Raiden Carvex szobája

Tárgy: Raiden Carvex szobája 2013-03-04, 9:59 pm

Leírás remélhetőleg mielőbb...

Tárgy: Re: Raiden Carvex szobája 2013-03-04, 10:00 pm

//NRT - Wera és Raiden - 2013.03.04.//

* Tudom ám, hogy Raidennek ma órája van, pontosabban ő maga okítja az alsóbb éveseket, ugyanakkor azt is, nem terveztünk semmit mára, viszont egy kis meglepetés mégis érheti ezt a számomra nagyon is kedves, és igen csak közel álló srácot, méghozzá egészen pontosan az én személyemben. Semmi dolgom, így cseppnyi szabadidőmet, mit nem öcsémmel, a tanulással, vagy éppen Wapi nevelésével töltök, igyekszem inkább vele lenni, s elgondolásom szerint most is ez fog történni. Órámra pillantva konstatálom buksimban, van még bőségesen időm elkészülni, a pusztítástannak még biztosan nem lesz vége egy darabig, így első körömet az elemista szakház zuhanyzójában teszem, hogy percekkel később már illatosan lépdeljek vissza apró tappancsaimmal szobámba, s kerítsem elő néhány kényelmes ruhadarabot. Nem lesz itt nehéztüzérség, de azért szeretnék tetszeni valamelyest, így fekete csipkés fehérneműmre felülre egy szintén fekete, hosszú ujjú blúz kerül, szép galléros résszel, s némi dekoltázzsal, mely azért mutat valamit, nem sokat, de épp eleget domborulataimból, alulra pedig egy sötét színű farmert húzok, lábaimat pedig zokniba, majd térdig érő csizmámba bújtatom. Arcomra kevéske, feketés sminket viszek fel, alváshoz annyira amúgy se kell kicsípni magam, hajam pedig mint mindig, hullámosan terül szét vállaimon, s hátam, tehát amerre éppen kedvük van röppenni a rakoncátlan tincseknek. Szövetkabátom húzom még magamra, majd egy pár pöffentésnyi édeskés illatú parfüm után veszem kezembe az ágyamon pihenő kis műanyag dobozt, melynek tartalma egyelőre titok, s így indulok útnak egyedül, hogy a pár percre lévő csatamágus szakházba a Campus szép kis parkosított részén át tegyem meg az utat. Ismerős már a járás, tehát a srác szobája felé igyekszem, persze üdvözölve az ismerősöket, már ha összehoz most a sors akár eggyel is. S ha felérek, nem zavartatva magam, csillogó szemekkel, mosolyogva kerülök bentebb, villanyt kapcsolva helyezve az asztalra a dobozt, kabátomat felakasztom valahová, majd csizmáimtól megválva kapok fel egy könyvet valahonnan, s elhasalva a kényelmes ágyikón, lábaim az égnek, arcom az ajtó felé kezdek lapozgatásba, és némi várakozásba Raident illetően. Csak nem fog megharagudni, hogy itt talál.. legalábbis nagyon remélem, inkább kellemes lesz ez a kis meglepetés, mint kellemetlen, tőlem úgyis kitelik ilyesmi, ismerhet már ennyire, szóval talán nem leszek kipenderítve rövid úton. *

Tárgy: Re: Raiden Carvex szobája 2013-03-04, 11:53 pm

//NRT: Wera és Raiden - 2013.03.04.//

*Kissé elfáradtam az óra után, és bár úgy terveztem, hogy átnézek néhány jegyzetet, talán a fürdés jobban esne előtte. Vissza is sétálok Marcannal együtt a Csatamágusok szakháza felé, de a sárkány idő közben úgy dönt, hogy ő még egy kicsikét levegőzne, tehát útjaink elválnak, én pedig betérve a kastélyba sétálok végig a szobámba vezető útig, ahol meglepődve látom, hogy már ég a villany. *
~ Ki lehet az? ~ *nem díjazom, hogyha valaki az engedélyem nélkül sétál be a szobámba, így pálcám azért kéz közelbe kerül, soha nem lehet tudni, hogy az ember mire számítson, kezem a kilincsre siklik, majd már be is nyitok, de egyáltalán nem olyan látvány tárul jégkék szemeim elé, mint amire számítottam, annál ezerszer jobb. A pálcára nincs is szükség, így mosolyodom el, betolva magam után az ajtót.*
- Nem hittem volna, hogy ilyen kellemes látogatóm lesz a mai napra. *pillantok is végig a lányon, de persze nem tolakodóan, csak ha már így fekszik az ágyamon, ezt mégis képtelen vagyok megállni. Lassan felé indulok, majd cipőimből is kibújok idő közben, és amikor az ágyhoz érek, már le is csüccsenek Wera mellé és hátán végigcirógatva hajolok közelebb hozzá, hogy egy üdvözlő puszit leheljek ajkaira.*
- Hogy-hogy itt vagy? Megleptél… *kérdezek is rá kíváncsian, majd végül kezem derekára siklik és bebújik óvatosan a puha anyag alá, így cirógatom tovább most már derekánál a bőrt, nem tolakodva más felé, de talán ez jól esik neki. Kezem se túl hideg, bár nem is meleg, majd meglátjuk, hogy mit szól hozzá. Amióta együtt vagyunk, én is jobban érzem magam, kezdek normálisabb életet élni, szociálisabb lenni és talán ez a mai órán is megmutatkozott, Wera jó hatással van rám, semmi kétség.*

