Alagsori folyosó

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2011-09-27, 12:14 am

*Nem érzem úgy, hogy méltó harc volt mindez, nagyon nem... Így hát ezt a szemébe is vágom, tudja csak meg, hogy mit gondolok, hogy mit érzek és bizony most meg lettem bántva, nem is kicsit, tehát szerintem nem ő nyert, ez nem volt teljes győzelem, az másmilyen és egyszer nagyon szívesen meg is mutatom neki, hogy milyen.*
- Most más volt a helyzet Cain és én nem tekintem annak. Majd ha egyszer akarod, kiállok veled, az lesz igazi! *villannak meg szép szemeim is, majd amikor hallom, hogy hirtelen mégis csak igényt tartana a társaságomra, ezek után, hogy így megalázott és elhordott mindennek, valahogy minden másra vágyom, csak az ő társaságára nem, főleg azért, mert valamilyen szinten még tartok is tőle, tehát meg is fordulok, hogy szépen magára hagyjam, de ahogy a vállamhoz ér, igen hirtelen fordulok meg és kapom le kezét magamról és picit ki is fordítom, mivel a közelharcban sem vagyok rossz.*
- Ne... érj... hozzám! *tagolom igen csak jól érthetően a szavakat, miután el is eresztem, majd úgy lépek ismét el tőle, én nem vagyok rá kíváncsi és minden másra jobban vágyom, csak az ő érintésére nem, tehát ne szórakozzon velem, mert arra nagyon nem vagyok vevő.*
- Akkor még nem tudhattad, hogy milyen a vérem. *és ha visszagondol, akkor bizony igazam is van. Csak egy ismeretlen lány voltam a számára, semmi több. De ez a nagy vérgyűlölelete se tud szimpatikus lenni, így amikor hallom a továbbiakat, kissé fel is kacagok.*
- Úgy hiszed? Valóban? Akkor tegyél érte, mert én egyenlőre látni se akarlak. További véres estét Mr. Gathassin! *morgom még oda neki és a vért is azért mondom, mert a véremet vette... Na jó, nem túl sokat, de azért megjegyeztem. Tehát nem fogok jópofizni és eszem ágában sincs egy légkörben maradni vele, így sétálok hát el, nem engedve, hogy megállítson, de ha még egyszer meg mer átkozni, akkor a tőrömet találja majd magában.*

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2011-09-27, 12:40 am

*A lány nem érzi jogosnak a győzelmemet felette, de ez már nem az én dolgom, viszont mikor később esedékes párbajlehetőséggel áll elő, csak bólintok egy aprót.*
-Minden bizonnyal lesz még rá alkalmunk. *mindezek után próbálok kicsit javítani helyzetünkön, s elhívom, hogy segítsen megkeresni azt a bizonyos tantermet, de neki esze ágában sincs velem tartani, inkább lelépne. Én viszont úgy döntök, még egy próbát teszek, így a vállánál megfogva állítom meg, viszont arra tényleg nem számítok, hogy elkapja a kezem, s kicsavarja a csuklóm, így a hirtelen ért kellemetlenségtől kissé összébb is görnyedek. Kissé dühösen pillantok a szemeibe, mivel most tényleg semmi rosszat nem akartam, de ez van. Mikor elereszt, meg is mozgatom kezem, hogy minden normálisan visszaálljon. Válasza viszont továbbra is úgy cseng, hogy látni sem akar, bár továbbra is tartom véleményem.*
-Nem tudhattam, ez tény, csak a te reakcióidból szűrtem le egy következtetést. *felelem, majd csak hallgatom, hogy cinikusan áll ahhoz, hogy kettőnk viszonya változhat, s inkább el is búcsúzik, majd lelép.*
-Haslonló jókat! *szólok csak utána, mozdulatlanul állva, míg elhagyja a folyosót, majd ismét megmozgatom csuklóm, s én magam is megindulok.*
~Hát ezt se így terveztem... De hogy lehet olyan hülye, hogy nem vallja be, hogy aranyvérű...~ *merengek el magamban, s egy emelettel lejjebb sétálok, ott folytatva a kutakodást.*

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2011-11-05, 11:02 pm

//Árnymágia- 7.óra//

*Nem tudom, hogy mi a fene történik ma velem, de egyszerűen nem tudok aludni. Eleinte a szobában olvasgatok, majd még egyszer le is tusolok, de nem hagy nyugodni a gondolat, hogy nekem nem itt kell lennem. A zoknimba dugom a pálcámat, így indulok el az iskolában, követve azt az erőt, amely húz egyre mélyebbre a kastélyban. Nem is veszem észre, csak amikor fellobbannak mellettem a fáklyák, hogy az alagsori folyosókra tévedtem. Felvont szemöldökkel haladok tovább, és valahogy olyan érzésem támad, hogy jó helyen járok. Hideg van lent, mert már a pizsamámban sétálgattam le ide: boxerben és topban. Ahogy elhaladok egy elágazás mellett úgy érzem, mintha figyelnének. Hirtelen hátrafordulok, teszek pár lépést, és egy gyors mozdulattal előrántom a pálcámat.*
-Pálca van nálam és nem félek használni!*Kiáltom el magamat vészjóslóan, ami inkább sikeredik remegő hangúra, mint félelmetes, riasztóra. Gyorsan körbefogok, és érzem, hogy valami körülöttem ólálkodik. Úgy pörgök körbe, mintha kutya kergetné a farkát, ami egy kívülállónak nyilván vicces, csak nekem nem poén, hogy nem látom a külső szemlélőt.*
~Ez az… nem látom…~*Ötlik fel bennem egy emlék, amit még spirituális ismereteken hallottam. Inkább gyorsan felkapom a pálcámat, a szemem közé emelem, és mondanám ki a varázsigét, mire szellőt érzek meztelen lábaimnál, és a következő pillanatban már a plafont bámulom. Eleinte nem érzek semmit, de aztán enyhén el kezd fájni a hátam.*
~Na neee. Ez aztán már mindennek a teteje. Ez a szemét lecsal ide, kirántja a lábamat… na most én jövök papuskám.*Döntöm el gyorsan, és rögtön fel is pattanok, a szemeim közé irányítva a pálcát, kimondva a varázsigét.*
-Mortus oculus!*Mondom ki hangosan, ám a következő pillanatban iszonyatosan kezd el égni a szemgolyóm. Távolról hallom magamat, hogy fel is sikítok, majd arra eszmélek, hogy a földön térdepelek, a fejemet szorítva. De most már semmi mást nem látok, csak egy csuklyás alakot. Semmi sem látszik belőle, csak a köpenye. Hirtelen ötlettől vezérelve feltápászkodok, természetesen miután kihevertem a fájdalmakat. Az alak is közelít hozzám, bár most elég távolról néz rám, és mintha vigyorogna is. Én visszavicsorgok rá, miközben mindkét tenyeremet az ég felé fordítom, szorosan összetolva. Elképzelek egy kardot, ami a tenyerembe simul, egy kardot, ami oltalmaz és megvéd.*
-Armorum, armorum, armorum!*Mondom ki annyiszor, ameddig meg nem érzem a hideg markolatot a kezemben. Miután fogást találtam rajta, hátralendítem, és elhajítom. Pont a szellem vagy lidérc mellkasát találom el. Megvárom, ameddig alanyom teljesen köddé foszlik, elég, elmaródik, majd ismét a szemem közé irányítom a pálcámat, nagy sóhajjal.*
~Jöjjön, aminek jönnie kell.~*Gyorsan kimondom a deaktiváló varázsigét a szemem közé irányított pálcával, jön az iszonyatos fájdalom, de ez alakalommal most csak a falnak esek. Onnan könnyen összeszedem magamat, majd egy kicsit szédelegve bár, de visszatántorgok a szobámba, ahol immáron teljesen kifulladva merülök álomba.*

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2011-11-08, 7:22 pm

*Még rengeteg időm van az óráig, de mégse vagyok ám rest időben elindulni, hogy majd a folyosón üssem el az időt és talán Gabriel is hamarabb megérkezik. Persze ebbe soha nem lehetek biztos, de mégis olyan boldog vagyok, hogy bár a bálon összevesztünk, utána olyan szép ajándékokat kaptam, na meg a levél. Kezem hozzá is ér a tőle kapott medálhoz, mely meg is mosolyogtat, de már sétálok is tovább, egészen az alagsorig. Tudom, hogy merre van a terem, tehát eltévedni se fogok ha minden igaz. Amúgy egy fekete hosszú nadrágot viselek, lábaimon kényelmes sportcipőt és felül pedig most egy ezüstös színű pulóver található, nem túl nagy kivágással, de mégis bőrömön látszik a medál szépsége is. Övem szegecselt, akár csak karkötőim, hosszú, barna tincseim pedig most össze vannak fogva. Szemeim körül kevéske, ezüst smink található, tehát így haladok tovább, pálcámmal az övemnél és természetesen kezemben egy mappával is. A terem lehet, hogy már nyitva, de nem akarok most beülni és unatkozni egyedül, szóval csak nekidőlök a falnak, majd a mappámból egy vékony könyvet halászok elő és a fáklya fényénél azt olvasgatom. Na nem regényről van szó, csak egy kis ismeretterjesztő, ami mindig jól jön.*

