Belső kert

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-31, 8:59 pm

*Nagyon nem figyel arra, hogy nyílik esetleg az ajtó, melyet maga mögött hagyott, inkább csak élvezi a helyet, hogy kicsit újra tavasz van, ha lehet így mondani, a hideg, zord tél helyett. Amúgy is átfagyott, mikor érkezett, bár a zuhany csodákat művelt vele. Azonban nem sokáig marad egyedül, hiába nincs itt cicusa, egy srác érkezik, aki meg is szólítja.*
- Itt? Akkor te ugyancsak meleg helyről jöhetsz, ha itt fázol, már ne érts félre, nem sértegetni szeretnélek.* Mosolyog fel a másikra, majd mikor az leguggol mellé, felül, törökülésben helyezkedik, s a kezét nyújtja a fiúnak aki bemutatkozik neki. Megállapítja, hogy helyes arca van, s tetszik neki a hosszú haj, fekete póló párosítás, no meg nem egy nyüzüge alakról van szó, ahogy elnézi a karjait. Széles mosolyt villant a másikra, miközben ő is bemutatkozik.*
- Ha már szöszi, akkor szigorúan doktor, de amúgy csak Meriel.*Zöld szemeivel a másikéit fürkészi, miközben kezeit végül az ölébe ejti.*
- Hogyhogy itt? Semmi buli? Vagy koncert?*Érdeklődik kicsit, elvégre, ahogy nézi a fiút, nem egy mogorva alaknak tűnik, sőt, valószínűleg a lányok is szeretik.*
- Ha már a félelemnél tartunk, te pedig nem félsz attól hogy esetleg kisajátítom az estéd?* Néz kissé talán merész mosollyal a másikra, de nem zavarja, nincs ebben semmi rossz. Na meg szilveszterkor mindenkinek jobb, ha társaságban van, még ha nem is ünnepel zajosan, annak ellenére, hogy ő mondjuk szereti a zajt, legyen az zene, motor, vagy csak sportesemény.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-31, 9:13 pm

* A belső kert nyugalma egy-kettőre elvarázsolja, na meg ahogy megpillantja a szőke leányzót, nos, főleg abban a pózban. Hát, ha annyira mocskos lenne a fantáziája, ami természetesen ugyebár butaság, Axel és a fantázia, ugyanmár.. node vissza a földre: megszólítja a lányt, talán kissé aggodalmas hangnemben téve mindezt, s bár a válasz cseppet meghökkenti, mégis tetszik neki a hév. *
- Nem fázom, de ott, ahol te fekszel, felfázni könnyű, még ha nem is érzed. * javítja ki a lánykát, mert ő sem arra gondol most épp, hogy didereg, vagy bármi, mivel nem is teszi ezt, alapjáraton sem fázós típus. Sőt, a minuszok jobban is kedveznek neki. Leguggol viszont hozzá, a lányka pedig felül, így most nagyjából pont egy szintben lehet arcuk, Axel pedig a felé nyújtott kezet is elfogadja, de nem rázza meg a kacsót, hanem arca elé emeli, mint valami úri fiú, bár a lányka szavai nagyon is megmosolyogtatják. *
- Örvendek, Meriel. * biccent picit, majd egy apró kézcsók következik, s a kacsó már vissza is lesz adva gazdájának. Nagy általánosságban nem csinál ilyet, ám most valami mégis ezen gesztusra késztette. Guggolva viszont nem túl kényelmes hosszabb távon, így hasonló pózt vesz fel, mint Meriel, méghozzá vele szemben foglal helyet a füvön, ujjaival csak nem hagyva békén a zöldséget maguk alatt. *
- Buli, koncert? Áh, majd megyek haza valamikor, de csak a motor lesz és én. Még Bon Jovi sem tol semmit, kiakasztó. * na igen, csípi a fazont és a zenéjét, ám most valahogy lemaradt a koncert tényéről, ami annyira nem vágta taccsra, majd lesz még alkalom erre is. Feltűnik ám neki, hogy a szemre való leányzó többször is megnézegeti a helyes arcot, ami azért jókedvvel tölti el, így mikor Meriel kérdését hallja, egy huncut vigyorral hajol hozzá közelebb. *
- Attól függ, milyen értelemben szeretnéd. * hangja halk, s pajkos mimikája eléggé sokféle tartalommal megtöltheti ezt a kérdést, amit Meriel úgy ért, ahogy szeretne. Mert hogy Axel benne van bármiben, bár azért vannak vizonyos határok is ugyebár, csak okosan. *
- Nos, rendelkezz velem akaratod szerint. * nyújtja előre ökölbe szorított kezeit csuklóinál összetolva, tehát mintha bilincsre várna, s picit meg is biccenti szöszi fejét, persze a vigyor azért csak ottragad arcán. *

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-31, 9:32 pm

*Figyelmesen hallgatja a másikat, aki szerencsére tényleg nem szurkálódásnak veszi fel a dolgot.*
- Kedves hogy így aggódsz értem.*Mondja jókedvűen, arcáról le sem lehet hervasztani a mosolyt. Felkászálódik a földről ülő helyzetbe, így valóban kb egy szintbe kerül az arcuk, bár Meriel sem az átlag magas, 175 centi, plusz ha még magassarkút is venne fel, bár ma ő is a tornacipőre szavazott. Szélesen elmosolyodik, megvillantva szép fogait, mikor kézcsókot kap a másiktól. Nem nézte volna ki belőle, meg ő sem nemesi hölgy, hogy hozzá legyen ehhez szokva, így külön öröm neki, a fiúnak piros pont.*
- Én is örvendek. De egyébként bagoly mondja verébnek, hogy szőke.* Mondja a másiknak pimaszul, bár a szeme közben hunyorog, s közben finoman megérint a másik egy előre lógó hajtincsét, hiszen neki sem tüsi frizurája van.
Közben leül elé a fiú, így már azért neki is kényelmesebb meg alány is jobban tud figyelni rá. Érdekes dolgokat mesél. Azon meg sem lepődik hogy Bon Jovi, a motoron sem kellene, mégis felkelti az érdeklődését .*
- Motor? Tippelhetek? Egy csillogó, csupa króm chopper motor?* Leginkább ilyet nézne ki a fiúból, nem egy crossmotort vagy gyorsasági mocit. De ki tudja, lehet téved, viszont a felhívásra egy széles vigyor jelenik meg az arcán.*
- Hááát... Attól függ mit lehet és mit nem, bár nem vagyok semmi elrontója, de más levesébe sem szokásom beleköpni.* Utal itt arra, ha esetleg a fiú a barátnőjével találkozik később.*
- De megnézném azt a motort. Zúgás és sebesség, épp csak az a baj hogy kissé hideg vna hozzá.* Pislog szép zöld szemeivel az ajtó fele, s eszébe jut hogy érkeztekor is milyen csontig hatoló hideg volt. Mikor azonban a fiú előre nyújtja a kezeit, elneveti magát, s megfogja a másik két kezét.*
- Esetleg ha az A terv nem működik, akkor megmutathatod a kastélyt, mivel eléggé újonc vagyok még. Ja és, nem félek a sötétben.*teszi hozzá kicsit magában somolyogva, ahogy eszébe jut Miro célzása az eldugott helyekre.*

