Bejárat, aula

Tárgy: Re: Bejárat, aula 2012-03-14, 10:17 pm

* Olyan gondolatok fordulnak meg a fejemben miknek fizikai hatása is van jelen pillanatban, így szorul hát össze a kezem melyben a lány törékeny kis kacsója van s csak akkor veszem észre magam mikor jajveszékel.*
- Ne haragudj...* nem volt szándékos, teljesen elfeledkeztem magamról ezt láthatja arcomon is majd pedig arra kerül a szó, hogy miként is kerül ki Vixi a bajból s hát mindketten tudjuk, hogy mostanság valahogy nem győzelemittasan. Azt hiszem ezt a témát felejthetjük is hisz ha úgy akarja majd a jövőben akkor megbitorlok minden ellene irányuló galád tettet, így jutunk el ahhoz a témához hogy mitől és fél vagy tart mert nem tudom, hogy ezt mivel váltom ki belőle. Viszont itt szóba kerül Gabe kinek nevétől becsomósodik a vérem is, nem szívesen hallom, hogy belőle indul ki s hogy mindig benne lakozik, így inkább meg sem szólalok már, hanem megpróbálom lenyelni mindazt mi a számra tódulna, nem akarom most tüzelni a kedélyeket, oly rég találkoztunk, hogy nem akarok viszályt. Az egykor tett ajánlatom most lép érvénybe, így indulunk hát el a kikötő felé, hogy megmutathassam a lánynak az otthonom, most ő kérte tehát meg is ragadom az alkalmat, így hamarosan már a csónakba ücsörög míg én megragadom a lapátokat és valami irdatlan tempóban meg nem indulunk a kastély felé. Kihasználva emberfeletti erőmet pillanatok alatt oda is érünk, fel sem merül bennem, hogy a lány esetleg fázik, ilyenekre egyenlőre még nem gondolok, tehát kisegítem a csónakból és hagyom, hogy szemrevételezze ezt az általam már gyűlölt helyet.*
- Igen, hát mindennek megvan a maga varázsa. De bent még kellemesebb.* meg is fogom a kezét mi lassan kezd reflexszerű lenni, így lépünk hát be az épületbe hol úgy vélem valamelyest változik a lány véleménye.*
- Az emeleten lakom, tehát szerintem egyenlőre ne is akarjunk másfelé sétálgatni.* pillantok rá s ha benne van akkor a lépcsőfokoknak is nekiesünk.* - Nem sokáig marad titokban itt semmi.* feltehetőleg érti mire gondolok, hisz a lány illata és szívverése ezek a szinteken nem valami szokványos dolog, maximum az etetőben vagy a kínzókamrában. Nem mintha tartanék bármelyiktől is, de egyenlőre jobb a békesség. Az út nem valami rövid de ez idő alatt sem unatkozhat a lány, minden bútor antik darab és a jó ízlésről árulkodik még a folyosókon is, tehát a megannyi festmény és a szobor sem valami bolhapiacról való, bár nem tudom mennyire van oda a művészetekért.*
- Itt is volnánk...a szobám a folyosó legvégén van.* mosolyodom el kissé megannyi lépcsőfok és folyosón való séta után. Ahogy odaérünk ki is tárom előtte s előre engedve sétálok be mögötte majd be is csukom az ajtót. Nem tudom mit várt vagy mit nem de itt minden bordó, fekete és csokoládébarna színekben pompázik, a bútorok ugyan olyan korból valóak mint amit a folyosón látott mivel magam is ezt a stílust kedvelem így hát rengeteg szék, kisebb nagyobb asztal, komód és szekrényt pillanthat meg ha beljebb sétál és egy kétszárnyú tölgyfaajtót mi tárva nyitva van, így látszik a hatalmas, ágyam is a másik helyiségben.*
- Azt hiszem el leszünk itt, nem fogjuk egymás auráját zavarni.* két igen tágas helyiség ez tehát ha esetleg magára akar maradni majd akkor megteheti, van itt könyv is de még mennyi, az egyik falon padlótól a mennyezetig egy könyvespolc van mindenféle könyvvel szóval minden megtalálható ebben a lakosztályban.*

