Nagyterem, étkező

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 8:36 pm

/Ambrus/

*A kellemes keringőnek a díszlet változása vet véget, hisz a jég helyén megjelenő lávafolyam elég nagy hőséget hoz magával, de hát ugye ez hozzá tartozik a tűzhöz. Az újabb bókra a lány őszintén elmosolyodik, hisz régen kapott már ilyen sok szép szót ilyen rövid idő alatt. Ha így folytatja Amrus, sikerül zavarba is hoznia a leányzót. A vulkán hőének hatására végül elmennek italt szerezni, mely kellemesen hűvös és nagyon is ízletes, közben pedig választ kap a kérdésére a leányzó.*
- Milyen téma illik Ön szerint egy ilyen remek estéhez? *Kérdezi Krishana, hisz kíváncsi a másik véleményére, majd el is fogadja a következő táncra is a fékérést.*
- Hogyne. *Közben a táncparkettre sétálnak, és egy igen csak gyorsabb és izgalmasabb táncba kezdenek, mint a keringő. A szambát is ismeri a lány, bár régen táncolt ilyet utoljára, de hát úgyis kiderül nemsokára mennyit is felejtett.*
- Az első pár lépésem, lehet kissé ügyetlen lesz, régen táncoltam már latin táncot. *Közben pedig oda-oda néz, ahol a latin táncosok mutatják be a táncot.*

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 8:39 pm

/Lucas, remélem nem nagyon borulsz ki/

*Aaron most is bele kotyog, mire belőlem egy kisebb vallomás törik ki, pont úgy, mint a jégtömbből átváltozó vulkán. Lucas felkér táncolni, amit én örömmel el is fogadok, de előre leszögezem, hogy nem vagyok valami nagy táncos. Ő is csatlakozik az én kis csoportomhoz, miszerint nem táncol jól. Kezét a derekamra csúsztatja, mire bőröm alatt apró kis hangyák futnak fel egészen a nyakamig. Határozott lépésre azonnal reagálok, hisz ez a dolgom. Figyelni arra, hogy partnerem vezet. Nem vagyok ügyetlen, de sok táncban nem vagyok jártas, de egy ilyen egyszerű vezetésre még én is tudok reagálni. Lucas kérdez, mire én egy mosoly kíséretébe aprót bólintok felvéve a szemkontaktust.*
- Hát ez egy eléggé zavarba ejtő kérdés. *Harapom be ajkamat, miközben a gondolataimat teszem helyre.*
- Ööö... *habozok még egy percet, de belevágok.* - Mindenkivel őszinte szoktam lenni és veled is az leszek, de nem szeretném, hogyha ettől elidegenednél tőlem. *Ismét egy ajakrágcsálás részemről, majd folytatom. *
- Nagyon aranyos vagy kedves és okos, sőt szerintem jól is nézel ki. Egyszerű fiú vagy kellő szorgalommal és vonzerővel és hát… szóval… nekem ilyen az estem és számomra te vonzó vagy. Nagyon kedvellek talán egy kicsit jobban is, mint egy barátot. *Ez eléggé össze-visszára sikerült, de eddig még senkinek nem tettem vallomást, hogy bejön nekem. Nagyon remélem, hogy ettől rossz értelemben nem változik meg a kapcsolatunk.
Közben ismét letelik egy óra és a terem változik. Én a szélre tippeltem volna, mert most még forróbb a terem, mint előbb, de helyette a föld jön egy igen jó zenével. Nem az a tipikus táncoljunk rá együtt, de nekem ez sokkal jobban tetszik, mint az előző latin.*
- Pontosan, de inkább most nem mutatnám meg, mert széjjel jön a hajam és nem akarom elhagyni nagymamám csillogó gyöngyeit. Inkább menjünk, igyunk valamit, mert nekem nagyon melegem van.*

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 8:40 pm

//Sophia//

- Nem az, jól érzem magam.. csak tudod, mostanában sok olyan dolog történt, amiken járhat az agyam, és nem igazán tudok mindig elvonatkoztatni felőlük. * kedves, hogy foglalkozik velem, tényleg rendes tőle, de ha a szüleim halálával megbirkóztam, fogjuk rá.. akkor szépen sorjában minden mással is meg fogok. Teóriáját a ruhámról és megjelenésemről most nem is igazán figyelem, elözönlenek kis időre azok az emlékek, melyeket még tudok is hová tenni, tehát a közelmúlt eseményei kavarognak agyamban. Csupán csak bólintok felé párat, nagyjából mondókája végén kapcsol ki agyam, s zökkenek vissza a valóságba. *
- Ne haragudj, picit elgondolkoztam.. de biztosan igazad van. * reagálok mosolyogva, kissé most már kezdem feszélyezve érezni magam. Ő itt töri magát, én meg csak nyammogok kettőt-hármat, de hogy semmiféle értelmes társalgásra nem vagyok képes, az is tuti. *
- Aha, próbáld ki azokat a kókuszokat.. lehet, hogy jó kis tömény itókák vannak benne. * jelentem ki cseppet szórakozottan, miután sikerült rájönnöm, hogy immár nem sülünk tovább a teremben, hisz a föld eleme valamivel hűsebb levegőt kölcsönöz idebentre. *
- Ez az új zene elég furi. * jegyzem neki halkan, nem ilyesmihez vagyok szokva, bár perpill azt sem tudom, mi az, ami kellemes lenne a fülemnek, bár a legelső felcsendülő keringő dallama mindenképp tetszetős volt. *

