Kacskaringós folyosók

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-06-14, 1:22 am

*A fiút hallgatva egyre furcsább vélemény kezd el kialakulni Mordanaban Sairust illetően, de még is úgy érzi, hogy még továbbra se tud róla semmit, ellentétben a fiúval. Oké, a srác új diák itt, a leányzó pedig tanársegéd, így nem meglepő, hogy szinte mindenki ismeri, de akkor is kissé bosszantó ez az egész helyzet. Visszasétál hát a fiúhoz, megáll előtte és meg is válaszolja azokat a kérdéseket, amelyek oly nagyon érdeklik az inflatusos fiút.*
- Miért hangzik bíztatóan? És jól mondod, nem beszélhetek róla, bár nem nehéz kitalálni, csak egy kis gondolkodást vesz igénybe. *tényleg nem valami nagy ördöngősség az, hogy mi módon fog Mordana vizsgáztatni, bár nem sok kedve van minden diákkal személyesen találkozni ez ügyben, viszont tudja, hogy muszáj lesz. Ez után viszont Mordana kérdőre vonja a fiút, hogy még is mit akar tőle, de ahogy a srác közelebb lép hozzá és talán az albinót zavaró közelségbe is, feltekint annak szemeibe, de nem hátrál, még csak az kéne. *
- Örömmel hallom, hogy rájöttél. *mondja kissé gúnyosan hangon, majd ez után hallgatja tovább a másikat, de egyre jobban kezd elege lenni ebből a beszélgetésből, viszont mindez arcán nem látszik, amely nyugodt, de szemei még is villámokat szórnak.*
- Azt gondolsz, amit akarsz. Nem vagyok társasági lény és igen csak zavaró a számomra, hogy te pont engem választottál erre a célra. *megrázza kissé fejét, majd egy lépést távolodik a fiútól és csak most fordul el tőle, hiszen ha az előbb tette volna, akkor hozzáért volna Sairushoz és azt nem akarja. Most már nem köszön el, hanem inkább csak szó nélkül indul ismét a folyosó irányába és akármit is mondjon a fiú, nem fogja tudni visszatartani, mert eltökélte, hogy ő most bizony lelép, nem fog több szót fecsérelni erre az ismeretlen, fura alakra. Nem kötelező beszélnie órán kívül senkivel se, tehát nincs itt semmi gond...*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-06-14, 1:38 am

*A srác még csak puhatolózik, egykét embert megismer úgyis erre felé, nem lesz nagy baj ha kicsit jobban körül járja a helyzetet és próbálja ki ismerni az emberek nagytöbbségét a környéken*
-Hmm nem is tudom... talán mégis csak megnyugtatóbb hogy egy magunkhoz hasonló korú ember vizsgáztat, nem igaz?*kérdezi, a mondat következő részére, csak elmosolyodik, valóban nem kell hozzá géniuszi tudás hogy legyenek elképzelései a dolgokat illetően. Nemsokára közelebb lép a másikhoz, a gúnyos hangra csak elmosolyodik, ha meg is sértődne se mutatná ki, nem az a fajta. A teljes álcázás az ő fegyvere, legalábbis próbálja teljesen palástolni, amit gondol és amit érez, bár lehet ez egyszer hátrányára fog vállni*
-Nem kellett hozzá nagy szaktudás, elég annyi hogy megfigyeltem miként reagálsz a dolgokra, jó látni hogy a normálisabb réteghez tartozol*mondja, de hangjába nincs semmi elismerés inkább csak afféle megállapítás. Látja a lányon a nyugodtságot, valószínűleg Mordana hidegvére is nagy, ahogy a srácé is. *
-Hmm igazából én se tudom ,de a véletlenek hatalma mint szokták mondani. Minden esetre előnyömre vállt ez a kis... csevej*mondja kicsit később a "csevej" szót, mintha elgondolkozott volna mit is akar mondani. Végül úgy tűnik a lány elindul, a fiú nem követi marad egy helyben most már némán és szótlanul figyelve , ahogy távozik, majd pár pillanat múlva ő is sarkon fordul és elindul a másik irányba*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-17, 10:40 pm

*Valahogy oly lassúnak tűnik az idő, ahogy telik, legalábbis a fiú számára. Viszont most már egyre több dolog jár a fejében. Rose, akit soha nem lát, Demien, akivel azóta nem találkozott, hogy fiává fogadta, Garrett, aki jövő héttől tanítani kezdi és természetesen a szülei is. Na meg a tanulás, de hát az mindig ment neki, örökké tudta, hogy hol a helye a világban, így a szerint is teljesített, hogy ha majd kikerül innen, szülei büszkék legyenek rá. Most maximum Demiennek kell majd bizonyítania, de neki annál többet és természetesen saját magának, hogy visszavegye majd ha kikerül a Mysterioból, a saját nevét, mert addig veszélyes lehet rá. Na de most már későre jár, így hát járőrözésbe kezdett a fiú. Most éppen a kacskaringós folyosókon sétál keresztül. Na nemcsak a kötelessége vezérli Nathanielt, hanem azért, mert úgy érzi, hogy egyre jobban kezdi megszeretni a sötét helyeket, ott otthonosabban érzi magát, mint máshol és egyszerűen minden semminek tűnik. Megáll az idő, nem számít, hogy az ember kicsoda vagy micsoda, egyszer úgy is semmivé lesz és áttér az árnyvilágba, ahol a szellemeké és az élőholtaké a szerep. Ilyen gondolatok között sétál tovább, miközben sportcipője halk hangot ad a folyosó csöndjében. Egyébként egy fekete ujjatlan felső van rajta, melytől izmai tökéletesen látszanak, hisz elég sokat izmosodott a fiú és egy fekete hosszú nadrág is található még rajta. Haja kissé kócos, ahogy Nath szereti, azaz megszerette, hála Rose-nak. Na igen, ismét Rose... mi lehet azzal a lánnyal? A fiú egyre sűrűbben gondol rá, de már kissé félve, hogy baja esett vagy esetleg kerüli.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-17, 11:14 pm

