Kacskaringós folyosók

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-04-13, 9:57 pm

*Valóban újabb bűbáj hagyta el a számat, hiszen csak nem hagyhatom szegény fiút örök időkig itt heverni a földön. Mert hogy a sóbálványátok addig nem oldódik fel, amig valaki fel nem oldja. Igy nem csak egy két percig ücsörögtünk volna hulla csendben, hanem akár reggelig, amig nem téved erre valaki. De azért ennyire hülye nem vagyok, igy elég hamar feloldottam a srácot. Persze remélem, hogy ezek után nem fog rám támadni, esetleg nem derül ki, hogy ő egy mumus vagy valami hasonló. A fiú lassan feláll és ecsetelni kezdi részletesen azt, amit Aysha már hallott, habár nem ilyen részletesen. Majdnem tátott szájjal hallgatom a dolgot, habár azért vigyázok, hogy utána ne kelljen az államat felkaparnom a földről.*
-Oh *nyögöm ki, mert álmomban sem gondoltam volna, hogy a srác azért rohant utánam, hogy megvédjem. Egy ideig nem igazán tudok mit mondani, majd végül bólintok egyet.*
-Hát... Köszönöm. Igazából... Nem hiszem, hogy a Démon Nőnek ártott volna egy sóbálványátok *jegyzem meg, majd elnevetem magam és elteszem a pálcám. valóban a nőcinél valószinű, hogy ne mezzel próbálkoztam volna. De talán most azért használtam ezt, mert bennem volt, hogy esetleg diák is futhat utánam, akit nem kellene egyből kinyirni. Talán tudat alatt nem akartam valami erősebb bűbájt használni. A kérdésre azért meglepődöm, miszerint honnan tudom a nevét. nocsak. Talán nem csak nekem ilyen rossz a memóriám. Értetlenül nézek a srácra, majd mintha egy idiótához beszélnék, elkezdem ecsetelni, hogy bizony már találkoztunk egyszer a Belső kertben, valamint a karácsonyi bálon is felkért egyszer táncolni. De úgy tűnik, hogy erre csak én emlékszem ő nem. De hát ez van. végül is...*
-Aysha vagyok *mutatkozom be ismét, hátha ő ezek után sem emlékezne nevemre és az arcomra.*
-Szóval rohantál, hogy megvédj engem? *kérdezem titokzatos mosollyal az ajkamon és Sverkir szemébe nézek.*
-Ez kedves...

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-04-13, 10:07 pm

- A szép lányoknak kijár a lovagok áldozata. És te csillagokat megszégyenítő szépséggel rendelkezel. Bizonyára rengeteg udvarlód van. *Halkan kuncog pár sort. A csaj vagy pasifaló lehet, vagy pedig a pasik futnak utána. Végülis neki mindegy.*
-Ayesha. Szép néz. Homáloysak az emlékeim a karácsonyi bállal kapcoslatban. De ha táncoltunk, akkor nagyon sajnálom, hogy iylen feledékeny vagyok.
*Igazából minden nagyobb létszámú társadalmi eseményről homályosak az emlékei kb. egy hónaptól régebbiek esetében. Ekkor szakították ki belőle a régi személyiségeit, akkor fehéredett ki a traumától a haja, és ekkor alakult ki az új személyisége. Ami leginkább egy kiváncsi a világot megismerni vágyó és tudatlan kisgyerekére emlékeztet bárkit.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-04-13, 10:17 pm

*Hallgatom a fiút, ahogy elkezdi ecsetelni, hogy milyen szép is vagyok és hogy lovagok és hasonló. Nem igazán szeretem az ilyen lovagias dumákat, de a fiú hangja valahogy megérint és el is mosolyodok. E nálam persze alap dolog, mert igyekszem rengeteget mosolyogni. Igen sokat változtam az elmúlt pár hónapban és a változásba ez is beletartozik, hogy kicsit nyilt vagyok és többet mosolygok. Ez persze jó, hiszen igy a szépségem is kicsit felszabadul. Ahogy ezt Sverkir is megjegyzi.*
-Köszönöm. Nos udvarlóról nem sokról tudok...*mondom és kicsit bele is pirulok, majd megvonom a vállam. végül is mit kell ebbe belepirulni? Frankón nem tudok senkiről, akit esetleg érdekelhetnék. Talán az iskolai pletyka miatt. Érdekes, hogy Sverkir fülébe még nem jutott el a dolog. De remélem nem is fog. Habár ahogy elnézem a srácot még nem hallotta azokat a bizonyos "iskola ribanca" és társai pletykákat. Aminek nagyon örülök. *
-Semmi gond. Mikor a Belső kertben találkoztunk, akkor meg én nem emlékeztem rád *jegyzem meg és ismét megvonom a vállam. Most veszem észre a furcsaságot, vagyis Sverkir haját.*
-Neked mi történt a hajaddal? Nem vörös volt? *kérdezem elcsodálkozva a dolgon, hiszen tisztán emlékszem, hogy a fiú haja hosszú volt és vörös. De persze lehet hogy tényleg én emlékszem rosszul. Habár ez feltűnt volna...*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-04-13, 10:41 pm