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 8:40 pm

//Dora//

*Immár nincs egyedül, egy évfolyamtársával beszélget, aki szimpatikus lánynak tűnik. Nem sokáig ácsorognak sokáig egy helyben, táncolni kezdenek, eleinte latinosan, hiszen még a tűz elem dominál, majd változik minden, és a föld kerül előtérbe. A zene is rockosabb lesz, ami szemmel láthatóan tetszik Dora-nak.*
- Nem a kedvencem, de táncolni lehet rá.* mondja, majd példát véve a másikról, szerez inni. Iszik egy kis whiskey-t, majd egy kis vörösbort, így tér vissza a parkettre. Előre látja, hogy egy kis fejfájásra számíthat holnap, hiszen rég ivott alkoholt, de ez most per pillanat nem tudja érdekelni. Jól érzi magát, és ez a lényeg.*
- Én igazából a hip-hop-ot szeretem, az ilyen lazábbakat, de végül is majdnem minden jöhet ami a zenét illeti.* közli, miközben kezdi egyre mámorosabban érezni magát, ahogy hat az erős whiskey.*
- Egyébként hogy-hogy a földet választottad elemnek? Van valami oka, vagy szimplán csak szereted a barnás árnyalatokat?* kérdezi, majd elmondja, hogy ő maga miért döntött e mellett.*
- Én a tűz és a szél között gondolkodtam, de azért a levegő mellett tettem le a voksomat, mert szabad, és szinte semmi nem szabhat neki határokat. Ilyen vagyok én is az esetek többségében.* mondja, és jókedvűen ropja.*

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 8:45 pm

/Péter/

*Nem úgy tűnik, mintha Péternek leesne, hogy ezt nem biztos, hogy ennyi ember között kellene megbeszélni, így végül csak jelentőségteljesen rápillant, hogy hátha leesik neki. Azonban kissé meglepetten néz a másikra, amikor az elhúzza a fejét. Fogalma sincs, hogy hová is akar kilyukadni. Persze eközben elindul innivalóért, s bár folyamatosan tipeg előre, a másik szavai megállásra késztetik. Egy pillanatra megáll benne az ütő, aztán ökölbe szorul a keze, s tekintete körbepásztázza a termet, hátha meglátja Lis-t, hisz más nemigen árulhatta el.*
-Próbáltam rájönni, hogy miért tűnt el a pasim szó nélkül egy hónapra.
*Habár hibát követett el, ezt ő is tudja, de azt senki ne próbálja rákenni, hogy az ő hibája lenne, hogy azt hitte, elhagyták. Végül aztán megfordul.*
-Tudod, amikor eltűnik az ember pasija egy hónapra, akkor elég jogosan feltételezi az ember azt, hogy r*hadtul elhagyták.
*Végül aztán dühösen ismét elindul, aztán jól el is terül a földön a nagy sietségben, mert ebben a pipellőben nem tud úgy sietni, mint tornacipőben. Morogva feltornázza magát ülő helyzetbe.*
-Hogy az a r*hadt....
*Végül aztán feltápászkodik a földről, s konstatálja,hogy a cipője sarkának búcsút mondhat, így végül egy vállrándítással elhajítja és mindenki reménykedjen, hogy nem találja fejbe.*

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 8:46 pm

-Hát akkor úgy látszik, én ezt nem értem, de amúgy pedig... tériszonyom van, így nem igazán szeretek a magasban repkedni. *vallom be nem túl hősiesen a lánynak. De azért seprűn repülni izgalmas lehet.*
-Nos, akkor ez a hely lehet az aranyközépút. Biztos vagyok benne, hogy megtalálom azt az embert. *mosolygok Serafinára, kicsit célozva arra, hogy akár ez ő is lehet. A díszlet átalakul, és amikor megfogja a kezem, egy pillanatra végigfut a hátamon a hideg, jól esik az érintése, még ha csak a kezemet fogta meg, akkor is. *
-Úgy látom ez a te színed, és pompásan illik hozzád ez a fa. Na, ez nem volt a legszebb bók. *nevetek egy szolidat. Úgy látom, a kérdésem mélyen érintette Serafinát, a válasz hallatán egy kissé ledermedek. *
~Jajj hülyegyerek, kérj elnézést, csinálj már valamit.~
-Sajnálom Serafina, ezt nem tudtam. *elkapom a lány kezét, magamhoz húzom és szorosan megölelem.*
-De lesz. *suttogom a fülébe, majd ezek után felajánlom az italozás lehetőségét, és már a kezünkben is a két Jäger. Koccintok a lánnyal, végig a szemét nézem, miközben legurítom az italt, ami most igen jól esik.*
-Rocky közben nem igazán lehet beszélgetni. Táncoljunk, vagy esetleg üljünk le valahová.. már ha lehet. *nézek körbe fürkésző tekintettel. *
-Ledobnám a zakómat, dög meleg van idebent.

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 8:46 pm

[Raven]

- Jaj Raven, most ne mondd azt, hogy téged annyira mélyen érint az, amit mondok. *hajolok cseppet közelebb hozzá, így tekintve hát bele a szemeibe, majd végül felpillantok a plafonra és kezeimet is összecsapom szépen magam előtt.*
- Jó rendben, akkor bocsánat! Ma legalább ne civakodjunk... *mondom most ezt, de igazi énemnek nehezen szabhatok határt, viszont már most is kedvesebb voltam, mint általában szoktam lenni, tehát inkább csak elkapom a kezét, mivel a zene hatására megjött ám a kedvem a táncikáláshoz. Elkapom hát derekát és pörgetem is, majd ez után vonom magamhoz, de érzékelem ám, hogy a magassarkú nem az ő stílusa, mivel ügyetlenkedik egy sort, így végül ajkaim az övére találnak, de nem túl sokáig, csak egy kis időre, hogy megérezhesse kellemes illatomat és ajkam érintését, majd egy kis harapást is adok még hozzá, de ahogy hallom a szavait, csak fejem csóválom meg jókedvűen mosolyogva, nem is foglalkozva mindazzal, amit mond és nemsokára már le is döntöm, így kerülhetek hát közelebb még inkább formás alakjához és a melleit is most már oly közelről fürkészhetem. Kezem végigsimít a kivillanó combon, majd ahogy hallom, hogy leállásra késztetne, inkább csak pörgetek rajta egy újabbat, egészen addig, amíg véget nem ér a zene, mert a kicsike rögtön kiszalad a kezemből, én pedig csak hajamon simítok végig közben, majd mint egy úriember, meg is hajolok.*
- Köszönöm a táncot! *mosolygok rá jókedvűen, majd amikor hallgatom a szavait, feltűnik ám, hogy a csók miatt nem harap, inkább a ruhája zavarta. Azaz hát nem volt az még csók, de talán alakul a dolog, mert bizonyára azért tetszhetem neki valahol, mélyen, belül...*
- Hát látod, én már csak ilyen vagyok. *tárom szét kezeimet, majd csak előhozakodik azzal a puszival is, én pedig csak felemlem a kezem és hamarosan egy whiskyt kezdek el kortyolgatni, miközben halkan sóhajtok is.*
- Ne nyávogj már, nem tettem semmi rosszat. Te is élvezted és én is, most pedig buli van, tehát ha már idejöttél hozzám, viseld el a következményeket, de ha akarsz, akkor menj máshoz, bánom is én! *és ezzel megvonom a vállaimat is, majd úgy iszogatom tovább, hogy most már diáktársaimat fürkészem, rá se nézve erre a dühös szépségre mellettem.*

