbius félénk, így ahogy a borz közeledik, famulusom úgy emelve fel a hátsóját igyekezve félős szemekkel próbál meg távolodni tőle, hátra menetbe méghozzá. Tekintete olyan félénk, mintha három oroszlánnal, nézne farkaszemet s meg is lesz figyelmetlenségének a böjtje hiszen hátsójával beleütközve a súlyzó tartókba le is borítja szépen azokat, aminek hatására csak még jobban megijedve felveszi a nyúlcipőt, és meg sem áll a terem sarkáig ahol össze kuporodva figyel jobbra balra. Erre azonban már én is megállok egy pillanatra, és kissé elhúzott szájjal figyelem a szana szét guruló súlyokat és a borzot is, amire csak felsóhajtok, hiszen én se értem, miért ilyen félénk.*
-Bocsi nem akartunk felfordulást, csak a famulusomnak még új a terep..*na igen próbálom ám védeni őt, nem mondanám ki az istenért se hogy fél, pedig ha ránéznek láthatják hogy most aztán remeg mint a nyárfalevél. Nem tudok mit tenni a súlyokat össze szedem, azokat amik a lányhoz közel is gurultak, miközben egy pillanatig futó pillantást vetek a lábaira, illetve arra hogy szalad. Lehet neki ez úgy tűnhet hogy megnéztem magamba, de ez nem igaz, csupán lelkem legmélyén érzek némi irigységet amiért ő még képes ilyesmire, nálam meg valószínűleg ez már nem valósulhat meg. Így kissé zavart arccal fordulok a fal felé, megsimogatva a famulusomat, aki kicsit enged talán a félelméből és kíváncsiabban kezd közelíteni a borz felé én pedig csak a lány fele pillantok.*
-Láttalak már a keleti főtoronyba te is Exortusos vagy?*nézek a lány felé, lehet ezzel megzavarom, de csupán csak valami benső sugallat miatt jött hogy talán szólnom kéne valamit, ha ő nem akar max elhajt.*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-12-03, 7:54 pm

*Meg se próbálom leplezni a létező tényt, mely szerint ez a fiú egy picit se szimpatikus a számomra és talán nem is véletlen az, hogy nem ismerjük egymást, mivel én nem tettem semmit se azért, hogy megismerjem és úgy hiszem, hogy ez fordítva is így van, mivel most is csak köszönt, majd már nem is foglalkozik velem tovább. Ronie viszont kíváncsibb teremtés ám nálam - már ha lehet ilyet mondani -, és rögtön terepszemlét is tart, így közeledve hát a medve felé, mely igazán kis aranyos, nem is értem, hogy egy ilyen küllemű srác hogy választhat egy ilyen édes kis szőrcsomót, de amikor az hátrálni kezd, majd hirtelen dönt el mindent, meglepetten ugrok egyet, hiszen azért erre nem számítottam, de a borz úgy tűnik, most csak érdeklődve lép ki a súlyzók mögül, így lesve hát meg, hogy mit is tett a másik, ki hamarosan már a sarokban gubbaszt, én pedig csak mosolyogva figyelem a jelenetet, de ahogy Victor megszólal, úgy tekintek én is rá.*
- Remélem nem szoktad bántani, mert nagyon félősnek tűnik... Még sose láttam ilyet, hogy egy famulus ilyen legyen. *vonom össze szemöldököm, mivel láthatóan kinézem én ezt belőle és hát nah, a bunkó megjegyzések se állnak túl messze tőlem, a konditeremben pedig ez már kezd amolyan megszokásommá válni, hiszen Kyle-al is itt akadtunk össze és amennyire nem csíptük egymást, most oly nagyon kedveljük. Viszont Ronie nem foglalkozik velem, hanem inkább csak megindul a jegesmaci felé és szépen egyik mancsát felé nyújtja, miközben játékosan hosszú farkával játszadozik, ide-oda mozgatva és ha a mackó nem menekül el, akkor egy nedves nózi fog hozzáérni az arcához, majd végül a famulusom puha, fekete mancsát nyújtja a hófehér bundás felé, de én már nem tudom tovább figyelni a jelenetet, hála a srácnak, ki végignéz lábaimon, majd már hozzám is szól, így tekintek hát én is rá.*