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2011-11-08, 7:30 pm

* Bár egyelőre még nem kezdődik az óra, viszont most valamiért mégis úgy döntök, hamarabb lemegyek a terembe. Ez lesz az utolsó árnymágia, és azt hiszem, elég ütős is ahhoz, hogy méltó lezárása legyen ez az évnek. Lábaimon most egy bokacsizma díszeleg, melynek nagyon picike sarka is van, tehát ütemes kopogás jelzi, hogy közeledem a terem felé. Alul egy passzos fekete nadrág, felül pedig egy szintén fekete, rövid ujjú blúz díszeleg, melynek nem túl nagy a kivágása, tehát nem egy óriási dekoltázsos felsőről van szó. Vállamon táska, kezemben pálcám és néhány papír, melyek nem titok, a házit rejtik, na meg az adminisztratív dolgokat is szeretem elintézni még időben. Hajam most is összefogva, arcomon pedig a szokásos laza smink, tehát egy kis fekete máz szemeim körül, és nagyjából ennyi. Így sétálok tehát le az alagsorba, s már a folyosón haladok végig, természetesen Nara a nyomomban, ha bármelyik diáknak öngyilkos hajlamai támadnának, legyen, aki besegít a megmentésben. Ahogy így ballagok előre, s már közel járok a teremhez, egy, az órákról ismerősebb alakot pillanthatok meg, méghozzá a fal mellett, egy fáklya fényében olvasva valamit. *
- Szia Vixi! Nem lesz még egy kicsit hamari az érkezés? * üdvözlöm őt mosolyogva, gondolom órára jöhetett, mert ha ki akarná hagyni, minden bizonnyal nem itt olvasgatna gondtalanul, hanem inkább iszkolna minél messzebbre, hogy még véletlenül se találkozzunk össze. *
- Egyébként mi jót olvasol? * lépek oda hozzá érdeklődve, talán jó is lesz, ha beszélgetünk picit, s elvonom figyelmem az óráról cseppet, mert hát most én is izgulok.. pedig kifejezetten nem szoktam, de most mégis ott az a gonosz kis görcs a gyomromban. Nara nóziját a lány térdének bökdösve üdvözli őt, végül pedig el is fekszik közöttünk, nyugisan és aranyosan, mintha csak vigyázna ránk, és ennyi. *

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2011-11-08, 7:38 pm

*Nem számítok társaságra, hiszen ki más lenne rajtam kívül, aki ilyen korai időben a teremhez jön? Hát persze, hogy senki azaz... lépteket hallok nem is túl távolról, így emelem fel szép fejemet a kis jegyzetről, majd már a fáklyák fényénél kirajzolódó alakra vándorolnak barna szemeim és tudatosul bennem, hogy a tanársegéd is most jó korán ide ért.*
- Sziasztok. *mosolyodom el kedvesen, ahogy észreveszem a famulusát is, majd egy pillantás után már ismét a lányt figyelgetem.*
- Meglehet, de unatkoztam, aztán gondoltam lenézek ide, hátha majd összefutok valakivel. *egy huncut kis mosoly is ott táncol helyes pofimon, tehát talán sejtheti a lány, hogy pasi van a dologban. Mondjuk Gabe már hagyott ki pár órát, de én azért még mindig remélem, hogy esetleg itt elkaphatom ma. Ha pedig őt nem, akkor valaki ismerőst, akivel jól kijövök és régen beszéltem.*
- Csak egy kis érdekes olvasmány a rúnákról. Nem vagyok olyan jól jelmágiából, de a rúnajóslásnak nagy története van. Oké, nem vagyok északi lány, de azért érdekelhet. *pillantok rá, de hamar össze is csukom a kicsinyke könyvet, tehát nem leszek bunkó, hogy társaságban is azt olvasgassam, majd ez után azt leengedem magam mellé és a nagymacska felé tekintek, kinek bundáján végig is simítok.*
- Őt hogy-hogy mindig magaddal hozod? *kíváncsiskodok rögtön és eszembe is jut, hogy vajon én majd milyen famulust is teremtek magam mellé. Fogalmam sincs, tehát ideje lenne majd nekiállnom az ötletelésnek.*
- Egyébként izgalmas lesz az óra? *na nem mindha unalmasnak tartanám, csak soha nem lehet tudni, ahogy azt se, hogy minden Ts szereti-e a tantárgya összes tananyagát. Mert én mondjuk bírom az MLI-t, de van olyan lény, amely nem szimpatikus...*

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2011-11-08, 7:48 pm

* Cseppet meglep, hogy Vixit ilyen hamar itt látom, már hogy a terem közelében, de ha már az üdvözlés is megtörtént, én pedig meg is érdeklődöm a dolgot kíváncsi természetem végett, válaszát hallva, és azt a huncut mosolyt látva máris elvigyorodom. Nem vagyok én se hülye sem vak, és főleg mert lányból vagyok, így logikusan eszembe jut egy számunkra nagyon is fontos dolog. *
- Áhá, valakivel. Gondolom meghatározott valakiről van szó, és feltételezem nem engem vártál ilyen hamar. Na mesélj, ki az! * kérdésem közepette szemöldököm is húzogatni kezdem kicsit, ezek szerint talán lehet párja a leányzónak, engem pedig hát érdekel a dolog. * - Boldognak tűnsz. * kockáztatom meg ezt is, fejem oldalra fordítva, fixírozva kicsit a lányt, majd pedig ahogy tekintetem szép medáljára esik, vigyorom mosollyá alakul. *
- Ha még ez is tőle van, akkor talpig úriember. Ez nagyon szép. * nyúlok is a medál felé, amit ha szabad, meg is érintek kicsit, na de az is érdekel ám, mit búj annyira a leányzó itt, ebben a sötét, félhomályos folyosón. A rúnákat hallva csak bólintok egyet, igen, ez meglehetősen érdekes tudományág, anno én is nagyon szerettem ezeket tanulni. *
- Persze, hogy érdekelhet, és amúgy ha valami nem megy, akkor szólhatsz nyugodtan. Szívesen segítek, akár a tavalyi jegyzeteimet is oda tudom adni, de gondolom Varg sem harap, ha ilyesmiről van szó. * ajánlom fel a dolgot, mert tudom, hogy a szintén inflás fiú tartja azt az órát, ismerem is a srácot és kedvelem is személy szerint, így hát alap, hogy nyugodtan merem ajánlani a leányzónak. Nara egy kedves nyávogás-félével köszöni meg a kis simogatást, én pedig hallva Vixi kérdését máris válaszadásba kezdek. *
- Nos egyrészt azért, hogy ne csak a szobámba legyen bezárva egész nap, másrészt pedig mivel a gyógyítás az egyik képessége, így nagy segítség lehet, ha történik valamelyikőtökkel valami az órán. * ennyire egyszerű ez, fő a biztonság ugyebár. A következőre pedig, amit kérdez, határozottan bólogatni kezdek, afelől semmi kétségem. *
- Igen, szerintem az, és hasznos is, nagyon. És egy kis bemutatóval is készülök nektek, de erről egyelőre többet nem árulok el. * tényleg nem fogok többet mondani, tehát egyelőre érje be ennyivel a kis kíváncsi, de persze bizonyos keretek között, némi sejtelmes információ lecsöppenhet innen-onnan. *

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2011-11-08, 7:56 pm

*Hát nem éppen Rose-ra vártam, de úgy nagyjából senkire se, hiszen Gabe miért érkezne meg ilyen hamar? Na de nem vagyok rossz kedvű ez miatt, legalább picit jobban meg tudom majd ismerni az inflatusos tanársegédet, hiszen jó fejnek tűnik és órákon se volt még vele problémám. Így kotyogok ki valamit, de ahogy hallom a szavait, szemeim felcsillognak, majd halkan kuncogni kezdek.*
- De kis kíváncsi vagy... *csóválom meg fejemet is, majd ez után körbenézek, mintha titok lenne és figyelek arra, hogy senki se halljon ám most meg minket.*
- Gabrielről van szó, egy cruos fiúról... bár sokat vitázunk, de mégis nagyon fontos a számomra és azt hiszem, hogy együtt vagyunk, bár nála sajnos ezt soha nem lehet tudni. *sóhajtok fel picit szomorkásan, mivel fura az a fiú, de egyszerűen imádom, fene ért engem, hogy miért olyan kell, ki ennyiszer megbánt, de van benne valami, valami plusz, melyet másban még nem találtam meg.*
- Amúgy boldog is vagyok és igen, tőle van csak... néha nagyon más tud lenni, mintha direkt bántani akarna. Na nem testileg... csak olyan... *nem találom a szavakat, így hát félbe is hagyom mindezt és szerencsére a téma is vándorol tovább, így jutunk el a rúnákig is, melyek érdekelnek természetesen és még egy segítséget is meghallok, mire csak nemet intek.*
- Köszi, de megy minden. Talán a halotti mágia nem tökéletesen, de ahhoz csak a gyomrom rossz, szóval nem lesz gond. A jelmágiával viszont nem vagyunk ellenségek, egyszerűen csak még többet akarok tudni a rúnákról, ezért olvasom, nem szorulok Varg különórájára. Fura is lenne... *hiszen helyes srác ő is és hát fene tudja. Nem vagyok valami pasizós, de ami szép, azt meglátom egyértelműen. Kezem azért a nagymacska fejét is cirógatja kissé, majd végül már rá is kérdezek, hogy vajon ő miért is van ennyit velünk.*
- Oh hát így már értem, hogy gyógyít is. Hasznos tulajdonság... én nekem még fogalmam sincs, hogy mivel ruházom majd fel a famulusom és azt se tudom, hogy milyen állat lesz. Teljes a dilemma. *húzom el ajkamat is, majd végül már a mostani órát hozom szóba, melyről megtudom azt, hogy hasznos és érdekes is lesz, na meg valamiféle bemutatóra is számíthatunk majd.*
- Hmm, ha lesz bemutató és nem rajtam mutatod be, akkor jó. *nevetek fel, de végül ellököm magam a faltól és a terem felé intek fejemmel.*
- Szerintem menjünk be... *tanácsolom és hogyha nincs ellenvetés, az ajtóhoz megyek, belököm azt és Rose-al együtt sétálunk be, hogy én az első padok egyikében helyet is foglalhassak, hisz ha már dumálunk, nem fogok hátra ülni.*
- Na és te izgulsz a vizsgák miatt? Úgy hallottam, hogy a másodikos anyag csupa gyakorlatra épül... nehéz nagyon? *tényleg érdekelne, hisz nemsokára én is azokat fogom már tanulni és bár tudom a tárgyak neveit, bővebb információt még nem kaptam róluk, hála annak, hogy nincsenek is igazán másodikos barátaim.*