Tárgy: Re: Raiden Carvex szobája 2013-03-05, 12:22 am

//NRT - Wera és Raiden - 2013.03.04.//

* Lehet, hogy kicsit merész az ötlet, hogy így lepjem meg kedvesemet, mert igenis az ő már nekem egy ideje, pár hónapja, de kit zavar, hogy ilyen nagyon spontán vagyok? Hát engem ugyan nem, tehát szépen be is telepszem ebbe az otthonos kis szobába, s türelmesen kezdek olvasásba, míg meg nem hallom kintről a lépteket, melyek egyértelműen errefelé közelítenek, végül pedig az ajtó is kinyílik, a kék szempár, a számító, mindenre felkészült arckifejezést pedig meg is pillanthatom végre, csillogó szemeimet tapasztva helyes képére, mely láthatóan lassan kienged, megkönnyebbül: csak én vagyok. *
- Szia, kék szeműm! * csukom össze máris a könyvet magam előtt, s tolom is félre, eddig volt ez társam, nincs rá szükségem most már, azt hiszem, no meg cseppnyi mozgolódásba kezdve simítok végig magam mellett a puha ágyikón, csüccsenjen csak le mellém gyorsan! * - Kellemesebb sose legyen! * kacsintok rá játékosan mosolyogva, olyan aranyosan huncutul, ahogy az tőlem megszokható. Nem kerüli ám el figyelmem a megnézés, de hát szabad neki, én sem teszek másként, s ahogy mellém ér, picit feltornázva magam térdelő helyzetbe hajolok ám azért a jól megérdemelt pusziért, s kerül eközben mancsom arcára egy röpke simítás erejéig. *
- Hm, épp ez volt a cél, gondoltam feldobom az estédet. * vonom meg gömbölyű vállaimat azonnal, tekintetem pedig az asztalon fekvő dobozra siklik, melyet pszichokinézis segítségével lebegtetek is magamhoz, s ha kezeimben landolt, bár érintéseire kiráz a hideg cseppet, mégis leszedem annak tetejét, hogy a finom, édes illat onnan is kiáramolhasson, majd meg is mutassam neki tartalmát, mely nem más, mint jó pár szép kis sötét színű muffin. * - Neked hoztam, délután ügyködtem, csoki van benne, meg egy kis gyümölcs. Milyen volt az óra? Ügyeskedtél? * araszolok továbbra is térdelve közelebb hozzá, közben egyik kezem térde irányába kerül, nem lehet megállni, hogy ne érjek hozzá, és bizony továbbra is mosolyogva pislogok a helyes arcra, s zöldségeimmel a kékségeket kutatom, sajnálatos, de nem lehet betelni velük.. na meg remélem azért a finomságot is megkóstolja majd, ha már így kitettem magamért. *

