Belső kert

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-25, 8:45 pm

*Mesélek picit magamról, de nem oly sokat, mint amit lehetne, hiszen nem ismerem még ezt a fiút, így nem fogom neki kiteríteni az egész eddigi életemet. Nem szégyenlem, egyszerűen más, mint az itteni emberek felfogása, mi szerint én nagyon is hiszek a pogány istenekben és egy olyan szekta tagja vagyok, akikről nem is tudnak a mai emberek, hiszen oly hihetetlen lenne nekik. Na de mindegy is, inkább a fiú ténykedését kezdem el figyelgetni, majd amikor hallom a szavait, kissé el is mosolyodom.*
- Nem szégyenlem, erről szó sincs. És jól mondod, nem érdekel, hogy gazdag vagy. A legjobb barátom is az, ez miatt nem fogok rád se felnézni, se pedig máshogy. *vonom meg vállaimat, mivel így is gondolom és amikor a mitológiás dologra terelődik a szó, csak elmosolyodom.*
- És mit tudsz Hecate-ről? *nem magamra gondolok itt természetesen, hanem az Istennőre, így hát ez amolyan teszt, hogyha már annyira mondja, hogy érdekli, akkor meséljen csak róla, már ha tud. Ekkor viszont csörgés töri meg a beszélgetésünket, én pedig csak kíváncsian figyelek rá, de nem igazán szólok addig, amíg hozzám nem intézi a szavait.*
- Öhm, mi az a kviddics? Ne haragudj, de fogalmam sincs róla. *húzom el a számat, hiszen ezen a világon még oly sok mindent nem tudok, így hát kék szemeim kíváncsian csillognak.*
- Bár ahogy figyelek, valamiféle játék lehet. *próbálok tippelgetni és talán nem is bukok annyira bele a dologba, ha pedig igen, akkor jöhet a pironkodás és a témaváltás, amely azért néha egész jól megy nekem.*
- Amúgy, ha téged a misztikus lények érdekelnek, akkor már értem, hogy miért vagy Inflatusos. *ugyebár azon ház tantárgya ez a bizonyos dolog, így hát csak örülök magamban, hogy végre nem egy olyan Inflatusossal találkoztam, aki a halottakat imádja.*

//fagy//

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-26, 1:36 am

*Mordred-en járt az esze. Szimpatikus volt neki a srác, de remélte, hogy azért vannak nála kedvesebb alakok is itt. Úgy tartotta, muszáj felmérnie a terepet. Szobájából lejövet egy nagy, és szép, fa ajtón akadt meg tekintete. Kis habizással ugyan, de benyitott.*
~Azta'... ilyet se látni minden iskolában!ˇ~*Ámulva nézett az égre. Kellemes idő volt, de felülről nagy pelyhekben hullt a hó. Becca még életében nem tapasztalt ilyet.*
~Csak nem lesz ez annyira rossz!~*Ámulva ült le az egyik padra. Sehol senki, béke, csend. Ez már kissé kezdte irritálni.*
~De hol van mindenki?~*Körbe nézett, majd nagyot sóhajtott, és elfeküdt a padon. Csak ide talál majd valaki...*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-26, 2:09 am

*Ezen a kellemesnek egy cseppet se mondható estén nem csak az új diák az, aki ide tévedt, erre a csodálatos, ám de Caleb számára oly szörnyű helyre, hanem az exortusos sentinel fiú. Csak lassan nyit be a terembe, majd végül be is csukja maga után a szép ajtót és körbe is néz egy halk sóhaj mellett. Egyébként ma egy fekete hosszú nadrág van rajta és egy rövid ujjú, testhez simuló szürke felső, mely tökéletesen kiemeli izmos vonásait és bár helyes arca most kissé sápadt, ettől eltekintve sármos, mint mindig. végigsimít kócos tincsein, majd beljebb sétálva a tökéletesen nyugodt kertben ki is szúr egy lányt. Jas-t ezer éve nem látta, így hát nem is tudja, hogy mit tegyen vagy mondjon, de nem maradhat örökké egyedül, így hát el is szánja magát a társalgásra.*
- Szép estét! *köszön rá egy apró mosollyal, melyet most sikerül kierőltetnie magából, majd mindezek után úgy dönt, hogy a pad azon oldalára sétál, ahol a támla van és kezével meg is támaszkodik rajta, úgy tekint le a fekvő lány szemeibe.*
- Hát te meg mi járatban vagy itt? És hogy hívnak? *még sose látta és mivel sentinel a fiú, valószínűleg tudja, hogy ez egy újdonsült elsős lehet, tehát friss tag és egyben játékszer is az ő szemét húzásaihoz, mert most már elege van a jófiú szerepből, ha úgy nem fogadják el, hát akkor nem lesz az. Azt még nem tudni, hogy mennyire is fog ez menni neki, de egyenlőre a határozottsággal nincsen baj és a szép nézéssel se.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-26, 2:23 am

