Lovarda a sziget szívében

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-04-15, 7:07 pm

*Mostanság szokásosan telnek a hétköznapok. Hol órára igyekszem, hol sétálgatok. Jake-t is rég láttam már, pedig szerelmespár lévén többet kellene látnunk egymást. Sokat gondoltam mostanság a nővéremre, apukámra, vajon hogy lehetnek, mit csinálhatnak éppen.
De itt van ez a gyönyörű nap, s bár az időjárás nem a legszebb, mégis egy kis sétára indulok, hiszen meguntam már a négy fal közötti életet. Egy egyszerű farmernadrág van rajtam, egy piros top és egy bőrdzseki, hogy ne fázzak. Lábamra most sportcipő helyett lovaglócsizmát húztam, hiszen a lovardába igyekszem, úgyis rég voltam ott. Hajam egyszerűen ki van engedve, nem akartam és nem is volt időm most valami frizurát belőni, s amúgy sem vagyok nagyon olyan fajta. Átérve Seol szigetére már a jól ismert úton igyekszem a lovarda irányába, s egy tíz perces lassú séta után ott is vagyok. Annyiszor voltam itt, hogy csukott szemmel is betalálnék ide. A kedvenc lovamhoz sétálok, egy hófehér kancához, aki a Crimmel névre hallgat. Mindig rajta lovagolok. Felnyergelve a lovat, éppen vezetném kifelé, amikor észreveszem, nem vagyok egyedül: egy fiú ismerkedik egy szintén kancával- legalábbis szerintem.*
-Theodora a neve. *Javítom ki a fiút, aki Baby-nek nevezte a gyönyörű lovat. Nem akarok okoskodó lenni, csupán a való dolgokat akartam tisztázni.*
-Egyébként szia! Sandy vagyok. Nem rémlik, hogy láttalak volna eddig. *Mondom kedvesen a fiúnak, bemutatkozva, miközben megsimogatom Crimmel nyakát.*

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-04-15, 7:17 pm

* A lovaglás szép sort, főleg ha rendszeresen van űzve. Nem szoktam gyakran mert erre már nem sok időm jut. Most viszont van és ki is használom ezért megyek oda egy telivérhez, akit ritkán ugyan de néha felkeresek. Soha nem kérdeztem még meg senkitől hogy hívják, mert nem is találkoztam olyannal aki ezt szerintem tudta volna. Én elneveztem valahogy és eddig hallgatott rá, ám mikor a nevét mondom egy hang üti meg a fülemet s arra fordítom a fejem.*
- Ő...köszi, még soha nem mondta senki* Mosolyodom a lányra akit végig is nézek. ezt soha nem szoktam kihagyni. Miért is tenném? Azért van a szemem hogy nézzek vele.*
- Örvendek Sandy, én Péter vagyok.* Engedem el a lovat s a csajszi elé lépek és kezet nyújtok neki. Ha ő is viszonozza a gesztust akkor megfogok az apró kezet s megrázom., majd elengedem Annyira megszoktam már az e fajta köszöntést hogy az lenne számomra a fura, ha nem így cselekednék.*
- Pedig már másodikos vagyok, de még én sem láttalak téged.* Nem ismerős az arca így csak arra tudok gondolni hogy elsős. A fehér lóra pillantok és szép példány.*
- Szép ló* Jegyzem meg majd a nyereg felé veszem az irányt, hogy feltudjam szerelni Dorára. Nekem ez a név jobban tetszik. A Theo meg fiús, csak nem haragszik meg érte ha rövidítek.*
- Régóta vagy már itt?* Pillantok közbe a leányzóra ha még nem haladt tovább akkor csevegjünk egy kicsit. A ló alatt mászok át a másik oldalra, hogy ott is megtudjam húzni a szíjat.*
- Sétálni indultok?* Még egy kérdést felteszek neki s közben behelyezem a kantárt a lovam szájába.*

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-04-15, 7:28 pm

*A lovardában már elég régóta nem voltam, talán ezért is vágytam ide annyira. De ha lovagolni készülök, akkor csakis Crimmel jöhet szóba, hiszen Vele annyira megbarátkoztunk már, hogy más ló szóba sem jöhet. De mint észreveszem Crimmel felnyergelése után, nem vagyok egyedül. Egy ismeretlen fiú beszélget egy lóhoz. Segítségül és helyesbítés gyaránt megmondom, hogy hogy hívják azt a lovat, amit kinézett magának.*
-Nincs mit. *Mondom a megköszönésre, majd tovább foglalkozom a lovammal. De a fiú is bemutatkozik.*
-Én is örülök. *Kezet fogok a fiúval, így érezheti, hogy a tenyerem mennyire pici, és törékeny, de mégis, pont ez benne a jó.*
-Másodikosnak kellene lennem, de tavaly el kellett utaznom egy picit, és nem tudtam bepótolni az anyagokat, így még egyszer kijárom az első évfolyamot. *Mesélem el lényegében a dolgokat Péternek.*
-Ugye? Nekem is tetszik. *Adok egy puszit a pacinak, majd a fiúra nézek. Fel sem veszem, hogy a fiú megnézett. Fiú, ez a dolga.*
-Előbb jöttem. De csukott szemmel is idetalálok már. *Mosolyodom el a fiúra, majd elkezdem simogatni a ló nyakát.*
-Igen, valami olyasmi. Vagy esetleg lehet, hogy kimegyünk egyet ügetni. *Mondom, majd egy szempillantás alatt a nyeregbe pattanok.*
-Velünk tartotok? Csak mert akkor megvárunk Benneteket! *Mondom, miközben kényelmesen elhelyezkedek a nyeregben.*