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 8:52 pm

//Vixi//

* Szavaira önkéntelenül is nevetnem kell, melyet ilyen formában már rég sikerült produkálnom. *
- Na jó, akkor ne igyál többet, inkább táncoljunk, bár hogy mennyire vagyok kétballábas, az majd kiderül. * persze én tisztában vagyok vele, hogy nagyon, és idővel ő is rá fog jönni, hogy jóindulatból több van bennem, mint ügyességből, s úgy látszik értelemből is, mivel csak lehúzom azt a szörnyűséget. *
- Hát, most már mindegy, amúgy meg nem tudhattad. * nyamogok tovább kicsit, de nem engedi sokáig húzatni magam: hamarosan már a tánc nevét is megtudhatom, s mikor azt kéri, engedjem el magam, újabb vigyor költözik képemre. *
- Próbálkozom, hidd el. Már ez is elég nagy teljesítmény, abban biztos lehetsz. * célzom itt arra, hogy itt vagyok, teljesen magamtól méghozzá, s mindennek a tetejében jól is érzem magam, már amennyire tőlem kitelik. Ez a tánc azért picit pörgős, s gyors is, ahogy érzem, így nem csak ő melegszik ki, de én is. Örülök tehát, mikor javaslata szerint pihenhetek végre kicsit, szép piros pofija is arról árulkodik, rá is ráfér az ücsörgés. *
- Az jó lesz. Asszem ezt is le fogom venni, melegem van már benne nagyon. * kapok tehát az alkalmon azonnal, ami lehet, nem túl udvarias, de na, ha már felajánlotta. Míg kiérünk a parkettről, az öltöny le is kerül rólam, tehát csak az ing és a mellény maradnak. Ingujjam kigombolom, s mindkettőt könyökig tűröm, nem foglalkozva azzal, hogy mennyire gyűrődik össze, s az öltönyt is csak lehajítom az egyik közeli ülőalkalmatosságra, már ha van olyan egyáltalán. *
- Hé, ha nem esik jól, inkább ne idd meg. A végén még tényleg rosszul leszel tőle. * nézek rá fejcsóválva, mégis mosolyogva, ám én is leakasztok egy hasonlóan guszta csomagolásba rejtett rövidet, mint az övé. *
- De ez talán még nekem is lemegy, mellékhatás nélkül. * emelem a kókuszt számhoz és már le is hörpintem. Ugyanolyan rémes, mint az előző, így le is teszem a héjat valahová, majd hasamra téve kezem pillantok a lányra. *
- Kár, hogy valami kaját nem pakoltak ide, fel tudnék falni mindent. * jelentem ki határozottan, nézelődöm is picit, de nem járok sikerrel élelem utáni kutatásommal. *

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 8:59 pm

*És elérkezett az est az utolsó elemhez, ami természetesen nem más, mint a szél. Három óra már eltelt a bál idejéből, de úgy tűnik, bírják még a fiatalok, ami nem is baj, ki kell élvezni az ilyen bálokat. Az óra lassan közeledik a nyolc felé, így a diákok is érezhetik a változást. Mintha valaki kinyitotta volna az összes ablakon és ajtót egyszerre és huzat lenne. Ez azonban nincs így, a fa viszont mozogni kezd, majd mintha kitépnék a helyéről, hirtelen egy tornádó jelenik meg a terem közepén. Egyszerre gyönyörű és kissé ijesztő lehet a látvány, ám ettől az örvénytől nem kell félni, nem szippant magába semmit. Ám ha a diákok szemfülesek, és jobban megvizsgálják, láthatják, hogy azon belül megannyi pohár lebeg és kering körbe-körbe, tehát ismét változott az italkínálat. Most vodka-narancs, whisky-kóla és hasonló kevert italok közül válogathatnak azok, akik megszomjaztak, de természetesen van alkoholmentes ital is, ha valaki arra pályázik, bár nagy szerencse kell, hogy valaki pont olyan poharat fogjon ki, amit szeretne. A rocky is elhalkul természetesen, újabb stílusnak engedve át a terepet, ami most a pop és a hip hop. Ám hogy ne legyen ennyire egyszerű a dolog, időnként a zene egyes részeinél egy kis léghullám megy végig a termen, kissé fellibbentve a lányok szoknyáját, ezzel is fokozva a hangulatot.*

Kezdőzene: https://www.youtube.com/watch?v=KRzMtlZjXpU&ob=av2e

Nagyterem, étkező - Page 11 QEFOX0tvAwMFAw5MFwVR

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 9:03 pm

/ Moníta hát nah Very Happy

/

* Táncra kérem a másikat ami el s kezdődik. Mondott valamit amin nem tudok tovább lépni ezért rá is kérdezek. Tudhatja már, hogy ami érdekel azt megkérdezem. Általában valami körítéssel, de erre nem akarok díszes ruhát aggatni mert nem látom sok értelmét. Az íriszeibe pillantok s úgy várom válaszát.*
- Örülök, hogy őszinte vagy hozzám, mert én is* Ennyit mondok csak és várom a folytatást amit meg is kapok. Vegyes érzelmeim vannak így hirtelen. Nem számítottam rá vagy nem gondoltam volna. Értem hogy mire céloz, e egyelőre nem tudok semmi értelmeset mondani neki, pedig kéne. Nem arról van szó hogy nem tetszik mert helyes, van szemem, csak nem is tudom.*
- Kicsit megleptél de gondolom ez látszik s rajtam* Ez aztán a nyerő szöveg. Megveregetem gondolatba a vállamat. A zenének vége és más következik így el is engedem a törékeny testet.*
- Rendben igyunk valamit* Azt hiszem nekem is jól fog jönni valami erős. Ezért oda is sétálunk ahol a pia és Aaron van.*
- Na mi a helyzet táncos lábúak? * Kérdezi a macskám de én annyira a gondolataimba vagyok révedve hogy meg sem hallom a szavait.*
- Csajszibarack mit mondtál neki? Nagyon töri valamin a fejét?* Próbálja kiszedni a lányból hát ha Ő képes a kommunikációra mert úgy tűnik Lucas elveszett egy időre. Azt sem fogja fel hogy megint változott a terem.*