*A hatalmas csendet, és nyugalmat léptek zaja, majd egy férfi hang töri meg. Az eddig elém tárult, varázslatos eget (a szó szoros értelmében az) most el takarja előlem egy fiú (!).*
- Ariane..*Felelem a kis kíváncsiskodónak, bár még mindig nem ülök fel, csak felé nyújtom kezem.*
- Unatkozom. Nem ismerek még semmit, és tudod, várom a csodát, ami úgy tűnik, nem talált rám. Tegnap jöttem, nem is csoda!*Kényelmesen fejem alá teszem jobb kezem, majd a fiúra nézek.*
- És téged mi szél hozott, drága...*Kezdem, de nem fejezem be, várom, hogy megmondja a nevét. Végül csak felülök, mert hát azért én sem vagyok annyira bunkó. (Na jó meglehet, de ő az első, aki úgy tényleg ide jött hozzám..) Csak ezután mérem végig női szemmel az idegent.*
~Nem hiszem el, hogy egy ilyen valakinek nincs jobb dolga, mint az én társaságomban lenni..~*Elmosolyodom, arra gondolva, mekkora pechem van.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-26, 2:35 am

*A lány nevét elég könnyedén és hamar sikerül kiderítenie, így hát csak elmosolyodik a fiú, majd végül ahogy hallja, hogy unatkozik, a földre pillant. És hogy miért? Hát a lány ezt még csak nem is sejtheti, viszont a fiú elkapja gyengéden a felé nyújtott kezet, majd titokzatosan közelebb hajol hozzá.*
- Akkor maradj csöndben vagy soha többé nem lehet részed semmiféle csodában sem. *mondja halkan, miközben elereszti a másik kezét és hiába szeretne felülni a lány, nem biztos, hogy mégis megteszi, ugyanis hamarosan arra lehet figyelmes, hogy egy hatalmas kobra kúszik fel a lábán, rá a hasára és emeli fel szép fejét. Nem lenne ajánlatos felidegesíteni, ugyanis képes és bármelyik pillanatban odakap. Persze a fiút nem fogja bántani, hiszen az ő famulusáról van szó, mindenesetre kíváncsian nézi meg a lányka viselkedését, hiszen a nő nagy része fél a kígyóktól, így talán Ariane is.*
- Egyébként Caleb Valerious vagyok, az Exortus ház egyik sentinele és akár csak te, én is unatkozom... azaz, most már nem, hogy rád találtam. *koppint a lányka orrára, hiszen láthatóan remekül elszórakozik a másik esetlenségén és remélhetőleg láthatja majd a félelmét is.*
- Szerinted szép állat? Láttál már nála szebbet? *kérdezi puszta kíváncsiságból és még mindig nem mozdul a lányka mellől, érdeklődve figyeli, miközben lassan végigsimít a kobra fején, aki csak nyelvét dugja ki, sziszegve valamit, de nem száll le a lányról és a fenyegető kinézet továbbra is megmarad.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-26, 2:51 am

*Még fel sem ültem, éreztem, hogy egy sima, nyálkás, mégis kellemesen irritáló valami simul hasamhoz. Odakapom a fejem, és rögtön ledermedek. Nem félek a kígyótól, noha a veszélyessége az, ami kiváltotta ezt belőlem. A fal, amit oly' régóta építek, most leomlik, az emlékek pedig fullasztóan telepednek rám. Akkor is veszélyben voltam, rettenetesen nagy bajban. A seb a kezemen, amit a vad okozott most lüktet, ég, és szinte villog, arra kényszerít, hogy megnézzem. Végül nem bírom tovább, bal kezem a mellkasomhoz kapom, pont mikor a kígyó az arcomnál sziszeg. Becsukom a szemem. Nem félek, csak egyszerűen nem tudok menekülni. Egyetlen szó üldöz - halál. Újra bevillan a farkasok képe, ahogy rángatnak, cincálnak, prédaként kezelnek.*
- Nem félek. Semmi okom rá. Semmi...*Kinyitom szemeimet, majd erőt veszek magamon, és megfogom a hüllőt. A földre teszem, s miután elengedem, ujjaim még mindig furcsán bizseregnek. Szép állat, de nem éppen szép emlékeket hozott felszínre bennem.*
~Erősnek kell lennem. Ami elmúlt elmúlt, csak egy bukkanó volt a sors útján...~
Felállok, majd Caleb mellé lépek.
- Ne hidd azt, hogy gyenge vagyok! Amikor azt mondtam, unatkozom, szórakozásra vágytam, nem arra, hogy kellemetlen emlékek zápra rohamozzon meg!*Sziszegtem a fogaim közt, csak ezután jutott eszembe, hogy elszóltam magam, és elmondtam, miért viselkedtem annyira furcsán az előbb. Megfogom a pólóját, majd kissé fenyegetve ugyan, de magam felé rántom. Nem úgy, mint a szerelmesek, akik csókot akarnak kapni. De nem ám. Szemeimmel kellemetlenül rápillantok, állkapcsom megfeszül.*
- Nem mondom, hogy kérj bocsánatot, mert ahogy láttam, te jól szórakoztál, így nem lenne miért. Szerinted persze. De ezek után muszáj, hogy kiengesztelj..! Most valami olyat mutass, ami engem is feldob, vili?*Kérdezem egy halvány mosoly kíséretében, majd komoly tekintetem pajkosra váltom. Önelégültség tölt el*
~Száz százalék, hogy azt hitte, sikítva, és zokogva könyörgök majd, hogy hagyja abba, mint egy kislány...~

