Mystral kikötője - A rév

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-04-28, 10:32 pm

*Eleinte még nem találom Noelt, de amikor kiszúrom az egyik fa környékén, már futni is kezdek, így sietek hát oda kedvesemhez, mivel igen, az iskola azon diákjai közé tartozom, akik elcsábulnak egy vámpírnak. Lehet, hogy nem kéne bíznom benne, de fontos nekem, igen, szeretem őt, még így, tiszta fejjel is, tehát tudom, hogy mit akarok és éppen ezért is jöttem most ki. Csak átölelem, majd egy rövidke puszi, mely talán csókká is alakul és ez után szólalhatok meg most már ismételten.*
- Mi? Hogy kerültelek volna? Dehogy... Egyszerűen rendbe kellett jönnöm és mivel le volt gyengülve az immunrendszerem, tüdőgyulladást is kaptam. Pár hete ott rostokoltam a szobámban és nem tudtam mit csinálni... Mégis miért kerülnélek? *kérdezek is rá, miközben kezem lágyan végigsimít a nyakán, úgy pislogok bele szép szemeibe is és eszem ágában sincsen eltávolodni, tehát picit sem zavar az ölelő szempár, tudni szeretném, hogy mégis hogy van, mi minden történhetett vele.*
- De örülök, hogy nem felejtettél el. Nagyon aggódtam, hogy esetleg már nem kellek neked. *azok után, hogy odaadtam magam, azok után, hogy már nem tudok újat nyújtani a számára. Tényleg rettegtem belül, de most már kezdem úgy érezni, hogy nem lesz itt gond, Noelnek tényleg hiányoztam, tényleg szüksége van rám.*
- Mit csinálunk ma éjjel? Tele vagyok energiával. *jelentem is ki vidáman, hiszen aki hosszú ideig betegségben szenved, utána eléggé mászkálós és mozgolódós napjai következnek és én is ebben reménykedem, főleg, hogy végre ismét együtt lehetünk.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-04-28, 10:46 pm

* Egyfajta megnyugvás száll meg ahogy átölelhetem törékeny kis testét ugyan akkor ezzel ellentétben vágyok egyszerre vagy száz félére, hogy széttéphessek valamit, hogy nekiszaladjak egy sziklafalnak, hogy hosszan megízlelhessem csókját, hogy belecsókolhassak illatos bőrébe, hogy végigsimíthassak meztelen hátán a gerince mentén, beleszagolhassak hajába, hogy örökre magam mellett tudhassam és a.... vérére. Igen, ez utóbbi elkerülhetetlen számomra mivel teljesen rabul ejtett íze, ezektől a vegyes érzelmektől pedig meg vagyok zakkanva. Levelem talán furcsa hangvételű volt de legalább tükrözi érzelmem, de a gyanú mi a fejemben lappang nem hagy nyugodni így rá is kérdezek konkrétan arra, amire kíváncsi vagyok.*
- Mert meggondoltad magad... mert utólag visszatekintve arra a pár napra lehet, hogy te másként látod már. De ha beteg voltál akkor sajnálom.* nézek bele szép szemeibe s egyik kezemmel arcán is végigsimítok óvatosan.* - De most már rendben vagy?* döntöm kissé oldalra a fejem, ezt tudnom kell meg hát érdekel is, semmi szükség arra, hogy újabb heteken keresztül az ágyat nyomja.*
- Kis butus. Hogy felejthetnélek azok után?* még egy kisebb mosoly is megjelenik arcomon, úgy tűnik, hogy nagyon is egyen és ugyan azon járt az eszünk, mi szórakoztat mégis elégedettséggel tölt el.*
- Ha így van elmehetnénk a vízeséshez... vagy a hegyekbe.* várakozó tekintetem azt érezteti, hogy ő döntsön, felőlem bejárhatjuk a szigetet is a lényeg jelen pillanatban, hogy itt van, de erről hallgatok.*
- Senkinek nem tűnt fel, hogy pár napig távol voltál?* bizonyára valamerre elindulunk s ha így lesz akkor a kérdés is elhangzik. Részemről gond nem származott az ott tartózkodásából de hogy ez nála is így van e azt nem tudom, minden esetre ez körülbelül annyi idő volt mintha hazalátogatott volna.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-04-28, 10:54 pm

*Én magam is vágyom ám ő rá, nem, most nem a mérgére, hanem a csókjára, az édes ölelésére, mindenre, amelyben a kastélyban részem volt. Egy olyan világgal ismertetett meg, melyhez foghatót eddig még nem láttam és mellette mintha én magam is megváltoztam volna azokban az időkben, bár tény, hogy a határozott és talpraesett lányt azokban a napokban kiölte belőlem, én csak azt láttam, hogy hogyan is járhatok a kedvében és ez tényleg nem tetszett, de majd vigyázok, oda fogok figyelni, kevesebbet engedek a véremből és akkor nem lesz gond közöttünk. A feltételezése viszont szinte felháborító, így ciccegek is fel kissé.*
- Van bennem annyi Noel, hogyha meggondolom esetleg magam, akkor értesítelek róla. Amúgy is, szerinted vállaltam volna a kockázatot, hogy megölj, hogyha utólag jössz rá? Ne nézz hülyének. *sóhajtok fel cseppet, de aztán végül tudatosítom ám benne a tényeket, hogy betegség miatt voltam távol, nem tudok mit tenni ellene, emberi lény vagyok, sajnos különféle gyengeségekkel. A simításra viszont csak picit lehunyom a szemem, jól esik jeges érintése is, így végül már aprót bólintok is felé.*
- Rendben. *de azért félek, hogy esetleg rám unt, így erre most én is kitérek, nehogy már csak ő feltételezhessen rólam negatív dolgokat és amikor hallom, hogy ez egyáltalán nincs így, picit megkönnyebbülök, szabályosan érzem, ahogy a szívem is könnyebbé válik és nem nyomja már agyon egy szikla.*
- Nem tudom, csak egyszerűen féltem, hogy meguntál vagy hogy nem tudtam eleget nyújtani. *fejtem ki picit bővebben is, majd rá is kérdezek a nap folytatására. Mindegyik jól hangzik, de főleg a víz, imádok úszni és oda járni, de azért mászkálnék én a hegyre is.*
- Menjünk úszni! Még sose úsztunk együtt. *és ez tényleg így van, akármilyen hihetetlen is, de erre konkrétan még nem volt eddig alkalmunk. *
- Dehogy, ügyesen el tudom intézni a dolgaimat. *kacsintok is vidáman a másik felé, majd végül kezem az övére kulcsolom és hogyha Noel számára még mindig áll a javaslat, meg is indulunk a vízesés irányába... *
- De ha megfázom, a te lelkeden fog ám száradni. *tekintek fel rá huncutul, szóval számoljon csak ezzel, hiszen spanyol vagyok, azért én a meleget jobb szeretem.*
- Fürdőruha viszont nincs rajtam... *harapok ajkamba, ennyiben hagyva szavaimat, kezdjen az információval bátran azt, amit csak akar.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-04-28, 11:13 pm

* Kissé meglep a lány "kitörése", szótlanul végig is hallgatom szavait, nagy rafinált ez a lány de hát ezt eddig is tudtam de mivel én ebbe az információba bele is élem magam, amúgy sem rózsás kedvemen is kiérződik.*
- Ne várjuk ezt a napot... soha nem akarok erről értesülni.* nem néztem hülyének, de megfordult a fejemben, hogy méreg nélkül már nem is tűnt olyan jónak az a pár nap, hisz nagyjából az történt, hogy nekem tetszen és ez nekem jó is volt de hogy neki... akkor és ott úgy tűnt de most...
Azért remélem, hogy most már nem gyengélkedik mivel szükségem van az erejére a későbbiekben, hogy megnyugodhassak valamelyest. A gondolataink ugyan arról folytak a külön töltött napokban, ő szint úgy hitte, hogy ráuntam de ez nincs így, sokkal inkább még többre vágyom.*
- Azt hittem érzed, hogy nekem minden tökéletes volt azokban a napokban... Nem tudom mi mást kívánhatnék még. Egy gyöngyszem vagy.* mosolyodom el kedvesen, hisz ezek szerint nem mutattam ki eléggé mi előfodulhat, de hát én már csak ilyen vagyok. Hol túl nyájas és védelmező hol pedig rideg és elutasít. Na de az est további részét nem itt töltjük, megint egyre gondoltunk így az újabb mosoly is megjelenik arcomon.*
- Én is erre gondoltam...a zuhany vagy a kád az nem egyenlőre egy tóban lubickolással.* meg más is a környezet na de elindulunk hát a vízesés felé miközben érdeklődöm felőle, de szerencsére nála sem volt gond. Kéz a kézben haladunk célunk felé mikor is a betegség kerül szóba. Kiszúrtam a pálcáját mikor felém jött így hát megvonom vállam és állammal a tárgy felé bökök.*
- Nem tudsz valamit azzal, hogy jó legyen? Valami abrakadabrát...* nem vagyok tisztában a varázslatokkal de csak akad valami mi megelőzi a megfázást vagy a levegővel csinál valamit. Bánom is én csak jó legyen.*
- Furcsáltam is, hogy hozod... tudtad, hogy velem találkozol.* tekintek le rá komoly ábrázattal, ezt nem igen tudom mire vélni s nem is esik jól pálca közelében lennem, de elviselem ha akarja.*
- Rajtam pedig fürdőnadrág... de azt hiszem láttalak már ruhátlanul...olyan nagy tragédia lenne ha ez ismét előfordulna? Én nem bánnám...amúgy is sötét van.* ebből én nem csinálok problémát.* - De ruhástúl is mehetünk és akkor nincs gond.* lépdelek mellette szórakozottan az ő tempójában. Nincs messze ez a vízesés, d jó kis séta ez a lánynak de csak odaérünk.*
- Viszont ha beteg leszel azt akarom, hogy nálam heverd ki.* fordulok felé még a parton.* - Szeretném...* javítom ki magam szemforgatva. Ezeken a bakikon megpróbálok felülkerekedni de olyan nehezemre esik, mintha száz traktort kéne húznom magam után.*
- Engeded, hogy segítsek?* lépek nagyon közel hozzá s fogom meg a topja alját csak is az engedéjére várva.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-03, 4:32 pm