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-04-15, 7:43 pm

* Most már tudom a paci nevét és ezért hálás vagyok a leányzónak. Mondjuk nekem a Baby is megfelelt de csak jobb így. Bemutatkozom mert ha már ő megtette akkor én sem leszek bunkó. Amúgy sem szoktam az lenni. Nem olyan fajta vagyok bár ismerek olyat aki ezzel vitába szállna. Nos ez lényegtelen. Miközben beszél azért néha rá is pillantok.*
- Oh, az nem valami jó.* Jegyzem meg s egy picit az ajkam is elhúzom. Valószínű hogy valami fontos dolga lehetett és azért nm tudott vizsgázni.*
- Akkor gondolom van olyan anyag ami unalmas* Egy ferde mosolyt engedek meg magamnak. Nekem szerintem unalmas lenne ugyan azt az anyagot még egyszer megtanulni, bár kitudja. Lehet elszórakoztatnám magamat valamivel. A keze apró, de ez nem lep meg. Illya keze szerintem még kisebb ami nem meglepő hsizen alacsonyabb Sandy-él.*
- Ezek szerint sokat jársz ide.* Erre tudok következtetni a szavaiból. aki valahova csukot szemmel is eltalál az biztos hogy sokat jár valahova. A nyereggel babrálok de közben akad pár kérdésem is melyet nem tartok magamba. A kérdésre elmosolyodom.*
- Persze, miért is ne.* Mivel készen vagyok így én is felülök a lóhátára. Ez olyan mint a biciklizés nem lehet elfelejteni hogy kell fel ülni vagy lovagolni.*
- Mehetünk kis lány* Paskolom meg a lovat aki kecsesen el is indul.*
- Amúgy milyen szakos vagy?* Tekintettem keresem a kitűzőjét, de azért rá is kérdezek. Nekem olyanom nincs mivel el hagytam. Tényleg most már ideje lenne kérnem egyet. Ezt mindig eltervezem de valahogy soha nem jön össze. Mikor időm lett volna rá akkor Lucius tűnt el vagy akárhányszor elindulok valaki mindig letérít a helyes ösvényről. Még senki nem szólt érte így hát annyira azért még sem sürgős.*

// Fagyi //

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-06-10, 1:48 pm

*Egy kis felfedezőútra indul ez a srác, jó lenne mindent megismernie. Ehhez a művelethez a mai öltözéke kicsit másabb, mint szokott lenni. A sportcipő és a fekete nadrág marad, de a fekete pólóról most lemond, és inkább felvesz helyette kék inget. Meleg van, ezért nem is visz magával pulóvert, megsülni nem akar. Mystralba tervezi a kirándulást, de végül mégis meggondolja magát, és másfelé megy. Így ér el egy épülethez, amit még nem ismer, de van sejtése róla, mi lehet. Mikor odaér és bemegy az épületbe, a sejtése beválik. Lovardára tippelt, az innen kihallatszó hangokból, és jól tippelt, tényleg lovardában van. A bokszok mellett elhaladva kedve támad kipróbálni valamelyik lovat. Még sosem lovagolt, nem is lenne nagyon ügyes, de egyszer ezt is meg kéne tanulni, és talán nem lesz olyan béna. Egy szép fehér lovat választ, hosszú sörénnyel, büszke tartással. Megfogja a kantár szárát, és kivezeti a lovat az épületből.*
~Első lépés, felülni rá. Na és azt hogy?~*Tanácstalanul megvakarja a fejét, és körülnéz, de senkit nem lát. Majd a ló felé fordítja tekintetét, és végül elhatározza, hogy megpróbál felülni rá, lesz, ami lesz.*

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-06-10, 1:54 pm

*Mivel ma eléggé kellemes idő van és az óra is csak délután lesz, így nem vagyok rest ismét Seol szigetére tévedni. A délután nagy részét jó lenne egy kis sétával, kikapcsolódással tölteni és bár egyedül ez nem a legélvezetesebb, mivel szeretem a társaságot, de talán nem lesz olyan rossz így se a nap. Egy fekete rövidnadrág van most rajtam, hófehér toppal, amelyből vékony derekam is kilátszik természetesen és a V kivágásnak köszönhetően a nyakamban lógó medálom is láthatóvá válik. Lábaimra kényelmes, fekete sportcipőt húztam, hiszen ki tudja még, hogy merre fogok ma megfordulni. Hosszú, fekete tincseim most szoros lófarokba vannak felkötve, szemeim körül pedig csak minimális, kékes árnyalatú smink díszeleg. Nem öltöztem túl, felesleges lenne, hiszen nyár van, így érkezek ki az ösvény egyik oldalán és legnagyobb meglepetésemre máris társaságra lelek.*
~ Vajon ki lehet? ~ *kérdem magamtól, miközben lassan közelítek a gyönyörű ló felé, de hamarosan felismerem ám a fiút, méghozzá az órákról. Nem egyszer volt már szerencsém látni, de igazán semmit se tudok róla. *
- Szia... ugye nem zavarlak? *köszönök rá kissé bátortalanul, miközben hamarosan oda is érek mellé, majd a lóra pillantok, végül pedig ismét a fiúra.*
- Hecate vagyok és a Cruorisba járok... azt hiszem, hogy már látásból ismerjük egymást. *döntöm oldalra picit a fejem, majd pillantok be én is a lovardába.*
- Veled tarthatok? *akkor természetesen majd hozok magamnak egy másik lovat és bár nem vagyok túl jó ebben a sportban, de talán csak nem lesz gond és nem fog ledobni a hátáról egyik paripa se, max rendesen kapaszkodom és egy jámborabbat választok magam mellé.*

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-06-10, 2:06 pm

*A felszállással kicsi gondja akad a srácnak, hiszen még sosem ült lovon, így ez nem is megy, első próbálkozásra. De nem is kell sokáig várnia egyedül, mert hamarosan megjelenik egy ismerősnek tűnő lány, akivel még nem beszélt, de talán az óráról ismeri.*
-Dehogy zavarsz.*Mondja a lány felé fordulva teljes testével, de azért a ló kantárszárát foga, nehogy nélküle fusson már el a paci.*
-El Adachi, Inflatus, és szerintem az órákról vagyunk egymásnak ismerősek.*Igen, most már határozottan emlékszik a lányra, órán látta, bár akkor még a nevét sem tudta, se semmi mást.*
-Nyugodtan. Tudsz lovagolni?*Jó lenne, ha igen, mert akkor Hecate megmutathatná neki, hogyan is kell ezt, de ha nem, legfeljebb ketten fognak szerencsétlenkedni. Megvárja, amíg a lány bemegy egy lóért, majd mikor kiér, újabb próbát tesz a felkapaszkodásra, ami most nem sikerül, de a következő próbálkozásnál sikerrel jár.*
-Na végre, már jó ideje próbálkozom.*Megveregeti a ló nyakát, majd meg is simogatja, aztán óvatosan, nehogy leessen és megint fel kelljen rá ülnie, a füléhez hajol.*
-Légy jó lovacska, nehogy ledobj.*Talán sikerül ezzel befolyásolnia a lovat, de biztos nem egy vadállat ez a szépség, különben nem lenne itt. Bár ki tudja, talán mégis.*
-Egyébként, mi járatban errefelé?*Fordul ismét a lány felé. Lóról nézni valakit kicsit furcsa, de ha Hecate is felül az övére, akkor egy magasságban lesznek és kicsivel biztos kényelmesebb lesz.*