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2011-11-14, 2:40 pm

// 7. órai Tiltott mágia házi //

*Egymagam járom az alagsori folyosókat hol ugyan ritkán fordulok meg mert nincs itt számomra semmi érdekfeszítő dolog, helyiség de ma mégis erre tévedek így zsebre tett kézzel, unottan kavirnyálok a félhomályos folyosókon. Semmi dolgom az égadta világon mivel a tanulnivalót sikeresen elsajátítom egy egy óra után és gyakorlom még utána egy két napig hogy tökéletesen menjen így most, hogy nem kell semmit gyakorolnom és egy haverom sincs ebben a kócerájban így fordulok meg olykor itt-ott egy pislantás erejéig. Viszont valami fura hangra leszek figyelmes mire lassítok a tempón, a kattogó hangok mellé csoszogó hangok és láncok csörrenése társul mit nem tudok mire vélni így az előttem lévő kanyar előtt háttal a falnak lapulok és közben lassan előveszem pálcám. Fogalmam sincs ki vagy mi tart felém de felkészülten várom a lesből mi történetesen nem egy fáklya alatt van így észrevétlen vagyok szerintem, de a hangok egyre csak közelednek és erősödnek és még azt is kitudom szűrni, hogy ketten vannak. Suttognak, ez nem is vitás s amint látom árnyékuk folytonos növekedését a léptek zaja egyszer csak elnémul és hallos csönd telepszik a folyosó ezen részére is.*
~ Lelepleződtem? ~* merül fel bennem a kérdés, talán erős mágusok kik megérzik mások jelenlétét nem tudom, minden esetre a hangok újra halhatóak lesznek és ordítva támadnak előre, már amennyire tudnak a lábukon lévő bilincses lánc miatt. Nem tudtam, hogy rabok is tartózkodnak a kastélyban annyira nem merültem bele az épület tervrajzaiba így még mindig akad számomra felfedezetlen és ismeretlen hely. Egy tűzcsóva húz el mellettem mi bearanyozza a sötét falakat s lebuktat engem ugyan akkor egy másik átok is elhagyja a másik manus pálcáját, de egyik sem ér el így hát szembefordulok velük. A létszámfölény egyértelmű de én azért szembeszállok velük mert én ilyen merész, érdektelen csávó vagyok. Pálcámmal már az egyik szíve felé mutatok és kiejtek egy számomra tetszetős varázsigét mivel egy időre leállíthatom.*
- Vena versa!* alkalmazom a véráram megrontásos igét minek következtében szép lassan hagyja el az erő lábait és környékezi meg a rosszullét. Látva ezt a másik kereket old, de mivel nem rá figyelek így csak sűrűn összecsörrenő láncok hangja jelzi számomra, hogy vette egy hátra arcot.*
- Gyáva.* motyogom keserű szájízzel, ki nem állhatom ha valaki megfutamodik na de én itt még nem végeztem, teszek róla, hogy egy ideig a ne is lásson a rab, tehát nyugodtan odasétálok a közelébe mivel már nem tud támadni, nem hiszem, hogy olyan erős lenne főleg hogy talán a raboskodás is legyengítette. Megkezdem a koncentrálás és két kört rajzolok felé az óramutató járásának ellentétes irányában és közben kimondom az igét is.*
- Flatus!* tudom, hogy kell pár másodperc de én ezek után már mit sem törődök vele, egyszerűen csak kikerülöm és a másik után eredek. Ha egy óra alatt nem találom meg azt a másikat akkor sem fog vaksága miatt messzire jutni és még az is meglehet, hogy addig összetalálkozik valaki mással ki visszadugja a cellába vagy kinyírja. Bár én könnyedebben közlekedem mégis kocogva keresem a másikat kit hosszú ideig nem találok így fordulok hát vissza és nyitok be egy idő után az első ajtón. A lánc csörgése visszhangozna a folyosón tehát úgy vélem megállt valahol, esetleg elbújt, így egyértelműen nyitok hát be az első utamba álló ajtón. A párbajteremben találom magam minek végében áll a rab és egy számomra ismerős mozdulat kellős közepén találom. Két tenyere az ég felé néz tehát tudom, hogy ebből árnyfegyver lesz így mosolyodom el gúnyosan és rajzolok kezemmel egy akkora kört mely fedi egész testem tetőtől talpig és természetesen széltiben is.*
- Scutum!* hangzik el a varázsigém s mivel védve vagyok így nyugodtan tudok koncentrálni és várni mikor támad ez a pitiáner kis korcs. Nem figyelt rám eléggé így diadalittasan vigyorodik el és hajítja el dobófegyverét mi nem hatol át pajzsomon így megszüntetve a koncentrációt szegezem felé pálcám mielőtt ismét felém nem tartaná.*
- Reducto!* vágom neki a falnak miközben lassan közelebb sétálok hozzá.*
- Na akkor játszadozzunk, lássuk mit bírsz.* csillannak meg szemeim gonoszul, nem érdekel a másik fájdalma, kínja én az ilyesmire érzéketlen vagyok tehát összeszűkült szemmel mutatok rá pálcámmal és gondolok arra a napra mikor nagybátyám megkínzott annak érdekében, hogy minél több fájdalmat tudjak elviselni. Ez még mindig jobban fájt akkor, mindig is a legrosszabb óráimnak fogom tartani mint az, hogy az idősebb nőm kitette a szűröm mert megunta a velem való játszadozást. Kihasznált a szó teljes értelmében miért meglakolt s már nincs is az élők sorában, de mindez nem számít mert nem voltam szerelmes csupán csak egy vérig sértett srác voltam egy szomszédos utcából. De az, hogy rokonom kegyetlenül bánt velem hónapokon keresztül az már más tészta s mivel ez a legsötétebb a legrosszabb dolog mi ért engem eddig az életben így el is mondom a megfelelő igét, hogy létrehozhassam az Inkvizitort.*
- Erinus Invus!* a fekete, ködszerű lény nemsokára megjelenik tőlem körülbelül egy méternyire mi kígyó alakban jelenik meg és rám természetesen nem veszélyes tehát gúnyos mosollyal arcomon figyelem a másik arcán végbefutó rettegést. Talán nem ismeri ezt a lényt és attól rezelt be, talán éppen attól, mert tudja, hogy itt fejeződik be keserves kínok közt élete én nem tudom, de a parancs az már adott így férkőzik a közelébe és veszi körbe a fekete füst gombolyag majd ivódik be bőrébe egyszóval rálehell. Az őrület fokozatosan árasztja el elméjét, de az őrjöngés a tehetetlen agresszió már megmutatkozik a fazonon. Hogy még tovább fokozzam nyomorúságos helyzetét pálcámmal fölé mutatok és végighúzok előtte egy vonalat mintha ketté akarnám vágni és közben a varázsigét is kiejtem hozzá.*
- Lux vorago!* igen, a lángbörtönt is alkalmazom, hogy még élvezetesebb legyen látnom a szenvedését mivel nem bírva egy helyben állni számtalanszor nekimegy a buroknak és lángok csapnak fel azon a ponton, ráadásul meg is égeti magát rendesen. Percek múlva égett hús szaga tölti be a terem ezen részét és vérben forgó szemei is kezdenek kidülledni. Nem sok van vissza már neki de a lényeget sikeresen elcsíptem, mielőtt a tűzburok 15 perce lejárna bizonyára holtan rogyik össze így magára hagyom utolsó perceiben és mintha mi sem történt volna hagyom el a termet és csukom rá az ajtót, sétám tovább folytatva amit a megvakított rab felé veszek...*