- Én is láttalak már téged és eltaláltad, Exos vagyok. Kimberly Fox-nak hívnak, ő pedig Ronie! Na és te? *mutatom be magunkat, picit lihegve is a futás miatt, mert hát megállni azt nem fogok, ez egyértelmű, egyenlőre nem ér annyit, hogy mindezt megtegyem a kedvéért és még csak két szép szeme sincs, mely legalább vonzó lenne.*
- Amúgy, ha ennyire nem bírja a társaságot, akkor szerintem hagyd a szobádban. *próbálok valamiféle tanácsot adni a fiúnak, mivel láthatóan fura a famulusa, nem is tudom elképzelni, hogy milyen töltöttségű lehet, de én világgá mennék, ha Ronie ilyen lenne. Mondjuk, még nem tudok róla mindent, de ez csak idő kérdése, míg összeszokunk.*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-12-03, 8:21 pm

*Nem hiszem, hogy annyira beszélgetni szeretne, legalábbis a jelekből ezt vettem le, és így természetesen én se leszek tolakodó, vagy bunkó, talán ezért is nem mondtam többet egy köszönésnél. Azonban a békés edzést megzavarja, famulusom baklövése, amiről vélhetően félőssége tehet, hiszen mióta megteremtettem tudom róla, hogy szinte mindentől meg tud ijedni főleg ha nem vagyok a közelében. Igazából párbajszakkörön óriási meglepetés volt számomra amikor segített, de ezen bátor cselekménye az egyetlen volt amiről tudok. A maci azonban nem nagyon mozog még mindig a falnál gubbaszt láthatólag meg se mer mozdulni, a lány szavaira viszont tekintetemet az övébe fúrom és arcomon is látszik, hogy picit azért szíven ütött amit mondott.*
-Az emberek ritkán bántják a legjobb barátjukat, tehát nem, csupán csak túlságosan félős lett, és mivel Lirhill emiatt lehet jobban hat rá. Mióta él ilyen.*szólok vissza nem bunkón, de azért mogorván, ahogy látom ez a lány már le is vonta rólam a következtetéseket, amik nem esnek jól, de nem fogok most patáliát rendezni, csak belül azért elszomorít. Famulusom viszont ebből mit sem figyel, hiszen továbbra is a közeledő borzra néz ijedt szemekkel, próbálva hátrébb menni, de hát a fal nem engedi. Amikor azonban a lány famulusa megáll, és előre nyújtja a mancsát, Vörbius tekintetében mintha felcsillanna némi kíváncsiság, amit egy pillanatig én is figyelek, és remélem hogy most legyőzi a félelmét. Nekem is le kellett amikor a lábam miatt gyengébb voltam, így magamba azért szurkolok neki. Végül lassan óvatosan előrébb dugva fejét végig szaglássza a felé közeledő mancsot, s mikor a nózi az arcához ér, mintha valami jóleső kissé talán vékony medvés morgást is a felszínre enged, mintha csak most jött volna rá , hogy nem bántja a másik .Ezután mancsát a másikéra teszi, majd a terem közepe felé kezd el bukdácsolva szaladni jelezve a másiknak hogy talán még játszana is, de azért a lánytól fél. Én viszont időközben Kim felé szólok, a választ megkapva pedig beigazolódik a gyanúm.*
-Ja... gondolom most meglehet a véleményed, hogy tehetek fel ilyen hülye kérdést de mindegy..*húzom el a számat majd felállva közelebb bicegek és a kezemet felé nyújtom.*
-Victor Alexandrov, a famulusom pedig Vörbius...*mondom, még mindig kimérten hiszen számomra is fura a társaság csupán félelmemet el tudom rejteni. Jól elgondolkozva nem is különbözünk sokat a famulusomtól. A lány szavaira csupán csak oldalra döntöm a fejemet.*
-Szerintem egyetlen famulus se szereti ha bezárják, és ha nem találkozik dolgokkal akkor örökre ilyen félős lesz, az pedig neki se lenne jó..*nézek hátra hiszen famulusom most már boldogan rohangászik, de az én tekintetem viszont vissza tér a lányra, hiszen látszik rajta, hogy valamiért nem vagyok éppen szívesen látott személy, csak azt nem tudom miért, mikor nem is beszéltünk még egy szót se.*
-Ha esetleg zavarunk, akkor nyugodtan megmondhatod, máskor is le tudok jönni tornázni... Mert ahogy látom valamiért úgy érzem hogy a jelenlétem zavaró ebben a terembe.*próbálom magamat normálisan kifejezni, hogy ne legyen sértő dolog a szavaimba, de evvel ki is nyílvánítom hogy észre vettem ám, miként néz rám.*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-12-03, 8:32 pm

