Uszoda az óceán alatt

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-01-24, 9:56 pm

//Olvadás//

*Szinte magamon érzem gyönyörű szemeit, ami meg sem lep, ugyanis majdnem meztelenül ácsorgom előtte, de őt mintha meg sem hatná, nem fordul el, inkább csak testemet figyeli, egészen addig, amíg el nem takarom magam és végül bele nem kezdünk a veszekedésbe, ismételten. Nehezen múlna el alkalom úgy, hogy nem vitázunk, de hát mi már csak ilyenek vagyunk.*
- Nem fáj... igazad van, ahhoz nem sok közöm van, de mivel sentinel is vagyok, így azért egy pici mégis... Tudod, tudnom kell, hogy kit vigyek fel Mr. Fenrishez. *vetem oda neki mérgesen, mivel nagyonis úgy tűnik, hogy ő keresi itt a bajt, egészen addig, amíg meg nem találja és valaki el nem bánik vele. Na de csak további szitkokat szórunk egymás felé, majd végül Gabriel is szóba kerül, életem első és egyetlen szerelme, aki elhagyott és még mindig fáj, tehát nem meglepő a remegés se részemről, ahogy őt nézem, mert ez bizony gonosz húzás volt tőle.*
- Soha többé nem mondok neked semmit... *sziszegem felé mérgesen, mert most már tényleg nagyon kezd elegem lenni, de ő e helyett csak végignéz rajtam újból, melybe teljesen belepirulok és szemeimet is elfordítom tőle, nem tudom ezt így elviselni, hogy így nézzen ezek után, pedig eddig annyira vágytam rá, hogy észrevegyen.*
- Tényleg örülnél neki? *kérdezem picit elcsukló hangon, amikor azt mondja, hogy velem akar maradni, de nemsokára csak hátat fordít nekem és magamra hagy, így lépek utána pár lépést, de aztán megállok és csak leteszem a törölközőmet és fel is sóhajtok. *
~ Most mit csináljak? ~ *nem kérdés, hogy a szívem melyiket mondja, de az eszemre kéne hallgatnom, de mégsem... Csak visszamegyek a bikinim másik részéhez, magamra csatolom, megigazítom hosszú tincseimet is, majd kisétálok a női öltözőből, de ő valószínűleg még a férfiban van, így hát úgy döntök, hogy nem sokkal a férfi öltöző mellett ácsorogva fogok várni rá, méghozzá hátam a falnak vetve és egyik lábaim is azon pihen, kezeim pedig össze is vannak fűzve magam előtt. Mivel bikiniben vagyok, sejtheti, hogy mi volt a válaszom, tehát hogy maradok vele... Már ha kijut még ma az öltözőből.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-01-24, 10:24 pm

*Nem tudom, mit érdekli, hogy mást is ugyanígy köszöntöttem volna, mint az imént őt, még ha nem is tudtam, hogy ő az. Eleinte rá is bólint, hogy nem fáj neki, de végül előáll a sentinelségével, mire kissé gúnyosan nevetek fel.*
-Nem izgat Mr. Fenris, én Ms. Valbraith házához tartozok, nem hozzá. És amúgy sem vinnél fel hozzá, ismerlek már annyira. *vágom rá, na meg amúgy is, azért vagyunk varázslók, hogy használjuk az erőnket. Az, hogy én ezt miképp is tenném meg, szerintem senkire nem tartozik addig, míg az illetőnek nem esik baja, egy kis bokánál lógatásba pedig tudtommal még senki sem halt bele. Na de a vita folytatódik, s mivel elég negatív véleménnyel van most hirtelen rólam Vixi, csak Gaberielre tudok gondolni ez ügyben, amit a fejéhez is vágok, de ezek a szavak csak tovább szítják a tüzet.*
-Ha utána én leszek a bunkó, mert felnyitom a szemed, akkor ne is tedd! *kezd nagyon elharapózni ez az egész, pedig semmi humorom már megint veszekedni vele. Ha már az elején észreveszem, hogy ő van a vízben, talán ezt az egészet elkerülhettük volna, bár ismerve magunkat és a viharos találkozásainkat, ebben azért nem vagyok egészen biztos. Végül egy mély levegőt veszek, majd végigpillantok rajta, s igyekszem lehiggadni, így nyújtok lényegében békejobbot felé, hogy hagyjuk a vitát. Szépen kisétálok az öltözőből, át a sajátomba, s ha akar velem normálisan is beszélni, akkor maradjon, de ha nem... hát, akkor minden bizonnyal lelép, mire kiérek. Magam mögött is hagyom, majd cuccom összeszedve egy öltözővel arrébb sétálok. Rendesen tapad rám a vizes ing, ami végül lekerül, s kiterítve fektetem a padra, hogy legalább egy kicsit száradjon, amíg úszok. A cipő, a nadrág és a boxer is követi az ing példáját a zoknikkal együtt, majd végül előkerül a táskából az úszóshortom, az a ruhadarab, amit össze akartam ma vizezni, de pillanatnyilag az a legszárazabb mind közül. A többi öltözékemhez hasonlóan az is fekete színű, két oldalt ezüstszínű csíkkal. Pálcám a táskába dugom, majd az ajtó felé pillantok.*
~Vajon itt van még?~ *fut át agyamon a kérdés, de ezt csak úgy tudhatom meg, ha kimegyek, és megnézem magamnak. Lassan kitárul tehát az öltöző ajtaja, s már meg is pillantom őt, a falnak támaszkodva, gyönyörű teste szinte kívánja, hogy felfaljam szemeimmel, de azért nem esek túlzásba, ahogy odalépek hozzá. Neki is elég feltűnő lehetek, hófehér bőrömből most láthat csak igazán sokat, s a fekete úszónadrággal elég kontrasztos képet is alkothatok.*
-Örülök, hogy így döntöttél. *pillantok a barna szemekbe egy halvány mosoly kíséretében.*
-Segítesz bevizezni az utolsó száraz ruhámat is? *kérdem tőle, hogy oldjam a feszültséget, ami talán még mindig köztünk van, még ha nem is olyan erősen, mint az imént.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-01-24, 10:33 pm

*Egyértelműen, hogyha szükségszerűen érzem, akkor fel fogom vinni őt a magiszteremhez, neki pedig kötelessége lesz velem jönni, de ahogy hallom szavait, csak felciccegek.*
- Akkor hozzá viszlek, nekem oly mindegy! Ne hidd azt, hogy nem teszem meg. *nézek bele mérgesen a szemeibe, de ez után egy kínos téma következik, amit inkább nem is ragozok tovább, mivel tudom, hogy igaza van. Ő volt az, aki elárulta nekem, hogy mennyire kis naív voltam és hát ezért hálás is vagyok neki, így miután eltűnik az öltözőből, hamar gondolom át a dolgokat és végül ismét visszahúzom magamra a vízes ruhákat, hogy a folyosón várjak rá. Nem kell túl sokáig, de azért pár perc beletelik, így sétál ki a férfi öltözőből, de ahogy megnéz magának, csak egy aprót nyelek, úgy tekintek most én is végig a testén, figyelve meg szép, hófehér mellkasát, hosszú haját, arcát, mindenért és a testem is furcsa bizsergés futja át, annyira tetszik nekem. Elrugaszkodom hát a faltól, majd oda is lépek hozzá, de szavai után előbb csak szemeibe nézek.*
- Nem kéne kivenned a lencséket? Úszás közben elcsúszhatnak és fájhat... *na meg persze nekem is jobban tetszik vörös szeme, így mosolyodom el most már picit huncutul, majd lépek még közelebb hozzá, úgy nézek fel rá.*
- Légyszi... Ha már láttad a testem az előbb, ennyit igazán megérdemlek. *győzködöm is egy kicsit, tehát talán így most már be fogja adni nekem a derekát, hiszen tényleg majdnem minden porcikámat látott és az előbb is szépen felmért ám magának, nem vagyok én vak, ennyihez pedig jogom van, hogy ilyet kérjek tőle, tehát nincs addig úszás.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-01-24, 10:54 pm