*Alig vagyok egy hete az iskolában, de már számolom a napokat. Félek, ha értem jönnek, akkor elvisznek, hiszen a szüleim bármikor meggondolhatják magukat a tanulásommal kapcsolatban, s ekkor legalább azt tudjam, hogy mennyi időt tölthettem ezen a csodás helyen. Hat napot. Egyenlőre. Viszont, ha így áll a dolog, akkor csalok egy kicsit, ugyanis bár az első napot nem kéne számítani, mert csak bedőltem az ágyba aludni, rögtön miután megérkeztem, én mégis megteszem, így kijön, hogy ha nem hét közben érkeztem volna, akkor bizony már a hétvégén pihennék... tehát úgymond jogom van - s ez nagy megnyugvás ám lelkiismeretemnek -, hogy felhagyjak egy kicsit a töménytelen magolással és gyakorlással, és a szobámban való tanulás helyett most kimozduljak egy kicsit. Eddig ezt nem nagyon tettem meg, szinte a csomagolt élelmen éltem, gyakorlatilag csokoládékon, és ha ezt tudnák a szüleim, már ennyi elég lenne nekik egy agyvérzéshez. Így immár kissé korgó gyomorral, de kisétálok a szobám ajtaján, lefelé a csigalépcsőn, átvágva a klubbhelyiségen és az iskolán - hiszen az egyetlen útvonal amit tudok, az az, amelyiken felkísért Daph -, egészen a révészig, akit egy biccentéssel üdvözlök is, és átszállításom kérem tőle. Be is ülök a csónakba, egyenlőre még mint egy kis úri személy, bár tervem szerint ez hamarosan változni fog. Ugyanis ami először feltűnhet a külső szemlélő számára, hogy bizony sétabot van a kezemben, családunk címerével a fogóján, ami egy oroszlánt ábrázol ezüstből. A következő az öltözetem: fekete bőrcipő, és nadrág, fehér ing, és ismét fekete nyakkendő, s mellény társul ezek mellé. Természetesen mindez művészi pontossággal elrendezve magamon, egyetlen szösz nélkül a ruházatomon. Lassan át is érkezünk, amit némiképp sajnálok, mert bár nem sokat látni, nálunk nem volt mindennapos a hajókázás... de végül pedig egy biccentéssel, melyet hálásnak is fel lehet fogni, ki is szállok a partra. Itt érkezik a probléma: fogalmam sincs, merre vezetne az utam, ha el szeretném érni a célomat. Bolyongani nem akarok, akármennyire is csábító, félő, hogy nem találok vissza, és bár megnéztem az itt található fontosabb helyek listáját, térképet azért nem hoztam. Így kis morfondírozás után egyszerűen leülök a közeli padra, hogy megvárjam egy iskolatársam, aki bizonyára segít majd... Hiszen ez az egyetlen biztos pont, ahol megfordulnak mindenképpen.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-03, 4:44 pm

*Ahogy általában, úgy most is az anyagok átismétlésével kezdtem a napomat, majd folytattam Rocky bundájának kifésülésével, s most épp azon vagyok, hogy az ágy szélén ülve halálra unjam magam. A könyveim nagy részét már régen elolvastam, amit pedig most bújok, az kimeríti a borzasztóan unalmas kategóriát, s ha már én is így gondolom, akkor feltételezem, hogy nem sok ember olvasta végig. Ennek hála pedig, abszolút semmi kedvem tovább szórakozni ezzel, így fogom magam és kiskedvencem felmarkolva elhagyom a hálót. Ruházatom szürke halásznadrágból, fehér tornacipőből és pólóból áll, hajam kiengedve, orromon pedig szemüveg, ami a szemem védelme érdekében besötétedik, ha sok fény éri. Ezúttal se tervezek meg semmit, csak megyek szépen előre, vidáman nézegetve a kirakatokat, kezemben hideg üdítővel, mit szaporán kortyolgatok. Egy idő után vadászgörényem megunja a vállamon utazást, s lemászva lábaimon elszelel. Rémülten indulok utána, s ide-oda kapkodva a fejem próbálom meglelni az apró ragadozót. Mikor meglátom magam előtt a kikötőt már kezdek kétségbe esni, így el is kiáltom magam, hátha használ valamit.*
- Rocky!*emelem fel hangom kicsit, bár így is érzem, hogy halkabb, mint kéne, így nem túl valószínű, hogy állatkám érzékeli a hívást. Én viszont nem adom fel, így szépen robogok is tovább, s kissé megcsillan a szemem, mikor egy srácot látok meg nem olyan messze tőlem. Meggyorsítom lépteimet és odafutok hozzá, majd térdeimre támaszkodva próbálok levegőt kapni, s csak akkor egyenesedek fel, mikor légzésem nagyjából csillapodik.*
- Sajnálom, hogy zavarok, de nem láttál egy vadászgörényt elrohanni? Nem olyan rég járhatott erre.*pislogok rá reménykedve, s izgulva várom válaszát, bár közben nem csak rá figyelek, hanem újra és újra végigvezetem tekintetem a környéken, hátha meglátom a kis szökevényt.*
- Nem akarok tolakodó lenni, de ha egyedül vagy és ráérsz segítenél megkeresni? Ketten gyorsabban megtalálnánk.*egy apró, kérlelő mosolyt küldök felé, majd feljebb tolom szemüvegem, s kezeimet tördelve, egyik lábamról a másikra állva várakozok türelmesen. Ha szerencsém van, nem átkoz el itt helyben vagy röhög körbe, hanem segít nekem, ha viszont nincs szerencsém, nos akkor vagy kétségbe esek vagy megyek egyedül tovább.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-03, 5:00 pm

*Némán ülök a padon, kezemben a sétabotommal, és élvezem a napsütést, gyakran még a szemem is be-be hunyom, mintha napoznék, vagy éppen elaludnék lebarnulás közben, ám ez nincs így, csupán türelmesen várakozom - mert a türelem az erényem. Jól esik végre a friss levegő, ez az egyenletes morajlás, és mindezektől egy picit el is álmosodom, így mikor valóban kezdenék elszundítani egy hang rángat ki kezdetleges fáradalmaimból. Rögtön oda is kapom a fejemet, és mikor felmérem, hogy egy lány közelít felém, mégpedig futva, felpattanok, hogy aggódó zöld szemeim ráfordíthassam.*
- Mi a baj? *kérdezem tőle rögtön, mikor oda ér mellém, s hamarosan hallhatom is panaszát, miután felegyenesedik. Rögtön el is mosolyodom, hiszen bár más témában, de nekem is segítségre van szükségem.*
- Semmi gond, nem zavarsz. Én is éppen segítségért kutatok, de erről később. *biccentek, s még mielőtt válaszolnék, körbe is nézek gyorsan, aztán szerényen mosolyogva fordulok vissza.*
- Ne haragudj, nem láttam, és nem is hallottam, hogy erre járt volna bármi állat, ugyanis egy kicsit elbóbiskoltam míg iskolatársaimra várakoztam. *rázom meg egy kicsit a fejemet sajnálkozva, és megtörténik amire nem számítok, de úriember lévén nem fogom visszautasítani a kérését, így a pillanatnyi döbbenet után már bólintok is egyet mosolyogva.*
- Persze, de utána viszonoznod kell a kölcsönt! *viccelődöm vele egy kicsit, ám komolyan is gondolom valamilyen szinten, mivel úgy látom a városból jön, tehát talán tud nekem segíteni megtalálni amit én keresek... mivel az üzlet, nem mozog, így lényegesen könnyebb dolga lesz.*
- Gyere! *intek is fejemmel elindulva a kikötő végébe, de nem a lányra nézek, hiszen most az állat nyomát kutatom, viszont érdeklődni attól még érdeklődhetek, így meg is teszem, bízva abban, hogy nem veszi sértésnek, ha nem egyfolytában őt nézem osztatlan figyelmemet jelezve.*
- Te is az iskolába jársz, ugye? *pillantok most a kastély irányába, de utána szemem rögtön visszatéved alacsonyabb szintet kutatni, így nézelődöm jobbra és balra is, hátha meglátom a kicsinyke állatot.*
- Egyébként érdekes állatod van, úgy tudtam az ilyenek csak gazdagabb körökben használatosak. *szólalok is meg, de aztán leesik, hogy ez így cseppet tolakodónak hangzik, sőt talán lenézőnek, így gyorsan rá is nézek a lányra, hogy folytassam.* - Már, persze ne vedd sértésnek. Csak szokatlan. *magyarázom is ki a helyzetet, és nem hazudok, valóban semmi rosszra nem gondoltam, mivel nem szokásom. Szerintem minden ember egyenlő. Tény, hogy az aranyvérűek, és legfőképp én a származásom miatt egy kissé egyenlőbb vagyok, de ez már már téma...*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-03, 5:25 pm