*Meglehet, hogy bunkó vagyok, de szerintem jobb ez a fajta hozzáállás, hogy ami a szívemen, az a számon is, na de látom ám rajta, hogy nem tetszenek neki szavaim, mégse vág vissza mogorván, érezhetően visszafogja magát, de hogy miért, arról nekem aztán fogalmam sincsen. Na nem mintha bajt keresnék, tényleg nem akarom megjárni és mivel nem vagyok túl jó pálcaforgató, így én lennék most a vesztes, de azért nem fogom túlságosan visszafogni magam, ez vagyok én, ezt kell szeretni vagy utálni.*
- Én úgy tudtam, hogy a lirhill-ek játékos természetűek, nem pedig félősek... és bocs, nem tudtam, csak tényleg furcsa ez egy teremtett lénynél. *még nem nőtt annyira a szívemhez Ronie, tehát még csak egy vizsgafeladatként tekintek rá, nem is igazán tudom, miként fogunk mi oly sokáig együtt lenni. De ahogy figyelem, ő azért barátkozik és amikor a medve enged, ő se rest utána iramodni, felmászni néhány edző gépre, majd le róla, ugrálni és nyekeregni és játékosan, ami szerintem igen csak mulatságos, azért legalább ő jól érzi magát saját társaságában, ha már én nem igazán. El tudnék képzelni egy szimpatikusabb embert is, de most ez jutott nekem, nincs mit tenni. Na de azért azt tudatom vele, hogy egy házban járunk és még bemutatkozni se vagyok rest, de szavaira halkan kuncogni kezdek.*
- Hát ha így gondolod... *vonogatom meg vállaimat is, nekem mindegy, hogy mit hisz, de ahogy kezét nyújtja, csak saját kezeimre nézek, melyek a futópadot fogják.* - Bocs, de ilyen sebességnél nem fogok kezet. Úgyis csak unalmas formaság. *ez most nem bunkóságból történik, tényleg azért, amit mondok neki. Viszont valamiféle tanáccsal is megpróbálkozom nála, amire meg is kapom a válaszom, de nem reagálok rá különösebbképen, ő tudja, az ő társa úgymond. Na de a kérdése kissé meglep, így vonom fel szemöldökömet is, majd egyik kezemmel eleresztem a futópadot és intek is egyet.*
- Áh, felőlem maradhatsz, szíved joga, hogy hol tartózkodsz. De azt nem tagadom, hogy nem vagy szimpatikus, tehát ne is várj tőlem többet... Aki úgy néz ki, mint valami sorozatgyilkos, kínzó pszichopata, attól inkább tartózkodom. *talán így már érti szavaim, mert hát nah, fura ez a külső, nem tudok eltérni ettől a gondolattól, még akkor se, hogyha egyenlőre nem ad okot arra, hogy tartanom kelljen tőle.*
- Na de ha edzeni vagy itt, akkor menj csak vissza, én úgyis futok. *hát nah, elutasító vagyok, nagyon is, de nem tudok mit tenni, én a külső alapján igen is szoktam ítélkezni, bármilyen szemét dolog is ez.*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-12-03, 9:01 pm

*Famulusom bemutatkozását követően ami eléggé balszerencsésre sikerült, valamiféle kommunikáció is létre jön köztünk a lánnyal, akinél már ránézésre sejtem, hogy nem lehetek túl szimpatikus, de inkább nem lövök vissza, magam se tudom miért. Amikor azonban szóba kerül a famulusom lélek töltése azért válaszolok.*
-Igen játékosak, és gyerekesek a gyerekek meg szoktak félni, nála ez valamiért erősebben van jelen, de ha oldódik eléggé játékos is. Gondolom nem régóta lehet famulusod, ez nem olyan mint egy gép vagy valami gólem... Teremtett de azután ugyan úgy él és érez akárcsak te vagy bárki..*szólok vissza, nem bunkón, csak tartva az előbbi hangsúlyt. Lehet kioktató a hangnem, de én nem tárgyként nézek a famulusomra, már nem bár hála az elesettségének már a kezdetekkor a szívemhez nőtt. Talán mert ebben hasonlítunk mindketten. Famulusaink viszont jól eljátszadoznak, úgy tűnik a medve se tart már távolságot tőle, a nyekergésre csupán csak közelebb szaladva hozzá fejét belefúrva a borz oldalába próbálja meg eldönteni, s ha sikerül ugyan így csiklandozni neki az oldalát. A mi beszélgetésünk azonban kevésbé derűs Kimmel.*