*Hiába próbál engem a házvezetőjével fenyegetni, nem nagyon hat meg a dolog. Nem nézem le Luciust, viszont nekem nem ő a házvezetőm, nem alá tartozok, éppen ezért nem is érdekel annyira a szava a viselkedésemet illetően, mint Siderisé. Ezt Vixi tudtára is adom, akinek nem igazán tetszik mindez, de akkor már Siderissel is előáll.*
-Hiába tennéd. Én Cruorisos vagyok, inkább hinne a saját diákjának, mint egy Exortusosnak, nem gondolod? *őszintén megvallva nem ismerem túlzottan a nőt, de van egy olyan sejtésem, hogy elég elfogult lehet a saját háza diákjait illetően, legalábbis általában ez így szokott lenni, így nem csodálom, hogy Vixi is elsőre Luciushoz akarna vinni. A vitatéma viszont másfelé is terelődik, egy srácra, akiről már sok mindent hallottam tőle, de személyesen még sose találkoztunk, még úgy se, hogy elvileg szobatársak vagyunk. Na de nincs nekem most kedvem itt vitázni, amúgy sem ezért jöttem le, és vele se akarok végleg összeveszni, így lassan kisétálok az öltözőjéből, ráhagyva a döntés lehetőségét, hogy ha akar, akkor elmegy, de ha nem, akkor megvár, míg én is átöltözök, és akkor akár úszhatunk is egyet. Perceken belül már csak egy szál úszónadrágban sétálok ki a fiúöltözőből, s örömmel veszem észre, hogy nem ment sehová, ott áll a fal mellett, méghozzá bikiniben, tehát nem is akar egyhamar lelépni. Miközben közelebb lépek hozzá, végig is tekintek csábító testén, de ahogy ismét arcára pillantok észreveszem, hogy ő is hasonlóan tett az imént. Mikor odaérek, meg is szólítom, de ekkor egy már jól ismert szöveggel áll elő, mire mély levegőt veszek, s kissé megcsóválom a fejem.*
-A köszönés után ez a legsűrűbben hallott mondat tőled. Mi bajod a lencséimmel, ennyire zavarnak? *érdeklődök, hisz úsztam én már kontaklencsében, és nem nagyon lett tőle bajom, szóval gyanítom, hogy megint csak saját maga miatt állt ezzel elő, nem pedig az én védelmemben. Na de ahogy huncut mosollyal közelebb lép, s tovább győzköd, már én is elmosolyodom.*
-Még szerencse, hogy nem azért kell a lencse, mert rossz a látásom. Akkor bizony ki nem venném, hiába könyörögsz, mert úgy nem látnálak olyan élesen. De a jó szemnek sok előnye van. *kacsintok rá, majd végül csak sóhajtok egy aprót, miközben körbepillantok.*
-Nem bánom, de csak mert nincs itt más. Mindjárt jövök. *megfordulva vissza is térek az öltözőbe, hisz nem fogom csak úgy bárhová letenni a lencséket, így pár pillanattal később már vörös íriszekkel térek vissza Vixi elé.*
-Remélem így már megfelel. De ha én levettem valamit, akkor én is kérhetek tőled hasonlót? *kérdem kissé pimaszkodva, de mivel sejtem, hogy ezt nem fogja csak úgy szó nélkül hagyni, mivel elég temperamentumos, így gyorsan a medence széléhez lépek, s már be is vetem magam az ismerős vízbe.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-01-24, 11:03 pm

*Elérkezett hát az ideje, hogy mi is úszkáljunk egy kicsit és mivel vagyok ilyen hülye, így hát meg is várom őt, méghozzá a folyosón és percek után már megjelenik előttem, de még mindig kontaktlencsébe, amit nem is vagyok rest ám megjegyezni neki, de szavait hallva csak vállaimat vonogatom meg kissé.*
- Igen! Nagyon zavarnak, mert nem te vagy ... Nekem nem. *jelentem ki határozottan, majd picit közelebb is lépkedem hozzá, így próbálva őt meggyőzni édes tekintetemmel és ahogy látom, kezd hatni rá a dolog, de a pimasz megjegyzésénél kissé megbököm a hasát, úgy nézek rá morgolódva.*
- Ne izélj már, muszáj zavarba hoznod? *kérdezem tőle igen csak mérgesen, mert nem értem már, hogy mi a fenéért csinálja ezt velem folyton, de végül úgy tűnik, hogy rá tudom venni a dologra, tehát meg kell várnom, de idő közben én már ismét a medence felé sétálok, úgy várakozva rá, de ahogy mellém ér, csak tekintetem felé emelem, úgy várakozva rá, de a szavaknál már csak felsóhajtok szemet forgatva és meg is indulok felé, hogy ismét a vízbe lökhessem, de ő gyorsabb... viszont ahogy a víz felszínére kerül, csak mérgesen nézek le rá.*
- Utállak Cain! *és végül kezeim a magasba emelkednek, majd egy szép fejest is ugrok a vízbe, hogy a víz alatt közelíthessek felé, egészen addig, amíg nagyjából oda nem érek, ahol ő van, majd végül fel is emelkedem a víz felszínére, de nem állok meg, hanem még közelebb úszom hozzá, addig, amíg kezeim oldalához nem érnek, hogy csikizhessem is őket egy kis ideig.*
- Megbánod te még a pimaszkodásod! *nevetek fel, továbbra se kímélve testét és közben nagyon remélem, hogy érzékeny rá és csiklandós, mert ha nem, akkor nem sikerült a tervem se.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-01-24, 11:24 pm

