Hangszerek barlangja

Tárgy: Hangszerek barlangja 2009-12-30, 11:31 pm

Ez a terem a hangszereké. Az ide betérő diák mindenféle hangszert megtalál itt, amit csak szeretne. Ebből adódóan nem nevezhető éppen kicsinek a helyiség. A művészlelkek tanyája tehát ez a hely, szóval ha kellő inspirációt érzel magadban egy kis zenélésre, akkor ne habozz, térj be a Hangszerek barlangjába és add át magad a zene hatalmának.

//Leírás: Josh Barker//

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2009-12-30, 11:44 pm

*Egy 178 centi magas, barna hajú, kék szemű, szemüveges fiatalember lép be a terembe és körbepillant. Fehér inget, fekete farmert és bakancsot visel, nyaka köré pedig ismeretlen okokból egy vörös sálat kötött. Apró mosoly játszik ajkai szélén, mikor megpillant egy méretes, ódivatú zongorát. Leül elé, és felhajtja a billentyűket védő fát, majd leüt párat. A hangszer gyönyörű hangon szólal meg, ami elszélesíti Ezekiel mosolyát. Ujjai egyből különös táncba kezdenek, s búskomor dallamot csalnak elő a billentyűkből. Bluest játszik. A dallam eleinte lassú, ám kezd felgyorsulni, végül már leginkább egy bárba illene, ám búskomorságából mit sem vesztett.*

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2009-12-30, 11:54 pm

*A mai nap a hófehér, albino leányzó az első emelet folyosóit rója, de most céltalanul. Igazából ő maga se tudja, hogy miért is jött ma éppen erre, de most még is itt van. Ruházata egyszerű, a tőle megszokott, teljesen fekete. Nadrág, kötött, garbós pulcsi és lábain pedig bakancs található. Ez a feketeség még jobban kihangsúlyozza hófehér bőrét és fehér hajtincseit és egyben még félelmetesebbnek is tűnhet így a lány, hiszen a szemei se hétköznapiak, piros színűek, akár egy démoné. Már egyszer megkapta, hogy a sötétben milyen ijesztő, de ez különösebbképpen nem érdekli a lányt.
Na de a lényeg, hogy most egyedül és teljes nyugodtsággal halad a folyosón, egészen addig, amíg meg nem hallja, hogy valahonnan zene szól. Előre tekint, majd egy ajtót pillant meg, így megindul felé, majd előtte egy rövid időre megáll és lassan, nagyon lassan nyit be. Nem akar senkit se zavarni, de nagyon kíváncsi, hogy vajon kitől származhat ez a zene. Így hát amikor benyit, csak megáll az ajtóban, majd ekkor veszi észre, hogy egy fiú, akit eddig még soha nem látott az iskolában ül egy zongora előtt és bizony tőle származik ez a nagyszerű dallam.
Nem sétál beljebb, továbbra is az ajtóban marad, majd amikor a zenének vége, akkor tapsol párat és hófehér ajkai mosolyra húzódik. *
- Csodálatos játszol. *jegyzi meg halkan, majd kipillant a folyosóra és utána néz ismét a fiúra. *
- Öhm, nem akartalak megzavarni, ne haragúdj, tehát ha gond, hogy hallgatom a játékod, akkor lelépek ám. *jegyzi meg és keze ismét a kilincsen van, hogy ha esetleg tényleg rosszkor lenne itt, akkor ő távozik, nem kell neki kétszer mondani. *

