Belső kert

Tárgy: Belső kert 2010-09-27, 12:46 am

Az alagsori folyosó végén a diákok egy nagy méretű bükkfaajtóra lehetnek figyelmesek, melyben semmi különlegesség nincs, viszont ha kinyitják az ajtót és átlépik az ajtó küszöbét, akkor egy csodálatos belső kert tárul a szemük elé. A mennyezet elvarázsolt, ahogy oly sok másik helyen is a kastélyban és ennek köszönhetően mindig olyan idő látszik a mennyezeten, amilyen kint van, viszont bent mindig kellemes meleg van, de csapadék sose esik.
Az ajtóból kövekkel kirakott út vezet körbe a belső kertnél, ahol mindenféle növény megtalálható és elég sok pad, hogy az arra járók nyugodtan leülhessenek beszélgetni vagy csak gondolkodni. Ezen kívül egy kisebb patak is átfut ezen a helyen és még egy nyugodt, füves rész is megtalálható itt, szóval ha nem egy padra vágynak a diákok, hanem például egy piknikre, akkor nyugodtan leülhetnek és eszegethetnek a friss levegőn, mert akármilyen meglepő, itt teljes mértékben friss levegőt érezhetnek.

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-27, 4:53 pm

* Az idő szép és kellemesen fújdogál a szél, de a kinti hőmérséklet még mindig jóval alacsonyabb, mint, ami a kastélyban uralkodik. Ez az egyik ok, hogy Jane ma nem a szigeten keres magának elfoglaltságot, hanem a belső kert felé veszi az irányt. Kezében ott pihen varázspálcája és a tegnapi napon gondolkodik, hiszen nem voltak mindennapiak az események, amiket Miroval átéltek. Először is megjelenik egy bukott angyal a klubhelyiségben, ami önmagában eléggé ironikus. Simán besétált oda és még csak zavarban sem érezte magát.
Másodszor pont Sayrát keresi..Sayrát, akit Demien ölt meg, hogy megakadályozza az iskola régi rendszerének visszaállítását. ~ Nevetséges ez az egész..~*csóválja meg kis buksiját miközben az alagsorban tipeg. Fekete magassarkú cipőt, szintén fekete nadrágot és egy hosszított aljú, lila fölsőt visel, ami jól kiemeli tökéletes alakját. Az alagsorba érve szokásos irányt választ és már be is lép a belső kertbe. Mint mindig, az illat most is csodás és a látvány sem éppen utolsó. Lassan a kis patak feletti hídra sétál és rákönyököl annak szegélyére, miközben a víz egyenletes mozgását figyeli.
~ Furcsa..milyen állandó és mennyire kiszámítható..nem úgy, mint az emberek.~* gondolja magában, száját kissé elhúzza és egy közeli fáról letép egy levelet. Gyűrögetni és tépkedni kezdi a kis zöld növényt, miközben gondolataiba mélyed.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-27, 5:01 pm

*Az ikrek ismét megint kicsit tovább aludtak a kelleténél, de persze ezt senki ne mrójja fel nekik és valószínű, hogy senkit sem érdekel ez a dolog. Ők jól elvannak magukkal és a csínyeikkel és nem igazán érdekli a két Volodya-t más, magukon és a másikon kívül. Miroslavnak tegnap igen érdekes élménye volt a Bukott angyallal és Jane-nel és persze este jól ki is vesézték a dolgot Dimitrij-jel. A srác azonban mot is sétára indul a kastélyban és már tudja is, hogy hova szeretne menni. A Belső kertet célozza meg, hiszen itt még csak egyszer járt, de akkor nagyon tetszett neki a hely. Léptei koppanak a kőpadlón és vissza is verődnek a kastély falairől. Nincs hideg, hiszen a világítás - mivelhogy igen borús az idő - most is fáklyákkal történik, amik bizony melegítik az erre járót. Miroslavon mégis egy fekete, garbós pulcsi van, valamint egy fehér nadrág és egy sportcipő. Igen furcsa párosítás, de a srácnak most ehhez volt kedve. Nem igazán érdekelte soha a kinézete, akárhogyan is öltözködött, mindig tetszett a lányoknak. És neki ez a lényeg. Hamarosan lefordul az alagsorba vezető lépcsőre és néhány kanyar után meg is látja a folyosó végén az ajtót, ami mögött a Belső kert csodáit szemlélheti meg a kíváncsiskodó. Miroslav gyorsabb tempóra kapcsol, majd be is nyit a kertbe és körbepillant. Néhány halk, lassú lépéssel beljebb sétál a kertben és észre is veszi a hídon ácsorgó Jane-t. Elvigyorodik, majd hangosan megköszörülve a torkát - ha eddig esetleg nem vették volna észre - indul meg a lány felé, majd elvigyorodik és feltartja két kezét.*
-No para, nincs nálam semmi *vigyorog a srác. Habár zsebébe mindig gyömöszöl ezt-azt, most az sem látszik nagyon dundinak, így Jane-nek tényleg nincs mitől tartania.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-27, 5:10 pm

* Csendben ácsorog a belső kertben és tegnap esti dolgokon gondolkodik, amikor léptek zaja töri meg gondolatmenetét. Nem fordul oda, mert hát bárkinek szíve joga ott mászkálni és akkor, amikor csak szeretne és persze ahol csak szeretne. A kis köszörülésre felpillant azonban, na meg a lépteket is közelebb hallja most már és ismerőst vél felfedezni.
Halványan elmosolyodik a felé tartó alak sziluettjére és oldalra döntött fejjel mosolyog Mirora.*
- Nincs? Nálam viszont van..*mondja titokzatosan és a zsebébe nyúl. Ugyan ez a nadrág volt rajta, amikor a előző este találkoztak. Egy kis fekete tárgyat húz elő, amit nem más, mint egy füstbomba még teljesen ép állapotában, majd a fiú felé dobja a kis mütyűrt, amit Miro könnyű szerrel elkaphat.*
- Azt hiszem erre még szüksége lehet az átverés nagy mesterének.*mondja kedvesen és, ha a srác mellé sétál akkor követi a pillantásával, ha nem, akkor ő meg közelebb a fiúhoz.*
- Gondolom kíváncsi vagy rá, hogy kit is keresett tegnap Akartiel..*mondja sokat sejtetően, mert Miro az este eléggé rádörrent. Jane ebből arra következtet, hogy a fiú még hírből sem hallott Sayráról, ezért, ha azt az orosz srác is szeretné, akkor elmeséli neki, amit csak tud róla.*
- Talán leülhetnénk.*mutat az egyik pad felé és finoman tolni kezdi a srácot, hogy az vegye a célzást. Leül a kis fapadra és lábait keresztbe veti. Várakozón néz a fiúra, hogy az kérdezhessen, ha akar.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-27, 5:23 pm