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-06-10, 2:19 pm

*Ha már megpillantottam, akkor nem is vagyok rest odasétálni hozzá és megpróbálkozni a beszélgetéssel, ismerkedéssel, hiszen órán nem tűnt valami elvetemültnek ez a fiú és butának se, tehát talán rendben lesz ez a kis beszélgetés.*
- Akkor megnyugodtam. Csak mert nem szeretek útban lenni. *mondom egy aprócska kis mosollyal, majd megtörténik a bemutatkozás is, én pedig párszor bólogatok, hogy bizony úgy van, óráról ismerhetjük egymást, mégha tényleg nem annyira, de talán itt a megfelelő alkalom.*
- Öhm, hogy tudok, az picit túlzás, de ültem már lovon és eddig megúsztam még, hogy le ne essek. Viszont most, hogy itt vagyok, úgy érzem majd meg kéne tanulnom. *vigyorodom el és már be is sietek a karámokhoz, hogy egy sötétbarna színű kancával az oldalamon sétálhassak ki ismét Elhez, aki már láthatóan fent is van a lovon, de még elcsípem ám hangos szavait.*
- A lényeg, hogy sikerült. *pillantok fel rá, miközben el is nézem őket, ahogy beszél az állathoz, majd amikor felém fordul, csak vállat vonok és előbb inkább felülök, majd csak utána válaszolok. Elrugaszkodom hát a földtől, majd ahogy kell, belelépek a kantárba és hamarosan már fent is vagyok a ló hátán, úgy pillantok a másikra.*
- Csak unalmas óráimat töltöm Misztikus lények ismerete előtt. Ugye te is jössz? *kérdezem kíváncsian, hiszen nem lenne rossz addig elütni az időt, bár meglehet, hogy El nem óhajt velem túl sokáig időzni, de majd elválik. Mindenesetre kissé megbököm a ló oldalát, hogy induljon meg és hamarosan már lépegetve haladunk az egyik domb irányába, ha minden igaz, akkor El társaságában.*
- Láttam, hogy egész jó szoktál lenni órákon. Csak nem kiskorod óta űzöd a mágiát? *kíváncsiskodom picit, hiszen én valamilyen szinten elnyomás alatt voltam, de már kezdem megérezni a dolgokat és ahogy érzem, egész jól alakul itt az életem, mégha többen el is akartak üldözni innen.*

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-06-10, 2:31 pm

*Nem marad sokáig egyedül, mert odasétál hozzá Hecate, akit már óráról ismer, így talán nem is lesz olyan nehéz a jobban megismerkedés.*
-Útban szoktál lenni?*Kérdi a lány szavaira reagálva. Vannak bunkó emberek, akik elszokták a másikat küldeni a búsba, és El is néha ilyen, de persze igazából nem sokan vannak, akik megismernék az ilyen énjét.*
-Jó neked, én még sosem ültem lovon. Valamivel előttem jársz.*Megvárja, amíg a lány bemegy egy lóért, közben felül a sajátjára. Hecate egy szép barna kancát választ, amire már fel is ül, így válaszol a srác kérdésére.*
-Persze, ez a tantárgy nagyon érdekel.*Még nem volt ilyen órán, de ez az egyik kedvence, a misztikus lényeket megismerni. Eddig csak magántanártól tanult ezekről a lényekről, de most végre így is lehetősége nyílik tanulni. A lány után ő is kicsit megböki a ló oldalát a sarkával, hogy induljon el, csak sétálva persze, nem akar még több sebet a testére.*
-Igen, elég kicsi voltam, amikor elkezdtem, néhány éves, pontosan nem emlékszem. De azért nem szoktam mindig ügyes lenni. A legutóbbi árnymágián elég csúnyán megjártam. Azóta utálom a majmokat.*Egyik karját feltartja, amin még ott vannak a hegek, amiket Hecate is láthat, mert még ott vannak, bár már kicsit halványak. És ha a lány jobban megnézi, még az a két apró karomnyom is látható az arcán, bár azok nem voltak túl nagyok, és könnyen be is gyógyulnak, már csak alig láthatóak. A lábán is vannak sebek, de azok a nadrág miatt persze nem láthatóak.*
-És te, kiskorod óta tanulsz?*Újra két kézzel fogja a kantárt, leesni azért nem akar, és fél kézzel elég nehéz megtartani magát a ló hátán.*

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-06-10, 2:41 pm

*Kissé meglep a visszakérdezése, így pillantok kékségeimmel az arcára, majd sütöm le szemeimet is hamarosan.*
- Előfordul... tudod, vannak itt fura emberek, de nem szoktam feladni az ismerkedést. *mosolyodom el végül, miközben tekintetem ismét rá emelem, majd hamarosan már ki is hozok magamnak egy lovat, amelyre pillanatokon belül fel is ügyeskedem magam. Rég ültem már ilyen szépségen, de ahogy érzékelem, megy ez nekem, csak vissza kell szoknom, de talán erre is igaz az, ami a biciklizésre. Hogy nem lehet elfelejteni.*
- Na, az remek. Ha gondolod, addig eltölthetjük az időt... vagy valami. *és már meg is indulunk, ha minden igaz, de közben az órákat hozom szóba. Nem azért, hogy gyakoroljunk, csupán csak az eddig az egyetlen közös pontunk, de talán hamarosan akad még, én bízom benne.*
- Oh, ott nem csak te. Miután az a hulla majdnem megfolytott, én is pórul jártam a majmokkal. *na de ahogy felemeli el a kezét, nem vagyok rest megnézni és kissé meg is lep még a nyoma.* - Te nem voltál a gyógyítónál? Mert nekem minden sebemet eltűntette... csúnya volt az arcom is, tehát muszáj volt. *amúgy se vagyok mazochista, egyértelműen, ha segítségre van szükségem, akkor felkeresem azt, aki tud segíteni, de ő pasi és a másik nem már csak ilyen sokszor. Inkább szenved és a saját maga igazát akarja bizonygatni és erősködni, hogy majd magától meggyógyul.*
- Szerintem megnézethetnéd... csoda, hogy nem fertőződött el semmid és hogy már így begyógyult. *morgolódom picit, mintha aggódnék érte, bár nem is ismerem, de én már csak ilyen vagyok, mindenki terézanyuja vagy mifene.*
- Hát, igazából nem annyira. Magamtól próbáltam meg tanulgatni, de itt kezdtem el igazán használni a mágiát. Ez kissé bonyolult történet, de nálam annyira nem nézték jó szemmel. *gondolok vissza a rendünk életébe, ahol éltünk. Furának tartottak sokan, de anyám tudta az igazat és a mamám is... talán azért se ott van már a helyem, mert én más vagyok.*
- Na de mindegy is, most már csak a jövőm számít. Még nem tudom, hogy mit hoz a számomra, de reménykedem a legjobbakban. *mosolygok pozitívan, hiszen így kell hozzáállni az élethez, ezt is itt tanultam meg, bármennyire is furcsa.*
- Na és, miket szeretsz csinálni? Mert hogy lovagolni nem igazán, azt látom. *természetesen feltűnt, hogy nem ül oly biztosan a lovon, de talán mégis van némi hasonlóság a kedvelt szokásaink között, majd hamarosan kiderül.*