-Csak látom amit látok...*számomra nem olyan vicces a dolog, így nem is mosolyodom el, amikor pedig a kezelés is vissza lesz utasítva csupán csak próbálva nem is reagálni a dologra zsebre vágom a kezemet, nem mondva többet. Bár a következő szavakkor miután túlvagyunk a famulusos témán, elengedi, na igen kifogásnak se volt rossza az előbbi, de hát a fene kívánkozik annyira kezet rázni ezzel a csajjal, eléggé barátságtalan, és az ezt követő szavak csak még jobban megsértenek, ami bár látszik arcomon, hiszen kevesen ítéltek le ennyire puszta ránézésből és ez fáj is, de mintha mégis megpróbálnám vissza fogni magam, így fordulok meg vissza az edzőgépem felé.*
-Áh értem, szóval te is az a "első látásból megmondom ki vagy" stílusú ember vagy, ez esetben még jó hogy én nem mert lehet az eddig látottakból, még olyat szűrnék le ami sértő lenne a számodra.* na nem a mostani kinézetére gondolok, hiszen láttam már párszor sokkal csinosabban is, de ez lényegtelen, ha elgondolkozik biztosan rájön, lehet hogy most én voltam bunkó és nem volt igazam , de én se bírom sokáig, ha minden ok nélkül sértegetnek.Innen próbálva nem is figyelni rá vissza térek az edzéshez, néha néha felszisszenve de próbálva megtartani a terem csendjét.*
-Nyugi egy cseppet se foglak zavarni arcról ítélős.....*szólok vissza miközben egy keményebb mozdulat után lábam mintha bele akadna a súlyt tartó drótba és így hirtelen esik le, én pedig csak egy fájdalmas arckifejezéssel nézek félre, az se érdekel ha ezt többen látnák, bár gondolom ezért is járna pár beszólás.*
-Rohadt élet.....*kezdek bele, hiszen minden esetre a "rossz" láb elmozdult, így felül ki kell csatolni majd újra vissza rakni a helyére, ami nem kis művelet, így jobb ha neki állok, mielőtt fél lábbal kellene kiugrálnom innen..*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-12-03, 9:11 pm

*Még nem igazán értek a famulusokhoz, így hát rá is kérdezek a lirhil-re, de ahogy hallom válaszait, aprókat bólogatok, hiszen számomra is részben újdonság mindez. Örülök, hogy sikerült a vizsgám, de azt nem mondanám, hogy nagyon kiemelkedő lennék a tanulás terén, tehát ezeket az infokat meg is jegyzem szépen magamnak.*
- Valóban nem túl régóta van a famulusom, tegnap teremtettem... a jelmágia vizsgán ugyebár. Szóval még nem igazán szoktunk össze, de úgy érzem, hogy nem lesz gond közöttünk. *kezdek neki csevegő hangon, ez talán egy semlegesnek mondható téma, amivel nem is lenne semmi gond, ha nem folytatnánk tovább a beszélgetést és normálisabb lennék, tehát nem mondanám el azt, amit gondolok. Könnyebb lenne, de hát már mindegy.*
- Hű de keményen visszaszóltál nekem Victor, mindjárt sírva rohanok ki. *nevetek fel, hiszen ez tényleg eléggé gyenge volt, semennyire se bántott meg és amúgy se adok egy idegen szavára, hiszen egy picit se áll közel hozzám, így hát nyugodtan futok tovább még egy ideig, majd ez után leállítom a gépet és még pár percig sétálok és végül leszállok az edzőgépről. A famulusom játszadozik, el is fekszik a medve előtt, néha óvatosan megharapdálja, amolyan játékosan a fülét, de én csak türelmesen törlöm meg arcomat kissé és ahogy meghallom a fura hangot, meglepetten nézek Victor irányába.*
~ Műláb? ~ *na igen, ezt nem sejtettem volna, de nem fogom sajnálni, mert tudom, hogy ilyenkor az a legszarabb érzés, hogyha valakit sajnálnak, tehát nem, nem változtatok a hozzáállásomon, még akkor sem, hogyha belül nagyon is úgy érzem, hogy ez durva dolog és hogy talán tényleg félreismerhettem.*