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 9:03 pm

-Akkor ki fog elkísérni első seprűs utamra?*Vonja fel kétségbeesve a lány a szemöldökét, hiszen valóban, ha van kedve, akkor elkísérheti majd egy seprű-kirándulásra.*-Még sohasem próbáltam, de ha tériszonyod van...*Függőben hagyja a mondatot, hátha ráharapna a srác. Közben egyre csak változik a terem, és ők táncolnak valamint beszélgetnek.*
-Igen. Számomra ez a hely olyan, mint az árvaház. Itt új lapokkal indulsz, és te döntöd el, hogy melyiket hogyan játszod ki.*Vonja meg a vállát, és közben a fiú mosolyát is viszonozza, miközben felcsillan a szeme egy picikét. Tetszik neki a srác, nagyon is, de ezt a világért meg nem mondaná neki. Inkább a vulkán felé fordítja partnerét, miközben az folyamatosan változik. A bókra csak felmosolyog rá, majd egy picit meg is szorítja a fiú kezét.*
-Szeretem a természetet, és a fák mindig is megnyugattak.*Vidáman nevet egyet, de a fiú következő szavaira egyik pillanatról a másikra elkomolyodik, majd kicsúszik a száján az első gondolat, és mivel már nincs ideje visszaszívni, csak szomorú szemekkel bámul elé. Így meglepetésként éri, amikor Scott magához húzza. Az érintésére hevesebben kezd verni a szíve, de a válaszra csak megrázza a fejét, hogy fekete haja csak úgy repked csinos buksija körül.*
-Nem kellene pont ezen az estén traktálnom téged a gondjaimmal.*A következő szavakra csak halványan elmosolyodik, és aprót átkarolja a fiú derekát.*
~Remélem...~*Gondolja, majd gyorsan el is ereszti partnerét. Ezen az estén gyorsan változik a hangulata, vagy csak jó kedvet akar? Már maga sem tudja, miközben inni indulnak. Miközben legurul az a bizonyos pohár ital, folyamatosan a fiú szemébe néz, csillogó szemekkel.*
-Én is leülnék szívesen.*Mondja, de a "ledobnám a zakómat"-ra csak elkezd vihogni, nem túl hangosan, csak hogy a fiú hallja.*-Esetleg jelentsem be? "Most kezdődik az est fénypontja, az ifjú Scott Reid magán-vetkőző showja. Csak itt csak most!"*Remélhetőleg nem veszi a fiú bunkózásnak, de közben láthatóan változik a díszlet.*

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 9:04 pm

//Tak//

*Hallgatok a fiúra, így nemsokára már a táncparketten is vagyunk, ahol jókedvűen kezdjük el ropni és bár érzékelem, hogy neki ez annyira nem megy én próbálok most mindent beleadni, viszont a végére kellemesen el is fáradok, így hát nem ártana egy kicsit lecsüccsenni valamerre. Remélem, hogy nem lesz ellenére a dolog, mert még elég hosszú az éjszaka és én magam is vágynék valamiféle lazább stílusú zenére, de mégse tudhatom, hogy a következőnél, tehát a szélnél mi lesz.*
- Öhm, persze, vetkőzz csak neki. Mutasd ki megint, hogy milyen izmos vagy. *nevetem el magam jókedvűen, hiszen az Árny hágónál is már megmutatta magát, tehát nem vagyok rest ismét észrevenni majd... le is kerül hát a zakó, tehát egy pillantástra méltatom a fiú felső testét, de ez után viszont már le is ülök az egyik székre, hiszen akad azért pár a falak közelében, így szusszanok, miközben ezt a rettenetet fogyasztom.*
- Már mindegy, már elfogyott. *jelentem ki most már szélesebben mosolyogva, csillogóbb szemekkel a fiúnak, hiszen elfogyott, ennyi volt. Ahogy nézem, Tak is azért iszik egyet, én pedig kíváncsian figyelgetem az arca változását, hogy miképp is reagál az italra és ahogy az ételre kerül a szó, csak kissé hirtelenebb dőlök hátra.*
- Nehogy azt mondd, hogy éhes vagy! *csóválom meg a fejem is kissé, majd végül nemsokára megint érzékelem a terem változását.*
- Hűűű, hozok valami mást inni, nehogy elvessz! *pillantok a fiúra, hiszen valószínűleg akkor egyedül maradnék az este további részében és ahogy most kiszúrom Scottékat, úgy érzékelem, hogy bizony ki tetszik komolyan a srácnak. Egy lágy mosolyt is ejtek felé, mindenféle rossz indulat nélkül, majd nyúlok be a tornádóba, így kapva ki egy poharat, majd még egyet és ezekkel tipegek vissza táncpartneremhez.*
- Ezek vannak, nem tudtam válogatni. Ez valami kólás, ez pedig narancsos, melyiket kéred? *az egyik vörösboros-kóla, csak én még nem tudom, a másik viszont vodka-narancs. A sima italt ezek szerint nem sikerült kikapnom, de hát sebaj, ezek már nem oylan erősek, mint az előbbiek, így csüccsenek vissza a helyemre, bár picit mintha szédülögnék.*
- Ez a zene viszont annyira nem az én stílusom. *sóhajtok egy aprót, tehát egy picit még felőlem ücsöröghetünk, hátha este 9 felé ismét lesz valamiféle váltás, bár nem tudom, de ki tudja... reménykedni még lehet.*