- Kölyökkori festékhiány. És feketemágus családban azonkívül észak aurópai nemesi családba születtem elég trauma ez bárkinek, ahhoz, hogy elveszítse a haja színét. *Meséli mosolyogva. Nem érdekli miylen volt a haja, nem emlékszik rá mikor lett iylen és miért. Azt tudja, hogy régen vörös volt, azt is, hogy a tűzvész előtt élénkvörös, de aztán megfakult, mostanra meg teljesen fehér lett. Nem érdekli, Apróságoknak gondolja ezt. A régmúltból minden külsőségét elhagyta, még koponyás nyakláncát is letette, hogy semmiképpen sem ismerhessék fel. Az iskolai pletykák nem érdeklik. Ő mindnekit maga akar megismerni. A pletykák sokszor rosszinudlatúak, féltékenységből táplálkoznak. Ő erre nem kiváncsi. Inkább szán rá időt és megimseri az embert úgy ahogy van amiylennek ő magát neki mutatja.*
- A reakcióidból arra kell következttnem, hogy nincsen udvarlód. Ami nagyon meglepő. Miért van ez?
*Nem dől neki a falnak, bár egy mozdulattal elindult feléje, de idejében eszébe jutott, hogy az nyirkos.*

//fagy//

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-04-13, 11:29 pm

//Srácok, pls, ha nem játszatok már, írjatok egy "fagy"-ot a hsz végére. Most módosítottam Sverkir hsz-ét, mert úgy is hallom, hogy megy mára és Aysha-nál is látom, hogy jó ideje nem írt.//

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-04-14, 12:43 pm

//Olvad!//

*Valóban meglepődök azon, hogy Sverkir haja fehér lett. Elég feltűnő dolog, nekem mégis csak most esett le, hogy mi olyan más rajta. Persze nem csak a haját néztem meg, hanem az egész srácot. Egy apró kis mosollyal nyugtázom a dolgot, majd végül kibukik belőlem a kérdés, hogy miért is fehér a haja, hiszen vörös volt. Sverkir magyarázatot ad rá, habár nem igazán értem a dolog. Gyerekkori festékhiány?hiszen pár hónappal ezelőtt még vörös haja volt. De ezt a választ úgy veszem, hogy nem akar róla beszélni, szóval nem is faggatom. végül is annyira ne érdekel, egyszerűen csak furcsa. Na de elvonatkoztatok ettől és megszokom a fehér haját. Végül is nálam a szem a lényeg, így most is Sverkir szemébe temetkezem. Hallgatom a magyarázatát, amire elnevetem magam. *
-Mi bajod Észak-Európával? Én is londoni vagyok. És szerintem baromi jó hely.Habár kicsit hideg és esős, amit utálok, de azért szeretem. Vagy legalábbis elviselem *jegyzem meg kissé elgondolkodva, de a mosoly nem tűnik el az arcomról. A következő kérdésre kissé félrenyelek és köhögök egypár sort, majd meredten nézek a fiúra.*
-Valóban nincs udvarlóm. De nem tudom, hogy ez miért van...*oké,hazugság a köbön, de most nem izgat. Úgy tűnik, hogy Sverkir még nem hallotta a pletykákat, amiért hálát adok az égnek, hiszen lehet, hogy a"Nagy Férfifaló Ayshának" a közelébe sem jönne. ami azért igen kár lenne, mert Sverkir most teljesen más, mint régebben és ez tetszik.*
-Hogy miért van ez? nos ezt talán a hímneműektől kérdezd meg *nevetem el magam és én nem törődvea nyirkos fallal,nekidőlök. amit persze utána meg is bánok,mert felszisszenek és el is ugrok a faltól.*
-A francba, ez hideg...*morgom és hátranyúlok és morcosan tapasztalom hogy nem csak hogy hideg,de nedves is,így hála a falnak az ingem is kissé átnedvesedett.*
-Bakker...*motyogom.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-04-14, 12:52 pm

- Na sebaj, akkor majd megkérdem hímtársaimtól, mi kivetni való van benned. Bár eddig én egyet sem fedeztem fel. Lehet csak én vagyok vak? *tekintete oylan, mintha komoylan eltűnődne, közben igazából csak játszik. Mikor a lány nekidőlk a falnak, majd ijedten konstatálja, hogy az bizony nem kevéssé hideg, és nyirkos, csak egy röpke szót sem ejt meg, majd lekanyartjí válláról köpenyét, ami földi ér, és normál esetben hó fehér, de most kissé piszkos, zöld és barna foltok éktelenkednek rajta. A lány felé nyúl, és a vállára próbálja teríteni a ruhadarabot. Inkább elmerül a lány szépségébe.*
- Az általam elhangzottak után tovább akarsz még menni? Bár nem hsizem, hogy bármit is találnánk. Tutira a járat már megszűnt létezni, abban sem vagyok biztos, hogy nem csak egy dimenziós átjáró volt. vagy valami hasonló. De ha tovább kaarsz menni, akkor inkább javaslom, hogy elkísérjelek. Biztosabb szerintem, ha nem egyedül közlekedik itt az ember.
*Vált vissza a korábbi témára, kissé nyomasztja a hely, próbálja lebeszélni a lányt róla, sőt célozgat, hogy inkább máshova is mehetnének, de ha mégis a tobvábbhaladás mellett dönt, akkor viszont nem akarja egyedül engedni.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-04-14, 1:05 pm