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2011-11-20, 6:54 pm

//7. Tiltott mágia házi egy része//

* Nem is igazán értem, miért tartok pont erre, tehát az alagsor irányába, egyszerűen csak egy kis sétára vágytam, de a kinti hidegbe most nem kívánkozom ki, valahogy jobb idebent. Gyakorlatilag reggeltől a könyveim felett ültem, mostanra viszont már kellőképp elmacskásodtak végtagjaim, ahogy Ogin is igen nyűgös volt már, ezért is keltünk útra. Öltözékem csak a szokásos, tehát lényegében semmi extra, hajam kócos, kék szemeim pedig kissé sem éberen fürkészik a sötétes folyosó minden kis zugát. *
- Gyere Ogin, nézzünk be a vérmágia terembe, gyakorlok egy kicsit, ha már itt járunk. * célzom szavaimat famulusomnak, ki fejem mellett röpköd a levegőbe, de szavaimra egy kényes nyávogás a válasz, na meg szárnyával is megsuhintja arcom, tisztes távolból azért. Bár nem értem, mit mond, nem értek hópárducul, viszont sanszos, hogy ha tudna beszélni, most valami anyázós szöveget hallanék, keresném fel inkább a kedves barátnőm, mint hogy örökké csak a tanuláson járna az eszem. *
- Rendben, akkor csak sétáljunk tovább. Úgy is rég voltam erre. * teszem hozzá mosolyogva, ám ahogy így haladunk előre, a nagymacska szimatolni kezd, s bizony le is lassít a levegőben, így én is muszáj vagyok megállni. Kérdőn pislogok felé, hallgatózok, hátha megütné fülem az, ami neki is, de sajnos az én hallásom igen messze van tökéletességben az övétől. *
- Sajnálom cicus, de.. * nem tudom befejezni a mondatot, immár valami csörömpölés meg kis neszezés jut el fülemig, azt hiszem, igaza volt az állatnak, valami itt nem stimmel. Pillanatokkal később már láthatom is a két rabot, akik mihelyst meglátnak, rögtön pálcát rántanak, de én se vagyok ám se lassú se pedig felkészületlen. *
- Capitulatus! * rikkantom el magam, s az egyik, a közelebbi rab kezéből pálcája ki is röppen, majd gyorsban rajzolok két kört a levegőbe, az óramutató járásával ellentétes irányban, s nagy meglepetésükre jöhet az újabb ige: * - Flautus! * hangzik el ez is, s míg én ezzel az egyel szórakozom, Ogin a másikat veszi célba, hogy legalább pálcájától megfoszthassa. A megvakítás szinte azonnal összejön, mire a férfi kínokat élve át rogy a földre, szemei elé kapva kezeit, melyek immár teljes feketeségbe borulnak, s ahogy elnézem, Ogin is jól cselekszik a másik férfivel, mivel az most már éppen fejvesztve menekül előlünk. *
- Te maradj itt, altasd el, én addig megkeresem a másikat, nehogy elszökjön nekem. * adom ki a parancsot, famulusom pedig szépen körözget a férfi felett, a következő sarkon túl is hallom altató hangját. Ám a fazon megfutamodása igen különös, szinte mintha félne már tőlem, úgy rogy le a párbajterem melletti sarokba, s ha lenne eszköze hozzá, tuti, hogy támadna is, éppen ez az indok, amiért hajlandó vagyok megfékezni őrült tervüket. *
- Maguk meg miben mesterkedtek itt, és hogyan jutottak ki? * kérdezem pálcám neki szegezve, mire ő előadja a nagyhalált, zokog és ordít, hogy hagyjam békén, kíméljem meg az életét.. s elég neki az is, hogy pár lépést közelebb sétáljak hozzá, úgy látszik, nem vagyok elég meggondolt, hirtelen pattan fel a földről, s tarol le engem is magával ugyanoda, nem is tudok mit reagálni. Kis dulakodás után végül én kerekedek felül rajta, lelökve magamról az egyik falhoz vágom, elég erős vagyok, ő pedig jóval alacsonyabb és könnyebb is nálam, irtózatosan vézna lett fogsága alatt, ám az, hogy ajkam csücskéből vér csordogál lefelé állam irányába, már elég ok ahhoz, hogy elbánjak vele. Pálcám egyenesen a könyörgőnek szegezem, nem is kell olyan nagyon mélyre ásnom a borzalmas gondolatokig, szinte jönnek azok maguktól is.. testvérem halála, aztán meg kiderül az, hogy nem is az vagyok, akinek eddig hittem magam.. épp elég mindez ahhoz, hogy ha az igét is kimondom, inkvizítorom megjelenjen előtte a maga fenyegető valójában: *
- Erinus Invus! * hiába a siránkozás, egy óriási medve az, méghozzá egy nagyobb fekete alak, mi pálcámból kiszökik, igen, patrónusom is ez, tehát nem csodálkozom azon, hogy most is ez az állat jelenik meg. * - Csináld ki. * közlöm nemes egyszerűséggel, bár amaz még könyörög, de nem vagyok rest hátrébb lépni egy lépést, s kicsit még nézni a műsort. Az óriási állat vicsorogva cammog elé, s ha már elég közel van, kiereszti magából azt a bizonyos ködszerű valamit, ami azonnal ivódik be a férfi bőrébe. Kínjait nem vagyok hajlandó végig nézni, így szinte azonnal fordulok sarkon, tudom, hogy kínok között fogja bevégezni, nem akarok a helyében lenni, nem akarok megőrülni, s ahogy távolodom, ezek az őrületes kiáltások is lanyhulnak. Ogin immár az alvó fazon mellett ücsörög, kihez én is oda hajolok, ütőere még ver nyakánál, tehát él, de nem igen hinném, hogy sokáig. *
- Ex orbalis! – szegezem rá pálcám, s ejtem is ki az igét, a halálnem, amit elképzelek pedig nem más, mint egyszerű szívmegállás. Ha alszik, nem is fogja érezni, gyors ez az egész. Ezt követően egyet szusszanva állok is fel mellőle, nem igen vagyok büszke magamra, de inkább én, mint ők, ez a nagy helyzet. *
- Gyere Ogin, itt végeztünk. Valahogy elment a kedvem a sétától is, vigyél fel a Nyugati toronyba. * helyezem egyik kezem az állat széles hátára, s abban a pillanatban el is tűnünk az ártó szemek elől, hiszen tud teleportálni ez a varázslény, én pedig előszeretettel élek is néha ezen adottságával. *

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2012-02-25, 4:24 pm

*Igen csak ideges vagyok a mai nap, hiszen életem első párbaját fogom megvívni. Nem tudom, hogy mennyire fog menni, de nem akarom megbánni, hogy jelentkeztem. Sokat készültem és szeretném, ha Tarkh is büszke lenne majd rám, így igen csak határozottan sétálok lefelé, hogy még időben megtaláljam a termet. A gyomrom csak úgy kavarog, olyan ideges vagyok és nem is tudom, hogy ki lesz majd az ellenfelem, de remélem, hogy nem lesz nagyon nagy bajom... Egyébként egy kényelmes, fekete nadrág van rajtam, fekete sportcipővel és felül pedig egy szintén ilyen színű, rövid ujjú póló. Smink most nincs rajtam, egy harchoz nem kell és hajam is szoros lófarokba van fogva, hogy ne zavarjanak majd vörös tincseim. Egy tőr van az oldalamnál és a pálcám, mert ha a mágia nem használna, akkor használom a kezemet, az talán majd sikeres lesz. *
- Ahj, merre vagy már? *fakadok ki picit, miközben a sötét folyosókat rovom és kezdem úgy érezni, hogy hiába indultam el időben, nem fogok oda érni, mert azt se tudom, hogy merre kellene keresnem azt az ajtót, csak annyiban vagyok biztos, hogy ezen a szinten van valahol... *

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2012-02-25, 4:35 pm

*A homályba burkolódzott folyosó másik oldala felől, fura hangokat lehet hallani, mondhatni egy párbeszédet , de a lány bárhogy figyel, az egyik érthetetlen , hiszen csak amolyan kurrogó csivitelő morgós hangot hallhat, ami csak nem akar csendben maradni, azonban a másik fél szavai már érthetőek lesznek, s talán a lány számára ismerősek is.*
-Jól van jó.. Nyugi nem téged fognak úgy se támadni hanem engem, te csak teszed amire megkérlek és nem lesz baj pajti..*hallatszik, Elijah nyugodt, s derűs hangja, s nemsokára ki is fordul a folyosón ő és famulusa, akit már Ginger is észre vehet, amint a fiú lába mellett, s között ide oda szambázik. Egy apró, ide oda cammogó mosómedvét. A fiún egyébként egy ujjatlan pirosas póló van, kék farmerrel, és vékony talpú sportcipővel, kezében pedig egy méretes Hamburger is észre vehető, amit jóízűen falatozni is kezd, ekkor veszi észre, a számára se ismeretlen elsős lányt, hiszen ha jól emlékszik az óráján, bár volt egy két bakija egész ügyesen szerepelt.*
-Szervusz Ginger, hát te? Elég elveszettnek tűnsz..*köszön a lánynak egy félmosollyal, szavaiból ítélve ugyanis valamit nagyon keresett, famulusa azonban oda totyogva a lány lába elé szagolgatni kezdi, mire a fiú ismételten felnevet.*
-Ő Morris, a famulusom, szeret ismerkedni , de nem harap..*mondja a másik fele, bár talán csak nem fog megijedni a leányzó egy mosómedvétől, főleg hogy ez a famulus esetében még csak nincs is szükség az ijedtségre.*

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2012-02-25, 4:43 pm

*Nem szeretem, hogyha nem találok valamit és félő, hogy el fogok tévedni, de ahogy fura hangokat hallok, úgy fordulok körbe és már kutakodni is kezdek szemeimmel, összeszűkítve őket, hogy vajon merre is lehet a hang forrása, de ahogy meglátom a párost, jókedvűen el is mosolyodom, hiszen felismerem ám Elijaht, ő tartotta nekünk a jelmágiát és nem tagadom, élveztem az óráját.*
- Szia, de jó, hogy erre vagy. *pislogok is rá, majd pedig lenézek az édes kis famulusra, de ahogy hallom a megjegyzését, csak felsóhajtok.*
- Jelentkeztem erre a párbajszakkörre és nem találom a termet. Te esetleg meg tudnád mutatni? *pislogok rá kérdőn, de ahogy a lábamhoz kerül a picike állat, hirtelen hajolok le és simogatom meg.*
- Hát szia, de édes vagy. *még egy picikét megcirógatom a nyakánál, majd ez után fel is kelek, hogy aztán ismét a fiúra nézzek, ki jóval idősebb nálam és hát egész jó kiállású.*
- Egyébként jó étvágyat. Remélem nem tartalak fel, ha felfogadlak idegenvezetőnek. Majd egy házival meghálálom. *kacsintok rá játékosan, így nézve ismét körbe, mintha abban reménykednék, hogy kiszúrom valahol azt a bizonyos ajtót, mely a bejáratot jelzi majd a párbajterembe.*