*A kinti sétám a vártnál is nagyszerűbben alakul, hiszen nincs olyan vészesen nagy tömeg és a találomra vett üdítő is igazán finom, arra viszont nem számítok, hogy görényem megunja a tétlenséget és szépen elszelel. Nem olyan rég vettem és még elég szeleburdi, így nem csoda, hogy rémülten hajítom italomat egy közeli kukába és robogok is kedvencem nyomát keresve. Igazán kétségbeesett viszont akkor leszek, mikor felbukkant előttem a kikötő, hisz az elég messze van a helytől, ahol eddig mászkáltam, mindenesetre nagy szerencse, hogy kiszúrok egy fiút, akihez tőlem szokatlan módon oda is lépek, na de ez most vészhelyzet, nincs időm szégyenlősnek lenni. A választára viszont megejtek egy elkeseredett sóhajt.*
- Pedig biztos voltam benne, hogy erre jött, talán csak elkerülte a figyelmedet.*reménykedek benne, hogy valóban csak a szundikálás az oka annak, hogy nem hallotta az itt elsurranó vadászgörényt. Viszont, ha már úgyis itt vagyok, akkor rákérdezek, hogy mit szólna, ha segítene nekem, s megkönnyebbülten mosolyodok el, mikor hallom, hogy beleegyezik.*
- Attól függ miféle az a kölcsön.*nevetek fel, de már indulok is előre, Rocky most jobban érdekel, mint holmi viszont kívánságok, azzal ráérek foglalkozni később is. A szavaira bólintok és neki is kezdek a nézelődésnek. Egyáltalán nem zavar, hogy a srác nem engem bámul, azzal úgyse mennénk semmire, hatásosabb, ha ő is a földet pásztázza.*
- Igen, oda. Nem olyan régóta, de már nagyjából kiismerem magam.*apró mosolyt küldök felé és kissé ki is egészítem a választ. Nem tudom, mit akar majd kérni, de ha esetleg útbaigazítást, akkor ebből megtudhatja, hogy elméletileg tudok neki segíteni benne, kivéve persze, ha valami nagyon eldugott helyre akarna menni, mert ahhoz már a térképemre is szükségem lenne. Épp azon merengek, hogy azt vajon merre hagytam, mikor mikor hallom a szavakat, amiknek hála megtorpanok és megemelt szemöldökkel meredek a srácra egy ideig, majd laza fejrázás és indulok is tovább.*
- Pedig elég sértő felhangja volt. Ugyan tudom magamról, hogy nem tűnök épp nemesinek, de ez akkor is durva volt.*valamivel hosszabb, vesébe látó pillantást küldök felé, de végül magyarázatot is adok.* - Egyébként nem érdekelt, hogy milyen körökben elterjedt egy vadászgörény, ő tetszett meg az állatkereskedésében.*s arra, amire szántam remekül meg is felel, hiszen neki hála már nem érzem magam olyan magányosnak, bár most szívesen visszaadnám az eladónak.*
- Te mióta jársz már ide? Mármint az iskolába.*kíváncsiskodok kicsit, két kiabálás között, amiknek egyelőre semmi eredményét nem látom.* - Menjünk erre!*ragadom meg hirtelen a srác kezét és berángatom magammal egy kisebb, eldugottabb részre. Remélem nem hiszi azt, hogy ki akarom rabolni, mivel erről szó sincs, csak úgy vélem itt nagyobb eséllyel rálelünk Rockyra.*
- Amúgy mire is vártál itt ücsörögve?*nézek rá futólag. Nem hinném, hogy épp a révet választotta volna arra, hogy kipihenje a hét fáradalmait, hiszen a kikötő elég zajos és halszagú. Ráadásul az is biztos, hogy nem a révészre várakozott, mivel ha jól láttam, akkor a férfi épp a csónakjában ülve élvezte a napsütést.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-03, 5:43 pm

*Természetesen ha segítséget kérnek tőlem, akkor nem tagadom meg, főleg ha egy hölgy kéri, és mivel nincs jobb dolgom, így viszont adósom marad egyel, most is beleegyezem, így megindulva a vadászgörény nyomát keresve, de azért szentelve pár mondatot a lányra is.*
- Ne aggódj, csupán útbaigazítás. *felelem is mosolyogva a kölcsönre, hiszen valóban ennyi lenne a kérésem majd, és még velem sem kell jönnie, csupán elmondania hol találom, ha szeretném. Amint hallom, jól sejtettem és bizony az iskolába jár, így kíváncsi tekintettel rá is nézek.*
- Áh, akkor ezek szerint engedélyezett az állattartás az iskola falain belül? *csillannak meg a szemeim, ugyanis minden vágyam lenne pótolni otthon maradt barátomat, az én kiskutyámat. Viszont ha már az állatoknál vagyunk, akkor meg is ejtek néhány szót a vadászgörényekről, mellyel sikeresen belerondítok a beszélgetésbe, viszont mikor a lány megszólal, csak én rázom meg a fejemet egy kicsit.*
- Attól még nálunk otthon így van. Ez az igazság. De ez nem azt jelenti, hogy ezzel bármire is céloztam volna sértően. *mert nyilván benne volt az utalás, hogy a lány nem gazdag, ám ez engem egyáltalán nem zavar, így tovább is lépek a problémán, kutatva közben Rocky-t, mígnem meg nem hallom az érdeklődést.*
- Hat napja járok ide, első évfolyamra. *adom meg a választ, mikor hirtelen ragad kézen a lány, és ránt be egy eldugottabb helyre. Amint lehet, ki is húzom egy kisebb zavarral, sőt pírral az arcomon kezemet az övéből, és megpróbálom zsebre dugni, ám mivel nincs, hiába próbálom meg nagyjából háromszor, nem sikerül, és ekkor döntök úgy, hogy akkor a mellényem zsebébe süllyesztem, viszont mivel a ruhadarab direkt elég kis rövid, ostobán néz így ki, tehát ki is húzom rögtön a kezemet, mindeközben gondosan kerülve a lány pillantását.*
- Öhm... ö... lehet, hogy itt van, biztos kedvelik az eldugottabb helyeket. *motyogom magam elé, és hirtelen lódulok meg egy kicsit kutatva a vadászgörény után. Zavarom lassan elül, ellenben a lány kíváncsiságával.*
- Én egy diáktársamra vártam, aki majd útbaigazít. *felelem mosolyogva, ám nem mondom, hogy miben kérném a segítségét, mert a titkos záradékot ami közöttünk létrejött, én komolyan veszem, és megpróbálom kiérdemelni a jutalmat.*
- Mióta is van meg neked? *pillantok most én a lányra, hogy érdeklődjem még egy kicsit, de kezdek kicsit aggódni, hogy esetleg nem leljük az állatka nyomát, ugyanis ez idáig még nem találtuk meg...*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-03, 6:09 pm

- Ha aggódnék, már rég elmenekültem volna.*mosolygok a srácra, nem tűnik nekem valami vadállatnak, kinek olyan szándékai vannak, hogy rám ugrik, így természetesen nem gondoltam semmi rosszra, mikor szóba került a kölcsön. Csak hát nem árt tudni, hogy mégis mire mondok igent.*
- Persze, bár kutyánál nagyobb állatot nem célszerű tartani, esetleg majd famulusként.*felelek készségesen, ilyenkor tudom ám imádni szorgalmas személyemet, hiszen nem tudnék ennyi mindent a szabályokról és egyebekről, ha nem olvastam volna át többször is azokat a könyveket. Mikor a srác újra megszólal, kissé talán beletipor a lelkembe, de most nincs időm ezzel foglalkozni, így nem sértődök meg.*
- Elhiszem, csak nálunk ez egész másképp működik. De ne aggódj, nem vettem magamra.*legyintek nagylelkűen, majd már robogok is tovább. Amíg a fiú nem kezd el a családi helyzetemen és a vérem mibenlétén lovagolni, addig ez a kis közjáték el van felejtve. Néhány lépés után viszont megragadom a kezét és rángatom is magammal egy sötétebb rész felé. Véletlenül se gondolok bele abba, hogy esetleg zavarba hozom, s ugyan egy kicsit meglepődök, mikor szó szerint kitépi kezét az enyémből, de természetesen engedem, hogy így tegyen és inkább a mélyedéseket és sarkokat kezdem pásztázni.*
- Mi az? Valami rosszat tettem?*pillantok rá, mikor hallom a motyogást, ami eddigi stílusához kevésbé illik. S, hogy oldjak a hangulaton kissé, szépen érdeklődni kezdek A szavaira bólintok, s egyelőre nem állok neki faggatózni, majd megtudom később, hogy mit szeretne megtalálni.*
- Két hete, azt hiszem. De nem vagyok benne biztos.*kis csend, majd szomorúan csillogó szemekkel nézek fel rá.*- Ugye nem gondolod, hogy elveszett?*láthatja, hogy mennyire aggódok kis kedvencemért, hiszen nem szeretném, ha örökre eltűnne, s mikor ebbe belegondolok, még hangosabban kezdem szólongatni.*
- Honnan érkeztél ide?*ezúttal nem nézek rá, de azért folytatom a beszélgetés menetét, hogy ezzel is eltereljem gondolataimat. Nem sokkal később viszont meglátok egy világító szempárt az egyik sarokban, így rögtön mozdulok is, s kezemet a srác elé nyújtva állítom meg.*
- Várj, ne mozdulj, azt hiszem ott van.*mutatok a felfedezésem irányába, majd lassan leguggolok és halkan hívni kezdem vadászgörényem, s hatalmas megkönnyebbülésemre jön is szépen felém, de amint kilép a fényre, meglátom a szájában kallódó hatalmas és igen ronda bogarat, minek következtében felugrok és halk sikkantással a fiú mögé perdülök.*
- Bocsi, nem igazán bírom az ilyesmit.*pislogok rá zavartan, mikor rájövök mit is csináltam az előbb, majd gyanakodva meredek kedvencemre, aki ártatlanul néz rám, immáron üres szájjal.*
- Úgy megijesztettél, ne tűnj el így még egyszer.*ragadom is meg gyorsan, s ölelem magamhoz, ő viszont csak kibontakozik karjaim körül és visszatelepedik a vállamra, rendkívül elégedett képet vágva, mire csak egy aprót sóhajtok és immáron jóval vidámabban fordulok a srác felé.*
- Köszönöm a segítséget, ó igaz is, elfelejtettem bemutatkozni. Héderváry Fruzsina vagyok.*kinyújtom kezem és addig várok, míg el nem fogadja a kézfogást.* - Szóval, miben lehetek a szolgálatodra.*játékos pukedlit ejtek meg, csak hogy lássa tudok ám nemesi dolgokat is művelni, ha nagyon akarok, majd szépen meg is indulok a kiinduló pontra, mert onnan könnyebb lesz eligazítani a srácot.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-03, 6:31 pm