*A válaszom úgy látszik komolyan elgondolkoztatja a fiút, ami mosolygásra késztet. elnevetem magam, majd várakozóan felvonom egyik szemöldökömet. Végül meg is kapom a gondolkozás tárgyát, miszerint Sverkir majd megkérdez más hímegyedeket, hogy mi is a baj velem. Erre kicsit elszontyolodom és motyogva hozzáfűzöm:*
-Nem hiszem, hogy bárki is jó véleménnyel lenne rólam. De próba-cseresznye... *Bizony idióta voltam és a falnak dőltem. Ami viszont nedves volt. Hurrá. Kiráz a hideg és ismét feláll a szőr a karomon. Nálam ez a fázás jele. Libabőrös is lettem, ami igen kínos. Végül Sverkir rám teríti a köpenyét, ami jó meleg és bizony nagyon jól esik. Rámosolygok, majd kicsit megköszörülöm a torkom és ránézek.*
-Köszönöm, de így te fogsz megfázni, nem gondolod?*jegyzem meg és eszembe jut a sötét folyosó, ami nedves, nyirkos és hideg. Most valahogy valami kandallóra vágynék vagy valami hasonlóra. Eszembe is jut a tanulószoba. Ott igen nagy kandalló van és kellemes hely. Mikor épp nyitnám a számat, Sverkir kezd bele a beszédbe, hogy ne menjünk tovább, mert csak veszély várhat ránk és ilyenek. Melegen rámosolygok, majd kissé elnevetem magam.*
-tudod pont arra gondoltam, hogy mi lenne, ha felmennénk a tanulószobába? Ott van egy hatalmas kandalló és egyikünk sem fázna meg *magyarázom a fiúnak, majd ha rábólint, akkor elindulunk a tanulószoba felé.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-05-10, 2:21 pm

*Halk léptek törik meg az iskola egyik folyosójának csendjét, a léptek tulajdonosa pedig nem más mint az inflatus ház magisztere, a férfi mostanában egyre többet gondolkozik a múltban történteken, valamint Nathaniel emlékein gondolkozik. A fiú sokat látott, olyan részleteket amire ő mág csak fátyolosan emlékezett. Nyugodt lassú léptekkel halad végig a kacskaringós folyosókon. Hogy merre vagy honnan jött? Nem tudni, lehet egyszerű séta is de az is lehet hogy valami dolga volt lent a barlangrendszerbe. DE ezt elég neki tudni hiszen ő van most itt. Szemeivel néha néha komoran felméri a folyosót, ami most csendes, és kissé rideg is*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-05-10, 2:26 pm

*Úgy tűnik, hogy minden teljesen normális és egy kicsit se furcsa az, amit lát a magiszter. A fáklyák fénye még mindig tisztán bevilágítják a hosszú folyosót és a pókhálók is továbbra is ott díszelegnek a falakon. Ekkor viszont valami történik. Kissé furcsa zaj, mint ha nyikorgás lenne. Hogy ha Demien még tesz körülbelül 10 métert előre, akkor bal oldalán láthat egy furcsa kis rést a falban. Nincs nyitva, de mint ha mögötte egy járat rejtőzne. Egy nagyobb tégla van alul beljebb tolva, de még nem enged utat senkinek se, még is feltűnő lehet annak, aki hallotta az előbbi hangot és akinek tekintete oda téved.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-05-10, 2:34 pm

*A férfi gondolataiba temetkezve halad tovább a folyosón. Bár lehet hogy félig nem evilágon jár, de érzékei még mindig élesen figyelik a körülötte lévő folyosót, így a fura nyikorgást is bizony meghallja, amire egy pillanatra megáll és fülelni is kezd. Elég furcsák a hangok, van pár olyan ami semmit nem jelent, hiszen az öreg falak között sok helyen befújhat a szél vagy a vízhang megcsalhatja az ember fülét, de van ami igen. A férfi tovább haladtakor észre is vesz valamit, ami rögtön felkelti a figyelmét. Egy rést a falon. Kicsit közelebb áll hozzá, majd tekintetét áteresztve a résen, vizsgálódni is kezd. ARca még mindig komor*
~Erre a helyre nem emlékszem~*sejlik fel benne, a gondolat, és tekintete is kicsit furcsábbá válik. Nem sokat teketóriázik annyira hátra áll hogy a lehetséges törmelék ne repüljön az arcába, majd a rés felé irányítja a pálcáját, és pöccint felé egyet. Ha minden jól megy, és nem védi a helyet valami mágikus védő varázslat, a fal berobban. Ő maga a benyomott téglát nem figyelte.*
-Lássuk mit rejtesz...*mondja alig hallhatóan, és átlépve e törmelékek felett, a járatba lép. PErsze ha a robbantás sikerül*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-05-10, 2:42 pm

*A férfi varázslata sikeres volt, így egy hangosabb dörrenés hallatszik és a fal mint ha megnyílna a magiszter előtt. Nem esik darabokra, hanem inkább kinyílik, akárcsak egy ajtó. És hogy ez hova vezet? Még nem igazán lehet tudni, mert egy kis, talán 3 embernek elegendő hely van bent. Nem világít se fáklya, se semmi, mindent csak falak vesznek körül, de hogy ha Demien jobban figyel, akkor a szemben lévő fal mintha átvilágítana és valami vöröses fényt engedne át. Ez vajon a valóság? Vagy mindez csak hallucináció?*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-05-10, 2:59 pm