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2012-02-25, 5:02 pm

*Egész jókedvűen indulnak neki famulusával a párbajnak, pedig Elijah se volt sokszor ilyen jellegű programon, de mint mindig majd most is feltalálja magát. Arra viszont nem számított, hogy ismerősbe botlik, viszont ez nem jelent gondot, főleg mivel barátságos fiúról van szó, így mosolyodik el a leányzó megjegyzésén, s dönti oldalra a fejét.*
-Hát még soha nem fogalmaztak így de köszi..*vigyorodik el, miközben famulusa ide oda néz kurrogva, s figyelve Gingert, hiszen ő még nem találkozott vele. Mindeközben Elijah is feltesz egy kérdést, s a leányzó válaszából rögtön ki is derül, hogy bizony ők mindketten egy cél miatt jöttek ide le, így a kérésre a fiú is egy fél mosollyal bólint.*
-Ha én magam nem is jelentkeztem volna oda, akkor is megmutatnám, de mivel én is hasonló célok miatt vagyok itt, azt kell mondjam hogy persze, sőt ha nem zavar a társaságom, max még dumálhatunk is ameddig el nem kezdődik.*mondja, derűs hangon, idő közben pedig famulusa is felfedező útra indul, szaglászva a lány lábát, akitől úgy tűnik simit is kap. Morris csupán csak édesen morogva bújik bele a kézbe, finoman meg is nyalva azt, Elijah pedig csak harapva egyet a szenyóba biccent a másik fele.*
-Köszi, kell egy kis kaja, ma még semmit nem ettem, aztán nem akarok kimerülni , mire kezdődik, és természetes, tudod azért is vagyok hogy segítsek, de a házit azért behajtom rajtad, bár a Jelmágiát nem sokan szerettük múlt évekbe, szóval ha nem szívesen írsz házit belőle megértem, na de akkor gyere, mutatom az utat..*várja meg míg a másik mellé szegődik, majd hármasban folytatják tovább az útjukat, a fiú időközben befogyasztja a maradék hamburgert, majd miután lenyeli az utolsó falatot is, kérdő tekintettel néz a másikra.*
-Amúgy nyugi, velem is sokszor előfordult az elején hogy nem tudtam hova kell mennem, de majd belejössz, na és hogy érzed a párbaj szakkört, izgulsz?*kérdezi mosolyogva hiszen valószínűnek tartja hogy így lehet, ő is egy kicsikét így van vele, ellentétben Morrissal aki vígan kurrogva szaladgál ide oda a folyosón előttük.*

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2012-02-25, 5:15 pm

*Igazán meglep, hogy pont itt találkozok egy ismerőssel, de nagyon is örülök neki. Csak remélni tudom, hogy Elijah így is van olyan jó fej, mint az órákon, de ez majd nemsokára kiderül. Ahogy viszont hallom szavait, úgy vigyorodom el én is.*
- Biztosan örült már más is neked. *jegyzem meg jókedvűen, hiszen bizonyára sokan ismerik a fiút, már csak abból kiindulva, hogy tanársegéd és mivel nem is egy csúnya fiú, biztosan van esetleg barátnője is. Na de nekem ehhez semmi közöm, így ezt meg se kérdezem tőle, csak famulusát figyelem egy ideig, majd osztom is meg a barna hajú sráccal, hogy mi is a helyzet.*
- Oh, szóval te is jössz? Mondjuk, gondolhattam volna, tanársegéd vagy és bizonyára nagyon ügyes. Mondd csak Elijah, nagyon durvák ezek a párbajok? *pislogok rá picit bizonytalanul, majd amikor a dörgölőzést és szaglást megérzem a lábamnál, máris a kis mosómedvével kezdek el foglalkozni, édesen simogatva, amit ő kedves puszijaival viszonoz nekem. *
- Nagyon aranyos. *pillantok fel a fiúra, majd nemsokára fel is kelek és már folytatjuk is tovább a beszélgetést.*
- Áh, én nem hiszem, hogy tudnék többet enni... ideges vagyok. *sóhajtok fel, majd végül már a háziírásomról is beszélek, de a szavai picit furák a számomra.* - Ha nem akarok megbukni, muszáj lesz házit írnom, ezt te is tudod. Szóval majd kapsz tőlem, már úgyis elkezdtem. *még egy kis mosolyt kap a fiú és már meg is indulhatunk, egészen a párbajterem felé, tehát arra, amerre Elijah mondja az utat, hiszen kettőnk közül ő mozog itt otthonosan.*
- Persze. Tudod, én még csak itt találkoztam először a mágiával, nem is ismerek annyi varázslatot, de azért próbáltam tanulni, szóval tuti vesztek, de legalább egy kis tapasztalatot nyerek. Be akarok bizonyítani, hogy érek valamit. *jobb kezem ökölbe szorul, de aztán ellazítom, nem vagyok annyira feszkós... nem szabad idegeskednem.*
- És te hogy állsz ehhez az egészhez? Tuti nyerni fogsz? *kíváncsiskodom, hiszen nekem, ha tanársegéd lennék, biztosan megnőne az önbizalmam, bár lehet, hogy nem vagyunk ebben hasonlóak.*

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2012-02-25, 5:32 pm

-Hmm lehet de még nem jegyezték meg.*Ránt vállat, mint ha nem is lenne olyan fontos a dolog, így derül ki, hogy ők ugyan azon szakkörre mennek, s hogy Ginger bizony problémákba ütközött, a hely megtalálását illetően.*
-Igen, úgy tervezem hogy részt veszek..*mosolyodik el, de amikor meg lesz jegyezve hogy tanár segéd, és hogy ügyes csak egy kis nevetést enged meg magának megrázva a fejét.*
-Attól még hogy valamihez értek nem jelenti hogy minden olyan könnyen menne. Az igazat megvallva még nem bizonyítottam hogy olyan jó pálca forgató lennék. Nem is tudom miért jelentkeztem a mostani szakkörre, lehet csak mert bizonyítani akarok magamnak, vagy a kihívás kedvéért.*mondja el , felfedve a gondolatait Ginger előtt, a kérdésre viszont válaszolnia is kéne.*
-Nem tudom, igazából ez párbajtól függ. Ha egy szadista barmot fogsz ki akkor durvák, főleg hogy ha nem tudod legyőzni, de ha egy olyat aki párbajként veszi, nem valami vérre menő harcként, ott kisebb sérülések fordulnak elő. Szóval durvának durva de nem olyan vészes hogy komolyabb bajod lenne, főleg mivel a magiszterek a végén itatnak veled olyan bájitalt amitől rendbe jössz, szóval csak bátran állj hozzá..*mondja barátságos mosollyal, remélve hogy ezzel megadta a kellő választ a kérdésére. Természetesen famulusa is barátkozós, s rögtön kap is egy kis dícséretet, amire halkan fel is kurrog jókedvűen ahogy hallja hogy aranyos.*
-Igen , az én is nagyon szeretem, csak néha sokat eszik szóval most sportra fogtam, hogy ne hízzon el.*magyarázza s így indulnak el a párbaj terem felé.*
-Tudom,csak hülyéskedtem, meg nem is kételkedtem a dologba, csak tudom hogy pár ember nem szereti annyira ezt a mágia ágat, és nem tudom még felmérni az igényeket se, tudod első évem tanársegédként.*fejezi be egy kissé szégyenlősebb mosollyal, ami furán is nézhet ki egy ilyen nagydarab fiútól de ő már csak ilyen. Amikor azonban hallja hogy a másik még soha nem találkozott mágiával kissé meglepődik.*
-Tényleg? Szóval akkor neked itt még minden új?*kérdezi, de szinte ugyan abban a pillanatban mosolyogva int is egyet.*
-Annál több meglepetés fog itt érni téged, és lesz mit felfedezned is, gondolom akkor fura lehet még kicsit neked a "mi" világunk.*mondja nyugodt, de egyáltalán nem bántó , vagy gunyoros hangon, hiszen ő nem tartozik a mugli gyűlölők közé.*
-Nekem anyám mugli volt, ő se tudja mi az a mágia, kissé furán nézett, amikor mondtam hogy ide adtam be a jelentkezésem, és apám útjára akarok térni, amúgy pedig nyugi attól hogy nem ismered annyira, még nem biztos hogy nem nyersz, állj úgy hozzá hogy csak szórakozni jössz le, és nem fog csalódás érni. *mondja el a véleményét, hiszen ő mindig így vág neki a dolognak, a kérdésre azonban megrázza a fejét.*
-Nem tudom, de igazából nem is táplálok se reményt, se nem félek hogy vesztenék, majd meglátjuk a végén, még azt se tudom ki a párom. Egyszerűen csak érdekel, és nekem is kell egy kis gyakorlás* Időközben már meg is érkeznek az ajtóhoz, amerre felé a fiú mutatva meg is szólal.*
-Na itt is vagyunk, egyébként ha eddig nem ismerted a mágiát akkor hogy jutott a tudomásodra a valaha létezett, legnagyobb feketemágus képző kiléte?*kérdezi továbbra is vidám hangnemben, hiszen erről a suliról nem sok varázstalan tud.*