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-31, 9:54 pm

* Na, annyira nem aggódik azért ő, bár vigyorog még egyet a megjegyzésre, majd epdig egy kézcsókot is megereszt, ami neki kissé túlzás, s nem is szokott ilyesmiket művelni, de hátha ez is bejön a csajoknak, próbálkozni szabad, meg nem is úgy kezdi a beszélgetést, mint tegnap azzal a lánnyal. Bár vele máshogy nem is tudna kommunikálni, egyelőre így érzi. Meriel viszont kissé közvetlenebbnek bizonyul, s máris Axel szőkeségének említésével dobja vissza a labdát a fiúnak. *
- A külső nem minden. Egyébként meg ritka szarul néznék ki barna hajjal, tehát jó is ez így. * magyarázza inkább magának, mint a lánynak, s bár lényegtelen információ ez, ellentétben a következő egynehány másikkal, melyek egyikére Meriel azonnal rá is harap, Axel nagy csodálkozására. Barna szemeit hatalmasra kerekítve bámul pár másodpercig a lányka arcába tátott szájjal, majd egy röpke fejrázással tér észhez gyorsan. *
- Csak azt ne mond, hogy vágod a motorokat, menten lehidalok. * sápítozik kicsit, mert hát ha egy csaj tisztában van alapjáraton már csak a motor foglamával is, nála azonnal ingyen jegy jár a következő éjszaka izgalmait tekintve. És még ha azt is hozzá képzeli, hogy mondjuk pont ő, itt és most meg is tisztogatná valami csini sortban a járgányt.. ajjajj, ennyire nem szabad messzire mennie, de akaratlanul is vigyorogni kezd gondolataira. *
- Bocsi, csak nem szoktam hozzá, hogy értenek ehhez a nők. Egyébként egy csodaszép Harley. És akkor azt hiszem, mindent elmondtam róla. De akkor neked is van, vagy micsoda? * szemei bizony nagyon is csillognak, megvan a közös téma, őt pedig a motoroknál, s a sebességet szerető nőknél jobban semmi nem csigázza fel. Szóba kerül a következőkben az este, s ezek után akár itt is marad Meriellel, csupán csak egy jó kis szórakozás szempontjából persze. *
- Mindent lehet, amit szeretnél, nincs megkötés, olyan pedig nincs, hogy más levese. Van olyan, hogy az én levesem, abba pedig az köp, akit én akarok. * hajol ismát közelebb a leányzóhoz, ujjai közé fogva az íves állat, picit közelebb is húzva magához, na de el is engedi, egyelőre csak a reakcióra kíváncsi. Ajtóstul nem törünk egyetlen házba sem, aranyszabály. Na de magyarán szólva neki mindegy, hogyan alakul az este, motorja ismételt említésére viszont fájdalmas felszisszenés a válasz, s egy kis fejvakarás. *
- Az a helyzet, hogy otthon van New Jerseyben, de remélem hamar velem lesz a kicsike. * nagyon is szeretné már maga alatt tudni a járgányt, még ha ez kétértelmű, de akkor is. A leányzó viszont további ötletekkel áll elő, amire Axel egy újabb angyali vigyort küld felé, fejét csóválva szólva pár szót a hallottakra. *
- Én is ismerkedek egyelőre, azt pedig határozottan sajnálom, hogy nem félsz. Jó csajokat szívesen mentek meg. * vigyora is kiszélesedik, majd pedig kissé hátrébb dől, tenyereire támaszkodva nézi be magának a szöszit, végül pedig gondolva egyet, pálcájából egy jókora kígyót varázsol elő, mely rögtön Meriel felé kúszik, s ha hagyva lesz, szépen fel is siklik a vékony combokra. *
- És a kígyóktól sem félsz? * dönti meg picit fejét a szőke, kíváncsian várva a reakciót. Ha annyira belevaló a csaj, legalább letagadja, neki pedig pont az lenne kedvére való, hogy belevaló cicus létére meg sem kottyan neki egy ilyesmi állat. *

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-31, 10:21 pm

*Úgy tűnik az egészséges férfiúi neki is megvan, legalábbis ami a szőke haját illeti. na igen, az iylesmire nem csak a lányok érzékenyek, hanem a fiúk is.*
- Hm.... nem tudom attól függ milyen árnyalat. De a vörös biztos nem. No és a fekete?*Vigyorodik el megint, hiszen az egészen vad lenne a másiknak így a tetkó mellé, bár most nem sok látszik belőle ebben a pólóban.* ~ Esetleg még piercing.~ * Gondolja magában de inkább nem teszi szóvá csak egy pillanatra az ajkába harap.
Mikor azonban a fiú szinte teniszlabda méretű szemekkel néz rá a motorok miatt, kitör belőle a nevetés, s muszáj neki is megtámaszkodni hátul, de végül csak sikerül újra a másikra fókuszálni bár még mindig nagyon mosolyog. Előre hajol újra.*
- Na azért túlzásokba ne essünk, csupán a főbb... típusokat tudom megkülönböztetni. De egy Harley és egy Harley között bocsi, de nem tudok különbséget tenni. Sőt, még olajat vagy gyertyát sem tudok cserélni. És nekem nincs is motorom. Sajnos...*Itt egy pillanatra lehervad a mosoly, hiszen úgy tűnik, eddig csak olyanokkal találkozott itt, akik tehetősek.*... sajnos nincs rá keret, hogy motort vegyünk. Szóval, hogy ez ne legyen feltűnő, mindig azt mondom, hogy Zöld párti vagyok, ezért bringázok. Ami részben igaz is, hiszen az van, na meg seprűm, bár azt most nem hoztam el én sem.*Vonja meg a vállát, neki annyira nem hiányzik, meg ha itt esetleg lesz kviddics, akkor majd maga után küldeti.
Azt viszont érdeklődve hallgatja, s visszatér arcára is a mosoly, mikor úgy tűnik, ő sem akar elrontója lenni semminek.*
- Hm, kár, hogy nincs itt az a motor.* Suttogja a másiknak, bár nem látszik szomorúnak, csupán érdekli a dolog. Mikor azonban a fiú odahajol hozzá, látszólag feltett szándékkal de mégsem, nem ijed meg. Egy pillanatra felemeli egyik kezét, s ha engedik lecsukja a fiú szemét. Nem csókolja meg csupán elfordítja a fejét, s egy aprót fúj a másik fele, érezheti a meleg levegőt az ajkain. Aztán persze mindketten elhajolnak a másiktól, bár a mosoly ottmarad a lány arcán. Hallgatja a másikat, akinek úgy tűnik a motor a jelenlegi nagy szerelme, amin jó derül, de nem gúnyolódás címmel. Valahogy a fiúk ilyenek, ha első kocsi lenne akkor is mindig nagy a szerelem. Tudja, van bátyja, így látja első kézből.
Kissé felhúzza a szemöldökét a fiú kijelentésén, bár a mosolya szélesedik így tudhatja hogy a bók talált.*
- mert félnem kéne, hogy esetleg ... megments?*Kérdezi ártatlanul pislogva. Mikor azonban elővarázsolja azt a kígyót, kissé lehervad a mosoly, bár tűri, hogy rámásszon.*
- Nem... nem attól félek hogy megharap. Hallottam, hogy vna gyógyító, épp csak...*Mintha viszolyogna az állattól.*
- A kissé nyákos, sima pikkely érintése nem tartozik a kedvenceim közé.* Böki ki végül, bár nem nyúl a kígyóhoz, elvégre úgyis Axel fog vele kezdeni valamit vagy nem, mindenesetre a lány ismét hátra dől, kezein megtámaszkodva, s zöld szemeivel szinte szuggerálva a bűvös állatot.

