Demien Remus Cornwlade Lakosztálya

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-06-28, 1:49 am

*Demien arcán látszik a meglepettség, amikor eltalálja átkával a diákját, de rajta már nem lehet segíteni, nincs mit tenni, holtan zuhan az óceán feneke felé, bár Lucius megmenti testét, de ez Sayrat már nem érdekli. Eljött hát a végső összecsapás ideje, amelyet csak egyikük élhet túl. A férfi érezheti a nő kezét a mellkasán, pontosan a szívénél, amelyet Sayra össze akar robbantani. Elég közel vannak egymáshoz és a nő teste továbbra is fedetlen, így a férfi támadása láthatóvá is válik rajta, ahogy kezd feketülni a bőre és a nő lassan lehunyja szemeit. Ellen akar állni és győzni szeretne, de valami még is megállítja és elengedi a másik testét és Demien szemeibe néz, akin látszik, hogy most a szívét akarja megszerezni.*
- Mindig is a tied volt. Vedd hát el bátran, csak neked adnám oda. *fejét lassan hátradönti, lebontja a teste körüli pajzsot, majd Demien érezheti, ahogy áthatolhat Sayra testén és ki is tépheti a szívét. A nő teste viszont nem zuhan le, hanem egyszerűen teljesen felfeketedik és végül elporlad, de Demien se zuhan tovább, a szívvel együtt - amely egyébként még Thomasé volt - valami furcsa módon hírtelen a szobájába kerül. Sayra feladta a küzdelmet. És hogy miért? Mert még mindig szereti a férfit és valószínűleg más soha nem tudta volna legyőzni, csak Demien. Már nem kell aggódni az miatt, hogy valaha visszatér, teste örökre megsemmisült és a szív is hamarosan elporlad a férfi kezében, így Sayra már csak egy emlék marad számára, aki bár gonosz és kegyetlen volt, de igaz érzéseket táplált a férfi iránt, mindkét életében, még akkor is, hogy ha mindig vissza lett utasítva.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-06-28, 2:13 am

*Úgy tűnik hogy kettejük között a harc elkeseredett. MEgszűnt a világ létezni, most már csak az a cél hogy valamelyikőjük meghaljon. Demien is tudja hogy csak egyikőjük távozhat innen, élve. Keze lassan a másik szívéhez ér, és bizony nincs más választás. Ki akarja tépni. Viszont amikor Sayra elengedi magát és őt is, a szemébe néz, és a kemény tekintet mögött meglepettséget is észre vehet a másik....*
-Kár hogy akkor átálltál.......*egy pillanatra lehunyja a szemét, lehet a nő szerette, de ő nem legalábbis nem úgy. RÉgebben pozitív érzelmek is kötötték hozzá, mint barátság, de a harc kezdetével, minden elveszett, és megváltozott. Ezért is lepte meg a mostani cselekdete a nőnek bár tudta hogy mit érez a másik, nem gondolt volna erre. A szeme lassan kinyílik és a kéz behatol egészen a csontokig mígnem utat talál a másik szívéhez*
-Ég veled*és ezzel a mondattal ki is tépi a másik szívét, kíméletlenül. Úgy tűnik a nő se zuhan le , és ő se. VÉgig nézi ahogy a másik teste elporlad, és ahogy beteljesül a bosszúja, ami már olyan régen forrt a másik ellen, viszont az utolsó szavak akkor is bele égtek a fejébe. Hogy szerette e volna a nőt? Nem. Csupán nem hitte volna hogy még ilyen érzelmekre képes, és ez meglepte nem kicsit. Nemsokára már csak azon kapja magát , hogy ismét a szobában van, de tekintete még mindig mereven bámul maga elé, majd a szívre is ami lassan elporlad a keze között. Ezután lassan Luciusra néz, majd Nathanielre *
-Túléled?*néz fáradtan a férfire, most már tegezve, valahogy a magázódást hagyhatják is. Ezután viszont a fiú fölé hajol kezét a testére téve*
-Nem tudom mennyi erőm maradt, de a fiút még csak most érte el a halál szele.... talán egyszerűbb lesz vissza hozni... egy kis csendet kérek*mondja miközbe lehunyja a szemét, majd nemsokára érezhetően, remegni kezd az egész szoba, és a vakolat egy része is a mélybe hullik. A falból megintcsak több démon szál ki át át suhanva kitépve darabokat a férfiból, de nem a bőréből, olyan mintha a lelkét járnák át. MAjd lassan a férfiból a fiúba átszálva kezdenek munkálkodni. A fiú teste egy pillanatra felizzik , majd minden teljesen a régi lesz. Remélhetőleg most már Nathaniel is vissza térhet az élők sorába, és elmondhatja hogy már kétszer is meghalt....., és túlélte. A férfi ezután a falnak dönti a hátát, és mély lélegzeteket vesz. Látszik hogy p is elfáradt, néha néha lecsukja a szemét, tekintetét a kinti mély határtalan óceánra emelve. ÉRzi hogy vége lett egy nagy veszélynek.. Fura vége*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-06-28, 2:31 am