*A Volodya testvérek közül a fiatalabbik, Miroslav érkezi meg a Belső kertbe és veszi észre, hogy bizony nincs egyedül. Örül a lánynak, hiszen tegnap egész jól elvoltak, és ha az az idióta angyal nem lép közbe, talán kipróbálhatta volna a szőnyeget a lány alatt, de sajnos ez nem jött össze. Valljuk be, Miroslav csak erre tud gondolni, ami persze tinédzserként nem rossz dolog, de lehet, hogy Jane-nek nem igazán implonálna a dolog.*
~De szerencsére nem tud gondolatot olvasni, így nincs mitől félni~*gondolja Miroslav egy apró vigyorral az ajkán, majd közelebb sétál a lányhoz, feltartott kezekkel, hogy Jane még véletlenül se higyje azt, hogy valamit akar tenni. Hogyha a lány ismerné a srácot, bizony most kezdhetne el félni, hiszen ha Miroslav nem akar semmit tenni, az már régen rossz. Vagy nagyon beverte a fejét, vagy szimplán csak tervez valamit. Ugyanis Miroslav a sponanitást kedveli és bármikor eszébe juthat valami agyament terv. De úgy tűnik, hogy most tényleg nem akar semmit tenni. Jane mosolyogva köszönti a srácot, úgy tűnik, hogy örül a fiúnak, amin persze Miroslav nem is lepődik meg, hiszen a vak is láthatja, hogy tetszik a lánynak. Persze melyiknek nem. Ahogy feltartott kezekkel közelebb sétál a lányhoz és közli, hogy nem akar támadni és nincs nála semmi, Jane egy félreérthető mondattal válaszol, ami arra késztetia a fiút, hogy egyik szemöldöke a magasba szökjön és úgy meredjen a lányra. De hamarosan meglátja a kezében az egyik füstbombát és elvigyorodik, majd még a levegőben elkapja. De sajnos igen béna a srác - vagy épp direkt csinálta? - de a füstbomba szétrobban még a levegőben, sűrűn köddel takarva el mind őt, mind Jane-t, mint a környezetüket. Miroslav kihasználva az alkalmat Jane-hez lép, mögé somfordál, majd átkarolja a derekát és a fülébe suttog:*
-Imádom a füstbombákat *mondja halkan suttova a lány fülébe, majd az arcára nyom egy puszit és kiszökik a füstből. A füst hamarosan oszlani kezd és Miroslav vigyorogva várja, hogy a lány hogyan is reagál. Mikor a füst eloszlik és Jane is reagált, lassan rákérdez, hogy érdekli-e a srácot Sayra és a története. Valóban tegnap kicsit durván rivalt rá a lányra a srác, de ő ezt nem tartja bunkóságnak és bocsánatot sem fog kérni érte. Lassan az egyik pad felé taszigálják, Miroslav pedig enged a lánynak és le is ül, kíváncsian várva a mesét.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-27, 5:36 pm

* Úgy tűnik ismerős arc jelenik meg a belső kertben. ~ Nem is tudtam, hogy ennyire népszerű a hely.~*gondolja a lány kicsit cinikusan, majd köszönti is a srácot, aki ártatlan képpel tart felé. Ez már eleve gyanús lehetett volna a lánynak, de nem ismeri még eléggé jól ahhoz a fiút, hogy meg tudja ítélni, hogy mit is akar éppen. Vidáman int neki, naná, hogy örül Mironak, miért ne tenné?
Miro felemelt kézzel tart a lány felé, aki kisebb kutatás után előhúz a zsebéből egy mindkettejük számára ismerős tárgyat és a srác felé dobja, aki viszont nem nyúl rögtön a füstbomba felé. ~ Vajon direkt csinálta?~*fut át a lány agyán, de gondolkodni nem sok ideje marad, mert el lesz kapva hátulról és egy puszit is nyomna a fiú az arcára, ha Jane nem fordulna meg ijedtében. Így azonban a puszi kicsit elcsúszik, de hát kit zavar az? Amint eltűnik a füst, Jane meglepetten néz körbe, hiszen a srác eltűnt mögüle, de azért nem esik kétségbe csak nem tudja, hogy mire számítson, annyira meg azért nem naiv, hogy csak álljon egy helyben. Amint megpillantja az orosz srácot csodálkozva néz rá és a megjegyzésre csak bólint.*
- Azt hiszem valahol tudtam, hogy nem szabad dobnom, de azt nem gondoltam, hogy ennyire béna vagy.*mondja vigyorogva és az egyik pad felé tuszkolja a srácot. Leül a kis helyre és megvárja, míg Miro is kényelembe helyezi magát.*
- Szóval..gondolom az elején kellene kezdenem..*mondja elgondolkodva, ujjaival babrálva.*
- Nem is biztos, hogy jó ötlet, hogy elmondjam..talán jobb, ha nem tudod.*harap ajkába a lány, nem akar ennyire komoly témáról beszélni Miroval, meg nem is úgy ismerte meg a srácot, mint aki annyira komoly lenne.*
- Oké..röviden: Sayra a suli régi igazgatója volt még mielőtt eltűnt volna az iskola..gondolom ezt tudod.*itt megáll egy pillanatra, várva, hogy a srác lereagálja a dolgokat.*
- Aztán most valami oknál fogva visszajött, hogy visszaállítsa a régi, elavult és nem utolsó sorban rettenetesen kegyetlen rendszert, de Demien megakadályozta és megölte. Asszem ennyi, amire szükséged lehet.*vonja meg a vállát.*
- Más téma..mit találtál ki mára?*kérdezi egy vigyor kíséretében és egy hajtincsével kezd játszani.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-27, 5:43 pm