*Ezen az igen fülledt nyári estén egy vörös hajú lányka csak szenved a szobájában. Szörnyen meleg van odabent, kimenni viszont nincs kedve, hisz ott se sokkal jobb. Őszintén megvallva pedig most járkálni sincs túl sok kedve, mivel attól ismét csak kimelegedne. Így is csak egy szál fehérneműben fekszik ágyán, ami egy kis tangát és egy vékony hálóinget jelent. Imád új dolgokat tanulni, de most még a tanuláshoz sincs ereje, így egy regényt vett magához, hogy legalább azzal kikapcsolódjon kicsit. De a hőség csak kínozza.*
~Én ezt nem bírom már tovább...~ *gondolja, mikor egyik oldalról a másikra lapozás közben megtörli homlokát. Még olvas pár sort a könyvben, majd az egyik szón megakad a szeme.*
~Uszoda... Ott biztos kellemesebb a hűs vízben.~ *mivel az uszoda az épületen belül van, így nem melegíti egész álló nap a Nap, így talán nyújt némi enyhülést így estére. Talán nem is választják túl sokan esti elfoglaltságnak az úszást, így a könyvet már be is csukja, szépen megjelölve, hogy hol tartott, majd az ágya melletti kis asztalra teszi. Felül az ágyon, majd oldalra fordítva kis lábai már földet is érnek és megindul ruhásszekrénye felé. Keresgélni kezd, míg rá nem talál a megfelelő fürdőruhára. Több is van neki és bár már este tíz óra van, mégsem mindegy neki, hogy melyiket húzza fel. Válogatni is kezd, amíg rá nem lel arra az egyszerű fekete, de az összetartó láncok miatt mégis pofás kis fürdőruhára. Gyorsan magára is veszi, majd a dereka köré csavar egy olyan kendőt, amit a strandokon szokás használni. Egy kis táskába beledob egy világoskék törölközőt is, majd belebújik egy papucsba és már el is indul. Hamar leér a déli toronyban található szobájából a főfolyosóra, de ott még nincs megállás, egészen az óceán alatt helyezkedik el az uszoda. Így még nagyobb rá az esély, hogy kellemesen hűvös a vize. Le is sétál szépen a lépcsőkön, majd nekiindul a kacskaringós folyosóknak. Egy ideig csak megy, mendegél a félhomályos folyosón, amikor végül nem sokkal maga előtt megpillant egy alakot. Egy pillanatra kicsit összerezzen, hisz épp elbambult, amikor meglátta azt a valakit, de az a kócos haj igen emlékezteti vakakire. Közelebb is sétál, de még pár lépésről megszólítja.*
-Csak nem Nathhez van szerencsém. *mondja mosolyogva.*
~Remélem, hogy igen, mert különben ciki lesz.~ *gondolja magában, majd a másik mellé sétál. Ekkor már fel is ismeri a fiút, így egy újabb kedves mosolyban részesíti.*
-Szija. Mi járatban? *kérdi, s ha a fiú megáll, akkor ő is, de ha nem, akkor haladnak tovább a hűs víz felé.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-17, 11:25 pm

*Most nincs bekapcsolva egy farkas reflex sem, így nem is foglalkozik senkivel és semmivel. De valahogy még is megérzi és meg is hallja, hogy már nincs egyedül, így kissé lassít, de nem fordul meg. Az illat nem igazán ismerős, túl sűrűn ezek szerint nem láthatta azt, aki most itt van, de kétség kívül, nagyon kellemes, nőies illata van az illetőnek. Amikor meghallja nevét, megáll végül, majd arcára erőltet egy mosolyt és úgy fordul meg. Meg is pillantja a vörös hajú leányzót, de arcáról most telt kebleire vándorol át a fiú szeme és végül egészen a formás testen.*
- Hűha... *csak ennyit tud kibökni, majd nyel egyet, hiszen azok a kis láncok, amelyek összefogják a lány ruháját, még több belátást engednek szemeinek és a fiú nem is rest megnézni a szépségeket.*
- Hát, csak úgy sétáltam. És te? Csak nem az uszodába tartasz? *hülye kérdés volt tőle, de valahogy most nem akar rossz kedvben lenni, hanem inkább kinyújtja kezét a uszoda irányába, hogy a lány induljon csak meg előre.*
- Veled tartok. Remélem, hogy nem bánod. *a fürdőnadrág nem számít, a srác majd egy boxerben fürdik. Na de amíg előtte sétál a lány, ő addig végigméri formás csípőjét, majd pedig popsiját is.*
- Nagyon csinos vagy Cat. *dícséri meg kis idővel később, majd végül ajtót nyit, hogy menjen csak előre a lány és hogy ha ezt megtette, Nathaniel is besétál, majd öltözni kezd, egészen addig, amíg egy fekete boxer nem marad rajta.*
- Remélem, hogy nem bánod. *emeli meg kicsit kezeit, hogy a lány is nyugodtan megnézhesse, de ő idő közben le se veszi szemeit a Cruorises lánykáról. Nem tudni, hogy mi van most vele, de most már szórakozni akar... hiányoznak neki az ölelések, a csókok, az összeolvadások, minden és ezt Rose nem adja meg neki, ki tudja, hogy miért és valahogy Nath agya is most kissé másképp jár, mint kéne. Lehet, hogy kissé kezd megőrölni? Minden előfordulhat, de a lényeg az, hogy most lassan Cat felé indul és hogy ha a lány engedi, erős kezeit vékony derekára teszi, majd lassan tolni kezdi a medence felé.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-18, 12:10 am

