Árny Hágó

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-05-29, 11:44 pm

*Lilith nagyon nem szeretne egyedül maradni, ami azért érthető, hisz biztosan nagyot esett, hogy így megsérült, na meg a lelki bánata sem lehet kellemes, amit megosztott Luciussal. A férfi rábólint a dologra, de csakis a gyengélkedőn, hisz mindenképp orvosi ellátásra szorul a lány. Ekkor Lilith a mellkasához bújik és most hagyja is neki, hogy átkarolja, sőt, még viszonozza is ezt a tettet, de a könnycseppeket csak akkor veszi észre, amikor Lilith ismét szembenéz vele. A szavak hallatán egy aprót sóhajt a férfi, majd egy halvány mosoly mellett kicsit megrázza a fejét.*
-Ne legyél bolond. Még csak az kéne, hogy mégegyszer lezuhanj. *mondja, s egy pillanatra kissé elkomorodik ábrázata, ahogy belegondol, hogy a leányzó könnyedén meg is halhatott volna. Nagyon nagy szerencséje van, hogy Lucius éppen erre járt és meghallotta a sikolyát, különben szinte biztos, hogy meghalt volna, hisz belső vérzése is volt. Egy kicsit még hagyja, hogy a lány hozzábújva maradjon, majd lassan feltápászkodik, karjában Lilithel és tesz pár óvatos lépést. Jobb kiismerni a sziklát így is, hogy valakit a kezében tart, hisz nem kéne lezuhanniuk. Lucius biztosan fogja Lilithet, de a lány még pluszban átkarolja nyakát is és buksiját ismét mellkasának dönti. A szavakat végighallgatja, majd kicsit megnyalja kiszáradt ajkait és lassan beszélni kezd.*
-Hidd el, nem arról van szó, hogy nem tetszel. Nagyon aranyos lány vagy és tényleg szép. De akkor is ott az a bökkenő, hogy engem a minisztérium küldött ide nyomozni. Szerinted hogy néznének rám a magiszterek és a minisztériumiak, ha egy diáklánnyal kavarnék? *kérdi időnként a kék szempárba pillantva, de nagyobbrészt inkább az utat figyeli és lassan, de biztosan haladnak lefelé az Árnyhágóról. Már majdnem leérnek, mikor a lányka egy újabb kérdést tesz fel, de erre még Lucius sem tudja a választ, így ismét csak megcsóválja a fejét.*
-Sajnos nem. Se a magiszterek, se a diáktársaid nem segítenek a nyomozásban, így pedig nagyon nehez jutni valamire. Pár infót már szereztünk, de túl érdemlegeset, amin konkrétan el tudnánk indulni, még nem. *mondja, majd egy kis szünet után ismét a lányra pillant s közben le is érnek a hegyről.*
-Szóval egy darabig még maradunk, de pontosat nem tudok mondani. *válaszolja, majd visszafordul az Árnyhágó felé és felpillant.*
-Na... csak lejutottunk egyben. *mondja mosolyogva, majd visszapillant Lilithre.*
-Többé-kevésbé... *egy kissé kínos félmosoly, hisz azért Lilith nincs éppen egyben, de lényegesen jobban van, mint mikor rátalált.*
-Akkor hát irány a suli. *meg is indul az ösvényen, hogy mielőbb elláthassák a sérült leányzót.*

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-05-29, 11:57 pm

*Pedig megtenné ezekért a boldog percekért, mert amikor Luciussal van, minden teljesen megváltozik, de kissé rossz ez az egyirányú érzés, így el is szomorodik. Tudja, hogy nem szabadna, de még is megenged magának pár percet, ameddig a férfit ölelheti és mélyen be is szívja annak csodálatos illatát... legalábbis számára csodálatos. Hamarosan viszont menniük kell, így hát megérti a dolgot és azért kapaszkodik is. Lucius is ember - legalábbis általában - így ő is megcsúszhat vagy bármi baja is eshet. Na de Lilith is beszélni kezd, amire a szokásos választ kapja, de legalább azt is megtudja, hogy a férfi szerint nem csúnya lány.*
- Nem kell megtudniuk. Én senkinek se mondanám el... ígérem. *pillant a másik szemeibe és teljesen komolyan mondja azt, amit. Még Alexit is teljesen kiverné a fejéből, sőt, mindenkit. Ezért a férfiért bármire képes, akár még kissé meg is változik, de annyira szeretne már boldog lenni. *
- Vagy nagyon nem szeretnéd? *mert ha nem, akkor természetesen nincs mit tenni. Nem tud most semmit se tenni, csupán csak figyeli a másik arcát és egyszer még végigsimít rajta, hisz annyi erő van még kezeiben, hogy ezt megtegye. Nem sieti el a mozdulatot és még Lucius nyakán is kissé végighúzza kezecskéjét.*
- Akkor ezek szerint még maradsz. Lehet, hogy nem is olyan nagy baj, hogy nem tudtatok meg sok mindent, mert különben vissza kéne térned. *sóhajt is egy picit ismét és nem akadályozni szeretné Lucius munkáját, egyszerűen csak önző módon látni szeretné még, minél többször.*
- Köszi, hogy lehoztál. *mondja még kissé halkabban, majd továbbra is kapaszkodva a másikba indulnak meg a révész felé, aki remélhetőleg átviszi majd őket a Mysterioba.*