*A füstbomba valóban kicsit félre megy, ahogy a puszi is, amit Miroslav lop Jane arcára - igaz, csak lopna, mert a lány megijed és megfordul, így a puszi kicsit a szája szélénél köt ki. Miroslav egy pillanatra csak nézi a lányt, majd el is tűnik a füstben, ami hamarosan oszlani is kezd és végre ismét láthatják egymást. a kis megjegyzésre Miroslav sóhajt egyet és megcsóválja a fejét.*
-Ti, nők nem értetek a praktikákhoz...*motyogja Miroslav, majd elvigyorodik és úgy hagyja, had tuszkolják a pad felé. Miroslav le is ül és mikor Jane mesélni kezd, lazán átrakja egyik lábát a másikon, elhelyezkedik a padon, karjával végignyúlva a pad háttámláján, majd kissé unottan figyel körbe. A leányzó visszakoz, amire Miroslav csak megvonja a vállát. De Jane persze mégis csak elmeséli a dolgokat, hogy Sayra volt magiszter és hogy most visszajött és blablabla. A srácot nem nagyon köti le a téma, de persze nem akar bunkó lenni, így néha bólint egyet és Jane-re néz, de figyelmét inkább a kert köti le és gondolkodni kezd. A leányzó befejezi a mesét, és Miroslav rápillant.*
-Hát ez igazán kínos *jegyzi meg a fiú és próbál aggódó és bűnbánó arcot vágni, majd megvonja a vállát.*
-Demien meghalt, nem? *kérdez vissza a lány felé Miroslav, habár nem igazán érdekli a dolog és sóhajt egyet. A leányzó kérdésére elvigyorodik, majd kissé közelebb hajol a lányhoz.*
-Semmi közöd hozzá, Kislány! *pöccinti meg Jane orrát a fiú, majd feláll és zsebretett kézzel a patakot kezdi el nézni, majd visszafordul Jane felé.*
-mit csinálsz itt egyedül?

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-27, 5:56 pm

- Ahhoz nem is nekünk kell érteni, hanem nektek.*kacsint a srácra és elindul a pad felé, magával rángatva a fiút is. Lezuttyan, kényelmesen elhelyezkedik és elmeséli a történetet, legalábbis annyit, amennyit tud belőle. Aztán lehet, hogy itt-ott hiányos a sztori, de Miron amúgy se látna, hogy meg tudna halni az információkért, ezért Jane nem is erőlteti meg magát, hogy élvezetesen adja elő a dolgot. Látja, hogy az orosz fiú a kertet csodálja, de nem is rója fel neki a dolgot, ha fiú lenne őt is hidegen hagyná az egész.*
-Álszent vagy.*mondja nevetve a bűnbánó arckifejezésre és keresztbe fonja karjait a mellén.*
- Az..*hagyja rá és csak legyint a kezével, nem igazán óhajt többet beszélni a történtekről, ezért tereli is a témát, érdeklődik a srác felől, hogy mik a mai napi tervei. Eléggé kitérő választ kap, mire kissé meg is lepődik, de elmosolyogja magát.*
- Gondoltam hátha segíthetnék előkészíteni a dolgokat.*mondja kétértelműen és egy vigyort is küld a srác felé, jelezve, hogy úgy érti a dolgot, ahogyan az csak jólesik neki. Az orrára koppint a fiú, mire megdörzsöli kicsit az imént említett testrészt és megvonja a vállát. A kérdés hallatára ártatlan képet vág.*
- Várom a herceget, hogy megmentsen és örökre boldoggá tegyen.*mondja még mindig ártatlan képpel, majd leveszi nagy, gesztenyebarna szemeit a fiúról és elmosolyogja magát. Vállat von és csak az után válaszol normálisan a kérdésre.*
- Tulajdonképp semmit..unatkozom, feldobhatnád a napom.*vigyorog a fiú felé és feláll a padról.*
- Bújócskázzunk.*kacsint és a zsebéből még egy füstbombát húz elő, amit a lába előtt "véletlen" le is ejt, majd kilép cipőiből és szaladni kezd a belső kertben. Ha elmúlik a füst, Miro csak egy gazdátlan cipőt találhat a lány helyén.*
- A győztes jutalmat érdemel.*hallhatja a lányka hangát valahonnan a háta mögül. Vagy éppen előtte van? Nem lehet tudni,mert a kert akkusztikája igen érdekes.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-27, 6:11 pm

*Bizony a füstbomba és a félrecsúszott puszi után a padon köt ki a két fiatal és hamarosan Jane belefog a mesébe, ami igazán nem köti le Miroslav figyelmét. sajnos a srácnak elég nagy figyelőkéje van, igy egy szimpla beszélgetés nem igazán tudja lekötni, beszélgetés közben is agya pörög, és a szeme is ide-oda jár, felfedezi a körülötte lévő világot. Most is ezt teszi és mikor a lány befejezi, kissé unottan, de bűnbánó szemekkel pislog a lányra.*
-Én álszent? Ugyan már. Csak sajnálom a ... Hogy hivták a nőt? *kérdez vissza Miroslav, de arcán látható, hogy csak szivatja a lányt és tényleg baromira nem érdekli sem a történet, sem a válasz a kérdésére. Jane rákérdez a csinyre, mire Miroslav meglepődik.*
-A csinyeket csak a Volodya ikrek tervezhetik és kivitelezhetik. Senki márt nem veszünk be a csapatba *jelenti ki komolyan a srác, hiszen testvéréhez fűzött köteléke szent és sérthetetlen és ezt ha kell, Janenek is megmagyarázza, kicsit erőteljesebben. De úgy tűnik, hogy a lánynak világos a dolog, habár eg apró megyjegyzés még kicsúszik a száján. Miroslav vág egy fintort, majd megcsóválja a fejét és lassan feláll. Jane odasétál hozzá és ismét eldobva egy füstbombát közli, hogy bújócskázzanak. Miroslav sóhajt egyet. Nem sok kedve vn a dologhoz, de eszébe jut valami igazán érdekes dolog, igy csak elvigyorodik egyet és előveszi pálcáját. Lassan elindul valamerre, őt nem érdekli, hogy recseg-e a talpa alatt a talaj vagy sem.*
-Invito Jane felsője *suttogja a fiú és ha minden igaz, hamarosan letépve ugyan a lányról, de valamerről Miroslav felé repül a felső.*
~Aztán jöhet a többi*gondolja kaján vigyorral a srác.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-27, 6:28 pm