*A lányka nyugodt léptekkel halad a folyosókon. Nem rohan, de azért nem is túl ráérősen sétál, hisz szeretne már felfrissülni. Mivel elég későre jár, ilyenkor már lényegesen kevesebben járkálnak a folyosókon, így még kevésbé zavartatja magát lenge öltözéke miatt. Amúgy is szeret jól kinézni és csinosan öltözni, így eddig is megfigyelhették már alakját. Azért derekán mégis ott pihen körbetekerve az a kendő, ami popsiját valamennyire takarja. Ahogy leér a kacskaringós folyosóra, nem is nagyon figyel előre, képzeletben már megmártózik a hűs vízben, így picit meg is lepi Nath, amikor megpillantja maga előtt. Mivel nem biztos még benne a félhomályban, hogy tényleg ő az, így először csak finoman utalva rákérdez, majd mellé sétálva meg is bizonyosodik róla. Amíg viszont a srác mellé nem ér, addig Nath sem tudja, kihez is van szerencséje. Akkor viszont elég rendesen benézi, főleg a melleit. A reakcióra kicsit el is pirul, de jobb kezével kicsit a mellei előtt integetve szól a fiúhoz.*
-Héé, Nath. Itt vagyok fent. *mondja, hisz kicsit kínosan érzi magát, hogy ennyire megbámulta a srác. Jobbnak látja, ha inkább kérdezgeti, addig is talán a szemeibe néz.*
-Áh, én is csak úgy sétáltam egy szál bikiniben. Hát persze, hogy úszni megyek. *mondja mosolyogva, picit meg is bökve a fiú oldalát. Mivel mutatva is lett neki az út - na nem mintha nem tudná, merre van -, így meg is indul előre, de előbb még válaszol a kérdésre.*
-Miért bánnám? Eddig sose volt bajunk egymással. *mosolyog kedvesen, majd megindul az ajtó felé. A fiú jól járt, hogy előreengedte Catet, hisz tényleg szép teste van a lánynak, amit ismét alaposan be is néz a srác, bár ezt most nem látja Cat. A szavakat viszont nagyon is hallja, így ismét elpirul.*
-Öhm, köszi. *mondja kurtán. Furcsa számára, hogy most így megnézi a srác, mivel már találkoztak egyszer-kétszer és ennyire feltűnően sosem viselkedett a fiú. Pedig volt, amikor egyedül voltak mindketten, most viszont barátnője van a srácnak. Közben be is érnek az uszodába, ahová Nath nyit be, de ismét előre engedi Catet. Amikor bent vannak, a srác egyből vetkőzni kezd, amit nem bír ki a lányka, hogy lopva ugyan, de ne nézzen meg. Hisz olyan szép izmos a srác teste. Viszont ő ügyel rá, hogy ne legyen túl feltűnő, így nem tartja végig rajta a szemét, s a kendőt ő is leoldja oldaláról. Ekkor ismét megszólal Nath, mire Cat odapillant, de csak megrázza a fejét.*
-Dehogyis. Sejtettem, hogy nem úszáshoz vagy öltözve, így a boxer alap. *feleli, majd kibújtatja lábikóit a papucsokból. Amikor ismét Nath felé pillant, a srác csak egyre közeledik felé, majd kezeit Cat derekára teszi. A leányzó először a kezekre pillant, majd párat pislog Nathre is, de érzi a tolást, így lassan hátrálni kezd.*
-Öhm... Nath. Mi... mi a terved? *kérdi, kicsit zavartan hátrálva, egészen a medence széléig, ahol igyekszik megállni, hisz nem szeretne csak így beletolatni.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-24, 8:22 pm

*Vállán a gitárja,és nagyon nem érdekli, hogy figyelmeztetve lett már párszor, hogy óvakodjon a veszélyes helyektől. Most egyszerűen kell egy kis sötét, kell egy kis békén hagyás, egy olyan helyen, ahol mindenki rácsodálkozna, ha vele találkozna. Bár itt elvileg nem szabad letérni az ösvényről, mert mégiscsak az óceán alatt van, merészen azt gondolja*
~Nem azért kacskaringós folyosó, hogy el lehessen benne tévedni?~ *Úgyhogy nagy ívben letér a kijelölt útról és elindul valamerre amelyről fogalma sincs merre lehet, arról se, hogy hogy fog visszatalálni, de annyira nyugodt és laza, hogy teljesen hidegen hagyja. Leül, hátát a falnak veti, ölébe veszi a gitárt és játszogatni kezd. Bár sokáig zongorázni tanult, ezzel a hangszerrel is tud kezdeni valamit. Mellé halkan dúdolgat.*
-Bombát dobnak az arabokra.Gyerekek szakadnak szét apró darabokra... *Nyakán és arcán még mindig viseli az ütés-illetve fojtásnyomokat, amiket még a Ryannal való találkozáskor szerzett be.De már egyáltalán nem fáj egyik se, bár tejfehér bőrén igencsak rikítanak még ilyen fáklyafénynél is. De amúgy is már hozzászokott.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-24, 8:35 pm

*Maga se érti, hogy miért, de egy órás gondolkodás után úgy döntött, hogy még nem érzi úgy, hogy ide tartozna és mivel szabadon járhat-kelhet, tehát nem fogoly vagy bármi más, így hát lesétál a lépcsőkön. Nem lát sehol senkit, talán jobb is és a dimenzió kapu elé lép, amely Mystral kikötőjére viszi. Ott a révész segítségével az iskolába megy, de kerüli az embereket, nem akar velük találkozni, csupán csak gyűlöletet érez a többségük iránt és Rose-ról is más a véleménye, hála Garrett szavainak. Most még mindig feketében van, hosszú nadrág, ing és térdi érő bőrkabát, de lefelé halad, egészen a kacskaringós folyosókig, ahol rögtön kiszúrja a halk dallamot, majd a levegőbe szimatol.*
- Nana. *szemei felcsillannak, ő az a lány, akiben még soha nem csalódott, ugyanis halk és csöndes teremtés, esély sincs arra, hogy összevesszenek, legalábbis úgy érzi a fiú, bár Cat-nél is úgy gondolta, aztán még sem alakultak olyan jól a dolgok. Még pár másodperc és már meg is látja a lányt. Megáll, tőle pár lépésre és onnan néz rá, egészen addig, míg mély, kissé sötétebb hangon meg nem szólal.*
- Ki tette ezt? *kérdi igen csak komolyan, majd végül a lányhoz lép és féltérdre ereszkedik előtte, ahol végigsimít szép arcán, majd nyakán is és komoly tekintettel néz a lányra, aki ha jól figyel, furcsa tűzet láthat Nath szemeiben, gyilkolási vágyat.*
~ Charles-nak igaza volt... ~ *gondolja és egyre jobban érzi a haragot úgy, hogy mindjárt széttörne valamit, de még nem mozdul és kezét se veszi le a hófehér nyakról.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-24, 8:51 pm

