Demetrius lakosztálya

Tárgy: Demetrius lakosztálya 2011-06-15, 1:07 am

Alsó szint

Demetrius lakosztálya Demetriusszoba1

Emelet

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-06-15, 1:25 am

*Olykor a vámpíroknak is szükségük van egy kis pihenésre és ezeken az édes szendergések alatt még holt lelkük nyugalmát is képesek megzavarni az álmok. Félelmetes, szenvedélyes, véres álmok, melyek mindig változóak és magukba foglalják azt, amelytől félnek, amit akarnak, amitől tartanak és így hozva zavaró pillanatokat az egyébként sokszor oly unalmasnak nevezető hétköznapokba. Ezen éjjelen Demetrius számára nem hozott túl sokat a túlvilági lét, így álomra hajtotta hát fejét és furcsa dolgokat látott, olyanokat, melyek igaznak tűnnek és amikről ébren azt hihetné, hogy valóság!
A kastély üres, kihalt és vértől bűzlő folyosóit járva ismerős, kellemes illat csupja meg az orrát, valami olyasmi, amelyet akár ezer vagy még annál is több közül felismerne. Vér... forró, csobogó vér, mely egy aranyvérűtől származik. Valószínűleg nem csak ő érzi ezt, hanem az összes vámpír, akik most a kastélyban tartózkodnak, de ahogy egyre közelebb ér egy bizonyos ajtóhoz, úgy erősödik az illat, mely csak úgy vonzza magához és szinte már az ajkai között érzi, ahogy belé áramlik át az éltető erő és ekkor éri a felismerés: Nymphadora... Ettől a halandó lánytól származik most mindez és ha körülnéz, csak egy ajtót láthat maga előtt. Fekete, vastag, ezer közül is felismerné, de nem szívesen fordul meg itt: Darius lakosztálya! Ezernyi gondolat cikázik össze-vissza a férfi fejében, nem tudja, hogy mi történik, hogy jöhetett rá a kis kalandukra és folyamatos találkáikra a vámpírok feje, de egy biztos, a lány itt van, a lány, aki az övé, csakis az övé és akivel nem óhajt osztozkodni! Hirtelen ajtócsapódás, majd ahogy beront a szobába, meg is láthatja a törékeny leányzót, nyakán egy elég vastag láncból készült nyakörvvel, teste meztelen, telis-tele van zúzódásokkal, véres sebekkel és harapásokkal. Mindenhol, nem csak a nyakán és a kezén, hanem a combján, a mellén, mindenhol, ahol el lehet képzelni, de ébren van és csak az ágy mellett térdel, szemeiben pedig csak a kába köd látszik, láthatóan nincs magánál és sok vért veszített, de az endorfin segít... egy darabig.
Ekkor halk taps üti meg Demetrius fülét és ha kissé jobbra tekint, meg is pillanthatja a fővámpírt, Dariust személyesen, ki most is elegáns, fekete ingben és bőrnadrágban lép a másik felé, az első gyermeke felé.*
- Nocsak-nocsak... a tékozló fiú! *rég beszéltek már, hiszen a kapcsolatuk az évszázadok során megromlott, de Demetrius tekintetében tűz csillan... Igen, az az ő aranyvérűje, így ront neki rögtön Dariusnak, a falhoz vágva őt, de a helyzet hamar fordul, hiszen egyértelműen nincs esélye a másik ellen, így érezheti a nyakán az erős szorítást és háta a jéghideg falhoz csapódik, Darius pedig kissé közelebb hajolva hozzá kezdi el figyelgetni az arcát.*
- Ő az enyém! *csattan fel, majd folytatja. * - Én találtam rá, nem veheted el! *talán már érzi Demetrius is, hogy nincs esélye a másik ellen, ki csak felnevet, majd fejét kissé megdöntve kezdi el tovább fürkészni a férfi tekintetét.*
- Valóban? Miért is nem? Kértél rá engedélyt? Megkérdeztél, hogy a tiéd-e? Nem... így most már az én szolgám, az én szajhám és az is marad. *ereszti el dühösen és lép egy picit hátrébb, hiszen számára nem számít ez az egész közelség, könnyű szerrel árthat neki. Demetrius viszont csak hirtelen siet Nymphadorához, majd emeli fel a lány fejét az állánál fogva kissé, hogy maga felé fordíthassa.*
- Nymphadora, hallasz? *kérdezi kissé kapkodva, majd hamar folytatja is.* - Vedd le a nyakörvet, most velem jössz! *a lány viszont csak üveges szemmel néz rá, a férfi mögül pedig ismét gonosz kacaj lesz hallható.*
- Nem akarja levenni és elmenni se akar! Az én hatásom nagyobb rá, mint amilyen a tiéd valaha is lesz! *mondja, majd Demetrius ott is hagyva a lányt a másik felé suhan, bevetve a gyorsaságot is, de mind hiába, tudja ő is, így nem támad, csak a kezeit szorítja össze ökölben.*
- Ehhez nincs jogod! Ezt nem teheted! *ismételgeti magát dühösen, de Darius csak a lány felé tekint, majd vissza a férfire.*
- Willow-al is megtehettem, de sajnos ő nem bírta tovább és belehalt... talán ez a kis vörös tovább fogja bírni! Mit gondolsz, meddig tudok játszadozni vele? *egyértelműen érezhető a szavai hangsúlyából, hogy őt nem fogja vámpírrá tenni, addig élvezi ki, amíg még lehet és hogy miért? Hogy Demetriust bosszanthassa!*
- Őt ne keverd bele! *csattan fel Demetrius, mire a fővámpír tekintete kissé megkeményedik.*
- Ő is az enyém, ahogy te is, tehát tudd, hogy hol a helyed! *ezzel el is kapja a másik kezét és egy erős dobással ki is penderíti a folyosóra, majd az ajtóhoz lépve néz le rá, ugyanis Demetrius az erős ütéstől össze is roskad a fal mellett.*
- Tanuld meg, hogy ki a főnök és tartsd is magad ahhoz! *az ajtó pedig becsapódik, erősen és a kongását még akkor is hallja a vámpír, amikor felébred... Hirtelen emeli fel fejét és éli át most ébren mindazt, amelyet álmában látott. Vajon Willow is annak idején ezt élte át, amit most látott? És Nymphadora sorsa is ez lesz, ha kiderül a viszonyuk? Mit kéne tennie, megölnie a lányt? Beszélnie vámpírtársnőjével? Ezernyi kérdés, melyekre válaszokat szeretne, de talán idővel sikerül is meghoznia a tökéletes döntést, hiszen egyre veszélyesebbé válik mindaz, hogy a titkok kiderülnek és Darius véget vet az életének!*