Tárgy: Re: Raiden Carvex szobája 2013-03-05, 1:54 pm

//NRT: Wera és Raiden - 2013.03.04.//

*Őszintén szólva azt hittem, hogy a mai estét magányosan, nyugalomban fogom tölteni, de mivel egy gyönyörű teremtés tartózkodik a szobámban, mindez felborulni látszik. Wera jelenléte nem jelent nyugalmat a számomra, mivel olyan dolgokat vált ki belőlem, amelyet még eddig soha, senki, de természetesen pozitív értelemben, így kissé elmosolyodva indulok meg felé, a kabátom pedig a lányé mellé kerül, egyenesen a fogasra és csak ez után csüccsenek le mellé az ágyikóba. Az üdvözlő puszi nem maradhat el, félő, hogyha megcsókolnám, nem tudnék leállni, mert egyre jobban vágyom erre a lányra, de mivel még nem voltam eddig soha, senkivel, ezért nem szeretném elrontani a közös együttlétünket, így húzom a dolgokat addig, amíg tökéletes nem lesz, talán ő se bánja. Ha pedig igen, előbb-utóbb kiderül… *
- Jól tetted, bár szerencsére kellemesen alakult eddig a nap. *döntöm is meg fejemet cseppet, majd hamarosan már a lány kezébe kerül egy doboz, amit én kíváncsian méregetek, de az illatokat megérzem ám azonnal, így elmosolyodva várom, hogy fény derüljön arra, micsoda finomságot kaptam tőle, mert hogy nem utasítom vissza, az is biztos. A muffinok nemsokára láthatóvá válnak, így egyre szélesebb lesz a mosoly helyes képemen, majd már el is veszem tőle a dobozkát.*
- Hű, köszi! Nem hittem volna, hogy ilyesmivel lepsz meg, de most jól fog esni. *mert már egy darabot ki is veszek a dobozból, kibontom szépen és már majszolni is kezdem. Ahogy a falat lecsúszik a torkomon, már hümmögök is.*
- Nagyon finom lett, ügyes vagy! *cirógatok is végig puha pofiján, majd pedig mesélek is, ha már így kérdezi, bár a lábamat érő kéz cseppet meglep, így pillantok le rá egy pillanatra. Ahj, ne ingerelj, te nő.*
- Szerintem nagyon jól ment, normálisak voltak a harmadikosok is és egész ügyesek. Bár Mona olyan furcsán nézett rám néha, gondolom meglepte, hogy én tanítom, főleg, mivel régen ugye jóban voltunk… de ő szakította meg velem a kapcsolatot, tehát nem érdekel. *vonok is vállat, pedig belül azért bánt, hogy így eltávolodtunk egymástól. Nem, már nem tetszik, nem akarnék tőle semmit, de a barátom volt és ez hiányzik nekem, mivel nem bővelkedem túl sokba még mindig. Mindegy is, megeszem az utolsó falatokat, majd a kis doboz az éjjeliszekrényemre kerül, úgy nézek ez után Werára.*
- Na és mit szeretnél ma csinálni? Szerencsére egy picit se vagyok fáradt. *ölelem is át két karommal a másik derekát, húzva magamhoz még jobban és egy újabb puszit lehelek puha ajkára, kezdem el becézgetni édes száját, majd lehunyva szép szemeimet csókolom meg hosszan. Egyik kezem gerince mentén felfelé is halad, ujjaim hegye ér csak hozzá, majd ahogy a vörös tincsek sűrűjébe érek, bele is túrok hajába, kissé talán meg is húzva azt, de csak ingerlően, nem fájóan… soha nem bántanám Werát.*