* Elmeséli gyorsan a történetet is, de úgy látszik, hogy a Volodya ikrek fiatalabbik tagját nem igen köti le a dolog. Jane kezdi úgy érezni, hogy talán kissé unalmas a társasága. Miro ártatlan és bűnbánó képet vág, majd majdnem felháborodva ellenkezni kezd. Jane elneveti magát és csak megcsóválja a fejét.*
- Hagyjuk.*sóhajt fel és maga elé néz, figyelemmel kíséri, hogyan hordja egy méhecske virágról virágra a port, majd tesz egy megjegyzést, mire Miro megint csak rápirít.*
- Te mindig ennyire morcos vagy? Csak vicceltem..*mondja kis éllel a hangjában, nem szereti, ha sorozatosan így beszélnek vele. Megérti a testvéri köteléket, de azért akkor is felfogta volna, ha normálisan szól hozzá a fiú. Nem mérges vagy duzzog, egyszerűen csak nem szereti, ha így szólnak hozzá. Miro érdeklődni kezd, hogy mit is csinál itt egyedül, mire csak megvonja a vállát és egy apró kis mondatot mond. Természetesen nem gondolta komolyan és az orosz fiú grimaszára csak nyelvet ölt.*
- Ha nincs kedved nem kell.*mondja jókedvűen, de már áll is fel és odasétál a fiú mellé, majd eltűnik a füstben még egy utolsó megjegyzést megengedve magának. Egy közeli fa mögé lép és ahogy a srác megindul egyre jobban beveszi magát a sűrű virágok és liánok közé, hogy az véletlen se találhassa meg. Hallja a varázsigét és kapna is a fölsője után, de úgy tűnik, hogy nem elég gyors, ezért a lila fölső a srác kezében landolhat.*
- Az egyetlen szerencséd, hogy trikóban vagyok.*morogja mag elé, de csak elmosolyodik. Nem is tudja mit várt. Varázspálcáját a kezében tartja és elmotyogj a varázsigét.*
- Invito Miroslav pálcája.*így, ha az orosz fiú nem figyel, könnyen kirepülhet a kezéből a pálca, bár, ha éber, akkor nincs mitől tartania. Jane egyre hátrébb és hátrébb lépked a sűrű növényzetben, hogy a srác véletlen se vegye észre.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-27, 6:38 pm

*Bizony a kis történet nem arat nagy sikert a fiúnál és kicsit unja is a dolgot, de sebaj, néha sajnos ilyen unalmas perceket is túl kell élni az életben. Persze Jan maga cseppet sem unalmas, sőt! Egészen érdekes kis teremtés, azt meg kell hagyni. A csinyes dologra Miroslav tényleg kicsit durvábban válaszol a kelleténél, igy Jane válaszára csak sóhajt egyet.*
-Nem, csak az ilyesmire harapunk - *motyogja az orra alatt a lánynak Miroslav, habár nem úgy néz ki, mint akit nagyon is érdekel a magyarázat. De persze Miroslav sem fogja magát megerőltetni ez ügyben, így hamarosan feláll a padról és kicsit távolabb sétál. Jane követi, majd egy füstbomba és egy felkérés után el is tűnik, csak a cipőjét hagyva maga után. A srác sóhajt egyet, majd elvigyorodik és magához hívja Jane felsőjét. Az egyik közeli bokor felől repül a felső, így Miroslav arra indul el, habár nem hallja a lány lépteit a fűben. Hamarosan bejut egy kis tisztásra, amit bokrok vesznek körbe. Nem valami nagy, de talán pont elég, hogy a lány elbújjon az egyik mögött. Hallja a morgást, majd az igét mire, mire elvigyorodik. A pálca kicsusszan a kezéből, de a srác gyorsan utána kap, így habár a pálca repül Jane felé, kissé lassítja az, hogy Miroslav fogja a végét. Hamarosan átsétál a pálcával egüytt néhány bokron, nagy levelek között, majd meg is látja a pálcával és magával szembe a lányt.*
-Megvagy! *vigyorog gonoszul a srác, majd közelebb sétál a lányhoz és elkapja a kezét, majd magához húzza, átkarolva a derekánál.*
-Mi a jutalmam?*suttogja ismét a srác Jane fülébe az apró kis mondatot.*

//Fagy - óra miatt//

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-27, 10:14 pm

//Jane: máskor azért arra kéne figyelni, hogy ha a karidat viszed az órára, akkor tudd le előtte a játékot, mert így lényegében nem lehetett volna órán, mivel még itt van Miroslavval. Oké, hogy fagytatok, de akkor elvben nem lehetne bent a tanórán. Szóval erre légyszi figyelj máskor!//

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-27, 10:21 pm

*Egy kis esti sétára készül ma a Cruoris ház egyik nőcsábásza, Scott. Egy kis zöld övezetre vágyik, ám kimenni nincs sok kedve, mivel már eléggé lehült az idő. Még szerencse, hogy épp ezért van az iskolán belül egy belső kert, amiben a mágiának köszönhetően mindig kellemes az idő. Így hát nem is öltözik túl, egy kék farmert, valamint egy világos szürke pólót visel ma a srác, lábán fekete sportcipővel. Egyetlen holmi van csak nála, az pedig a pálcája. Amilyen dolgok történtek már ebben az iskolában, jobb, ha az ember azt magánál tartja. Már csak pár lépcsőfok választja el a srácot attól, hogy leérjen az alagsorra, mikor valami hangot hall maga mögül. Megfordul, de nem lát senkit. Egy kis ideig még vár, hátha megpillant még valakit, de mivel semmi, így egy vállrándítás mellett folytatja útját. Egyenesen a belső kert ajtajához megy, amin be is nyit, majd már elé is tárul a gyönyörű, ápolt zöld kert.*
-Ezt már nevezem. *mondja elismerően, majd besétál, becsukva maga mögött az ajtót. Megindul előre az aprókavicsos úton, miközben nézelődik erre-arra, élvezve, hogy egy ilyen szép zöldterületen lehet egy pólóban még így szeptember végén is.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-27, 10:31 pm