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 9:05 pm

//Rose//
- Értem, volt egy időszak amikor 14 éves voltam, hogy elgondolkoztam sok mindenen. És csak azt hajtogattam, hogy miért? miért? miért? De ha nem gondolok rá olyan sokat és megpróbálom elfelejteni akkor már nem annyira fájnak a dolgok, bár ezt gondolom te is tudod. * Mutatok felé. És így, hogy ezt mondom neki, minden felidéződik bennem pedig azt hittem soha nem fog. Körülbelül egy percig elgondolkozom mindenen, majd megrázom a fejem és, mintha mi sem történt volna mosolygok, talán kicsit furcsán. *
- Semmi gond. Én is szoktam, ne aggódj, ha valami eszedbe jut akkor nem egyből ki is megy a fejedből. * Én is elgondolkoztam. Valahogy ha visszatekintek az életemre hiányzik sok minden, a kutyám, Carlos, anya, apa, Diana, a nővérem és mindenki... Na és Josh aki most valamiért nagyon beletette magát a fejembe de nem akar kimenni.. Pedig jó lenne. *
- Bárcsak megtalálna itt a szerelem. *Csúszik ki a számon véletlenül, de nem bánom, hiszen nem szégyen ha valaki vágyakozik. *
- Jaja, kicsit az... * Nevetek egy kicsit. Majd vége lett a nevetésnek a mosolynak és csak a poharamat nézegetem. *

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 9:10 pm

/ Alinox /

* Nekem lényegesen jobban tetszik ez a szám mint az előbbi, de aki egy rocker annak még jó hogy tetszik. Az is kiderül hogy a lány milyen zenét kedvel.*
- És táncolsz is?* Kérdezem meg mert a hip-hop-osok általában szoktak. Nem mindegyik de a többsége igen talán Ő is. A kérdésre megint a leányzóra pillantok.*
- Azért, mert egyszer mind oda kerülünk s a hullákat is oda teszik be. Kissé elvont vagyok azt hiszem. Szeretek állatokat és embereket is belezni. Nem véletlen hogy Inflás vagyok. Minden ami brutális jöhet. A halálhoz pedig a föld áll a legközelebb. Mások talán úgy gondolnak rá mint védelmező eszközre nos én nem.* vonom mega vállamat s tovább rázom a végtagjaimat. Talán most el ijesztettem magamtól de hát van ez így.*
- Áh értem akkor egy szabad szelleműt köszönthetek személyedben.* Mosolyodom el. Azért nem szoktam embereket reggelizni, meg ma valahogy nincs is kedvem gonoszkodni.*
- Miért pont az Exo a házad?* Kérdezek rá ha már az elemet vágom talán a házra s tud adni valamiféle választ. *

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 9:16 pm

//Vixi//

* Szerencsémre nem bánja, hogy inkább a pihenést választom, s bár a táncikálás sem volt rossz, még azért gyakorolnom kell az ilyesféle mozgáskultúrát. Akkora nagy vetkőzést azért nem terveztem, de reakciója igen aranyos, amit legintkább a benne lévő csekély mennyiségű alkoholnak tulajdonítok, dem mégis vigyorgom egyet. *
- Tetszett, mi? * nyílok ki én is picit, s mikor leveszem a vastag zakót, csak a hecc kedvéért feszítem be karjaimat, s vágok valami idétlen macsó fejet is, egy szájtátós kacsintással egyetemben. * - Ezt most jól vésd azt eszedbe, mert nem fogok többször ilyet csinálni. * engedem le nevetve karjaimat testem mellé, s vele egyetemben az én gyomromba is kerül egy újabb adag nyalánkság, de hogy őszinte legyek, valami finom ételnek sokkal jobban örülnék. *
- Hát dehogynem. Fejlődésben lévő szervezet vagyok és fiú is. El sem tudom képzelni, milyen az, mikor nem éhes az ember. * vonom fel szemöldököm, karba tett kezekkel döntve oldalra fejem: teljesen komolyan gondoltam, s ahogy látom, ő is azt, hogy meg kell igyunk még valamit, a legújabb felhozatalból. Ez a szeles téma kifejezetten tetszik, jól is esnek ezek a kisebb fuvallatok, s nem mellesleg elveszni sem fogok, ahogyan a hölgy kívánja. Ahogy vissza ér hozzám, s csacsogásba kezd, melyik milyen ital, én cvsak belepillantok a két pohárba, s a narancssárga lötyi valahogy jobban tetszik. *
- Egynek megfelel. * veszem is ki azzal kezéből a vodka-narancsot, amit lassan kezdek kortyolgatni, s szerencsére nem is olyan erős, mint gondoltam. *
- Na, ez fincsi. * jegyzem is meg, tényleg ízlik, így nem is marad sok ideje a pohárban: két-három nagy korty és az egész a gyomrom marhatja. Ahogy hallom viszont, ez a zene nem nyerte el tetszését Vixinek, az én gyomrom pedig úgy érzem, mindjárt kilyukad, tehát elé guggolva kezdem az ötletelést. *
- Szerinted lesz még itt valami? Mert hogy őszinte legyek.. én szívesen összeütnék valami finomat a konyhán, egy egyszerű tésztára gondoltam, csak kaja legyen. Van kedved vacsizni? * kérdem egyre fesztelenebbül, azért engem is megütött már picit a pia, tehát normális, hogy közvetlenebb vagyok, de azért kikérem a véleményét. Ha nincs kedve velem tartani, félő, hogy egyedül kell hagyjam, a gyomrom sajnos mindennél fontosabb, még a bulizásnál is, még szép. *

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 9:17 pm

[Daemon]