//picit fagy//

Tárgy: Re: Belső kert 2010-12-31, 11:34 pm

//olvadás//

- Nee, inkább ne is sorold. * húzza fintorra orrát, mivel neki köszöni szépen, a szőke nagyon is bejön, főleg, mert a csajok is csípik, na meg teljesen természetes színe ez üstökének, s ennyi egója azért van, hogy tudja: így van jól és kész. Nem tudhatja ugyebár, hogy a leányzó mikre gondol, miközben méregeti a helyes fejet, ő viszont nagyon is hamar, s izgatottan kap a motor-témán, mint valami picike gyerek, aki élete első játékának örvend, gyermeteg ámulattal. S bizony ő most eljátszadozott sokféle gondolattal, jócsaj, jó motoron.. a szép kerekre fújt lufi viszont kipukkadni kényszerül, Meriel ugyanis, további vallomásában elmondja azt is, hogy nem igazán ért ezekhez a csoda-járgányokhoz, megkülönböztetni is csak alig tudja őket, s a szerelés, amiről az előbb még olyan szép képzetei támadtak egyenesen kínai számára. Így első öröme helyett most egy cseppnyi csalódottság csillan szemeiben egy pillanat erejéig, hisz annyira azért nem tört össze. *
- Igazán kár, pedig megnéztem volna, ahogy.. * itt cseppet elakad, már majdnem mondott valami szépet, de végül csak elvigyorodik, s fejét megrázva hallatja ismét hangját, barna szemeit a szép pofira függesztve eközben. *
- A bringa is nagyon jó dolog, a seprűt viszont annyira nem használom. Otthon az ősök ezt a sportot határozottan hülyeségnek tartják, bár ennek ellenére szinte mindenki profi kviddicsben. * nahát náluk már csak így megy. Régebben még próbálkoztak, s az meg is maradt a fiúban, mármint a gyakorlat, ám manapság feladták az erőlködést, amit jobban is tettek. Túl öntörvényű ahhoz ez a srác, hogy afféle megkötésekkel éljen, mint a kviddicsedzés. *
- Bizony nagy kár. Nem is merném kint hagyni sehol mondjuk, de talán egyszer megmutathatom. * kacsint oda a lányka felé, bár az tuti, hogy nem fogja hazavinni magukhoz, annyira nem gavallér, meg minek mutasson be egy csajt, ha utána kis idővel úgyis jön a másik? Éppen egy ilyen játszadozásba kezd bele most is, csak unaloműzés végett, na meg amúgy is szemre való Meriel, nem is picit, legalábbis nagyon úgy néz ki, hajlik erre ő is, melyre nagyon is jó megerősítés érkezik most. Kíváncsian figyeli a lány reakcióját a közeledésre, s hagyja, hogy le legyen csukva szeme. Már kezdi is beleélni magát a csókba, ajkait résnyire nyitva várja, hogy a puha nyelv szájába férkőzhessen, ám mindehelyett csak Meriel leheletét érezheti ajkain, mire szemei kinyílnak, ő pedig picit csalódottan hátrál el előle, pár másodpercig kérdőn pislogva a zöld szemekbe. Na de hamar túlteszi magát a dolgon, nem fog ám falnak menni, csak hát olyan nincs, hogy őt is felcsigázzák, aztán meg hoppon lesz hagyva. Bár ha Meriel így, akkor majd ő is, tehát ezzel sem lesz gond hosszabb távon. A félős kérdésre csak megvonja vállát, most picit elment a kedve a haverkodástól, de csak átmeneti állapot ez, hiszen hamarosan egy csodaszép kígyó sziszeg közöttük. Axelben semmi szadista hajlam nincs, így nem kínozza a leányzót, látja rajta, hogy valami nem stimm, így térdelésbe fordul az ücsörgés, majd szépen leemeli a szép teremtést a lány öléből, előbb végigsimítva a combon, s csak úgy nyúlva a kígyóért. *
- Szerintem szép állatok, bár otthonra nem kéne. * emeli orra elé a sziszegő fejet, s hiába mérges az állat, Axelt nem nagyon érdekli, így teszi le a fűbe, szabadon engedve a sziszegőst. *

Tárgy: Re: Belső kert 2011-01-01, 12:01 am

*Jót derül, s jó ízűen nevet, ahogy a fiú elhúzza fintorra az orrát a hajszínek esetleg variálása hallatán. Na igen, mi sem mutatja jobban az egóját, bár Merielt ezt nem zavarja, ne legyen nyápic egy pasi, akkor hol lenne a határozottság és az izgalom.
Azt viszont látja, hogy kissé lelombozza a motorok iránti tudatlansága, így megint elmosolyodik.*
- Sajnálom, nőből vagyok, sőt, szőke is.* Mosolyog egy kicsit talán ő is hervadtan, de hát ezzel nem tud mit kezdeni, neki szépek a motorok és ennyi, bár a sebességüket imádja.*
- Mit néztél volna meg?*Hunyorog a másikra csendesen, de érdeklődve, egyik szemöldökét kérdőn felhúzva. Kíváncsi, mi jár a másik fejében, hiszen neki még semmi konkrét.*
- Hm, talán majd egyszer.* Bólint a másiknak, elvégre, ezt inkább ő tudja, no meg azért ő sem megy el akárkihez, meg még nem is ismeri annyira a másikat.
Talán emiatt van az, hogy nem csókolja meg a fiút, bár viccesnek találja, ahogy ezen elcsügged, no de ő sem olyan fajta, aki máris beadja a derekát, bár játszadozni szeret. Szerelmes meg nem első látásra lesz, s most nem is nagyon tervez ilyesmit, előbb szeretne pár ismerőst szerezni addig pedig miért ne élvezze a dolgokat?
A kígyóért viszont nincs oda, így örül, mikor a fiú megszabadítja tőle, bár azon elmosolyodik, ahogy először a lány lábán simít végig, s utána foglalkozik a kígyóval.*
- Szépek de én annyira nem kedvelem őket. Egy terráriumban remekül megvannak a közelemben, és ennyi.* Mondja, széttárva kezeit, majd megvonja a vállát. Egy ideig gondolkodik majd elvigyorodik újra.*
- Te ezek szerint tudsz vezetni és motorozni is szeretnél, én meg örülnék, ha veled mehetnék. Mi lenne, ha szereznénk egy motort? Mondjuk lenn a faluban.* Néz kihívóan a másikra, majd elmosolyodik.*
- na nem örökbe csak.... kölcsön vesszük, utána visszaadjuk a tulajdonosának.* Teszi hozzá sietve, elvégre, tényleg nem akarja megtartani, na de majd lenne belőle épp elég baja még.*