*Szerencsére még itt találom a leányzót, mikor kisétálok az öltözőből, s ahogy hallom, ő is lehiggadt, ahogy nekem is sikerült. A hisztis Vixi után így ismét megjelenik az a lány, akit nagyon zavar a kontaklencsém, s mindenáron ki akarja vetetni, így sóhajtva kérdezek rá a dologra.*
-Pedig így ismertél meg, nem a vörös szemekkel. *fűzöm hozzá, de mikor még közelebb lépve kezd el kérlelni, már beadom a derekam. Fölösleges megpróbálni ellenállni, ahogy eddig is rá tudott venni, úgy most is sikerül neki. Egy kis beszólással kevert bókot azért nem bírok magamban tartani, mire meg is kapom a hasbabökést, majd a morgolódos szavait, de erre csak elvigyorodok, majd pár pillanatra újfent eltűnök a fiúöltözőben, de csak addig, míg a lencséket biztonságos helyre rakom. Amint megvagyok, már vissza is lépek hozzá, immár a medence széléhez, mivel idő közben odasétált, s egy kis pimaszságot még megengedek magamnak, de érzem a vesztem, hogy ezért bosszút akar majd állni, így mielőtt még elérhetne, már csobbanok is a vízben, kissé odébb úszva a medence szélétől, s onnan pillantok ki rá.*
-Még jó, mert ezt csípem benned. *vigyorgok a morci arcra, majd csak figyelem, ahogy kezeit felemelve készül neki az ugrásnak. Talán bele se gondol, s neki csak egy ugrásnak tűnik, de ezekkel a mozdulatokkal csak még jobban magára vonzza az ember tekintetét, így ma már sokadjára mérem fel a terepet, kissé el is mosolyodva. Mikor a vízbe csobban, picit elfordítom fejem, hogy ne fröccsenjen a szemembe a víz, de pár pillanattal később már ott is van, közvetlenül előttem, s kezei az oldalamon játszanak. Egyértelmű, hogy a csiklandozás a célja, de túl sok sikert nem ér el, csak széles mosolyomat láthatja.*
-Hát ez nem jött be. Na és te mennyire vagy csikis? *csillannak meg vörös szemeim, s már le is csapnak az én ujjaim is az ő bordáira, hogy tovább nevettessem, ha már így is ennyire jó kedve lett. Nem tudom, ő mennyire csikis, de a lányok jobban azok szoktak lenni, így gyanítom, nekem több sikerem lesz, mint neki, s bizony nem is áll szándékomban hamar elengedni, inkább kissé magamhoz húzva harcolok vele.*
-Na, mit is bánok meg? Vagy egészen pontosan hogyan tervezed? *kérdem kissé nevetve.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-01-24, 11:32 pm

*Lehet, hogy nem így ismertem meg, de amióta tudom, hogy mennyire zavarja ez a külső, én annál inkább tenni akarok azért, hogy megszokja és megszeresse azt, hogy most már ő így néz ki, mivel ez tökéletes, nem is kellene ennél másabbnak lennie. Így egyedi, más, mint a többi ember, tehát fel nem foghatom, hogy miért szeretne még mindig ellene tenni, amikor én annyiszor mondtam már neki, hogy így néz ki jól, bár meglehet, hogy az én véleményem mégse számít annyit, mint amennyire én szeretném. Na de nem húzzuk tovább az időt, már a vízhez is megyünk, ahol először ő kerül bele a medencébe, majd hamarosan már én is, most nem is figyelve azt, hogyan pásztáz végig szemeivel. Nem értem én ezt, hogy miért teszi, amikor eddig nem közeledett felém, ma pedig folyamatosan rajtam legelteti vörös szemeit. Odaúszom hát most hozzá, kezeimmel pedig hófehér oldalát célzom meg, próbálva őt csikizésre bírni, de amikor megérzem az ő kezeit, úgy sikkantok fel, majd majdnem le is merülök a víz alá hirtelen, úgy nevetek, de végül kezeimmel próbálom eltolni őt magamtól, de csak visszahúz, így most lefejteni akarom magamról, de fejem mellkasának dől, úgy vigyorgok tovább, őrlődve, szenvedve kezei között.*
- Ne csináld már... kérlek, engedj el... Cain... *szenvedek most már egyre jobban és észre se veszem, ahogy testem az övéhez simul, tehát formás melleim is mellkasára kerülnek, ajkam pedig puha testére, vállára, miközben hajam is ráborul, körbeölelve minket, így próbálok még mindig menekülni, de egyre reménytelenebbnek érzem ezt az egész helyzetet.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-01-24, 11:47 pm

*Az átöltözés és a lencsék kivétele után már hamar a vízben kötünk ki, előbb én, inkább a menekülés miatt, majd lassan ő is beugrik a medencébe, elég látványosan méghozzá. Pár pillanat múlva már érzem, ahogy kezei az oldalamon járnak, de nem bántólag, még csak nem is simogatás miatt, sokkal inkább csiklandozni próbál Vixi, de mindhiába, ugyanis nem vagyok erre különösebben érzékeny. Csak egy vigyorra futja összesen, majd jöhet is az ellentámadás, mivel úgy sejtem, őt érzékenyebben fogja mindez érinteni. Nem is ér csalódás, hirtelen sikkant fel, majd kezd el vergődni kezeim közt, próbálja eltolni, lemerülni vagy bármit, csak kiszabadulni, de nem hagyom neki. Sőt, mikor kissé távolabb kerül, csak jobban közelebb húzom, nehogy kislisszoljon a kezeim közül, így már feje is mellkasomnak dől, onnan próbál kérlelni.*
-Szebben kell azt kérned. *felelem mosolyogva, s továbbra sem engedem, egészen addig, míg fel nem tűnik, hogy már-már egymáshoz dörgölőzünk, miközben csiklandozom. Kerek idomai a mellkasomnak nyomódnak, s meg is feszülnek olykor, ahogy próbál arrébb húzódni, s mintha puha ajkait is megérezném testemen. Hirtelen fut végig a hideg a hátamon, de persze csak jó értelemben. Viszont lassan abbahagyom a kínzását, de kezeim továbbra is a derekán maradnak, úgy pillantok bele a barna szemekbe, vagy legalábbis próbálok.*
-Miért kell nekünk mindig veszekedéssel indítani a találkozásainkat? *teszem fel a nagy kérdést, amivel természetesen nem arra utalok, hogy mindig ő tehet a vitákról, hisz mindketten kivesszük belőle a részünket, pedig néha jó lenne valami ehhez hasonló módon kezdeni egy összefutást.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-01-25, 12:01 am

*A fegyverem most ellenem fordul, így próbálok meg hát menekülni Cain erős kezei elől és bár tudok harcolni, most mégsem akarom őt megütni és bántani, így hát csak vergődöm tovább, nevetgélve és nemsokára már könyörgő szavakkal fordulok hozzá, de ahogy hallom, ez most nem jön be, tehát küzdök megállíthatatlanul, de egyre közelebb és közelebb kerülök hozzá, nekem pedig fel se tűnik, hogy a számomra eddig ismeretlen testhez érek és puha ajkam is időről időre ismerkedik a hófehér mellkassal és vállal. Amikor viszont a fiú abbahagyja mindezt, halkan lihegek picit, fejemet még mindig vállánál tartva, de aztán lassan felemelem és érzem, hogy még mindig engem ölel és szemeimet keresi, amiket meg is talál, így hát a vörös tekintetbe fúrom sajátomat.*
- Nem tudom... egyszerűen ezek vagyunk mi. *nézek rá mosolyogva, még mindig nem távolodva el tőle, mivel nagyon is jól esik a közelében lenni, így kezeim is mellkasán hagyom pihenni, miközben egy ideig még figyelem őt, de aztán elpirulok és lassan ki is bontakozom az öleléséből, már ha ez engedve lesz.*
- Úszni jöttél nem? *fröcskölök rá játékosan egy kis vízet, mivel egyre forróbb a levegő és már le is bukom a víz alá, így hűtöm le saját kedélyeimet és kezdek is el úszni, eltávolodva tőle, mert nem tudom, hogy mi ez az egész, de jobbnak látom most megfutamodni, mivel olyan hatással van már rám ez a srác, mint annak idején Gabe volt.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-01-25, 12:34 am