*Teljesen belefeledkezik a zenélésbe, bár érzékszervei korántsem olyan kifinomultak, mint Nathanaielé, szóval egyáltalán nem hallja a közeledő lépéseket, csak nyugodtan játszik tovább.*
-Annyi reklám megy a tévébe' mintha a világ az utolsó évébe lépett volna.Csak valahogy eddig senki nem szólt róla.. *Ekkor abbahagyja, mert észreveszi, hogy az előbb említett személy előtte áll. Köszönéssel nem is foglalkozik egyikőjük se, csak neki szegezi a kérdést, majd féltérdre ereszkedik a lány hideg bőrére teszi saját forró tenyerét. Már épp mondaná Ryan nevét mindenféle gennybe mártva, ám ekkor mintha megváltozott volna annak a fiúnak a tekintete, akiben eddig mindenkinél jobban megbízott, amióta csak ebbe a hatalmas iskolába érkezett. Hangja a torkán akad, kiszállnak belőle a rosszindulatú gondolatok, túlságosan úgy hatott rá a zenélés, mint valami baromi erős drog. Vállat von és könnyedén (szeretné) mondja.*
-Nemtom' valami idióta. Nem ülsz le? *Invitálja maga mellé, annyira nem viseli meg ez a furcsa változás, hogy emiatt elküldje őt, vagy megijedjen tőle, de egyenlőre nem kezd új dalba mert nem akarja, hogy zavarja Nath-et,elvégre azért még van mit csiszolni a hangján.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-24, 9:00 pm

*Megáll a lány előtt, amikor meghallja, megérzi, hogy itt van. Milyen furcsa, hogy ismét találkoztak, de a fiú örül neki, nagyon is. Viszont amikor meglátja a sebeket, kezével hozzáér, gyengéden végig is simítva azokon a részeken, ahol látszik, hogy valaki bántotta ezt a törékeny, angyali teremtést, de választ nem kap, csupán csak kissé flegma, vállvonogatós választ. A srác viszont nem hiszi ezt el, így felkel és elég erősen üt bele a folyosó falába, így néhány kődarab le is esik a földre, a fiú keze pedig sebes lesz, de nem érdekli.*
- Az istenért Nana. Miért tagadod? *néz a szemeibe végül, azaz letekintve rá és úgy, tehát ahogy éppen ezt megtudja oldani. Ért az oklumenciához, ki tudná deríteni, de még sem akar a másik fejében túrkálni, az nem lenne jogos tőle és nem szabadna ilyesmit tennie, főleg, hogy még nem is gyakorolta magiszterén kívül mással.*
- Nem, nem ülök le. Nincs hozzá kedvem. *dől neki a falnak, majd letörli sebes kezéről a piszkot és hanyagul végül leereszti a föld felé kezét, nem érdekelve, hogy csöpög belőle a vér.*
- Nem értem, hogy miért véded... azt hittem, hogy te legalább normális lány vagy. *néz fel a plafonra, most már nem figyelve a másikat, azaz szemmel nem.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-24, 9:14 pm

*Nem tudja, mi lehet a sráccal, úgy érzi mintha haragudna valakire, mégis rajta csattan az ostor,ugyanis Nath valami irtózatos erővel vág bele a falba hogy még darabkák is hullanak belőle, és némelyik az ő kék haját találja el. Gyorsan kirázza belőle. Tekintetük találkozik, és az az őrült fény még mindig benne ég. Maga mellé rakja hangszerét, úgy tűnik ebből nem lesz zenélés, közös együtt énekelgetés, ugyanis a fiú úgy dönt, hogy nem óhajt leülni. Akkor bizony ő fog felállni, ugyanis nem igazán csípi, ha nincsenek egy szintben, még akkor is, ha Nath jó egy fejjel magasabb nála. Aztán elmosolyodik, és magában megjegyzi, hogy nagyon aranyos, amikor így dühöng, főleg azért, mert Nanát bántották. Megfogja a fiú véres kezét, tenyerét felfelé fordítja, és a vérével rajzolgatni kezd, amíg kihoz belőle egy díszes N betűt,már persze ha hagyja.*
~Milyen furcsa, hogy ugyanazzal a betűvel kezdődik a nevünk.~ *Mélázik el, aztán sóhajt.*
-Emlékszel, amikor egyszer éjszaka belehajítottál a tóba? *Kérdezi visszaemlékezős mosollyal az arcán.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-24, 9:28 pm

*Tényleg dühös, nem is picit és ezt a dühöt nem akarja visszafojtani. Nem fog nagyon megsérülni, gyorsan gyógyul és akár gyógyító nélkül is eltűnnek sebe se perc alatt. Viszont a bosszú, az ég benne és legszívesebben most felkeresné Demient is, de nem, nem fogja felkeresni, hanem inkább itt marad. A lány viszont feláll, nem marad ülve, nem zenél és énekelget tovább, ahogy azt eddig tette, csupán csak kezét fogja meg a fiúnak, aki kissé meglepődik, de enged neki és még csak fel se szisszen, ahogy Nana a sebéhez nyúl, ahonnan vért szerez. Kis idő, majd egy N betű lesz látható, vérrel a kezében és a fiú most már halványan el is mosolyodik.*
- Ez melyikünk nevét akarja szimbolizálni? *kérdi kíváncsian, majd amikor a lány is kérdez, akkor kissé kíváncsivá válik a tekintete.*
- Persze, hogy felejthetném el? De miért kérded? *nem igazán érti mindig a lányt, de abba biztos, hogy egy türelmes teremtést ismerhetett meg benne. Végül gyengéden ő is megfogja bal kezével - amelyik nem sebes - a lány kezét és ugyanezt eljátssza ő is, tehát megfogja bal kezét és egy N betűt rajzol bele, saját vérének segítségével, majd ez után felemeli a lány és saját kezét és összeérinti őket, tehát a két N betű találkozik.*
- Milyen kicsi a kezed. *állapítja meg vidáman most már és hírtelen elkapja a lány derekát, majd fordít a helyzeten és most Nana érezheti, hogy háta a hideg falnak dől, a fiú pedig előtte terem és csak nézi, de nem szól semmit, nem érzi úgy, hogy szükséges lenne.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-24, 9:45 pm