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-10-05, 7:48 pm

*A csónakban a lány elkezdi lemosni magáról a vért, ahogy a sebét is begyógyítja, Demetrius nem bír csak úgy némán ülni mellette. Tesz némi kis megjegyzést a varázslásra, de nem épp azokkal a szavakkal, amivel Faith is egyetért, így javítja ki a vámpírt.*
-Nekem mondhatod. Sose rajongtam a mágiáért. *feleli, majd fennakad a többi vámpír említésén, így rögtön rá is kérdez, hogy honnan gondolja a lány, hogy többen vannak. A válaszra viszont csak elhúzza kissé a száját.*
-Eszes egy lány vagy te, az már biztos. *sőt, csinos is, nem is picit, így bár meglepődik, de nem ellenkezik a férfi, mikor Faith lenyalja ajkáról a vért. Viszont ezt követően szinte azonnal meg is érkeznek a kastélyhoz, így kiszállva a csónakból már csak ketten maradnak. Rögtön meg is indulnak felfelé a lépcsősoron, így beérve lassan az aulába. Hála az éjszakának, a kevés ruhának és a hideg kastélynak, Faith egyre jobban fázik, bár ha hirtelen felbukkanna a többi vámpír is, az adrenalin minden bizonnyal felmelegítené a testét. Amikor viszont Faith Demetrius ruhájának a kölcsönkérésével áll elő, a vámpír csak végigpillant rajta, majd megrázza kissé a fejét.*
-Nem igazán egyezik a stílusunk. *önmagában is veszélyt rejtő az a dolog, hogy Demetrius most idehozta a lányt, de mikor a csizma hangosan kezd el kopogni a padlón, a férfi azonnal meg is állítja a másikat. Nem kéne ekkora feltűnést kelteniük, erre a hangra viszont lehet, hogy valaki kilesne, példának okáért mondjuk Willow, mivel rajta és Victorián kívül nem hemzseg éppen a kastély a nőktől, legalábbis szabadon, magassarkúban járkálóktól biztosan nem. Faith nem is ellenkezik, hamar kibújik a csizmáiból, így immár mezitláb áll a vámpír mellett, a márványpadló viszont szintén elég hideg lehet, ami nem javít épp a helyzetén. Halkan indulnak tovább, ám Demetrius úgy érzi, mégiscsak jobb lenne a suhanás, így felkapva a lányt pár pillanat múlva máris a szobájában vannak, alaposan bezárkózva, nehogy valaki benyisson. Amikor már tiszta a levegő, a férfi köszönti is a lánykát otthonában, akinek láthatóan tetszik a hely.*
-Vannak kripták is a kastélyban, szóval részben jól hitted. De általában itt vagyok inkább. Na meg, az amúgy sem zárható. *magyarázza, miközben beljebb sétál, s ledobja kabátját az egyik fekete bőrfotelre. Ezt követően rögtön az egyik szekrényhez megy, s két kristályüveget vesz elő, két pohárral együtt, majd az asztalra téve tölt is a lánynak az italból, magának pedig a vérből, miközben Faith a berendezést vizsgálja. Ekkor viszont egy kérdéssel áll elő a lány, így szembe is fordul vele, s tekintetük találkozik.*
-Vendégágy? Egy vámpírnál? Ezt most komolyan kérdezted? *pillant furcsállóan a sárga íriszekbe, majd felemeli a két poharat, s visszalépve Faithhez átadja az egyiket.*
-Ez majd felmelegít! *azzal ő máris a szájához emeli saját poharát, s bele is kortyol a vérbe. Ha Faith is így tesz, hamar megérezheti az igencsak erős italt, mely nem más, mint konyak, viszont több száz éves, így az ereje is eléggé megnőtt a korával együtt.*
-Még mindig nem hiszem el, hogy ide hoztalak. *mondja halkan, csak alig elemelve a poharat szájától, miközben továbbra is a sárga szempárba mered.*