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2009-12-31, 12:05 am

*Amikor befejezi a játékot, épp felemelné a kezét, hogy belekezdjen valami másba, meghallja a tapsot és a mondatot. Ijedten fordul hátra, és megpillantja a furcsa lányt. Csak egy másodpercig bámulja, majd megszólal.*
- Nem, nem, maradj csak... Semmi gond, akár ide is jöhetsz nyugodtan... Húzz ide egy széket...
*Mondja, majd észhez kap, és hirtelen attitűdváltáson megy át.*
- Persze csak ha nem zavarsz meg.
*Mondja hirtelen, majd megrázza a fejét.*
~Nekem ez nem megy most... ~
*Gondolja, majd újra a lányra néz.*
- Nyugi, csak vicceltem, gyere nyugodtan.
*Ezzel ő maga húz oda egy széket, úgy, hogy a lány le tudjon ülni mellé, ha akar, de ne zavarja mozgásban Ezekielt, hisz elég messzire kell nyúlnia néha... Ha esetleg a lány végül úgy dönt, hogy közelebb megy, a fiatalember feláll, és kezet nyújt felé.*
- Ezekiel Opus...
~Shikyo most biztos büszke lenne rám...~

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2009-12-31, 12:11 am

*Miután a zene elhallgat, tapsolni kezd, de persze nem túl halkan és ezzel úgy néz ki, hogy kissé meglepi a fiút, aki pár másodpercig csak figyeli őt, majd végül megszólal és kijelenti, hogy nem zavar. Így a lány csak bólint, majd becsukja maga mögött az ajtót és már indul is a fiú irányába. *
- Rendben és ne aggódj, nem állt szándékomban zavarni. Szeretem a zongora hangját, bár én magam sajnos nem értek hozzá. *húzza el kicsit a száját, majd már látja is, hogy a fiú közelebb húzott egy széket, ami minden bizonnyal neki lett szánva, ki másnak. Majd amikor Ezekiel feláll és kezet nyújt a lánynak, a hófehér kéz a fiúéba kerül, majd egy aprót biccent is mellé. *
- Én Mordana Liward vagyok, Exortusos diák és örülök, hogy megismerhetlek Ezekiel. *mondja egy kedves mosollyal, majd le is ül a székre, ami oda lett készítve. Egyik lábát átveti a másikon, majd kíváncsian pillant a fiúra. *
- Mennyire tudsz jól játszani? *kezdi egy egyszerű kérdéssel, majd pár másodperc után hozzáteszi. * - Esetleg játszanál nekem valami szomorkásabb, de még is magával ragadó számot? *érdeklődik egy kicsit és persze ha nem a válasz, akkor se fog elszomorodni, csupán csak kérdezett, hát ha, veszítenivalója úgy sincs. *

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2009-12-31, 12:20 am

*Ezekiel nem válaszol, csak elmosolyodik, és újra a zongora felé fordul. Ujjai most lassan vándorolnak billentyűről billentyűre, mosolya lehervad, arcán győzedelmeskedik egy szomorú, szinte fájdalmas arckifejezés. A dallam olyan keserű, hogy bárki hallaná, valószínűleg szíve megremegne a fájdalomtól, ami Ezekiel szívéből ered. A dallam fájdalmassága kitölt mindent, átjárja a levegőt, a tárgyakat, a lelket.
A fiú szeme sarkában mintha valami megcsillanna. Ujjai mintha remegnének. S minden bizonyosságot nyer, mikor alsó ajka is remegni kezd. A dallam szívhez szólóan száll, mígnem végül nyugvóhelyet talál az utolsó lenyomott billentyűn.
Ezekiel torkából hatalmas sóhaj tör fel, majd a lányra néz.*
- Remélem tetszett... Ennél többet sajnos nem tudok adni... Bocsáss meg érte, ha nem lett volna elég jó...
*Mondja halkan, remegő hangon.*