*Csak állom a pillantását, ahogy közelebb hajol, s mélyen a szemeimbe néz, kissé félre is billentve a fejem, amikor viszont bocsánatot kér, szemöldökeim magasra csúsznak.*
-Nocsak. Te ilyet is tudsz? Elképesztő. *vigyorgok rá kicsit, és hát nem szegtem meg, amit kért, ez nem civakodás, én legalábbis nem érzem úgy. Kíváncsi vagyok, vajon meddig tudja tartani a szavát, ám hamarosan olyat tesz, amire aztán tényleg nem számítottam. Előbb derekam elkapva von magához, majd megpörget, s táncolni kezdünk. Vagyis inkább csak ő, én a meglepettségtől és a magassarkútól inkább a túlélésért küzdők, vagy ha azért nem is, legalább a talpon maradásért. Nehéz most bármit is csinálnom, főként mondjuk ellenállni, hisz tudom, ha elenged, szépet nyekkenek a padlón. Na meg az igazat megvallva attól függetlenül, hogy nem megy nekem ez a fajta tánc, nem is nagyon érezhet ellenkezést, hogy annyira szabadulni akarok, talán valahol a meglepettségen túl még élvezem is a dolgot. A röpke csóklopásról már nem feltétlen mondanám el ugyanezt, ám az ellen se tudok mit tenni, mivel épp úgy be vagyok döntve, hogy örülök, ha nem a "Raven féle kilátás" lesz a téma holnap. Hát ha még elkezdenék rúgkapálni. Bár egyelőre csak sokkol a dolog. Azért a combomat ért érintésbe már beleremegek, s próbálok valahogy máshogy állni, de csúszik ez a nyamvadt cipő. Szerencsére viszont nem megy tovább Daemon, inkább csak ismét megpörget, s mivel a zene is elhallgat, sikerül kiszabadulnom karmai közül, s végre ismét megállni egy helyben. Míg ő udvariasan meghajol, s megköszöni a táncot, én egyből kifakadok, hogy mennyire őrült, hisz ilyen ruhában ilyen táncot lejteni nem szerencsés és a többi. Továbbra is értetlenül, s durcázva állok előtte, megtartva most némi távolságot, arra pedig, hogy ő ilyen, inkább nem is reagálok. Eddig mintha másabb lett volna, bár tény, hogy túl sokáig nem jutottunk soha a beszélgetésben, mindig ott hagytuk a másikat, vagy így, vagy úgy. Viszont az a puszi sem hagy nyugodni, így természetesen arra is rátérek, miközben ő egy italt szürcsölve felel. Szemeim ismét összeszűkülnek, majd mikor még el is fordul, mellé sétálok, s nem teljes erőből, de nem is teljesen finomkodva kezdem el püfölni a hátát.*
-Ne csinálj úgy, mint akit nem érdekel, hogy itt vagyok-e vagy sem. *nem szeretem, ha levegőnek néznek, még ha ahhoz az elemhez is öltöztem most.*
-Ha már annyira a jófiút akarod ma játszani, nekem is adhatnál valamit inni. *morgom még oda neki, továbbra sem igazán megenyhülve, hisz hogy képzeli már, hogy csak úgy csókot lop tőlem és simogat?*

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 9:20 pm

/ Törpike /

* Várom türelmesen hogy mit mond de egyelőre semmit. Azt nem értem hogy miért fürkészi a termet mikor hát kérdeztem valami fontosat. Vajon csak az időt akarja húzni vagy valami más lesz a dolog mögött.*
- Áh értem szóval az a srác elárulta merre vagyok és mit csinálok. * Húzom el az ajkamat mert ezt nem tartom valószínűnek, de ha így akar játszani hát legyen. A következő szavaira felvonom az egyik szemöldököm.*
- A logikádat követve akkor nekem is azt kell feltéteznem hogy elhagytál, mert hát szó nélkül eltűntél és hogy őszinte egyek veled így is tettem.* Nem szeretem h át vernek de nagyon nem s Ő azt csinálta egy jó ideig. Áldott tudatlanság én azt mondom. Már megint azt csinálja amit általában és tovább sétál csak mérgesebbnek melynek meg lesz a böjtje s el esik a leányzó. Azt nem mondom hogy nem érdemelte meg, de Ő Illya akihez közel állok annak ellenére hogy haragszom rá. A kezemet nyújtom felé. Ha elfogadja fel segítem ha nem akkor álljon fel egyedül.*
- Még mindig nem akarod elmondani? Tőled akarom hallani nem holmi levélből olvasni* Jegyzem meg s ebből már tudhatja hogy tudok a pásztor óráról amit még mindig nem akarok elhinni s ezért kérdezek inkább rá mint rontok ajtóstul a házba. Annak semmi értelme mert lehet nem is igaz a levél s csak rosszat akarnak bár nem tudom hogy az miért lenne jó másoknak.*

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 9:20 pm

/Kris/
*Keringő véget ér, mi meg kitérünk egy kis frissítőre. Ma nagyon elemben vagyok, mert sorban szóróm a bókokat és a táncolás is rám jött. Krishana beszélgetés gyanánt fölhozza az iskolát, de ez egyáltalán nem illik a hangulatomhoz, így inkább mellőzöm a témát.*
- Inkább beszéljünk akkor, hogy magácska mennyire elragadó és hogy miért partner nélkül érkezett erre a hangulatos bálra.*El nem tudom képzelni, hogy miért ténfereg egyedül, amikor csinos és remekül zenél. Bennem viszont megindul a bugi. Lehet, hogy az alkohol teszi kicsit, de ma kicsit sem zavar ideje, hogy én is szórakozzam egy kicsit. Felkérem az inflás leányzót, hogy járjon velem a szambát. Figyelmeztet, hogy lehet kezdő lépései kicsit bizonytalanok lesznek, de nem zavar. Eleinte lassan megyünk, hogy bele rázódjon, de látom, már megy is neki, mert a táncosok fele pillantgat, ezért egy kicsit gyorsítok a tempóm. Jön egy forgás, majd egy kipörgés, néhány lépés és ismét egy forgás stb a végén pedig egy döntés.*

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 9:24 pm

[Raven]