*Úgy tűnik a varázslat sikeres , bár ahelyett hogy a rés berobbant volna egyszerűen csak kinyílik. A férfi kicsit furcsálva ráncolja össze a szemöldökét, de nem tesz hangot a gondolatainak, miszerint kezd furcsa lennie a helyzet. LAssan belép, és szemeivel körbe tekint az amúgy vaksötétbe burkolódzott folyosón. A pálcáját lassan előre nyújtja aminek a végén apró fény villan meg így talán több esély lesz arra is hogy jobban megnézhesse magának a folyosót. Jó széles, és úgy tűnik veleéig sötét. Nem olyan mintha ez most épült volna valami ősibb lehet talán az iskola első múltjából. Demien nyugodt léptekkel halad előre, pálcájával körbe mutatva bevilágítja a helyet. Kicsit halad és mikor már azt hinné nincs itt semmi, ekkor veszi észre hogy az egyik részen különös vöröses fény világít át a falon. Csupán lassan közelebb lép, majd kezével végig húz rajta. Kíváncsi hogy meleg e. Ha nem egy kicsit neki feszülve megpróbálja benyomni a falat. Ha nehezebb anyagból van akkor még ráér varázsolni, kíváncsi hogy mi lehet ez az egész de talán ha végig megy rajta rájön.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-05-10, 3:11 pm

*Az ajtón besétál a férfi és egy nagyon kis helyégre kerül. Ahogy viszont beér, az ajtó becsukódik mögötte és így teljes sötétség borul a professzorra, de csak addig, amíg meg nem jelenik az az apró fény a pálcája hegyén. Ahogy viszont Demien nem tud megmozdulni, azaz nem igazán tud sehová se menni, az a fal, amelyből a piros fény tört elő és nem meleg, hanem jég hideg, kissé remegni kezd. Az volt a cél, hogy idehívják ezt a férfit, aki most, hogy itt van, megkaphatja az ajándékát. A fal berobban hát előtte, ezernyi kis darabot bocsájtva ki magából és a férfi elé egy olyan helység tárul, ahol nemrég még jó pár diák is járt. Abban a teremben van, ahol Sayra életre kelt. Mindenütt vér, bár már alvadt, viszont középen, a pentagrammában ott fekszik egy gyermeki holttest, nem más, mint Victoriának, Sideris kishúgának teste. A kicsinyke, törékeny lány most meztelen, testén ezernyi vágásnyom díszeleg és szemei hófehérek. Vic teste többé már nem fog megmozdulni és látszik rajta, hogy már több napja halott. Talán azóta, amióta a diákok segítségével visszatért az a démoni nőszemély. *

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-05-10, 3:24 pm

*A fal nem meleg, jéghideg, fura, hiszen a fény mögötte, eléggé meleg színekben pompázott, amikor viszont remegni kezd, a férfi lassan elengedi, és hátrébb lép egy lépést. A fal pedig apró darabokra robban. Demien egy pillanatig a szeme elé kapja a kezét, majd lassan le eresztve, a törmelékeken átlépve belép a terembe. Mindenütt vér... A férfi szeme lassan körbe járja a termet, arcán komorság uralkodik*
-Szóval itt keltél életre *suttogja maga elé, mikor szemei keresztüzébe, egy emberi alak kerül, egy kislányé... A férfi arca azonnal elkomorodik. Látta már Sideris hugát így nem nehéz kitalálni hogy a kis test kié lehet, és a férfi arcára talán most hosszú idők elteltével, szomorúság költözik. Lassan közelebb lép a testhez, megnézve a sebeket, majd kezével végig simít az angyali kis arcon, majd finoman letakarja a szemét a tenyerével. A férfi szeme is lecsukódik egy pillanatra, és arcán a düh jelei látszódnak*
~Miért kellett egy ártatlan gyereket feláldoznod, hiszen még alig élt.... ezt még megkeserülöd....~*egy pillanatig még így marad, kezét a lány hideg fején tartva, majd levéve a talárját finoman a test köré csavarja és karjaiba véve felemeli a kislányt. A férfi dühös.. és csalódott is. Nem tudta betartani az ígéretet amit Siderisnek tett, hogy nem lesz semmi baja a hugának, aki még élete hajnalán távozott az árnyékvilágba, ki tudja milyen kínok között. A kislánnyal a karjába hagyja el a helyiséget, miközbe azon gondolkozik hogy fogja ezt elmondani a Cruorises magiszternek*
~Ha kell a pokolba is követni foglak te szörnyeteg.....nem marad nyugtod még a halálba se~*a férfi ígéretet tett magába és kőkemény arca, nem úgy látszik mintha ez csak légből kapott ígéret lenne*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-05-10, 3:32 pm

*Ahogy a férfi felemeli a lány testét, mint ha valami földöntúli kacagás hallatszana a falak közül. Tehát Sayra direkt csalta most ide Demient, hogy ő találjon rá a testre és ez által okozzon bánatot majd a férfi Siderisnek. A démoni nő itt van a kastélyban, de hogy pontosan hol is, azt nem lehet tudni, de biztosan majd elő fog kerülni a napokban, mivel mindenképpen meg akarja ölni a Cruoris ház magiszterét. Nem elég, hogy elvette tőle a húgát, bosszút fog állni Demien miatt és a férfi se fogja megúszni. A fal ismét kinyílik előtte, ezzel elengedve a férfit. Most nem támadástól kellett tartania a magiszternek, más cél miatt került ebbe a terembe, ahol az élesztés és egyben a gyilkolás történt. Egy gyermek élete egy démon életéért. Milyen tökéletes alku.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-05-10, 3:36 pm

*Amikor meghallja a kacagást, egy pillanatra borostyán szemei, lassan körbe járják a falakat, arcán egy kisebb fintor jelenik meg*~nevess csak ameddig megteheted~*bizony bár nem mutatja ki, a férfi csalódott, szomorú, de legfőképpen dühös. Tudja most már hogy a kirakósban hol volt a helye, és milyen hírt kell átadnia Siderisnek, ahogy azt is tudni fogja hogy a nő hogy fogja fogadni. Sayra az életükre tört, és valószínűleg többet akar még ártani. Ez még csak a kezdet, és ezt a férfi is tudja, de most nem áll meg, csupán komor léptekkel elhagyja a termet, a kislány testével*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-06-13, 11:15 pm