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2012-04-23, 7:27 pm

//Démonológia házi, 2.óra//

*A tény, hogy ma órája van, nem tölti el túl nagy lelkesedéssel, s ahogy látja famulusa se rajong az ötletért, hogy vele tartson, ennek köszönhetően pedig néhány órával az indulás előtt kireppen az éppen nyitva levő ablakon és eltűnik. Elisa viszont nem teheti meg, hogy lógjon egy óráról, így sötétszürke farmert és világoskék pólót vesz magára, lábára tornacipőt húz, s miután gondosan kivasalja a haját, vállára akasztja táskáját, amiben a szükséges holmikat tartja és elhagyja a hálót. Nincs kedve a gyűrűt használni, ezért jelenleg sétálva indul a megfelelő irányba, s útját egyenesen az alagsor felé veszi. Lassú léptekkel halad a lépcsőkön, hiszen még bőven van ideje, ráér csiga tempóban haladni. Az út viszont nem tart örökké, így néhány perccel később már az alagsori folyosón csoszog végig, futó pillantást küld az ajtó felé, majd úgy döntve, hogy sentinelség ide vagy oda, ő ugyan be nem megy a terembe szépen tovább is halad. Úgy tervezi, hogy sétálgat itt egy ideig még és majd csak később tér vissza a szobájába. Társaságra viszont nem számít, így meglepetten, kissé talán rémülten torpan meg a morgást és csattogást hallva.*
~Biztosan egy famulus!~*rántja meg a vállát végül, majd indulna is meg, ha nem követné ezen hangokat lánccsörgés is, ami azért már annyira nem megszokott, hiába van szó egy feketemágus képzőről. Így továbbra is mozdulatlanul áll és fejét kapkodva próbál rájönni, hogy mi lehet a közelben.*
- Van ott valaki?*emeli meg hangját és némi kotorászás után a pálcáját is a kezébe veszi, a biztonság kedvéért. Egyébként is úgy érzi, hogy hamarosan szüksége lesz rá, s láthatóan nem is téved, mivel alighogy előkapja, az egész folyosót, a falakkal együtt tűzhöz hajazó vöröses fény lepi el, majd néhány lépést hátrál, minek következtében szépen fenékre is ül, mikor látja, hogy megnyílik előtte a padló.*
- Mi ez már megint?*nyög fel, miközben talpra küzdi magát, de kérdésére már meg is kapja a választ, hiszen körülötte kezdenek előmászni a démonok és nem úgy festenek, mintha békés szándékkal érkeztek volna. Felsikolt, mikor néhányuk ráveti magát, s ugyan a nagyobb sérüléseket sikerül elkerülnie, de némi harapást és karmolást így is sikerül összeszednie.*
- Protego!*próbálkozik egy kis védelemmel, hogy megakadályozza a következő rohamot. Ugyanakkor azt pontosan tudja, hogy hiába próbálkozik, ennyi démont képtelen lesz legyőzni, probléma viszont, hogy minden oldalról körbeveszik a lények, amik elől nehézkes lenne elmenekülni. A teleport gyűrűt is használhatná, de az szokás szerint a nyakában lóg, s nem akarja megkockáztatni, hogy a mozgékony szörnyek kiverjék a kezéből.*
- Umbra Vincula!*emeli pálcás kezét a magasba, míg másikat előre nyújtja. A varázslat sikeres, így a megjelenő árnyak segítségével félredob néhány démont az útjából, majd a csápokat használva lassan hátrálni kezd, addig, míg háta a falnak nem lapul, ezzel elérve azt, hogy ne tudják hátba támadni. Majd pálcát tartó kezét leengedve megszünteti az átkot.*
~ Ez eddig szép, de most mit csináljak?~*pillant körbe elég elkeseredett arcot vágva. A démonok szépen közelednek felé, ő pedig kezd kifogyni az ötletekből. Ha famulusa itt lenne, akkor nem lenne ennyi gondja, hiszen a madár mindig előáll valami remek ötlettel, de most kénytelen lesz nélküle helyt állni.*
- Protego!*ismétli meg újra a pajzsbűbájt, hogy nyerjen egy kis időt. Rövid gondolkozást követően aztán felcsillan a szeme és arcára apró mosoly szökik, ahogy eszébe jut valami. Szerencséje van, hogy nála a táskája, mivel abban mindenféle kacat megtalálható, így némi kutatás után elszed egy egyszerű krétát, aminek segítségével fordított pentagrammát rajzol az alkarjára, amit nem takar ruha.*
- Exitium corium!*feszíti szét karjait és addig ismételgeti a dallamos igét, míg a kezére rajzolt jel halvány zölden fel nem villan. S mikor úgy érzi, mintha valamiféle energia kezdene gyülekezni körülötte, rájön, hogy eddig sikeres a művelet. Még vár pár pillanatot, hogy a támadók közelebb érjenek, majd kimondja a megfelelő szavakat.*
- Exitium!*testéből örvénylő energia szabadul ki, ami tovább haladva megbénítja a közelében tartózkodó démonok egy részét.* - Exitium!*ismétli meg, hogy a maradék lényt is mozgásképtelenné tehesse, s közben érzi az enyhe elektromosságot végigmenni a testén. Ekkora abbahagyja a dolgot és szemét is kinyitja, amit becsukott a nagy koncentrációban. Elégedetten látja, hogy támadói mozgásképtelenek, így van elég ideje arra, hogy előszedje a teleport gyűrűt és az ujjára felhúzva egyszerűen eltűnjön a helyszínről. A szobájába érkezik, s ugyan megfordul a fejében, hogy szólnia kéne a magiszterének, de végül elveti az ötletet és úgy, ahogy van elterül az ágyon és már alszik is. Túl sok kaland volt ez neki egy napra.*

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2012-06-10, 1:29 pm

*Az éjszaka jobb lett volna, hogyha inkább eltévedek odakint, mint hogy ezzel az orosszal fussak össze, ugyanis hála neki az egész éjszakát itt töltöttem, a jéghideg, fáklyák fényétől világos folyosón. Számomra ez nem gond, hiszen az utcán éltem az életem során, de a sebemnek hála elég ramaty állapotban vagyok. Szóval ha valaki esetleg megtalál, akkor a földön feküdve láthat... Egy fekete bakancs van rajta, bőrnacim szárai a bakancsba tűrve, felül pedig egy fekete melltartó látszik rajtam és egy bőrdzseki. A toppomat el kellett dobnom az égés miatt, ugyanis a melleim között, picit feljebb egy csúnya égésnyom látható, mely még mindig elég véres és talán el is van már fertőződve. A homlokom verejtékezik, én pedig halkan szuszogok, így küzdve a lázzal, ami elkapott a sérülésemnek hála. Szemeim amúgy ki vannak húzva, barna hajam keretezi szeplős arcomat, de egyébként nem vagyok egy csúnya lány. Apropo, a fekete sporttáskám ott van tőlem úgy egy méterre, tehát látszik, hogy új volnék, de hogy megélem-e az iskola elkezdését, arról egyelőre fogalmam sincs. Fel kéne már ébrednem... de nem olyan egyszerű, a fájdalom is szörnyű, tehát az álom ismételten elnyom... Eddig még nem járt erre senki, ezek szerint sikerült elrejtőznöm egy nem túl feltűnő folyosórészen, de én addig örülök, nem így akarok itt bemutatkozni.*

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2012-06-10, 1:39 pm

*Ismét egy nap amin kéne bizonyítani, és azt hiszem hogy egyre nehezebb lesz, ha a másnapossággal kell küzdenem, minden esetre miután túl vagyok egy frissítő zuhanyon, és megittam a reggeli kávémat, már érezhetően sokkal jobban érzem magam, bár arcom attól még mindig elég nyúzottnak látszik..*
-Akkor munkára fel...*mondom kissé komoran, miközben lassan fel is húzom a bőrnadrágomat a hozzá illő ingemmel, és bakancsommal, végül pedig most kivételesen famulusom társaságában indulok el a folyosókat róni, hiszen ez is a feladatom, na meg segít is a gondolataimat elterelni a magánéletemről. Jelenleg úgy érzem jobb is lenne ha talán nem lenne magánéletem, de ez így lehetetlen. Lefele haladunk Xerxessel a fáklyáktól világos alagsori folyosókra rátérve, amikor pár perc után arra leszek figyelmes hogy famulusom beleszagolva a levegőbe előre szökken, és nemsokára arra leszek figyelmes hogy el is tűnik előttem..*
-Ne most kezdj el szórakozni, ehhez most nincs humorom...*morgom magam elé, de azért követem, azonban mikor oda érek csak annyit látok hogy egy ismeretlen lány előtt ül, s közelebb hajolva a fejéhez szaglászásba kezd, persze koránt sem barátságtalanul. Ahogy azonban végig nézek a külsején egyből szembe tűnnek a furcsaságok, a seb és még sok minden más. Egyáltalán mi a francot keres itt egy diák láthatóan úgy hogy nincs magánál?*
-Mi a f..???*tolódik ki a csodálkozástól a kérdés az ajkamon aminek a végét elharapva közelebb is megyek hozzá, hiszen el nem tudom képzelni mi a fene történt. Láthatóan nem ismerem a csajt, de a táskából ítélve új lehet.*
-Neked sem lehetett kellemes utad..*morgom magam elé, miközben tekintetemet végig futtatom az égésnyomokon. Valakivel tuti találkozhatott, és kihúzhatta nála a gyufát aztán..... aztán bizonyára ráfázott, viszont itt nem maradhat. Így aztán kezemmel a vállát megfogva lassan felrázom, hiszen jó lenne végre tudni némi infót ki is ez a csaj.*
-Hé csipkerózsika fel kéne kelni , ez nem alvásra kijelölt terület.*mormogom halkan de jól érthetően felé, remélve hogy az álmosságtól alszik nem valami mástól, bár az a seb még mindig eléggé nyugtalanító.*