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-05-30, 5:12 pm

//Toxicologia házi 3.hsz.//

* Ez a dolga a mogorva öregembernek, Tak pedig eléggé sietős úton van, hogy összeszedegesse a hozzávalókat. A révész végül beadja derekát, ma már sokadjára, hogy átfuvarozza most egyedül a fiatal indiánt, hogy az utolsó hozzávalókat is beszerezhesse. Vagyis nem teljesen az utolsókat, mivel a lápvidék, amerre annyira nem szeretne menni még hátra van, de előbb még a piros gyűszűvirág jön soron. Illedelmesen megköszöni a révész segítségét, hamar el is hagyja a kis csónakot, hogy a hágó felé vehesse az irányt. Egészen jó kondiban van, felváltva kocog és sétál felfelé a domboldalban, majd pedig lefelé és újra felfelé, hogy elérkezhessen Mysterio egyik legkülönlegesebb helyére. Különleges és különös, ez a két szó jut eszébe a fiúnak azután a nagyjából félórás séta-kocogás után, mikor már szeme elé tárul a hágó egész szép valójában. Mosolyog, csodásnak tartja a helyet. El is dönti, hogy talán egyszer kirándulhatnának majd erre Faithel, biztosan örülne neki a leányzó. Hiányzik is már neki, napok óta nem látta, s csak reménykedik benne, hogy az a Ryan nem környékezte meg újból, vagy legalábbis nem erőszakoskodik vele, meg semmi ilyesmi. Ilyesféle gondolatokkal indul felfedező útra, a kiadott növényt keresve. Újabb félórás séta után, mikor már hóhatár környékére ér, s fogai vacognak a hidegtől, egy egész kis gyűszűvirág csoport kandikál ki, hívogatóan billegetve magukat a szélben a fiú felé. *
- Áh, megvagytok. * jelenti ki diadalom ittas hangnemben és arckifejezéssel, mint aki épp most nyert meg valami detektív versenyt, s vitte el az első díjat a gonosz, pufók, apucikedvence első számú gyerkőctől, aki állandóan mogyoróvajas kenyeret zabál csokiöntettel. Elfintorodik a gondolatra, s vacogása is alább hagy, ahogy gyorsabban indul el a virágok felé. Késével levág pár szálat, s egy másik nejlonba pakolja őket, mindet szépen beletéve, nehogy azért bajuk essen. Gyorsan hagyja el a hideg helyet, visszafelé, a kikötő felé már szinte végig fut, hogy felmelegedjen, bár valószínűleg még így is esedékes egy kis tüsszögős köhögős orrfolyós nátha. A következő, s egyben utolsó célállomás a lápvidék lesz, mely nincs is messze a hágótól. Ez persze csak a kikötőben jut eszébe a fiúnak, homlokára is csap, majd az ellenkező irányba, a révész nagy örömére indul meg, a lápvidéket mérve be agyában lévő GPS-ével. *

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-08-08, 7:22 pm

*Egy vörös hajú lány látszódik, ahogy a Nap egy pillanatra előbújik a nyári esőfelhők közül. Néha megdörren az ég, talán egy újabb zivatar közeleg. Via felfele tart, a hágó fele, de még nem ért fel, így kissé hangosabban lélegezve de sétál, mászik felfele. Nem kifejezett túrafelszerelésben van, így ígyekszik az ösvényt követni bár egy két kisebb sziklától nem ijed meg. Sportcipőt, farmer, és egy fekete rövid ujjú pólót visel, s természetesen pálcáját is magánál hordja. Haja kibontva, ide oda libben ahogy forgatja a fejét, újabb lépés után kutatva. Néha megáll, s háta mögé néz, szeretne legalább felérni az eső előtt, ha már meg kell ázni.*

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-08-08, 7:31 pm

*Bizony az idő eléggé borús lesz, csupán csak az eső helyett hó kezd el esni, eleinte apró pejekben hullik alá, majd egyre jobban, és nagyobb szemekkel kezd el esni, miközben mondhatni teljesen elzárja a látási lehetőségeket a lány elől. Bizony trükkös ez a hegy, párszor már megmutatta mire képes.És hogy ez véletlen e? Kötve hinnénk, egy ilyen helyen, hisz amikor a lány elindult, még egyáltalán nem állt úgy hogy hóvihar fog keletkezni. Minél tovább megy a másik annál jobban belekeveredik a láthatatlan, ködfüggönybe, majd egy pillanat múlva érezheti hogy kijön a lába alól a talaj, és buckázni kezd, méghozzá lefelé. Lehet nem éppen kellemes a földet érés, talán el is ájul pár pillanatra. Viszont amikor kinyitja a szemét és körbe néz láthatja hogy igencsak fura helyre érkezett... a hegy lábánál van, de az előtte elterülő, kissé romos falu, és szerteágazó erdősség nem lehet ismerős a számára*