*Nathaniel meghalt. Ez biztos. Csak így tudott kiszabadulni Lucius a nő fogságából, azonban nem hagyta, hogy elnyelje a fiút az óceán. Tudja jól, hogy micsoda Demien, ahogyan azt is, hogy ha megmarad a srác teste, akkor van esély rá, hogy visszahozza. Az ereje segítségével visszalebegteti Nathet a szobába, ám ő nem ért az újraélesztéshez, legalábbis ehhez a módhoz nem. Gyógyítani tud, de visszahozni valakit az efajta halálból nem. Ahhoz nekromanta kell, méghozzá egy igen erős nekromanta. Épp ezért nem halhat meg Demien sem. Mert akkor a fiú is bukik. És az őrült nőszemélyt elnézve az egész iskola, és még ki tudja mi... Amikor a fiú ismét a szobában van, Lucius egy pillanatra lerogyik, de nagy nehézségek árán mégis ráveszi magát, hogy a lyukhoz támaszkodjon, hogy adott esetben Demien segítségére lehessen. Csak nézi, ahogy a két magiszter harcol egymással, de hallani nem hallja őket. Egy idő után viszont látja, hogy Sayra hátraveti a fejét, minden előjel nélkül, majd a pajzs is megszűnik, Demien pedig kitépi a nő szívét. Nem tudja, mi történt pontosan, de az feltűnik neki, hogy itt valami furcsaság történt. Ez nem egy hagyományos harc volt, ahol az erősebb legyőzte a gyengébbet. Ennek volt valami a hátterében, amiről ő nem tud. De ezzel most nem tud sokat foglalkozni, mivel lába ismét megroggyan az elvesztett vérmennyiség miatt, így ismét lerogy a földre, ahol mély, és fájdalmas lélegzeteket vesz. Nemsokára valahogy Demien is ismét a szobában terem, kezében pedig elporlad a nő szíve. Ezután Luciusra pillant, aki nincs a legjobb passzban.*
-Őszintén remélem. Kaptam már nagyobb sebet is. *mondja egy fájdalmas mosoly mellett, de szorítja a sebet, ami eléggé vérzik. A beszéd közben Lucius ajkán is megjelenik egy vércsík és egyre nehezebben lélegzik. Demien a fiút kezdi vizsgálni, majd az feltámasztásához csendet kér.*
-Igyekszem befogni a sípoló tüdőm... *mondja egy kis vért felköhintve. Eddig nem nagyon tűnt fel neki a nagy pörgésben, de az az árny a tüdejét is átszúrta, ami igencsak kellemetlen, főleg, hogy már telik vérrel. Lucius nagyon nincs jól, de most csak némán figyeli, hogy sikerül-e megmenteni Nathet, de kicsit kezd homályosodni a szoba. Ha Nath már jól van, majd megpróbál valahová félrevonulni, hogy meggyógyítsa sebeit, de addig nem mozdul onnan. A kérdés csak az, hogy addig marad-e annyi ereje, hogy majd képes legyen rá.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-06-28, 2:40 am

*Nath ne sok mindent fog fel ebből az egészből, hogy mi történt itt, hiszen Sayra érkezésekor elájult. A ruhája van csupán eltépve rajta, de minden más rendben. Azon kívül persze, hogy ismét meghalt. Valahogy tudta a fiú, hiszen az a sötétség és magány oly nagy volt, mint régen, amikor a magiszter emlékeiben járt. Viszont most mindennek vége és a sötétségből valami démonok rángatják ki, hívják ismét elő, hogy keljen fel. Nagy nehezen ki is nyitja szemeit. A padlón fekszik, nem igazán lát még semmit, így pár nagyobb levegőt vesz, majd végül csak körbe tud nézni. Az első ember, akit lát maga mellett, az Demien, így kissé meglepetten pillant rá.*
- Megint? *utal itt arra, hogy ismét meghalt? Majd végül még pár nagyobb levegővétel után folytatja.*
- Mi történt? *és csak ekkor veszi észre, hogy nem csak ketten vannak itt. a szoba elég ramaty állapotban van, ezen kívül az egyik fal helyén is egy lyuk tátong és Lucius is ott fekszik, nem messze tőle. A srác még nincs teljesen magánál, kissé furcsa ez a visszatérés a halálból, így lassan ül fel, majd fordul a két férfi felé. Tudni szeretné, hogy még is mi minden történt itt addig, amíg ő nem volt magánál, illetve halott volt, de ahogy látja, Lucius gondban van.*
- Magiszter úr... szerintem segíteni kéne neki. *látja ám, hogy Demien sincs jó passzban, de akármennyire is utálja ezt az embert, aki vérfarkast csinált belőle, nem kívánja a halálát. Úgy tűnik, hogy ő van itt a legjobb állapotban, bár nemrég még a legrosszabban volt.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-06-28, 2:56 am

-Segítek a fiún, utána lemegyünk a gyengélkedőre*mondja a férfi fele, majd megkezdődik az újra élesztés is jópár démonnal, amik tovább gyengítik a férfit. Éppen elég ereje volt hogy vissza hozza, ezután ő is a fallnak támasztja a hátát, és kissé zihálva nézi a messzi óceánt. LE se lehet tagadni, még mindig a meglepetés hatása alatt van. Végül a fiú szavai hozzák vissza a jelenbe, és kicsit meg is rázza a fejét*
-Igen ... megint*mondja lassan bólintva majd a kérdésre kicsit még nem válaszol, látszik hogy elég sok erőbe tellik még ez is de azért lassan megpróbál felállni*
-Az a nő... aki elrabolt.. vége... A hosszabb sztorit későbbre hagyjuk*mondja kicsit gyengén, majd a srác szavaira Lucius fele néz, és lassan bólintva közelebb is lép hozzá*
-Akkor talán itt az alkalom hogy kamatoztassuk a képességét Mr Cronfield*mondja miközbe azért megpróbálja talpra rángatni a minisztériumit, de azért jól esne segítség neki, lévén ő is alig áll a lábán*
-Le kell mennünk a betegszobára.... Nincs erőm hogy gyógyítsak*csupán csak ennyit mond, és ha minden igaz meg is indulhatnak*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-06-28, 3:15 am