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-26, 3:03 am

*A famulus lassan kúszik fel a lányhoz, aki úgy tűnik, hogy eleinte igazán kelletlenül érzi magát és a fiú bizony jót szórakozik mindezen és ezt nem kellene. Caleb nem ilyen, egy picit se ilyen, de bántja mindaz, ami közte és Jasmine között történt... hát a lánynak semmit se jelentett a kapcsolatuk? A szakítás óta nem látta és mostanra már megunta az önmarcangolást, nem csak ő hibázott és hogyha ezt Jas nem képes felfogni, akkor hát ez van. Na de ezek a gondolatok akkor tűnnek csak el a fiú lelki szemei elől, amikor a lány hozzáér a kígyóhoz és mivel óvatos, így a kobra hagyja is, hogy a fűre tegyék, főleg azért, mert Caleb társa és nem holmi gyilkológép, nem fog bántani ok nélkül senkit és úgy tűnik, hogy az Inflatusos lányka remekül választott a lehetőségek közül. Na de pár pillanat és már a fiú mellett terem és egyre csak közelebb lép hozzá, míg nem el nem kapja a pólóját, Caleb pedig csak oldalra dönti a fejét, úgy figyeli a másik szavait, el se válva a szép szemektől. *
- Szóval rossz emlékeket idéztem fel benned. Elmeséled? *kérdez rá, miközben kezét a lány kezére teszi, majd leszedi a felsőjéről és hozzáteszi.*
- Egyébként ez egy nagyon drága darab, nem kellene tönkretenned. *figyelmezteti még időben a lányt, aki úgy tűnik, hogy azt szeretné, hogyha valamivel kiengesztelné, Caleb pedig csak lassan két erős kezét a vékonyka derékra teszi és gyengéden magához húzza, eléggé közel, majd jobb kezét elveszi és belesimít a dús barna hajba.*
- És mit szeretnél, mivel engeszteljelek ki? Van valami ötleted rá? Csak mert tudod, én ma este már nem vagyok elég kreatív... *még mindig nem távolodik el és keze is visszatér a másik mellé, tehát a derékra, miközben a kígyó csak lassan mászkálni kezd a fűben, úgy látszik, hogy jól érzi magát a belső kertben.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-26, 3:18 am

- Nem, nem mesélem el. Előbb a csúnya kis szadista buksidat helyre teszem..! Különben is, ha sokat kíváncsiskodsz, a szép kis pofid megcsúnyul!*Nyújtom rá nyelvem, mire magához húz. Hagyom, had tegye, persze a szemforgatás nem marad el. Végül mikor már kezdi túlságosan is élvezni a helyzetet, tenyerem az arcán csattan. Gyengéden, de azért elég erősen ahhoz, hogy felkapja fejét, és szembe találja magát sunyi mosolyommal.*
- Nem vagyok könnyen kapható. Majd esetleg... esetleg... talán majd miután megszerettetted magad velem..!*Felelem direkt túlzott sértődöttséggel, de nem tart sokáig, mert kitör belőlem a nevetés. Tulajdonképpen nagyon is szimpatikus a srác, de erről nem kell tudnia.*
- Egyéb ötlet..?

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-26, 3:31 am

- Oh, hogy valaki milyen fenyegető akar lenni. Te nem vagy másodéves, azt hiszem, hogy ezerszer tapasztaltabb vagyok nálad és mivel rangom is van, nem ártana, hogyha megtanulnád felfogni, hogy te ki vagy itt. *dönti meg a fejét, majd ekkor húzza magához a lányt, de már látja előre, hogy mit akar és mivel nem hülye ez a fiú, emeli is kezét, így elkapja a másikét és a pofon se történik meg, csupán csak megszorítja kissé a vékony csuklót és végül ellöki magától a lányt.*
- Te nagyon nem érted Ariane. Én téged nem akarlak megkapni, azt nem így csinálnám. Tudod, vannak itt nálad ezerszer jobb és értékesebb lányok is, tehát csak reménykedhetnél, hogy valaha esetleg úgy érek hozzád vagy csókollak meg. *fordít hátat a másiknak és szépen le is csüccsen a padra, a kígyó pedig pillanatok múlva a nyaka köré tekeredik.*
- Azt csinálsz, amit akarsz, engem hidegen hagy. De ha bocsánatot akarsz kérni, akkor még most tedd. *fordítja lassan a lány felé a tekintetét és bár tényleg ő volt pimasz és tapló, a lány is adott rá egy lapáttal és ha az a pofon betalál, akkor bizonyára a gyengélkedőn végzi Ariane.*
- Amúgy meg, ennyire szépnek gondolod magad? Most tényleg? *bukik ki belőle még ez a kérdés is, miközben kissé oldalra fordul és fel is húzza egyik lábát, de a kobra csak lassan kúszik le a padra, majd ismét a fűbe, hiszen ennyi elég volt most neki Calebből.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-26, 3:45 am