//fagy//

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-07-22, 10:55 am

*Krishana elég jó kedvel kel ki az ágyból ma reggel, hiszen egyik kedvenc időtöltésének szentelheti ez a napot, a lovaglásnak, amibe társa is úgy tűnik. Miután megmossa kissé elfeküdt arcát és rendbe szedi magát, előkeresi a lovaglónadrágját és csizmáját amit belerak egy táskába, végül haját hosszas megfontolás után szabadon hagyja, nincs kedve összekötni. Persze cirmosát sem hagyja otthon, hisz ő még nem látott ilyen állatokat és kíváncsi rá Krishana, hogy mit fog hozzájuk szólni Assana. Felvesz egy lila trikót és egy farmer kisnadrágot majd sportcipőjébe belebuj, elindul megkeresni a macskát, hisz az megint a szobán kívül aludt. Rá is lel a lány a klubhelyiségben szinte már magának mondható székben, felnyalábolja a kissé lusta jószágot és megindul a révész felé. Hamarosan át is érnek Seol szigetére, az idő lovagláshoz épp megfelelő, hisz nincs hideg és se túl meleg sincs. A főutcán elindulva meglátja a földes utat, mely a hallottak a lapján a lovardába visz. Nem kell sokáig sétálniuk, mert hamarosan megérzik a jellegzetes illatokat, amik egy lovardához tartoznak. Hamar megérkeznek a céljukhoz és el kell ismernie a lánynak, hogy egy első osztályú lovardába csöppent. Elengedi mos a macskát, had bóklásszon a környéken, az istállóba még nem szeretné bevinni. Az istállóba belépve köszön is a lovaknak és a lovaslegénynek, aki készséggel megválaszolja a kérdéseit, hisz neki két olyan lóra lenne szüksége, akik idősebbek már és szelídek, hiszen sokkal megbízhatóbb egy ilyen állatt és már kevés dologtól fél, vagyis a lovaglás tanulásához ideális, majd elmegy és átöltözik a lány a lovas felszerelésébe. Közben Assana a lovardába vezető utat szegélyező fák lombkoronái között bújkál és leselkedik, mint aki valami nagyon rosszra készülődne.*

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-07-22, 11:09 am

*A mai óra előtt a fiú egy kis szórakozásnak néz elébe, mivel a néhány napja megbeszélt lovagló óráknak ma lesz az első felvonás. Így hát fél tíz körül készülődni kezd. Már ébredés után lezuhanyozott, így arra most nem kell időt vesztegetni, viszont kéne valami ruha, ami lovagláshoz jó. Mivel neki nincs ilyen cucca, tapadós ruhákat választ, így a lengedezés nem zavarhatja majd meg. A karóráját is felveszi, lehet, hogy jó sokáig tart majd az óra, viszont az MLI-ről nem akar lemaradni, így tudni fogja majd az időt. Még elteszi a pálcáját, és így teljesen elkészülve hagyja el a nyugati tornyot háromnegyed körül. Mikor a révész átviszi Seolra, ő máris a lovarda felé veszi az irányt, mivel ott már járt, így könnyen odatalál. Mikor közelebb ér az épülethez, hangokat hall, és az egyik ismerős. Vagyis a lány már itt van, és a lovásszal beszélget. Belép az istállóba, ahol azonnal meg is pillantja Krishanát, aki neki háttal van. De a lány már áll is tovább, de néhány perc múlva visszajön, immár lovaglóruhában.
- Hali!*köszön a lánynak, és odamegy elé. A lovászfiú épp most hoz ki a bokszukból két lovat, és kiviszi őket a szabadba. Élias körülnéz, de nem lát egyetlen pici tarka cicát sem, így hát a Krishanához fordul.*
- Hát Assanát hol hagytad? Vagy ő nem szereti a lovakat?*felettébb kíváncsi lenne, hogy vajon a macska hogyan lovagol, vagy hogyan nem lovagol, de ha nincs itt, ezt nem láthatja. Kimegy a lovászfiú után ő is a lovakhoz, ahova biztosan Krishana is jön, hogy elkezdhessék a lovaglóórát, ami minden bizonnyal élvezetes lesz, ha a ló nem akarja majd őt ledobni, de reményei szerint a lány szelíd állatokat választott, és az nem fog majd ilyesmire vetemedni.*

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-07-22, 11:29 am

*Miután a lány a reggeli készülődés és a macska előkerítés után a lovarda felé veszi az irányt, hiszen a mai nap kerül sor az első lovaglásórára. Kicsit izgul is a leányzó, hisz eddig nem próbált meg senkit sem oktatni, de hát valahol mindent el kell kezdeni valahol és a lovagláshoz úgyis ért, nem lesz itt semmi probléma. Legalábbis nagyon reméli a lány, hogy lesznek olyan lovak az istállóba, melyek kezdők alá is valók. Miután sikeresen megérkezik a lovardába a mirci el is megy a környéken felfedezőútra, míg ő a lovásszal beszél. Átöltözés után meg is érkezik Élias, aki egyből köszön is neki.*
- Szia! *Köszön a lány is egy halvány mosollyal az arcán, majd figyelmét a lovakra irányítja, hisz még ő sem tudja pontosan milyen lovakat kapnak, de ez úgyis mindjárt kiderül.*
- Ez még nem derült ki, nem akartam az istállóba behozni. Itt van valahol a környéken, az egyik fa tetején. Esetleg nem hallottál ágreccsenéseket, mikor jöttél? *Kérdezi a lány, hisz gondolta, hogy örülni fognak egymásnak, így nem hagyta a kastélyban a cicát.*
- A szürke ló lesz a tiéd, a lovas szerint pont kezdők alá való. A pej egy kissé makrancos, így az az enyém lesz, ha neked is megfelel? *Kérdezi a lány, hisz ha nem tetszik a fiúnak a paripa akkor keresnek neki egy másikat, majd ha jó lesz neki fel is teszi a következő kérdést.*
- Úgy terveztem, hogy körkarámba elmagyarázom a dolgokat, utána meg ki is mehetünk terepre? *És ha megfelel a fiúnak, akkor a lovát vezetve elindul a körkarámok felé.