*már régóta szeretett volna egy kicsit csavarogni éjszaka, amikor sötét van és nem járnak a folyosón...legalábbis annyian biztosan nem mint nappal. Lehet hogy tényleg emberfóbiája van? Igazából nincs, vagyis igazából fél, hogy esetleg nem fogadják majd el, merthát mindenki elég furán szokott ránézni amikor a bemutatkozásnál meghajol. Szóval úgy dönt inkább tényleg hanyagolja ezt a szokást. Csak annyira berögződött már nála, hiszen erre nevelték egészen kis korától. Mindenesetre ahogy járkál a folyosókon eljut az alagsorba is, aztán pedig egy ajtót lát, ahova szórakozottan benyit. Elcsodálkozik amikor megpillantja a kertet, be sem lép csak áll a nyitott ajtó előtt amíg kicsodálkozza magát, aztán többször felteszi magában a kérdést hogy hogy lehet hogy ő ezt eddig nem látta. Mindenesetre az első ámulatözön után elindul a kertben. Nem kell sokáig sétálnia hogy észrevegye valaki már előbb ideért. Kedvesen rámosolyog a fiúra amikor találkozik a tekintetük, aztán lassan továbbsétál és tovább gyönyörködik.* - Régóta vagy itt? *Teszi fel a kérdést szórakozottan. Talán nem is vár rá választ hiszen nem is ismerik egymást, és a kérdés feltevése közben egy virágot szemlél éppen.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-27, 10:42 pm

*Csendes és nyugodt ez az este, különösen itt, ebben az elvarázsolt kertben. Egyedül a kis patak csörgedesére ad egy kis alapzajt a helynek, de ez is kellemes. Na meg most, hogy Scott is itt járkál, a kavicsok egymáson való csikorgása is társul eme hanghoz. Zsebredugott kézzel sétálgat a fiú, bámulva ezt a szép helyet, amikor meghallja, hogy nyílik az ajtó. Legalábbis valami olyasmi hangot, de ahhoz már kicsit eltávolodott, hogy rálásson az ajtóra, mert az ösvény sem csak egy egyenes vonal. Egy pillanatra megáll, s visszalép párat, hogy beigazolhassa gondolatát, hogy tényleg jött valaki. Lassan elkezd visszafelé lépkedni, amikor végül megpillant egy szőke, mosolyogós leányzót, így ő is elmosolyodik. Ekkor jön a kérdés, majd a lányka már arrébb is lépdel.*
-Itt, vagy a suliban? *kérdez vissza a srác, a lányka után fordul, aki épp egy virágot néz. Scott is odalép, leszakítja a virágot, kicsit megszagolja, majd egy könnyed mozdulattal Iantha hajába tűzi a füle mögé, persze csak ha nem lesz megállítva közben.*
-Azt hiszem, mi még nem ismerjük egymást. Scott Renfield vagyok. Na és te? *kérdi mosolyogva a fiú, hisz tényleg nem emlékszik, hogy bármikor is összefutott volna ezzel a szőke hajú, mosolygós leányzóval.*
-A kérdésedre válaszolva amúgy... csak pár perce jöttem le ide. A suliba viszont már régebben érkeztem. És te mikor jöttél? Még nem nagyon láttalak. *érdeklődik picit ő is, hisz miért is ne tenné?*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-27, 10:52 pm

*Miután megtárgyalta magában hogy miért is nem tudott ő eddig erről a helyről, elindul befelé, óvatos léptekkel, mintha nem akarná megzavarni a természet suttogását. Szinte gyermeki rácsodálkozással vizsgálja a dolgokat maga körül, és egész szívét átjárja és boldogsággal tölti el a kert nyugalma. Aztán észreveszi hogy nincs egyedül. Úgy gondolja biztosan jó ember lehet aki ide jön, szóval kedvesen mosolyog a fiúra akivel eddig még nem találkozott. Aztán megpillantja a virágokat, amik elvarázsolják, mert emlékeztetik az otthonára, ekkor kérdezi a fiút, végülis nem bánná ha nem válaszolna rá, de választ kap, mire elmosolyodik.*
- A világban. *Mondja titokzatosan, aztán Scott leszakítja a virágot amit előbb nézett a lány. Erre Iantha gyorsan a fiú felé fordul, és elkapja a kezét amelyen a virág van.*
-Miért kellett letépned? Annyira gyönyörű volt, most el fog hervadni. *Sóhajt bánatosan és elengedi Scott kezét.*
-Én Iantha Reaver vagyok, örvendek Scott Renfield. *És meghajol, de aztán félúton eszébe jut hogy ezt nem kéne mire felegyenesedik és homlokára teszi a kezét.* - Sajnálom..
*Végül választ kap a korábban feltett kérdésre, mire visszatér barátságos mosolya. Aztán ő is elmondja a mondandóját.* - Én nem nagyon szeretek emberek között lenni. *Mondja és mégjobban elmosolyodik mert ez bizonyára viccesen hangzik.* - már egy ideje itt vagyok, erről a helyről pedig csak most szereztem tudomást...*körbenéz.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-27, 11:09 pm