Tárgy: Re: Belső kert 2011-01-01, 12:27 am

- Nem gáz, na. Csak már kezdtem megörülni, hogy konyítasz hozzá valamicskét. * vonja meg vállát vigyorogva, s bizony el is ejt egy kis megjegyzést, minek végét elharapja, magába fojtva a lényeges információkat, de a szöszit mintha érdekelné, ő viszont csak legyint egyet, ami annyit tesz: hagyjuk, lényegtelen, nem éri meg foglalkozni vele. Bár nagyon is megérné, viszont neki ha egyszer nője lesz hosszabb távon, az bizony tudja megszerelni a járgányt magától is. De nem is folyik bele inkább további képzelgésekbe, attól tart, a végén még teljesen elkalandozna elméje, s megfeledkezne arról, hogy nincs is egyedül, nagyon is szuper társasága akadt estére, aki lehet, hogy egyszer még tényleg látni fogja azt a csodajárgányt, amit annyira emleget Axel. A csók elmaradta viszont cseppet lelombozza a szőkét, de nem sokáig, veszi ám a lapot játszadozás ügyileg, s annyira azért nem is kívánta meg egyelőre a szép ajkakat, hogy összetürjön itt nyomban. A kígyó ellenben beválik, már nem olyan végeredménnyel, ahogy ő várja, ezzel szemben ez a fajta reakció sem üti agyon. *
- Na és bármilyen más állat? Mondjuk egy pók, vagy egy denevér? * igen, tudja jól, hogy ezektől szoktak még félni a lányok, s fogalma sincs, honnan jön most ez a sok hülyeség, de mégis előtör belőle valahonnan. Kíváncsi is egyébként, de ahogy leteszi a kígyót, s az elsziszeg mellőlük, nagy szemeivel Meriel vonásait kezdi fürkészni, ahogy hallgatja az ötletet. *
- Hát, nem is tudom. Jó ötlet, de nem vagyok az a kölcsönvevős fajta. Ahhoz nagyon sokat kéne innom, hogy ilyet tegyek, még ha nem vagyok a legjobb ember, és ez sosem fog megtörténni, akkor is. * húzza félre száját. Mert hát laza ő, s eléggé szabadszellemű is, na meg öntörvényű, s nem is nagyon érdekli, más mit gondol róla. Ezzel szemben hülyeségeket nem szokott csinálni, legalábbis ilyen volumenűeket semmiképp. Ám ahogy Mystral kerül szóba, gondolatai szépen megindulnak egy jó kis folyamban a motor körül legyeskedni, majd végül kigyullad az a bizonyos villanykörte, s eltűnnek a kérdőjeke is feje fölül. *
- Igen, ezaz. Anyám mintha hadovált volna valamit egy rokonról, itt a közelben. Lehet, hogy Mystralban lakik, és akkor lehetne nála a moci. Ó, köszi, hogy eszembe juttattad. * vigyorodik el, egyik kezével össze is borzolja pajkosan a lány haját, majd térdelésből tornázza fel magát álló helyzetbe, lesöpörve azt a pár fűszálat nadrágjáról, ami oda ragadt idő közben. *
- Szóval szerintem ez most nem fog összejönni, de ha megoldom a dolgot, szívesen elviszlek egy körre bármikor. * kacsint Meriel felé, majd kezeit is kinyújtja irányába, hogy felsegítse a szöszit. *
- Viszont úgy hallottam, hogy van itt valami olyan, hogy szükség szobája. Ha gondolod, egy film esetleg még beleférhetne, mielőtt haza indulok, mert hogy muszáj leszek beesni a házba még éjfél előtt. * sóhajt egyet, téve egy ajánlatot, s remélhetőleg fel is tudja húzni Merielt, és meg is győzte, hogy ennyivel kell beérnie most, s talán majd legközelebb motorozhatnak is picit. Most viszont ez van, ha él a lehetőséggel, el is indulhatnak, ha pedig visszautasítja, akkor Axel egész egyszerűen lelép, aztán hamarabb ér haza max. *

Tárgy: Re: Belső kert 2011-01-01, 12:54 am

- Bocsi, én a zenéhez értek, nem a motorokhoz. Ha ez vigasztal, az is tud zajos lenni.* Mondja bár ő annyira nem sjanálja ezt, s kicsit látszik is rajta. Jót derül a fiún, úgy tűnik, a barátnője minimum perfekt legyen a motoros magazinból. Jót derül ezen Meriel, ahogy ennyire sarkosan látja a problémát, de nem is ez a lényeg, ő nem pályázik egyelőre erre a posztra.
Mikor azonban az állatok kerülnek szóba nagyot néz. Nem igazán érti, miért érdekli ezt a fiút, de ha neki ez kell...*
- A denevérekkel semmi bajom, viszont a pókokat nem szeretem, sőt, esküdt ellenségek vagyunk. Macskatartóként az egerekkel sincs bajom, a patkányt viszont kitessékelem, mert egészségtelen.* Mondja, s jelentőségteljes pillantást vet a másikra, hogy ha van még valamilyen állat, hát csak mondja, bár nem érti, miért lényeges ez. talán ezekkel akarja szivatni őt.
Viszont úgy tűnik, nem lesz motor elkötés, ennyi vér nem szorult a másikba, így csak egy mosollyal nyugtázza, hogy a másikban nincs ennyi mersz, s enyhén érdekes arckifejezéssel nézi ahogy örvend magának és az esetleges rokonnak meg a motor lehetséges garázsának. Na, ezért könnyebb gitárt tartani, nem kell garázs. Mikor azonban a haját próbálja összeborzolni azt nem veszi olyan jó néven.*
- Héhé, egy ilyen, és hozom a barna hajfestéked neked.*Fenyegetőzik egy sort, majd igyekszik visszacsinálni eredeti szénakazallá a haját.*
- Jól van, de bukósisakot te hozol.* Vágja rá egy vigyorral a lány, elvégre, azért a motorban még benne van, szívesen utazik ilyesmin, imádja a gyorsaságukat és a hangjukat.
Azonban Axel felkel, s felsegíti Merielt is. Filmezni szeretne a másik majd hazamenni. Kicsit meglepődik ezen a lány de nem csügged el.*
- Akkor viszont ne várakoztasd az otthoniakat, mivel nekem most nem filmezni van kedvem. Szia *Mondja a lány, majd odahajol a másikhoz, s két puszit ad neki s elindul kifele, az ajtó irányába, bár még visszafordul.*
- Ja és boldog új évet.* Villant még egy huncut mosolyt a másik fele. Amennyiben a fiú megy haza, Meriel ellenben Mystralba megy, megnézi a tűzijátékot s iszik egy pezsgőt, mégiscsak szilveszter van.*