*Bólintok, bár nem tudok eligazodni rajta. Először adja a macsót, meg a menőt, és azon szórakozik, hogy én szenvedek, most meg mondok pár poénnak szánt szót, erre bevágja a durcit. Végül égnek emelem a tekintetem, majd leülök a fiú mellé. Fülem mellett elsiklanak a beszólásai, bár azért van ami szíven szúr. Amikor megkérdezi, hogy tényleg ennyire szépnek gondolom-e magam, csak hátra dőlök a padon, hátamat a támlának támasztva, majd lecsukom a szemem.*
- Nem árt ha az embernek van önbizalma.. amúgy tényleg csúnya vagyok?*Kérdezem még mindig csukott szemekkel, nyugodtan.*
- Kóros hangulat zavarod van, tudsz róla?*Bököm oldalba kedvesen, majd bólintok.*
- Sajnálom, Caleb. Kezdjük előröl.* Előre hajolok, és a szemébe nézek.* Döntsd el, hogy a macsó, piszkálódós, öntelt, menő, jókedvű Caleb akarsz-e mellettem lenni, vagy a komoly, sértegető, lenéző, lelkiismeretes Caleb Valerius..! Igazából édes mindegy, csak egynél maradj meg, mert így nem tudom eldönteni, poénkodsz-e amikor magadhoz húzol, és komolyan gondolod-e a sértegetéseid. Így nem tudom eldönteni, hogy lehet-e veled poénkodni, és azt sem, hogy bízhatok-e benned!*Felelem haláli nyugalommal, majd vállára teszem a kezem.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-26, 3:56 am

*Hát igen, most kissé furcsa ez a fiú, de Ariane pedig rendkívül türelmesnek bizonyul és bár nem volt valami kedves a fiú, mégis leül mellé, majd amikor felteszi a nagy kérdést, hogy tényleg csúnya-e, Caleb zöld szemei a lányét figyelik.*
- Nem, igazából szívdöglesztően nézel ki, de a külső nem mindegy, tehát ne bízd el magad. *dönti meg kissé a fejét, majd ez után bólint egy aprót arra, amit hall.*
- Nem vagyok manapság rendben lelkileg, előfordulnak a hangulatingadozások... *kezd bele, majd amikor hallja a bocsánatkérést, őszintén meglepődik, erre aztán nem számított és ahogy hallja azt, hogy mennyi tulajdonság lesz felsorolva, hirtelen nem is tud mit mondani.*
- Ez mind én vagyok, ne kívánd, hogy döntsek. Egyébként pedig amikor magamhoz húztalak, magam se tudom, hogy mit akartam igazán. Nem vagyok most valami jó társaság, tudom... de miért nem mész el? Már rég itt hagyhattál volna. *sóhajt fel és néz a másikra, kinek keze a fiú erős vállán pihen, így hát nincs mit tenni, nem fogja megint elküldeni a fenébe, valahogy nem is akarja.*
- Egyébként honnan érkeztél ide kedves Ariane? *próbál normálisabb hangnemet megütni és kedvesebb is lenni, így kezd el inkább érdeklődni a másik felől, hátha ezzel elér valamit, bár ki tudja...*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-26, 4:08 am

- Tudom hogy nem csak a külső számít. Általában én vagyok mindig mindenhol a bölcs szószátyár, aki mindenkit kioktat... mindegy. De hidd el, nem vagyok valami egoista agyatlan cafka...*Elmosolyodom pontot téve ennek a témának a végére is.*
- Nem akarok elmenni. Ennyi, pont. Úgyse lenne mit csinálnom, ráadásul nem is vagy annyira szörnyű, mint azt mondtam...*Vonom meg mosolyogva a vállam. Mikor újra kíváncsiskodni kezd, sóhajtok ugyan, de erre válaszolok, ha már arra nem válaszoltam, mi történt velem, hogy így reagáltam a kígyóra.*
- Montanából. Egyke vagyok, szüleim pedig totál szeretet hiányos bábuk. Nehéz eset...
*Felelem, majd legyintek sóhajtva.*
- Nem nagy sztori, jobb is lenne elfeledni. Új életet szeretnék kezdeni. Most én jövök, kis kíváncsi fáncsi. Mi miatt vagy ennyire letörve? Sosem szerettem a szomorúságot... na de mond el, hátha jobb lesz.* Szorítottam meg bátorítóan a vállát, majd elhajolok a válaszát várva.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-26, 4:27 am