Tárgy: Re: Bejárat, aula 2012-03-14, 10:38 pm

*Nem túl hosszú most ez a csónak út és nem is romantikus, inkább sietősre vette Noel a dolgokat, pedig van időnk, én legalábbis úgy érzem. Mindenesetre nem panaszkodom, csak lassan kilépek és egy pillanatra dideregve meg is simogatom kezeimet, hogy így melegítsem fel magam valamelyest, majd ha ez megvan, végül az ő kezébe teszem az enyém. Meg is indulunk hát a lépcsőkön, egészen egy torz képig, végül pedig Noel felé fordulva kérdezem meg, hogy merre is kellene tovább haladnunk.*
- Oké, akkor irány az emelet. Nem akarom, hogy bajba kerülj miattam. *simítok végig hüvelykujjammal erős kezén, így követem hát arra, amerre vezet, megnézve minden szép bútort és szobrot, na meg a nem mozgó festményeket is, melyek igazán lenyűgöznek, így talán cseppet lassabban haladhatunk, mint ahogy Noel szeretné, de remélhetőleg nem fogja zavarni a dolog. Még egy kis séta, majd amikor megjegyzi, hogy megérkeztünk, a folyosó vége felé sandítok.*
- Kíváncsi vagyok... amúgy te koporsóban alszol? *tudakolózom meg picit elpirulva, hiszen érdekes egy kérdés ez, de mégis érdekelne. Végül ahogy az ajtóhoz érünk, be is sétálok a csodás helyre, majd már meg is nézem magamnak a gyönyörű és drága bútorokat, a könyvespolcot, majd kiszúrom az ágyat is. Sehol egy koporsó... hát, én is tudok ám kérdezni. Végül amikor már mindent megnéztem, csak Noelhez lépek és szépen át is ölelem őt vékonyka kezeimmel.*
- És hol a fürdő? *döntöm oldalra a fejemet is, hiszen az is fontos, szerintem nem csak az én számomra. De ez után se eresztem el, hanem kis méretemnek hála, picikét lábujjhegyre állok, hogy csodás ajkaira egy újabb csókot lehelhessek, így bújva még jobban hozzá. Nem is értem magam, hogy miért egy vámpír kell, de igenis, ő megérdemli ezt, nem érzem úgy, hogy Elisának igaza lenne, tehát ha enged a csóknak, akkor szemeim is behunyom, így élvezem nyelvünk játékát, talán túlságosan is vadul irányítva a dolgokat, így figyelmetlenségemnek hála nyelvem szemfogához ér, tehát egy-két csepp véremet biztosan megízleli, én meg hirtelen húzom el a fejem, mint aki rosszat csinált és szemeim is kinyitva pislogok rá.*

Tárgy: Re: Bejárat, aula 2012-07-06, 11:22 pm

*Engem elég egyszerű dolog zavarba hozni, ugyanis nem vagyok túlságosan tisztában magammal, bár tény, hogy most nem is rólam van szó, de ezekkel a kérdésekkel nehéz mit kezdeni. Viszont hazudni se óhajtok Azraelnek, így jegyzem meg, hogy helyes férfi, ami tény, hiszen ezt a vak is látja, bár nekem túl sok a szőr az arcán, de mivel semmi közünk egymáshoz, így mindez lényegtelen dologgá válik. Viszont a téma halad, így jön szóba az is, hogy miért mondtam azt, hogy az övé vagyok, majd pedig a pálca is említve lesz, de végül igyekszem terelni a témát erről az egészről és nemsokára már oldalba bökve a férfit kérdezek rá a mai vacsorájára. Mint érzékelem, meglepi közvetlenségem, de én csak szelíden mosolygok rá továbbra is, úgy hallgatva a válaszát.*
- De ugye megharapni se akarsz? Mert akkor nem leszünk ám jóba. *vonom összébb szemöldökömet is, majd ha megválaszolja mindezt, akkor már ismét Noel felé kanyargunk vissza, én pedig a válasz után megállok és szépen Azrael elé lépve teszek róla, hogy ő is hasonlóan tegyen.*
- Azrael, megkérhetnélek rá, hogy ma ne beszéljünk Noelről? Így is nagyon sok rossz éjszakát okozott már nekem, nem akarok most is rá gondolni, legalább ma nem, rendben? *nagyon remélem, hogy így most már világos lesz a számára, hogy ne akarjon csupa olyan kérdésekkel traktálni továbbra is, melyek 80%-a Noelhez vezethetőek vissza.*
- Egyébként miért nem vagy vele? *Aideen-re utalok, ez természetes. Múltkor is említette és most is, tehát bizonyára hiányozhat neki, ezért se értem, hogy most miért pont velem tölti az idejét. Én persze örülök neki, de most itt nem én vagyok a lényeg. A csónakhoz is sikeresen megérkezünk, így ülök be, majd nyújtom is át menet közben a kardomat Azraelnek, ki már meg is dícséri ezt és jöhet is felém az újabb kérdés.*
- Apámtól kaptam, szóval nagyon fontos nekem, de szinte törhetetlen. *magyarázom is a férfinek, majd miután visszakapom a fegyverem, már a tokjába is teszem, hogy ez után a vámpír kerüljön újból figyelmem középpontjába.*
- Hmm, én pedig a kardokra. *bólintok is rá és nemsokára már partot is érünk, így szállok is ki a csónakból, majd a másik kérdése hallatán elég hamar döntök, ugyanis nem áll szándékomban még egyelőre felnézni a szobájába... valahogy, van bennem egy kis tartás azt illetően.*
- Az edzés most jobban esne. Szóval kezdjük azzal... te vezetsz, hogy hol a terem. *és hogyha megindul a férfi, akkor magam is követem, de egy kis hajgumit veszek elő a zsebemből, amellyel nemsokára össze is fogom a hajam, így hát nem is fog majd zavarni a játékunkban.*