*A srác fel se szisszen, engedelmesen tűri hogy a lány piszkálja a kezét.Aztán a srác megkérdezi, hogy ez végül is kinek a neve, mert nem teljesen egyértelmű. *
-Az enyémet. *Feleli, kissé egoistának tűnhet, pedig csak azt szeretné, hogy most már örökre a bőrébe ivódjon az ő nem túl bonyolult neve, és hogy sose felejtse el, ha dühös, ha nem. Elvigyorodik, örömmel nyugtázza, hogy nem felejtett el róla minden emléket, és továbbra is vigyorogva magyaráz, miközben az ő kezével is eljátszódik ugyanaz, de jól esik neki ez a gyenge egymáshoz tartozás, amit ugyan lemos az eső, és talán az emléket is kitörli, azért ő sose felejti el.*
-Azért, mert megígértem, hogy bosszút állok. *Néz fel a srác szemeibe, de még mindig pajkos és játékos.*
-És hála nekem, most itt vagy a víz alatt. *Ekkor ér össze a két kezdőbetű, mint valami varázsütésre, és megjegyzést kap a kezére, ami nem nélkülöz némi valóságalapot.Ekkor Nath megfogja a derekát, háta a hideg falnak dől,előtte a fiú aki csak legelteti rajta a szemét, de nem szól semmit.Ám most Nana nem hagyja hogy ilyen csendbe burkolózzanak, pedig ő aztán nem egy cserfes teremtés, most mégis megtöri.*
-És ami rajta van N betű, az melyikünk nevét akarja szimbolizálni? *Kérdi mosolyogva, még a nyelvét is kidugja.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-24, 10:08 pm

*Ahogy az a bizonyos betű a kezére téved, a fiú rá is kérdez, hogy ez most kié és amikor meghallja, hogy a lányé, picit meglepődik, de végül mosolyogva bólint.*
- Értem. *ő is eljátssza ugyanezt, csupán csak ő nem Nana nevére gondol, hanem a sajátjára. Idő közben a lány egy furcsa kérdést tesz fel, amire Nath válaszol is és amikor hallja a bosszút, szemei felcsillannak.*
- Nocsak. És hogy szeretnél bosszút állni? *kérdi kíváncsian és ez után a másik folytatja. Hát igen, víz alatt vannak, de az uszoda még azért arrébb van.*
- De én innen nem megyek sehova. *mondja határozottan, mivel most nem óhajt fürdeni, ez egyszer biztos. El is kapja a lányt és a falnak dönti, majd csak végigtekint rajta. Hát igen, csinos, nagyon is, de neki ott van Rose... aki fél tőle, hát remek. A fiú se tudja, hogy bízhat-e a lányban, hiszen hallotta Garrett szavait és valahogy hisz is neki, mivel Rose mindig jó útra tereli, Nana viszont egy rossz szót nem szól semmire, még a falütésre se. Teljesen más ez a két lány. A kérdést hallva viszont a fiú kissé oldalra dönti a fejét és úgy válaszol, továbbra is a másik szemeibe nézve.*
- Természetesen az enyémet. Így a jó nem igaz? *kérdez ő is vissza, majd ez után gyengéden megfogja Nana nyakát, az oldalánál, tehát nem elől, fojtogatóan és végül kissé előrébb húzza, hogy egy puszit leheljen a homlokára, majd ez után eltávolodik tőle.*
- Na, csináljunk még valamit? Mert ha nincs ötleted, akkor én lehet, hogy búcsúzom mára. *ő nem tud most mit kitalálni és jobbnak látja majd visszatérni Charles kastélyába, még mielőtt baj lesz.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-24, 10:25 pm

*Érdekes egy beszélgetés ez a mostani, legalábbis a lány mindenképp így könyveli el. A "bosszú" szóra egészen felcsillan a fiú szeme.*
~Teljesen kicserélődött.~ *Állapítja meg, ám mikor kijelenti határozottan hogy ő innen nem megy sehová, a falnak dönti és végigméri, azért rájön, hogy mégsem teljesen, ami mindenképpen jó. A kérdésre válaszol, hogy bizony a sajátját gondolta bele abba a kis rajzba, ami most Nana tenyerén van, és ezt ő úgy fogja fel, hogy a másik sem fogja elfelejteni, az tuti. Aztán a srác a nyakához nyúl, amire enyhén összerezzen, mert azért még él benne mi volt legutóbb amikor a nyakához kaptak...de szerencsére most nem ez történik, hanem kap egy puszit a homlokára, ami mindenképp jól esik neki, bár úgy hat rá, mintha álomport kevertek volna bele. Legszívesebben rádőlne a fiú vállára és ott elaludna, bár amilyen gyilkos vágyai vannak mostanság, nem biztos hogy ez szerencsés lenne. Úgyhogy mikor felajánla, hogy elmegy, inkább nem is tartja vissza.*
-Jól van, menj csak. Találkozunk még, remélem. *Fűzi hozzá, aztán megvárja amíg elmegy. Akkor a falnak dőlve lecsúszik gitárja mellé, ölébe veszi és megint dúdolgatni kezd.*
-Az egyenes végén jönnek a kanyarok,ennyi az életem.Bennem nincs kuplung, bennem nincs fék, bennem nincs félelem...