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-08-08, 7:41 pm

*Először észre sem veszi, csupán esőnek véli, ahogy az első néhány hópehely elolvad a maga hűvösségével a nyakán. Aztán már látja a szeme előtt táncoló fehér pelyheket, s felpillant az égre.* ~Mi a fene? Hiszen nem is lilás kék, mint a hófelhők.~*Ráncolja homlokát megrökönyödve, s már bánja hogy nem hozott pulóvert. Igyekszik megszaporázni lépteit, a fene se akar így itt ragadni. Azonban a hágó úgy tűnik, élvezi, hogy kiszúrhat vele, mert egyre sűrűsödik és hűvösebb lesz a hóesés. S bizony az igyekezet a friss hóban nem túl jó, nem is veszi észre, mikor egy hó alatt megbújó, kerekebb kőre lép. A lába megcsúszik, s azonnal el is esik. Először hasra, de ahogy elesik, gurul is lefele, elvesztve egyensúlyát. Vészreakcióként kezeit a feje köré kapja, hogy azt védje, s félig meddig sikerül is neki. Bár az esés csupán néhány másodpercig tart, neki egy örökké valóságnak tűnik. Közben nem is nagyon érzi, mi történik de mikor végre vízszintes talajra ér, pár percig kábultan fekszik. Aztán a bársonyos sötétséget a fájdalom szúrja át, s magához tér. Káromkodva nyög fel.* Hogy az a...* Pár percig halkan zihál mielőtt felülne. Mikor végre sikerül, végig néz magán. kezeit sebek tarkítják, egyikből-másikból még a vér is szivárog, s sejti, hogy lesz néhány kék-zöld foltja is. Hajában valami ragacsosat tapint, kissé a fejét is sikerült bevernie, hiszen a kezei nem tudták tökéletesen takarni, leginkább csak az arcát. Azon csak egy apró seb látszik az állán. Leginkább a könyökeit és a térdeit fájlalja, bár egy egységes zsibbadtság amúgy is jellemző rá, mint mikor az ember hatalmasat esik biciklivel vagy síléccel. Mikor végre úgy ahogy összeszedi magát, körbenéz. Egyszeriben fele annyira lesz érzékelhető az iménti hajmeresztő esemény, ahogy megpillantja a romos falut és az ismeretlen erdőt. Eddig ez nem volt itt... Azonban az idő nem akar kedvezni, jobb ötlete nem révén, elindul abba az irányba, de a biztonság kedvéért pálcát húz. Még szerencse, hogy az nem tört el.*

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-08-08, 7:54 pm

*A lány úgy tűnik megindul egy bizonyos irányba, bár nem tudni hol is van, eléggé furcsán fest ez az egész környék. Nem környéke a Mysterionak annyi szent. Valahol a hegy másik odalán buckázhatott le, és ha figyeli az út egyre csak lejt és lejt. A házak sorban helyezkednek el egymás mellett. Néhány ablaka bedeszkázva, néhány viszont olyan, mintha várná haza a ház lakóit. Fura az egész annyi szent, kérdés hova tűntek a lakók.. A házak mögött egy temető van, kopjafák, és kereszetek állnak ki a földből. A növényzet már már annyira elburjánzott hogy valahol derékig is ér. Hirtelen a lány felett viszont egy madárraj szál le az előbb említett helyre. Varjak... s mintha gúnyosan, kántálva károgni is kezdenének. Ha a lány körbe néz , láthatja hogy az egyik házba nem is messze tőle, az ajtó résnyire nyitva van. Fura érzése lehet, valami olyan mint amikor az embert figyelik*

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-08-08, 8:05 pm

*Igyekszik csendben lépkedni, ahogy a házak közé ér. Arcára néma komolyság ül ki, s csak hanyagul megtörli az arcát. Igyekszik nem hadonászni a pálcával, elvégre, senkire sem akar ráijeszteni vagy bármi. Valahogy bizarr az egész. Egyik másik épület lakatlan, míg némelyikből épp csak fény nem szűrődik ki, hogy laknak még benne. A távolban egy elhagyott temető látszik. Nem gondozza igazán senki.* ~Micsoda pap lehet itt...~ *Gondolja magában, hiszen a holtakat mindenhol megilleti az efféle tisztelet. A csend és a szél hangját hamarosan valami erősebb és fülsértő szakítja meg. Varjak károgása. Sosem szerette őket, valahogy kirázza a hideg tőlük. Mindig is a csatamezők dögevőjeként szerepelt a szótárában ez a madár. S lám, most is a temető fele repülnek. Talán egy új sír? Vagy épp most temetnek valakit? Elindul abba az irányba, mivel onnan lát egyedül valami mozgást, ahogy a madarak leszállnak. Eközben azonban furcsa érzés kezd terjedni a tarkójáról a hátára , az arcára. Valaki őt is figyeli... *