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-10-05, 8:05 pm

*A kastély hidegebb, mint amilyennek hittem, így jegyzem hát meg, hogy szükségem lesz a férfi ruháira is minden bizonnyal, de amikor végignéz rajtam és meghallom nemleges válaszát, csak kissé összevonom a szemöldökömet is, miközben őt nézem.*
- Nem hagyhatsz megfagyni... Ha én fázom, a vérem se olyan forró... *mutatok rá a dolog lényegére, tehát ha nem is értem teszi, tegye maga miatt... Vagy max egész nap elleszek én az ágyban és a forró fürdő alatt... Túl sok szórakozásom úgy se lehet, bár... ez még a jövő zenéje. Viszont fel leszek kapva, így érkezünk meg Demetrius lakosztályába, mely nagyobb és szebb is, mint amilyenre számítottam. Csak körbehordozom odabent a tekintetem, kissé el is mosolyodva, hiszen tetszik, nem is picit és máris beszélgetésbe kezdünk. Viszont nekem akad ám egy kérdésem, amely így belegondolva, tényleg hülyén hangzik, de azért már feltettem, nincs mit tenni.*
- Nem, nem volt komolya... Amúgy koporsóban alszol vagy ágyban? *rázom meg eleinte a fejem, majd kérdezek ismét, de talán most már valamennyivel értelmesebbet. Csak figyelem őt, ahogy nemsokára már két pohárral tér vissza, így kapok valamiféle alkoholt, melybe beleszimatolva tudatosul bennem, hogy mi is az, jó erős, az tuti. Csak belekortyolok, majd ez után rögtön megremeg a testem.*
- Huhh, ez nagyon erős. Szeretem a konyakot, de ilyet még nem ittam... *rázom meg picit a fejemet is, majd végül a pohárral a kezemben sétálok el az egyik fekete fotelig, amelybe bele is vetem magam, tehát kényelmesen leülök, egyik lábam átvetem a másikon, úgy figyelve tovább a férfit.*
- Hát én elhiszem... Egyébként Demetrius, te mindig az emberek nyakából szívod el a vért? Vagy van más testrész is, amit szeretsz? *kezdek bele a kérdezz-felelekbe, hiszen ha már itt vagyok, ki is fogom használni a dolgot, nem vagyok ám rest bármit megkérdezni, ami csak eszembe jut, de azért közben iszom még pár kortyot. Veszítettem ma már vért és az ital is ultra erős, félő, hogy meg fog ártani, de most nem érdekel... Most nem kell semmitől se tartanom, hiszen itt maradok, vele és szerintem akaratán kívül vigyázni fog rám.*

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-10-05, 8:27 pm

*A fázást illetően Demetrius nem tud túlzottan együttérző lenni, mivel az ő teste már régóta hideg, mint a jég. Az öltözékük viszont cseppet sem egyezik a lánnyal, a mostanival legalábbis biztosan nem, így csóválja meg a fejét az ötlet hallatán, de Faith máris visszavág, mire csak kissé felmorran a férfi.*
-Jó, majd keresek valamit. *túlságosan is okos ez a lány, s olyan tényekre világít rá, melyekkel fölösleges vitába szállni, mert igazak. Ilyen most az is, hogy bár aranyvére már önmagában is mennyei csemege a vámpírnak, de frissen, melegen az igazi. Na de ha már ennyire fázik a lány, s persze ha már ennyire hangosra sikerült a bejövetelük, a férfi sietősebbre veszi a tempót, így hamar meg is érkeznek a szobájába, jól be is zárkózva. Miközben Faith nézelődni kezd, Demetrius ledobja a kabátját, s tölt mindkettejüknek italt, kinek a maga stílusában. Időnként ő maga is iszik egy kis konyakot, már csak az íze miatt, de az sajnos hamar vissza is köszön neki, így annyira nem sűrűn él ezzel. A leányzónak viszont most kifejezetten jól fog jönni az öreg ital, biztosan átmelegíti majd a testét. Amikor viszont a vendégágyról érdeklődik a lány, Demetrius igencsak furcsán tekint rá, így inkább Faith áttér egy koporsós kérdésre.*
-Erre ugyanaz a válaszom, mint a kriptára. Mikor hol... *azt már nem részletezi, melyikben hol alszik, a későbbiek során majd úgyis rájön a lányka. Végül a vámpír odalép, s átadja a konyakos poharat, míg ő a vérből kezd kortyolgatni. A lány is iszik egy kicsit, s azonnal megremeg, szavai pedig apró mosolyt csalnak a férfi arcára.*
-Még szép, hogy nem. A nagyszüleid sem éltek még, amikorról ez az üveg származik. *újabb kortyot iszik, tovább figyelve a lány szemeit, s önmagán hitetlenkedve, Faith viszont hamar otthon érzi magát, s lehuppan az egyik fotelbe, s keresztbe vetett lábakkal reagál a hallottakra, majd egy újabb meglepő kérdéssel áll elő. A vámpír felé is fordul, s határozottan úgy érzi, hogy ez a gyönyörű leányzó incselkedik vele. Lehúzza a pohár maradék tartalmát, majd lerakva az asztalra lassan közelebb sétál Faith-hez.*
-Miért, mit szeretnél? Melyik testrészedből szívjam, hm? *fel se tűnik a férfinek, hogy talán azért ennyire engedékeny és laza most ezzel a lánnyal, mert Faith vérében már amúgy is volt alkohol, s mivel ő ivott belőle, így már benne is kering egy bizonyos mennyiség. Így hát végül leguggol a leányzó elég, s hideg kezével lassan végigsimít a combján, egyre feljebb haladva.*
-Esetleg innen? Vagy még feljebb? *kérdi, hisz neki eddig nagyon is úgy jött le, hogy a lányka valami ilyesmire vágyik, s ezen a másik diáklány után már meg se lepődik.*