*Jó kérdés lehet, hogy mit keres egy ilyen szép lány pont az óceán alatti sötét folyosón, ahol még csak nem is ég minden fáklya, de aki ismeri Mordanat, az nem lepődik meg rajta, hogy az albinó itt tengeti mindennapjait. Ahogy szokott, most is teljesen feketében van, ezzel ellensúlyozva hófehér bőrét és haját. Na de bővebben egy acélbetétes van a lábán, hosszú bőrnadrággal és felül egy fűzős felsővel, mely szépen megmutatja kerek domborulatait és karcsú, hófehér derekát. Nem, nem kihívó ez az öltözet, inkább elegáns és vonzó, de még se olyan kurvás fazonú, mint amiben annyi csitri mászkál. Nehéz léptei visszhangot vernek a folyosón, de a leányzót ez egy kicsit sem érdekli, mivel tökéletesen békésnek talál mindent. Na meg ha gond lenne, őt hol érdekelné? Nem igazán számít neki itt senki, hiszen csak Mordred van neki, senki mással sincs igazán jóban, de ellenségei sincsenek. Tanársegéd, valamilyen szinten muszáj normálisan viszonyulnia a diákokhoz, de a tiszteletet már sikerült kivívnia náluk, legalábbis eddigi tapasztalatai azt mutatják.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-06-13, 11:24 pm

*Sötét, de mégis nehéz léptek verik fel az iskola folyosójának csendjét. A léptek gazdája pedig nem más mint a nem régen érkezett Sairus, akin ma egy hosszúkás bőrkabát, fekete pólóval, és nadrággal, valamint egy acélbetétes bakkancsal, aminek egy fordított kereszt van a sarokrészénél, lepte meg magát öltözködésül.. A fiú nem igazán tud megülni egy helyben, viszont hogy valaki mással játná körbe, ezt a sötét és számára mégis oly gyönyörű helyet? HÁt azt már nem. A fiú felfedező alkat, de a saját tempójában, szép nyugodtan halad végig most is, a szinte kivilágíthatatlan folyosón, kezével finoman súrolva a kemény, rideg falat is, orrán, mélyen beszívva a lenti, hűvös levegőt. TEtszik neki ez a hely, mondhatni otthon érzi magát, ez a sötét pont elég neki hogy el tudjon gondolkozni az élet nagy dolgain, és még azon hogy mi legyen a jövőbe. Viszont ahogy halad úgy tűnik elméje túlságosan is elkalandozik, valamelyik más létsíkon, ahova senki mást nem enged be, és bizony nemsokára feljebb emelve a fejét, a fura padlóról, meglátja az éppen előtte jövő lányt, az egyik kanyarba. Egy gyors oldal kilépés, mielőtt még neki menne, de pillantásával végig kíséri a másik útját, majd kiegyenesedve megáll*
-Szép estét a hölgynek...... nem hittem volna hogy ezen a sötét folyosón ilyenkor is járkálnak........*nézi meg jobban a lány arcát majd fejezi be*
-Diákok....*hangja továbbra is rejtelmesen hűvös marad miközben lassan közelebb lép a másikhoz, persze nem túlságosan közel, és sápadt, de mégis erősnek tűnő kezét a másik fele nyújtja*
-Egyébbként Sairus Macrain...*mutatkozik be, miközbe szeme kissé semmit mondóan, Mordana szemébe néz. Nem igen lehet megmondani hogy mit gondol, a fiú ezt már megtanulta elrejteni. A sok éjszakába nyúló vacsorákon, és bálokon akár a legádázabb ellenségeivel is képes volt vidáman, mondhatni, barátian elbeszélgetni, még ha utálta is őket, és legszívesebben elvágta volna a torkukat*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-06-13, 11:40 pm

*Eleinte teljes a sötétség szinte és még csak mást zajt se hall a saját léptein kívül, egészen addig, amíg pár perc el nem telik. Mintha tompa léptek zaja ütné meg a fülét. Igen, tudja, hogy elég sok bakancsba sétáló fazon jár ide, de még is szíve egy pillanatra megdobban ahogy Mordredre gondol és reménykedik benne, hogy talán kedvesét látja. Megáll, fülel, de végül még is csak tovább indul, kezeit lazán maga mellett lógatva. Amikor viszont a kanyarodós részhez ér, szinte súrolja a fiú kabátja a hófehér bőrt, mivel nem rögtön tér ki az útból. Mordana meg is áll, majd kissé kérdőn emeli fel fejét, úgy nézve a fiúra. Igen, hasonló a fiú, ezt már látja rajta, de mivel ő nem kedves, így egy picit se fog másképp viselkedni vele, mint a többiekkel.*
- Szép lenne az este, hogy ha nyugodtan tölthetné az ember. *apró sóhaj hagyja el hófehér ajkait, majd szembe fordul a fiúval és vörös szemei annak fehér arcát fürkészik.*
- De már kezdem megszokni, hogy itt az ember mindig belebotlik valakibe. *észreveszi a felé nyújtott kezet, de nem fogja meg rögtön, kis ideig vár, mint ha azt döntené el, hogy elég méltó-e ez a srác arra, hogy kezét érintse, majd végül lassan belehelyezi ki kacsóját a másik kezébe.*
- Mordana Liward vagyok. *egy apró biccentés, mely mellé kissé meg is szorítja a srác kezét és végül kihúzza hófehér tappancsát a másik nagy keze közül. *
- Most, hogy túl vagyunk ezen a semmit se jelentő bemutatkozáson én folytatom is az utam. További kellemes estét Sairus! *szólal meg továbbra is hűvös hangon és mivel holnap így is úgy is órát kell tartania, tehát vagy két órán keresztül össze lesz zárva egy csomó diákkal, akiknek a szerencsétlenebbnél szerencsétlenebb kérdéseire kell majd válaszolnia, egy cseppet se hiányzik neki most egy unalmas társaság. Nem ismeri a fiút, ez tény, de nem is akarja megismerni! Egész élete alatt jól elvolt egyedül és bár Mordred első találkozásukkor felkeltette az érdeklődését, az még is különleges alkalom volt, még egy ahhoz hasonlóval nem is volt még szerencséje és nem is valószínű, hogy lesz.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-06-14, 12:00 am