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2009-12-31, 12:30 am

*A fiú lassan játékba kezd és ezzel nem is folytatja tovább a bemutatkozást és nem is szól mást, még a kérdésre se, hanem elkezd játszani. Eleinte igen lassan, majd végül minden beleéléssel és bizony olyat játszik, amilyenre a lány kérte. Szomorút és fájdalommal átjárt zenét, melyet a lány is érzékel, aki folyamatosan a srác kezeit figyeli, de néha tekintete átvándorol Ezekiel arcára is, amin látja a keserűséget, a szomorúságot, a fájdalmat. *
~ Biztos egy régi emlék… lehet, hogy nem kellett volna ezt a zenét kérnem. ~ *fut át a gondolat az agyán, majd a sóhaj után a fiú rá néz és végül mondd pár szót, aminek hallatán a lány keze a srác vállára vándorol és gyengéden végigsimít rajta, minden hátsó szándék nélkül, csupán csak emberi gesztusból. *
- Igen, nagyon tetszett és nincs miért megbocsátanom. De úgy látom, hogy téged rosszul érintett, úgy hogy ez esetben én kérek elnézést tőled, hogy ilyen számot kértem. *lassan elereszti a srácot, majd szemeit kissé lesüti, így most ismét a billentyűket figyeli. Nem kérdez rá, hogy mi volt az az emlék, ami a fiúnak ennyire rossz volt, hiszen tisztában van vele, hogy semmi köze sincs hozzá. Így hát továbbra is csendben marad, hiszen ő szereti a csöndet is, na meg nem ismeri még a srácot, így nem igazán tudja, hogy mit mondhatna. Majd ha Ezekiel úgy érzi, hogy beszélgetne vagy játszana még, akkor úgy is meg fog szólalni. *

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2009-12-31, 12:36 am

- Igazából nem érintett annyira mélyen... *Mondja, és a lány felé fordul a széken.*
- A legtöbb zenész emlékek alapján játszik, vannak, akik viszont csak magát az érzelmet idézik fel. Persze, rengeteg fájdalmas emlék lakozik minden szívben, de a zene nem emlékekből épül fel. Ismerem milyen fájdalomban lenni, így fel tudom idézni magát az érzést, minden háttér nélkül. És... Fogalmazhatunk úgy, hogy az érzés életre kel a zenén keresztül. Ha vidám dallamot kértél volna, a boldogságra emlékeztem volna...
*Mondja, és elmosolyodik. Már nyoma sincs arcán, tartásán a korábbi fájdalomnak. A mosolya nem nagy, őszinte vigyor, inkább félénk apró somoly, mely jelzi, hogy a fiú nem tud mit kezdeni a helyzettel. Igazából azt várja, hogy a lány kezdjen valamit, hisz ő nem túl jó a beszélgetésekben.*
~Biztos van olyan témája, amiről szívesen csevegne...~

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2009-12-31, 12:45 am

*A fiú lassan felé fordul, majd rövid monológba kezd a zenéről és az érzelmekből, hogy ő hogy is éli meg az ilyen dolgokat. Ezt Mordana nem is sejtette, így kissé meglepődik a hallott szavakon, majd végül bólint. *
- Így már értem. Máskor akkor vidámabb számot kérek. *mondja neki egy apró mosollyal, majd a zongora után ismét visszapillant a srácra. *
- Egyébként te még új diák vagy? Eddig még nem láttalak a suliban és mivel még nem vagyunk sokan, így szinte már mindenkivel találkoztam. *gondolkodik el egy kicsit, de persze azért mindenkit még ő se látott, de azért igyekszik megismerkedni mindenkivel. *
- Egyébként nem lenne kedved egy kis sétához valamerre? Esetleg lenézhetnénk Seol szigetére vagy Mystralba… *elég régóta sétálgat már a kastélyban és most jót tenne neki egy kis friss levegő és ezért is veti most fel ezt az ötletet a fiúnak, hát ha tetszik neki is és ha valóban új diák, akkor még nem túl valószínű, hogy járt már a szigeten. *
- De persze ha maradnál, itt is maradhatunk. *teszi még hozzá és egyenlőre még nem kérdez többet a sráctól, hiszen nem siet sehova és nem akarja azonnal letámadni Ezekielt a kérdéseivel. *