~ Azért nem tudtam, hogy ezek ennyire egyszerűen szétesnek. ~ *gondolkodom tovább, majd leguggolok és kezeimet kitárom, mire Ronie édesen kel fel és fut oda hozzám, így bújva bele ölelő karjaimba, én pedig csak felkelek vele, megsimogatva buksiját, melyért pár kedves puszi - magyarul nyalás -, a jutalmam.*
- Szerintem én megyek, kifutottam magam mára, még biztosan összefutunk, Victor! *biccentek felé és láthatóan semmit se reagálok az előbb történtekre, tehát csak felkapom pulcsim, a famulusom ölébe teszem, ki édesen rágcsálni kezdi, majd már itt sem vagyunk, de azért a folyosón már saját lábain jön a drága... Fura, tegnap óta van meg és valamiért mintha megkedveltem volna.*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-12-03, 9:29 pm

*A famulusos dologra nem mondok semmit, hiszen kár taglalni, valószínűleg új neki majd megtudja ő is hogy igényel annyit mint egy élő állat, bár gondolom ezt már sejtheti, én legalábbis a megteremtés után már éreztem a kötődést. Amikor azonban eldurvul a téma, én is mondok pár dolgot, azonban a válasz nem rendít meg, most azt csinálom amit a famulusom inkább vissza vonulót fújok, na meg nem is tartom fontosnak , hogy megint vissza szóljak az ilyenekkel szemben nem éri meg.*
-Rohanhatsz , a te dolgod amúgy nem vissza szólás volt csak vélemény nyilvánítás... tudod megpróbáltam arcról ítélni.*válaszolok vissza hűvösen, majd már vissza is térek a géphez, szerencsére a famulusom jobban elszórakozik mint én, aki már legszívesebben messze lenne ettől a helytől, de nem fogom megadni a másiknak az örömet hogy azt higgye megfutamított. Arra ami ezután történik viszont én se számítok, így természetes hogy elkáromkodom magam, nem csak amiatt mert fáj, azt még túl lehet élni, de nem akarok plusz táptalajt adni a gúnyolódásának, hogy sorozat gyilkos mellett még a "sánta" vagy "béna" csúfnevet is megkapjam, így háttal elfordulva tőle próbálok úgy tenni mintha itt se lenne, amúgy is elég égő ez számomra, nem kell hogy még szóvá is tegye, viszont ez a dolog elmarad ami kissé meg is lep, de még mindig nem nézek rá, bár belül jól esik hogy úgy tesz mintha nem vette volna észre, de tudom úgy is hogy igen. Vörbius csupán csak lassan elhátrál a párostól egy szomorúbb pillantást véve a játszótársára, én pedig csak féloldalasan a lány felé fordulva bólintok.*
-Ja.. biztosan szia..*köszönök el halkan elhúzott szájjal, s addig el se mozdulok ameddig ki nem mentek. Miután ez megvan helyre rakom a lábam, komor tekintettel nézve magam elé, míg meg nem érzem a kezemen lévő nyalást, ami a famulusomtól származik. Csupán csak le eresztve a lábamat finoman végig simítok a fején miközben felállok a helyemről.*
-Jól van pajtás menjünk... legalább neked volt egy jó napod.*mondom és ha minden igaz el is hagyjuk ketten a termet, mely ismét üres lesz.*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-12-27, 10:13 pm

*Nem hanyagolhatom el a külsőmet még így se, hogy télies az idő, és vastagabban kell felöltözni, így a konditerem felé veszem az irányt ezen az esti órán a Nyugati főtoronyból kilépve. Öltözetem egy testhez álló melegítőalsóból áll, mi sötétlila színű, lábamon nem magassarkú van kivételesen, hanem edzőcipő, ám abból is márkásabb fajta, elvégre nem vagyok egy senki. Felül egy fehér ujjatlan topot viselek, és a nadrághoz illő pulcsit. Némi smink most is van rajtam, természetesen vízálló, hiszen valamilyen szinten megizzadok majd edzésem során. Hajam behullámosítva és felgumizva van, így lépek be a konditerembe, mi hál' istennek üres. Lepakolom az üveg vizet, amit a konyháról hoztam magamnak, majd a melegítőfölsőt is leveszem, és az egyik gépre teszem. Alakom így is tökéletes, formás ott ahol kell, de sose lehetek teljesen elégedett. Egy kis nyújtással kezdek, előre hajolok párszor, majd a bemelegítés befejeztével a futópadra állok fel először, min laza kocogó tempót állítok be, és a légzésre figyelve futni kezdek.*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-12-27, 10:26 pm