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-07-22, 11:44 am

*Miután elkészül mindennel, és a révész átviszi a szigetre, egyből megtalálja a lovardát, ahonnan hangokat hall, így bemegy. Miután a lány átöltözött, köszön is neki. Assanáról is érdeklődik, hogy hol hagyta őt a lány, és a fiú örömére kiderül, hogy valahol itt van, csak bujkál.*
- Nem, semmit nem hallottam.*rázza meg röviden a fejét, majd a lovak felé fordul, amik már kint is vannak a levegőn.*
- Nekem jó. Legutóbb azon a fehéren voltam.*rámutat annak a fehér lónak a bokszára, akivel megtette élete első lépéseit lovon. Gyönyörű, fehér és nagyon büszke állat. Hálát mondhat, hogy nem lökte le őt, mikor felült rá.*
- Rendben, az úgy jó lesz.*bólint rá az ajánlatra, és a belép a körkarámba, ahol már ott áll a két ló, rájuk várva. Sikeresen fel sikerül ülnie a lóra, most nem bénázik, mint legutóbb, amikor csak tizedjére sikerült. Bár még mindig furcsa lovon ülni, hisz ez még csak a második alkalom, de ha tovább folytatják az órákat, előbb-utóbb megszokja, és még meg is tanulja, hogyan kell. Még mielőtt a lány elkezdené az alapokat, megelőzi, és kérdez tőle valamit.*
- Jössz a mai MLI-re? Az exosok magisztere tartja, úgyhogy most láthatnád.*meg amúgy is, az MLI óra így is, úgy is jó, tanártól független, ő legalábbis szereti, bár ha a kettő között kéne választania, hogy MLI vagy spirituális ismeretek, nem biztos, hogy tudna választani, de talán mégis a spiri lenne az első helyen. Na de ha erre a kérdésre választ kap, akkor már nincs akadálya, hogy teljesen odafigyeljen Krishanára, így el is kezdődhet élete első lovaglásórája.*

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-07-22, 12:09 pm

*Reggeli előkészületek után hamar rá is talál a lány az lovardára és nem is teketóriázik sokat a lovakkal kapcsolatos igényeit az lovászfiúnak elő is adja, aki szívesen segít a lovak kiválasztásában. Az átöltözése után egyből meg is jelenik a fiú, aki Assanaról kérdez, mert nem látja őt a közelben.*
- Akkor egyre ügyesebb. Biztos hamar előkerül, miután felfedezi, hogy itt vagy. *Válaszolja mellékesen, hisz utána sejtései szerint nem nagyon akar majd leszállni róla a cicus, de most tanítás ideje van, utána jöhet a játék is. *
- Gyönyörű állat *válaszolja a lány, mialatt a mutatott irányba néz, hiszen ott egy büszke állat figyeli éppen őket. Közben rábólint a lány ajánlatára a diák és a körkarám felé veszik az irányt. Ott a két ló már várja őket, de a lány nem ül fel a sajátjára csak kiköti a lovat a karám mellett és a körkarám közepére sétál. Ezalatt Élias felszáll a nyeregbe nem túl biztos mozdulatokkal, de lesz ez még így sem, ha a lány a szárnyai alá veszi.*
- Szeretnék elmenni, de nem biztos, hogy tudok. Apám kitalált már megint valami hülyeséget. *Válaszolja egy kissé borús tekintettel, hisz nagyon szeretne ott lenni, de nem tudja még biztosra, hogy el tud e menni vagy sem, maximum bepótolja valahogy. Majd el is kezdi az órát, hisz lényegében elég ezért is vannak itt. Odasétál a fiúhoz és magyarázni kezdi az alapülés lényegét.*
- Alapülésnél a váll, csípő, és a sarok egy vonalban vannak, és közbe egyenesen kell ülni a lovon. *Közben kicsit megigazítja a fiú lábát, hisz kicsit hátrébb van mint lennie kéne, de csak akkor, ha hagyja, majd folytatja a lány az okítást.*
- Igen, így kell ülni, közben a sarkadat kissé lenyomod a kengyelbe. Menj így lépésben pár kört, próbáld megtartani ezt az ülést miközben mozog a ló. Ha valami nem tiszta kérdezz nyugodtan.* Közben kissé megpaskolja az állat farát, aki el is indul közben.*