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2009-12-31, 12:50 am

- Őszinte leszek, később szeretnék valakit megkeresni itt a kastélyban... Szóval egyelőre maradjunk itt, de ígérem, máskor akár egy egész napot is szívesen sétálnék veled...
*Mondja mosolyogva, majd feláll.*
- Viszont itt a kastélyban egy séta nem árthat... Mit szólsz? Persze csak ha nem döntesz úgy, hogy a kastély most nem jó számodra. Megértem, ha ki szeretnél menni, de nekem mindenképp beszélnem kell ma egy ismerősömmel.
*Ezzel kezét a lány felé nyújtja, hogy udvariasan felsegítse, ha esetleg Mordana úgy dönt, hogy vele tart.*
~Aranyos lány. Úgy tűnik be kell költöznöm ebbe a szobába, itt nem jött elő belőlem a támadó hajlam... Itt olyan nyugodt minden...~
*Gondolja, és be kell vallja, mióta ide bejött, nem érzi úgy, hogy bárkinek is meg kellene felelnie. Mint egy menedék a saját sötét gondolatai elől.*

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2009-12-31, 1:00 am

*A fiú szavaira elmosolyodik, majd bólint. *
- Így már értem, természetesen maradhatunk itt is, de egy séta jól esne. *mondja és a további szavak hallatán kissé meglepődik. Egy egész napot az ő társaságában eltölteni nem mindenkinek olyan jó, bár Mordreddel el tudná képzelni. Hírtelen eszébe jut, hogy milyen rég nem látta már a srácot, így hát halkan sóhajt egyet, majd utána újból a fiú szemeibe néz. *
- Akkor menjünk itt valamerre… de ne tőlem kérdezd, hogy merre, oké? *kérdi és a felé nyújtott kézre pillant, majd végül elfogadja és lassan felkel és a srácra pillant. *
- Mert az igazat megvallva még én se voltam itt túl sok helyen. Szóval képes vagyok eltévedni, be kell ismernem. *elereszti a srác kezét, majd az ajtó felé sétál és lassan kinyitja azt, majd ha Ezekiel is vele tart, akkor kilép és végignéz a hosszú folyosón. *
- Merre szeretnél menni? *kérdi miközben kisétál a teremből és még mindig a folyosót nézegeti. *

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2009-12-31, 1:11 am

*Ezekiel odasétál az ajtóhoz, megáll Mordana mellett, és ránéz.*
- Tudod... Te felettébb kedves vagy...
*Mondja, majd odaáll az ajtó mellé. Kicsit megdönti felső testét előre, jobb kézzel az ajtót fogja, balját maga elé tartja.*
- Hölgyem! Kérem fáradjon előre, öné az elsőbbség... A magam fajta földi halandók csak ön után léphetnek ki a folyosóra!
~Ez vajon honnan jöhetett? Mindegy, remélem örülni fog neki...~
*Majd ha Mordana kisétált, követi őt maga is, ám az ajtóban megtorpan. Kis ideig még nézi a zongorát, majd gondolatban már a viszontlátás örömeit taglalja, és kisiet a folyosóra.*

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2009-12-31, 8:07 pm

*Egy vörös hajú lány nyit be óvatosan, s mikor körbenéz, felragyognak smaragdszín szemei. Szinte azt kívánja, bárcsak 100 szeme lenne hogy mindent azonnal láthasson. Végül mégis egy hangszeren állapodik meg csillogó tekintete, azon a bizonyos, kissé ódivatú zongorán, melyen nemrég már játszott valaki. Mégis, most finoman újra felhajtja a fedelét, s először csak óvatosan érinti a fehér s fekete billentyűk szabályos sorát, épp csak lágy dallamot kicsalva a hangszerből. Végül aztán megjön a bátorsága, s a hangja is, csendesen dúdolja magában a lendületes és vidám dallamot mely most az eszébe ötlött. Vörös haja finoman hullik a szemei elé, de még ez sem zavarja. Csak játszik. Amúgy fekete sportcipő, kék farmer és egy fekete poló van rajta, piros Vampire felirattal ^^*