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2012-06-10, 1:45 pm

*Nem fogom fel azt, hogy van itt valaki rajtam kívül, így a famulus nyugodtan nézegethet engem, amíg csak szeretne, én meg sem moccanok, egészen addig, míg valaki meg nem rázza kissé a vállamat, így fejem oldalra billen, majd barna szemeim is kinyílnak. Picit homályosan látok, de azért lassan összeáll a kép és amikor a helyes arcon kívül egy hatalmas nagy hópárduchoz hasonló valamit látok meg, hirtelen nyomódom neki a falnak.*
- Hé, ne egyél meg, hidd el, rágós vagyok. *nézek is rá az állatra, majd vissza a fiúra, kinek szavai lassan el is jutnak a tudatomig. A sebemhez kapok, de kezem piszkos és véres is, így szisszenek fel, miközben fátyolosan a fiút méregetem.*
- Nem tudtam hol aludni... De nyugi, már le is lépek. *nehéz feltornásznom magam, de lassan azért sikerül, így a táskámat is megfogom és vállamra teszem. Jó nehéz így a súly, de mégis összeszedem minden maradék erőmet, hogy szépen lelépjek innen. Egyébként szavaimnál a fiú kiérezheti a whisky szagát is, mivel tegnap jó adagot lehúztam és a sebemre is öntöttem fertőtlenítés végett, de ez is hidegen hagy, csak szépen megkerülöm és elindulok a folyosón, de pár lépés után térdre zuhanva esek össze, majd fejemet a hűs falnak döntöm. Forró a testem, azt hiszem, hogy ez így nem fog menni.*
- Nem tudod, hogy merre van a cruorisosok szobája vagy akármije? *kérdezem magam elé, halkan, de vissza se nézek a fiúra, az most túl megerőltető és amúgy sincs kedvem ismét vitázni egyet, tehát ha elmondja, majd oda jutok valahogy, az már maradjon az én bajom, hogy miként és mikor.*

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2012-06-10, 2:00 pm

*Xerxes ma szemfüles volt, és észre is vesz egy elcsatangold diákot. A fura inkább az hogy milyen állapotban van, hiszen ránézve valami biztos történhetett vele, össze akaszthatta a bajszát valakivel, vagy baleset vagy bármi, de az biztos hogy a dokinál még nem volt fent. Így aztán természetes hogy felrázom, hiszen ez is a feladatom, sentinelként segíteni másokon. Nehéz ügy igazából mostanában elment a kedvem ettől a kötelező segítségnyújtástól, el is gondolkoztam rajta nem rég mi legyen a jövőbe de ez most nem fontos. A lány viszont lassan felébredni látszik, de famulusom külseje cseppet megijeszthette ugyanis a falnak nyomakodás erre utal. Megjegyzem ez bizony meglep, de nem csak engem hanem Xerxes-t is aki oldalra billentett fejjel továbbra is kérdőn néz a lányra, de nem megy hozzá közelebb.*
-Nyugi nem emberevő fajta.. Ő a famulusom, és ő talált meg. Ki vagy és hogy kerültél ide?*kérdezek rögtön pár fontos infót, hiszen ezt jó lenne tudni, viszont a válaszára csak össze vonom a szemöldökömet.*
-Hogy hogy nem tudtál hol aludni? Nem jött ki eléd egy Sentinel sem? ~Úgy tűnik valamelyik háznál valaki megint elbaromkodott valamit~*teszem hozzá gondolatba de a következő szavakra hirtelen egyenesedek fel.*
-Hé-hé maradj inkább a seggeden, és mond el mi a franc történt veled. Nem rosszból de nagyon ramaty állapotúnak látszol..*célzok a sebekre a hiányos öltözetre, és ha előbb érzem meg a whiskey szagot valószínűleg arra is.*
-Pfűj... te Whiskeyben fürödtél vagy mi a fene?*kérdezem, hiszen mivel felém beszél hamar kiveszem az ismert szagot, régebben én is sokat használtam, s ahogy finoman végig szagolok rajta, bizony mindenhol ezt érzem, még a seb környékén is.*
-Attól hogy leöntöd magad azzal a szarral még nem biztos hogy nem fertőződik e, főleg hogy ha telemegy piszokkal mégjobban ráfázol..*lehet nem most kéne okoskodni, nem bántani akarom, valószínűleg ezt valaki már megtette helyettem, de amikor látom hogy elindul, már szólnék inkább hogy maradjon, de késő a lány már térdre is esik. Gyanítom hogy innen nem fog tovább menni egyedül. Egy pár pillanatig csak fejcsóválva állok előtte, majd arra lehet figyelmes hogy a táskája a levegőbe emelkedik mellettem én pedig lehajolva hozzá, a derekánál szó nélkül átfűzve a kezemet fel is emelem.*
-De tudom merre van a Cruorisesek szobájának az akármije.. Szóval te vagy az új üdvöskénk.*Ezt most Daphnenek vagy nekem kellett volna beosztani? Vagy Joshnak ? Francba..remélem Sideris nem nekem szánta mert én tegnap eléggé ittas voltam, de most az a fontos hogy felvigyem, és valamennyire el tudjam látni, így aztán meg is indulok vele a déli főtorony felé.*
-Ki bánt el veled?*kérdezem komor hangon, hiszen talán még magánál van, és erre a kérdésre tud választ adni.*

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2012-06-10, 2:13 pm

*Sikeresen fel leszek ébresztve, amit egyébként egy picikét sem bánok, ideje lenne lelépni innen. Még jó, hogy svéd vagyok, így nem fagyok szét, voltam már ennél rosszabb környezetben is, ezt is túl fogom vészelni. Na de a hatalmas nagymacska, kinek feje oly közel van hozzám érezhetően megrémiszt, így kezdek el hátrálni, amíg csak tudok.*
- A famumicsodád? *pislogok a másik felé és amikor hallom a további kérdéseit, már fel is sóhajtok, de valahogy sejtem, hogy most válaszolnom kéne, talán nem ártana, ha valaki segítene egy picit.*
- A nevem Rachel és egyszerűen kerestem valami zugot, ahol elaludhatok. *nézek is bele komolyan a szemeibe, bár egy kis daccal tekintetemben, ugyanis rohadtul nincs kedvem most senkinek se magyarázkodni és láthatóan neki nagyon sok kérdése van.*
- Ez baromira hosszú történet, szóval hagyjál békén, most nincs ehhez kedvem. *forgatom is meg szemeimet, ugyanis senkinek se tartozok beszámolni valóval, egyelőre legalábbis nem érzem úgy, hogy kéne válaszolnom a kérdéseire.*
- Tényleg? Sz*rul is érzem magam... egy rohadt cigit akartam elszívni, de mivel a tűzet már nehéz volt odaadni, jobbnak látta az illető, hogyha cseppet megleckéztet. Csak kerüljön a szemem elé. *szorítom is ökölbe a kezem, mivel akkor kap majd még egyet az arcába, hogyha úgy alakul, nem izgat, velem többé ne játszadozzon. Amikor viszont a whiskyzést szólja le, csak összeszűkülnek szép szemeim.*
- Mégis ki a franc vagy te, az apám? Semmi közöd hozzá, hogy mennyit iszom vagy mit csinálok magammal. *és végül fel is kelek, így megyek el szépen mellette, de pár lépésnél tovább nem bírom, így csak összeesem cseppet és magamban mérgelődve kérek inkább segítséget, mert talán itt lenne az ideje. Nem tudom, hogy miért segítene nekem, eddig nem voltam éppen a legkedvesebb vele és még csak beszélgetőpartnernek se voltam jó, de épp nem érdekel. Ahogy viszont a táskám felemelkedik, már kapnék is utána, de mint érzékelem, a srác már mellém érve segít is fel, így dőlök cseppet rá.*
- Miért segítesz? És hogy csinálod azt? *fejemmel táskám felé tekintek, mivel sejtem ám, hogy ő lehet a ludas. Mindenesetre átkarolom én is és ránehezedve fújom ki a levegőt, majd a zöld szempár felé fordulok.*
- Téged hogy hívnak? *eddig nem tűnik egy bunkónak, szóval talán pár normális szót is megérdemel a fiú...*
- Üdvöskétek? Tegnap jöttem, aztán elindultam az erdő felé, azt hittem, hogy arra van a suli, de csak egy rohadt orosz maffiát emlegető srácba futottam, akinek bizonyára élvezet volt megaláznia és megmutatnia, hogy mennyire is tudja forgatni a pálcáját. *forgatom meg szemeimet is, de mivel a nevét nem tudom, így azzal most nem tudok szolgálni.* - Apropo, hol tudok beszerezni egy pálcát? Úgy hallottam, hogy nekem is kéne majd egy, de hogy honnan... *szerencsére azt tudom, hogy mire jó, mivel láttam, de nem igazán tudom elképzelni magam úgy, mint aki egy ilyen pálcával hadonászik.*
- Szóval, te amolyan őrangyalt játszol és a bajba jutott nőkön segítesz? *kérdezem most már egy kisebb vigyorral arcomon, bár a láz nem múlik és talán Nil is érzi, hogy milyen meleg is vagyok. Lehet, hogy szégyelnem kéne most, hogy így lát egy ismeretlen fiú, hogy bűzlöm a cigitől és az alkoholtól is, na meg tiszta piszok a ruhám meg mindenem, de én nem érzek szégyent, ilyen vagyok most, ez van.*