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-07-22, 12:22 pm

*Miután felfedezi a lányt az istállóban, odamegy hozzá, majd köszönés után Assana után érdeklődik.*
- Hát, jó lenne. Kíváncsi vagyok, egy macska hogy lovagol.*ő úgy képzeli, hogy kapaszkodásnak a körmeit vájja a ló hátába, hogy ne le essen, mire talán a ló megpróbálná lelökni az állatot. Vicces lenne, az egyszer biztos. Ezután a srác megmutatja a lovat, amelyiken elsőnek ült, és ez el is nyeri a lány tetszését, mivel valóban gyönyörű az a ló. Ezután a körkarám felé mennek, ahol ő már azonnal fel is pattan a szürkére, Krishana viszont még nem. Az órára vonatkozó kérdésre is választ kap.*
- Milyen hülyeséget? És hogy, utánad jött, vagy levelet küldött?*mert ha az utóbbi, akkor a legegyszerűbb megoldás az lenne, hogy elégeti a levelet, és azt mondja, nem kapta meg. De az óra már el is kezdődik, és már elhangzik néhány dolog, amit rosszul csinál, bár számított erre, így nem lepi meg. Hagyja, hogy Krishana igazítson a lábán, majd mondja neki, hogy menjen néhány kört. A ló már el is indul lassú léptekkel a karámban körbe-körbe. Kicsit ingadozik, de azért valamennyire megy.*
- Máris lenne egy kérdésem. Hogy lehet mindezt megjegyezni?*váll itt, láb oda, ezt így, azt úgy, szóval minden össze-vissza van, bár reményei szerint hamarosan majd neki is rutinból megy majd a lovaglás, ha engedelmes kis diák lesz.*
- Ó, tényleg, mondanék valamit. Tudod, legutóbb említetted, hogy valamelyik rokonom apáddal találkozott még régen. Nos, én írtam a nagyapámnak egy levelet, amiben megkértem, hogy faggassa ki a bácsikámat, volt-e valaha valamilyen ügye egy Quinn nevű emberrel, így megtudhatjuk, hogy tényleg a bácsikám volt az, vagy esetleg valaki más.*bár a válasz biztos eltart még egy darabig, legalább néhány nap, és nem is biztos, hogy tényleg a bácsikája volt az, de legalább megpróbálta, és ez a lényeg. Gondolatai azonban nem kötik le annyira a figyelmét, hogy ne figyeljen vele a lóra is, és hogy irányítsa is.*

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-07-22, 12:42 pm

*Az istállóba való megérkezést követően a srác is megérkezik hamarosan, a lovak addigra már ki is vannak választva. Assana is szóba kerül, hiszen úgy tűnik eddig még nem került elő.*
- Erre én is kíváncsi leszek, persze ha hagyja magát rátenni a ló hátára. *Érdekes dolog lesz az már biztos, de amíg elő nem kerül a kis bestia, addig had barangoljon csak a környéken.*
- Még én sem tudom biztosan, eléggé rejtélyesen fogalmazott, de lehet megfogadom a tanácsod és felgyújtom az egész pergament. Remélem, hogy nem akar idáig eljönni. *Közben elgondolkodik ezen a lehetőségen is, hisz hagyják már békén a családi problémákkal, egész idáig ilyenekkel foglalkozott, most végre had élje már egy kicsit a saját életét is. Miután elmagyarázza az alapülést és be is állította a lovagló lábait, el is indítja a lovat. Közben vissza sétál a karám közepére és onnan figyeli a ló és lovasa mozgását.*
- Nyugi, amint átveszed a ló mozgásának ritmusát, ösztönösen fogsz már így ülni, de az elején tényleg kissé sok lehet. *Válaszolja a fiúnak a kérdésre, hisz tényleg sok lehet ez így elsőre, de hát ez mind alapokhoz tartozik, de végül is azért vannak itt, hogy ezeket begyakorolják.*
- Ma csak lépegessünk, vagy az ügetéssel is szeretnél megpróbálkozni? *Kíváncsi a fiú válaszára, hisz pár kört úgy is megtehet, hogy érezze mekkora különbség is van a két jármód között.*
- Jó ötlet, én hiába írnák neki, úgyis kitérne a válasz alól, remélem sikerrel jársz. Kíváncsi vagyok miért is kerete föl apámat. *Kissé elgondolkodik a lány hiszen eddig nem is nagyon foglalkozott ezzel, de remélhetőleg kiderül, mi is volt akkor a téma.*
- Jól csinálod, egy kis gyakorlás és már érezni fogod a ló ritmusát is. *Megdicséri a fiút, hiszen elég ügyesen csinálja, sikerül megtartania az alapülést. Közben a karám kerítésének egyik oszlopának tetején, egy cirmos figyelemmel követi az eseményeket.*

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-07-22, 1:13 pm

*Miután megérkezik, Assanáról is beszélnek egy kicsit, majd a körkarámba lépnek, ahol El azonnal fel is ül a lóra. Még kérdez Krishanától egy dolgot, hogy jön-e MLI-re, aztán el is kezdődik az óra. Van jó néhány dolog, ami kicsit homályos és furcsának tűnik így elsőre, de remélhetőleg hamar belejön majd, mivel mindig is gyorsan tanuló típus volt.*
- Szerintem menni fog az ügetés is. Gyors és jó diák vagyok.*pillant Krishanára mosolyogva. Saját magát dicsérni azt tudja, bár ebben azért tényleg igaza van, gyorsan tanul. Ezután megemlíti a lánynak, hogy levelet küldött a nagyapjának, hogy derítse ki, mit csinált a nagybátyja Krishana apjával, már ha tényleg ő volt az.*
- Én is kíváncsi vagyok, bár lehet, hogy nem is a nagybátyám volt, akkor meg hiába küldtem levelet.*megvonja a vállát, lehetséges, hogy teljesen más ember volt, de most inkább a lovaglással kéne foglalkozni, így arra irányítja figyelmét, és ezért dicséretet is kap, hogy ügyes, egész jól csinálja.*
- Mesélj csak, az utóbbi néhány napban miket csináltál?*azért attól, hogy ez egy óra, még kérdezősködhet, mivel Krishana nem igazi tanár, és hát a köztes időben, míg nem csinál mást, el kell ütni az időt valamivel, miért ne lehetne az a beszélgetés?*
- Tegnapelőtt nagyon jól szórakoztam.*csakúgy megemlíti, és ha Krishanát érdekli, majd rákérdez, ha nem, akkor nem mondja el. Egyszer csak egy tarka valamit pillant meg a karám egyik oszlopán. Mikor sikerül beazonosítani, elmosolyodik a cica láttán.*
- Szia, Assana! Nem jössz lovagolni?*kiáltja oda a cirmosnak, érdeklődve várva a reakcióját, hátha lesz kedve lovagolni kicsit.*