-Azt hiszem, az most rám fog férni. *biccent Lucius, majd csak várja, hogy Demien felélessze Nathet. Ahogy látja, elég nagy fájdalommal járhat ez a folyamat a férfinek, de kis idő múlva Nath magához tér, mire azért Lucius is megnyugszik, bár öröme jelét nem tudja adni, mivel arcán csak a fintor látszik a fájdalomtól. Nagyon nehezen vesz már levegőt, így örül, hogy a srác magához tért. Hallgatja a szavait, bár azt a megintet nem nagyon érti. Megint valami harc? Vagy megint fel lett támasztva? Azt azért csak nem... Ha jobban lenne, biztosan rákérdezne, de most nagyon nincs jól, így inkább nem beszél, ha nem muszáj. A srác még érdeklődik kicsit, de Lucius megnyugvására most Demien sem ad részletes beszámolót. Ami viszont meglepi a férfit, hogy Nath szól oda a magiszternek, hogy segíteni kéne rajta. Ezen őszintén meglepődik, azok után, hogy ő mit tett vele. Amikor Demien és Nath mellé sétál és felsegítik, ő is lépked, ahogy saját erejáből tud, de azért nagyon jó, hogy van most kire támaszkodni. Pár lépés után fejét Nathaniel felé fordítja, majd nehezen kimond egy pár szót.*
-Köszönöm... és... sajnálom. *mondja nagyon halkan, s ahogy kinyitja ajkát, vér csordul le szája sarkából. Tényleg mielőbb el kéne látni sérülését, mielőtt belefullad saját vérébe. Fejét ismét előre fordítja, de az kissé már lóg, a kép is már homályosabb, de tartja magát, nem hagyja, hogy a másik két ember cipelje. A gyógyítóig még kitart, utána úgyis kidőlhet.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-06-28, 3:36 am

*Ahogy visszatér az életbe, a magisztere felé fordul egy kérdéssel és amikor megbizonyosodik róla, hogy jól sejtette azt, hogy ismét halott volt, csak bólint.*
- Rendben. Kíváncsi lennék, hogy is haltam meg. *azért ha megtudja, hogy ismét a saját magisztere ölte meg, nem fog örülni a hírnek, de hát nincs mit tenni jelen helyzetben. Most viszont látja, hogy Lucius nagyon nincs jól, így csak bólint egy aprót, hogy persze, segít, bár nem olyan szívesen, mint ahogy kellene, de odalép hozzá és egyik oldalról fel is húzza a férfit. Erősebb testileg, mint Demien, hiszen vérfarkas vagy mi a fene, így inkább a nagyobb sújt átveszi tőle és így indulnak meg kifelé.*
- Oké, akkor gyengélkedő, aztán mindenki pihenhet... *azért a közeljövőben fel fogja keresni Demient, hogy mindent megtudjon tőle, hogy még is mi történt, de az megnyugtató a számára, hogy az a személy, aki egyszer már elrabolta és megkínozta, már nem él többé. Így jutnak hát le a gyengélkedőhöz, ami közben Lucius még pár szót szól hozzá, bár igen csak nehezére esik, szemmel láthatóan.*
- Nincs mit... *azt nem mondja, hogy semmi gond, mert továbbra se a szíve csücske ez az ember... azaz félig ember, de félre tudja tenni az ellentéteket és Demien kérte meg, hogy segítsen neki. Ahogy leérnek a gyengélkedőre, ott még felsegíti, azaz inkább felteszi Luciust az egyik ágyra, majd Demien felé fordul.*
- Én szerintem akkor megyek és ha alkalmas a beszélgetés, akkor csak szóljon. Jó éjt! *biccent egy aprót, majd a minisztériumi emberre tekint, felé is biccent és végül elhagyja a szobát, hogy a saját ágyában térhessen most már nyugovóra.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-06-28, 3:49 am

-Ez most nem az a perc Nathaniel*mondja kicsit meg meg szédülve, elvégre azért ő is elég rendesen le lett harcolva, végül oda érnek Luciushoz, és közös erővel el is indulnak a gyengélkedő felé. Nemsokára le is érnek ahol úgy tűnik a férfi el lesz helyezve. Amikor Nathaniel felé fordul csak lassan bólint*
-Reméljük nemsokára az lesz. Jó éjt Nathaniel*mondja komoly hangon majd Lucius fele néz, látja hogy a srác még nem békélt meg , de egyszer csak meg fog*
-A fiú még nem tette át magát a dolgon... de egyszer majd sikerülni fog neki*mondja miközbe kicsit hangosabban felmorran, ahogy elhelyezkedik ő is egy ágyon , majd hanyatt fekve a plafont kezdi bámulni. Sötét van, de nincs is szüksége fényre. Gondolatai most szanaszét vannak, ezen az egész háborún, és a harc kimenetelén is, főként hogy tudja még nincs vége, csak máshonnan várható a csapás*
-Főleg hogy még ezzel nincs vége koránt sem.....Rossz idők közelednek*csupán csak ennyit mond de nem fejezi be , hangja is egyre halkul, szemei idő közben lassan lecsukódnak, és úgy tűnik el is kapja az álom, és fáradtság, s így alszik el. Legszívesebben Siderishez ment volna elmondani ,hogy Sayra végre halott, és a bosszújuk beteljesült, de egyszerűen ennyi tellett az erejéből, és valószínűleg a mai estét itt is tölti*

_________________

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-06-28, 4:04 am

*Miután Demien visszahozta az élők soraiba Nathanielt, úgy döntenek, legjobb lesz, ha mihamarabb lemennek a gyengélkedőre. A fiú mostmár jól van, de ez nem mondható el a két férfiről. Szerencsére Nath is segít Luciusnak felkelni és lesétálni, mégha látszik is rajta, hogy továbbra sem szívleli őt. Miközben haladnak, a minisztériumi dolgozó a kösznet mellett bocsánatot is kér a sráctól, bár választ nem kap rá, bár ezt valahogy sejtette. Remélhetőleg egyszer elhiszi, hogy nem szándékosan tette azzá, ami, és ha tudná, visszafordítaná a dolgot. Lassan leérnek a gyengélkedőre, ahol a srác még felsegíti Luciust az egyik ágyra, majd el is búcsúzik. A férfi most csak némán biccent, minél kevesebbet akar beszélni. Csak nézi, hogy a fiú eltűnik, majd Demien szavaira lassan ismét felé fordítja a fejét.*
-Nagyon... remélem. *mondja elég nehezen, majd csak várja, hogy megjelenjen a gyógyító. Demien viszont ismét nyugtalanító szavakat mond, mire Lucius csak a plafon felé fordítja tekintetét, és egy mély, fájdalmas sóhajt hallat, majd kicsit fel is köhög, egy kis adag vért ki is köpve ezáltal. A gyógyító végre megjelenik, majd látva a férfi állapotát igen gyorsan kezd el gyógyitalokat keverni, amit meg is itat Luciussal, hogy mielőbb meggyógyuljon. Az egyik főzetbe altatót is kevert, így hamarosan a fiatal férfi el is alszik, remélhetőleg már sokkal jobb állapotban tér magához.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-06-28, 4:27 pm