*A fiú nem gondolta volna, hogy a jó, vagy éppen rossz szerencse még egy diákkal hozza össze, főleg egy ilyen elhagyatott helyen, mint ez a folyosó. Lerí róla a sötétség, és a kietlenség, kb a maguk fajtához illő hely ez, mondhatni meg is dobogtatja a fiú szívét hogy saját szemével is megszemlélheti, annak az épületnek minden egyes porcikáját amiről oly sokat hallott, és vágyott is ide. Viszont a lány kissé hirtelen jött, és így éppen hogy el tudta kerülni. Észre veszi a tekintetet, de az ő komoly, kissé fürkésző szemei nem változnak túlságosan, csupán csak akkor amikor elkezd beszélni. Hangja lágy, de valahol mégis érződik benne, a fensőbbrendűség érzet, és az arisztokratikus közöny is, amit bár nem a lány fele irányít ez könnyen félre érthető lehet*
-Azt hiszem szívemből szólsz, bár az eddigi este, mondhatni nyugodtnak számított. Főleg itt ezen a.....*kicsit körbe néz, tekintete végig szalad a sötét folyosón*
-Roppant nyugalmas helyen... netán te is azért vagy itt?*kérdezi, lágy, mégis korához képest, mély hangon. A fiú hangja elég hamar elkezdett mutálni, mondhatni majdnem olyan mintha egy felnőtt férfi szólalna meg. Egy felnőtt, hűvös de mégis valahol doromboló hang*
-Velem még nem fordult elő olyan sokszor.... mondhatni a belebotlás is csak most majdnem.. sajnálatos baleset lett volna*nyújtja ki a kezét, és figyeli ahogy a másik mintha gondolkozna. A fiú időközben előre nyújtja a kezét, tekintetével továbbra is fürkészően várva hogy a lány kezet fogjon vele. Kicsit olyan mint egy kőszikla a homájba, de őt nem zavarja*
-Nos? Azt hiszem hogy egy ilyen kis formaságon nem kell annyit gondolkozni, nem bántok , ameddig nem érzem szükségét*mondja kicsit szemeit jobban össze hunyorítva, hallk hangon, melyet felerősít a folyosó vízhangja. Nem mozdul addig ameddig a kéz a kezéhez nem ér, s akkor bizony finoman meg is rázza azt*
-Ez esetben örvendek... Ms Liward*mondja egy apró bólintás kíséretében, hangjába továbbra is szokatlan hűvösséggel vegyített öröm... hallatszik, mintha mulattatná valami. Végül kezeit leereszti maga mellé, és pillantása is jobban enged*
-További szép estét....*köszön el a lánytól, és figyeli ahogy távozni készül, feje automatikusan tekeredik válla felett, figyelve a másikat*
-Ha nem tévedek te vagy az egyik Tanársegéd a kettőből aki itt tanít... Ahogy elnézlek, a hófehér albínó bőr, ami egyébként mutagén szervezetnek is nevezhetnénk talán egy bizonyos ösztrogén hajlamot is hordozhat magába a dolgok megismerésével, és biologiájával kapcsolatosan... Te vagy a méregtan tanár?*teszi fel végül az egyértelmű kérdést, melyet bizony hallkn de hűvös szavakkal igen csak körül járt. És hogy honnan sejti hogy TS? Azt nem nehéz kideríteni, elég ha véletlen elmegy egy egy terem előtt, vagy beszél a magiszterével, akik úgy sem titkolják el a neveket, utána pedig csak elég találkozni velük. Szavai sötéten lógnak a levegőbe, a fiú félig megfordult pozícióba kérdőn nézi a lányt, de nem mozdul meg. Azt már nem, hogy ő menjen bárki után. Kicsit fura ismerkedési módszer de valószínűleg, a többiek 90%a is ugyan ezt fogja átélni akikkel találkozott.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-06-14, 12:14 am