Tárgy: Re: Belső kert 2011-01-01, 1:11 am

- Zene? Na, egyre jobb. Nekem a dob a mindenem a motor mellett. * na, csakhogy jön egy újabb közös vonás, s igen, vannak elképzelései, nőideáljai mindneképp. Külsőleg nem is, mint ánkább belsőleg, s ugye az sem utolsó szempont, hogy valamicskét foglalkozzon azokkal a dolgokkal is, amiket ő olyannyira szenvedélyesen szeret művelni. Na nincsenke ám komolyabb szándékai Meriellel, nem is ismeri, meg amúgy se az a hűséges fajta, tehát csak szórakozna egyet. Dehát nem kedvez neki ma a szerencse, így csak löki a süket dumáját, előhozakodva előbb a kígyóval, majd egyéb más ijesztő állatkákkal. Meriel viszont nagy meglepetésére tovább gondolja a dolgot, bele is lovallja magát rendesen, s még pár rágcsálót is megemlít, igencsak fura véleménnyel lévén róluk. *
- Pedig a patkányok nagyon is okos állatok, és néhol háziállatnak is tartják őket. Nálunk is van otthon kettő. * vigyorodik el, mert hát igen, lehet, hogy átlagos a család, ám ezzel szemben vannak bizarr dolgaik, mint mindenki másnak, de ő be is vallja, nem fog szépíteni senki kedvéért, hazudni pedig főleg nem. S egyéb badarságokban sincs benne, hiába hangzik nagyon is jól a motorcsórós ajánlat, és hiába volna kedve annyira száguldozni, nem, butaságokat nem művel. Nem szokása, na meg amúgy is, mi lenne a következményekkel? Nem, a felelőtlen döntéseket inkább messziről elkerüli. Eszébe ötlik viszont most már, hogy hogyan is oldja meg a motor-kérdést, mert igen, neki ez nagyon is fontos dolog, még ha gyerekes görccsel ragaszkodik hozzá, akkor is. Ahogy figyelgeti, kettejük közül őt jobban lefoglalja a dolog, dehát normális ez, ezt egy csaj valószínűleg sosem fogja megérteni, így van ez rendjén. *
- Meg ne próbáld. * szól vissza, de legalább sikerült kis kuszaságot vinnie a szöszi tincsekbe. Végül azért sikerül megállapodniuk, hogy lesz még itt motorozás, Axel pedig határozottan bólint a lány kitételére. *
- Oké, ezen nem múlik. * vigyorogja, miközben szépen fel is húzza a földről a lányt, téve egy ajánlatot, de ideje most véges, Meriel pedig inkább nemet mond a kérdésre. *
- Hát jó, akkor menj csak, aztán ha itt lesz a szépség, majd szólok. És neked is boldogat! Szia. * köszön el a lánytól, s kissé oldalra döntött fejjel bámészkodik még, amíg lehet, bemérve a hátsót, s a formás vonalakat egyaránt. Tehet róla, hogy pasiból van? Max a szülei, de ők sem hibáztathatóak maximálisan. Na de nincs tovább itt dolga, így pár másodpercet még ácsorog, végül csak elhagyja a kertet, hogy cuccai összeszedése után, itteni szobájából egyenesen haza hoppanáljon egy zsupszkulcs segítségével, még épp időben, koccintás előtt. *

Tárgy: Re: Belső kert 2011-01-02, 6:17 pm

*Miután a finn leányzó tegnap kipihente a szilveszteri mulatozást, ma úgy látta, talán betegeskedő sólymának azért jót tesz egy kis séta. Ebben lényegesen több örömét leli, mint abban, hogy esténként patkányokra vadászik,hogy jóllakassa a madarat, aki ezért nem mellesleg igen hálás. Vidáman kap magára egy fekete farmert, egy egyszerű fekete topot és egy jól bélelt tornacipőt, majd miközben bőrkabátját is vállára kanyarítja, karjába kapja a törött szárnyú állatot. Hát igen, jól elbánt szegénnyel múltkor Ogin és bár meggyógythatná, nem érzi magát biztosnak abban hogy a magnetizáció jól sikrülne, így kénytelenek kibekkelni azt a pár hetet, míg a madár végtagja összeforr. Ahogy a leányzó belép a belső kert ajtaján, s megcéloz rögtön egy padot. Látszólag a sólyomnak is jól esik, hogy végre nem a hálószoba falait bámulja, s vidáman tekergeti fejét mindenfelé nézelődve.*

Tárgy: Re: Belső kert 2011-01-02, 6:26 pm

*Végre ismét visszaállt a régi rend és Nath is úgy érzi, hogy minden a normális kerékvágásban halad tovább, viszont még mindig nem tudja felfogni a legutóbbi beszélgetését Demiennel. Most egyébként társával, a hatalmas, fekete farkassal sétálnak az egyik folyosón, miközben a fiú tekintete a gyűrűjén pihen. Gyönyörű darab és ahogy hallotta Nath, azzal, hogy elfogadta, utóda lett a magiszternek és valamilyen szinten még inkább a fia. Hatalmas felelősség, nem tudja, hogy megérdemli-e mindezt, de mivel Demien azt akarta, hogy fogadja el, így hát megtette. Most egyébként egy fekete nadrágban és egy ujjatlan, szintén fekete színű felsőben sétál be a belső kertbe, előre engedve famulusát, kinél azért tud ő nagyobb is lenni, amikor átváltozik, de szerencsére akkor is megértik egymást és tökéletes csapatot alkotnak. Na de most nincs itt az ideje az edzésnek, inkább egy kis sétának és bár azt hitte a srác, hogy egyedül lesz itt, mármint társával együtt, legnagyobb meglepetésére egy ismerős lány kerül a szemei elé, na meg valamiféle madár is, akivel nem foglalkozik különösebben, inkább csak beletúr kócos tincseibe, majd fekete szemeivel már a lány arcát figyeli, míg oda nem ér hozzá.*
- Üdv... Illyának hívnak ugye? *teszi fel a kérdést, de már jobb kezét felé is lendíti, hogy ő is bemutatkozhasson, hiszen bár sentinel és ő tudja, hogy kit hogy hívnak a házában, a lány nem biztos, hogy így van vele.*
- Nathaniel Cornwlade vagyok, Inflatusos sentinel. *biccent is mellé, majd kissé erősebben, mint ahogy talán szokás, megrázza a lány kezét, majd elereszti és csak keresztbe fonja maga előtt kezeit, így izmos teste még inkább látszik, hála az izompólónak. Na nem ez a cél, de egyszerűen jó fizikumban van, nincs mit tenni és sokat ad is a testére, hogy az tökéletes legyen. *
- Mi járatban erre? *tekint körbe végül, majd a farkas idő közben a sólyomhoz lép, kissé megszagolja, de nem csinál vele semmit, láthatóan csak érdeklődött.*

Tárgy: Re: Belső kert 2011-01-02, 6:36 pm

*Hirtelen valaki a nevén szólítja. Nagyon el lehetett foglalva Orceyiával, mivel nem hallotta, hogy bejött valaki. Lassan ráemeli tekintetét az idegenre, majd annak farkasát is szemügyre veszi*
-Igen. Illya Imbecairwen. Honnan tudod?
*A felé nyújtott kezet elfogadja, miközben a srác is bemutatkozik. Cornwlade...valaki mostanában emlegette. Már-már kétségbeesetten kutat okos kis fejében, végül szerencsére beugrik neki, hogy Aysha emlegette. Aha..bizonyára Demien rokona. A farkas megszagolgatja kicsit Orceyiát, aki kissé megrökönyödve pillant rá, hogy mit szagolgatja őt, mire a lány elmosolyodik. Legalább ő nem bántja szegényt. Ismét ráemeli tengerszínű szemeit Nathanielre.*
-Hát...sétáltatom a sólymot. Kezdte megunni, hogy csak a szobában totyog körbe-körbe, gondoltam örül, ha mást is lát, mint a falakat. Én tuti megőrülnék tőle.*Eközben végre a sólyom is túljut megrökönyödésén,kíváncsian nézegeti a farkast. *
-És te?
*Megsimítja a madarat, hisz amíg meg nem gyógyul teljesen, természetesen aggódik érte, bár ez nem jelenti azt, hogy ne foglalkozna beszélgetőpartnerével, de most kénytelen megosztani figyelmét, szerencsére ez a fekete hajú leányzónak nem okoz gondot.*