Tárgy: Re: Raiden Carvex szobája 2013-03-05, 8:50 pm

//NRT - Wera és Raiden - 2013.03.04.//

* Egész gyorsan elröppent az idő, nem is tűnik fel, vajon mennyi ideje lehetek már itt, szinte úgy érzem, percekkel érkezésemet követően "ér haza" Raiden is. Pofimra kedves mosoly kúszik reakciói láttán, nem vagyok ijedős, s nyilván realizálta magában a helyzetet, nem kell tartania semmitől, maximum csak tőlem, na nem mintha annyira félelmetes volnék.. nem is vagyok az egyáltalán, s az, hogy pillanatok alatt mellém kerül, én pedig egyelőre elegendő közelségbe hozzá az üdvözlést követően, ez is csak ezt bizonyítja. *
- Hát akkor reméljük a további része se lesz olyan rossz! * kontrázok rá zsigerből, talán kétértelműen is cseppet, de szerintem megtehetem, sose voltam egy visszafogott, szégyellős kislányka. Na jó, előtte más, ami igazán fura, de egyelőre inkább az általam készített muffinokkal foglalkozom, melyek hamarosan már láthatóak lesznek az ő számára is, én pedig vonásait vizslatom, tényleg örül neki, nem csak szavai mutatják ezt, annyira jóóóó, tényleg örülök legbelül, ami persze pofimon is tisztán látható. * - Mégsem jöhetek üres kézzel, és gondoltam talán díjazni fogod így pár órányi odafigyelés után. Csak egy kis kedveskedés, semmi más. * csacsogom nózimat huzigálva jobbra és balra, mint a nyuszik, s vállaim is az ég felé mozdulnak egy cseppet, részemről természetes az, hogy foglalkozom azokkal, akik fontosak nekem, én így mutatom ki ezt, és szerintem ez a normális. Na meg úgy tűnik, nem is szúrtam el nagyon, így a dicséretre egy térdelő helyzetben előadott, vigyorgós pukkedli a reakció. *
- Örülök, akkor legközelebb befizethetsz egy vacsira is, ha érdekel. * döntöm bele picit buksim a cirógatásba, s kacsintok is felé egyet, ám de érdekelne azért más is ezen kívül, ami jelen esetben az óra, talán van mit mesélnie.. ugyanakkor mikor megérintem, tekintete furán siklik kezem irányába, melyet egy másodpercnyi levegőbenntartást követően konstatálok, hasonlóan lelesve mancsomra. *
- Nem akarlak megerőszakolni, ne aggódj. Vagy zavar? * bukik ki belőlem cseppet meglepetten, ugyanakkor igen csak nyersen is, ahogy jó szokásom ez, majd meglátjuk, mi lesz a reakció.. minden esetre zöld szemeim inkább arcára tévednek, kérdő tekintetem pedig kíváncsiságról árulkodik az órai események végett. Csak bólogatok párat halványan mosolyogva, Monán persze egy másodpercig elgondolkodom, de végül ezt sem hagyom szó nélkül. * - Úgy tűnik, azért belül még picit fontos neked.. akkor miért nem adsz neki még egy esélyt? A barátság egy fontos dolog. * mondom el röviden véleményem, persze lehet, nem látom a legmegfelelőbben a dolgokat, de jogom az lehet reagálni erre, na meg nem azért, de kivel beszélné meg? Nem hiszem, hogy másnak ezt az orrára köti annyira, maximum nem válaszol rá, vagy terel. És talán épp ezt teszi, a muffin el is pusztult rendesen, majd már szinte azonnal tapadnak rám nagy mancsai, én pedig automatikusan, nem gondolkodva, ahogy magához húz, úgy emelem át egyik lábam az övéi felett lassan, s csücsülök rá combjaira szemből, vékony karjaimmal fonva körbe nyakát... azta, ezek a szavak, és az érintései, hihetetlen, pillanatok alatt képes zavarba hozni, én pedig már meg sem szólalok, hangosan legalábbis nem teszem, hisz szemeim szinte azonnal lecsukódnak, mihelyst ajka az enyémhez ér. *
~ Lenne pár ötletem.. elég.. sok.. ~ * jut el hozzá remélhetőleg cseppet döcögős gondolatom, hiszen a telepátia egy csodás része a mágiának, és azt hiszem, ebben a pillanatban nem is tudnék jobban őrá hangolódni. Elveszi az eszem, kész, s mígy a puszik csókká teljesednek, közelebb férkőzve hozzá bújok már egész testemmel felé, kerek melleimet is érezheti mellkasának nyomódni, melyek nem is olyan aprók, testalkatomhoz képest, a csókba pedig bele is adok mindent. Puha nyelvem nem tudja nem cirógatni az övét, cseppet még ajkába is harapok, picit vadulva, kacsóim pedig nyakán simítanak végig érzékien, értek én azért ehhez, s bele is túrnak puha, kócos tincseibe. Hisz egyre csak felhúz ezzel az érintéssel, mire egész testemen végigszalad az ismerős vágyakozás, s azt szeretném, ő se érezzen másként, az utolsó mozzanat pedig már csak hab a tortán, így kissé szuszogva szakítom el ajkam az övétől.. ha most nem, akkor ma éjjel egy darabig még biztos nem kerül erre sor. *
- Nem tudok rajtad eligazodni.. komolyan. * suttogom ajkai elé, leheletem is érezheti sajátján, szinte már hozzá is ér puha bőröm, de nem, maximum csak jó pár puszi erejéig, szája szegletébe, ne csak ő adjon nekem, hanem én is, tehát ujjaim sem tétlenkednek, a simik alól nem lehet szabadulni. Talán érteni fogja, mire gondolok... Annyira kívánom őt, minden porcikám akarja, hihetetlen érzés, és durva lenne, ha én másznék rá, ugyanakkor érezhetően kettőnk közül még mindig én vagyok a magabiztosabb ilyen téren, s úgy érzem, akár most is képes volnék arra, oda adjam neki magam, bele sem tudok abba gondolni, csalódás lenne.. vágyom és kész, ez ellen nem tudok mit tenni, és lassan már az ő falai is ledőlnek, úgy hiszem. *