*Ez az este se lesz már unalmas, ebbe biztos vagyok, hiszen ahogy odajött hozzám Raven, minden gondolatom megváltozott a bállal kapcsolatban és egy kis szóváltás után már meg is kezdjük a táncot, amely közben nem vagyok rest megpuszilni és még egy simogatást is adni neki. Nem nyúltom a fenekéhez, csak a combja közepéhez ért a kezem, tehát csak nem fog annyira kiakadni bár... amit én teszek, az neki valahogy mindig rossz, erre rá kellett már jönnöm. Én viszont a zene elhallgatása után mégse vagyok rest megköszönni neki a kellemes táncot, de a szavai ismét felkeltik bennem a dühöt, amelyet most próbálok leplezni és nem kiakadni vagy megátkozni ezt a törékenynek tűnő teremtést, így inkább elküldöm, hogyha neki úgy jobb, hát keressen mást, tehát el is fordulok tőle, de amikor a hátamat kezdi el ütögetni, csak hirtelen pillantok rá és kapom el vékonyka csuklóját.*
- Akkor te pedig ne ütösgess, mert még a végén egy pofont kapsz, aminek nem fogsz örülni! *jelentem ki villódzó szemekkel, hiszen eddig igen is normális voltam vele, legalábbis magamhoz képest, akkor nekem ne hisztizzen... Ekkor jön viszont a terem átalakulása, tehát a kis szellő, majd pedig a tornádó is.*
- Értem, szóval inni akarsz... *és ezzel ott is hagyom. Lehúzom a maradék whiskym, majd a poharat csak egy asztalra teszem, így lépek hát oda ahhoz a szélkavalkádhoz és nemsokára már két pohárral a kezemben térek vissza, így nyomok a kezébe egy kis körtelevet, melyben semmi alkohol nincs és én közben a magam konyakos-kóláját iszogatom tovább.*
- Nesze, ott van! *jegyzem meg igen csak bunkón, hiszen én eddig próbálkoztam, de itt ennek most vége... teperjen picit a drága, hogyha tényleg velem akar dumálni.*

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 9:28 pm

-Hát, ha ott leszel mellettem és bátorítasz, talán rá tudom venni magam egy körre, ha jobban belegondolok, elég izgalmas lehet a seprűn repülés. *még mindig táncolunk.*
-Igen, de ha rosszul játszod ki, akkor nehéz lesz változtatni rajta. *tetszik a lány mosolya, és szerencsémre van alkalmam csodálkozni benne, hiszen szinte végig mosolyog. *
-Ugyan már, mint mondtam, a mai estém csak a tiéd.. Mégiscsak igazat mondasz, ma csak vidáman, aztán úgy is találkozunk még. *mosolygok a lányra, próbálom visszaönteni belé a boldogságot. Legurítunk egy-egy Jägert, majd Serafina bejelenti a magánszámomat.*
-Köszönöm a felkonferálást, hölgyem. A következő műsorszámot csak erős idegzetűeknek ajánlom. *majd kigombolom a zakómat és leveszem. De ebben a pillanatban átalakul a díszlet és megjelenik egy tornádó, hozza az utolsó elemet, a szelet. Egy kisebb-nagyobb szellő felénk is jön, ezzel kissé kócossá téve a hajamat, de ámulva figyelem a pörgő szélgombolyagot a terem közepén.*
-No látod, csak kérnem kellett, és változott a hőmérséklet. Most viszont kicsit hideg van, nem fázol? *megszólal az első szám, méghozzá egy olyan bandától, amit igen is kedvelek.*
-Na végre, valami hip-hopos beütés. Ha már itt tartunk, milyen zenei stílus áll hozzád a legközelebb?

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 9:28 pm

/Péter/

*Habár idegesen nézelődik, nem találja azt akit keres. Az egyetlen embert, aki beárulhatta, habár nem érti, hogy miért tette, de már megszokta, hogy egyeseknek ez a perverziója.*
-Nem kérdeztem meg tőle.
*Feladva a keresést, inkább megfordul, s dühösen közli a véleményét, hisz megbánta, de ő totál abban a tudatban élt, hogy már szingli, attól függetlenül, hogy az egyedüllét nem tette különösebben boldoggá. A hallottakra kedve lenne elpityeredni, de ő maga is tudja, hogy jogos, s különben sem szerezné meg ezt az örömet a másiknak, így csak dacosan néz rá.*
-Szuverén jogod.
*Nagy dühösen el is indulna egy kis alkoholért, de persze nem ő lenne, h nem esne hasra. Idegesen pillant a felé nyújtott kézre, s először megfordul a fejben,hogy rávág eget és felkel egyedül, de égül elfogadja, s felkászálódik, majd továbbra is tajtékozva néz a másikra.*
-Berúgtam, füveztem és d*gtam valakivel, boldog vagy? Egyáltalán milyen levélről beszélsz?
*nem áll szándékában közölni, hogy ki is volt az, mert fogalma sincs,hogy Péter csinálna e vele valamit, de kinézi belőle. S Connor bizony nem hibás azért, mert a lánynak épp olyanja volt. Ő csak kapott az alkalmon. Felesleges lenne őt bántani ezért.*

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 9:29 pm

//Sophia//

- Ja, igen. De ez most picit bonyolultabb egy miértnél. * rázom meg fejem, s bár érzem, hogy jót akar, nekem most még sem igazán erre van szükségem. Enyhe szédelgés is elfog eközben, ami lehet, hogy csak az alkoholtól van, bár az az egy pohár pezsgő nem hiszem, hogy ennyire bánthatja gyomrom, főleg úgy, hogy még ettem is eleget, mielőtt lejöttem ide. *
- Mint mindenki. * mosolyodom el, s próbálok nem arra az iszonyatos hányingerre gondolni, amit újra érzek, s hasonlóan durván rosszul is kezdem érezni magam, mint Rítusmágián. Egy pillanatra mintha megtántorodnék, de szerencsére egy épp felém igyekvő nagyobb, erősebb fuvallat nem hagyja, hogy elessek, de azért megkapaszkodom Sophia karjában, remélhetőleg nem ijed meg a leányzó, hogy megszorítom azt. *
- Bocsi, én.. nem érzem túl jól magam.. nem tudom, mi lehet ez. * nyögöm egyre sápadtabban, s meg sem hallom már, mit mond, ahogy a teremben lévő alakok is egyre homályosabbak, s a zene sem éles már fülemben, hol halkul, hol erősödik, s mintha torzabb is lenne picit. *
- Ne haragudj, de.. én azt hiszem.. most megyek. * kapaszkodom még azért belé kis ideig, mélyeket lélegezve próbálom kitisztítani agyam, s elhessegetni a rosszullét gondolatát, hátha így könnyebb lesz feltántorognom a Nyugati főtoronyig. *
- Remélem még találkozunk.. további jó.. bálozást, Sophia. * nyögöm még, csillogó szemekkel, majd egy nagy levegővétel után engedem el karját, s támolygok az ajtóig. Ott a falnak tőlve újabb pár perc következik, amíg össze nem szedem magam, s ha ez nagyjából sikerül is, kilépek a teremből, nekem mára elég a bálozásból, biztosan csak valami rosszat ettem és elronthattam a gyomrom.. nehezen, de sikerül feljutnom több pihenőt tartva út közben, s mire felérek, a rosszullét is enyhül, de az biztos, hogy alvásra van szükségem, tehát amennyire csak lehet, egy gyors átöltözés után ágyba is bújok, hogy kipihenhessem ezt a szörnyűséget. *