*Talán a lányka lépteit hallhatta még a távolból Scott, amikor megállt a lépcsősoron, bár az is meglehet, hogy nem az volt. Ez most már lényegtelen, viszont egy mosolyogós kis szőke itt van most vele a kertben, így beszédbe is elegyednek. A lány feltesz egy kérdést, melyet többféle képpen lehet értelmezni, így Scott rá is kérdez, de a válasz elég titokzatosan hangzik, így a srác ismét elmosolyodik. Követi szemeivel a lányka útját, majd mikor meglátja, hogy nézegeti az egyik virágot ő is odalép, majd letépi azt, és megpróbálja Iantha füle mögé tűzni. Ám a lányka elkapja a kezét, s kissé szomorúan kezdi faggatni a fiút.*
-Bocs, azt hittem örülni fogsz neki. *feleli kissé elhúzott szájjal a srác. Na igen, ahány lány, annyi reakció egy ilyen gesztusra. A bemutatkozás viszont rendben zajlik, így a srác is megtudja, hogy hívják ezt a leányzót. Viszont picit fura a lány, így Scott oldalra dönti picit a fejét.*
-Nem túl hivatalos ez így? *kérdi egy kis mosollyal, hisz a teljes nevet ritkán ismétlik meg, főleg egy félig kivitelezett, de megkezdett meghajlással. Ezután Scott elmeséli, mióta is van itt, majd ő is visszakérdez.*
-Miért nem? Mi bajod velük? *érdeklődik, hisz ő viszont egyáltalán nem atiszociális és Iantha sem tűnik annak, legalábbis így elsőre.*
-Amúgy erről a kertről én is csak nemrég szereztem tudomást. De most vagyok itt először úgy, hogy végig is nézem. Legalábbis azt tervezem. *mondja, majd mosolyogva pillant a szöszire.*
-Velem tartasz? *kérdi, majd kezével az út felé mutat, hogy akár meg is indulhatnak, s közben beszélgethetnek és ismerkedhetnek egy kicsit.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-27, 11:29 pm

*Amikor a fiú visszakérdez titokzatosan válaszol rá. Direkt is, mert kíváncsi a reakcióra, meg ez hozzátartozik a stílusához. A virágleszakítós manővert azonban nem értékeli túl sokra, mert őt mindig is a természet tiszteletére nevelték és csak később gondolja végig hogy ez most egy igazán kedves gesztus akart lenni, amikor a fiú megmagyarázza, erre kissé bocsánatkérően lesüti a szemét. A fiú bemutatkozása után ő is elmondja hogy hívják, ezúttal mellőzi a szokásos üdvözlést, talán az előbbi virágleszakításos akció miatt. Azért van még mit tanulnia, meg mire odafigyelnie mert elszúrja a meghajlást, és a fiú oldalra döntött fejéből már meg is állapítja hogy mit gondolhat. Scott aztán hangot is ad ennek, és Iantha szégyenében halványan elpirul. Ezért is kér bocsánatot. Aztán megbeszélik hogy ki mióta van itt, és a lány azt is kifejti miért lehetséges hogy nem találkoztak, amit a fiú furcsáll. Mikor Scott a kertről beszél Iantha nyugodtabb lesz és a felajánlásra örömmel bólint.*
-Szívesen. *És végül is elindulnak, aztán lágy szellő fúj, ami meglengeti a lány inkább ezüstös fehérbe csapó haját. Boldogan szív egy nagyot a friss levegőből.*
-Csodálatos a varázslat ereje. Az otthonomban sok az ilyen nyugodt és csendes hely, amit nem háborgat az ember, ami tökéletes arra hogy....*Itt elgondolkodik.* - Bármire...*Felnevet. aztán a fiú arcát kezdi fürkészni.* - A te otthonodban is vannak ilyen helyek?

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-27, 11:42 pm

*A bemutatkozást hamar letudja a két diák, bár Iantha valamivel furább módon mutatkozik be, de ez valószínűleg nevelés kérdése. De ezen is túllépnek, a lány viszont elejt egy olyan mondatot, miszerint nem szeret emberek között lenni. Erre Scott rá is kérdez, de választ nem kap, lehet, hogy maga Iantha sem tudná megmondani rá a választ. Így inkább a srác egy kis sétát ajánl fel, hisz azt remekül lehet ezen a helyen. A leányzó rá is bólint a dologra, így lassan sétálni kezdenek a kavicsos úton, miközben Iantha élvezi a hely nyújtotta adottságokat. Szavaira Scott elmosolyodva válaszol.*
-Na igen. Ezért jó varázslónak lenni. *fűzi hozzá, majd hallgatja tovább a lányt. Amikor Iantha megakad egy helyen, ott bizony ő is ki tudná valamivel egészíteni a szavakat. Hisz milyen jó is az, amikor egy fiatal fiú és egy lány a nagy, selymes fűben, ilyen kellemes időben, kettesben, mindenkitől elzárva adhatja át magát az élvezeteknek. De lehet, hogy Iantha másra gondolt, ki tudja. A bármire nála is igen tág fogalom.*
-Vannak bizony. A családi birtokunk is egy csodálatos helyen van Luxemburgban. Imádom is azt a környéket.*feleli biccentve, majd ismét ő kérdez.*
-Te merről jöttél? Hol vannak azok a szép helyek, amelyeket említettél? *kérdi, miközben szeme sarkából látja, hogy egy kis béka beugrik a partól a vízbe.*
-Amúgy melyik házba jársz? Ha Cruorisos lennél, szerintem láttalak volna már legalább a klubhelyiségben. *na jó, ez így picit túlzás, így is tuti van olyan Cruos, akit még csak nem is látott, de valahogy ezt is ki kell deríteni.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-28, 12:01 am

*Szerencsére úgy tűnik a fiút nem nagyon zavarja a továbbiakban a fura bemutatkozás, vagyis nem érzékelteti vele hogyha van is bármi baja vele. Ennek nagyon örül a lány. Mikor a fiú megkérdezi hogy de végülis miért nem szereti az emberek között levést, hát erre inkább nem válaszol. Ha Scott így reagált erre, akkor ő biztosan az a típus aki mindig a társaság középpontja, ezért nem tartja érdemesnek a magyarázkodást. Aztán a fiú felajánlására együtt folytatják a sétát. Így sokkal kellemesebb. Iantha hirtelen olyan szűknek érzi a farmernadrágját ami rajta van, meg a barna bőrcipőjét, és a csipkés fehér blúzát is. Legszívesebben feloldódna ebben a szépséges nyugodt természetben amely annyira tökéletes. Ezért kezd el beszélni a szépségéről a tájnak, a fiú megjegyzésére is csak mosolyog, aztán az otthonáról mesél, és felidézi magában ismét a régi emlékek közül néhányat. Aztán végigvezet egy gondolatmenetet ami elég érdekesen végződik. A bármi végülis neki is bármi lehet...
Aztán, hogy ne kalandozzanak el túlságosan, meg illendőségből meg kíváncsiságból is érdeklődik a fiú otthonáról. Mosolyogva hallgatja, és elgondolkodik.* - Luxemburg..hm, mr hallottam róla, merre van? *Teszi fel a kérdést komolyabban kicsit. Majd mikor a fiú kérdez ismét mosollyal arcán válaszol.* - Egy szigeten van. A népem ott él. Neithrileknek nevezzük magunkat, nagyjából ti nem is nagyon tudhattok a létezésünkről. Mert, a miénk egy igen elzárt civilizáció. *Azért nem mond konkrétunokat a szigettel kapcsolatban mert nem nagyon ismeri még annyira a fiút hogy tudja bízhat-e benne annyira. Nem nagyon kockáztathatja, hogy az esetleges fecsegése miatt a földüket megszállják az idegenek. aztán a kavicsos út véget ér és egy híd alakja rajzolódik ki előttük, szépen fából készítve. Iantha máris odaszalad amint ezt meglátja, és a párkányra támaszkodva a patakot kezdi figyelni, noha inkább hallja semmint látja azt.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-28, 12:25 am