https://www.youtube.com/watch?v=_mVW8tgGY_w

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2009-12-31, 8:15 pm

*A kései órán kellemesen sétálgat a maga farmerdzsekijében, meg farmernadrágjában és zöld pólójában, valamint az egyszerű edzőcipőben. Helyi utcakölyök, semmi nemesség nincs benne, csak a tartása, és a járása, amivel közlekedik. Amikor meghallja, hogy valaki zongorázik, akkor érdeklődve sétál tovább arra. Nem, nem tévedt el, egy cseppet sem. Xan lelkesen szedi a lábait mellette, miközben hevesen szimatolgat, és furcsa, hernyó-szerű mozgással sprintel végig a folyosón. Jacob felgyorsítja a lépteit, majd megáll az ajtóba, ami halkan kinyit, óvatosan benyom, odabent pedig körülnéz. Amikor megpillantja a vöröshajú lányt, halványan elmosolyodik. Leguggol, felveszi a görényt, aki egyből a nyaka köré tekeredik, a vállain nyugszik meg, és onnan figyelgeti, mire készül a fiú. Beletúr vörös hajába, és halkan beteszi maga mögött az ajtót, majd csak megáll, és vár. A hangszerek nem kötik le annyira, a zongorista inkább.*

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2009-12-31, 8:23 pm

*Halkan csak-csak elhal a zene az ujjai nyomán s finoman fejsóhajt, ahogy végigcsúsztatja vékony ujjait a billentyűkön, megszólaltatva egyszer az összeset, majd halkan elneveti magát, saját magán. Kb az óvodások csinálnak ilyesmiket, de hát... valaki nem mindig nő fel teljesen. Ekkor finom szimatolós, szöszmötölős hangot hall, azaz, a görényt, így kicsit ijedten fordul az ajtó fele. Észre sem vette, hogy a jövevény bejött, és becsukta maga után az ajtót.*Oh... Jacob!*Hebegi s kicsit elvörösödik de azért mosolyog.* Mi járatban erre fele? Nem ülsz ide?*Mutat maga mellé, hiszen jó nagy széket raktak a zongora elé, ha esetleg valakik négykezeset játszanának. Látszik, hogy márj obb bőrben van a lány az arca sem olyan kialvatlan, újra a régi fény csillog a hölgy szemeiben. Úgy tűnik, Jaket nem viselte meg annyira ez az óceánmélyi kaland, bár a lány is inkább többet töprengett rajta, mint rettegett, az csupán az első sokk volt, szerencsére.*

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2009-12-31, 8:42 pm

*Amikor a lány észreveszi, akkor halk mosollyal int neki.* -Nem, semmi ilyesmit nem terveztem. Nem akarok maradni, csak beugrottam. Éppen Mystrallba tartok. Cat mondta, hogy van ott egy erdőség, és ott van egy jó kis tisztás, amin lehet rendesen repülni. Oda tartok, hogy azt a helyet megnézzem. Úgyhogy, csak beköszöntem. Hacsak persze nincs kedved velem jönni. Seprű nincs nálam. *teszi még hozzá egy halvány mosollyal, miközben továbbra is az ajtóban támaszkodik kényelmesen, könnyedén, egy lépést sem menve közelebb a lányhoz. A vadászgörény halkan szuszog a vállain. Egy emlékfoszlány cseppet sem tudja megríkatni annyira. Hiszen, csak átkuszálták az emlékek szálait, de a fiú úgy vélte, emlékbe nem lehet belehalni. Aztán pedig csak a víz jött, azt pedig egyszer úgyis le kell győznie. Nem az a nagyon agyalós-visszatekintős fajta.*

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2009-12-31, 8:46 pm

Repülni?*Egy pillanatra rémület suhan át az arcán de mikor a fiú kijelenti hogy seprű mentes, megkönnyebbül. Fel is kel, s magára kanyarítja farmerdzsekijét, ami ott volt mellette a széken. Zsebéből kilóg egy pillanatra mahagóni pálcája. * Ilyenkor? Végülis...*Gondolkodik el, s odasétál Jake mellé.* Onnan szépek a csillagok. Vagy ha nem látszik, majd csinálunk mi, mégiscsak ma van szilveszter, ilyenkor tűzijáték dívik, vagy nem?*Mosolyog, majd elindulnak lefele. Most nem bál van, így önszántából nem mer belekarolni a fiúba hanem csak sétál mellette.* Ja, a révésztől ne félj. Ma szélcsend van, még a víz sem hullámzik.*Mondja egy bíztató mosollyal. Szóval, irány a tisztás az erdőben.*