*Nem volt valami kellemes estéje, hisz a tegnapi nap megtörtént az, amitől félt. Átváltozott és rátámadt valakire. Még szerencse, hogy az az auror nem végzett vele, mert akkor nem járt volna valami jól. Az oldala még mindig eléggé fáj, de most egy szoros kötés található rajta, a póló alatt, mivel a fiú ismét nincs túl öltözve. Fekete felső és nadrág, ahogy szinte mindig. Még a sentineli kitűző sincs rajta, valahogy nem érdekli jelen pillanatban semmi ilyesmi se. Haja kissé kócos, arca fehér, hisz most ment csak el a telihold, így még nem érzi magát olyan jól...
Nem is igazán érti, hogy hogy jutott pont az északi toronyba ma este, főleg azt nem, hogy Demienhez, de ha már itt van, bekopog és talán a múltkori Sayras dolgot is meg fogja tudni, hogy még is mi történt. Kezeit zsebeibe sűllyeszti, nekidől kissé a falnak, hisz még csak az se biztos, hogy itt van egyáltalán a magisztere. Tudja, hogy ma vizsga lesz és át kellene néznie a tanulnivalókat, de valahogy nem tud arra koncentrálni, teljesen máshol jár.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-06-28, 4:34 pm

*A kopogásra, nemsokára ki is nyílik az ajtó, és megjelenik mögötte a magiszter alakja. A férfi még mindig eléggé fáradtnak tűnik, a múltkori után nem volt túl sokáig a betegszobán, és még Siderist sem találta a szobájában, így vissza tért hogy rendbe hozza a sajátját. A fal már áll, bár a múltkori harc nyomai még nem tűntek el teljesen*
-Szép napot Mr Cronfield*köszönti a fiút, kicsit komolyabb hangon, majd feltárja az ajtót, és ellép az útból hogy a fiú is betérhessen. Ha ez megtörtént, csupán csak leül egy fotelbe, ha a fiú szeretne leülhetne, elég sokszor járt már a magiszternél, Demien szerint ki tudja már szolgálni magát, nem kell mindenre engedélyt adnia. Arcán azért még mindig nyugtalanság jelei látszódnak, hiszen egy ellenség meghalt, de egy másik munkálkodik... a múltkori dolgok is erősek voltak, a férfi pedig egyre jobban szeretne találkozni a másik magiszterrel hogy együtt valamit kiagyaljanak erre*
-Nincs túl jó bőrben ahogy látom*néz végig a diákján, akit eléggé jól ismer, így fel is fedezi hogy bizony valószínűleg nem puszta jókedvből jött ide a fiú. Ő neki sincs jó kedve, ez lerí róla. Fekete inget és nadrágot visel, bár haja frissen van mosva, most mégis kicsit rendezetlenül omlik szét a vállán és a hátán is*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-06-28, 4:48 pm

*Ahogy az ajtó kinyílik előtte, a fiú hírtelen rugaszkodik el a faltól és áll meg a magiszterrel szemben.*
- Öhm, jó napot! *köszönti a férfit, majd amikor ellép az ajtótól, lassan besétál rajta, majd becsukja azt maga mögött.*
- Remélem, hogy nem zavarom nagyon, mert tudom, hogy ma lesz a vizsga... *kezdi, majd ahogy látja, hogy Demien leül, ő is odasétál az asztalához és helyet is foglal, hiszen ha már kétszer megölte a férfi, ez a minimum, bár ezt Nath még nem tudja.*
- Valahogy elszámoltam a főzetet és a tegnapi nap, este átalakultam... Seol szigetén. *kis szünetet tart, majd rátekint a másikra és végül folytatja.*
- Szóval, rátámadtam egy férfire. Őt is a minisztériumból küldték. Garrett Osborne a neve és elvileg azért jött, hogy elkapja Gaiust, de kinevezte Luciust vezetőnek... szóval, elég furcsa volt velem, de a lényeg, hogy nem történt túl nagy baj. Gondoltam elmondom Önnek, hogy tudja. *nyel egyet és lehet, hogy most le lesz szúrva, de éppen ezért is vált témát olyan gyorsan.*
- Elmondaná, hogy mi történt a múltkor? Nem sok mindenre emlékszem... *teszi fel a nagy kérdést és közben reméli, hogy nem lesz annyira leszidva, mint ahogy megérdemelné. Azért tényleg jó lenne tudni, hogy Sayra hogy halt meg... na meg azt is, hogy Nath-el mi lett.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-06-28, 5:02 pm