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-08-08, 8:15 pm

*A lány egy darabig tud is haladni, viszont nemsokára érezheti, mintha megremegne a lába alatt a föld. A baj csak az hogy nem megremeg, hanem úgy ahogy van beszakad és a lány jó három métert esik megint csak lefelé, de nem esik úgy hogy elájulna.Viszont abba biztos lehet hogy valami katakomba szerű helyre került. Elég fura, mert még ha mindig fákják világítanának ide lent. Egy folyosón van, poshadt szag veszi körül, és érezhetően előtte, mintha melegebb lenne a levegő. Feljutni elég nehéz, lehet itt kéne valami kilyáratot keresnie*

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-08-08, 8:24 pm

*Épp elérné a temető kapuját, mikor szó szerint megnyílik alatta a föld. Gyakorlatilag reagálni sincs ideje, már megint esik lefele. Sikerül talpra esni, bár egyensúlyát elveszti s oldalra borul. Mikor sikerül talpra állni, a por is elül s körbe tud nézni. Végre fény. Nagyon régi fáklyák fénye vetül az előtte levő folyosóra, ahonnan áporodott levegő száll fel. Felnéz egy pillanatra, majd újra előre. Ahogy felpillant, néhány varjú repül el a feje felett, s mintha reménykedve kárognának rá. Gonosz grimaszt küld feléjük, majd nem kevés félelemmel vegyes érdeklődéssel egy fáklyát emel le a legelső tartótól, s fogja a bal kezébe. Ki tudja, jól jöhet még. Jobbjában pálcája, kissé feljebb emelve. Igyekszik óvatosan venni a levegőt is, se a por se ez a szag nem valami kellemes. Viszont igyekszik nem tüsszögni és köhögni tőle. Így is sanszos hogy feltűnt ez a földomlás vagy micsoda. *

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-08-08, 8:36 pm

*Úgy tűnik a lány az egyetlen utat választja. Mást nem is igen tehetne, így elindul a folyosón, nemsokára viszont egy csapat patkány szalad el a lába előtt, és a folyosó is véget ér. A következő terem eléggé különös, mintha valami fura szentély lenne. Egy út vezet kifelé, ami a szoba bal oldalán helyezkedik el. A terembe viszont elég sok fura dolgot láthat. Mintha egy komplett vodoo készletet halmoztak volna fel, vannak itt gonosztól védő jelek, egy vudubaba, pár ruhadarab és egy irgalmatlan nagyságú tükör pontosan a lánnyal szemben. Ha megnézi szimplán csak egyszerű tükörnek néz ki. Ám van itt némi különbség. Például hogy nem mutat tükörképet, csupán csak valami feketeség van benne... és valami köd, ami imobolyogva mozog ott benne, a ködből mintha néha néha egy egy arc formálódna ki , bár nehéz biztosra kivenni, hiszen állandóan formálja az alakját*

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-08-08, 8:48 pm

áh...fúújj.*Pillant le ahogy hirtelen egy kisebb csapatnyi patkány söpör el előtte.* Dögök..*Motyogja s tovább megy. Egy tágas terembe érkezik a folyosóról. Különös látvány tárul a szeme elé. Némán lépked közelebb de igyekszik semmihez sem nyúlni. Először azt a babát szemléli meg, majd az amulettet, s legvégül érkezik a tükörhöz, pontosabban mellé. Látja a ködöt és a feketeséget, s először nem is lép a tükör mellé, hanem igyekszik megszemlélni. Felirat vagy bármi látható e rajta. Óvatosan mögé lépked, amennyiben ez lehetséges.*

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-08-08, 8:58 pm

*Úgy tűnik hogy egy hétköznapi vodoo baba, és az amulett is az. Eléggé fura egy hely lehet, az egyetlen ami nem normális bent az a tükör, a köd csak tovább terjeng, mondhatni ha a lány mögé megy csak egy dologra lehet figyelemes. A tükörnek két oldala van, és a flusztráló köd a másik oldalon is gomolyog. De most már valami érdekesebbet is észre vehet, hirtelen egy kéz csap rá a a tükör peremének másik oldalára, és húzza végig rajta a kezét. Úgy néz ki mint egy fiatal lány keze, de mást nem láthat Octavia se, valószínűleg éppen ez is fura, a kéz csak félelmetes lassúsággal csúszik lefelé az üvegen, aminek mintha hangja is lenne...*