*Megkezdődik a beszélgetés és az ismerkedés, miközben Scott felajánlására egy kis közös sétára indulnak. Ha már mindketten most járnak itt először, akkor miért ne fedezhetnék fel együtt a kertet? Ahogy megindulnak, a lányka mesélni kezd, milyen jól is lehetne itt egyet s mást csinálni, az emberek elől elzárt természetben, s ezzel Scott is egyetért. Talán még akkor is egyetértenének, ha kimondaná a fiú a gondolatait, na de nem úgy akar bemutatkozni, így inkább megtartja magának. Inkább csak válaszol Iantha kérdésére, mert bizony náluk is vannak elég gyönyörű tájak otthon, ő maga is imádott arrafelé sétálni húgával, még mielőtt a Mysterioba jöttek.*
-Anglia déli részétől keletre, Európában. *feleli a srác, s kissé furcsállja, hogy nem tudja beazonosítani a lány. Oké, kicsi ország, de azért a térképen még simán megtalálni. Vissza is kérdez, hogy Iantha honnan jött, hisz talán ad némi magyarázatot az iménti szavaira.*
-Neithmik? Bocsi, de még sohasem hallottam róluk... Vagyis... rólatok. *pillant meglepetten a srác az ezüstös hajú lányra.*
-Akkor már értem ezt a különleges nevet. Sose találkoztam még másik Ianthaval. *mondja egy kis mosollyal, majd az út véget ér, s egy kis híd kerül eléjük. A lány előre is fut, majd a párkányra támaszkodva a patak felé lóg, azt bámulva. Scott pedig szintén odasétál, de ő nem a patakot veszi szemügyre, hanem Iantha kerek popsiját, amire most gyönyörűen ráfeszül a farmer.*
~Tyűha. Remek popsi.~ *állapítja meg magában, miközben kicsit meg is nyalja ajkát. Na igen, elég szép lánykával sikerült megint összefutnia, s az efféle megmozdulások neki kifejezetten tetszenek. Nem is támaszkodik most a lány mellé, hisz egy hídnak két korlátja van, ő a másiknak dől neki háttal, így továbbra is legeltetheti szemeit.*
-Na és mondd csak Iantha. Miben merül ki nálatok az, hogy olyan elzárt civilizáció vagytok? Mit csináltok másképp? Vagy miben más az ottani élet? *kérdi érdeklődve, hisz eddig ilyen lányhoz még nem volt szerencséje, és érdekli, honnan is származik a lány.*

//fagy//

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-28, 3:38 pm

//Olvadunk Miroslavval//

*Látja is, hogy Mirot nem nagyon köti le a dolog, de úgy dönt, hogy ő sajnos nem bazári majma senkinek, nem köteles szórakoztatni a fiatalabbik ikert. Nem veszi zokon, hogy a srácot nem foglalja le a sztori, valószínűleg, ha fiú lenne és állandóan csak a szórakozáson és csínyen járna az esze, ő sem tulajdonítana nagy jelentőséget a dolognak. Magában ezt végigfuttatja, majd próbál témát is váltani, meg a fiú kérdésére is felelni, de a kettő úgy tűnik, nem olyan könnyű egyszerre, pláne akkor nem, ha az illető nem igazán vevő a dologra. Janet nem igazán érdekli ez most, neki játszani van kedve és, ha a fiú nem tart vele, akkor magára vessen. Pillanatok alatt mellette terem és egy újabb füstbombát dob a földre, ami éppen elég időt szolgáltat neki ahhoz, hogy kibújjon a cipőjéből és szaladásnak eredjen. Beveti magát a sűrű növényzet közé, de azért annyira még közel van, hogy tisztán hallja a srác varázsigéjét, viszont reagálni már nincs idő.*
- Jössz Te még az én utcámba.*mondja kicsit hangosabban és nem is nagyon mozdul már, tisztában van vele,hogy a repülő ruhadarab elárulta a helyzetét, ezért nem is erőlködik, hogy jobban elbújjon. Egy kis csellel próbálkozik, ami azért nem is sikerül olyan rosszul, a fiú pálcája felé repül, viszont hiba csúszhatott a gépezetbe, mert a pálca végén Miro csimpaszkodik. Jane morcos képet vág, majd elmosolyogja magát. Ott áll fekete nadrágban és egy szintén fekete, kínosan testre simuló trikóban és arcán a dac keveredik a féktelen vággyal, ami szemeiből sugárzik. A fiú közelebb is lép, Jane cipő nélkül már sokkal alacsonyabb nála, de azért hagyja, hogy a srác átkarolja és magához húzza.*
- Csaltál..ez nem tisztességes játék.*koppint a fiú orrára, majd egy puszit is ad rá és kezét a srác mellkasán nyugtatja. Másik kezével, amiről már lekerült a kötés beletúr a fiú hajába és tarkójánál fogva közelebb húzza magához.*
- Hát nem is tudom..*mondja titokzatos mosollyal és ajkát finoman a srác ajkához érinti, majd egy finom csókot lehel rá. Közelebb húzódik a fiúhoz és most már sokkal erősebben csókolja, persze csak, ha Miro hagyja neki és nyakát át is fonja karjaival. Kisvártatva azonban el is engedi a srácot és a sűrű bokrok között keresgélni kezdi a fölsőjét.*
- Most már igazán visszaadhatod. Nincs itt olyan meleg.*mondja egy mosoly kíséretében és angyali mosollyal fordul a fiú felé, hátha az megsajnálja és valóban visszakaphatja az „elveszett” ruhadarabot.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-28, 3:54 pm