Tárgy: Re: Raiden Carvex szobája 2013-03-09, 8:10 pm

//NRT: Wera és Raiden - 2013.03.04.//

*Az emberek általában változni szoktak. Velem is most ez a helyzet és mindennek a kiváltó oka egyetlen lány: Wera. Vele valahogy másmilyen vagyok, elég sokat küzdött azért, hogy így alakuljon és úgy érzem, jelenleg, hogy megérdemli és hogy nekem is megéri, hogyha picit hagyom magam alakítani, az ő kedve szerint. Persze ez nem azt jelenti, hogy ő a főnök, soha nem tudnám elfogadni, hogy valaki irányítson engem, de segíthet ez az egész megértenem bizonyos dolgokat. A szobába érkezve ki is szúrom, hogy itt tartózkodik ez a vörös szépség, tehát hamar le is veszem a kabátomat, a fogasra akasztva azt, majd lépek is oda hozzá az ágyamhoz. Milyen jó is egyetemistának lenni, miénk az egész szoba, azt csinálunk, amit csak akarunk és nem kell megtűrnünk másokat. Csodálatos érzés, én mondom. Nem aggódom, hogy a nap további része ne lenne kellemes, így csak elmosolyodom butuska szavain, hiszen ilyet feltételeznie se szabadna, majd már elő is kerül a muffin. Jól esik, hogy gondolt rám, hogy meglepett egy ilyen kis csekélységgel, mert bár teljesen nem tudom kimutatni felé, de nagyon is jól esik.*
- Az biztos, hogy díjazom. Csak vigyázz, nehogy mostantól minden óra után várjak valami finomságot. *mosolyodom is el jókedvűen és mivel nagyon finom lett ez a sütemény, meg is dícsérem a lányt. A vacsi ötlete viszont tetszik, így már rá is bólintok a dologra.*
- Főzhetsz nekem valamit, én pedig cserébe majd elviszlek egy különleges étterembe. Mit szólsz? *persze nem egy napon gondoltam a kettőt, de én tőlem szerintem nem elvárható, hogy főzzek, viszont vagyonom az van, így meg tudom lepni őt egy csodás estével valamikor a jövőben, nem hiszem, hogy visszautasítaná. Keze viszont combomra kerül, így tekintek le mancsára meglepetten, de megjegyzése nem túl kedves, így nézek rá cseppet szúrós szemekkel.*
- Ne rontsd el az estét ilyen buta megjegyzésekkel, kérlek. *és kezét megfogva teszem azt combomra, tehát én vezetve oda a kacsóját, ezzel fejtve ki véleményemet, tehát hogy nem zavar a dolog, de velem ne legyen ilyen nyert, ezt csak én engedhetem meg magamnak, ő ennél vidámabb teremtés és ez jobb lenne, ha így is maradna. Nem akarom, hogy megváltozzon, főleg ne velem szembe. Ahogy ezt tisztázzuk, mesélek picit az órámról is, majd pedig Monát is megemlítem, kit teljesen még nem tudtam kitörölni az agyamból. Nem úgy, mint nőt, hanem úgy, mint az első, Mysterios barátomat. *
- Ha megkeres, megkapja a lehetőséget vagy ha összefutunk valahol, de én nem fogom őt megkeresni. *ennél én makacsabb vagyok és ő bántott meg, nem én őt. Én próbálkoztam, úgy hiszem, nem is kicsit, de többet nem fogok, velem se lehet bármit eljátszani. Ideje viszont most mindenki mást kivernem a fejemből és Werára koncentrálnom, így fogom közre vékony derekát és már apró puszikkal árasztom is el puha arcát és ajkát, egészen addig, amíg egy csodálatos csókban nem forrunk össze. Szeretek vele lenni, és megértek bizonyos dolgokat, de nem tudom még, hogy annak az estének ma kéne-e eljönnie, vagy inkább még húzzuk egy kicsikét. Természetesen azt is érzem, hogy Wera se fog akármeddig várni rám. Hajába túrok, vadul viszonozva csodálatos csókját, miközben hanyatt el is fekszem az ágyamon, engedve, hogy fölém kerekedjen és ha már azok a formás idomok testemhez nyomódnak, nem vagyok rest egyik kezemmel meg is ismerkedni velük, nem lustulva, nem félénken, igen magabiztosan tapogatom meg a leányzót, hiszen ha már így rám mászott, nem hiszem, hogy zavarná a dolog, másik kezem pedig hátsójára siklik le, hogy ott ismerkedjek tovább vele. Jó is most, hogy ő van felül, így legalább nem nekem kell támaszkodnom… *
- Talán ezért is vonzódsz hozzám, mert kiismerhetetlen vagyok. *mosolyodom is el, majd végül kezeim felsője alá csúsznak, amit igyekszem is lekapni róla. Talán eddig tartott a nagy ellenkezésem, egy tökéletes helyszín kigondolása? Nagyon úgy tűnik… A melltartó csatját is könnyedén csatolom ki és hogyha a lány engedi, attól is pillanatok alatt megszabadítom, hogy ez után kezeimmel és ajkammal együtt kezdhessem meg a kényeztetést. Nem voltam még más lánnyal, de ez ösztönből jön, nem hiszem, hogy aggódnom kellene, fura vagy sem, de picit se izgulok, nem vagyok ideges… *