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-08-08, 9:11 pm

*Valóban, úgy tűnik a tükör az egyetlen olyan tárgy a szobában, ami mutat valami olyat is, amitől érdekessé válhat. Furcsa a köd és a sejtelmes feketeség. Azonban ahogy járkál, más is történik. Egy kéz csap hirtelen az üvegre, ezek szerint nem tükörre, s Via ijedten hátrál egy lépést. A kéz lassan csúszik lefele, ellenben Via hirtelen megugrott pulzusával. Csikorgás-nyikorgás hallatszik, ahogy a kéz csúszik. Via óvatosan előre lép megint, s fáklyát tartó kezének mutató ujjával óvatosan megérinti az üveget ott, ahol a kezet látja. Sejti, hogy nem ez élete legbiztosabb húzása, de talán tud segíteni annak aki a túloldalon vergődik. Vagy épp rajta segítenek, hogy beválthassa életbiztosítási csekkjét a család...*

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-08-08, 9:31 pm

*Úgy tűnik hogy a lány végül megérinti az üvegnek a peremét. A következők viszont rémítőek lehetnek. A sima üveg felülethez ahogy hozzá ér, egy seb keletkezik az ujján, és a kéz mögött egy test is megjelenik, jobban szólva egy fél törzs és egy fej. Az arc viszont ismerős lehet a lánynak, hiszen saját vonásait vélheti felfedezni benne, ami gúnyosan elmosolyodik. Nemsokára viszont több dolog is történik, az események felgyorsulnak, és mintha valami örvény keletkezne az üveg belsejébe, melynek hatására széjjel robban. Pár üvegszilánk eltalálja a lányt, de nem okoz különösebben maradandó károkat benne, bár véresnek kissé véres de még megúszta, de valami mintha kiúszna a tükörből egyenesen be a lány testébe, akinek szemei fennakadnak és különös dolgokat láthatnak. A családi ház lángokba, és valamilyen fura fél démoni fél női alak áll előtte, a szülők futnak ki a házból, de mindannyi ójukat mintha útközbe emésztené fel a tűz. A különös lény műve ez látszik rajta, végül ő maga is érezheti a nyaldosó lángokat, és érezheti hogy zuhan. Nagyon mélyre... Nemsokára viszont egy új helyen ébred, nem máshol mint a temető Mystralban. fura egy dolog de valaki mintha állna felette, félig, árnyalak félig valami különösen szép de mégis démoni nő, akinek hasonlóak a vonásai mint a lányé... Bizony valamit tett, és ennek lehet következményei lesznek. Lehet nem most, lehet több év múlva, de az a mosoly utal valamire, végül nem tesz semmit csupán csak megfordulva elsuhan a fák között, és testét nemsokára elnyeli a homály, és a közelgő éjszaka árnyai*

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-09-30, 11:16 pm

*A nap már lenyugvóban van a horizontos, átadva a helyét szép fokozatosan az éjszakának, s a feltünedező csillagoknak. Jó ideje eshet a hó, a kövér pelyhek a selyem finomságával simogatják a márványfehér arcot. Hon vágya van...Norvégia és a kastély...ki kellett szabadulnia az iskolából, hiszen a klubhelységből folyton felszűrődő vidám zsibongás szinte megöli az idegeit. Túl sok az ember, a falak pedig napról-napra egyre kisebbek, a termek pedig egyre melegebbek. A már-már combját verdeső éjszín hajzuhatag szivacsként issza magába a havat, hiszen már órák óta a hágót rója. Fűzős bőrnadrágja már rég elvesztette a ruganyosságát a hidegtől, térdig érő, szattyánbőr csizmája is csatakos már a hótól, fűzős felsőtestét pedig csak egy földig érő bársonyköpeny takarja, mellkasán ezüst csattal összefogva. Tökéletes nyugalom, ami itt honol, az otthon kis szelete. Csodás helyet talált az erdőben, ahonnan a fák közül bőséges kilátás van, s a hó is szitál rá. Ki tudja, mennyi ideje áll már ott, szinte mozdulatlanul, érzékei már rég kiélesedtek, mintha az erdő, és a hágó életre kelt volna. Nem csípős a szél sem, csak puha kezek simogatják, csizmáját pedig óvó kézként öleli körül a hó, lelkét pedig a nyugalom...*