- Akkor jó, ha nem vagy az. Tudod, azokat nem csípem. *mosolyog most már a lánykára, majd nemsokára megtudja, hogy mégse tartják annyira szörnyűnek, ami még mindig furcsa, hiszen nagyon is bunkó módon viselkedett a lánnyal, de hát majd talán alakul ez idővel.*
- Szóval nem kaptál sok szeretet, de te adni akarsz, ahogy nézem. Ennyire azért nem kell nyugtatod, már túl vagyok rajta. *veszem le lassan kezét a vállamról, majd amikor hallom, hogy nagyon is érdekelné, vajon mi bajom van, akkor csak nyelek egy aprót.*
- Volt egy barátnőm, akit szerettem, de szétmentünk és látni se akar. Most már nem tudom, hogy mi legyen... még mindig szeretem, de nem tudom, hogy ő hogy érez. Tudod, próbáltam elérni már... *végül fejet csóvál, majd felkel, a kobra pedig ismét a nyakába kúszik.*
- Ne haragudj, erről nem akarok most mesélni, inkább megyek, úgy is későre jár. Majd még biztosan összefutunk és hajrá a beilleszkedésben. *kacsint rá végül, hiszen ha tovább itt maradna, valószínűleg olyan emlékek kerülnének előtérbe, melyekről addig jó, amíg hallgat. Mindenesetre szeretné már látni Jas-t... kérdés, hogy fogja-e vagy sem, főleg, hogy még karácsonyra is itt maradt, nem másért, mint a lányka miatt.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-26, 4:45 am

*Nem kommentálom, nem piszkálódom, sőt, semmit sem mondok, csak bólintok. Szörnyű az ilyen, bár alig voltam még szerelmes, és ha úgy is volt, nem volt komoly, csak szórakozás. Persze én nem vagyok az a tipikus pasifaló, így általában én is így jártam, mint Caleb. Szerettem a másik személyt, de ő már magasról tojt rám. Ezek egy idő után el is felejtődtek. Reméltem a fiú élete is egyenesbe jön..*
- Persze én.. megértem...*Biggyesztem le ajkaim*Szia, Caleb!
Még egy utolsó pillantást vetek a távolodó alakra, majd sóhajtva felállok.
~De legalább szereztem egy barátot. Vagyis hát... inkább nem elemezném, ez az-e, de késtég kívül jól elütöttük az időt.~
*Körbe néztem.*
~Máskor biztos hogy hozom a fényképezőgépem..!~
*Még egyszer utoljára kinéztem a nagy fa ajtón, majd elhagytam a belső udvart...*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-30, 7:25 pm

* Fejfájósan érkezik le a belső kertbe, de csak hogy egy kicsit pihenjen. Bár a szobájában is tud, de viszont nem akar négy fal közt lenni. Ahogy leér az alagsori folyosókra, egyből beugrik neki az a nap, mikor Jasmine-t vitte a gyógyítóhoz. Sóhajt egyet erre az emlékképre, majd úgy lép be a belső kertbe. Nagyot szív az itteni levegőből, és végül egy kicsit nyújtózkodva sétál hátra, ahol is történt ez a "baleset" a lánnyal. Elhúzza a száját, mert tudja, hogy meg kéne látogatnia, vagy legalábbis megkérdezni, hogy jobban van, vagy valami, de nem viszi rá a lélek. Úgy is elküldené, ahogy ismeri, vagy összevesznének, és most neki ehhez nincs türelme. Nem is megy be annyira, hanem egy kicsit előrébb megáll. Semmi kedve hátra menni, pedig az volt a cél. Az egyik fánál megáll, és felfelé néz rá. Megfordult a fejében, hogy fel kéne mászni, de amilyen szerencsétlen tud lenni, tuti leesik, és eltöri valamiét, és megint mehet Alice-hez, de persze ez nincs ellenére, de valahogy kihagyja, így csak áll alatta. Elég hülyén festhet, hogy egy fa előtt, így megállt, és felfelé néz, de remélhetőleg senki nem jár erre ebben a tíz percben, míg ő elképzeli magát, ahogy a fa ágain ugrál. *