Tárgy: Re: Raiden Carvex szobája 2013-03-12, 4:07 pm

//NRT - Wera és Raiden - 2013.03.04.//

* Egyelőre úgy tűnik, jó ötlet volt ez a kis meglepetés, melyben a fő attrakció éppenséggel én vagyok, és meg is érte várakozni cseppet Raidenre, már most jól érzem magam a társaságában, mint általában amúgy mindig, amely érzés fordítva is remélhetőleg így van, így érzékelem. Tudom, neki nem olyan egyszerű, mint nekem, sokkal zárkózottabb, de megéri türelmesnek lenni, ez eddig is bizonyosult már, mióta együtt vagyunk. *
- Én nem vagyok semmi rossznak elrontója, amúgy is megérdemled, legalább kicsit kikapcsolsz azután a pár óra után. * egyezem is bele aranyosan mosolyogva, persze terhére sem akarok lenni, de azért a vacsi ötletét még felhozom, persze teljesen spontán, ellenben ötlete nagyon is tetszetős, ahogy így eszegeti a neki készített finomságot. *
- Oké, megbeszéltük! * bólintok egy apróbbat, azért nekem is jól esik ez, hogy törődik velem, a maga módján, ellenben most mintha kissé mellé lőttem volna szavaimmal, talán túl hirtelen bukott ki belőlem mindez, szoktam ilyesmiket.. de tényleg, nagyon furcsa volt reakciója, persze vitatkozni már nem fogok vele. Inkább csak szúrós tekintetére és hirtelen cselekedetére reagálva meglepetten pislogok rá, na meg cseppet bocsánatkérően, nem elvonva mancsom combjáról, sőt, olykor még meg is simogatom, de csak amolyan félősen már ezek után. Viszont kíváncsi lennék sok mindenre, például az órai eseményekre, melyek jól mentek, ahogy hallom, de Mona némi gondolkodást váltott ki a fiúból, mire nekem is van ám véleményem. Ő persze makacs, mint mindig, mire szép pofimra mosoly szökik, s fejem csóválva cirógatom meg képét, s bújok is hozzá buksimmal. *
- Rendben, te tudod, én nem avatkozom bele. Ez a ti dolgotok, de én tényleg örülnék, ha rendeződne a viszonyotok. * tekintek még szemeibe őszinte szavaim után, semmi erőltetés nincsen ebben, és nem is fogok intézkedni helyettük. Hajj, mekkora hepaj lenne abból, ha mondjuk összehoznék nekik egy találkát, vagy ilyesmi.. nem, ez rájuk van bízva. Tudom azért, ráférne, hogy nyíljon, és Mona felé képes lenne, ahogyan felém is megtette. Mondjuk én igen kitartó voltam, nem adtam fel egyáltalán, ennek pedig épp most látszik kibontakozni a végeredménye.. mert hát igen, vágyom rá, s bizony ölébe kerülök igen csak gyorsan, nem félve most már attól, kellemetlenül érintené közelségem.. butaság. A puszikat követően egy csók is kikerekedik kedveskedéséből, s ahogy fölé kerülök, ő szépen hátára dől a puha ágyon, én pedig így egyik kezemmel feje mellett támaszkodva csókolom tovább, miközben másik kacsóm be is kúszik felsője alá, míg ő domborulataimmal ismerkedik. Az a jó pár szuszogás, mely kibukik belőlem nem hogy megállásra nem készteti őt a ténykedésben, mint inkább további cselekvésre, én pedig kezdem érezni azt a bizonyos határt, melyek igen is szeretnék átlépni vele. Magabiztossága csak még inkább tesz a dolgokra egy lapáttal, szavaimra való reakciója pedig pár másodpercnyi szünetet oszt mindkettőnknek. *
- A fenébe, és még belém is látsz. * nevetem el magam aranyosan, mintha nem volna nyilvánvaló, testem pedig máris borzongásba kezd cselekedetére. Ellenkezni sem ellenkezem, másszon tehát lefelé rólam az a póló, melyet a melltartó is követhet, igen, így át is adom magam a kényeztetésnek egy időre, sóhajaimmal és kezem ténykedésével biztatva őt. Egy darabig viselem is ezt, majd most már ő is meg lesz szabadítva felsőjétől, majd kacsóim nadrágja felé indulnak, hogy még egy édes csókot követően most én lendülhessek akcióba, minden pironkodás nélkül, bevetve kicsiny, de annál ügyesebb kezeimet, és a tényleges kényeztetést sem hagynám ki ajkaimmal, még mielőtt rátérhetnénk a lényegre. Csupán csak azt szeretném, érezze, törődöm vele, kell nekem, mindenhogyan, nem vagyok önző.. és hát készen kell lennie az akcióra, mely lassan remélhetőleg el is érkezik kettőnk között. *