Tárgy: Re: Belső kert 2011-01-02, 6:58 pm

*Bár halknak nem nevezhetőek voltak léptei, ugyanis nem óhajtott most se lopakodni, se semmi, mégse hallották meg, így csak egy aprócska mosolyra futja tőle, miközben Illyát figyeli.*
- Ha már a sentineled vagyok, illik tudnom a neved. Na meg, láttalak már párszor órán. *vonogatja meg vállait és nem kell ám félreérteni, nem más miatt tudja, hogy kivel van most szerencséje. Mindenesetre a kézfogás megtörténik és Nath neve is elhangzik, majd végül a sólyom sétáltatása jön szóba, így nem is tudja titkolni meglepettségét a srác.*
- Sétáltatni? De miért nem repteted? *ekkor pillant az állat felé, ki láthatóan fájlalja szárnyát, a farkas viszont nem foglalkozik tovább vele, csupán csak büszke léptekkel sétál el az egyik vastag törzsű fáig, melynek tövében kényelmesen letelepszik és le is hunyja szemeit. Nem alszik ő, félreértés ne essék, figyel gazdája minden lépésére, de mégis félig meddig pihenő állapotban van.*
- Csak megmutatom a társamnak a kastélyt. Nemrég teremtettem és mivel elég sok dolgom volt, nem tudtam igazán foglalkozni vele. *magyarázza a srác, hisz ez lenne az igazság, de végül csak leül a padra, majd a madarat kezdi el fixírozni.*
- Miért nem gyógyítod meg? Láthatóan kedveled, akkor nem akarhatod, hogy szenvedjen. *simítja meg a sólyom szárnyát, na persze nem a sebeset, hanem a másikat. Végül pedig csak kényelmesen hátradől és úgy néz a másik felé.*
- Várod már az új tanévet? *érdeklődik kedvesen, hiszen rég beszélgetett már idegenekkel, picit furcsa is most számára ez a helyzet, de nem óhajt tapló lenni és mivel hónapok óta nem járt errefelé, ideje lenne megismernie az azóta érkezetteket, így most rajta van az ügyön.*

Tárgy: Re: Belső kert 2011-01-02, 7:09 pm

*A választ megkapja, s tulajdonképpen ez magától is eszébe juthatott volna, de most már mindegy, kérdezni mindig lehet, legfeljebb néha nem kap választ. Mosolyogva bólint, majd ismét a sólyomra pillant, akivel momentán sok mindent lehet kezdeni, csak reptetni nem.*
-Most épp nem tud. Takoda hópárducával volt egy kis verekedésük. Konkrétan Ogin falhoz kente.
*Kis dühvel ejti ki az állat nevét, nem titkolva, hogy nem zárta a szívébe a szőrpamacsot. közben figyelmesen hallgatja Nathanielt. Ismét a farkasra siklik tekintete. Hát igen, ő maga is szeret mindenfelé felfedezni Orceyiával. A következő kérdés kézenfekvő, a tudománynak sem lenne híján, de mivel olyannyira szereti famulusát, nemigazán mer kockáztatni.*
-Hát..ő az egyetlen állat, akit hosszútávon megtűrök és szeretek. Ha elrontom, csak rosszabb lesz a helyzet. Szóval nem mertem bepróbálkozni. Túl sokat ér nekem és momentán Misztikus Lények Ismerete tanárhoz sem tudok fordulni ezügyben. Nem mintha az egyáltalán nem szívem csücske tanár hiányozna.*utal Charlesra. Valóban nincs oda érte, de ha arról lett volna szó, Orceyiáért szóbaállt volna vele.*
-Hát...várom, kíváncsi vagyok az új tárgyakra. Lesz olyan, amit szintén nem fogok hiányolni, mert nem az erősségem. Meg van olyan, amit hiányolni fogok. Meg most végre nem kell güzüt játszanom, hogy behozzam a lemaradásomat.
*Az utóbbi mondaton halványan elmosolyodik. A november és a december nem sok friss levegőt hozott az életébe, azonban annál több magolnivalót.*

Tárgy: Re: Belső kert 2011-01-02, 7:21 pm

*Csak kíváncsian hallgatja, hogy mégis mi történhetett a lány famulusával és amikor meghallja, hogy amolyan harc volt, csak fejet csóválva mosolyog.*
- Azért a te famulusod is tudhatná, hogy hol a helye. A hópárducok nagyobbak és erősebbek is. *jegyzi még meg, majd végül rátér a gyógyításra is, hiszen úgy minden egyszerűbb lenne. *
- Elrontani? De hát miért rontanád el? *teszi fel ezt a kérdést kissé talán meglepett hangon is, majd amikor a tanárra kerül a szó, csak tekintete komorabbá válik.*
- Nem tudom, hogy mi bajod van Demiennel, de a magnetizációt spirituális ismereteken tanultuk, a famulus pedig a jelmágiához köthető... *mondja el logikusan a dolgokat, majd végül ismét az állatra tekint.*
- Demien normális tanár és ha hozzá fordulnál, bizonyára segítene, de a te dolgod, régen én se bírtam. *vigyorog rá, hiszen emlékszik még azokra a hetekre, amikor ide került. Hát, utálta, ahogy csak lehetett a férfit, de mostanra az egyik legfontosabb emberré vált az életében. Mindenesetre a sólymot gyengéden megfogja és az ölébe helyezi, miközben egyik kezét beteg szárnya fölé tartja és a madár érezheti is a melegséget.*
- Mikor is érkeztél pontosan? Tudod, Charles miatt egy jó ideig nem voltam az iskolába... így nem igazán tudok rólad semmit. *pillant fel a másikra, majd egy darabig még nem hagyja abba a gyógyítást, egészen addig, amíg úgy nem érzi, hogy a sérült rész rendbe nem jött, majd ez után Illya felé tartja.*
- Szerintem már jól van. *dönti meg a fejét, majd inkább felkel és nyújtózik is egyet.*
- Nem megyünk el valamerre? Nem kéne, hogy a lustaság bealudjon. *pillant a farkas felé, kinek szemei rögtön kinyílnak, érzékelve, hogy Nath hozzá szól és fel is morran picit, mire a fiú csak szúrósan néz rá.*
- Tudd hol a helyed! *hangja rideg, nem olyan lágy és kedves, mint amilyen eddig volt. Viszont a famulus felkel, majd igen csak csúnyán nézve a fiúra inkább az ajtó felé sétál.*

Tárgy: Re: Belső kert 2011-01-02, 7:33 pm

*Egy grimaszt bevág, de végülis a fiú nem tudhatja, hogy a sólyom alapvetően semmit nem csinált.*
-Ő nem csinált semmit, csak a széktámlámon ült. Ogin meg akarta reggelizni. Akkor jött a meglepetés, mikor Orceyia elrepült és kiderült, hogy Ogin is tud. Meg persze nyilván nem hagyja magát, ha meg akarják enni. Én se hagynám.
*Végül Nathaniel lefolytat egy gondolatmenetet, mely igaz is csak hát még nem ismerik túlzottan egymást, gy nem tudhatja, hogy nem Demiennel van baja és hogy spirituális ismeretekből nem egy őstehetség. Fel is nevet egy kicsit.*
-Én nem Demienről beszélek, hanem Charlesról. Demient csak hírből ismerem Ayshától. A spirituálisismertek meg...ööö...mondjuk úgy,hogy nem vagyunk barátok azzal a tárggyal.
*Ekkor a fiú ölbekapja a ragadozómadarat, s feltehetően gyógyításba kezd, melyet a kis finn leányzó kíváncsian les. Persze ettől még a beszélgetés nem áll le.*
-Szeptemberben.
*A srác befejezi tevékenységét, s a sólyom hallva szavait kicsi megmozgatja szárnyát. Hát mozog és nem fáj, így egy apróbb körtis megtesz,majd vidáman rikácsolva leszáll gazdája vállára, aki hálásan tekint a 'hősre'.*
-Köszöni. Gondoltam tolmácsolok, kevesen értenek rikácsul. És én is köszönöm.
*Felvetődik, hogy menjenek, mire a leányzó bólint egyet, majd feltápászkodik. Most, hogy famulusa visszakerült trónjára, azaz a vállára, sokkal jobban érzik magukat, s a kis feketeség is megindul az ajtó felé.*