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-10-05, 8:37 pm

*Kezd egyre szimpatikusabb lenni a férfi, oly könnyen befolyásolható. Pár egyszerű szó és máris hallgat rám, ez tetszik, nagyon is tetszik. Na de a szobájába érve már körbe is tekintek, majd pár apró kérdéssel kezdek, így térek rá a kripta, illetve a koporsó említésére is, hiszen fogalmam sincs, hogy hogy élhet, de nem ártana megtudnom, kiderítenem.*
- És ma este hol fogsz aludni? *teszek fel egy újabb kérdést, majd ez után kapom meg a pohár italt, amely erős és hála annak, hogy van bennem némi alkohol, hamar érezni kezdem a hatást, így jobbnak látom inkább lecsüccsenni, az a legegyszerűbb jelen pillanatban, de szerintem az egész pohár nem fog elfogyni, nem szabad elfogynia, mert még olyat tennék, amit nem kellene.*
- Akkor igazi csemege. Kedves tőled, hogy megkínáltál vele. *mosolyodom el, a szemeit figyelve, majd teszem fel neki hamarosan a nagy kérdést, figyelve is idő közben a közeledését, de amikor meghallom a kérdést, csak cseppet elpirulok, pedig nekem ez annyira nem szokásom.*
- Nem azért kérdeztem, csak érdeklődöm... *kezdek bele, de ahogy elém guggol, majd hamarosan combomhoz ér a keze és kissé feljebb halad, úgy kapom el hirtelen a kezét és állítom meg.*
- Ne csináld ezt, én nem vagyok olyan lány... *állítom le rögtön, mert nem hiszem, hogy úgy kéne ezt kezdenünk vagy mégis? Nem tudom, a tenyerem is egyre melegebb, ahogy a férfi kezén van és szemeim is különösen csillog. Igen, vonz valami a vele töltött napokkal kapcsolatban, hogy engem érintsen, hogy megcsókoljon és közben a véremet vegye. Furcsa, gusztustalan gondolatok keringenek a fejemben, majd végül lassan elersztem a férfi kezét.*
- Ne siess ennyire, nekem ez így túl gyors... Nem azért akartam eljönni hozzád és bár lehet, hogy megfordult a fejemben, de... *oké, a gondolataim most árulkodóak, de talán nem figyel rájuk, nagyon remélem, hogy nem, mert különben ő is megérzi majd, ahogy azt akarom, hogy igyon belőlem, jó pár helyről, legyen durva, tegyen a magáévá... legyünk együtt hosszú időkig és a méregtől oly nagyon legyek elkábulva, hogy mindent hagyjak és semmire se gondoljak. Hogy gondolhatok most ilyesmikre? Hogy csinálhatom ezt magammal? Inkább ismét az ajkamhoz emelem a poharat és bizony most két nagyobb kortyot iszok, amelyektől valóban felforrósodik odabent minden és még aprókat köhögni is kezdek.*

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-10-05, 8:57 pm

*A lányka úgy tűnik, sose fogy ki a kérdéseiből. Előbb a kriptára kérdez rá, majd a koporsóra, most pedig arra, hogy ma melyiket választja a férfi, mire Demetrius már felsóhajt.*
-Te mindig ennyit kérdezel? *minden bizonnyal. Valószínűleg ezért lett ilyen kis okos, mert mindenre rákérdez, ami érdekli, Demetrius viszont hamar belefárad az örökös válaszolgatásba. Inkább egy pohár itallal kínálja meg a fiatal lányt, miközben ő is egy kis vért vesz magához. Faith meg is borzong az erős italtól, ami nem is csoda, s ennek miértjét a tudtára is adja a férfi.*
-Én úgyse nagyon tudom inni, téged pedig garantáltan hamar átmelegít. *feleli, miközben újabb kortyot iszik, Faith viszont igencsak érdekes kérdéssel fordul felé. Hogy van-e a nyakon kívül más olyan testrész, ahonnan szívesen iszik? Hát hogyne lenne? Viszont ezzel a kérdéssel se sűrűn fordulnak felé, így visszakérdezéssel sétál csak közelebb a másikhoz, majd végül leguggol elé, s a combját kezdi simogatni. Meglepő mód ellenkezésbe ütközik, s el lesz emelve a keze, a szavakra viszont cinikus mosoly ül ki arcára.*
-Biztos hogy nem? Hiába tagadod, én tudom mire vágysz, nem tudsz átverni! *feleli a szavakra, miközben a csillogó sárga szempárba tekint. Faith viszont lassan elereszti kezét, s most már nem ellenkezni, csak lassítást kér. Viszont ahogy egyre többet beszél, úgy árulja el magát, hogy igenis erre vágyik, pontosan ezt akarja, még ha tagadja is.*
-Csak lehet? *kérdez vissza, majd hogy ne csak a lány igyon, körmével egy csíkban megsebzi Faith combját, ahonnan bár csak alig, de kiserken a vére, ő pedig már oda is hajol, hogy lenyalja róla.*
-Ne akard nekem beadni, hogy nem erre vágysz! Felejteni akarsz, és ez pont kapóra jön! *nem kell ahhoz most a lány fejében kutatnia, hogy ezeket tudja, hisz megtette már korábban, s már akkor is annyiféle gondolat cikázott Faith fejében, hogy bőven lehetett közülük válogatni.*