Tárgy: Re: Raiden Carvex szobája 2013-03-22, 12:37 pm

//NRT: Wera és Raiden - 2013.03.04.//

*A meglepetés tökéletesen sikerül, és a muffin koronázza meg ezt az egészet. El tudnám viselni akár hosszú távon is ezt a dolgot, hogy órák után itt vár rám, a szobámban valami finomsággal, aztán nem is szabadul tőlem másnap reggelig. Csodás gondolatok, de a válaszát meghallva érzékelem, hogy lehet, hogy még teljesülni is fog mindez.*
- Ha így gondolod, én aztán nem ellenkezem, persze ha nem esik nehezedre a sütik készítése. Leterhelni nem szeretnélek. *ismerem is be, mert soha nem használnám ki a lányt, de az már az ő hibája, hogy ilyen finomakat tud csinálni. A vacsora se hangzik rosszul, tehát meg is beszéljük, hogy ő fog nekem majd főzni valami finomat, cserébe én pedig majd elviszem valahova. Nem is húzzuk ezt a témát tovább, majd oda jutunk valamikor, most inkább másfelé evezünk, hiszen akad mit megosztanunk egymással, mint mindig. Most már az én szám is többet jár, mint anno és biztos vagyok benne, hogy ezt Wera is értékeli, jobb ez, mint az a jégszikla, aki voltam. Keze útja viszont cseppet meglep és bár lehet, hogy tekintetem neki mást árul el, mint amit igazából gondolok, de hamar átlépünk ezen, semmi vita, semmi szájhúzás, tehát a picinyke kéz marad a combomon, kezem pedig Wera kezén és már szóba is jöhet Mona, aki még mindig picikét dühít, de majd talán egyszer tovább lépek, de kedvesem szavaira most már felvonom cseppet szemöldökömet is.*
- Fura egy lány vagy. Örülnél, ha ismét jó lenne a viszonyom egy olyan lánnyal, akiről tudod, hogy annak idején tetszett nekem… El se hiszem, hogy ilyen szerencsés vagyok, hogy így bízol bennem és picit se vagy féltékeny. *mosolyodom is el kedvesen, majd végigsimítok a lányka puha pofiján is. A legtöbb csaj azon lenne, hogy még jobban eltaszítson engem attól a lánytól, aki pár éve még fontos volt a számomra, de Wera más, ő tényleg teljesen mellettem van és persze ezt jól is teszi, mert nem bántanám meg, nem csalnám meg, nekem most már tényleg csak ő kell. Most viszont, hogy mindent átbeszéltünk, ideje teljesen egymással foglalkoznunk és mivel szépen rám lesz mászva, én megadóan dőlök el az ágyon, majd nagy kezeimmel már testét is cirógatom. Nem tudom még egyelőre, hogy mi lesz a mai estéből, de képtelen vagyok megállni, hogy ne csókoljam ezt a szépséget és érintsem meg ott, ahol csak lehetőségem adódik rá. Két ruhadarab is nemsokára a földön köt ki, én pedig már nem leállva kezdek bele a kényeztetésbe és néha a lány arca felé is elvándorolnak kék szemeim, látni akarom, hogy mennyire élvezi. Bár sóhajai elárulják, nekem ennél több kell, a vizualítás. Az én felsőm se marad ám sokáig rajtam, majd ez után Wera is belelendül ám, én pedig kissé meglepetten nézem határozott kezecskéit, majd bizony hátamra dőlve sóhajtok egy nagyot. Hajába túrok és ahogy ajka is hozzám ér azon a bizonyos ponton, testem is megremeg. Még soha nem éreztem ilyet, de csodálatos… szemeim is lehunyom és a lány testét simogatom, ahol csak érem… fedetlen hátát, kecses derekát, formás kebleit, de most nem vetkőztetem tovább, kicsit kiélvezem én is ezt a lehetőséget, de amikor úgy érzem, hogy már nehezen bírom tovább, lassan feljebb húzom, hogy egy csókot adhassak neki. Nem, én még nem fogok eljutni a csúcsra, majd együtt, tehát ideje, hogy minden ruhájától megszabadítsam és hosszú előjáték után adhassuk csak oda magunkat egymásnak. Nem sietek el semmit, az egész éjszaka csak ránk vár és abban is biztos lehet a lány, hogy az utójáték se fog elmaradni, tehát a kellemes kényeztetés és bújás, amit oly sok lány igényel, de nem mindenki kaphatja meg. Nos, ő mindent megkaphat tőlem ezen az estén…*