*Mostanában nem érzem magamat formában, valahogy úgy tűnik nem csak lelkiekben de testiekben is érzem az elpuhultságot. Ezt viszont nem hagyhatom, így nemsokára kapva az alkalmon úgy döntök, lenézek kicsit az edző terembe. Ha már van ki kéne használnom. Egy fekete nadrágot viselek illetve szintén sötét színű ujjatlan pólót, a csuklóimra pedig két szorító is kerül, az izületi rándulások ellen. Hajamat most kivételesen össze fogva hordom, nincs hozzá humorom hogy emelgetés közben még az is idegesítsen. Így érkezek meg ebbe a szerelésbe nemsokára a terembe, ahová belépve rögtön az egy kezes súlyzók közé vetem magam. Azaz csak vetném, mert szemem sarkából látom ám, hogy nem csak én vagyok jelen. Nem szeretem a társaságot, legalábbis nagyon kevesek társaságát kedvelem, ezt a lányt viszont nem is ismerem. Minden esetre nem emiatt fogok ma nem edzeni, így egy pillanatra megállva biccentek is felé.*
-Üdv...*köszönök, miközben a súlyokhoz lépve felpakolok úgy 8-8 kilót mind a két kissúlyzóra, és eleinte ricsegős-ropogós hangot adva mellkörzést kezdek vele. Arcom néha néha megrándul, az erő kifejtéstől, de a végén egész jól belerázkódok, közben néha néha azért a másik fele is nézek, mit csinál. Lehet nem készakarva, de talán nem fogja zokon venni, ha meg igen azt hiszem meg tudom védeni magamat.*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-12-27, 10:42 pm

*Bár alapjáraton is remek alakom van, ám ezért tenni is kell, így ezen az esti órán is a konditerembe megyek. Csinosan sportos a szerelésem, elvégre ki tudja, kivel hoz össze a sors edzésem során. Rövid nyújtásos bemelegítés után a futópadon kezdek kocogni. Hallom az ajtónyitódást és a belépő lépteket, és hamarosan a köszönés is elér fülemig.*
- Hello. *üdvözlöm a fiút én is, de nem állok meg, futok tovább. Homlokomon elkezdenek izzadtságcseppek gyöngyözni, és a szívverésem is felgyorsult, de légzésem továbbra is egyenletes. Nem csak a srác néz néha felém, engem is érdekel, hogy mit csinál, hogy is edz, ezért zöldes tekinteteimet néha felé fordítom. Most épp súlyzózik, annyira nem kispályás súlyokkal ahogy elnézem, de nem fogom emiatt hasra vágni magam, na nem mintha úgy tűnne, ez a célja ezzel. Szimplán ő is edz, akárcsak én. 20 perc futás után úgy döntök, ebből elég, így leszállok a gépről és a vizemhez lépek. Lecsavarom a kupakját, ám az üveg felrobban, és mielőtt ihatnék, a ruhámra folyik szinte az egész tartalom a palackból.*
-A fenébe, velem ilyen nem történhet! *szitkozódok magam elé, miközben messze lerakom magamtól az üveget, már ami megmaradt belőle. Lenézek a ruháimra, mikről csöpög a víz. Ami a helyzet iróniája talán, hogy fehér top van rajtam, szóval ezek után öltözetem sokat sejtető így, hogy vizes. Nem zavar különösképpen, az viszont igen, hogy valószínűleg ezt a kis balesetemet az az idegen srác is látta. Azonban Naomi Teigneux vagyok, nem eshetek kétségbe, szóval felszegem a fejem, a hasizmos padhoz sétálok, és felüléseket kezdek el végezni, mintha mi sem történt volna.*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-12-27, 11:09 pm