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-24, 10:30 pm

*A puszi megtörténik és ez után a fiú kijelenti, hogy ha nincs semmi féle ötlete se a lánynak, akkor ő most megy. *
- Persze, biztosan találkozunk. Szia és jó éjt. *köszön el tőle kedvesen, majd hátat fordít neki és most már a halk gitárszó és ének mellett indul el, kifelé a kastélyból, egyenesen a kikötőbe. Nincs más célja, mint hogy visszatérjen Mystralba, majd pedig ott megkeresse Garrett házát, hiszen ha minden igaz, onnan tud majd valahogy oda jutni, ahol a Triád található. Furcsa, hogy most az a hely lesz az otthona, de még nem tudja, hogy a jövőben mi minden fog megtörténni vele. Így hát ha hazaér, álomra is hajtja a fejét abban a szobában, amelyet neki készítettek elő.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-30, 11:10 pm

*Maga se érti, hogy ezen a késői órán hogy került éppen erre a folyosóra, de a lényeg, hogy most már itt van és ismét hasonló helyzetben van, mint érkezésén volt. Eltévedt ezeken a folyosókon és fogalma sincs, hogy melyiket is kellene választania. Elég sötét van, néhány helyen még csak a fáklyák se világítanak, így a lányon kezd egyre jobban eluralkodni a félelem. Bizony nem érzi biztonságban magát, nagyon nem, így csak lassan nekidől az egyik hűs falnak és kissé megremeg. *
~ Ezt nem hiszem el... miért vagyok ennyire szerencsétlen? *kérdi magától, miközben kezeivel átöleli magát és most csak bámul előre, a semmibe. Öltözete ma egyébként egy fekete, hosszú nadrágból áll és egy sötétkék színű blúzból, melynek felső pár gombja ki van gombolva és rövid ujjainak köszönhetően láthatóak fehér kezei is. *
~ De itt se maradhatok túl sokáig, ki kell valahogy jutnom. ~ *néz körbe újra és újra, de mégse indul még el, hanem próbálja magában feltérképezni azt az utat, amelyet eddig már megjárt, hiszen ahol még nem volt, azaz ahonnan bejutott, ott is fog kijutni, hogy ha szerencséje van.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-30, 11:39 pm

*Ezen a kora esti órán még Alexi sem tud megülni a hátsóján, aludni meg biztosan nem fog még ilyenkor. Fene tudja, mihez lenne éppen kedve, talán kimenne, de lehet, hogy mégsem. Egyenlőre úgy dönt, hogy az épületben kezd el járkálni. Ilyenkor azért még többen fent vannak, így valami nyugisabb helyet akar keresni, ahol még véletlenül se futhat bele egy idegesítő, csipogó emberbe. Ugyanaz az öltözék van rajta, mint pár órája a Misztikus lények órán. Ahogy leér a főfolyosóra, meghallja az étkező irányából jövő hangokat, így rögtön tovább is halad, hogy valahol még lejjebb találjon nyugalomra. Menet közben eszébe jut az óceán alatti kacskaringós folyosó, mely a maga félhomályos, sejtelmes valójával elnyerte Alexi tetszését. Az úticél mostmár tiszta, irány a folyosó, legfeljebb beugrik a Krematóriumba kicsit gyakorolni vagy valami, ha már úgyis arra jár. Ahogy leér a lépcsőkön, a folyosó most valahogy még sötétebbnek bizonyul. Nem is ég minden fáklya, így a megszokottnál is kevesebb fény terül el a hosszú folyosón. Ráadásul itt az elején, ahol ő áll, szinte nincs is semmi fény. Na nem mintha ez őt aggasztaná, így lassú, nyugodt léptekkel indul meg előre. Ahogy ebben a tempóban halad, valamivel távolabb egy alak körvonalait pillantja meg. A sötét miatt még ő sem látja innen, hogy ki is az, de hunyorgatva próbálja kivenni az alakot. Amilyen halkan csak tud, úgy halad tovább, míg ki meg nem villan a fényben a tegnap megismert pofi.*
~Lycoris?~ *lepődik meg ismét a srác, akárcsak a Succubusos álmában, ami kis mosolyt is csal arcára.*
~Nem hiszem el, hogy megint vele futok össze. Főleg a mai óra után.~ *gondolja magában, majd úgy dönt, kicsit megvicceli a lányt. Továbbra is igen halkan közeledik, az árnyékok közé bújva, hogy a leányzó ne láthassa, majd mikor már jó távolságba ér, halkan s elég mélyen megszólal.*
-Huuu... *két másodpercet vár, majd nagyon lassan belesétál a fáklya fényébe, így mostmár Lycoris is láthatja az érkező vendégét. Csak szembeáll a lánnyal, majd kis félmosollyal köszönti.*
-Üdv. Szép esténk van. Mi járatban erre? *kérdi, s kissé talán ijesztő, ahogy a fákyla lángjának fénye táncol a szemében.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-30, 11:46 pm

*Csak ácsorog, már jó pár perce annak a bizonyos hűvös falnak dőlve, majd hamarosan úgy dönt, hogy na jó, most folytatja tovább az útját, de ekkor hallja meg a hangot és hirtelen ugrik arrébb pár métert, majd védekezően, kissé remegő kézzel emeli maga elé fekete pálcáját, amit ma szerzett Mystralban. *
- Ki vagy? *kérdi a sötétet fürkészve, majd amikor Alexi arcát megpillantja, halkan, megkönnyebbülten sóhajt fel, majd mosolyodik el halványan, miközben a pálcáját is elteszi a helyére.*
- Nem szép dolog ám ijesztgetni... *szúrja le picit a fiút, majd közelebb sétál hozzá és szemeibe tekint, amelyek most nem csillognak olyan barátságosan és kedvesen, de a lényeg az, hogy ezzel a fiúval eddig jóban van Lycoris, tehát gond nem lehet.*
- Öhm, hát, csak sétáltam. Tudod, fel akartam fedezni a kastélyt, de nem jártam túl nagy sikerrel, így ismét eltévedtem. *emeli el kezeit, majd ez után végül kék szemeivel a fiúét kezdi el hosszabban figyelni.*
- Ugye segítesz nekem ismét? *kérdi kedvesen, reménykedve a legpozitívabb válaszban, hiszen ha már egyszer segített neki, még egyszer nem fog belehalni, elvégre csak a megfelelő folyosó felé kell irányítani a lánykát és nem lesz itt gond, ki fog találni innen.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-31, 12:08 am