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-30, 7:36 pm

*Egy vörös hajú lány nyit be lázasan csillogó szemekkel. Arca kissé kipirult, talán a rohangálástól, hiszen már égre földre kereste Troyt, sőt, még Betelgeuset is utána küldte, ő adta most is a drótot, hogy itt van a fiú, hiszen a lány mindenképp beszélni akart a fiúval. Egy fekete tornacipőt visel, farmert és egy fekete fehér csíkos felsőt visel, melynek ujjait feltűrte, így látszik, hogy egyik csuklóján egy lila kendőt visel, olyat, amilyent Dimitrijnek adott. Szinte rohan a fiú fele, amint megpillantja egy fa mellett. Nagyon nem gondolkozik azon, vajon miért nézegeti, csak kiabál utána.*
-Troy! Troy! Működik! Újra működik!* Arcán egy fülig érő mosollyal siet a másikhoz, s mondhatni szó szerint a nyakába ugrik, s reméli hogy nem ijed meg vagy borul el a hirtelen súlytól, bár Via nem mondható épp testes hölgynek.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-30, 7:46 pm

* Már épp azon lenne, hogy felmászik, amikor meghallja a nevét, és lassan oldalra fordul, hogy mit is tett, hogy melyik oldalról éri az ütés, vagy az átok. Későn fordul meg, már egyből a nyakában vannak, amitől egy kicsit meglepődik, hiszen eddig még senki sem örült neki ennyire. Át is karolja a másik derekát, és addig öleli, amíg a másik le nem száll róla. Kicsit meg is van rémülve, de tetszik neki, és eltudná fogadni, hogy a nyakába ugrálnak a lányok. Nem bírja ki, hogy ne kérdezze meg az öröm tárgyát, így amíg a nyakában vannak, kérdez. *
- Minek örülünk?
* Teszi fel a nagy kérdést, mert az, hogy működik nem esik le neki, hogy mi a fene is működik. Egy kicsit izgul azon is, hogy Aysha ne lássa, így őket, mert akkor a végén Via-val is elkezd kombinálni, amihez neki nincs kedve, pláne az utána következő veszekedések. *

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-30, 7:59 pm

*Úgy tűnik, eléggé meglepődik a másik ahogy a nyakába ugrik örömében Via, s hamarosan ott terem az ocelot is aki csak vidáman szemléli gazdája örömét. Végül mégis sikerül a földre kerülnie a lánynak, bár Troy még mindig fogja a derekát, Via pedig a másik nyakát.*
- Idenézz! *Mondja csillogó szemekkel majd kibontakozik a másik karjaiból, s előhúzza varázspálcáját. Könnyedén idéz meg egy kisebb árnygömböt, ami végül a földnek csapódik, s mintegy másodkézből csak könnyedén lendül a pálca, hogy eloltsa az utána levő tüzet, majd egy egyszerű reparoval helyre hozva az okozott kárt. S láthatóan nagyon még bele sem lendült igazán a dolgokba, de nem is ez a célja, helyette csillogó szemekkel fordul újra Troy fele .*
- Látod? Működik! Újra tudok varázsolni! Még majdnem jobban, mint régen.* Bár valószínűleg ez így nem igaz, cska ő érzi szimplán jobban magát, mégis egyfajta áttörést jelent neki, hogy sikerült valamennyire kilábalnia a dolgokból. Talán hozzájárult ehhez a karácsony is, de még a nehezen persze hátra van, de már könnyebben várja a végső elbeszélgetést az orosszal.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-30, 8:24 pm

* Persze, hogy meglepődik, mikor egy csinos lány ugrik a nyakába, bár tudja, hogy a barátja és esze ágában sem kezdene ki vele, de azért neki is van szeme, és Via-t igenis szép lánynak tartja. Közben a csillogó tekintetet nézve engedi el a másikat, hogy bemutassa a kis varázslását. Eléggé szép, bár nem látta az "állapota" előtt, hogy hogyan is válaszol, de hisz neki. Erre csak két szót tud mondani, amit komolyan is gondol, mert szerinte nagyon is jó dolog, hogy végre Via kilábalt ebből és tud varázsolni. *
- Nagyon király.
* Együtt örül a lánnyal, bár a fejfájásán ez nem segít, de megpróbálja nem kimutatni, hogy szétrobban a feje. Mondjuk egy kicsit piros is az arca, de annyira nem vészes. Nem mer viszont arra rákérdezni, hogy mi van a barátjával, hogy hogyan is tért vissza a varázsereje, meg ehhez hasonlók. Végtére is ez nem nagyon számít, a lényeg, hogy megvan és kész, ennek kell örülni, amit meg is tesznek. *
- Na, és ezen kívül van valami jó híred? Vagy valami történés?
* Próbál kicsit célozgatni, mert nem bírja megállni, hogy ne tudja meg, hogy mi történt, bár ha Via nagyon terelné a témát, természetesen fogja venni az adást és abba hagyja a kérdezgetést. *