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-07-22, 1:56 pm

*Mire El is megérkezik a lovardába, már ki is vannak választva a lovak, akik a körkarámban várakoznak már. Assana-ról és az óráról való beszélgetés után el is kezdődik az óra, hiszen ezért is vannak itt. Egész jól halad a lépéssel, szépen megtartja az alapülést, ezért fel is teszi neki a kérdést a feketehajú, hogy szeretne e ügetni is, majd annak a magyarázatába kezd.*
- Nos, nemsokára kiderül *egyezik bele a lány egy mosollyal az arcán, az öndicséretet hallva*, az ügetés jóval pattogósabb jármod, két módja is van a kiülésének. Az első a tanügetés, ezzel próbálkozz először, ez a könnyebbik. A lényege, hogy kissé hátrább dőlsz a nyeregben, és megpróbálsz a lóval együtt mozogni, legfőképp a csípőddel követni a ló mozgását. Kérdés? *Hisz lehet, hogy nem igazán tiszta valami, akkor most kérdezzen, mint utána. Közben a levélre terelődik a téma, amit El a nagyapjának küldött, de mivel nem akarja tovább firtatni a témát a lány, ő is megvonja csak a vállát, hisz csak akkor fognak többet tudni, ha megérkezik a válaszlevél.*
- Lássuk csak, megismerkedtem pár új diákkal, tanultam egy keveset a könyvtárban, Assana-val kicsit körbenéztünk az erdőben, és a Pokol szájába is elnéztem. *Válaszolja, a feltett kérdésre, hisz elég mozgalmas napjai voltak, nem igazán unatkozott, de végre jó olyannal beszélgetni, akivel kicsit összeismerkedtek már, hisz kissé sok volt mostanában, a bemutatkozásból.*
- Mi történt tegnapelőtt? Mit csináltál a napokban? *A lány is érdeklődik, ha már így rákérdezett a srác, és egy félmosollyal az arcán kérdezi, hogy mi is történt tegnapelőtt, hiszen nem véletlenül ejtett el egy megjegyzést ezzel kapcsolatban El. Közben Assana is feltűnik az egyik oszlopon, akit lovagolni is hív. Assana megnyalja mancsát amivel fülét megsimogatja, mintha így köszöntené El-t, majd kissé megrázza pofiját, mint aki értené mit is kérdeztek az előbb tőle. Megmosolyogja őket Krishana, hiszen tényleg nagyon édes azon az oszlopon a makacs jószág, majd megszólal.*
- Szerintem a terepre már jön velünk, addigra megbarátkozik a lovakkal. *Közben figyelmesen nézi a fiú mozgását, aki elég szépen halad, így már nem sokáig akarja tovább a körkarámba tartani, mehetnek ki nemsokára terepre.*
- Még pár kört mehetnél, és szerintem mehetünk is terepre. Vagy szeretnél még itt gyakorolni? *Kérdő tekintettel néz a másikra, közben elindul a macskusz irányába, hogy felnyalábolhassa.*

//Fagy//

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-07-31, 10:22 pm

*A fiún látszik, hogy nem tudja elképzelni sem, milyen lehet mágia nélkül élni, mire én ismét elmosolyodok.*
-Hát, amíg nem tudod, hogy létezik, addig nem is foglalkoztat, milyen lenne mágiával élni. *Mondom mosolyogva, remélve, most már megérti. Nem csodálom, hogy nem tudja elképzelni, hiszen biztos, varázslócsaládban nőtt fel.*
-Nem haragszom, igazából nem vagyok megrögzött feketemágus, csak mivel nem tudtam melyik iskolába menjek, apa segített, és ő ezt találta a legmegfelelőbbnek, így legalább mindig meg tudom védeni magam, és sose árt ha az ember jártas a feketemágiában. Ráadásul még lehet, hogy meg is szeretem. *Mondom mosolyogva, hiszen egy éve még én sem hittem volna, hogy pont itt kötök ki. A következő mondatán csak elmosolyodom, de válaszolni már nem nagyon fogok, hiszen nincs mit mondanom. Inkább áttérünk a hobbikra és mint kiderült mindketten szeretünk lovagolni.*
-Okés, majd akkor egyszer felmehetünk. *Mondom mosolyogva, hiszen most már legalább tudom, hogy van hangszeres terem a suliban. Lassan aztán megindulunk a lovarda felé. Nagyon örülök, hogy újra lóra ülhetek, hiszen mióta itt vagyok, még nem is lovagoltam.*
-Végül is teljesen mindegy, a lényeg, hogy ne legyen vad. *Mondom mosolyogva, majd belépünk a lovardába és körbepillantok, alkalmas lovat keresve.*

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-07-31, 10:27 pm

- Tudod, ha én nem tudtam volna, hogy varázsló vagyok, hanem esetleg félvér lennék vagy sárvérű, akkor is foglalkoztatna, hogy vajon létezik-e mágia. Na de nem vagyunk egyformák. *mosolyodom el lágyan, majd végül csak bólintok a szavaira, de valahogy fura nekem ez a lány. Nem is értem, hogy lehet valakinek ilyen egyzserű döntés, hogy ide íratkozzon be, egy ilyen neves helyre, ahova nekem minden álmom volt bekerülni, de mindegy is, inkább túllépek ezen, majd beülve a révész csónakjába már a lovakon jár az eszem. A karámhoz is lépek és mivel neki mindegy, csak vállat vonok, majd választ magának, amilyet akar, én viszont egy csodálatos, fekete csődört vezetek ki a lovardából, akire fel is pakolom idő közben a szükséges dolgokat, majd ha kiérünk a friss levegőre, meg is várom Corinát, addig pedig ismerkedem az állattal.*
- Nyugi... *simogatom meg az orránál, majd nemsokára fel is pattanok rá, úgy várva tovább a szöszit.*
- Na? Találtál megfelelőt? *kérdezek rá kíváncsian, majd ha végre megérkezik, akkor viszont elkezdek lépegetni a lóval, még bemelegítés képpen.*
- Vágtázhatunk is ugye? Szóval az is megy? *tudakolózom azért közben, hiszen fogalmam sincs, hogy mennyire is ért a lovakhoz, de nincs kedvem összeszedni sehonnan se, hogyha összetöri magát. A fene tudja, hogy most mi van velem, de a szociális énem egy kissé hátrébb húzódott... nem szeretek senkit se istápolni, jobban kedvelem a talpraesett embereket, de talán Corináról is majd pozitívabb lesz a véleményem idővel, ez rajta áll.*