*Amikor észreveszi, hogy valaki más is van rajta kívül a folyosón, fürkészni kezdi, hogy ki is lehet az. Halkan kezd egyre jobban közeledni, majd meglepetten látja, hogy ismét Lycorissal találkozott össze. Már másodszor, ez a pár nap alatt. Van egy csomó régebbi diák, akivel még mindig nem beszélt egyszer sem, erre ezzel a lánnyal ilyen sűrűn találkoznak. A Succubusos álomról már nem is beszélve. Kicsit meg akarja lepni a lányt, így amellett dönt, hogy picit ráijeszt. A tegnapi kígyós trükkje nem jött be, de azt tudja, hogy Lycoris nagyon nem szeret idegen helyen eltévedni. Itt pedig még elég sötét is van, így pont optimális egy kis ijesztegetésre. Még közelebb sétál, pont mikor a lány is elindulna, majd lassú, mély hangon szólal meg. Szegény lány remegő kézzel ránt pálcát, egyenesen felé szegezve, majd kérdez is, mire a srác kis félmosollyal jelenik meg.*
-Szép darab. De önmagában mit sem ér. Csak egy túlméretes fogpiszkáló. *tisztában van vele, hogy Lycoris egyáltalán nem konyít a mágiához, így a pálcával sem tud mit kezdeni. Maximum azzal kezdi el püfölni, de az nem a szakszerű használata. Amikor a lány is felismeri az előbukkanó arcot, mosolyogva és nagyot sóhajtva könnyebbedik meg.*
-Lehet, de annál viccesebb... *feleli egy félmosoly mellett, majd érdeklődni kezd, hogy hogy kerül ide a lányka. Csak hallgatja a szavakat, s már az elején van egy sejtése, ami az "eltévedtem" szócskánál beigazolódik. Alexi csak sóhajt egy kicsit, majd megrázza a fejét.*
-Vajon honnan sejtettem? Kérdeznem se kellett volna. *kissé gonoszkás mosoly, majd már hallja is a kérdést, mire csak jobb kezével megtámaszkodik Lycoris feje mellett a falon.*
-És mondd csak... Miért érje meg nekem mindig idegenvezetőt játszani? *kérdi mélyen a kék szempárba nézve, így ismét bevillan elé a kép, ahogy a lány egyre kevesebb ruhadarabban halad felé, hagyja, hogy Alexi simogassa, majd két kezével az ágyra löki.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-31, 12:18 am

*Bizony megijed, nem is picit a másiktól, így pálca elő, bár tény, hogy semmit se ér vele és ahogy meghallja Alexi hangját, már kissé el is pirul és lassan el is teszi pálcáját az útból, mivel igaza van a másiknak, önmagában semmit se ér, használni pedig nem tudja, bármennyire is szeretné.*
- Igaz, csak nem tudtam, hogy te vagy az. *magyarázza a fiúnak és közben közelebb is sétál hozzá, majd ismét nekidől a falnak és onnan figyeli a másikat és a számára egy picit se volt ez az egész vicces, na de Alexinek sötét a humora.*
- Neked maximum. *mondja egy sóhaj mellett, majd már el is hangzik az, hogy eltévedt és ahogy ismét hallja a további szavakat, kezdi úgy érezni, hogy itt sűllyed el mindjárt.*
- Jól van na... *na de a srác már támaszkodik is a feje mellé, majd szóba jön az is, hogy segítsen már Lycorisnak egy picit, de amikor figyeli a mély tekintete és hallja a kérdést, egy picit elgondolkodik.*
- Hát, hogy szerezz egy barátot. Mást nem tudok mondani, de csak nem akarsz itt hagyni, egyedül. *néz körbe és egyértelmű, hogy fél a sötétben, az idegen helyeken, így ezek alól ez se kívétel, tehát nagyon örülne neki, hogy ha végre ismét a szobájában lehetne.*
- Légyszi. *kérleli még egy picit a másikat, de nem tesz semmit, nem mozdul, csupán csak vár, hát ha még is csak szerencséje lesz.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-31, 12:39 am

*A lányka pálcája felé mutat, de Alexi nem fél tőle, s erre minden oka meg is van. A mentegetőző szavakra viszont kicsit elmosolyodik.*
-Tudom. Ha tudtad volna, erősebben tartod. *mondja, s bár neki ezek a szavak még nem nyernek sok értelmet, egyesek bizony tudnák mire vélni. Akikkel párbajozott, mesélhetnének ennek a lánykának. Lycoris ezután ismét a falnak dől, majd egy kis beszélgetésbe kezdenek. Úgy tűnik, a lánynak nem tetszett annyira ez a kis móka, mint neki, de szavaira csak vállat von a srác. Neki tényleg az volt, s ez a lényeg. Egy kis érdeklődés is belefér még, hogy miért jár pont erre a lány, s mikor kiderül, hogy eltévedt, Alexi már meg sem lepődik. A lányka tehát ismét a segítségét kéri, de hát ez a srác nem az a szent lélek, aki mindig csak úgy segít a bajbajutottakon. Így neki is támaszkodik a falnak, rákérdezve, hogy ő mit nyer ezen a dolgon. Az első szavakra kissé elmosolyodik, a későbbiek viszont még huncutabb mosolyt csalnak arcára.*
-Hát, egyedül nem is. De most nem is vagy egyedül. *nem tudná megmondani, hogy a mai álom előtt is így vágyódott-e a lányra, vagy csak azóta alakult ez ki így, hogy olyan csábító képeket látott Lycorisról... legalábbis az arc egyezett, de most, hogy ismét találkoztak, valahogy jobban szemügyre veszi a lányt és most másabb is vele. A légyszi szócskánál az ajkakat figyeli, majd ismét a kék szemekbe néz.*
-A mai világban mindennek ára van. Mit tudsz ajánlani azért, hogy kivezesselek erről a sötét és nyomasztó folyosóról? *kérdi, továbbra sem moccanva, még mindig a falnak támaszkodva és Lycorist figyelve.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-31, 12:47 am