*Miközben lassan eláll az útból, hogy a fiú is nyugodtan beférjen csak lassan megrázza a fejét, majd tekintete Nathet veszi célba*
-Azt hiszem tudok szorítani magának időt, a vizsga meg még úgy is később lesz*hagyja annyiban a dolgot, miközben elhelyezkedik, a fotelbe, tekintete pedig változatlanul Nathet vizslatja. Nemsokára a fiú el is kezd mesélni, ám talán furán hathat hogy a férfi arcán semmi változást nem fedez fel. Ugyan olyan komoly és kissé fáradtnak tűnő mint amikor kinyitott az ajtót, végül lassan felsóhajt*
-Még mindig jobb mintha itt történt volna, és jó hallani hogy nem történt semmi "nagyobb" baj* persze a nagyobb baj alatt azt érti hogy nem volt tömegmészárlás például, de a fiúnak talán nem kell részletezni a dolgot megérti ő magától is*
-Máskor erre jobban figyeljen.... erről a Garrettről pedig még nem hallottam, legalábbis arról nem hogy ide jött. És ez a Gaius féle dolog is meglep. Bár az nem hogy helyette kit ajánlanak a posztjára. Hogy érti hogy furcsa volt?*kérdezi, úgy tűnik ő még kicsit megáll a témánál, de végül eljön a kérdés amire már számított. Nem fog titkolózni.*
-Elájult. És megjelent Sayra. Ő a régi rendszert akarta vissza hozni, felkért hogy csatlakozzak. De végül harcba bocsáltkoztunk, és váratlanul megjelent a minisztériumi ember Lucius is. Segített a harcban*mondja jól kihangsúlyozva a srác felé, nem akarja a férfit az egekig magasztalni, de elitélni se hiszen tényleg segített*
-Végül Sayra választás elé állított. A vége az lett hogy mindhárman kizuhantunk a toronyból, és magát, egy eltévedt átok eltalálta. Az enyém.... Mr Fenrir mentette meg a testét. Végül Sayra meghalt....*itt úgy tűnik hirtelen hagyja abba, nem helyén való az hogy Demien legyőzte, vagy megölte, hiszen a nő önként adta fel a harcot, de a magiszter ezt meg fogja tartani magában, legalábbis egy darabig. Majd Siderisnek elmeséli az egészet, de most jobbnak látja ha a fiú ennyit tud.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-06-28, 5:10 pm

- Igen, később. *húzza el picit a száját, mivel ezek a misztikus lények nem éppen a kedvencei, de hát nincs mit tenni, csak sikerülnek majd a vizsgák, bár jelen helyzetben nehezen tud arra koncentrálni. Így inkább mesélni kezd a tegnap estéről, hogy még is mi történt és Garrettet is szóba hozza Demiennek, hisz nem tudja, hogy vajon mennyit is tud róla a magiszter.*
- Szerencsére nem haraptam meg és nem is téptem szét... szóval egybe van. *mondja végül és ez után lassan bólint, hogy jobban fog figyelni, de a kérdés után egy picit elgondolkodik.*
- Azzal jött, hogy biztosan többet szeretnék majd megtanulni, mint amire lehetőségem van és hogy valószínűleg vannak olyanok, akiket meg akarok védeni. Nem igazán értem, hogy mire akart kilyukadni. *mondja el teljesen őszíntén és végül felteszi a nagy kérdést is, hogy mi történt azon a bizonyos estén. Türelmesen végighallgatja a másik szavait, majd amikor meghallja, hogy Lucius neve így ki van hangsúlyozva, próbál nem igazán reagálni semmit, de amikor meghallja, hogy Demien átka találta el a testét, a fiú szemein látszik, hogy meglepődik.*
- Egy eltévedt átok? *hihetetlennek tartja, hogy a magiszter egy ilyen hibát képes véteni, na meg azt is, hogy Lucius segített és megmentette a testét is. Na igen, most ez nem jött le a legjobban, de a lényeg, hogy él, bár nem biztos, hogy ez a szívének és a testének jót tesz.*
- Értem... a lényeg, hogy megölte. *mondja végül, fejét az ablak felé fordítja. Megtudta, amit akart, még is kissé rossz számára ez az egész. Ő azért nem egy játékszer, akit mindig ki lehet nyírni, aztán visszahozni az életbe, de nem fog felháborodni, mivel azzal semmit se érne, de most nem is tudja igazán, hogy mit mondjon.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-06-28, 5:19 pm

-Valóban szerencsésnek mondható az eset, máskor tényleg ügyeljen rá hogy rendesen használja a szérumot*mondja nyugodt hangon, nem is leszídásként említi csak hogy a fiú máskor figyeljen erre. A továbbiakat is nyugodt arccal hallgatja végig , végül sóhajt egyet*
-Azt hiszem hogy kezdenek felfigyelni magára... ne kérdezze miért mondott ilyesmit , ezt még én se tudhatom. LEhet valami terv, vagy más egyébb, de óvakodjon tőle*mondja szemeit a srácra emelve, végül kitér a nemrégiben történt sajnálatos balesetre is. A srácot láthatólag rosszul érinti a dolog, a férfi viszont nem tud mit tenni ezellen, vissza hozta, ennél jobban nem tudja jóvá tenni a dolgot*
-Zuhantunk.... Sayra pedig kitért. Mindenki képes hibázni Nathaniel*mondja továbbra is nyugodt hangon, majd lassan feláll és az ablak fele sétál, hosszasan kinézve a távoli horizontra*
-Meg...*csupán csak ennyit mond, ezután hosszas csendbe burkolódzik. Tudja hogy a fiú sok olyan dolgot élt át amit nem szabadott volna, és ezek még folytatódhatnak. Hiszen a veszély nem múlt el*
-Még mindig úgy érzi hogy képes kitartani a célunk mellett?*kérdezi csendesen, nem megfordulva, de figyelme teljesen a fiúra összpontosul, még ha ő nem is látja , vagy veszi észre*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-06-28, 5:31 pm