*Nem vagyok éppen egy túlságosan társasági ember, ezt talán tudhatják rólam, akik ismernek, de azért ez nem jelenti azt sem, hogy nem bírnám ki emberek között, hiszen azoknál is vannak jelentős különbségek viselkedésben. Úgy tűnik a köszönésemre válasz is érkezik, de szerencsére a lány elvan a maga dolgával, így én is nyugodtan neki állhatok az edzésnek, ha már sikerült rá vennem magam nem most kéne, hogy erőt vegyen rajtam a lustaság. Kezdésnek mellkörzéssel kezdem, és bár sejtem, hogy holnapra izomlázam lesz, nem igazán izgat, valamit tennem kell, mert elgyengülök és nem fogok puhánynak mutatkozni semmilyen értelemben sem. Így csinálom én is csendben néha néha felmorranva az erőkifejtéstől, miközben néha néha reflex szerűen megnézem a terem másik edzőjét is, persze csak kíváncsiságból. Nem tudnám így megállapítani melyik házba tartozik, férfi szemmel csak annyit látok hogy szemre való darab, bár az iskolába nem igen láttam eddig ronda lányt. Na mindegy, miután végzek a kis súlyokkal, felegyenesedve megmozgatom a végtagjaimat, majd a kétkezes súlyzó fele veszem az irányt. Azaz csak venném, mert ekkor leszek szem, és fültanúja is a balesetnek, amit van szerencsém premierplánból végig is nézni.*
-Hm... ez egész ügyes volt... Ez a szénsav hátránya... Bár az is biztos hogy nem lesz meleged*mondom tekintetemet le , majd vissza futattva a lányon, arcomon pedig egy hűvös mosoly is megjelenik. Kárörvendő lennék? Meglehet, ahogy az is hogy mostanában a kedvem is kissé furább, így ez persze kihathat a viselkedésemre is, talán éppen ezért. Na persze nekem van éppen egy törölközőm, ami bár sokat nem segít a helyzeten, de talán érhet valamit, ám nem ajánlom fel, majd ha kéri megkapja, elvégre nem vagyok az a gavallér fajta. Csupán csak lassan emelgetni kezdem kétkezest, most kivételesen alkarra edzve, s bizony munka közben kell rájöjjek, hogy talán ez a részem vállt a leggyengébbé... Sebaj, nem fogok itt nyafogni, főleg hogy én nem akarok beégni a másik előtt, már csak azért sem mert az fele ilyen szép látvány nem lenne. *
-Amúgy melyik házba tartozol vizes pólós lány?*kérdezem oda csak úgy szokásosan komorabb hangon, aztán vagy kapok választ vagy nem, ez még minden esetre kiderül.*

Tárgy: Re: Konditerem 2011-12-27, 11:34 pm

*A konditeremben egy laza 20 perces kocogással kezdek, mit egy percig megzavarnak, de igazából csak annyi történik, hogy egy srác szintén az edzést választja ezen az estén. Mikor morgásokat hallok a másik felől, magamban elmosolyodom, néha halkan fel is kuncogok, mert igen csak viccesnek találom ezt, bár már többször is hallottam, de jórészt inkább férfiaktól, hogy súlyzózás közben ilyesmi hangokat adnak ki magukból.
Aztán a futópadozásból elég lesz, de mielőtt hasizomgyakorlatokat végeznék, iszok egy kicsit, vagyis pontosabban fogalmazva innék, merthogy történetesen a palack felrobban, pedig nem szénsavas vizet akartam hozni, de valamit elnézhettem a hűtőben. Mindenesetre a fehér topom szinte csurom vizes lett, kicsit a nadrágom is, és szemtanúja is volt ennek az egésznek, ki megjegyzést is tesz.*
- Haha... *mondom ironikusan, és picit grimaszolok is, de azt szinte alig látni. Felszegett fejjel lépkedek a padhoz, min elkezdek felüléseket végezni, miközben bőröm kicsit libabőrös a hideg víz miatt, bár fázni nem fázom.*
- Inflatus ház, és van nevem is, Naomi Teigneux. *mondom egy pillanatra abbahagyva a felüléseket. Nem szeretem, ha becézgetnek, csak a testvéremtől tűröm el ezt, és ezt a tulajdonságomat érezheti a hangnememből is.*
- Na és te, Mr Komor Gúny? *kérdezek vissza. Az egész más dolog, hogy én hogy hívom az embereket, én azt csinálok, amit akarok. Mikor kis szünetet tartok a hasizomgyakorlatokban, odapillantok a srácra, aki megint súlyzózik csak másképp, és bizony észreveszem arcán az erőlködést, hogy nem megy ez neki olyan jól.*
- Na mi van, puhányak vagyunk? *kérdezem kicsit gúnyolódva. Lehet, hogy gonosz vagyok, de mondták már, és nem érdekel.*