Tárgy: Re: Bejárat, aula 2012-07-06, 11:37 pm

*Talán pont a közvetlensége az, ami miatt kedvelem a lányt, és nem óhajtom bántani. Elvégre egyenjogúnak fogad el, másé, semmit nem nyernék vele, azonban számomra még mindig furcsa ez a helyzet, ezért is lepődöm meg könyökölésén.*
- Nem akarlak megharapni. *védem magam mint egy kisgyerek, majd a lány feje fölött elnézve gondolkodóba esem.* - Illetve, ez hazugság, meg akarlak harapni, de nem teszem. *javítom ki magam, és a kezdeti komolyság ellenére, most ismét egy pimasz, féloldalas mosoly kúszik fel arcomra, amint a másikat vizsgálgatom magam előtt összekulcsolt ujjakkal. Elkerülhetetlen, hogy pár szó ne ejtsek Noel-ről, annak ellenére, hogy egyáltalán nem szeretnék, ám megtorpanására ahelyett, hogy rögtön megállnék, teszek még pár apró lépést lassan, hogy lenézve a másikra - mivel nyilván magasabb vagyok -, kerüljek pontosan arca elé.*
- Ahogy óhajtod. *hagyom rá színtelen hangon, azzal kikerülve a lányt haladok tovább, viszont lépteim sebességén egy kérdés lassít, mire hátra is fordulok kissé kelletlenül egy pár pillanat csöndet okozva, mialatt gondolkodva keresem a másik tekintetét.*
- Nem akar látni. *mondok csak ennyit, ezzel elfordulva a lánytól, tovább folytatva utamat. Amint közeledünk a kastélyhoz, kellemesebb témák között szemlélem meg a másik kardját, és adom is vissza neki bólogatások közepette, mik szavait hivatottak tudomásul venni. Amint megérkezünk, egy kérdést szegezek a másiknak, s a válaszra valahol belül számítok, így egy csalafinta mosollyal mutatom finom kézmozdulattal az utat, és indulok is el, hogy követhessen, így vezetve be őt a küzdőtérre.*
- Akkor ahogyan megbeszéltük, nincs mágia, sem képesség. Puszta harc. *szólok, és a kardokhoz lépve hümmögök párat, mire elő is veszek egy testhezállót, és párszor megforgatva fordulok vissza. Őszintén szólva, helyes döntés volna, ha hagynám magam legyőzni... természetesen küzdeni azt fogok, de ha a közeljövőben alábecsül a lány, és esetleg elmérgesedik a viszonyunk, ezt a hitét ellene fordíthatom, ráadásul... születésnapja van. Nem szívesen durvulnék, így bizony egy határhoz fogom tartani magamat, míg várakozom a másikra.*
- Semmi fizikai erőszak, halálos sérülés, kizárólag akkor nyert valamelyikünk, ha lefegyverzi a másikat. Rendben? *kérdezem eleinte tisztázva a szabályokat, nem úgy, ahogy anno Aideen-el... lett is belőle probléma.*

//Fagy.//

» Aula/társalgó