*Igazából a mai nap is szolgál valami rejtett kis jóval, hiszen kicsit későn érkeztem meg az iskolába, és Daph is fáradt volt, tehát olyan iszonytatóan nagy információ mennyiséget nem hallhattam tőle... persze válaszolt amire kérdeztem, de az állatokról épp nem ejtettünk szót, ellenben most, kicsit többet is megtudhatok róluk.*
- Nahát, ezt eddig nem is tudtam. Mondd csak, lehet itt valahol állatot venni? *nem tudhatom ugyanis, hogy a lány magával hozta-e vagy sem, ezért érdeklődöm. Ha pedig igen, úgy még egy helyet meg kéne mutatnia, de ezt elég lesz szóban elmagyarázni, mert nem tervezek ma kisállatot venni. Idő közben rendezzük is nézeteltérésünket, amit én egy kis biccentéssel zárok, majd a lány meglepő dolgot tesz a kézen ragadással, így jövök zavarba egy kicsit.*
- Óh, nem, nem. Csak, nem szoktam hozzá a hirtelen érintésekhez. Illetve, úgy általánosságban az érintésekhez. *magyarázom neki, és ez igaz is, nem kifejezetten vele van a baj, hanem azzal amit tett, az lepett meg, de nem csinálok belőle akkora gondot, inkább túl is lépek rajta. Hallhatom kérdésemre is a választ, amire szintén csak bólogatok, de ekkor esik kétségbe láthatóan a lány, és annyira megesik rajta a szívem, hogy rögtön a fejemet kezdem rázni.*
- Nem, biztos, hogy megtaláljuk! *biztatom őt, és valóban tovább is keressük, egészen a következő kis kérdésig. Nem értem, ez miért érdekelhetné őt, így cseppet elgondolkodok, hogy talán van bejáratott módja, és arra gondol-e hogy azt használtam, vagy sem, de végül elvetem a problémát.*
- Mystral környékére utaztunk zsupszkulccsal, és onnan át a városon gyalog, attól pedig a révész nyilván. *mondom is el, hogy hogyan történt. Nem tudom, hogy vissza kéne-e kérdeznem, minden esetre ezt most nem teszem meg, helyette inkább csak megállok, mikor a lány ezt kéri tőlem. Hamarosan már hátam mögött is terem, én azonban nem ijedek meg, csak elmosolyodom egy kicsit.*
- Semmi gond, érthető. *bólintok, azzal már figyelgetem is, ahogy megtörténik az eltűnés utáni első örömtalálkozás a kis kedvenccel. Nem megyek el, mivel nekem még jár egy jutalom, hiszen éppen ezért kerestem diáktársamat.*
- Ó, elfelejtettem én is, pedig nekem kellett volna először. No, nem baj. *nyújtom is feléje a kezem, hogy finoman megrázzam, ha már így tartja, nem pedig kézcsókra.* - Conrad Dietrich Prinz von... *hoppá, pedig úgy gyakoroltam a tükör előtt, hogy ne így mutatkozzak be másoknak. Cseppet zavarba is jövök, és lesütöm a szemem, de ha már belekezdtem, akkor folytatom.* - Von Liechtenstein. *azaz Liechtenstein hercege, egyenesen az uralkodói családból. Kis pukedlizése viszont felvidít valamelyest, így elmosolyodom, és már követem is a lányt, hogy elvezessen oda, ahova indultam.*
- Nos, ruhaüzletet keresek. Szeretnék néhány... kevésbé feltűnő, inkább hétköznapi ruhát. Biztosan van a városban... *mondom neki problémámat, és ha elindul a helyes irányba, akkor követem is, mert bizonyára elkísér már, ha én is elkísértem őt egy darabon. Azért megerősítés képpen, eszembe jut valami.*
- Megtisztelnél, ha elkísérnél, és esetleg... véleményt mondanám néhány ruháról. *igazából más véleményére is kíváncsi vagyok. Nem öltözködtem soha hétköznapian, nem tudom, hogy mi állna jól, és mi számít már átlagosnak... Elkél a segítség.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-03, 6:58 pm

- Persze, van egy kisállat kereskedés is a közelben. Rocky is onnan van.*mutatnék nyakam felé, hisz általában ez a tartózkodási helye állatkámnak, de még időben rájövök, hogy most nincs ott, így felesleges lenne mutogatni. Egyelőre nem kezdem el magyarázni, hogy merre találja a boltot, de ha megkérdezi, akkor nyilvánvalóan megteszem.
Mikor hirtelen változtatok irányt, a srác keze után nyúlok, hogy ne keveredjen el, bár abba nem gondolok bele, hogy ezzel zavarba hozhatom.*
- Sajnálom, nekem ez természetes volt, de majd figyelek.*emelem fel kezeimet kicsit, a s arcomra apró mosoly szökik. Az igaz, hogy általában visszahúzódó és csendes vagyok, de az ilyen hirtelen karon ragadás, ölelgetés és egyebek hozzám tartoznak, s általában nem veszem figyelembe, hogy épp kin alkalmazom őket, na de majd mostantól nem teszek ilyet. Mikor próbál megnyugtatni bólintok, a válasza hallatán viszont pislogok egy kicsit és halkan kuncogva rázom meg fejem kicsit.*
- Nem-nem, úgy értettem milyen országból.*lehet, hogy rosszul kérdeztem és nem volt egyértelmű mit szeretnék kideríteni, na de sebaj, kezdjük előröl a dolgot. Ami viszont most újra elvonja a figyelmemet, az megkerült háziállatom, ki először megijeszt zsákmányának hála, de utána már ölelgetem is, s mikor végre helyet foglal vállamon, jövök rá, hogy nem mutatkoztam be.*
- Nekem is eszembe juthatott volna, de éppen aggodalmaskodtam.*zavart mosolyra húzom ajkaimat, majd arcomra kiül a meglepetés, mi ott is marad egy jó ideig. Így már értem a kissé távolságtartó, de nemesi viselkedést, ahogy a zavarbaesést is, holmi kis érintéstől.* .- Prinz, mint herceg...szóval Liechtenstein hercege vagy? Nos, ez meglepett.*nyelek egyet, de hamar rájövök, hogy ez a bámulás meglehetősen udvariatlan, így inkább érdeklődök afelől, hogy miben segíthetek neki. A szavaira bólogatok és igyekszek előkutatni agyam legmélyebb zugaiból, hogy merre is találjuk a ruhaüzletet.*
- Van egy szabászat, ha jól rémlik.*kis gondolkozás, majd a szavai hallatán elvigyorodok.* - Szóval szükséged van egy egyszerű lány véleményére?*emelem meg szemöldököm, de láthatja rajtam, hogy nem gondolom komolyan a sértődést és segíteni fogok neki.*
- Ugyan most így hirtelen nem tudnám megmondani, hogy merre van, de oda fogok találni.*most szívesen megveregetném a vállát, de inkább lemondok ezen cselekedetről, s szépen lépegetek tovább, majd amikor kiérünk a főutcára megtorpanok egy kicsit, de néhány pillanat múlva újra elindulok.*
- Sok diákkal találkoztál már?*pillantok felé érdeklődve. Kíváncsi vagyok, hogy ő vajon a mászkálósabb, vagy az otthonülősebb típus közé tartozik-e, habár nem tudom, hogy miért is olyan fontos ez az információ.* - Hopp, itt fordulunk.*fékezek le gyorsan, mielőtt elszáguldanék egy elágazás előtt, s intve útitársamnak szépen elindulok arrafelé, s itt már sokkal jobban nézelődök, míg végül meg nem látom a boltot, min hatalmas betűk hirdetik a szabászatot.*
- Megjöttünk és még csak el se tévedtem.*büszkén a fiúra mosolygok, de nem mozdulok, megvárom, hogy kiderüljön megfelelő-e neki a hely, vagy inkább lemondana arról, hogy betérjen ide.*
- Mivel érdekelt az állatkereskedés, gondolom venni szeretnél valamit. Mire gondoltál?*nem akarok nagyon faggatózni, de ez most kiszalad a számon, talán nem dühödik be miatta, főleg, hogy már eddig is szokatlanul sokat beszéltem, mi nagy valószínűséggel az ijedtségnek és a hálának köszönhető.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-04, 12:42 pm