- Öhm, erősebben? De miért? *kérdi kissé értetlenül, majd ez után jön a nagy kérlelés, hogy segítsen már neki a fiú és reméli, hogy azért nem lesz itt hagyva egész éjszakára, mert az nagyon nem tudná elviselni.*
- Tudom, hogy itt vagy, de érted, hogy én hogy értem. Ne légy már ilyen, múltkor is segítettél. *utal vissza a két nappal ezelőtti találkozásukra, amikor a fiú tényleg nagyon rendes és kedves volt vele, szóval remélhetőleg most sem lesz ez másképpen. Viszont ahogy Alexi nézi, az egy cseppet se mindennapi a számára, így picit meglepődik rajta, de azért kitartóan néz továbbra is a másik szemeibe, majd ez után hallja a kérdést is.*
- Igazából... nem vagyok szegény, tehát mondd el, hogy mit szeretnél és megoldhatjuk, hogy ha csak így segítesz. *ha már ára van a dolognak, hát legyen, majd máskor jobban figyel arra, hogy ne tévedjen el semerre se. *
- Mást nem tudok ajánlani. Szóval, mit szeretnél? *kérdi teljesen komolyan most már és picit változott azért a véleménye erről a fiúról, de még nem ítéli el, hiszen lehet, hogy csak hülyéskedik vele, tehát még semmit se vesz komolyan, csak nyugodtan ácsorog tovább, ismét kissé zavartan, amelynek jele az, hogy a fekete tincs a fül mögé kerül, de azért nem veszi le tekintetét a másikról.*
~ Most miért néz így rám? ~ *kérdi magától és csak nem tudja megérteni a dolgot...*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-31, 1:04 am

-Tanuld ki a mágia csínját-bínját és gyere el egy párbajszakkörre. Majd ott megtudod... *feleli egy huncut kis mosollyal, majd arról kezdenek beszélni, hogyan juthatna ki innen Lycoris. Nagyon nem szeretne egyedül itt maradni, mire Alexi megnyugtatja, hogy ő is ott van vele, vagyis nincs egyedül. Bár lehet, hogy ha jobban ismerné a lány, akkor nem nyugtatásképp értelmezné eme szavakat.*
-Valóban. Pedig már akkor is durcizni akartál... *emlékszik vissza a srác is, hogy Lycoris már majdnem megindult egyedül, amikor végül úgy döntött, segít neki. Ahogy a lány tovább kérleli, Alexinek eszébe jut valami. Ahogy így nézi a lányt, egyre inkább az az érzése, hogy valamit csak kapnia kell azért cserébe, hogy állandóan idegenvezetőt játszik. Így ezt vázolja is a lánynak, aki úgy tűnik, hogy teljesen másra gondol, mint ő. Csak nézi némán a kék szemeket és a formás ajkakat, majd az utolsó kérdésnél az ő ajka mosolyra húzódik.*
-Ezt. *mondja, majd már le is csap a lányka puha ajkaira és csókolni kezdi Lycorist, legalábbis reményei szerint. Ha a lány nem tudja félrekapni a fejét, akkor bizony a srác nyelve játszani kezd az övével, miközben átsuhan a gondolat az agyán, amikor pár órával ezelőtt ez a csók égette ajkát, majd az egész lány elporladt. Az csak álom volt, ez viszont a valóság, bár ott is meghalhatott volna. A srác folytatja a csókot, de azért nem a világ leghosszabb csókjára kell gondolni, de ha rajta múlik, akkor nem is a legrövidebbre. Amikor ajkaik különválnak, kissé távolabb húzza fejét és huncut vigyorral szólal meg.*
-Az erdei út törlesztve. *figyeli a kék íriszeket, vajon milyen reakciókat vált ki ez a cselekedete a lányból, attól is fog függni, mikor indulnak meg felfelé.*

Tárgy: Re: Kacskaringós folyosók 2010-07-31, 1:15 am

- Szerintem akkor az még egy időbe el fog telni. *mondja teljesen őszintén, kissé el is gondolkodva azon, hogy mire ő eljut, mennyi idő fog eltelni és ez nem tetszik neki, de hát nincs mit tenni. Végül beszélgetni kezdenek, szóba jön a múltkori alkalom is és a lány csak elmosolyodik kicsit.*
- Fáradt voltam. *magyarázza, majd már jöhetne is a fizetség és bizony Lycorisnak fogalma sincs, hogy Alexi mit is akarhat tőle, így hát értetlenül néz rá, majd már pénzbeli dologra is gondol, hogy kérjen azt a fiú, amit szeretne, megveszi neki, csak juttassa már ki innen. De amikor Alexi hirtelen közelebb hajol hozzá és ajkát ajkára tapasztja, a lány hirtelen lesokkol, de már érzi is a másik nyelvét nyelve közelében, így ijedten fogja meg a fiú vállait és tolja el magától, hogy ha tudja és miután a csók véget ér, a lány jobb keze szép ívben lendül is és Alexi arcán hamarosan Lycoris kézlenyomata szerepel, szépen pirosan, a lány szemei viszont kissé jobban csillognak a kelleténél.*
- Hogy te mekkora egy szemét vagy... nem így kellene udvarolnod. És tudod mit? Majd megtalálom magam a kiutat. *mos csalódott a fiúban. Eddig azt hitte, hogy kedves és normális és még talán külsőleg is helyes, de ezzel a lépéssel most mindent elszúrt. Bizony meg is ijedt a lány, nem picit, mivel még nem ismeri a másikat, tényleg nem tudna másképp reagálni. Lábai viszont hamar megindulnak a fiú mellett, jól ott hagyva, de hogy merre megy, arról fogalma sincs, a lényeg az, hogy minél messzebb jusson a fiútól. A félelem megint kezd eluralkodni rajta, nem tud ez ellen mit tenni, pedig gyűlöli ezt az érzést.*
~ Sairus megmondta, hogy ne bízzak senkiben. Hogy lehetek ilyen naív? ~ *kérdi magától és egy apró könnycsepp is megindul arcán, amit azonnal le is töröl, nem kell azt senkinek se látnia.*