*Bár ma kettőnk közül én vagyok az, aki inkább beszólogat játékosan a másiknak, mégse hagyom megtorlás nélkül, mikor megpróbál megcsikizni. Ha már neki nem jött össze, hát majd én megmutatom, hogyan is kell igazán megcsiklandozni a másikat, így Vixi hamarosan nevetgélve kapálózik karjaim közt, próbálva kiszabadulni, de hiába. Persze ha komolyan rúgkapálni kezdene, akkor biztosan elengedném, ezt valószínűleg ő is tudja, de szerencsére nem folyamodik ilyesmihez, mivel lehet, hogy az csak újabb morgást szülne, az pedig nem hiányzik. Az viszont feltűnik egy idő után, hogy ami mellkasomhoz dörgölőzik, az már nem a karja vagy a válla, hanem a mellei, így nyelek is egyet, majd abbahagyom kínzását, de nem tolom el magamtól, sőt, még kezeim is csípőjén maradnak, úgy teszek fel egy nagy kérdést a barnaságokba pillantva. Vixi továbbra is mosolyogva felel, mire én is rábólintok egy félmosollyal.*
-Na igen. Talán unalmasabb lenne úgy minden. Ahogy mondják, a viták után édes a békülés. *bár nekünk még olyan igazán édes nem volt, mint ahogy azt ez a mondás alatt értik, de tény, hogy a kezdeti veszekedések után általában jól el tudunk beszélgetni egymással. Pár másodpercig ezután csak némán figyeljük a másik arcát, amibe Vixi lassan bele is pirul, így végül kiszabadul karjaim közül, majd lefröcsköl pár szó kíséretében.*
-De, az volt a terv. *bólintok rá egy félmosollyal, még figyelve őt, ahogy elmerül a vízben, majd én magam is úszásba kezdek. Furcsa most ez a helyzet, olyan fülledt a levegő, mintha nem is egy medencében, hanem legalább egy szaunában lennénk. Bár korábban már egy csók is lógott a levegőben, mégis a mai alkalom talán a legközelibb kettőnk között, bár erre részben az öltözőben történtek is szerepet játszhatnak. Egy pár hossz úszása után végül csak megállok a medence szélénél, s megvárom, míg ő is felbukik a vízfelszín fölé, s úgy szólok hozzá ismét.*
-Azt a múltkori sütit... azt te csináltad nekem? *érdeklődök tovább, s bár akkor is kedves gesztus volt, ha úgy vette az édességet, de ha ő maga csinálta, az megint más szintre emeli a dolgot.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-01-25, 12:40 am

*Nem értem én ezt, hogy miért vonz ennyire, amikor szinte utálnom kellene azért, ahogy sokszor viselkedik velem. Meg se fordul a fejemben, hogy esetleg én is hibás lehetnék, hiszen spanyol vagyok, a véremben van a temperamentum és engem így kell elfogadni, tehát vagy így vagyok jó vagy sehogy, ez már az ő döntése lesz. De a játékunk kezd komolyabbá válni és érzem is, ahogy abbahagyja a csikizésem és most már csak kezeit pihenteti rajtam, úgy tekintek bele szemeibe és végül fel is vonom kissé kérdőn szemöldököm szavai hallatán.*
- Édes a békülés? Én miért nem éreztem még ezt? *teszem fel a nagy kérdést és oly nagyon közelebb kerülnék hozzá, de a vészcsengő jelez nekem, mennem kell innen, el minél messzebbre, tehát kibontakozom karjai közül, majd egy kis fröcskölés után merülök a víz alá, hogy úszni kezdjek, eltávolodva tőle, és nemsokára ő is követi az utam. Én mondjuk már fáradt vagyok, így hát amikor megáll a medence szélénél, csak felé kezdek el úszni és közben a kérdést is hallom.*
- Nem láttad a nevem a sütin? Odaírtam... persze, hogy én csináltam. Remélem ízlett... *mosolyodom el, hiszen már mondtam neki, hogy remekül tudok főzni és sütni is, na de azért valahol bánt is, hogy még csak egy levelet se tudott küldeni nekem erről az egészről, hogy örül neki vagy sem. Mindegy most már ez, így érkezem én is a medence széléhez, majd meg is kapaszkodom benne, úgy ülök fel rá, ki is mászva a vízből.*
- Szerintem nekem elég volt az úszkálás, nemsokára lépek... *pillantok az öltöző felé ismét, tényleg nem akarok már túl sokáig itt maradni és nem is igazán tudom, miként kéne hozzá állnom, de jobb ez most így, nem kell semmit se elkapkodnom, most már nem, behúzom inkább a féket és történik majd, ami történik.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-01-25, 12:58 am

*A csikizést lassan abbahagyom, így Vixi nevetése is kezd elülni az uszodában, majd csak csendben állunk a víz közepén, igen közel egymáshoz, s a másik szemeit figyeljük. Közben azért arról beszélünk, vajon miért vitázunk mi ennyit, szavaim viszont egy kérdést csalnak ki a lányból, mire csak kicsit megvonom a vállaim.*
-Ki tudja... talán várni kell rá, és később igazolódik be ez. De tény, hogy eddig se úgy váltunk el egymástól, hogy rögtön a veszekedés után, hanem mindig tudtunk váltani legalább pár szót normálisan. *fejtem ki a véleményem, de természetesen értem, hogy mire gondol. Talán nem volt a legtalálóbb ez a szöveg ránk nézve, mivel az egészen máshogy értelmezi az édes békülést, de most már mindegy. Viszont a levegő kezd egyre melegebb és melegebb lenni, mintha valaki bekapcsolta volna a fűtést, így Vixi már le is merül a vízbe, s arrébb is úszik, ami talán most helyes döntés. Én is hasonlóan teszek, bár nem pont az ő nyomában kezdek el úszkálni. Végül aztán, pár hossz után csak megállok az egyik falnál, és a még korábban kapott süti felől érdeklődök, mire Vixi oda is úszik hozzám, majd hallom tőle azokat a szavakat, melyek még egy pluszt dobnak az amúgy is jóleső gesztuson.*
-A sütin nem, csak a tányéron, de amúgy láttam, és meg is leptél vele rendesen. *felelem, majd egy mosoly mellett bólintok is.*
-És igen, természetesen ízlett, nagyon finom volt, és a tea is jól esett. Még egyszer köszönöm! *fogalmam sincs róla, hogy hozzá nem jutott el a levelem, melyben megköszöntem neki mindezt, így a legkisebb lelkifurdalás nélkül mosolygok rá tovább. Viszont ahogy nézem, ő nem áll meg a medence szélénél, hanem ki is pattan a vízből, így megfordulok, s úgy támaszkodok meg, felpillantva a barna szempárba.*
-Kár. Én viszont még maradok, egy kicsit, ha már úszni jöttem le. *felelem, s bár egy részem azt mondja, itt kéne tartanom, a másik felem viszont nemigen tud mit kezdeni ezzel a felforrósodott helyzettel, s talán ezzel ő is így van, ezért akar menni. Mindenesetre addig nem mozdulok a medence szélétől, míg nem megy be az öltözőbe, hátha meggondolja még magát.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-01-25, 1:15 am