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-30, 8:33 pm

* Ő sem vak, ő is tudja, hogy Troy nem véletlenül az egyik kedvenc a lányok körében, sőt még talán a gyógyítónál is, hiszen törzsvendég, ugyanakkor az is tény, hogy szereti DImet, és ezen most meg pláne nehéz lesz változtatnia, még ha egész jó is volt a fogadóban az a kis játék a pincérnő miatt.
Könnyedén forgatja meg varázspálcáját, s szinte meg se kell szólalnia, régen volt már ennyire precíz. Látja hogy Troy is mennyire örül, s ez még inkább feldobja a kedvét, így elkezd egy pillanatra ugrálni mint egy öt éves, mire Betelgeuse elterül a földön a "nevetéstől", még sosem látta társát így viselkedni, mint valami ovis. Mondjuk egy röhögéstől fetrengő ocelot is érdekes látvány.*
- Naná, hogy király! *nyögi ki végül a lány s még egyszer megölelgeti a másikat. Látni, hogy ő viszont majd kicsattan a jókedvtől.*
- Hát... jó volt a karácsony. És köszönöm a karkötőt, nagyon vigyázok rá.* Mondja a másiknak csillogó szemekkel, majd folytatja.*
- Találkoztam Miroval, aminek örülök. Tudtunk beszélni és azt hiszem, sikerült békét kötnünk, sőt, talán majd később még utána járunk ketten annak, mi történt, mert neki is furcsa ez az egész, mert ő meg az akkori nőjét haluzta be, ahogy én meg DImitrijt. Na mindegy, a lényeg, hogy Dimitrij is írt karácsonykor, aminek örültem. Bár még nem beszéltünk de úgy néz ki, talán van remény.* Szinte úgy hadarja el egy szuszra, de őt ez nem zavarja, látszik hogy most madarat lehetne vele fogatni. Mikor kicsit végül mégis sikerül újra a földre kerülnie, jobban szemügyre veszi barátja piros arcát.*
- Öhm, minden rendben? Futottál te is vagy mi?* S oda is lép, hogy megtapintsa Troy homlokát, nem e lázas vagy valami.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-30, 9:15 pm

* A kisebb bemutató után, csak mosolyog, és örül hogy a másik boldog. Úgy tűnik, hogy a famulus is nagyon viccesnek találja ezt, mert elterült a földön, de viszont annyira mégsem tud örülni, mert nagyon fáj a feje. A két szavára, csak újabb ölelést kap, amit viszonoz is természetesen. A kérdésére nagyvonalúan megkapja a válaszokat, bár nem pont erre gondolt. *
- Ennek örülök, hogy jól érezted magad. Megismételhetjük bármikor, mikor szeretnéd. És nagyon szívesen.
* Mondja még mindig mosolyogva, majd megkapja a valódi választ, amire tényleg kíváncsi volt. Úgy tűnik, hogy már rendeződik Via dolga, így ennek szemmel láthatólag örül, már amennyire tud egy szétrobbanni készülő fejjel. *
- Na, ugye minden helyre jön, csak türelmesen kell várni.
* Megszólalt a nagy bölcs, aki ezt tudja, na persze. Neki is vannak dolgai, amiket el kéne intéznie, de úgy tűnik, hogy még egy kicsit váratni fog magára az ügy. Talán szilveszter után, vagy ki tudja. Tényleg azt se tudja, hogy a szilvesztert, hol és kivel fogja megünnepelni. *
- És a szilveszteri programod megvan már?
* Elvégre úgy is mindjárt itt van a szilveszter, így természetes, hogy érdeklődik utána, mert lehet, hogy megint összeszedi a bandát, és akkor lehet náluk megint bulizni. Eltervezi magában, hogy mit is kéne beszerezni, de a kérdés, meg az érintés kizökkenti a gondolatmenetéből. Egy kicsit meleg a homloka, így egy kis hőemelkedés tudható be nála, így látatlanban. *
- Nem, csak nagyon fáj a fejem.
* Néz bele Via szemeibe, és egy nagyon kicsit csillog is. Nem akar pont most beteg lenni, bár lehet, hogy ezt nem fogja megúszni, de azért tesz ellene. Majd megiszik pár liter teát, hátha jobb lesz neki. *

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-30, 9:34 pm

*Via csak mosolyog a másikon, ahogy emlegeti a karácsonyt, elvégre, tényleg jó volt Pennsylvania is.*
- Hát, lehet róla szó, bár valamikor egyszer hozzám is elmehetnénk, Róma is szép a maga nemében, sőt.*Hiába az ő szíve mindig oda húz, nem véletlenül mondják, hogy minden út Rómába vezet.*
- Hát, a türelmet azt hiszem most megtanulom, mert még mindig nem dőlt el minden, csupán reménykedem, mivel azt írta, szeret. * magyarázza a másiknak, s bár arcán még látni a kételyt, alapvetően optimistán áll a dologhoz, akkor meg pláne, ha esetleg találnak valamit Miroval.*
- Szerintem haza megyek. Karácsonyra is haza kellett volna, de így nem akartam, hogy még varázsolni sem tudok. A nagyanyám nem is tudom mit szólna, ha ezt megtudná.* Mondja kicsit szégyenkezve, s zavarában megborzolja kicsit a haját.
AZtán látja, hogy valami nincs rendben Troyyal, s oda is lép, hogy megtapintsa a homlokát, ami valóban elég meleg.*
- Szent szalamandravér, de lázas vagy! Nyomás felfelé.*S elkezdi kicibálni a kertből, fel a gyógyítóhoz.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-30, 9:53 pm