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-10-05, 9:07 pm

- Erényem, hogy igen, sokat kérdezek. *bólogatok helyeslően a férfi kérdésére és még jókedvűen el is mosolyodom mindehhez. Az italt is megkapom, így azt kezdem hát el iszogatni és ahogy hallom, most mindezt csak azért kaptam, hogy átmelegedjek. Kedves dolog, ezek szerint eszébe se jut, hogy egy ruha vagy egy pokróc is segíthetne, de minden bizonnyal nem azért vagyok most itt, hogy gondomat viselje, tehát a furcsa kérdésem után bizony elém kerül, majd ez után keze a formás combomra vándorol, mely igen csak zavarba hoz, hiszen 600 éves és még csak nem is ember... Olyan tapasztalt és komor és... Iszonyatosan vonzó a számomra. Hiába tagadom és akarom magam előtt is elzárni ezt a gondolatot, de vágyom rá, mert veszélyes, mert az életemet veheti akár egy pillanat alatt.*
- Nem vagyok egy olyan lány, aki bárkinek odaadja magát. Nem akarom, hogy ezt hidd rólam! *jelentem ki határozottan, tehát igen, biztos, hogy nem vagyok olyan... nem hiszem, hogy az lennék. Kezét viszont csak elengedem, így beszélek tovább, furcsán magyarázva össze-vissza, érezhetően haltott nálam az alkohol, melyből egy kis mennyiséget még magamhoz veszek, de ekkor már érzem is körme sebzését, melyre most már fel se szisszenek, kaptam én már nagyobb sebeket is és csak azt figyelem, ahogy odahajol hozzám. Oly intim ez most, így szinte megdermedve nézem végig, ahogy lenyalja a sebem és éppen a miniszoknyám szélénél van most a feje...*
- Ez két különböző dolog... A mérged, amit a harapásod juttat a szervezetembe és enged felejteni, illetve te magad, hogy a magadévá tégy. Én az első miatt jöttem... *jelentem ki igen csak határozottan és próbálom magamat is meggyőzni erről. Igen, az miatt jöttem, de mostanra úgy érzem, hogy ő maga is érdekelni kezdett, így lassan feljebb húzom a szoknyám és a fekete kis tanga is kilátszik nemsokára... Lábam lerakom a másik mellé, kissé szét is tárom, így mutatva hát meg Demetriusnak a lábamnál lüktető ütőeret is. Igen, vonz az, hogy ne csak a nyakamból igyon, hanem több helyről, hogy bántson, hogy okozzon rajtam sebeket, így nemsokára kissé hátrébb is dőlök a fotelnél, miközben most már nem hazudozok tovább, csak kissé megcirógatom a férfi arcát, jelezve felé, hogy jól érti a jeleket, megengedem, hogy onnan étkezzen, mely bizonyára igen csak ínycsiklandozó lehet, több szempont miatt is.*

//fagy//

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-10-06, 12:58 am

//olvad//

-Azt észrevettem. *vágja rá a vámpír, bár neki nem szalad fülig a szája az örömtől, mivel egy idő után kifejezetten zavaró tud lenni a rengeteg kérdés. Így inkább átadja a pohár konyakot a lánykának, s kicsit iszogatni kezdenek, ami után viszont elég különös beszélgetés veszi kezdetét. Mivel Demetrius kifejezetten incselkedésnek veszi Faith egyes tetteit és szavait, most ő is belemegy ebbe a játékba, így guggol le a szépség elé, s simít végig fedetlen combján, ami ellen először még ellenkezik a lány.*
-Hát hogyis hinném? De én se vagyok bárki, nem vagyok akárki. Egy vámpír vagyok, és ez vonz téged, látom rajtad. *hiába Faith határozottsága, hiszen Demetrius is az tud lenni, s most kifejezetten érzi, hogy a lány érdeklődik iránta. És ha már a sziklán annyira szóba került az ő magányossága, hát miért ne szórakozhatna most egy kicsit? Faith viszont egyre nehezebben fejezi ki magát, legalábbis ez az ellenkezés egyre kevésbé megy neki, olyannyira, hogy már nem tiltakozik, csak egy kis lassítást kér. Demetrius viszont most nem akar lassítani, így megsebzi a lányka combját, majd egyenesen onnan nyalja le lassan a vért. A puha bőrön egyre feljebb halad a férfi nyelve, s bizony tényleg közel jár a szoknya aljához, de végül visszahúzza fejét, s úgy beszél a másikhoz.*
-Talán igen, talán nem. De nélkülem nincs harapás sem, így méreg és felejtés sem. Hogy is mondtad a hegyen? Valamit valamiért. *feleli nemes egyszerűséggel a vámpír, csalóka mosollyal arcán, amikor viszont észreveszi, hogy Faith feljebb húzza lassan az amúgy is rövidke szoknyát, s a fekete tanga is kivillan, rögtön arrafelé pillant a sárga íriszekről. Amikor pedig Faith a lábait is széttárja kissé, a férfi meg is nyalja ajkát. Bizony ez egy vámpírnak kettős kísértés, mivel egyszerre kerülhet a női test legfinomabb pontjához, s tőle alig pár centire az ütőérhez is, mely jelen esetben az aranyvérnek ad otthont. Az arcsimítás épp megfelelő jel, így Demetrius újra közelebb hajol, de most még beljebb haladva a combon, nyelve hegyével végig is haladva annak belső felén, majd mikor már egészen közel ér a bugyihoz, mély levegőt vesz.*
-Isteni az illatod! *az aranyvér, a fiatalság, a nőiesség, a vágy és némi félelem közös illata most ez az elegy. A férfi lassan végig is nyal a comb hajlatán, ajkával is rácuppanva, de fogait csak néhány másodperccel később mélyeszti a lányba. Most sem durva, nem tépi fel a húst vagy a bőrt, csak belemélyeszti a fogait a szépségbe, s lassan szívni kezdi a vérét. Tisztában van vele, hogy már nem ihat ma sokat a lánykából, hisz már megcsapolta őt rendesen, de képtelen ellenállni ennek a kísértésnek. Oly közel a lányka legérzékenyebb pontjához, lassan, finoman szívja a vért, miközben az édes illat közrejátszik ebben a tökéletes pillanatban. Egy biztos, most úgy érzi a férfi, hogy teljes mértékben megérte magával hozni Faithet a kastélyba.*