*Placs. Placs. Placs. Már jó ideje mást sem hallani, minthogy valaki folyamatosan követeket dobál be a vízbe. Unalomból vagy, mert most jót szórakozik. Meglehet, maga sem tudja pontosan. Nincs kedve a suliban punnyadni, eleget tette azt a napokban és már a szobatársa is kijjebb rugdalta, máshova pedig most túlzottan nincs kedve, leginkább azért, mert kevés helyet ismer errefelé. Ugyan szereti felfedezni a környéket, kedvtelensége most hatalmasabb ennél is. Félix két hatalmas hajó közt a stégen ücsörög lábát lóbálva, gondolataiba zuhanva, egészen reggel óta, amikor még a nap éppen hogy megmutatta fényét. Pasiból van, de néha szeret ő is egyedül lenni. Kutya baja, tökéletes van, mégsem keres társaságot. Aligha hiányzik valakinek, és ha őt keresik, majd megtalálják, ha nagyon fontos. Egyébként egy egyszerű kockás halásznadrág van rajta, mely televan zsebekkel, felül pedig egy laza ujjatlan fehér póló, lábán pedig egy sima papucs. Tényleg nem vitte túlzásba az öltözködést, de akinek nem tetszik, annak nem kell ránéznie. Táskát vagy egyéb holmit nem hozott magával, csak két dolgot: pálcáját és egy nyakláncot, de mindkettő zsebében van, elrejtve a kíváncsiskodók elől. Élvezve a napsütést folytatja unalmas tevékenységét, ami csak abból áll, hogy az összegyűjtött kavicsokat dobálja be messzire a vízbe.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-04, 12:52 pm

*Nem mondhatni, hogy tökéletesen mindent ismerek ám ezen a környéken, de azt hiszem, hogy elérkezett az idő, hogy felfedezzem magamnak még jobban Seolt. A héten nem lesz több órám, majd csak hétfőn, tehát teljességgel ráérek, így csónakázom hát át az öreggel, majd amikor megérkezünk a mystrali révhez, már ki is ugrok onnan. Fekete, rövid szoknyám picit fellibben, de semmi se látszik ám, hála a lyukacsos, fekete színű harisnyámnak, amelyet viselek. Öv gyanánt csak egy szürke színű anyag van rajtam, amelyen néhány lánc is lóg, csak azért, hogy szép és különleges legyen - legalábbis nekem tetszik -, lábaimat pedig dorkóm díszíti. És hogy mit viselek felül? Egy hófehér kis trikó van rajtam, melynek hasa részénél fel van hasítva a ruha, rajta pedig egy szintén szürke színű, mellényféle póló, amelyet én varrtam össze a hófehér anyaggal, így hát dekoltázsom és pocakom kilátszik, de más egyéb nem, csak a nyakamban lógó csodás medál, melyet oly nagyon szeretek. Kezeimen fekete anyag található, nem kesztyű, hanem sima anyag, de ez elkerülhetetlen, nem csak a stílusom miatt, hanem a nehéz fémek karcolása végett, amelyek karkötők formájában díszítik kezeimet. Van, amelyik kicsiny óradarabványokból áll, egy másik csupa drótból, a harmadik pedig csavarokból... Kezeimet gyűrűk díszítik, nem is kevés és van közöttük minden féle, de hát nekem tetszik. Zöld szemeim egy kis fekete smink szegélyezi, szöszke tincseim pedig cseppet kócosan, de mégis szépen omlanak le a vállamig, mivel nem hosszabb a hajam, de nekem ez így tetszik. Tehát kipattanok a révésztől, majd már meg is indulok előre, így nézve végig a stégen, de ahogy egy ismerősnek tűnő fiút látok, már oda is lépkedem szépen mögé, kis kezeimet vállaira teszem, így picit rá is nehezedem, miközben előre hajolok, hogy megvizsgáljam a srácot.*
- Jé, téged már láttalak a Mysterioban! *állapítom meg, majd mosolyogva már fel is teszem a kérdést, hogy biztos lehessek benne.* - Oda jársz ugye? *és már ki is lépek háta mögül, így dobom le magam a srác mellé, majd végül kezem felé nyújtom, hogy adjon már egy követ nekem is, hogy nyugodtan játszhassunk most már együtt.*
- Amúgy Alice vagyok. Te mit keresel itt, egyedül? Nem uncsi? Bár tény, hogy szép a kilátás, de hát nah. *nézek is végig a mólón, majd a hatalmas hajók felé is eltekintek. Szeretem az ilyesmiket, kíváncsi lennék, hogy egy-egy hajó fedélzetén mi minden található, de ezt a gondolatot inkább megtartom magamnak. Nem tolvaj vagyok, csak egyszerűen kíváncsi természet.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-04, 1:08 pm

*Jobb helyet is találhatott volna magának, hogyha azt szerette volna, hogy ne találhassák meg. Reggel óta többen is megkörnyékezték, abban is biztos, hogy egy-két csaj nem csak azért, hogy beszélgessenek, és bár egyszer nagyot kellett nyelnie, hogy ne mondja ki a varázsszót, inkább elhajtotta őket egytől egyig. Nem is azért, mert magányra vágyott, ahhoz elment volna máshova, inkább csak azért, mert idáig hozta a lába. Tervei közt az volt, hogy majd rajzol, de a nagy készülődésben reggel mindent fennhagyott, lustaságából kiindulva pedig már nem ment vissza. Így kötött hát ki, itt a révnél, azóta pedig dobálgatja szüntelenül a kavicsokat. Továbbra is fenntartja magának azt az állást, hogy jobb ha egyedül van, mégis valaki a vállaira támaszkodik hátulról, ezzel kellően meglepve Félixet. Éppen készül elhajtani valami nagyon frappáns és bunkó szavakkal, mégis hogy képzeli, hogy rátámaszkodnak, amikor megpillantja a leányzót. Megakadnak szemei.*
- Mi? He? Jah, igen oda! *Zagyvál valami idétlenséget ahelyett, hogy elküldje. Erre meg már ideje sincs, mert lehuppannak mellé.*
~ Nah szép! Valami olyasmi, hogy zavarhatlak-e, luxus?~ *Morran fel magában, de ebből semmi nem látszik arcán, mert ott már egy sejtelmes mosoly húzódik. Félix a felé nyújtott kézre pillant, picit elgondolkozva vajon mit akarhat.*
- Bocsi! Gyűrűt nem hoztam, szóval csak kővel tudok szolgálni! *Ezzel pedig át is ad egy kavicsot, mintha éppen valami lánykérés lenne. Egy ilyen lehetőséget nem tudna kihagyni, hogy ne csináljon belőle poént, arra nem is gondolva, hogy vajon vevő lehet-e rá a másik, bár ami az öltözékét illeti… Végignéz rajta nem palástolva, hogy elég rendesen szemügyre veszi, de kell neki így öltöznie, nah.*
- Alice… én pedig Félix! Aliiice… Féliiix… *Vigyorodik el, neki most így hirtelenjében összecsengett a két név.* - Egy hajóra várok, tudod hozzák ide nekem, mert épp megvettem! *Néz rá nagyon komolyan. Nem lehetne megmondani, hogy hazudik-e vagy sem. *

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-04, 1:20 pm

*Egy pillanatra se zavartatom magam, így ahogy kiszúrom az ismerősnek tűnő srácot, már szépen rá is támaszkodom, mintha ez a világ egyik legtermészetesebb dolga lenne és bele se gondolok őszintén szólva, hogy esetleg ezzel bármit is megzavarhatok. Egyedül van, köveket dobál a vízbe, szóval bizonyára én jobb társaság leszek neki, mint a nagy senki, mert hogy az én szemeim nem látnak itt mást.*
- Akkor jó. *és már le is csüccsenek szépen mellé, kezemet pedig felé nyújtom, jelezve, hogy adhatna ám bele egy kis követ, hogy én is kacsázhassak egyet, nehogy már egyedül tegye most mindezt. Amikor viszont meghallom a szavakat, halkan fel is nevetek.*
- Hogy lehetsz ilyen feledékeny, hogy elfelejtesz gyűrűt hozni? Pedig az ilyen alkalmakkor jól jön, nincs rajtam már elég. *biggyesztem is le ajkaimat, ezzel utalva rá, hogy mennyire sajnálom is a dolgot, de azért végignézek 10 ujjamon, melyek közül 8-on ott díszelegnek a különféle ékszerek, majd végül visszatéved tekintetem a srác szemeire, ki éppen engem mér végig, igen csak feltűnően. Ahj, hogy én mennyire utálom ezt, mindenki ezt csinálja velem, így meg is csóválom a fejem, majd közelebb hajolva hozzá szépen jobb kezem felemelem - mivel a másikban van a kis kő -, és már kupán is vágom őt.*
- Nem illik így megnézni ám. Ha valami nem tetszik, akkor mond, de ez a "levetkőztetlek a szememmel" dolog nem jön ám be a mai csajoknál. *kezeimmel még macskakörmözök is, majd szemet forgatok és el is dobom a követ, így kacsázik az hármat és már az óceán alá is merül. Csak felsóhajtok picit és végül megejtjük a bemutatkozást is, de a két név elnyújtásánál kezdem úgy érezni, hogy ez a srác nem teljesen komplett.*
- Áhhá... akkor te egy gazdag ficsúr vagy, aki a vagyonával dicsekedve tud csak valaki lenni. Hát... ez gáz. *és végül körbe is nézek, így keresek egy másik követ, amit nemsokára meg is találok, tehát jöhet is a dobás is.*
- És miféle hajóról van szó? Elvihetne egy körre kapitány. *meglehet, hogy igazat mond, tudom, hogy rengeteg gazdag ember jár ebbe az iskolába és bár én se vagyok szegény lány, azért egy egész hajó megvételére nem futja a családomnak, így kíváncsian pillantok rá, hogy kiderüljön, ugrat-e vagy sem.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-04, 1:34 pm