Tárgy: Re: Belső kert 2011-01-06, 6:33 pm

*Miután kihevertem Dimmel és pókjával való találkozást, ismét sétára indultam. De most a kastélyon belül. Nem akartam kimenni, így az alagsor felé vettem az irányt. Hógolyóm büszkén lépdelt mellettem, most aztán nem tágít egy ideig, úgy érzem. Lassan haladtam a folyosón, míg egy nagy ajtóval nem találtam szembe magam. Lassan benyitottam, és körül néztem.*
-Varázslatos.*ámultam el, ahogy beljebb léptem. A kikövezett úton haladtam, és még jobban elcsodálkoztam, jó idő volt itt bent, és egy mosoly is kiült az arcomra. Hamar megtaláltam egy füves részt, hiszen nem volt kedvem padon ücsörögni. A mennyezet borús időt mutatott, olyat amilyen kinn volt, mégis jól éreztem magam. Ez a rengeteg zöld szín. A levegő friss, és minden újdonságot meg lehet itt találni. Egyszerűen boldog voltam, famulusom is nézelődött, majd el-el szaladgált, hogy körbe szimatoljon.*

Tárgy: Re: Belső kert 2011-01-06, 6:55 pm

*A kertbe úgy tűnik egy fiú érkezik, méghozzá egy igen vaskos szibériai tigris társaságában. A srác még elmulatja magában az időt, elvégre nem sok idő , és máris kezdődik a második év amire azért már jobban rá kéne állni mint az elsőre, még ha ő későn is érkezett. De mindegy a vizsgák már megvannak neki, így aztán nem probléma hogy másodikos lesz e vagy elsős marad, hiszen immárom ő is a második évfolyamba tartozik. Amúgy egy fekete farmer, és világos színárnyalatú ing van rajta, mondhatni teljesen hétköznapi kivitelbe. A kertbe belépve pedig ő maga csak körbe néz, a tigris pedig megindul a maga kis felfedező útjára. Így veszi észre a fiú a bent lévő másik diákot is, akire ha már itt van rá is köszön.*
-Hali.. Egy kis kikapcs?*kérdezi nyugodt hangon, elvégre mi másért jöhetne az ember pont ide ha nem pihenni? Mindegy is, a fiú nem agyal rajta, inkább csak rákérdezett, aztán vagy igaza van vagy nem, a tigris útközben csak leheveredik a lába elé, kissé elnyújtózkodva.*

Tárgy: Re: Belső kert 2011-01-06, 7:03 pm

*Miközben hógolyómat figyeltem, aki ide oda futkosott, néha felkacagtam. Hihetetlen, hogy egy ilyen "bolond" kutyust csináltam magamnak, de mégis olyan jó érzés. Mélyeket szippantok az itteni friss levegőből, mikor is egy fiú hang üti meg a fülem. Hátra pillantottam a vállam felett, és intettem a fiúnak, valahonnan dereng, hogy ismerős.*
-Szia Vladislav! Igen, kicsit lenyugtatom a lelki világomat.*mosolyogtam, a fiúval megérkezett a famulusa is, így négyen vagyunk. Hógolyóm, mint a villám ott terem mellettem, és óvó tekintettel méregeti az újonnan érkezettetek. Remélvén, hogy Vladislav famulusa nem fog rám támadni, intek még nekik, hogy jöhetnének közelebb is, már ha társaságra vágynak. Ha nem akkor egyedül élvezem tovább az itt töltött időt.*
-Na és te? Kiruccanás, és famulus sétáltatás?*kérdezek vissza kedvesen, csak hogy választ kapjak én is valamire. Hiszen mégsem olyan jó full csendben lenni. Az már a másik kérdés, hogy a fiú felismer-e. Én legalább emlékszem arra, hogy már össze futottam vele, jó azt példának okáért nem tudom megmondani, hogy hol, de beszélgettünk már, és ez a lényeg.*

Tárgy: Re: Belső kert 2011-01-06, 7:20 pm

*Úgy tűnik észre lesz véve, és a fiú csupán csak oda menve, beszédbe is elegyedik a lánnyal. A megnevezésre viszont kissé elhúzza a száját.*
-Jó lesz csak simán a Vlad is, Vladislavnak az apám hív, meg ez túl hivatalos. Amúgy miért kell lenyugtatni a lelki világodat?*kérdez vissza teljesen érdeklődő hangon, elvégre nincs baja a fiúnak. A famulus biztosan nem fog támadni, hiszen a fiú lába előtt heveredett le, és úgy tűnik behunyva a szemét, szépen morranósan aludni is kezd, néha néha kisebb hangokat kiadva magából de semmi több. A kérdésre viszont csak megrántja a vállát, és megtámasztva a hátát a másikra néz.*
-Nem igazán, ő egész jól elvan bent is a szobába, na meg ha sétálni akar elengedem, csak most amolyan séta napot tartunk, nem sétáltatást, azt hiszem hogy nekem most jobban hiányzott, mint neki, elvégre látod most is bealudt.*mondja egy kicsit mosolyogva, végül pedig lassan a zsebébe csúsztatva a kezeit szólal meg ismét.*
-Na és te? Várod a második évet? *kérdezi végül, bár már benne vannak, de tanítás még nincs legalábbis még nem volt ahogy a fiú tudja.*

Tárgy: Re: Belső kert 2011-01-06, 7:38 pm

-Rendben akkor Vlad.*mosolyodtam el lágyan, majd megvakartam famulusom fülét. A srác famulusa bebubukált, így nem kell tartanom tőle, de csak hamar kapok is egy kérdést, melyre megválogattam előre a szavaimat.*
-Egy édes diák társam meg a pókcicája, pókja...*javítottam ki magam nevetve.*
-Sikeresen rám hozták a szívinfarktus apró csodáját, mivel az a kis szörnyeteg kieresztett csápokkal...*utánoztam a ujjaim segítségével*
-Meg indult felém, én meg majd ki ugrottam a kreol színű bundámból.*mondtam el a következményeit is. Eztán hallgatom, hogy a inkább Vlad szorult a sétára, sem, hogy a famulusa, ezen elmosolyodtam és elnyúltam a pázsiton. A következő kérdést pedig, mintha órákkal ezelőtt meg kaptam volna.*
-Hát ha őszinte kis boszi akarok lenni veled, nem! Nem igazán várom a következő évet, de mivel szeretnék "nagyra törő" banya lenni, így muszáj újra az iskola padot koptatnom.*ujjaimmal rajzoltam idéző jelet a nagyra törő szó kifejezéshez, hiszen nem így gondoltam, így még apró grimaszra is futja a tarsolyomból.*
-És most kapd el! Dobom vissza a labdát! A kérdés pedig visszaszáll a feladóhoz. Hogy te várod-e, hogy megkezdődjön a tanév!?*apró kézmozdulatot tettem, miszerint tényleg vissza dobtam a labdát, eközben fejem olyan irányt váltott, hogy lássam a fiú famulusát. Gyönyörű egy jószág, bár hozzám nem igazán való, egy nagy tigrincs. Jó igen tudom, ennyi szójáték, de most mivel már sikerült megnyugodnom, így nem lesz baj semmivel. Kis idő múlva felültem és fel is álltam, hogy kinyújtóztassam magam. Fürkésző pillantást vetettem a fiúra, hogy nem gond-e, hogy nincs ötletem mit kérdezni tőle, végül mégis megfogant egy kérdés a fejemben.*
-A szilvesztert merre töltötted? Buliztál valamerre, avagy aludtál?*kérdeztem két nyújtás között, majd lassú ringó mozdulatokkal mellé sétáltam. Karjaimat össze fontam a mellkasomon, és úgy néztem kék íriszeimmel a fiúra.*