- Most is igyekeztem... csak nem tudom, hogy pontosan mi történt. Ez a szérum is kiszámíthatatlan. *lehet, hogy még se használ úgy, ahogy kéne vagy már Nath se érti igazán, hogy mi lehet ennek az egésznek az oka, hogy tegnap átalakult, de lehet, hogy tényleg figyelmetlen volt. Ez után Garrettről is ejt pár szót és ezt Demien is lereagálja.*
- Óvakodjak? Nem tűnik veszélyesnek... szóval, tényleg egész normális volt. És igen, azt tudom, hogy felfigyeltek rám, mert tudta, hogy ki vagyok. Pedig igazából semmit se tettem, ami miatt ilyen fontos lennék a számukra. De igazából nem érdekelnek, ezt Ön is tudja. *nem fog semmit se elárulni, amit nem kellene, tehát Demien bízhat benne, bár ezt eddig is tudhatta. Ez után megtudja a srác, hogy mi is történt azon a halálos estén, majd végül csendben is marad, de a magiszter tovább beszél. Olyan furcsa, amikor keresztnevén szólítja a fiút, legalábbis Nath számára az, hiszen mindig megmarad ennél a távolságtartó magázásnál és szólításnál, pedig a srác ezt nem kérte tőle.*
- Tudom, megértem... úgy se tudtam mit tenni. *von vállat, mint ha nem érdekelné ez az egész. Csak figyeli a másikat, aki az ablakhoz sétál, majd meghallva a kérdést kissé meglepődik és lassan fel is kel, odasétálva a férfi mellé és rá is tekint, teljesen felé fordulva.*
- Miért kételkedik? Én úgy érzem, hogy teljesen felesleges ez a kérdés. Eddig is megmondtam, hogy semmi se tántoríthat el, ez után se fog. De ha Ön úgy érzi, hogy nem bízik bennem vagy azt hiszi, hogy megfordult a fejemben az, hogy elárulom vagy eltűnök innen, akkor lehet, hogy tényleg nem rám van szüksége... *mondja teljesen komoly hangon, úgy látszik, hogy most már sérti a becsületét is ez az egész. Már nem egyszer kapta meg a kérdést és mindvégig elmagyarázta Demiennek, hogy mit és hogy gondol, ezek után nem tud már jópofit vágni hozzá.*
- Azt hiszem, most megyek. Majd akkor vizsgán ott leszek, viszlát. *fordít is hátat Demiennek, hiszen most kissé dühös rá. Na jó, nagyon is, de megpróbál normális maradni és talán a tanóráig sikerül is lenyugodnia. Nem érti, hogy miért kell mindig kétségbe vonni ezt a dolgot, de így jobb lesz, hogy most elhagyja a szobát. Tehát ha a másik nem óhajtja megállítania, akkor szépen ki is sétál az ajtón, majd megindul a szobája felé...*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-06-28, 5:48 pm

* A szavakra csak bólint, tudja ő hogy a fiú igyekezett , hiszen meg ismerte valamelyest a gondolkozását, és a fiút magát is, a kérdésre viszont csak lassan oldalra dönti a fejét*
-Lehet éppen abban rejlik a veszélye hogy nem tűnik veszélyesnek... És hogy nem lenne fontos a számukra?*egy pillanatra a fiú fele sandít , majd lassan felkel a fotelből*
-A minisztérium tudja hogy mit tett... lassan kezdik is kapizsgálni hogy komolyabb dolgok állnak a háttérben, ahogy a kapcsolatunkra is fény derűl lassan. Túl sok dolog tűnik fel nekik, amit nem hagyhatnak figyelmen kívül. Maga szerint még mindig nem elég indok hogy felfigyeljenek magára?*kérdező tekintettel mered egy pillanatig a fiúra, majd lassan kitekint az ablakon, aminek a párkányán, még mindig ott egy kis humusz szerű por a múltkori csata után. A szavakra csak bólint, majd amikor megkérdik hogy miért kételkedik , csak lassan a fiú fele fordítja a fejét, most szelíd és barátságos is. Egy pillanatig nem is szól semmit , csak végig méri a fiút*
-Nem kételkedek...... De vajon a helyembe, nem tenné fel töbször a kérdést ha tudja hogy nem biztos hogy jó vége lesz mindennek?*kérdezi kicsit gyengédebb hangon, miközbe a szél erősen belekap a hajába, de a férfi továbbra is mereven néz vissza tengerre*
-A döntésébe nem kételkedek...... de az életét se akarom kockáztatni... Végül úgy is mindennek vége, nem kell a halálunkba rohanni... Mi pedig azt tesszük már régóta..*mondja csendesen miközbe felkap egy marék port, és lassan kiszórja az ablakon, majd némán figyel tovább. Tudja hogy a srác ideges, de nem tud mit tenni*
-Remélem... Viszlát Mr Cronfield*köszön el a fiútól, majd ha kiment, ő még egy ideig ott marad az ablakban, és kifele figyeli a fodrozódó tengert, gondolataival hadakozva*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-07-01, 2:20 am

*Halk kopogtatás töri meg az éjszaka csöndjét és hogy ha esetleg van valaki a magiszter szobájában, akkor az minden bizonnyal meg fogja hallani a kopogást. Nem túl hangos, de azért nem nyomja el az éjszaka csendje. Hogy ha az ajtó kinyílik, akkor a férfi egy kissé sápadt fiút láthat meg, picit most igénytelen külsővel. Haja kócos, ruhája gyűrött, de azért már másik ruha van rajta és fürdött is, egyszerűen csak nemtörődöm volt az utóbbi időkben. Szinte nem is volt sehol, bezárkózott és elvolt a saját kis világában, de most úgy érzi, hogy szüksége van valakire és nem is igazán tudja, hogy hova mehetne. Nem akar összefutni egy ismerőssel se és válaszolgatni a hülye kérdéseikre. Tudja, hogy Demien ilyen téren nem fogja zargatni és vele talán normálisan el tud beszélgetni. Nem érti még mindig magát, hogy miért pont magiszterét zargatja, de tényleg nincs más, aki megértené és talán nem lesz elküldve. Persze ott van neki Rose is, de nem akarja, hogy kedvesen ilyen állapotban lássa és talán így a legjobb mindkettejüknek, hogy amíg Nathaniel egy kis életet lehel magában, addig nem találkozik senki mással.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-07-01, 2:28 am

*A férfi bizony nem alszik. Talán sokan megkérdezik hogy akkor mikor hajtja álomra a fejét, ha nem ilyenkor, de úgy tűnik hogy ez titok mard. Mostanába ő maga is nyugtalan, ami meg történt a közelmúltban továbbra is foglalkoztatja, nem igen alszik jól, bár küldején ez nem látszik. Amikor ajtót nyit ugyan olyan ápoltan mutatkozik mint álltalában, talán csak a szemei alatti karikák jelzik hogy kicsit kialvatlan semmi más. Fekete inget és nadrágot visel. Amikor meglátja a fiút lassan felméri majd biccentve eláll az ajtóból.*
-Szép estét Mr Cronfield*mondja vissza fogottan, majd ha a fiú bejön be is csukja az ajtót, majd egy fotelbe ül le, de most nem az íróasztalhoz.*
-Látom nem igen megy az alvás... nem is csodálkozok rajta. Hogy van?*teszi fel a kérdést továbbra is nyugodt csendes hangon.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-07-01, 2:35 am