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-10-06, 1:10 am

*Nem akarom, hogy azt higgye, egy egyszerű kis szajha vagyok, mivel annál sokkal, de sokkal többet érek és azt akarom, hogy ezt ő is tudja. Azaz... már régóta tudja, hiszen eddig is különleges voltam, de most mégis mondani akarom neki, szavakkal is kifezeni magam, amely már egyre nehezebben megy.*
- Nem szeretem, hogyha más irányít! *jelentem ki még határozottan, de ahogy a szoknyámhoz közelít, ahogy a combomat simítja végig, ez a határozottság egyre inkább kezd eltűnni belőlem, kezdi átvenni valami más a helyét, de én mégis próbálom megmagyarázni, hogy csak a mérge kell, hiszen tudom, hogy egy vámpír, hogy nem akárki és az se akármi, amit adni tud nekem, de egyszerűen kezd kicsúszni a kezemből az irányítás.*
- Igazad van... *ismerem be most már halkan, majd ez után döntök úgy, hogy engedek neki. Feljebb húzom hát a szoknyám, majd kissé hátradőlve csúszom cseppet lejjebb a fotelen, így tárva szét az amúgy igen csak kívánatos lábaimat, hiszen most még csak csizma sincs rajtam és oly szép hosszúak és puhák... selymes tapintásúak, amelyeket még egy vámpír is megérez, hiszen aranyvérű vagyok és nagyon is nemes, tehát adok magamra. Ahogy viszont nyelve a bugyim közeléhez ér, hirtelen remegek meg, mivel oly furcsa ez, hogy pont egy ilyen férfinak engedek, de képtelen vagyok ellenállni. A kedves bókra se tudok most mit mondani, egyszerűen félek, hogy milyen érzés lesz, mennyire fog fájni, mit fogok érezni... *
- Ne durván... kérlek... még ne. *szeretem a durvulást, de először ott szeretném, ha érzéki lenne, még nem vagyok eléggé elkábulva, még érzem a fájdalmat. Az ajka a combomhoz ér és nemsokára már érzem is, ahogy kissé rácuppan, majd jönnek a fogak. Testem ismét megremeg és oly mereven feszítek, mintha kínozni akarnának. Fel is szisszenek a hirtelen fájdalomtól, fejem pedig hátradöntöm, így hunyva le szemeimet is.*
~ Ahj de fáj... ~ *igen, még csak ezt érzem, mivel annyira érzékeny ott, hogy lábam is folyamatosan remeg a keze alatt, mert minden bizonnyal azt is fogja. Viszont ahogy iszik belőlem és a mérget is érzem, egyre inkább lazul minden, majd halkan felsóhajtok, miközben teljesen el is eresztem magam. Most már csak kissé beletúrok a férfi dús hajába, majd nemsokára lágyan megpróbálom elhúzni tőlem a fejét, bár már érzem a kábulatot.*
- Elég lesz... már... nagyon sok vért vesztettem ma. *motyogom halkan, mivel tisztában vagyok vérem mennyiségével. Fejemet is lassan előre billentem és sárga szemeimmel próbálom megkeresni a másik tekintetét, de kissé homályos most minden. Vajon abbahagyja? Bizonyára... hiszen ha nem, akkor a többi esélye nem lesz ilyen szép, de a mainak még egyenlőre nincs vége... És addig tart, ameddig mi azt akarjuk.*