*Lehet, hogy igaza van, hogy lesz ez még másképp is, de én ebbe már nem merek hinni, én úgy érzem, hogy mi mindig is meg fogunk állni ezen a határon, ahol most vagyunk, de lehet, hogy már nem is bánom. Végülis, mi annyira mások vagyunk, én pedig már nem akarok mindenképpen kötődni valakihez, jó nekem így, ahogy vagyok, élem az életemet és ha majd úgy alakul, az tesz róla, hogy megváltozzon. Az úszás viszont számomra most elegendő, így úszok oda hozzá, a medence széléhez és már a süteményről is beszélünk, aminél helyesbít is kissé.*
- Igen, a tányéron. *bólintok rá és amikor hallom, hogy jól esett neki, elmosolyodom, de ez a mosoly picit megváltozik, amikor az ismételt köszönést hallom.* - Még egyszer? Még egyszer se köszönted meg... és őszintén szólva picit rosszul is esett. *mászom ki a vízből, így talán most már értheti, hogy nem érkezett el hozzám a levél és talán ezért is voltam picit dühös is rá és morgós, mert adtam neki valamit és még csak egy köszönömre se méltatott. Ideje lenne viszont most már mennem, így csavarom ki hajamból a vízet, majd tekintek is le rá.*
- Kár? Hát nem tudom... azt hiszem, hogy egyre nehezebb rajtad kiigazolódni. *mosolygok rá, majd már el is fordulok tőle, így lépek be az öltözőbe, ahol pár percig ott is maradok, majd felöltözve, a hajamra pedig törölközőt tekerve lépek ki az ajtón, visszatérve az uszodába, ahol Cain valószínűleg még mindig ott van.*
- Akkor hát további jó úszást, szia! *intek is felé kedvesen, majd végül el is hagyom ezt a helyszínt, így térve vissza a Keleti főtoronyba és gondolkodom el mindazon, ami most történt.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-01-25, 1:30 am

*A túlfűtött hangulatot némi úszkálással hűtjük le, majd mikor megállok, a korábban kapott sütemény is szóba kerül. Amikor viszont megköszönöm neki újra, a mosolya más lesz, mint az imént, s hamar kiderül, hogy azért, mert nem kapta meg a köszönőlevelem, mire szemeim összébb is szűkülnek.*
-Nem kaptad meg? Na, csak kerüljön a kezeim közé az az átkozott házimanó, teszek én rá, hogy az iskolához tartozik, ezért megkapja a magáét. *morgom dühösen, mivel tényleg felidegesít, hogy nem lehet megbízni az itteni manókban, vagy legalábbis az egyikben biztosan nem, pedig ennek nem így kéne működnie.*
-Sajnálom ezt a félreértést, a sütit viszont akkor tényleg köszönöm! *mondom neki ismét, bár ez nem sokat javít a hetek óta tartó rossz emlék ellen. Vixi viszont aztán kimászik a medencéből, s ahogy hallom, indulni készül, én viszont még a maradás mellett döntök. Azt azért sajnálom, hogy elég hamar távozóra fogja a lány, viszont mikor a szavait hallom, csak megvonom kissé a vállam.*
-Rajtad sem könnyebb, ha ez megnyugtat. *mosolyodom el én is, majd mivel ő ismét eltűnik az öltözőben, és csak hanyatt fekszek a vízen, s folytatom az úszkálást. Pár percig el is vagyok így, majd szemem sarkából meglátom, hogy megjelenik Vixi, így csak megállok, s ismét lábaimon támaszkodva tekintek rá.*
-Jó éjt Vixi! *köszönök el tőle én is, vörös szemeimmel végigkísérve őt az ajtóig, majd mikor az becsukódik mögötte, egy apró sóhaj után ismét a vízbe vetem magam. Különös találkozás volt a mai, így nemcsak karjaim és lábaim, hanem az agyam is bőszen jár.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-03-17, 1:38 pm

*Egészen jókedélyűen sétálok le az usziba. Nem is tudom, minek örülök, talán csak jól ébredtem. De nem is fontos, a lényeg, hogy jó a kedvem és ezt megünneplem egy kis uszikálással. Nem mondom, hogy túlöltöztem, mert lent úgyis levetem, úgyhogy csak egy papucsot húztam, pólót, meg egy farmert. Belépve az uszodába ezeket be is vágom a sarokba, s elindulok a medence felé. Na nem meztelenül, ne örüljetek, hanem egy fekete Calvin Klein úszógatyában. Kicsit átmozgatom magamat, majd egy íves fejessel bele is csobbanok a vízbe. Feszített tempóban úszni kezdek a másik oldal felé, amit elérve egy bukfenccel megfordulok és visszahúzok a kiindulási pontra, ahol egy kicsit megállok. Már tiszta nyár feelingem kezd lenni, nekem ehhez az úszás is hozzátartozik, amihez nem igazán fűlött a fogam a téli nagy hidegekben, mindössze egyszer. Így azért teljesen más a dolog. Lehúzok még két hosszt, majd lehúzódom a medence aljára egy kicsit. Na nem kincseket keresek, azt eddig még otthon a tengerben sem találtam, mindössze szeretek búvárkodni és egyébként se láttam soha életemben értelmét a víz tetején robogni, mint egy motorcsónak. Az alja valahogy érdekesebb.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-03-17, 1:49 pm

* Nézelődve sétálgatok a folyosón, de nem akarok hazudni, fogalmam sincs róla, hogy merre megyek. Az utóbbi napokban nem igen hagytam el a hálót, mivel még mindig zavar kicsit az új környezet és az, hogy egyelőre nem igazán ismerek senkit. Tulajdonképpen ittlétem alatt csupán egyetlen emberrel találkoztam. Tehát mivel szép az idő és amúgy is unatkozok, úgy döntök, hogy megyek és körbenézek kicsit a kastélyban. Na mármost ezzel nem is lenne probléma, ha nem jutottam volna le egy olyan helyre, ahonnan nem találok vissza, bármennyit is kóválygok. Végül aztán, enyhén kétségbeesve nyitok be egy ajtón, majd belépve csodálkozva nézek körbe. Nem hittem volna, hogy még egy medence is van az iskolában, s szívesen nézelődnék egy ideig még, de ennél van sürgetőbb problémám is.*
- Hahó. Van itt valaki?*érdeklődök, bár nem reménykedek benne, hogy bárki meghallja, hangom ugyanis szokás szerint elég halk. Egyébként fehér szoknyát viselek, világos, kicsit magasabb sarkú szandállal és vajszínű pántos felsővel. Hajam enyhén kócosan omlik a vállamra, orromon pedig ott van a szokásos szemüvegem. Amúgy ruházatom lehet, kicsit lengének tűnik, de nem fázok.*
- Elnézést.*lépek közelebb a medence széléhez, hogy beleleshessek, de szerencsétlenségemre megcsúszok egy kisebb víztömegen és halk sikkantással belecsobbanok a medencébe, míg szemüvegem a földön koppan. S ugyan tudok úszni, de az ijedségtől megdermednek tagjaim, így elkezdek lefelé süllyedni.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-03-17, 1:59 pm