*Nem csalódik ma se, amikor Demient keresi, mivel a férfit szinte bármikor zargathatja, mindig tökéletes állapotban látja, akárcsak most, amikor az ajtót kinyitja neki. *
- Önnek is... ~ ismét ez a magázás. ~ *nem igazán érti, hogy mikor milyen viszonyban is vannak, de most túl fáradt és nemtörődöm ahhoz, hogy rákérdezzen vagy egyszerűen csak beszóljon a másiknak. Így hát besétál, körbenéz az irodában, majd amikor Demien leül az egyik fotelbe, ő is így tesz, csupán csak vele szemben.*
- Nem igazán vagyok jól. Őszíntén szólva, nem tudtam, hogy hova menjek. *pillant a másik szemeibe, majd halkan sóhajt egyet és végül kiböki érkezése okát.*
- Két napja azt mondta, hogy ha jobba vagyok, keressem fel magát. Nos, nem tudom, hogy mikor leszek jobban, de itt vagyok. *próbál most már keménynek látszani és nem olyan védtelennek és gyereknek, mint aznap este, amikor elveszítette szüleit, de vörös szemei azt mutatják, hogy bizony a mai napot is végigsírhatta a srác. De nem akarja, hogy sajnálják, egyszerűen gyűlöli azt az érzést, így hát úgy érzi, hogy biztos valami munka lesz vagy terv, hogy mit kellene tenniük. Talán ez majd eltereli a gondolatait és ismét teljes életet élhet, bár jelen helyzetben továbbra se vágyik túl nagy társaságra.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-07-01, 2:50 am

*A fiú szavaira nem is lepődik meg ez látszik rajta, tudja hogy a másik nincs túl jól, mondania se kell lerí róla na meg ő is ott volt és tudja mi történt.
-Tudom... nem sok ember élné túl bánat nélkül, azt ami történt, de nem hagyhatja hogy az eméssze el. Ha akarja ide jöhet nyugodtan, bár ahogy látom, ezzel nem lesz baj*mondja komoly hangján.A következő szavakra viszont egy pillanatig csendben marad, nem is felel semmit, majd lassan mégis bele kezd*
-Tudja, sajnálom azt ami a szüleivel történt. A legtöbb gyerek nem érdemel ilyen végzetet, semmilyen körülmények között. De a szülei hősként estek el*mondja komoly hangon , pillantásával a másikét célozva, majd lassan felsóhajt.*
-Úgy határoztam, hogy ha szeretné, magamhoz veszem, bár nem igérem hogy a személyem olyan lesz mint egy család, de ha szüksége van segítségre kereshet.*csupán csak ennyit tud felajánalni a fiúnak, bár eddig is segített neki, amikor szüksége volt rá, kérdés hogy ezt a dolgot elfogadja e a fiú vagy sem.*

\\Fagy\\

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-07-01, 1:30 pm

//olvad//

*Csak halványan elmosolyodik a magisztere szavain és kissé meg is rázza fejét, utalva arra, hogy valóban nem kell neki kiemelni azt, hogy ide jöhet. Na de most leginkább a fiút az érdekelné, hogy miért is lett ide hívatva. Nem kap erre rögtön magyarázatot, de azért türelmesen hallgatja a másikat, figyelve minden szavára.*
- Nem rajtam van itt a hangsúly, hanem rajtuk. Ők haltak meg, én élek. *szól még is kicsit közbe, majd ez után letekint a lábaira és amikor ahhoz a részhez ér magisztere, hogy magához venné, meglepetten emeli fel fejét és néz bele a borostyánsárga szemekbe. Eleinte nem is reagál semmit, tényleg csak meglepetten nézi a másik arcát, majd végül kiböki, hogy mire is gondol.*
- De... én ezt nem értem. Miért akarja ezt? Hiszen annyira nem kedvel engem és... és csak pár hónapja ismer. *látszik rajta, hogy nagyon nem akarja elhinni azt, amit a másik mond. Nem érti, hogy mivel szolgált rá arra, hogy a magiszter ezt megtegye érte. Tudja, hogy ideiglenesen nincs hova mennie és hogy kiskorú, tehát elvileg kellene neki nevelőszülő, bár erre eddig még nem gondolt, ahogy arra se, hogy pont Demien ajánlja fel ezt neki.*
- És ezt hogy képzelte el bővebben? *utal itt arra, hogy milyen lesz a viszonyuk és hogy Nath-et milyen szinten akarja magához venni... Fogalma sincs a srácnak, hogy Demien hol él és a többi, de elég furcsa ez a szituáció most.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-07-01, 1:44 pm