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-07-31, 10:36 pm

*A fiú szavain csak elmosolyodom. Szinte éreztem, hogy ezt fogja nekem mondani, úgyhogy nem ért váratlanul.*
-Én is sokat gondolkoztam, vajon létezhet-e, de anya mindig elmondta, hogy nem, pedig nagyon is jól tudta, hogy léteznek mágusok. Azért én esténként mindig arról fantáziáltam, milyen lenne varázslóként élni, és most teljesült. *Mondom mosolyogva, hiszen tényleg nagyon boldog voltam, amikor megtudtam, más vagyok, mint az átlag emberek. Amikor aztán beérünk a lovardába, körülnézek, majd látom, a fiú egy fekete csődört visz ki. Hamarosan meg is pillantok egy pej csődört, aki nagyon szimpatikusnak tűnik, így úgy döntök, őt viszem. A fiú kérdésére már nem is válaszolok, felnyergelem a lovat, majd felteszem rá a többi szerszámot is és már el is indulok kifelé.*
-Itt is vagyunk. *Pattanok fel a lóra, természetesen csak miután egy kicsit haverkodtam vele, hiszen nem szeretném, hogy ledobjon.*
-Igen, persze. *Felelem a fiú kérdésére, hiszen nagyon sokat lovagoltam eddigi életem során, és sokszor volt olyan is, hogy csak úgy elmentem egy erdei túrára lóháton.*
-Indulhatunk? *Kérdem mosolyogva a fiút, majd ha igennel válaszol, elindulok egyenesen, aztán majd a fiú mutatja merre érdemes itt menni.*
//fagy//

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-09-02, 5:07 pm

*A neten utána nézett Ambrus a környéken, hogy mi és merre található erre és örömmel fedezte fel, hogy van a sziget szívében egy lovarda, ahonnan el lehet vinni a pacikat túrázni. Ez nagyon megtetszett neki ezért is döntött úgy tegnap, hogy ma délután kilátogat arra a helyre. Magyarországon többször is lovagolt már, mert nagybátyjának volt pár szép melegvérűje ezért úgy gondolta egy kis nosztalgiázás jól esne neki. Ki is készítette ruházatát, amit ma fel is vett. Egy hosszabb szárú csizmát és egy feszülősebb nadrágot természetesen V-kivágású hosszú ujjú csíkos felső a zöld árnyalataiban. Pálcája most is nála van és örökös kiegészítője a hallókészülék és a gyűrűk is helyet foglalnak ujján.
Odaérve belép a lovardába, aminek már messziről érezni már illatát és ott választ magának egy lovat, ami most egy foltos lóra esett, aminek gyönyörű barna-fehér szőre van és vörös sörénye illetve farka. Nem a legmagasabb ló a karámban, ami azért is jó a fiúnak, mert mindössze 165 cm magas és így könnyebb rá felszállnia. Miután a ló megvan egyből a nyergelésnek áll neki.*

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-09-02, 5:30 pm

*Eléggé unom magam ezen a helyen. Alig találkozok itt emberekkel, bátyám se tudom, merre kószál mostanában, nem futottunk össze mostanában. Ahhoz hozzá vagyok szokva, hogy hosszabb időre nem látom, mert volt már, hogy elment otthonról, de itt lenne esélyünk találkozni. Na de ezt nem írom a rovására, lehet, hogy sikerült ismerősöket szereznie már, minek örülnék, mert bár nekem még nem sikerült megfelelő emberrel megismerkednem, de szeretem Gabe-t, szóval természetesen örülnék, ha neki összejött volna.
Most azonban a lovarda felé igyekszem, mert tudom, hogy itt a szigeten van ilyen lehetőség. Franciaországban tanítottak lovagolni, többször is eljártam, hiszen milyen arisztokrata lennék, ha nem tudnék. Viseletem egy világosbarna pólóból áll, sötétbarna lovaglónadrág van rajtam, és csizma. A legtöbb ember nem nézne ki jól ilyen ruhában, de én természetesen tökéletesen festek ebben is. Mikor odaérek, már hallom a pacik mocorgását, és a jellegzetes szag is bekúszik az orromba. Miután belépek, és a lovakat kezdem nézegetni megfelelő után kutatva, egy fiút szúrok ki, ki úgy tűnik, szintén most gondolt a lovaglásra. Magasságilag hasonló, mint én, szóval nem nőtt nagyra, és épp egy lovat nyergel.*
- Szia. *köszönök rá, hiszen az udvariasságot belém nevelték, majd most nem törődök vele többet, inkább kivezetek a folyosóra egy fekete arab telivért, és egy nyerget is előveszek. Régen mindig más nyergelte fel a lovat, de én is azért tisztában vagyok vele, hogy kell. Azonban miért ne használnám ki, hogy itt van ez a fiú, ki remélhetőleg segítőkésznek bizonyul majd.*
- Segítenél nekem? *nézek rá zöld szemeimmel, mik körül csak egy kis tus van, most nem túl extra smink. Remélhetőleg kedves lesz, és szép nézésemmel sikerül segítségre bírnom őt.*

Tárgy: Re: Lovarda a sziget szívében 2011-09-02, 5:49 pm

*A ló amint Ambrus kiválasztott Rick névre hallgat. Ez a név pozitív emlékkel tölti meg a fiút, hisz az ő vén lovát is így hívták, amikor élt. Először egy kicsit ismerkedik a lóval természetesen szavak nélkül. Simogatja, paskolgatja, marék zabot ad neki és csak utána kezdi el nyergelni. A nyereg alá zöld színű pokrócot tesz, hogy ne tőrje fel a ló hátát, majd a nyerget. Éppen a megfelelő kengyel magasságot állítja be, amikor egy tökéletes alakú nő jön be, aki rám is köszön így veszem észre.*
- Üdvözlöm kisasszony. *Veszi fel Amburs egyből a magázódást a tisztelet teljes jeleként, majd a boxról leakasztja az abrakot és a ló szájába rakja, aki azt el is fogadja, majd a megszólításra ismét a leányzóra pillant.*
- Természetesen hölgyem. *Ambrus segítő kész főleg egy hölgynek így hagyja ott lovát, aki meg sem mozdul, csak az abrakot rágja szájában. A fiú menet közben megfigyeli a lovat és megállapítja, hogy szép erős lábai vannak.*
- Remek állapotban lévő lovat választott, ami jó ízlésre vall. Ennek a telivérnek erős, hosszú lábai vannak. Véleményem szerint gyors, de lehet vele díj ugratni is bár én inkább akadálypályákon használnám versenyszerűen. Ilyen hosszú lábakkal, könnyen és gyorsan venné az akadályokat és mind e mellett remekül illik az ön tökéletes alakjához ez a fajta szépség. *Hallatszik egy bók az utolsó mondatban teljesen diszkréten, mint ahogy az egy előkelő arisztokrata családban szokás. A fiú nem vak így elismeri, hogy a lány tényleg gyönyörű ennek ellenére nem fordul meg a fejében kétes gondolat.*