//Szerintem ez így jó is részemről zárónak, szóval köszönöm a játékot! Very Happy

//

Tárgy: Re: Raiden Carvex szobája 2013-03-22, 1:18 pm

//NRT - Wera és Raiden - 2013.03.04.//

* Örül a kicsi lelkem, hogy semmi ellenérzés nem alakul ki a srácban csak mert hívatlanul ide állítottam, az lenne nem cseppet kellemetlen.. feltételezésére viszont csak legyintek, ilyenekre ne is gondoljon. *
- Figyelj. Nem azért küzdöttem érted annyit, hogy lusta legyek aztán megtartani. Szóval hidd el, nem teher az, ha rád szánom az időmet, egy cseppet sem. * lépek fel most én határozottabban, mert hát ez a fogadkozás mindkettőnk részéről annyira nyammogós, és értelmetlen. Oda-vissza fog ez működni, amit meg is beszélünk, így nem hinném, hogy tovább kell húzni ezt a bizonyos dolgot, s bár egy pillanatra mégis úgy érzem, sikerült elrontanom máris az estét, ilyen hamar, de nem. Okos vagyok én azért, így visszább is veszek picit, nem tehetek róla, csak úgy kijött, de tekintettel arra, túljutunk butaságomon, egyértelműen nem fogok se eltávolodni tőle, sem pedig semmi hasonlót nem teszek, ami miatt ő gondolhatná meg magát velem kapcsolatban. Még csak Mona említése sem zavar, hisz tudom, érzem, biztos vagyok abban, ennek a fiúnak itt csakis én kellek, olyan önző viszont nem lehetek, hogy falat húzok szándékosan közte, és a barátai között. *
- Nem hinném, hogy okos lenne az, ha magamhoz akarnálak láncolni. Van életed, aminek a része lettem, ebben pedig nincsen semmi különös, mivel tényleg bízom benned, ő meg közel állt hozzád, és most is fontos. Az a dolgom, hogy támogassalak, nem pedig az, hogy hátráltassalak bármiben is. * magyarázom nézeteimet aranyosan mosolyogva, s egy pillanatra sem engedve el tekintetét az enyémtől. Őszintén gondolok mindent, én így fejezem ki azt felé, ami vagyok, és ami ő nekem.. ugyanakkor másra is vágyom, máshogy is szükségem van rá, ami úgy gondolom, nem elhanyagolandó, sőt, igen meghatározó tud lenni egy kapcsolatban, ez pedig a fizikai vonzalom, és kontaktus. Határozottan veszem tehát át az irányítást egy darabig, érezhetően én indítom be azt a kis szikrát, ami beteljesedésre vágyik azzal, hogy önszántamból kerülök fölé, mindenféle félelem nélkül. Jól esik törődése, és nem is félek megválni felsőbb ruhadarabjaimtól, és csókolni sem őt, valamint kifejezni azt, mennyire jól esik nekem amit tesz. Pofimon is láthatja, és olykor tekintetemmel is találkozhat, mely hálás, nagyon is, és bizony többet és még többet követelne, de a felállás változik, hisz neki is van ám jussa, amit ilyen kényeztetés után nagyon is megérdemel tőlem. Félelem nélkül érintem tehát az érzékeny pontot, majd ajkam is beszáll a játékba, s tudom ám, itt is fontos a látvány, így azért olykor fel-feltekintek arcára, némi visszajelzés érdekében. Ahj de ezek az érintések, egyre csak felhúz velük, holott én sem vagyok egy sietős fajta, szeretem kiélvezni az aktus minden pillanatát, így az előjátékot is.. de ahogy érzékelteti, elég, eleget téve "kérésének" engedek a húzásnak, s csókolom meg ismét, hosszan, újra felé kerülve egy darabig. Ezt követően pedig szabad utat engedek az egész folyamatnak, tehát nem csak én mutatkozom pőrén előtte, de rá is ez a sors vár, hogy megfelelő ideig kényeztetve egymást teljesüljön be végül az, amire szerintem nem csak én várok olyan nagyon rég óta.. és persze ha nem lenne elég tökéletes még így is a helyzet, hanem maga az aktus után is foglalkozni fog velem, a törékeny kislánnyal, komolyan.. talán az isten lábát fogtam meg vele. Mindez idővel kiderül, ugyanakkor nem félek, bízom benne, és tudom, nem csak emberileg lehetünk jók együtt, hanem ilyen formán is. *

//igen, szerintem is ^^ én is köszöntem! tiszta cukik xD//

» Raiden Carvex
» Ian Branson szobája
» A szükség szobája
» Alexi Solsagan szobája
» Victoria szobája