* Kibeszélik, hogy milyen volt a karácsony és Pennsylvania, és tényleg nagyon örül annak, hogy jól érezte magát a másik, és örömmel fogadja, hogy egyszer Rómába is mennek. *
- Oda is mehetünk.
* Mondja mosolyogva, nem zárkózik el az utazásoktól, hiszen jó utazni, bár nem is tudja, hogy Diana-val miért nem mentek már el valamerre, de majd megtudakolja tőle, csak nem mostanában az is biztos. Egy kicsit elterelődött a figyelme a fejéről, így egy újabb halvány mosolyt tud felvillantani, amikor Dim-ről kezd el beszélni Via. A szilveszter is szóba jön, hiszen hamarosan itt van, de szomorúan hallja, hogy most a lány nem vele akarja tölteni, bár megérti. *
- Biztos megértette volna.
* Bár nem ismeri a nagyanyát, de nyugtató mondatnak egészen megteszi, bár nem tud túl sok mindent mondani, mivel tényleg szétrobban a feje, amit kicsit később észre is vesz Via. Nem látta magát a tükörben, hogy hogyan nézhet ki, de talán nem rosszul, hogyha csak most jut el a másik agyába az, hogy lázas. Ahogy elkezdik cibálni, úgy egy kérdést is feltesz. *
- Hova viszel?
* Kérdezi meg, és megfogja a homlokát, hogy ne érezze úgy, hogy elhagyja fél úton. Lehet, hogy tényleg lázas, de attól függetlenül fáj a feje, és nem akar semerre sem menni, csak lefeküdni aludni, mert kezdi úgy érezni, hogy a feje is leég a nyakáról. *

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-31, 8:38 pm

*Felfedező útra indul, ha már nincs jobb dolga, s most amúgy is kevesen vannak a kastélyban, így nyugodtan kószálhat. Véletlenül nyit csak be ide, de nagyon megtetszik neki, máris egy mosoly jelenik meg az arcán a lánynak. Óvatosan beljebb sétál. Fekete tornacipőt, farmert és egy zöld, kapucnis felsőt visel, szőke haja szokás szerint kibontva omlik a hátára és a vállára. Hamar elindul a kert belseje fele, hiszen tetszik neki a hely, tényleg megvan a maga varázsa, s végül egy üres, zöld terület mellett dönt, ahol hanyatt fekszik a "padlón"*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-31, 8:48 pm

* Nem gondolná, hogy hamar viszont szeretné majd látni azt a beképzelt spinét, nagyon nem volt szimpatikus neki a csaj, ettől függetlenül valami miatt mégis vonzónak találja az ilyesféle helyzeteket. Végeredményben nem ölték meg egymást, és ez a lényeg, bár neki saját épsége inkább számít, mint Doráé. Na de most, rajta kívül valószínűleg nagyon is sokan hazalátogattak szilveszterre, vagy netán a pasijukkal/csajukkal szórakoznak valami sekélyes buliban, ő viszont egyelőre nem tervezett hazamenetelt. Zsupszkulcs természetesen van, így a lehetőség is adott, s valószínűleg éjféltájt haza is esik majd, de előtte még egy jó kis felfedezű út a kastélyban, csak a biztonság kedvéért, na meg ki kell éheztetnie lelkét motorja iránti vágyait tekintve, mert ha haza jut még ma, tuti, hogy egész éjjel úton lesz a csodajárgánnyal. Most viszont, a jól megszokott, egyszerű öltözetében trappol végig a folyosókon, méghozzá tornacipő, farmer, s a fekete póló. Pálcája kezében lifeg, ő maga pedig nem rest benyitogatni a termekbe, s különböző helységekbe, hogy felmérje, minden rendben van-e odabent. Éppen így jut el a belső kert ajtajához, ám itt nem a szokásos látvány fogadja: egy furcsa, varázslatos kert, nem pedig egy ósdi tanterem. Nem rest tehát odabent is bámészkodni kicsit, s el is kószál valamerre, méghozzá a szép zöld tisztás felé, ahol egy számára ismeretlen leányzó fekszik hanyatt a zöldségen. *
- Nem félsz, hogy felfázol? * szólítja meg, oda sétálva mellé, egészen derekáig lépdelve, fentről pislogva le az ismeretlenre, s meg is nézve magának rendesen a kicsikét. *
- A nevem Axel, és benned kit tisztelhetek, szöszi? * guggol le mellé vigyorogva, szabad kezével pedig a bársonyos füvön simítva végig párszor. *

» Udvar és kert