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-10-06, 1:34 am

*A lány szavaira először csak bólint egyet, majd a sárga szemekbe pillantva hozzáfűzi.*
-Akkor még egy dolog, amiben hasonlítunk! *közben a lányka finom, selymes combjával foglalkozik, s azt is kifejti, hogy Faithnek szüksége van rá, ha érezni akarja a harapását, pontosabban az azt követő édes érzést. Ezt pedig a lányka is belátja, hisz eszes és szép, igazi veszedelem. Így végül feljebb húzza kis szoknyáját, s lábait is kissé széttárja, hogy megérezhesse azt a bizonyos harapást, amiről beszéltek. A lágyéki ütőérből sokkal intimebb, közelibb inni, főleg, ha ilyen csinos az áldozat. Faith ráadásul igencsak fiatal is, így bőre puha, feszes és selymes, egyszóval tökéletes. Ahogy Demetrius végignyal a comb belső felén, a lányka beleremeg. Természetesen a vámpír is kiélvezi ennek az egésznek minden egyes pillanatát, így az édes hely közelében egy mély levegőt vesz, mielőtt rácuppanna a combra. Mikor nyelve már eléri a bőrt, Faith óvatosságot kér tőle, de most ő sem akar durvulni, így eleinte csak ajkait tapasztja a fedetlen bőrre, s végül csak lassan mélyeszti a húsba hegyes szemfogait. Nem is szívja most mohón a vért, inkább mondható érzékinek, már amennyire a vérszívást annak lehet nevezni. Mivel Faith lába folyamatosan remeg közben, így Demetrius két kézzel fogja azt. Egyikkel a térdnél próbálja egyenesen tartani, míg másik keze félig már a falatnyi tangán fekszik, hisz igencsak közel harapott a férfi a szemérmes ponthoz. A sóhaj és a hajtúrás azt jelzi, hogy bár lehet, hogy fáj, de Faith mégis élvezi a dolgot, nem kevésbé a vámpír. A lányka viszont lassan megpróbálja elhúzni a férfi fejét combjától, s bár nem rögtön, de lassan azért el is engedi őt a vámpír, így a harapás nyomán egy kis vér serken ki, s folyik le a lány belső combján. A férfi fel is pillant a sárga szempárba, miközben a lány hozzá beszél, majd megnyalja véres ajkát.*
-Nos... hogy tetszett? Jobb volt, mint amikor a nyakadat haraptam? *érdeklődik a férfi, majd szeme visszavándorol a harapás nyomára, s lassan visszahajol, hogy igencsak lassan lenyalja onnan a vércseppeket. Viszont itt még nem áll le, nyelve most egyre közelebb halad a tanga széléhez. Úgy tűnik, a vágyak, a vér és a benne lévő alkohol nála is megtették a hatásukat, így csak két kezével végigsimít a lányka puha combjain, miközben továbbra is a bugyi vonalán és a harapásnyom környékén nyalakodik.*

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-10-06, 1:44 am

*Vágyom is erre, de félek is tőle, hogy milyen lesz, mit fog tenni velem ez az egész és még most se tudom, hogy okos döntés volt-e az, hogy vele akartam jönni. Ez az éjszaka alakulhatott volna másképp, de most már nincs értelme ezen gondolkodni, nem is akarok, ezt akartam és most élni is fogok a lehetőséggel, tehát engedem, hogy az ütőérhez érjen, méghozzá az ágyéki részhez, mely igen csak becses kincsem és fájdalmas pontom is. Tudom, hogy most Demetrius irányít, ha akarja fáj, ha azt akarja, szenvedni fogok, de örömöket is képes akár okozni nekem. Sokféle gondolat megfordul a fejemben, de leginkább az, hogy most ne legyen durva, így kérem hát meg erre, de ahogy érzem, ez a durvulás most el is marad, csak érzékien harap meg, majd kezdi el szívni a vérem, én pedig eleinte remegek és fájlalom a testem, de a méreg most már felemészt, oly erősen kezd el hatni, hogy végül a lazulást is eléri testem, én pedig csak aprókat sóhajtozok, egészen addig, amíg le nem állítom a másikat. Csak lepillantok, még mindit picit remegve a kissé belilult testrészemhez, majd ez után elkapom onnan szemeimet és a férfi rideg tekintetébe nézek.*
- Érzékibb és izgató... *ismerem be gondolkodás nélkül, majd már érzem is kezei simítását és ajka, illetve nyelve játékát. Erre most nem számítottam, azt hittem, hogy most aludni fogok, de nem... ezek szerint ő mást szeretne, de én se adom így magam, így próbálom meg ismét felhúzni a fejét onnan, nem akarom, hogy ilyen könnyen megkapjon.*
- Ne siess, ráérünk... *motyogom halkan, majd nemsokára hozzá is teszem.* - Még a csókodat se érezhettem... Egész este itt leszek és addig, amíg szeretnénk... *hívom fel ismét a figyelmét arra, hogy nem kell kapkodni, holnap se fogok elmenni sehová, de talán ezzel most már ő is tisztában van, hiszen nem ellenkeztem, megkapta a vérem, sőt... igen csak finom módon, talán egy picit az én kedvembe is járhat. Vagy talán túl sokat akarok?*
- Csókolj meg! *csúszom még lejjebb a fotelon, de kissé elnézem a dolgokat, így nemsokára térdeim koppannak a padlón, de nem fáj, nem érzem már, csak így rázom meg kissé kótyagos fejem és keresem ismét a vámpír tekintetét, már ha engedte egyáltalán azt, hogy a fejét elemeljem.*