*Valami csobbanást észlelek, s megfordulva egy aktívan süllyedő leányzóval találom magam szemközt. Hát, akkor szuperChris akcióba lép. Sietős tempóban úszom oda a lányhoz, majd a derekánál fogva fel is húzom a felszínre. Amint kibukkanunk a felszínre, kissé aggódva függesztem rá tekintetemet.*
-Jól vagy? *Persze nekem köszönhetően nem fulladt meg, de hát azért elég ijesztő volt a dolog. Csak most veszem szemügyre kissé hogy kit is mentettem meg, s konstatálom, hogy biztos nem úszni készült. Vagy legalábbis még nem.*
-Új fürdőruha-divat? *mosolyodom el kissé, mert hát nem sokan úszkálnak szoknyában meg pólóban. Egy gyors mozdulattal megkapaszkodom a medence szélében, s felhúzom magam ülő helyzetbe, majd neki is odanyújtom a kezemet, ha szüksége van rá. Nem messze tőlünk egy szemüveget is megpillantok a padlón, amit óvatosan fel is emelek, majd az ismeretlen leányzóra pillantok.*
-A tiéd? *Ha az övé, vissza is adom neki, ha nem, akkor visszateszem oda, ahol találtam, de nagy valószínűséggel az övé, mert más nincs itt. Most, hogy senki nem fulladt meg és a nap hőse vagyok, talán itt az ideje bemutatkozni is.*
-Chris Lugano vagyok. Kit tisztelhetek a tehetségesen vízbe potyogó hölgyben? *barátságosan felé nyújtom a kezemet és bízom benne, hogy megtudom, hogy kit mentettem meg az imént, hátha esetleg máskor is szüksége lenne ilyesmire. Nem tehetek róla, én már csak ilyen rendes gyerek vagyok.*
-Elég ijesztő volt az előbbi mutatványod. *Jegyzem meg még mindig mosolyogva. Nem nevetem ki, mert ez mindenkivel előfordul, produkáltam én ennél durvábbat is már és tudom, hogy elég ijesztő tud lenni.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-03-17, 2:13 pm

*Azt hiszem ez ma nem az én napom. Nem elég, hogy amint kiteszem a lábam, kapásból elkeveredek valamerre, de ráadásként még meg is csúszok, mindezt egy medence közvetlen közelében, minek hála szépen bele is zuhanok. A rémülettől pedig annyira ledermedek, hogy úszni is elfelejtek, így már látom is magam előtt a véget. Úgy érzem, mintha valaki megragadná a derekamat, de ezt csak valami furcsa hallucinációnak gondolom, egészen addig míg fejem ki nem bukkan a felszínre. Hatalmas levegőt veszek, s csak ezután próbálom megszemlélni hősömet, de szemüveg hiányában sajnos vajmi keveset látok.*
- Igen, megvagyok. De nem látok.*sóhajtok fel, s kezemet felemelve próbálom megtalálni a medence szélét, de egyelőre csak a srác mellkasát tapogatom, s mikor erre rájövök el is pirulok egy kicsit.*
- Nem igazán úszni szándékoztam.*pislogok, s megpróbálom kivenni a felém nyújtott kéz sziluettjét, amit sokadik próbálkozásra sikerül is eltalálnom, így remélhetőleg ki leszek segítve a vízből.*
- Mi? Á a szemüveg? Igen az enyém.*hajolok közelebb, hogy megnézzem mit is mutogat, majd amint meglátok belőle valamennyit a kezem nyújtom érte, hogy megkönnyebbült sóhajjal akaszthassam vissza a helyére. S mivel végre látok, alaposan megszemlélem megmentőmet.*
- Héderváry Fruzsina vagyok, köszönöm a segítséget.*mosolygok rá igencsak hálásan, hiszen nélküle már valahol a medence fenekén ücsörögnék, meglehetősen kevés levegővel.*
- Gondolhatod én, hogy megijedtem. Ki hitte volna, hogy pont egy uszodát találok itt.*szusszantok kicsit, a most hogy a remegésem is kezd alábbhagyni végre rendesen végig tudom gondolni, hogy mért is vagyok itt tulajdonképpen.*
- Öhm nem tudod véletlenül, hogy merre van az exortus klubhelyiség? Még elég új vagyok itt, szóval..hát eltévedtem.*hajtom le a fejem és pirulok el kicsit szégyenemben, de legalább sikeresen találtam valakit, aki remélhetőleg tudja mi merre van.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-03-17, 2:32 pm

*Sikeresen kimentem a számomra új leányzót a vízből és lassan ki is kecmergünk a medencéből. Én is kissé meglepetten nézek rá, amikor körbetapiz, na nem mintha nem lenne mit tapizni rajtam. Na de hát ilyen nyíltan. Hölgyem! Kedvem lenne valami vicceset benyögni, de végül nem teszem, mert ahogy elnézem, anélkül is zavarba jött rendesen. Kihúzom őt is a vízből és még a szemüveget is megtalálom, amivel végre visszanyerheti a szeme világát. Nem tagadom, kicsit szélesebbre húzódik a mosolyom a leplezetlen tanulmányozásom láttán. Ebből mindig tudom, hogy nem hiába fáradozom. Túlesünk a bemutatkozáson, mire aztán nekem úgy kikerekedik a szemem, hogy félő, kiesik a szép zőőőd szemem.*
-Hú...neked aztán kacifántos neved van. *Nem sértésnek szánom a dolgot, de még életemben nem hallottam ilyen hosszú és számomra kimondhatatlan nevet. Lehet, hogy ezt orvosolni kéne, de aztán erről elfeledkezem, amikor meghallom a meglepettségét. Szóval új. Mintha magamat látnám.*
-Igen, itt sokmindenre nem számít az ember. *Én is tehetségesen tudok eltévedni és meglepődni, ami azt illeti. Meglepődni tudok csak igazán. Kissé felderül a tekintetem, amikor megtudom, hogy szaktársak vagyunk.*
-Én is exortusos vagyok. Ha akarod, visszamegyek veled. *Ugyan eredetileg még nem készültem visszamenni, de ha nagyon siet, akkor szívesen visszakísérem. Olyan kis elveszett. Felpattanok a kőről, majd visszatérek a törölközőmmel, amit Fruzsina...te jó ég, még gondolatba se tudom kimondani. Na mindegy, szóval ráterítek.*
-Tüdőgyulladást ne kapj itt nekem, mert azzal nem tudok elbánni. *Ha menni akar, akkor felsegítem a földről és gyorsan visszahúzom a ruháimat, ha nem, akkor viszont visszacsúszok a vízbe.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-03-17, 2:51 pm