*Természetesen nem lehet most se szerencséje ennek a leányzónak, így összefut egy olyan diákkal, akit nem ismer. Az órákon se látta még, így végképp nincs kedve jópofizni, de úgy látszik, hogy nincs túl sok választása. Így hát ahogy kikerülik az ütközést, amelybe a lány is belesegít, mivel szinte arrébb suhan, pár szót váltanak is egymással.*
- Szeretem az ehhez hasonló helyeket. Igen, megnyugtat, akár egy temető vagy egy laboratórium. *húzza lassan mosolyra ajkát, miközben továbbra is a fiút nézi. Nem igazán foglalkozik azzal, hogy kinek képzeli magát Sairus, mivel itt egy senki! Mordana viszont valaki, így ő joggal lehet olyan, amilyen, bár ezt nem szokása kihangsúlyozni, még is ha szükséges lenne, megtenné. Látja a felé közeledő jelet, de nem viszonozza rögtön a gesztust. Ahogy végül megindul kissé hűvös keze a fiú keze felé, hallja is annak szavait, amire egy gúnyos mosoly a válasz.*
- Szerintem semmi félnivalóm se lenne tőled, ahogy másoktól se. *tudja le ennyivel a dolgot, majd végül megtörténik a kézfogás is és a bemutatkozás is. Kissé meglepi a név, ahogy szólítják, de nem mond rá semmit, hiszen már kezdi megszokni az utóbbi időkben. Végül eleresztik egymást és a lány már távozna is. Teszi is pár lépést, majd ahogy a srác ismét megszólal, megtorpan, de nem fordul még meg, úgy hallgatja végig Sairus szavait.*
- Rendkívül okosnak képzeled magad... *szólal meg kissé halk, majd hogy nem suttogó hangon, míg meg nem fordul a fiú felé, de ő maga se közelít, esze ágában sincs. Minek tenné? Neki ez a pár méteres távolság is tökéletesen elegendő.*
- Miért kérdezel olyat, amire tudod a választ? Szerintem teljesen értelmetlen... *kis szünetet tart, majd felsóhajt.* - Már alig várom, hogy az órámon is feltegyél hasonló okos kérdéseket... *ajka ismét mosolyra húzódik, de ez egy cseppet se nevezhető kedvesnek. *
- Ajánlom, hogy készülj holnapra, mert különben nem fogsz túl nagy örömmel távozni az órámról. *már tudja, hogy ha Sairus bejön az órájára, ő lesz az, akin be fogja mutatni a holnapi mérgét. Mulattatja ez a gondolat, nagyon is. És hogy visszaélne helyzetével? Meglehet... na és? Kit érdekel... senkinek semmi köze hozzá. Így is Mordana tesz szívességet a magisztereknek, nem pedig fordítva.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-06-14, 12:31 am

*Össze találkozott egy lánnyal, akit nem is ismer, a fiú nem nevezhető túlságosan szociális vidám jellegnek, de antiszociálisnak se, Sairus eléggé bonyolult egy lélek , bár ezt tudja róla aki ismeri. Megjegyzendő kevesen vannak. A szavakra nem mosolyodik el , talán éppen csak egy hangyányit*
-A temetők valóban szépek, mint ahogy az ilyen kietlen helyek is, bár mondják, akik szeretik a sötét helyeket, maguknak is sötét titkolni valójuk van...*villan meg egy pillanatra a szeme, kívül nem látszik, de belül, élvezi a beszélgetést, úgy tűnik hogy a lány se éppen a vidámságáról híres, és ez nem is baj. A kézfogásnál viszont habozik , és Sairus meg is említ valamit, a válaszra viszont csak egy hűvös mosolyt ejt*
-Akkor szerintem nincs ok a habozásra, kivéve ha talán sárvérűnek, vagy ehhez hasonló alattomos lénynek hiszel... ezesetben viszont azt kell mondjam, nem tartozok ezek a tisztátalan népek közé..*mondja picit össze húzva a szemeit, és bőrredői is kicsit megremegnek az arcán. A lány viszont távozni készül, viszont Sairus úgy tűnik, nem tudja megállni hogy még ne szólaljon meg, a választ viszont tisztán hallja, a vízhang miatt, és mosolya, egy parányival szélesebbé is változik*
-Nem hinném, hogy az okosságot bele lehetne keverni egy olyan dologba, ahova elég néha egy kis körültekintés, valamint a szemem, és a kíváncsiságom minimális hajlama... nem ez még nem bizonyítja hogy az lennék*mondja miközben tagadóan meg is rázza a fejét, majd tekintete vissza tér az albínóra*
-Hmm szerintem nem volt az.*mondja kicsit titokzatosan, de hogy miért nem volt az ahhoz már a lánynak is el kell gondolkoznia, de a lényeg hogy valamit elért vele, méghozzá hogy tovább beszélgetnek. A fiúnak nincsenek tervei, csak szereti ki ismerni az embereket, kinél mire számítson, stb*
-Nem hiszem hogy szükségem lenne kérdéseket feltenni, azt mondják egy jó tanár olyan dolgokat ad le ami teljességgel kielégíti a diákok éhségét, a tantárgy iránt, valamint mint szokás mondani, az embernek legyen elég annyi amennyit közölnek vele*mondja féloldalasan neki támaszkodva a fallnak, miközben hallk sóhajjal mélyen beszívja a folyosó levegőjét*
-Nem szeretnék előre gondolkozni hogy mi lesz az órán, de már alig várom... a tanulás miatt pedig ne aggódj, amire szükségem van tudom*bár nem nevezhető nagy méreg keverőnek, ami érdekelte megtanulta, ami nem nem, de a magabiztosság akkor is fontos erény, és a fiú ebből nem szenved hiányt*
-Gondolom a vizsgákat is te fogod vezetni, Exortusos vagy igaz?*kérdezi elvégre, a józan esze arra enged következtetést hogy a lány valószínűleg a saját házának tantárgyát oktatja, de attól még tévedhet, mint minden ember.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-06-14, 12:45 am