*Sokat változott és becsületére legyen mondva, sokat is fejlődött olyan szempontból, hogy nem ugrik rá minden csajra, pedig a felhozatal igen kedvező a számára, még ha nem is lenne, akkor is találna magának egy-két csajt, akik vevőek lennének pár dologra. Most mégis jó fiú marad… Megnézni magának többször is, szépen lassan végigjáratja tekintetét, poénokat is szór eleget, de nem csinál mást. Nem teheti. Megígérte és mert már másnak tartogatja magát, bár erről pont nem tud az illető… 22-es csapda.*
- Hát látom igencsak elvagy eresztve ékszerekkel, szóval már az én gyűrűm el se férne a többi mellett… A sorba pedig nem állok be, míg a többi lúzer arrébb mászik! *Gúnyolódik kissé, de nem bántóan, csak egy kis ívet adva a dolognak. És mert nincs igaza?*
~És te? Mit keresel idekint? Nem félsz, hogy elrabolnak? Tudod.. ez a ruha!~ *Már csak gondolatban tudja végigmondani a szavakat, hiszen éppen kupán vágják, mert alaposan szemügyre vette a csajt, a szavakon meg egyenesen nevetni kezd, buksiját vakargatva.*
- Na csak óvatosan! Közel van a víz..! *Fenyegeti meg, rögtön el is kapva a két vállánál veszélyes mozdulatot téve löki finoman a víz felé. Nem, nem löki bele. Ennyire nem szemét, csak jelzi, hogy a víz, hatásos dolog tud lenni.*
- Nem tetszik? Pont hogy tetszik! Nem vetkőztetlek a szemeimmel, honnan is tudnám mi van a ruha alatt? Az illúziók meg nem az én asztalomra tartoznak, tehát csak megnéztelek. Mond, hogy te nem… *Pillant rá kérdőn, kacérkodva a dologgal. Hamar leesik a tantusz, hogy ez a csaj egyáltalán nem vevő a tréfákra, így inkább csak szájat biggyesztve sóhajt fel, újabb követ repítve a vízbe. Nem csúsztatja, csak elhajítja messzire. Szavakat keres, nem szeretné vérig sérteni. Félix nem veszi magára a gúnyolódást, ahhoz korábban kell felkelnie.*
- Gazdag, bizony! Kő gazdag! De nem a vagyonommal vagyok valaki, hanem ezzel… *Két kezével pedig végigmutat saját magán, büszkén kihúzva felsőtestén. A pénzre nem büszke, mert nem ő szerezte. De a teste.. azaz ő munkájának a gyümölcse, amire már joggal büszke.* - Viszont neked még van mit csiszolni a gúnyolódáson… *Vidáman fekszik hanyatt a stégen, kezeit feje alá téve, így pásztázva a ragyogó kék eget. Olykor oldalra pillant a lányra, kinek most csak a hátát látja.*
- Vitorlás hajóról van szó, ami úgy nagyjából egy órán belül befut, ha jól saccolom! Csak azokat viszem, akik éppen nem néznek le… *Lehunyt szemmel válaszol, talán kicsit lezser módjára.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-04, 1:54 pm

*Ez a gyűrűs poénja számomra picit meglepő, de próbálom beleélni magam és venni a lapot, mivel eddig se volt az ilyesmivel különösebb problémám, csak nagyon ritkán esek pofára, de akkor általában nagyot. Most viszont igyekszem kézben tartani a dolgokat és amikor hallom a válaszát, csak elmosolyodva nézek rá, bár a gúnyt én most nem érzékelem ki szavaiból.*
- Nem is kell beállni. *nem tudom, hogy erre most mit is mondhatnék különösebben, de hát ennyi szerintem elegendő. Viszont ahogy szemügyre vesz, igen csak jól láthatóan, nem vagyok rest picit megütni ezt a srácot, de arra nem számítok, hogy elkapva szépen a víz felé lök, így szoknyám alja is cseppet feljebb csúszik, én pedig hirtelen kapom el a srác combját egyik kezemmel, másikkal pedig a stég alját fogom, hogy le ne essek.*
- Hé-hé... nem kéne. Tudok úszni, meg szeretek is, de azért most tényleg megkímélhetnél ettől. *szorítom is meg jobban a combját, jelezve, hogy nagyon nem akarok beleesni és még szép szemeimet is bevetem, hátha segít ez valamicskét a dologba, de amikor végül elereszt, rögtön feljebb is csúszom, kifújva lassan az idő közben bent rekedő levegőt.*
- Huhh... ez meleg volt. Tényleg belöktél volna? De kegyetlen... *csóválom meg a fejemet is, de aztán már hallom is Félix szavait, mely szerint tetszik neki az öltözködésem, tehát a steampunk stílus, amely oly meglepő most, hogy csak na.*
- Szóval tetszik? Azt hittem, hogy a te fajta srácok a cicababákra buknak... Én még jóindulattal se vagyok annak mondható. *vonok vállat, majd amikor rátérünk arra, hogy én nem néztem meg, még szélesebbé válik a mosolyom, ezek szerint én is lebuktam.*
- Én nem tagadom, szeretem megnézni a jó pasikat, te pedig abba a kategóriába vagy sorolható. *oh, nem bókolok, de simán kimondom azt, amit gondolok, viszont ez a hajós dolog picit meglep, nem gondoltam volna erre és hát félig komolyan veszem a dolgot, de amikor hallom, hogy mire is büszke, akkor érzékelem csak a tévedésemet.*
- Hmm, meglehet, pedig néha megy, de nem vagyok az a gúnyolódós típus. *magyarázok is neki és végül eldől mellettem, tehát szépen felhúzom lábaim, úgy mocorgok, míg végül ismét felé nem fordulhatok.*
- Hát akkor ez azt jelenti, hogy feküdjek melléd? Mert sajnos így muszáj lenéznelek. *pislogok is angyali arccal, mintha csak ez az egy értelmezése lenne a lenézésnek.* - Hát jó! *és már el is dőlök mellette, de fejem közel kerül ám a fiúéhoz. Hogy játszom vele? Na ná... szeretek játszani, egy bizonyos határig.*
- Most már elviszel? *mosolyodom el szépen, úgy figyelgetve a másik szép szemeit.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-04, 2:09 pm

*Tényleg vett egy hajót, ami immáron a saját nevén van, s csak remélni tudja, hogy majd itt jó helye lesz vitorlásának. Gazdag, azt vesz meg amit akar, amire csak a pénze futja, de ezt nem csak azért vette, mert nincs jobb dolga. Apja is vitorlázott, de amikor meghalt eladták a hajót. Most pedig visszaszerezte. Sok-sok munkája, keresgélése és vagyona ment rá, viszont neki megéri, még többet is adott, mint amennyit ér. Emlékszik rá, hogy gyerekként sokat hajóztak, megtanulta minden csínját-bínját, így nem idegen számára a hajózás. Szívesen vinné a csajt hajózni, de még nincsenek meg hozzá a szükséges engedélyek, ezért egy darabig a kikötő gyöngyszeme lesz… ha más szemében nem is, neki biztosan.*
- Én is szeretek és tudok úszni, de lehet megkíméllek attól, hogy vizes légy… *Sóvárgó tekintettel mered a lányra, ahogyan ő az életéért kapaszkodik, miközben szépen kérleli, hogy ne eressze el. Tényleg nem akarja belökni, ezért is húzza vissza, segítve neki.*
- Bele, de csak azért húztalak vissza, mert szépen kértél. Most az egyszer.. jól jegyzed meg! *Fenyegetően rázza hozzá mutatóujját, ám Alice érezheti és láthatja is, hogy egyáltalán nem gondolja komolyan. Azt viszont már most megbánta, hogy ennyire kinyilvánította tetszését, mert belegabalyodnak a dologba, amiből nem jön ki jól. Pedig igyekezett megfontolt lenni, nem sikerült.*
- Ahm… *Zavartan vakarja meg tarkóját. Mi mondhatna?* - Hát hogy a cicababákra bukok az erős túlzás, szóval én nem ilyen vagyok. Csak megjegyeztem, hogy csinos vagy. Notán baj? Neked is van egy pasid, aki az ilyet nem tűri? *Az utolsó két kérdéséből csak úgy csöpög az irónia, ezzel elárulva magát, hogy ilyennel már volt dolga s egészen friss lehet a dolog.*
- Nincs pasid! *Vigyorog el büszkén, amint mellékerül a lány, fekvő helyzetbe. Érzi, hogy csak játszanak vele, Félix pedig nem rest felvenni a fonalat. Érdekli meddig menne el a lány, bár már nála is van egy határ, tényleg kezd igazzá válni, hogy a nőkkel csak a baj van?!*
- Szóval összegezzük! Bejövök neked, szeretsz kacérkodni a pasikkal, érdekel a hajózás és szeretnéd ha elvinnélek egy körre… *Számolja össze ujjain. Oldalra fordul, fejét megtámasztva kezével.*
- Még jóindulattal is csak azt tudom mondani, hogy igazán rafkós egy csaj vagy, aki kevés dologtól tart. Ezeknek a szemeknek viszont nem tudok ellenállni, úgyhogy elviszlek egy körre.. netán kettőre. Ám erre még várnunk kell, mert engedély nincsen a kihajózásra... hacsak… hacsak nem vagy benne egy kis tilosban hajózásra… *Vonja fel szemöldökét kérdőn. Most derül ki igazán, miből faragták a leányzót.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-04, 2:20 pm