*Csak komolyan nézi a fiút, miközben a válaszaira figyel, elég bölcs és kézen fekvő válasz, a férfi egy pillanatig nem is mond rá semmit, csupán csak amikor Nathaniel befejezte. Sötéten ülő borostyán szemei még mindig a fiúra tekintenek*
-Nem mondanám.. Meg lehet halni, céltalanul, és célokért is. És éppen azért mert maga él. Önt védték meg...*mondja komoly hangon. Lehet a fiú még nem fogta fel a dolgot, de ha bele gondol, tudja hogy a szülei "szent" cél érdekében halltak meg, legalábbis egy számukra szent cél érdekében, hiszen valószínűleg szerették a fiúkat. Ekkor viszont elmondja hogy miért hívta*
-Pedig kézenfekvő.. Ha nem kedvelném, valószínűleg ott hagytam volna meghalni, talán már előbb is vagy talán elfelejtkezett arról hogy mi történt Sayra karmai között?*kérdezi fejét oldalra billentve, hangja hallk, és lágy, szokatlanul más mint amilyen szokott lenni, persze ez nem jelenti hogy a férfi is megváltozott, inkább csak azt hogy a zord külső mögött más is lakozik mint a hideg imádat a halál iránt*
-Nincsenek szülei, és ahogy tudom eddig senki aki magához venné. Én így döntöttem. Hogy ha akarja elfogadja ha akarja nem. *mondja komoly hangon, nem megsérteni akarja a fiút, hiszen tudhatja hogy kedveli az előbb elmondottakból. A kérdésre csak komolyan elgondolkozik*
-Bővebben? Ha szeretné a nevemre veszem, amit felnőtt koráig hordhat, és utána döntheti el vissza veszi e a családja nevét vagy sem.. Mint kiderült a támadás nem véletlenül volt, és ön az utolsó Cronfieldek között van. Lehet hogy veszély fenyegeti*mondja továbbra is nyugodt hangon , majd lassan kihúzza magát*
-Van egy házam elég eldugott hely. Ha szeretne oda elmehet amikor magányra van szüksége, elég messze van ,és a vidék mondhatni pont jó olyannak aki egyedül akar lenni. Tágas ház, és eddig üresen állt. Én nem nagyon használom*folytatja*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-07-01, 2:00 pm

- Igazából téved. Az az alak a szüleimet akarta megölni és nem engem. Amikor megláttak, meglepődtek, hogy otthon vagyok. *ossza meg ezt a kis információt a férfivel, majd hozzá is teszi. * - Azt mondták, hogy amiért nem csatlakoznak, meg kell halniuk. Bár nem tudom, hogy kik keresték meg őket. *ismeri be kissé elkomolyodva és le is hajtja rövid időre a fejét, majd végül kissé más vízek felé eveznek. Elég korai ez az egész még a fiú számára, de valahogy tudja, hogy nincs sok választása, hiszen ha olyan emberhez kerül, megvan a veszélye annak, hogy nem maradhat a Mysterioban. *
- Igaza van, elnézést. Csak... nem tudom, olyan furcsa ez a helyzet a számomra. Szóval, Ön a magiszterem, akit nagyon tisztelek és most ilyet tesz értem. *mosolyodik el lassan és látszik rajta, hogy tényleg nem számított erre a kedves gesztusra. Na de bővebben is kíváncsi arra, hogy mégis mindez mivel járna. *
- Szóval most a nevére venne és akkor amikor betöltöm a 18-at, eldönthetem, hogy melyik néven is szeretnék tovább élni? Ez kicsit olyannak tűnik, mint hogy ha a családom eltűnt volna, ahogy a név is egy időre. *mondja picit elgondolkodva és meglepő módon szimpatizál a dologgal, főleg úgy, hogy így nem tudhatja róla majd mindenki, hogy Cronfield és lehet egyszerűen Demien fogadott fia.*
- Viszont én szeretném majd rendbe tetetni a Cronfield birtokot, bár tudom, hogy az időbe telik majd. *itt kis szünetet tart, majd halkan sóhajt.* - Vagy nem lenne biztonságos oda visszatérnem egy ideig? *kérdi miközben azért nem kerüli el figyelmét az se, hogy Demien tényleg komolyan gondolja mindezt, hiszen még az otthonába is beengedné a fiút, ezek szerint tényleg bízik benne.*
- Elfogadom a döntését és igyekszek nem bajt hozni a fejére. *mosolyodik el végül, hisz ez után tudja, hogy Demien tartozik felelősséggel érte és neki kell majd megfelelnie. Bár elvileg tanulhat majd a férfitől olyan dolgokat, amiket más nem, hisz megígérte neki, hogy bosszút állhasson egyszer. Tényleg ez a legjobb, amit tehetnek és így még senkinek fel se fog tűnni az, hogy miért találkoznak olyan sűrűn, hiszen most már elvileg együtt fognak élni.*
- És köszönöm. *teszi még hozzá, hisz lehet most nem látszik, de tényleg hálás a másiknak és most már még jobban meg szeretne felelni neki.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-07-01, 2:14 pm

-Fura.... minden esetre a dolgok kezdenek össze állni, bár még nem annyira. Azt hiszem nem kell sokat gondolkozni hogy ki áll a dolog hátterébe. Vagyis kinek a katonái... Találkozott ön is vele, még régebben*a régebbennél kicsit komolyabb hangsúlyt ad a szónak, hogy Nath is tudja hogy mire gondol.*
-Furcsa.... de megszokható, eddig volt már pár közös élményünk, és azt hiszem ennyit megtehetek*mondja magabiztos hangon, hiszen tényleg sok mindenen keresztül ment a tanár és diákja, majd a következő kérdésre csak bólint.*
-Szerintem egyenlőre jobb is ha azt hiszik a családja eltűnt. Veszélybe foroghat, és nem lehetek mindig ott. És igen pontosan úgy gondolom ahogy mondja*néz a fiúra komoly tekintettel, a kérdésre pedig lassan oldalra dönti a fejét*
-Azt hiszem egyenlőre még nem lenne előnyös a vissza térés. Persze ahogy felnőtt lesz, megteheti, de egyenlőre azt javaslom kerülje azt a helyet. Nem biztonságos*még maga se tudja hogy miért , de van egy olyan érzése hogy ez csak egy lépés volt a gigantikus méretű sakktáblán, lesz még sokkal több ilyen. A válaszra végül csak bólint egyet*
-Akkor jó.... Ezentúl tegye félre a családi nevét, és az ismerőseit pedig kérje meg hogy ne is nevezzék úgy. A bajról szólva pedig már szerintem kölcsönösen benne vagyunk mindketten, sőt.... többen*tekint ki az ablakon*

» Demien Cornwlade karakterei
» Cornwlade ház
» Sideris Valbraith lakosztálya
» Lucius Benedict Fenris lakosztálya
» Willow lakosztálya