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 9:32 pm

/Lucas valaminek azért történnie kell /

*A táncolás remekül indul, de természetesen nem bírok magammal így ez is megszakad, de hát, na. Nem csak az én hibám, már ha ez hiba. Ő kérdezett én meg válaszoltam viselje a következményeit. Persze most nem Lucasra haragszok, hanem magamra. Simán kitérhettem volna a válasz elől, de én persze egyből egyenes utat adtam gondolataimnak. *
- Eléggé. *Nem is tudom mire számítottam. Azt vártam, hogy majd a karjaiba zár vagy mi a szösz? Tudhatnám, hogy Lucas nem ilyen nem jellemző rá, hogy az érzelmekről beszél. Mivel a terem és a zene is váltott így inkább elmegyünk inni egyet. Most ez erős italok vannak a szeren, mire én kiválasztok magamnak egy jagert, amit le is húzok.*
- Hát Aaron azt hiszem ezt egy kicsit elszúrtam. *Guggolok le a cica mellé.* - Én csak őszinte voltam, elmondtam, ami szerintem nyílvánvaló volt, de egy picit nagyon váratlanul érte. Szerintem tudod, mire gondolok. *Remélhetőleg a cica veszi az adást, vagy ha nem leszűri gazdája viselkedéséből. Közben a fa eltűnik és helyette lélegzet elállító hurrikán veszi át a helyét. A szél bele kap a szoknyám fodraiba, ami most arrébb libben felfedve ezzel formás combjaimat. Felegyenesedek és megigazítom a ruhám, majd a tölcsérbe nyúlok valami italért. Könnyed üdítőt akartam, de helyette whisky-kólát kapok, ami nem nagy gond, mert így is lassan elszürcsölöm.*

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 9:33 pm

//Tak//

*Tényleg hathatott már az az ital, mert tudat alatt is olyasmit mondok, amit talán nem kéne, de ahogy a srác visszakérdez, úgy pislogok párat, majd pirulok is bele előző szavaimba.*
- Izé én... szóval... *fordítom el fejem is kissé, hiszen én magam se vagyok vak, meglátom azt, ami szép, de amikor még be is feszít és valami macsónak mutatja magát, most már muszáj nevetnem és még tapsikolok is párat mindehhez, hiszen igazán vicces ez az összkép.*
- Jól belevéstem, ne félj! *bólintok rá egy hatalmasat, majd amikor meghallom, hogy ő éhes, én inkább ital után indulok, így nemsokára vissza is térek hozzá, át is eadva neki a narancsosat és akár csak ő, én magam is gyorsan iszom, kiélvezve ezeket a fuvallatokat is, melyek most segítenek egy kissé, hogy ne érezzem olyan nagyon meg mindezt.*
- Uhh... azt hiszem, picit szédülgök. *jelentem ki a helyemen ücsörögve, de amikor hirtelen elém guggol, csak meglepetten pillantok rá, úgy figyelve meg aranyos arcát.*
- Szerintem még lesz...*jelentem ki magabiztosan, de el is hallgatok, ahogy tovább mesél, hogy ő menni szeretne. Körbenézek és ahogy figyelem, mindenkinek akadt társasága, tehát hogyha nem akarok egyedül maradni, akkor nekem is mennem kéne, bár egy keringőre még befutottam volna. *
- Hát, én maradnék még, de ha annyira menni szeretnél, akkor persze, veled megyek. Amúgy is, jól éreztem magam, ha te nem jössz, minden bizonnyal megöl az unalom. *kelek fel lassan, majd ha ezt Tak is megteszi, akkor bele is karolok a fiúba, hogy együtt hagyhassuk magunk mögött a nagytermet és a többi bálozót, így indulva meg a nagyterem felé.*
- Tényleg főzöl majd valamit? *pillantok fel rá, picit hozzá is bújva, de mindez tudat alatt van, valahogy könnyebb így menni, ő meg úgy is annyira erős...*

Tárgy: Re: Nagyterem, étkező 2011-07-30, 9:36 pm

//Dora//

*Rockosabb szene van, amire hamar átállnak Dorával, miközben iszogatnak is egy kicsit, ami lassan Alinox fejébe száll.*
- Hát, volt idő, mikor táncoltam is. Közel áll a szívemhez ez a stílus. Remélem hasonló zene lesz a levegő elemnél. *fejti ki véleményét, majd afelől érdeklődik, hogy miért pont a földet választotta elemnek a másik. Kicsit meglepődik a válaszon, és normális esetben talán elszörnyedne, de kicsit spiccesen már más a helyzet. Nem ivott olyan rengeteget, de épp annyit, hogy a gondolkodásmódja lazább legyen.*
- Pontosan, ez a helyes kifejezés rám.* bólint, és kortyol egy kicsit a vörös borából, mert szája kicsit kiszáradt a tánctól.
- Hát, vidám vagyok, nyitott mindenre, és a toxikológiát is szeretem, ezért illek szerintem az Exortusba.* mondja, majd hamarosan újra változik a díszlet, jön Alinox eleme, a szél. Mikor meghallja a zenét, felugrik örömében, hiszen pop, és hip-hop a stílus. Rögtön megy is a parkettre, és már táncol is. Nem felejtette el a régi lépéseket, ezért mosolyogva ropja, remélve, hogy Dora is csatlakozik hozzá. Mikor kicsit elfáradt, a hurrikánhoz lép, ami egykor fa volt, és próbál levenni egy pohár italt. A kezébe is akad egy, és belekortyol.*
- Hmm vodka-narancs. Imádom.* mondja társalgópartnerének.*
- Amilyen unalmasnak indult az este, olyan fantasztikus a vége, nincs igazam? *kérdezi, és reméli, hogy nem tekint rá Dora buggyantként. Ivott, kedvenc zenestílusa szól, és nagyon jól érzi magát.*