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-09-30, 11:26 pm

*Hiába van még csak pár napja az iskolában, nem lehet rá azt mondani, hogy nem mozdul ki a szobájából. Annak kifejezetten örül, hogy jelen pillanatban még egy szobatárs se idegesíti, hiszen akkor nem biztos, hogy megélnék a holnapot... na de ne szaladjunk még előre ennyire a jövőben, még messze van az az idő, amikor társat kap maga mellé.*
~ Jó lenne valahogy elintézni, hogy egyedül maradhassak. ~ *elég befolyásos a fiú, bár családdal nem rendelkezik és nincs is rá szüksége. Ahogy pedig megfigyelte, Charles-nak is szimpatikus, így esetleg meg lehetne oldani ezt a dolgot. Legalábbis a gondolattal most jelen pillanatban szépen eljátszadozik, ahogy kiér az egyik ösvényről, de hogy pontosan merre jár, arról fogalma sincs. Na persze be nem ismerné ám senkinek se, ahogy saját magának se, hogy eltévedt, így továbbra is bakancsa határozott léptekkel halad felfelé, bár hogy hova, azt nem tudja. Valahova majd csak kilyukad, ez a hozzáállása ehhez az egészhez. Viszont ahogy egyre hűvösebb lesz, egyszerűen csak lassan összegombolja hosszú, térdig érő bőrkabátját és megigazítja kissé havasodó, fekete hajtincseit. Már persze azt, ahol van, hiszen a fejbőrének a felén csak pár rövidke tincs található, de ez így van jól, így néz ki olyannak, amely neki tetszik. Egyébként a bakancsa fölött egy fekete bőrnadrág van, hosszú láncokkal, melyeknek az alja kilátszik még a kabátból is. A fiú viszont mit sem foglalkozva a hideggel lassan elővesz egy cigarettát és a helyett, hogy kezei zsebeiben melegednének, teljes nyugalommal gyújt rá. Na nem akármilyen ám ez a bagó, fekete színű, ahogy annak lennie kell. Meg is áll egy pillanatra, nekidőlve az egyik útba eső, nagyobb sziklának és lassan pöfékeli ki magából a füstöt. Ahogy viszont egy lány halad el mellette, csak rideg tekintettel néz végig rajta és pár másodperc múlva, amikor már pár méterrel elhagyta a fiút, hozzá is szól.*
- Ki gondolta volna, hogy ezen a hűs estén akad oly vállalkozó egyed, aki errefelé téved. *hangja magabiztos és határozott, de rendkívül hűvös. Vajon honnan ez a határozottság? Azt se tudja, hogy merre van, teljesen eltévedt, de mindez nem látszik rajta. Szinte ijesztő ez a nyugalom, ami Daemon felől árad és a tekintet, mellyel a lány arcát nézi, bizony nem valami bizalomgerjesztő. Vajon a lány hogy dönt? Odamegy a sráchoz vagy inkább nem törődve vele tovább folytatja az útját? Minden tőle függ, de a srác nem veszi le róla szemeit, nem érzi úgy, hogy szükség lenne erre. Azt néz és akkor, amikor csak kedve tartja.*

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-09-30, 11:40 pm

*Jesszus...még csak pár napja, hogy elhagyta eddigi életét, és a szokásos paranoiája máris alábbhagy...csak úgy, elsétál egy ember mellett a félhomályban. A problémát orvosolva mihelyt hozzászólnak, a hosszú póklábujjak máris észrevétlenül simítanak végig a varázspálcán, ám ebből az arcán mi sem látszik. Sarkon fordulva, pillanatok alatt mérik végig a fiút a gleccserszín íriszek, amik végül megállapodnak egyenesen a tekintetében. Talán még örül is neki, hogy valaki nem fogadja kitörő lelkesedéssel, és nem kell színészkednie. Fagyos a tekintet, akár az idő, még az a különös, fűszeres sötétség sem lappang benne, hanem átvette a hatalmat felette. Cinikus mosolyra húzódnak a bíbor ajkak, még neki is feltűnik az észrevehetetlen flegmaság és felsőbbrendűség, ami Daemonből árad. Íme, az önfelismerés magasiskolája.*
- Micsoda meglepetés...ennek örömére akár megkínálhatnál egy cigarettával is.
*A hangja megtéveszti az arckifejezését, ugyan az a kellemes, kétarcú alt. A penge és az éle, a szenvedély és a gyűlölet...kicsit sem tűnik úgy, mintha a lány feszengene a hűvös hangnemtől, vagy akár attól, hogy egy vadidegennel fut össze az erdőben.*

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-09-30, 11:49 pm

*Hangja elég hamar eljut az ismeretlen lányig, így az felé is fordul, Daemon pedig elégedetten tisztázza magában, hogy meglepetést tudott okozni a másiknak. Hát igen, ilyen fekete külsővel elég szépen beleolvad az éjszakába, amelyet nagyon is élvez, le se tagadhatná. Ahogy a lány rátekint, azokkal a szép gleccseres tekintetével, a fiú ajka mintha lassan mosolyra húzódna. Oh, nem boldog mosolyra, még mielőtt bárki is félreértené a dolgot, hanem amolyan vad, őrült mosolyra és ezzel egyidőben el is rugaszkodik a sziklától, majd a lány felé indul meg. A bakancsa szép nyomot hagy a hófehér hóban, de a fiú semmi másra se figyel, csak a leányzóra. Még mielőtt elé ér, egy utolsó slukk és végül a lány arcára fújja az egész füstöt.*
- Na és mit adnál nekem cserébe? *nem tudni, hogy melyik ember mire gondol ez alatt, de Daemon nagyon is tudja, hogy mi kéne neki a lánytól, de ezt még nem fogja elárulni, ahogy user sem, hogy legyen egy kis izgalom ebben a pillanatban is. Viszont a fiú elég közel áll a másikhoz, szinte érezni lehet a leheletét is, na meg a további füstadagot is, amelyet nem sajnál a srác a szép, hófehér arcbőrre fújni.*
- Egyébként ki vagy te? *emeli fel kissé fejét, mint aki sokkal többet érne ennél a vékony lánynál és úgy nézi továbbra is az arcát, de nem tesz semmit és másik keze is halál nyugodtan ott pihen az oldala mellett. És hogy mi a célja? Ki tudja... még az se, aki belát egy ilyen srác agyába. *