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2010-01-01, 7:41 pm

-Tökéletesen megfelel.*válaszol mosolyogva, amint megáll az ajtó előtt, aztán belép és ámuldozva néz szét. Itt egyszer aztán minden van, ami hangszer, ás természetesen zongora is. Letelepedik az elé, de még nem nyúl hozzá, csak nézi egy darabig, aztán a fiúra pillant.*
-Te játszol hangszeren?*kérdezi kíváncsian nézve Ezire, aztán a billentyűkre pillant.*
-Huh, de rég nem játszottam...*mondja egy apró sóhajjal, aztán lenyom egy billentyűt, majd még egyet... és megáll. Még nem tudja, mit is játsszon, vagy végül is merjen-e játszani. Csak nekifog egy dallamnak, mindig is szerette a Für Elise-t, így abból egy rész lenne ez, de végére egy hang mintha nem illene.*
-Umm... igazán jól sose ment. *ismét nekifog, de ugyancsak rossz hangot talál el. Újabb sóhaj, és egyelőre abbahagyja.*
-Hát... ez most nem igazán jön össze.*jegyzi meg kissé letörten.*

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2010-01-01, 7:48 pm

*Ezi nem válaszol a lány kérdésére, főleg, hogy Shi a kérdés után egyből a zongorára néz. Míg Shikyo nem figyel, a fiú leül egy másik zongorához. Mikor a lány elkeseredetten felsóhajt, Ezi megszólal.*
- Soha nem szabad feladni...
*Ezzel elkezd játszani azon a zongorán, aminél ül.*
//https://www.youtube.com/watch?v=-ZJDNSp1QJA//
*Ezekiel közben kedvesen néz Shire, teljes átéléssel játszik, látható, hogy szíve, lelke, egész lénye eggyé válik a számmal, melyet megszólaltat az öreg zongorán.. A dal nem hosszú. Ezekiel a végén megfordul a széken, és a lányra pillant.*
- Hát... Játszogatok a zongorán... Sajnos nem vagyok olyan jó, mint szeretnék... Ugyanez igaz a gitárra és a szaxofonra is... Az utolsó kettőben rosszabbul játszom, mint zongorán... Sokkal rosszabbul...
*Pillanatra elszomorodik.*
- De te mit szólsz? Szerinted hogy játszom?

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2010-01-01, 8:11 pm

*Egyelőre abbahagyja, aminek nekifogott, és tekintete a fiút keresi, majd rászegeződik, és csak hallgatja a felcsendülő dallamot, ami most betölti az egész termet, és őt is igazán meghatja. Csak némán figyeli a fiú mozdulatait nagy csillogó szemekkel, majd amikor a dallam véget ér, akkor feláll, és odasétál, majd megáll a fiú mögött és átkarolja a nyakát. *
-Ez gyönyörű volt... *válaszol mosolyogva a kérdésre, és kissé előre is hajol, hogy puszit nyomhasson Ezi arcára, aztán elgondolkodva pillant rá.*
-Esetleg nem akarsz tanítani engem? *kérdezi, és igazán édesen pislog most a fiúra, kellemest a hasznossal egybe lehetne vonni. ^^*

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2010-01-01, 8:15 pm

- Hát... Meg lehet próbálni, de csak hogy tudd... Hogy én legyek a tanárod, igen magas árat kérek...
*Mondja Ezi játékos mosollyal.*
- Mit lennél hajlandó fizetni azért, hogy tőlem tanulj zongorázni? Előre is szólok, még nem tanítottam senkit semmire, így hát lehet nem fog olyan gördülékenyen menni, de biztos gyorsan fogsz tanulni...
*Ezzel feláll, és átöleli a lányt.*
- Szóval? Milyen árra lennél hajlandó?
*Közben játékosan puszit nyom a lány homlokára, majd arcára, és végül nyakára. Míg a válaszra vár, ajkaival simogatja Shikyo nyakát.*