- Minden bizonnyal igazad lehet, de persze lehet az is, hogy nem. *mondja őszíntén és hogy Mordanara igaz-e mindaz, amit a fiú mondott? Természetesen igen! A leányzónak nagyon sok olyan dolog szerepel a múltjára, amelyeket homály fed és szinte senki se tudja, a szüleit és természetesen Mordredet kívéve. Na de Sairiusnak mindehhez semmi köze, de nagyon valószínű, hogy ez a fiú se éppen a legbarátságosabb figura az iskola diákjai között. Mordana valahogy mindig ilyeneket fog ki, legalábbis általában. A kézfogás is időközben megtörténik és ahogy hallja a fiú szavait, végig is tekint rajta.*
- Igen, azt látom, hogy aranyvérű vagy. Túlságosan is azt hiszed, hogy körülötted forog a világ... ~ felfordul a gyomrom az ilyen emberektől. ~ *persze Mordanaban is van büszkeség, nem is kevés, de ez a fiú túltesz rajta és igen csak undormányt keltő a lány számára. El is köszön tőle, de vissza lesz tartva és egyre inkább kezd elege lenni ebből a társalgásból. Megfordul azért, úgy figyelve a fiú arcát és piros szemei csak úgy világítanak a sötétben.*
- Nem tudhatod, hogy jó tanár vagyok-e. *csupán csak ennyit mond, de még nem megy tovább, hiszen a srác tovább érdeklődik és végül a lány úgy dönt, hogy visszasétál Sairus elé, majd megáll közvetlenül előtte.*
- Igen, Exortusos vagyok és én foglak levizsgáztatni év végén! *válaszolja meg előbb a kérdéseket, majd szemei kíváncsian csillannak meg, ahogy a fiú arcát fürkészi.*
- Mondd csak Sairus! Mit szeretnél tőlem? Azt hiszed nem veszem észre, hogy mindenképpen igyekszel fent tartani egy alap beszélgetést, hogy itt maradjak? Még most mondom, hogy nem vagyok a legjobb társaság, tehát jobban jársz, ha inkább elkerülsz úgy, ahogy mindenki más itt. *mondja kissé közelebb hajolva a másikhoz és szemei szinte meg is villannak. Kissé fenyegetően hat ez a viselkedés és nagyon komolyak is a szavak. Látszik, hogy nem viccel, hiszen lehet, hogy szép lány, de veszélyes is, nem is kicsit. Még nem megy sehova, meghallgatja a másik válaszát, de időközben ismét kihúzza magát, úgy nézve a másik szemeibe.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-06-14, 1:11 am

-Hmm titokzatosnak hangzik*mondja szokásosan hűvös , de valahol mégis csak jókedvűen, a srácnál elég gyakran keveredik ez a két érzelem furcsa egyvelege, és még furcsább ahogy ezt megjelenteti a fiú a külvilág felé. Igazból nem érdekli, hogy a másik mi jóba, vagy rosszba sántikál, lehet csupán egy próbatételnek nevezni. Nemsokára megtörténik a kézfogás is*
-Hmm az elsőbe igazad van, de a világ körforgásáról nem igazán egyeznek a véleményeink. Mindenki tudja hogy a hatalom körül forog minden, csupán az a kérdés....ki irányítja a hatalmat. Nem igen hinném hogy úgy érzem hogy körülöttem forogna akkor, nem én jöttem volna ide, hanem a magiszterek hozzám*mondja egy fura pillantással továbbra is hűvös de fura lágysággal tellt mély hangján. Nemsokára a lány indulni készül, de Sairus úgy tűnik mégiscsak maradásra bírja*
-Van egy olyan érzésem , hogy a holnapi nap alkalmával majd megtapasztalom*mondja egy elégedett mosollyal karöltve, ami bár nem szívből jön de az imidzséhez tökéletesen megfelel. Szívből mosolyogni nem igen fog mostanába senki előtt, nem az a fajta. Végül úgy tűnik a lány vissza fele kezd jönni. A fiú szeme követik a lányt, végül az arcán állapodnak meg amikor az megáll előtte*
-Hmm ez bíztatónak hangzik, kiváncsi vagyok miből áll egy ilyen vizsga, de van egy olyan érzésem hogy erről még nem beszélhetsz nemde?*kérdezi fejét oldalra döntve, még mindig sötéten kémlelve a leányzót, csöppet sem mutatva hogy félne tőle. A következő szavakra viszont ahelyett hogy hátrálna, ahogy egyébként minden normális ember tenne, ő előre lép egy lépést kissé jobban a másik fölé tornyosulva*
-Hmm igazából semmit, de a megfigyelő képességed jó, tehát nem vagy hülye..*igen ez egy megállapítás akart lenni Sairus részéről, szereti ha valaki gondolkozik, és a lány azt teszi. Egy jó pont az albínónak. Viszont a következőre se változik meg az arcán a fura mosoly*
-Hű... most jön az a rész hogy meg kéne ijedjek?*kérdezi fejét oldalra döntve, őszínte kíváncsisággal mérve fel az albínót, mintha valami olyan dolgot keresne rajta ami veszélyes lenne de nem igen talál*
-Ha azt hiszed megrémítettél a dologgal, tévedsz... tudod nem tűnsz túlságosan fenyegetőnek, igazából nem tudom miért kéne kerüljelek*mondja nyugodt hangon , miközben szeme továbbra is a másikat figyeli*
-Fenyegető nézés, kissé hasonló , titokzatos, elutasító beszéd. El akarsz ilyeszteni*állapítja meg a másikon , de több dolgot nem fűz hozzá*