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-09-30, 11:57 pm

*A cinikus, flegma mosoly továbbra is az ajkakon játszik, mintha valami egész más dimenzióba járna, és valami roppant vicces lenne. Naná, hogy a srácon röhög magában. Egy pillanatra megemelkedik a szemöldöke, majd vissza is süllyed, és már nem is próbálja véka alá rejteni, hogy roppant jól szórakozik.*
- Ohh...igazán megható jelenet, mondhatom. Csak hogy el ne rontsam a szórakozásod...mert ugye én lelkiismeretes lányka vagyok...most kell sikoltva elfutnom, vagy a következő mondatodnál?
*Nem feszes sem a testtartása, sem a modora, és le lehet fogadni, nem ő lesz az első, aki hátralép. Ez nála fő szabály, és lássuk be, ez csak egy kódorgó iskolásfiú. Vagy talán nem.*
- Xilya.
*Ez már több is, mint sok, szóval csak követelődzőn int az ujjaival, hogy ide azt a cigarettát.*

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-10-01, 12:04 am

*Ő maga is remekül szórakozik ám, tehát ezek szerint jó társaságra bukkantak mind a ketten, hiszen elvannak magukkal, ahogy a másikat méregetik és próbálják valamilyen szinten kiismerni mondataikat, mozdulataikat. Legalábbis Daemon részben ezen van, de ahogy a másik megszólal, csak elmosolyodik, majd kissé megrázza a fejét is.*
- Vicces lány vagy, de szerintem félreértettél. Nem olyan árat kérek, amit bárki más kérne... *és itt keze hirtelen lendül a lány keze felé, amely felé mutogat, hogy kéri azt a cigarettát, majd ahogy a csuklójára szorul a keze, hirtelen belemélyeszti mutatóujját a lány csuklójába, ugyanis azon egy vaskarom van, így remélhetőleg szépen fel is sérti a lány kezét, akinek vörös vére a hófehér hóba hull. Mindezek után a fiú az ajka felé emeli a lány kezét, továbbra is erősen fogva, hogy ne tudjon kiszabadulni ez a szép szemű leányzó a karmai közül. Másik keze viszont most már a pálca közelében pihen, tehát bármivel próbálkozna a lány, ő felkészül rá.*
- A véredet kérem cserébe Xilya... csak egy kis kóstolót. *mosolyodik el kissé sötétebb tekintettel, majd hogy ha sikerrel jár, a lány csuklóját az ajkához érinti és akár csak egy vámpír, megszívja azt, hogy Xilya vére a szájába kerüljön. Egy pici se megy félre, ügyel rá, hogy tisztán igyon, így hát ha a másik hagyja, még egy kis ideig ízlelgeti, majd végül el is ereszti.*
- Hmm, fincsi. Bár a szüleimét jobban élveztem. *nem titkolja, hidegvérrel végzett velük és bizony meg is kóstolta a vérüket. Furcsa ez a mánia, nem normális viselkedés, ez már biztos. Na de hogyha a lány engedett neki, akkor most fel nyújtja a fekete dobozt, kinyitva annak tetejét, hogy vegyen belőle bátran a lány, megérdemelte, hogy kapjon egy szálat.*

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-10-01, 12:19 am

*Meglepődik? Próbálja tagadni maga előtt a tagadhatatlant, ám ez még neki sem sikerül. Egy pillanat alatt száguld át az arcán a meglepődés, hogy a következőben már újra a szoborarc pillantson vissza Daemonra. Ő igazán nem elrontója semmi rossznak, a húsába maró vas érzése pedig nem elég ahhoz, hogy ezen változtasson. Jólesően melengeti fagyos kezét a rajta végigcsorduló, forrónak tűnő vér, s felvont szemöldökkel méregeti, amint a fiú ütyködik. Nem mondani, hogy ez lesz a legkellemesebb emléke, annak ellenére sem, hogy semmi gondja a fájdalommal.*
- Ó, hát ez igazán sajnálatos. Most egy világot romboltál le bennem.
*Még a lebiggyesztett ajkak sem maradnak el, mintha tényleg sajnálná, hogy nem ízlik neki a vére.*
- Ámbár...mondd csak kedves, nem gondolod, hogy káros az egészségre egy félhomályos erdőben idegenek vérét venni?
*Szinte csevegő a hangnem, mintha csak a délutáni teájuk mellett vitatnák meg a legutóbb kipróbált kötésmintákat, ám Xilyáról nem az az első benyomás, hogy jól köt. A legtöbbeknél inkább az, hogy nem ajánlatos piszkálni. Ám továbbra sem fenyegeti a fiút, fesztelenül vesz ki a dobozból egy szál cigarettát, s a zsebéből egy ezüstös öngyújtót. A cigaretta íze szinte tetőtől-talpig végigbizsergeti, nagy hiba volt a sajátját a körletben hagyni, s bár az előbbi kis közjátékot még mindig nem tudja hova tenni, ezen elég ideje lesz később is merengenie.*