*Nagyon nem vagyok vevő arra, hogy most beledobjon a vízbe. Hogyha kevesebb ruha lenne rajtam, akkor nem bánnám, de így... nincs kedvem máris visszamenni a Mysterioba, hogy átöltözzek, pedig a hűvös szél miatt muszáj lenne, de szerencsére visszahúz, így felsóhajtok és már rá is kérdezek arra, hogy képes lett-e volna tényleg belelökni és mint hallom, hát persze, hogy képes.*
- Oh, szóval máskor úszni fogok? De akkor úgy készülj, hogy te se úszod meg a dolgot és ugyanúgy jössz utánam. *kacsintok is rá, jelezve, hogy akkor én húzom majd be őt magam mellé. Hmm... nem is rossz ötlet, mindjárt kedvem támad úszni, de neem, most visszafogom magam. Inkább az én öltözetemre térünk rá, így nem is vagyok rest elmondani Félixnek a véleményem, mely szerint ő a cicababákra bukhat. Tipikusan olyan srácnak néz ki szerintem.*
- Nem, dehogy baj és... szerinted van? *kérdezek vissza huncut mosollyal és miután a lenézést jön szóba, már mellé is fekszem, így látom ám, hogy örül annak, hogy nincs pasim. Én magam is, addig vagyok nyugton, amíg nem akarnak engem irányítani, borzasztó is lenne.*
- Most örülsz, hogy szabad prédára találtál? Na és neked van valakit? Bááár, szerintem nincs. *vigyorgok én is, miközben csak nyugodtan kezdem el piszkálni a közöttünk lévő köveket, de nem dobom őket sehová se, így csak azt érem el, hogy kézfejem időnként Félix testéhez ér, a kövek piszkálása közben természetesen.*
- Hmm, jó összegzés, valahogy így van. És én is bejövök neked, nem? *kérdezek is vissza játékosan, mert hát jó is ez az egész szituáció, igazán a kedvemre való, de hogy mi lesz belőle? Nem tudom, nincs tervem, csak élvezem, ameddig lehet.*
- Szóval elviszel pár körre? Remek. *ülök is fel, de ekkor hallom, hogy tilosban járnánk, hogyha most indulnánk. Csak a távolba nézek és ahogy figyelem, egy vitorlás tart már felénk, méghozzá egy nekem tetsző, szép darab.*
- Csak nem arra vársz? Én szeretek tilosban járni. *és már fel is kelek, mert ha valóban erre várunk, akkor bizony nem fetrengeni fogok itt.*
- Talán még úszhatunk is, kicsit arrébb a parttól. *kacsintok is a fiú felé, jelezve, hogy ha bementünk a vízbe, akkor nem lesz probléma, én is max ledobom magamról a cuccaim nagy részét és kész.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-04, 2:45 pm

*Félixnek lenne a legjobb dolga, hogyha Alice –amúgy is lenge öltözetét- lejjebb varázsolná, mondjuk fehérneműig, az már pont elég lenne mindenre és a fehérnemű egyenlő a fürdőruhával, mármint ami az ő nézetét illeti, másé pedig nem nagyon érdekli jelen pillanatban. Meglepődik azon, hogy talált végre olyat, ami azért szereti megmutatni, hogy tud kacérkodni. Véleménye szerint ugyanis, minden nőben megvan a kacérság csak sokat palástolni próbálják, hogy milyen jótét lelkek, ők ugyan soha, mégis hogyan képzelik a férfiak.. pedig ha tudnák a nagy igazságot.. a férfiakból a nők hozzák elő a vadállatot, ehhez pedig kell a kacérság… *
- Én készülök, mindig készülök… most is úszhatunk! *Teszi a nagy ajánlatot, mert őt nem zavarná egy kis lubickolás a nagy hajózás előtt, de hamar megy is a téma tovább. Nagyot nyel, veszélyes terepre sodródik a beszélgetésük. Talán ez az egyetlen támadható felület a srácon.*
- Sok mindennek örülök, annak is, hogy neked nincs pasid… *Megint lecsukódnak szemei. Agya zakatolni kezd, tudja hogy nem kéne.* - De csak az a csaj foglalt, akin épp fekszenek, tehát ha lenne is, márpedig mindketten tudjuk hogy nincs, akkor se zavarna. *Nem szeretne bántót mondani, de ez az igazság. Először szeretne a kérdést hárítani, végül úgy dönt, hogy még nincs veszíteni valója.*
- Nem, nincs barátnőm! Most lett nemrégiben vége egynek és hát kell némi szabadlevegő, ha érted mire gondolok. *Ez persze nem fedi teljesen a valóságot, de nem is kérdeztek rá konkrétabban. Lenéz kezére melyhez a lányé olykor odatéved, de nem tudja elrejteni előle, a kövek macerálása egyáltalán nem véletlen, így közelebb kerülhetnek kezeik. Nem húzza el, finoman rá is szorít, amikor következőleg megérzi sajátján a puha kezet.*
- Igen, mintha nem tudnád éppen elég jól! *Nem tervez semmit, nem fogadott hűséget, nincs barátnője, akkor meg miért ne tehetné meg mindezt. Semmi nem tartja vissza csak éppen a szíve… másodjára. Épp jókor jön a vitorlás felbukkanása, mert lehet egy életre megbánta volna a dolgot, hogyha tovább maradnak így. Szusszan is kettőt, mint aki a maratont futotta le.*
- Igen az! Nagyszerű! Pont időben! *Alice után felül, így állva fel a stégen lassan megindulva a hajó felé, amíg csak tud. Visszafordul a lány felé, mert lehagyta picivel, de ekkor majdnem hasra esik.*
- Vigyázz mit mondasz, nehogy a szavakból tettek legyenek! *Próbál jelezni, hogy rajta nem fog múlni a dolog, de ha így húzzák tovább az agyát, igenis tesz a dolog érdekében. Hirtelen lép Alicehez, lenéz rá, mert így valamivel kisebb nála a lány. Szét akarja tépni a ruhát, de inkább csak lenyúl a derekához és finoman húzza fel a lány ruháját, hogyha hagyják persze.*
- Nyugi, semmi rosszat nem akarok! *Nem perverz és csupa jóindulat a srác, vagy nem?! Amint a felsőtől megszabadulnak, sajátját is leveszi, majd beugrik a vízbe, elmerülve pár pillanatra.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-04, 3:27 pm

- Majd később. *kacsintok is rá, húzva a fürdőzés idejét, majd szépen rá is kérdezek arra, hogy neki van-e valakije, ahogy arra is, hogy örül-e neki, hogy én bizony szabad préda vagyok. Egy kis gondolkodás azért belefér még a másiktól, de amikor hallom, hogy örül neki, majd pedig azt a fajta véleményt, hogy minden csaj szabad, akin nincs pasi, kitőr belőlem a nevetés.*
- Ezek szerint igen érzéketlen vagy ilyen téren, nem izgat, hogyha van valakinek pasija. Végülis, ez is egyfajta hozzáállás a dolgokhoz. *és hogy engem érdekel-e, hogyha van egy srácnak barátnője? Azért én úgy érzem, hogy igen. Nem szeretnék kellemetlenségeket, tehát elvenni se fogok senkitől se senkit, van elég szabad srác, akik közül szabad válogatni, de hogy mi történne akkor, hogyha olyannal találkoznék, aki foglalt és mégis érezném, hogy ő kell, arról egyelőre még fogalmam sincs.*
- Persze, hogy értem. Szóval most éled a szabad férfi életet, jó lehet. *bár elképzelni se tudom, hogy hány lánnyal kezdhetett már ki a suliból, de inkább rá se kérdezek, elvégre ez engem nem érint. Inkább csak egy kővel kezdek el játszadozni, miközben kezem olykor Félixéhez ér, de amikor megfogja az enyémet és rászorít, picit meglepetten nézek fel rá, de már el is mosolyodom, nem mozdulva onnan, jó nekem úgy, hogyha fognak, sőt, nagyon is tetszik ez a határozottsága. A vitorlás viszont felbukkan, így hát hamarosan már fel is pattanok, így mutatva az adott irányba és hamarosan már a fiú is követ, miközben még néhány szót elejtünk ám.*
- Oh, nem félek a tettektől. *kacsintok rá ismételten, de ahogy megállok és Félix is beér, a következő pillanatban már azt érzékelem, hogy a felsőm jön ám felfelé, így cseppet meglepetten, elkerekedett szemekkel nézek rá, nem is értem, hogy ezt most hogy gondolja, de végül csak engedek neki, így kis kezeim felemelkednek és a vajszínű, csinos melltartó már láthatóvá is válik a srác számára.*
- Én úgy gondoltam, hogy majd a vitorlással, hogyha beljebb mentünk, utána kéne úszni, nem most. *nézek is rá, de ahogy ő is leveszi a felsőjét, majd már a vízbe is merül, én csak magamhoz húzom a ruhám, eltakarva ezzel csinos melleimet és fejemet is megrázom kissé.*
- Én tartom magam az előbbihez. Ha a vitorlával beljebb megyünk, akkor akár tovább is vetkőztethetsz, de itt nem, itt túl sokan vannak. *nézek is körbe, majd inkább vissza is kapom magamra a felsőm, mert hogy itt nem fogok fehérneműben úszkálni, az is biztos. De ha ketten leszünk, akkor már miért ne? Tehát Félixen múlik, hogy miképp is intézi a vitorlását, hogy elvihessük, mert addig maradnak a ruháim és én is.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-04, 3:51 pm