*Szerencsésen megúszom az esetleges fulladást, mivel, egy feltételezhetően már előttem a medencében tartózkodó srác kiment. Fogalmam sincs róla, hogy épp mit csinálok, de csökkent látású lévén reflexből tapizni kezdek mindent. Egy darabig nem jövök rá, hogy mi is az amit épp lelkesen fogdosok, de amint feltűnik, hogy az bizony egy izmos mellkas elpirulok. El se tudom képzelni, hogy most mit gondolhat rólam. Végül aztán sikeresen ki leszek húzva a vízből, s a szemüvegemet is megkapom, így visszanyerve szemem világát.*
~ Helyes!~*bambulok el kicsit, s észre se veszem, hogy már egy ideje leplezetlenül bámulom a srácot. A mosolyát látva viszont kicsit megköszörülöm a torkom és inkább a bemutatkozásra koncentrálok.*
- Magyarországon ez teljesen normális név. De nyugodtan hívj Fruzsinak.*mosolygok rá. Igazából nem lepődök meg, hogy furcsának tartja a nevem, a magyar nevek általában egészen kimondhatatlanok a külföldieknek. Éppen ezért, nem is sértődök meg a kijelentés hallatán.*
- Azt mondod, hogy még sok hasonló meglepetésre számítsak?*nyögök fel. Nem szeretem a váratlan dolgokat, leginkább azért, mert a legtöbb esetben bizony hasonló katasztrófával végződnek az ilyen felfedezések. S ez nem túl kellemes élmény.*
- De jó!*csillan fel a szemem, majd kicsit megrázom a fejem.* - Annyira nem sürgős, főleg, hogy végre nem kell attól félnem, hogy az egyik folyosón kell aludnom.*húzom el a szám. Szívesen maradok még itt beszélgetni, hiszen később lesz akivel együtt mehetek vissza, tehát most hogy nem kell bolyonganom, időm, mint a tenger.*
- Ó köszönöm. De így át fog ázni.*pislogok kicsit meglepetten, mikor megérzem a törülközőt a vállamon. Viszont kezdek fázni, így felhúzom lábaim és a lehető legjobban beleburkolózok a meleg anyagba, ami kicsi termetem miatt egész jól sikerül.*
- Ne haragudj, hogy megzavartam az edzésedet.*szabadkozom, hiszen az akcióm nyilván nem szerepelt a tervében. Na nem mintha direkt csináltam volna, általában kevésbé kellemetlen módszerrel szoktam ismerkedni, de ez is megteszi végül is.*
- Te mióta jársz ide?*kíváncsiskodok, ha nem úszik el rögtön. Persze azért nem akarom túlzottan zavarni, tehát hagyom, hogy úszkáljon néha, de ettől függetlenül azért kérdezősködni is fogok, ha épp a közelben bukkan fel.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-03-17, 3:07 pm

*Valamit nagyon tudok, hogy semmit nem csinálok, de zavarba hozom vele. Hát igen. Mondhatni elég jólnevelt gyerek vagyok, de kicsúszik a számon, hogy egy kicsit bonyolult neve van. Végül aztán megkapom erre a magyarázatot és egy némileg rövidebb verziót is a nevéből. Hát ezt is gyakorolnom kell, de azért így jobb a helyzet.*
-Ja, hogy magyar vagy. Így már világos. Az egy nehéz nyelv. *vágom fejbe magam alaposan. Nem vagyok én olyan kulturálatlan gyerek és hát meg kell hagyni, amennyit eddig hallottam belőle, a magyar nyelv az egyik legnehezebb szerintem. Kis együttérzéssel pillantok rá az elkeseredettsége láttán.*
-Majd megszokod. Az elején nekem is nehéz volt. Néha most is. *Nekem egyébként feltehetően mindig az lesz, de hát van ez így. Engem így kell szeretni. Felajánlom, hogy visszaviszem a klubhelyiségbe, de ahogy állítja nem sürgős, így odahozom a törülközőm, majd visszamászok a vízbe. Kissé felnevetek.*
-A törülközőknek van egy olyan szörnyű szokása, hogy vizesek lesznek. *Ellubickolok én ott a vízben, néha elhúzva és alámerülve, de amikor szabadkozni kezd, mosolyogva könyökölök ki a vízből.*
-Ugyan. Nem vagyok vízibalettos, csak úszkálok egy kicsit. *Szép is lenne itten mutogatnám a víz fölött a szőrös lábaimat. A kecsesség csúcspontja lenne az én lábam. Kissé elrúgom magam a faltól, majd néhány méter után visszahúzódom Fruzsi mellé.*
-Hát igazából lassan egy éve. De évet ismétlek, mert olyan vagyok, mint egy földönkívüli. *Hát ez van. Ciki, de most legalább talán tanulok is valamit és reményeim szerint sikerül majd nem berobbantani a falat legközelebb, ha épp dicsekedni akarok azzal, hogy mekkora ász vagyok. De lehet, hogy csak nem kéne magamat annak éreznem.*
-Gondolom te nem régen jöttél, ha így eltévedtél. *Bevallom, nem egy különösebben kényelmes dolog úszkálás közben beszélgetni, úgyhogy inkább ismét kimászom és elhelyezkedem a leányzó mellett. Úszni máskor is tudok.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-03-17, 3:36 pm

*Amint túlesek a zavarba jövetelen és látásom visszanyerésén, a bemutatkozás is megtörténik, nevem furcsának tartásán pedig már meg se lepődök, hozzászoktam az évek alatt.*
- Igen az lennék. Hát ebben egyetértek, néha még én is összekeveredek.*nem vagyok egy buta lány, sőt, de a nyelvtan elég kacifántos dolog, tehát néha még nekem is meggyűlik vele a bajom.*
- Talán, kivéve, ha mindegyiknél bemutatok egy hasonló produkciót.*bökök a medence felé az esésre utalgatva. Mondjuk nyilvánvalóan nem ez a célom, de nem tehetek róla, hogy kicsit béna vagyok. A klubhelyiségbe egyelőre nem akarok visszamenni, most hogy van idegenvezetőm, jól elücsörgök itt egy ideig.*
- Úgy értettem azelőtt, hogy te használnád.*csücsörítem ajkaimat, mikor hallom a beszólást. Egy ideig nézem az úszkálást, majd eszembe jutva, hogy biztosan megzavartam, bocsánatot kérek.*
- És most elképzeltem.*temetem arcomat kezeimbe. Kívülről látni lehet vállam remegését, de még véletlenül se sírok, inkább hangtalanul kuncogok, ahogy beúszik elém a balettozó srác képe. Nos nem egy szokványos gondolat ez, meg kell hagyni.*
- Mi? Miért?*kilesek ujjaim közül, de még mindig nevetek, bár már nem annyira. A srác egyébként kedvesnek tűnik, így megpróbálok nem túlzottan félősnek és tartózkodónak tűnni, bár teljesen azért nem tudok megváltozni.*
- Valóban nem olyan rég. Talán egy hete.*gondolkozok el. Tulajdonképpen a naplómban fel van írva a pontos szám, de nem hordom magamnál, meg amúgy se olyan fontos ez, szerintem.*
- Akkor te is elsős vagy, igaz?*érdeklődök kicsit, majd mikor leül mellém óvatosan úgy fordulok, hogy rálássak és ne a vizet kelljen néznem. Ahogy ezzel megvagyok ráeszmélek, hogy még mindig nálam van a törölközője, s igazából nem szívesen válok meg a takarómtól, de azért rákérdezek kéri-e.*
- Odaadjam?*emelem meg a sarkát, hogy azért tudja, hogy mit is kínálgatok, majd ha igen a válasz akkor természetesen visszaszolgáltatom a tulajdonát. Ha pedig nem, akkor marad nálam és továbbra is szorosan magam köré csavarva tartom.*