*A bújócska elkezdődik, ami igazán érdekes elfoglaltság itt a kertben, habár Miroslavnak most nem sok kedve van hozzá, de egy apró kis ötlettel feldobja a játékot és magához röpteti Jane felsőjét. Hamarosan meg is érkezik a felső a levegőben repülve, és Miroslav vigyorogva elkapja. A felső szélét a gatyájába tűri, így a fenekén lóg lefelé a földre a felső, habár a srác ügyel arra, hogy ne érje a földet a ruhadarab. Elindul a hidon valamerre, de persze amerről jött a felső, elárulja Jane tartózkodási helyét. Van sütnivalója a srácnak az biztos, és Jane is kicsit óvatlan volt, habár ez a varázslat ellen nem nagyon tudott semmit sem tenni a leányzó. Hát van ilyen, végül is el kell fogadni, hogyha a másiknak van valami frankó kis ötlete és azt használja. Miroslav hamarosan átvág egy nagy levelű növény között, majd egy apró kis "tisztásra" ér, ahol zöld fű van és körbe van véve bokorral a dolog. Úgy tűnik, hogy Jane is próbálkozik, de nem eléggé, hiszen a pálca ugyan kiröppen Miroslav kezéből, de a srác gyors és el is kapja, igy óvatosan fogva a pálcát követi a tárgyat Jane-hez, aki hamarosan fel is tűnik az egyik bokor mögött egy szál fekete trikóban. Miroslav elvigyorodik és látványosan végigfuttatja a szemét Jane testén, majd közelebb lép és átkarolja. *
-Nem tisztességes? Nem mondtad, hogy nem szabad varázsolni!*háborodik fel kicsit a fiú, persze közben mosolyog és hangja is kedves, kisfiús, hiszen valóban nem mondta a lány, hogy nem szabad varázsolni és hogy nem használhatja a pálcáját. Jane közelebb csúszik és bújik hozzá, majd lágyan átkarolja Miroslav nyakát és egy apró puszit, majd egy csókot kap a lánytól. A srác persze kihasználja az alkalmat, kicsit letapizva a lány hátsóját, úgy húzva közelebb magához, majd mikor ajkaik elválnak, a lány a felsőjét kéri.*
-Szerintem jó vagy igy is *ölti ki a nyelvét játékosan a srác, majd visszaadja a felsőt a gatyájából.*
-Jobb, ha indulunk órára, mert le leszünk cseszve, ha késünk. Nem a Magiszternél kéne elkésni...*motyogja kissé unottan a fiú. Látszik rajta, hogy a háta közepére se kivánja az órát, de ami muszáj, az muszáj. Igy Jane-nel együtt sétálnak ki a kertből és tempósan az Árnymágia terem felé veszik az irányt.*

//Lucius, köszi hogy szóltál, logikus a magyarázat, én nem is gondoltam erre! //

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-28, 11:40 pm

*Illya, miután elköszön Marcustól, a Belső kert felé veszi az irányt. Már annyira nem keresgél, most csak egykicsit üldögélni akar a sötétben, ahogy szokta. Marcus láthatóan zavarba jött az utolsó kérdéstől, de megérti, ő is ugyanígy lenne vele. Kicsit már átkozza magát, hogy bejött, mert végülis a napja nem úgy sikerült, mint szerette volna, viszont megszokásához híven, ha ideges, most nem gyújthat rá. Leül egy padra, majd kis fészkelődés után háton fekve helyezkedik el. Bámulja a csillagokat elmélülten, miközben nagy nehezen kirángatja zsebéből a fésűjét. Fekve ugyan nehéz fésülködni,de valamennyire kénytelen lesz kigubancolni.Jónéhány dolog megkavarodott benne, ráadásul nem éti, mi van vele. Ráadásul görcsben áll a gyomra, pillangók próbálnak röpködni benne, aminek nem örül, mert nem szereti a pillangókat. Elkeseredetten felsóhajt, majd elmerül a csillagok szépségében.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-09-28, 11:51 pm

*Szokásos talán mások számára, kissé történésmentes napjának utolsó pár órájában van a fiú. Ezzel szemben viszont még nem gondolja hogy be kéne vetni a szunyát, inkább megindul a kastélyba amolyan felfedező túrára. És hogy mit keres? Igazándiból semmit, tudja hogy úgy is majd megakad valamin a figyelme, elvégre nem sokat szokott unatkozni. Fura is hiszen itt valamivel nyugodtabb életet él, lehet hogy emiatt sem olyan feszült. Egy fekete farmer, és egy sima fekete ing van rajta, aminél a nyaki rész nincs kigombolva, nem öltözött túlságosan túl, de nem nevezhető annyira túl lengének se. A lábai előbb utóbb miután már bejárta a fél kastélyt viszont a belső kertbe viszik,s ahogy szétnéz, kissé fura mosoly is fut ki szája szélére.*
~Egész otthonos, kár hogy nem igazság...~*gondolja, hiszen ez egy elbűvölt terem legalábbis úgy tudja, viszont ahogy látja nem csak ő tartózkodik egyedül ide bent. *
~Nicsak egy ismerős~*kevésszer fut össze ugyan azzal, így kissé maga is meglepődik persze nem negatívan hiszen nem rossz fej a lány, legalábbis első ismeretségből. Nem szól semmit csupán ,lehet kissé hangtalanul oda ér a lányhoz, majd ő is ugyan azt a formációt veszi fel, tehát lefekszik. Kezeit össze fűzi a mellkasán majd egy pár pillanatig figyeli a csillagokat*
-Nicsak.. ismerős. Szia.*köszön egy félmosollyal a lánynak miközben feje is abba az irányba dől, s tekintete kissé kérdővé változik.*
-Csak nem csillag számláláson vagy?*kérdezi még mindig szokásához híven derűs hangon.*

» Udvar és kert