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2010-01-01, 8:31 pm

-Hm... azt hiszem, az megéri, ha cserébe te lehetsz a tanárom.*huncut mosoly jelenik meg az arcán, ahogy a fiúra néz, aztán kissé elgondolkodik. Mit is adhatna, jó kérdés.*
-Hogy mire lennék hajlandó? *yeszi fel a kérdést inkább magának, majd kissé hátrafeszíti a nyakát, amikor a fiú megcsókolja. Lehunyja szemeit, és ajkába harap egy kicsit, érzékeny pontra tapintott nála most Ezi. De azért akermennyire is érzékeny az a pont, kisebb-nagyobb sikerrel gondolkodni is próbál. *
-Nem is tudom... én elég nagy ár vagyok azzal a ténnyel együtt, hogy kezdek beléd szeretni? *csábos pillantást küld a fiú felé, és elmosolyodik.*
-Vagy gondolkodjak valami másban?*kérdezi a biztonság kevéért, talán valami egyebet is kigondolhat még, elvégre talán már most is a fiúé, csak kissé keveset van vele egyelőre még. ^^*

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2010-01-01, 8:36 pm

- Hmm... Egész jó alkusz vagy, mit ne mondjak...
*Mondja a fiú játékosan, miközben tovább csókolgatja a lány nyakát. Kezeivel a lány hátát simogatja.*
- Mit tudnál felajánlani még? Csak érdeklődésképp kérdem...
*Kérdi, és gyengéden beleharap a lány nyakába.*
- Bár valljuk be... Nálad nagyobb kincset nem tudnék elképzelni... De mégis... Lehet, hogy te tudsz olyasmit, amit én nem...
*Ezzel visszaül a székre, az ölébe húzza a lányt, de tovább ostromolja Shi nyakát csókjaival és gyengéd harapásaival.*

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2010-01-01, 9:05 pm

-Milyen kíváncsi vagy... *mosolyodik el, bár egyelőre nem folytatja ajánlattal is, hanem picit felnyög, amikor a fiú ismét a nyakát veszi célba. Szó, mi szó, élvezi. ^^*
-Lássuk, mit is tudok. *közben engedi, hogy a fiú az ölébe húzza, majd ismét lehunyja szemeit és hátrafeszül a nyaka, így kissé nehezebben is beszél, de próbál gondolkodni és felsorolni, amit még tud, majd kiderül, mi is jó még esetleg.*
-Hát... tudok csókolni... szerinted... tudok átkozni is... kicsit rajzolni... tudok japánul... meg...*egy apró sóhak közben, aztán prbálja folytatni.*
-Hm... ikebanát készíteni... kardforgatni... és azt.. azt hiszem ennyi... *újabb sóhaj, majd lassan kinyitja a szemeit, és a fiúra bámul, ujjait belefúrva a hajába.*
-Valami van, ami érdekelne?*kérdezi rögtön egy halvány mosollyal, és kissé kipirult arccal, ami az eltelt perceknek, és a fiú eddig folytatott tevékenységének köszönhető.*

Tárgy: Re: Hangszerek barlangja 2010-01-01, 9:11 pm

- Minden érdekel, ami te vagy...
*Mondja a fiú, folytatva a csókokat, majd lejjebb csúsztatja ajkait a lány vállára. Kezei szorosabban fonódnak a lány dereka köré. Egy darabig folytatja a csókok, gyengéd harapások áradatát, majd a lány szemébe néz.*
- Igazából... Azon gondolkodom, hogy mert velem vagy, én tartozom neked...
*Mondja mosolyogva a fiú.*
- Szóval... A tanításon kívül mivel kárpótolhatom még csodás ajándékod? Tudok átkozni, értek az anatómiához egy kicsit, ijesztő történeteim vannak, tudok zongorázni, vívni karddal vagy tőrrel, lőni nyílpuskával, értek a mérgekhez, jól tudok úszni, szeretek lovagolni... Sajnos csak ennyi... Nem érek túl sokat... Mint azt láthatod...
*Mondja, és várakozón néz a lányra. Ajkai körül kedves mosoly ül.*