//fagy//

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-03-17, 7:49 pm

//Olvad//

*Mosolyogva megcsóválom. Ejnye ez a lány. Mondjuk nem irigylem. Vannak ilyen emberek, akiket mindig megtalál a balszerencse. Elég rossz lehet. Elúszkálok én, amíg itten beszélgetünk és bizony elég elveszett még a hölgyemény és ha olyan, mint én, akkor nem két nap alatt fogja megszokni.*
-Á figyelj! Egy spontán úszkálás mindig jó. *vigyorodom el vidáman. Vannak ennél csúnyább balesetek is, ő megúszta sérülés nélkül, szóval minden jó. Még a törcsimet is odaadom, mert annyira rendes vagyok, de a jelek szerint ő ilyen aggódós néni, mert félti a törülközőt a víztől.*
-És? Van másik is, ha annyira csontszáraz törülközőre vágyom. *Nem olyan életbevágó az a törülköző és egyébként is, ha elég ideig ücsörgök a medence szélén, akkor megszáradok. No de hát az aggódós nénikkel nem lehet mit csinálni. Folytatja is, mire én el is gondolkozom, hogy milyen durva lenne, ha vízibalettoznék. A probléma az, hogy ő is belegondol.*
-Nem az én hibám, hogy...ömm...nem vagyok egy balerina alkat! *nézek rá szigorúan, majd elvigyorodom. Hát igen....a lábam egy látvány. Nagyon okos fejem lehet, ha ennyire hihetetlennek tűnik, hogy évet ismétlek. Hát elég siralmas, hogy csak annak nézek ki.*
-Nem sikerül még beleszoknom. *Kimászom mellé én is a vízből. Hmm. Szóval egy hete jött. Hát akkor nem csodálom, hogy el van veszve.*
-Igen. Évfolyamtársak vagyunk *bólintok mosolyogva, mire kikecmergek teljesen a medencéből és leülök mellé. A törülközőre csak intek egyet a fejemmel. Hadd maradjon nála, én úgysem fázom, vele ellentétben.*
-Áruld már el, hogy a fenébe keveredtél ide a klubhelyiség helyett! *Most nem azért, mert zavar, vagy valami, örülök hogy itt van, csak hát van néhány emeltnyi különbség a klubhelyiség, meg az uszoda között és el nem tudom képzelni, hogy ezt ennyire hogy lehet összekeverni.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-03-17, 8:13 pm

*Én még a szokványos, ismert környezetben is képes vagyok olyan extrém marhaságokat csinálni, hogy az embereknek a szeme kiesik a döbbenettől, s ha mindezt átrakjuk egy ismeretlen környezetbe, nos akkor teljes katasztrófák történhetnek. Mindenesetre azért remélem, hogy ezen bemutatókat nem mindig emberek előtt játszom el, mert nem szeretnék kapásból a suli legbénább tanulójának szerepében tetszelegni. A kijelentésre csak megemelem a szemöldököm, jelezve, hogy nem értek egyet ezzel, a spontán úszások nem épp az eseteim. De legalább nem sérültem meg és még mindig élek, valamint egy törölközőt is kaptam megfázás ellen, tehát annyira nem is rossz az arány.*
- Akkor rendben van.*bólintok. Nem szeretném, ha ő kapna el valamit csak azért, mert kisajátítom, illetve összevizezem a törölközőjét, de ha nem bánja, akkor nincs semmi gond. A bocsánatkérdésemre aztán érdekes választ kapok, s bármennyire is tiltakozok ellene, sajnos elképzelem a jelenetet, ami heveny nevetőgörcsöt vált ki belőlem.*
- Nos nem, tényleg nem.*próbálok megkomolyodni, de a szigorú pillantás láttán ismét kitör belőlem a nevetés. Szerencsére elég hamar lehiggadok, így ismételten képesnek érzem magam a normális kommunikációra.*
- Értem.*nos ez így nem teljesen igaz, de nem akarok tovább faggatózni. A többire pedig már csak bólogatok, egészen addig, míg meg nem kérdezi, hogy mégis miként sikerült eltévesztenem ennyire a célt.*
- Az az igazság, hogy még reggel sétálni indultam és nem nagyon figyeltem, hogy merre megyek. Aztán mikor elindultam visszafelé, akkor találomra befordultam itt-ott. Ennek viszont az lett az eredménye, hogy teljesen eltévedtem, szóval gondoltam benyitok valahova, hátha találok valakit, aki segít visszajutni. És így kerültem ide.*sóhajtok kicsit. Tény, hogy nem tájékozódok túl jól, de ez azért még szerintem is túlzás. De legközelebb ilyen már nem lesz, a ma bejárt útvonalat ugyanis tökéletesen megjegyeztem. Hiszen végső soron egész okos vagyok, bár legalább annyira szerencsétlen is.*
- Gyakran jársz ide úszni?*kérdezem. Kíváncsi vagyok, hogy vajon az úszás miatt van-e ilyen remek kondiban, vagy más az oka. Erről aztán eszembe jut még valami, amit nem is vagyok rest megérdeklődni.*
- Egyébként, úgy hallottam, hogy van itt a közelben egy város. Van valami megnézésre alkalmas hely ott?*mert hát szeretnék egy kirándulást tenni oda majd valamikor, de előtte érdekelne, hogy mire számítsak. Eközben aztán hátranyúlok és előre húzom vizes hajamat, hogy kicsit távolabb tartva magamtól kinyomkodjam belőle a vizet, hiszen így gyorsabban szárad.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2012-03-17, 8:31 pm

*Végre belenyugszik, hogy az a törülköző nála maradhat. Nem sajnálom tőle, pláne, hogy látszik rajta, hogy fázik is, én meg egy úriember vagyok. Nem sokáig úszkálok még, csak egy csöppecskét, ami nem gátolja azt, hogy tovább dumáljunk. Például rólam, meg a vízibalettozásról. Abban egyetértünk, hogy nem vagyok egy légies pillangó. Pedig helyes pillangó lennék! Hozom a formámat, mert nem hagyom, hogy egy percig is komoly maradhasson. Ma is Tréfa Répát reggeliztem. Végül aztán kikecmergek a vízből, hogy odaüljek mellé és kíváncsiskodjak. El nem tudom képzelni, hogy kötött ki itt a torony helyett, de miután elmagyarázza, megértően bólogatok. Most sem értem.
-Értem. *Nem akarok azért teljesen idiótának tűnni, még akkor sem, ha az vagyok. Szórakozottan kezdem rugdosni magam előtt a vizet. Nem unatkozom, ne tessék félreérteni, csak vízbe lóg a lábam. Muszáj.*
-Hát azt nem mondanám. De ha jó az idő, akkor szeretek néha pancsolni. *Ennek a pocsék szövegnek az az eredménye, hogy végül én kezdek el röhögni, mint valami eszement, mert a pancsolásról mindig copfos szőke kislányok jutnak eszembe. Vajon jól állna a copf? Talán inkább nem kérdezem meg, szerintem jobban járok.*
-Igen, az Mystral. Annyira nem ismerem, de azért van ott ez-az. Elvihetlek valamikor, ha szeretnéd. *Nézzétek már, milyen segítőkész vagyok. Erről egyébként nem tehetek. Olasz vagyok és ez valahogy nálunk így működik. Mi szeretjük és tiszteljük a nőket. És nagy az orrunk. Na jó, nekem azért annyira nem, de ez a dédnagyapámnak köszönhető, aki igazából svájci. Sapka.*

» Sayra játszótere az óceán alatt
» Titkos börtön a Mysterio alatt