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2012-06-10, 2:36 pm

-Famulusom, de ez hosszú, majd elmagyarázom egyszer, a lényeg hogy nem bánt, barátságos.*mondom , amihez Xerxes morranása még talán hozzá tesz valamit, hiszen próbálkozik a barátságossággal ő is. Nemsokára azonban megtudom a nevét, bár érzem a dacot is a hangjába amit nem tudok mire vélni, hiszen nem voltam vele bunkó, csak kérdezősködök ez a dolgom. Na mindegy nagy levegő Sentinel vagyok türelmes vagyok.*
-Ez esetben akkor üdv Rachel, és hát nem éppen a legjobb zugot találtad.*mondok csupán csak ennyit, kissé morogva nem is a lány miatt inkább csak a helyzet, a következőre azonban már kissé mérgesebb lesz a tekintetem.*
-Azt hiszem hogy ha már segíteni jöttem ide, akkor egy picit lehetnél kevésbé bunkó, én se voltam az.*szólok rá kicsit talán pírító hangnemben is , de nem akarok se harcot se veszekedést, egyikhez sincs rendesen idegzetem, félő hogy hamarabb tennék olyat amit valójában nem kéne, minden esetre azért nem kérdezősködök többet, inkább áttérek más témára, hiszen a csaj bűzlik mindenhol a piától, nem csak a lehelete hanem a bőre is.*
-Nem nem vagyok az apád, a sentineled vagyok, és bár nincs hozzá közöm, de ha hülyeséget csinálsz attól még megmondom, ha érdekel téged ha nem, de ha véletlenül elmérged a sebed és le kell vágni a karodat vagy esetleg valami mást akkor az a te bajod lesz.*szólok rá, fura mód még mindig megőrizve hangon komolyságát, amibe nem érezhető ki az idegesség, pedig picit az vagyok rá, főleg hogy nincs jól a csaj. Nemsokára el is esik, én pedig akarat erővel felemelve a táskáját, végül az ő derekánál is átkarolva feljebb húzom őt. Gyanítom hogy ma ő lesz az első feladatom, és egyenlőre elég nehézkesen indul.*
-Nyugi nem lopom el. Amúgy pszichokinézissel, de hogy megértsd mentálisan mozgatom a tárgyakat. És miért segítek? Talán mert ha itt hagylak lehet kapsz egy szép vérmérgezést és itt halsz meg, vagy hasonló, szóval ha megbízol most bennem akkor segítek ha nem akkor nem..*mondom, s így indulok meg vele a folyosón egészen az aulán át felfele a lépcsőn, hallgatva közbe a szavait.*
-A Nevem Nil..*mondom egy kisebb mosollyal, talán van benne némi tettetés is de jól leplezem, a csaj eleget kaphatott, nem akarom most én is leordítani a fejét.*
-Igen az új diákunk.. Egy házban vagyunk.. Hogy mi?*kérdezem kissé meghökkenve, Tarkhról tudok pár dolgot de hogy így elbánt volna egy csajjal fura...*
-Majd dumálok a sráccal azt hiszem sejtem kiről van szó, nem volt szép tőle.. Amúgy akkor szépen eltévedtél GPS-t is kellett volna mellékelnünk a felvételi levélbe azt hiszem.*mondom próbálva kicsit oldani a dolgot a kérdésre pedig csak türelmesen bólintok.*
-Előbb felmegyünk a klubhelyiségbe.. Ott rendbe teszem a sebeidet, aztán elviszlek a szobádhoz és elmagyarázom mit hol találsz meg, de igen jól hallottad neked is kelleni fog.*nézek felé komolyan, miközben már a folyosón haladunk végig, a kérdésére azonban felnevetek. Fura most látom először vigyorogni, jobban áll neki mint a vadócos durcás vissza szólós stílus.*
-Nem csak a nőkön, tudod a Sentineleknek ez a dolga, de ha érdekel hosszú idő óta te vagy az első komolyabb eset akivel találkoztam és tényleg rá fér a segítség. Mond csak honnan jöttél? *érdekelne a dolog, hiszen valahonnan nagyon ismerős ez a viselkedés, kicsit olyan mint én pár évvel ezelőtt, talán ezért is.*

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2012-06-10, 2:51 pm

*Mivel nem óhajtja most elmagyarázni, hogy miféle állat ez, ezért nem is erőltetem a dolgot, nem hiszem, hogy túl sok értelme lenne, szóval csak a cicusra nézek, majd vissza a fiú szemeibe.*
- Ez volt... a lényeg, hogy más felé menjek, mint az a srác. *hogy kire is utalok, azt majd később megtudja, de egyelőre ez is bőven elég. De túl sokat nem óhajtok mesélni magamról és igen, bunkó is vagyok, de ez velem jár és amikor hallom a szavait, csak vállat vonok, mintha nem érdekelne, de most mégse szólok vissza, túl ramatyul érzem magam ahhoz, hogy annyira visszadumáljak és őszintén szólva nem itt akarom tölteni a nap további részét, tehát talán szükségem van rá egy kicsit.*
- Tudod nagyokos, pont azért öntöttem le magam whiskyvel, mert az a pirosan világító gömb után iszonyat megégett a testem és valamivel le kellett fertőtleníteni, de hidd el, nem volt kellemes érzés, bár éltem át már ennél rosszabbakat is, szóval ez van. *szépen ott is hagyom, de sajnálatos módon nem jutok el túl sokáig, ugyanis összeesem a fájdalom miatt, de Nil már ott is van és segít nekem. Amikor a lopást említi, kissé felnevetek, de már csak amolyan reflexből.*
- Nyugodtan, nagy részét én is loptam, nincs amúgy se túl sok cuccom. *nem szégyellem a dolgot, ez van, ilyen élet jutott nekem. * - Jólvan-jólvan, segíthetsz, de csak egy kicsit, nem szeretek senkitől se ilyesmit elfogadni. *jelentem is ki neki és nemsokára már a bemutatkozás másik részén is túl leszünk, tehát számomra is kiderül a fiú neve.*
- Ezek szerint tudod, hogy kire gondolok... Felemelt valami csápokkal, aztán ledobott, majd jött ez a gömb is és valami korcsnak nevezett, mert hogy szerinte sárvérű vagyok. Szóval ki akarom nyírni, segítesz? *kérdezem is tőle most már jókedvűen, mivel bármikor szívesen használok fel akár másokat is a céljaim elérése érdekében és nem tűnik valami gyenge fiúnak és idősebb is nálam, szóval még hasznát vehetem, ha úgy van. *
- Rendbe teszed a sebeim? Megvan az, majd én megoldom, elég csak ha a szobámba felviszel. *nézek is rá komolyan és közben követem, tehát felsétálunk az aulába, oda, ahol bejöttem és még tovább is, fel egy torony felé, de nekem már egyre nehezebbek a lépéseim. *
- Svéd vagyok és egy hajóval érkeztem. Azt hittem, hogy a szigeten van a suli, aztán kiderült, hogy mégsem. Mondd csak Nil, nincs egy cigid? Most iszonyat jól esne. *állok is meg, mert egy kis szünetre van szükségem, bár sejtem, hogy így soha nem fogunk felérni, de hát most mit csináljak? A sebem ismét vérzik, most már a melltartóm is lassan inkább vörös színű, nem fekete, de majd kimosom...*

Tárgy: Re: Alagsori folyosó 2012-06-28, 12:54 am

*Hirtelen köhögő roham jön rám mikor meghallom a véleményét, de persze nem bunkósságból, hanem mert tényleg köhögnöm kell és közben nevetnem is ami nem túlságosan jó párosítás. Így inkább egy kicsit a falnak támaszkodok és inkább csak bólintok, mert tény hogy nem igen hiszik rólam az emberek azt hogy én pont ebben a házba való volnék, bár ha kell gond nélkül ölök. Ami elég érdekes, de hát már csak ilyen vagyok. Senki sem mondta hogy tökéletesnek kell lennem és ha az is lennék akkor is lenne egy hibám. Szóval ez egy ilyen macska egér harc mivel már egy ideje küzdök. Közben fény derül arra is hogy melyik házba osztották be a srácot. Kevésbé meglepő, hogy oda került. De még nem ítélkezek, mert nem ismerem, annyira.*
~Ne ítélj első látásra, mert nem tudod milyen az ő cipőjében lenni, ezért inkább menj a cipőjébe 5 km-t, és ha akkor is elítéled akkor 5 km van köztetek plusz van egy cipőd is.~*Gondolom bár egyáltalán nem ítélem el Luciust. A stílusról kezdünk el beszélgetni, amitől félre és értjük egymást vagyis inkább én őt.*
-Értem, még nem hiszem hogy jártam régi labirintusba, bár ha igen akkor nem én vezetem a csapatót. Akkor érdemes elindulni mikor nincs óra... Nekem már csak el hiheted... *Pirulok elegy kicsit, de gyorsan össze próbálom szedni magam ami nem nagyon jön össze. Közben szóba kerül hogy én mióta is boldogítom az itteni társaságot.*
-Hát szerintem még nem sok, de tetszik az itteni élet, itt általában saját magamat adhatom... De ha szeretnéd nyugodtan tehetsz fel sablon kérdéseket nekem nem gond. Öhm... Angliából érkeztem, vagyis nem egészen, de a lényeg hogy hivatalosan onnan... *Mondom kicsit bizonytalanul, de jobban járunk ha ebbe maradunk majd rá kérdezek arra hogy ő miért is ide jött, mire egy választ is kapok.*
-Na akkor jó helyen jársz, sok dologgal fogsz itt megismerkedni ahogy mindenki... És amúgy te honnan érkeztél?*kérdezek vissza a kérdésére immár egy emelettel fejeb. Tequila meglöki a lábamat mire én rosszallóan nézek rá, de nem foglalkozik vele, és megy tovább.*
-Voltál már Seol szigetén?*kérdezem és közben figyelem az alagsort ahol már egy kicsit világosabb van.*
//fagyunk is//

» Magiszteri folyosó
» 2. emeleti folyosó
» Sejtelmes folyosó
» Sötét rúnasor (A folyosó)
» Curriculum- első emeleti folyosó