*Üres tekintettel mered a másikéba, szemkontaktust keresve ezzel. Először nem is nagyon érti, honnan veszi ezt az érzéketlenséges dolgot, mert nem ismerik egymást, ha pedig az első találkozás alapján ítél, akkor úgy kell neki. Hamar rájön azért, hogy ez mégsem így működik, ezért csak fejet csóválva jelzi, hogy nem éppen van úgy, ahogyan azt ő gondolja.*
- Inkább vagyok bunkó vagy tapintatlan, de érzéketlennek semmiképpen nem mondanám magam. De most komolyan! *Jobb kezét szívére, a másikat pedig felemeli, így kicsit a hátára gördül vissza, mert elég kényelmetlen így tartania magát, bármennyire is van jó erőben. Így folytatja:* - Ha lenne pasid, hozzád se nyúlnék, ahogyan más csajhoz sem. Persze meglehet, hogy fűzném a fejed és bár úgy tűnhet, hogy az előbbi gondolatmenetnek élek, ez attól még így nem igaz… rám nézve! Igen, élem az életem, de attól még nem alacsonyodom le ilyen méylre.*Adja meg a teljes választ teljesen úriember módjára, a szeme is erről árulkodik. Ha elhitték neki, ha nem, kényelembe helyezi magát úgy, mint ahogyan az előbb volt, így figyelve tovább.*
- Nem-e? Ooooh, valaki nagyon tudja, hogy mit is akar vagy mit nem. Tudod-e, hogy ez kevés? Hány pasival volt dolgod? Meg ne sértődj, de te sem lehetsz a szüzesség mintaképe… *Megpróbál minden kedvességet beleerőltetni hangjába, ezzel egy időben tekintete is ellágyul, zöld írisze pedig megvillan. Nincs kedve még egy tockost kapni, mert akkor borulnak a vízbe, ahogy megbántani sem szeretné. Esélye sincsen igazából, hogy kapjon egy pofont, mert a hajó felbukkan legnagyobb örömére. Némi fűzögetés és fejtegetés –ami a ruhát illeti- Félix pedig már a vízben is van, legnagyobb bánatára a lány nem követi, de az idomait így is megtudta lesni, pedig a célja nem ez volt. Tényleg csak a ruhát akarta kímélni, hogy vizes ne legyen. *
- Csőbe húztál! *Tudja le ennyivel a dolgot, majd még lesz ideje megbosszulni, arra pedig most nem válaszol, hogy vetkőztetheti tovább. Ez már tényleg felér egy keringővel, Félixnek pedig hatalmas erőt kell magában tartania, hogy ne tegyen eleget a szavaknak. Nem mászik ki a vízből, lubickolva várja az egyre közeledő hófehér vitorlását. Ahelyett, hogy a stégre mászna ki, rögtön felkapaszkodik a hajó oldalán, segít kikötni a hajót a stéghez.*
- Hölgyem, had invitáljam a Fantomasso fedélzetére. Kérem, fejekre vigyázni… *Könnyed mozdulattal picit meghajol, kalapot is emelne, de az most nincsen rajta, így hát csak kinyújtja jobb kezét a lány felé, hogy felsegíthesse a termetes vizícsodára. A neve picit nyelvtörő és játékos, de még az apja nevezte el. Ezután pedig aláírja a szükséges papírokat, illetve kifizeti a kormányos munkáját, ezzel pedig átveszi a kapitányságot.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-04, 4:04 pm

*Azt hiszem, hogy valamit nagyon rosszul fogalmaztam meg az előbb és ezt én magam is érzékelem, így hát nyelek egy aprót, majd szép szemekkel nézek Félixre és fejemet is megcsóválom egy picit.*
- Ne haragudj, nem úgy gondoltam. *kérek is elnézést tőle, megjegyezve mindazt, amit mond, tehát mégis csak más lehet belül, mint amit én első ránézésre gondolnék róla. Szóval ezt most hagyom is, inkább tovább haladunk a témákon és amikor az én szűzességem kerül szóba, akkor bizony az én arcom kezd el pirosodni és érzem is, ahogy düh keletkezik bennem.*
- Semmi közöd sincs ahhoz, hogy hány pasival is voltam már. *jelentem is ki határozottan és azt hiszem, hogy jobb is, hogy a hajó megjelenik. Nem is tudom, hogy minek engedem, hogy levegye a felsőmet. Igazából, szeretek flörtölni és játszani a pasikkal, de személy szerint még senkivel se feküdtem le, de hát miért is mondjam el neki? Szóval csak dúlok-fúlok picit magamban és persze megint rosszul fogalmazok, már ami a további vetkőztetést illeti, ugyanis csak a fehérneműig gondoltam, de Félix agya bizonyára máshol járt. Csak figyelem, ahogy úszik, miközben vissza is öltözöm, majd nemsokára már a vitorlás is kiköt, így nézek el távolabbra, kezd egyre kevésbé kedvem lenni az ő társaságához, főleg az előbbi után, de végül próbálok tovább lépni ezen, végülis, ha kell, meg tudom majd védeni magam, tehát fel is lépek a hajóra, de kezem most nem adom oda neki, csak durcásan nézek rá és amíg elintézi a papírmunkát, addig én szépen nekidőlök a hajó korlátjának, úgy nézek a távolba. Amikor viszont már csak ketten maradunk, a zöld szempár felé tekintek.*
- Nem vagyok egy ringyó, szóval szeretném, ha többet nem beszélnél így velem. *hangom most halk, de mégis oly komoly, szinte már fenyegetően hat, de jobbnak látom még most tisztázni a szabályokat, mert még egy ilyen és a vízbe fojtom, isten bizony.*

Tárgy: Re: Mystral kikötője - A rév 2012-05-04, 4:19 pm

- Tudom, csak most már te vagy a második lány, aki így vélekedik rólam és tényleg nem értem, miért is. Csak mert nagy a szám, szeretek picit kekeckedni és igenis megnézem a lányokat, még nem kell ennyire… *Nem fejezi be, csak legyint a dolgon. Nem idegesíti fel magát ilyenen, bár kedve lenne hozzá, hogy egy kicsit dúljon fúljon, amit ekkor Alice tesz meg.*
- Héééé! *Próbálkozik csitítgatással mondanom sem kell, hasztalanul, mert a lány úgy felfújta magát, mint egy lufi, pedig tényleg a lehető legfinomabban fogalmazott és nem is úgy gondolta, ahogyan azt gondolja. Nagyot fújtat. Annyira szeretne a lányra mordulni, hogy ne nézzék már ennyire hülyének, mert már megint azt hiszi, amit nem kéne. Nők, nők és megint csak nők. Állandóan a baj van velük, mindig mindent félreértenek, azt is, amit a férfiak a legnagyobb jóindulattal mondanak. A fene kíváncsi rá, hogy szűz vagy sem. Megvárja hát a vízben, hogy a hajó beérjen a kikötőbe. Nem fogadják el a kezét, felfogva a jelenlegi helyzetet.*
~Anyám, tényleg Kayodanak van igaza, ha tudná, tuti körberöhögne, de az ember kedves sem lehet már?~ *Morog tovább magában szótlanul, ahogy a papírokat írkálja alá. Végezve velük aztán odalépked a lányhoz szembeállva vele, hallgatva a letorkoló szavakat.*
- Sehogy sem beszéltem veled, sőt… tudod mit? A ringyóság vagy ezeknek a szavaknak még csak a közelébe se gondoltalak. Pont nem érdekel, hogy szűz vagy, vagy sem, rendben? Már az előbb is leszögeztem neked a dolgot, azt hiszem akkor nem eléggé érhetően… a Nőket tisztelem! *Emeli fel kezét mérgesen. Ettől borzalmasan kitud akadni, de többet nem mondja el. Se Alice-nek se másnak. Nem érdekli, hogy a lány mit csinál… jön vagy megy. Megvizsgálja a hajót, hogy minden rendben van-e, aztán lassan elkezdi behúzni az árbocot, gondolván hogy ma már nem mennek sehova. Lopva odanéz ugyan a durcás leányzóra, de nem fog kuncsorogni csak azért, hogy végre elhiggye, amit mond neki. *
~Biztos benne van a hiba…~ *A vitorlás elejébe megy, feláll a korlátra teljesen, éppen csak hogy bokájával tartja magát. Így élvezi a hűs szellőt.*

» Mystral főutcája
» Mystral parkja