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-10-01, 12:30 am

*A terve teljes sikert arat, hiszen minden bizonnyal ez a fekete hajú szépség is azt gondolja, mint a többi liba, hogy a pasik csak megcsókolni akarják őket és ágyba vinni, ám Daemonnak meg se fordult ilyesmi a fejében. Miért is tenné? Nem érzi úgy, hogy jelen pillanatban kellene neki egy nő, még ha csak egy éjszakára is. Most elvan magával, főleg úgy, hogy ez az egész környezet még új a számára, tehát előbb ezt akarja megismerni, majd ez után jöhetnek az áldozatok, akiknek nem igazán gyönyörben lesz része a kezei alatt, de a srác annál inkább fogja élvezni, ahogy aktus közben különböző vágásokat ejt majd a szép sebeken. Na de ismét előre szaladtunk, a jövőt fürkészve, amit nem kéne még, így inkább térjünk vissza ahhoz a pillanathoz, amikor a fiú ajka a lány csuklójához ér és még szemeit is kissé lehunyja aközben, amíg a lányt ízlelgeti. Egy cseppet furcsa ez az egész, hogy Xilya még csak meg se rezdül mindez közben és teljes türelemmel viseli, ahogy egy idegen srác iszik a véréből. Amikor viszont Daemon elereszti, csak megnyalja ajkát, majd úgy néz ismét a másik szemeibe.*
- Nem mondom azt, hogy sajnálom, mert nincs így. *mondja őszinte hangon, majd ez után kissé felvonja szemöldökét a "kedves" megszólítás hallatán, de még nem vág közbe, had mondja csak el ez a titokzatos nőszemély azt, amit szeretne. *
- Eddig még nem tapasztaltam, hogy káros lenne. Egyszer neked is ki kellene próbálnod. Lehet, hogy élveznéd. Számomra igazán mámorító. *csillannak meg szemei és ez után még a cigarettát is a lány felé nyújtja, hiszen kiérdemelte. Ahogy Xilya elveszi, elteszi a dobozt, majd végül letekint a hegyről.*
- Én elindulok vissza a kastélyba. Ha akarsz, jöhetsz te is... *pillant még a lányra, majd ez után tesz pár lépést és végül megtorpan és visszatekint rá.*
- Egyébként Daemon vagyok, Inflatus ház. *több információt nem mondd a másiknak, hogy ha akarja a lány, most már meg fogja találni. Ő most már nem áll meg, egyenesen a Mysterio lesz a célja, vagy egyedül vagy pedig háztársa társaságában.*

Tárgy: Re: Árny Hágó 2010-10-01, 12:37 am

*Élvezné? Lehetséges...bár Xilya inkább nézni, és ontani szereti a vért, hisz ebben nőtt, mint inni. De ugyebár, ne ítélj el olyat, amit még nem próbáltál.*
- Micsoda kedvesség...tán önként ajánlod fel a véred?
*Ez amolyan költői kérdés volt csak, hisz a következő pillanatban már mímelt pityergés mellett emeli az arcához kezeit, mintha törölgetné a könnyeit.*
- Ójajj, elhalmozol kedvességgel. Nem érdemlek én íly kegyet, hogy ilyen jó modorú lovaggal mehessek vissza a kastélyba.
*Reméli, nem kerüli el Daemon figyelmét a szívhez szóló színjátéka, hiszen még a megalázkodó arckifejezés sem marad el, amit talán a középkorban láthatott utoljára férfi nő arcán ilyet, szinte kár érte, hogy csak színház az egész. Ennek ellenére még egy utolsó tekintetet vet az erdőre, és elindul a fiúval a kastélyba.*

Tárgy: Re: Árny Hágó 2011-02-05, 8:13 pm

*Most már lényegesen jobban érzem magam, több féle elhatározásra is jutottam, így már nem maradt más hátra, minthogy kiszellőztetni a fejem és sétálni egyet. Kellemes az idő, ezért is indultam most ilyen messzi útra, méghozzá nem máshová, mint az Árny hágó felé. Na nem a teteje a cél, hiszen akkor ismét megfagynék, hanem csak a környék, mely oly csodálatos. Most egy fekete nadrágot viselek, hófehér pulcsival és egy derékig érő, fekete kabáttal, lábaimon pedig sportcipő van. Hajam kibontva omlik végig a hátamon, szemeim körül pedig szokásos sminkem található. Nem csinálok igazából semmi különöset, csak jókedvűen sétálgatok, miközben mélyen magamba szívom a friss levegőt, mely tényleg oly csodálatos, furcsa is, hogy még nem jártam eddig errefelé.*