Tárgy: Re: Belső kert 2011-01-06, 7:51 pm

-Oké*mondja rá, elvégre tényleg nem szereti ha a teljes nevét mondják, az olyan mintha valami hivatali ügye lenne a srácnak, ami még nem volt, legalábbis bíróság, stb még nem.*
-Áh pók? mi olyan ilyesztő egy pókban?*kérdezi, kissé furán, bár úgy tűnik az embereknek fura ízlésük van, hogy pókot tartanak, na de a fiú nem lepődik meg úgy tűnik semmin se.*
-Szerintem egy pók azért nem olyan félelmetes, el lehet mondjuk taposni.*mond rá egy ötletet, bár nem tudja hogy az illető pók egy famulus, talán ezért is beszél róla olyan egyszerűen, na de ezután kérdez, is amire megkapja a megfelelő választ.*
-Hát.. gondolkozz úgy hogy már csak két év. Nekem is csak annyi van vissza de várom.Jobb mint a semmittevés, azt meg lehet unni elég hamar.*mondja el a véleményét, bár lehet minden ember máshogy gondolkozik, ő így. A következőre viszont elmosolyodik.*
-Hát ha az előző szavaimból nem leszűrhető, akkor igen, legalábbis kíváncsi vagyok milyen varázslatokat fogunk idén venni, eddig a tantárgyak nem tűnnek rossznak.*mondja elismerően, kissé még mindig mosolyogva. A tigris mintha észre vette volna a nézést, csak felnyitja a szemét, és a lányra néz, majd egy apró morranva feláll, és az egyik fánál kezdi el élesíteni a karmait.Nem akar ő semmi rosszat, ez amolyan macska szokás. Közben persze elhangzik egy kérdés is, a fiú felé, amire csak megrántja a vállát.*
-Elég nyugodt szilveszterem volt, valahogy nem volt kedvem bulizni se, és a szüleimtől is jött levél, úgy hogy az egész szilvesztert meg még utána kis időt otthon töltöttem velük. Volt egy szilveszteri bál, ahol találkoztam a számomra kiszemelt lánnyal, kicsit dumáltunk, hallgattam a szüleim kissé túlságosan is előre tervezett menetrendjét velem kapcsolatban, és vissza jöttem. Körübelül ennyi.*mondja aprón megemelve a vállát.*

Tárgy: Re: Belső kert 2011-01-06, 8:08 pm

-Egy pókban mi olyan ijesztő?*kérdeztem vissza felvont szemöldökkel, majd gyorsan rendeztem is az arcvonásaimat.*
-Csak annyi, hogy ne engem szemeljen ki mindig magának, egy ilyen rémisztő famulus, aki mérgező kieresztett csápjaival indul meg egy védtelen lányka felé.*böktem magamra, amúgy is irtózom a pókoktól, nem hogy barátkozzak velük.*
~Bízom benne, hogy többet ugyan nem látom.*morogtam magamban, majd újra Vladra néztem ahogy elsorolta azokat a dolgokat, melyeket még túl kell élnünk.*
-Két év rengeteg idő, és az új tantárgyak amolyan... hogy is mondjam volt olyan vizsgám amit azt hittem, hogy nem fogom túlélni. Akkor milyen lesz majd a következő?*kérdeztem teátrálisan, holott még el sem kezdődött az új tanév. Végül a srác famulusa fel kelt, és a karmait kezdte élesíteni egy fa törzsén.*
-Remélem ő nem rám feni a fogát, mert a gazdájával beszélgetek.*jegyeztem meg csendesen, most azért nincs kedvem egy újabb sikítós jelenetre. És sajnálatos módon ez a cica egy nagy tigris. De nagyon örülnék, ha nem engem akar levadászni, vagy esetleg a kerge famulusomat. Szó esik a szilveszterről is, melyet a fiú szépen körbe is ír. Jézusom ha én bele gondolok, még mindig forog körülöttem a világ. Főleg ha azt nézzük, hogy miket műveltünk harmincegyedikén éjjel, és elsején hajnalban. Mivel a tigris nem tesz semmi baljóslatú lépést, ezért én is megnyugszom, majd úgy fürkészem tovább a fiú arcát.*
-Szóval belépett a nagy Ő az életedbe?*kérdeztem bár a szavai nem ezt mutatták, mégis megkérdeztem, hiszen nem árt tisztában lenni a dolgokkal. Viszont ha a fiú nem szándékozik erről beszélni természetesen ez sem gond.*

Tárgy: Re: Belső kert 2011-01-06, 8:30 pm

*A válaszra csak amolyan felismerésszerűen bólint, végülis valakinek pókiszonya van, valaki a kígyóktól fél nem tudni.*
-Á értem... mindegy, szerintem ha mérges ha nem van itt azon kívül veszélyes famulus a maga nemében. Elvégre mindegyik tud valamit.*mondja kissé halkabban, bár hogy miért, maga se tudja, lehet csak éppen megszokásból, hiszen nem szokott hangosan beszélni.*
-Látod ez egy jó kérdés, amúgy annyira nem rengeteg. Huszonnégy hónap, szerintem az egyáltalán nem sok, elvégre még mindig fiatalok vagyunk amikor kijövünk. A vizsgák között meg igen voltak kemények is.... Sajnos ez ezzel jár, de szerintem lesznek nehézségek még az életbe, tehát ideje lenne hozzá szokni.*mondom egy nyugodt félmosollyal, bár az tuti, hogy minél többet tudunk, és komolyabbakat, valószínűleg úgy komolyodik ezen tárgyak iránt az elvárás is. A kérdésre csak kissé felnevet*
-Hogy Kronosz? Nem, ő eléggé jámbor fajta, max akkor támad meg valakit ha engem, vagy őt bántják de amúgy vajlelkű lélek, beszélni is tud, de valamiért most úgy tűnik nincs kedve hozzá.*mondja megnyugtatás képpen, majd szó esik a szilveszterről, és Vlad nagy vonalakban el is meséli, hogy milyen volt, a számára, eléggé uncsi, meg kötelező hangulatú "mulatság." A kérdésre viszont inkább csak elhúzva a száját megrázza a fejét.*
-Nem tudom. Lehet fogalmazni így is , de nem hinném , hogy az a nagy Ő akit a családom választ ki és fiatal korunkban megegyeznek, hogy házasodni fogunk. Tudod nálunk még élnek ezek a hagyományok, és egyenlőre nem tudom hogy korszakújító leszek e a témában, vagy én is követem a család jó példáját. Elvégre valakit utána is meg lehet szeretni.*na igen, bár az nem olyan szeretet ezt tudja ő is, és nem éppen jó gondolatok járnak a fejében , de most nem tud mit tenni*

» Udvar és kert