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-10-06, 2:04 am

*Bár az okos kérdéseivel sokáig nyeregben érezhette magát a lány, Demetrius visszavette az irányítást. Most az "ő kastélyában" vannak, az ő szobájában, és kettejük közül ő a vámpír, aki meg tudja adni azt a bizonyos édes mérget, melyre a lány vágyik. Persze neki is ugyanúgy ott van az aranyvér, amire vágyik, de neki nincs vele semmiféle hátsó szándéka, nem akar tőle felejteni. Így hát hamarosan Demetrius feje a lányka combjai között köt ki, s fogai lassan bele is mélyednek a húsba, egyenesen az ütőeret megcélozva azért az édes vérért. Bármily lassan és érzékien szívja most a leányzó vérét, mivel érzékeny pontról van szó, folyamatosan remeg a szépség lába, de a férfi bizony tartja azt. Úgy tűnik, különösebben egyiküknek sem tűnik fel, hogy mennyire intim pontot ér most részben Demetrius bal keze, mivel a lány is csak sóhajtozik, de végül leállítja a férfit. Ő is abbahagyta volna még időben, de talán egy picit később. Azért elhúzza fejét a sebről, s ajkát megnyalva tesz fel egy kérdést, felpillantva a lány lábai közül.*
-Na és... mennyire izgató? *kérdez vissza, s már vissza is hajol a szépség ölébe, hogy utánajárjon a válasznak, hiszen csak egy dolog van egy felizgult nő illatánál, mégpedig az íze. Így eleinte csak a vércseppeket nyalja le a harapás helyéről, de lassan egyre közelebb halad a tanga széléhez, ám mielőtt még beljebb juthatna, Faith ismét elhúzza onnan fejét. Így tekint fel ismét a vámpír a szép szemekbe, s hallgatja a másikat, miszerint még sokáig itt lesz vele, nem kell így rohanni.*
-A csókomra vágysz? Ennyit arról, hogy csak a méreg érdekel. *feleli pimaszul a kérésre, miközben Faith még lejjebb csúszik a fotelen, olyannyira, hogy le is pottyan róla. Mivel azonban Demetrius pont előtte van, így szerencsére nem esik orra a lány.*
-Hát legyen. Éljünk a mának! *vágja rá némi gondolkodás után a férfi, majd hamar hajol közelebb a lányhoz, s vadul csókolni kezdi. Ez most nem olyan lágy és érzéki, mint az imént, mikor a lágyékánál harapta, sokkal vadabb, s követelőzöbb, mint általában maga Demetrius. Közben viszont nem hagyja ki, hogy van két keze is, így rá is markol a formás hátsóra.*

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-10-06, 2:14 am

*Nem akarok félni vagy remegni, nem akarom, hogy gyengének lásson, de mégse tudok megálljt parancsolni a testemnek, megkérni, hogy ne remegjen már úgy, mintha egy kislány lennék és nem akarok ennyire kéjesen nyögdécselni sem, de most már nem én parancsolok, hanem teljes mértékben a testem. A testem, mely élvezi végre a törődést, hogy valaki engem akar, én kellek neki. Részben persze a vérem a cél, de mégis tudom, hogy nem csak azért teszi mindezt a vámpír, akkor már egyszerűbben megoldotta volna a dolgokat, tetszem neki vagy ha nem is, én most ezt akarom hinni, főleg most, hogy ilyen intim közelségbe került hozzám. A véremet szívja, de nem túl sokáig, mivel muszáj leállítanom, még most, mert nem akarok elájulni vagy gyenge bábu lenni a kezében. A kérdései viszont igen csak zavarbaejtőek, nem akarok egyszerűen rájuk válaszolni és lábaim is kissé ösztönösen húzom össze.*
- Éppen eléggé... *habogom picit félénken, majd próbálom ismét felhúzni a másikat, hogy ne az én tangámat nézegesse és ez szerencsére sikerül is. Viszont még tudok beszélni, tehát bár agyam most nem teljes, de az érvelés még így is megy, hogy előbb még egy csókot kéne legalább adnia, nem akarok ilyen gyorsan haladni, bár nem hittem volna, hogy pont az ő karjai között leszek.*
- Ne szemtelenkedj! *mosolyodom el kissé, majd közelebb akarok csúszni hozzá, de ezt picit elnézem, így térdelek le elé, majd mivel valószínűleg elkap valamilyen szinten, így tudok ismét a szemeibe nézni. Mivel ő guggol, én meg térdelek, tehát a magasság is bizonyára ideális, de még mielőtt bármit mondhatnék, máris érzem jéghideg ajkát az enyémen, miközben nyelve is bebocsátást nyer szép, vékony ajkaim közé. Sárga szemeim lecsukódnak, én pedig csak átölelem őt és teljes mértékben belesimulok a kezeibe, hozzábújok, akár egy édes kislány és csókolom én is. Bár vadmacska vagyok, most picit lejjebb adtam, nincs annyi erőm, de így is igyekszem tartani a tempót, csókolni tovább és tovább, durván és szinte vérét is véve, de azért ez mégse történik meg, így dőlök hát rá és halkan ismét sóhajtozni kezdek, ahogy fenekemet éri teste.*
- Lehet hogy... nem ártana lepihennünk... *lihegem ajkai elé, amikor pár másodpercre elválunk, de már ismét csókolom, le se szállva róla. Oly jó érzés valakit ismét csókolni, egyszerűen elmondani nem tudom és ez a törődés is. De mégse merek még ágyba bújni vele, még mindig halasztani akarom a dolgot, ezért is feküdnék le és akarnám mindig egy nappal arrébb tolni a szexualítást. A csók az még rendben, de több... én eddig csak Ry-vel voltam, soha, senki mással és nem tudom, hogy milyen lehet, főleg nem egy vámpírral.*
- Hol van a hálószobád? *kérdezem még halkan, mivel kezd kényelmetlenné válni ez a kemény talaj és póz, talán jó lenne helyszínt váltani.*

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-10-06, 2:41 am

*Nincs értelme kertelni, tényleg tetszik a férfinek ez a lány, nem csak külsőleg, de a hevessége és merészsége is, ahogy az is imponáló neki, bármily furcsa is, hogy egyszer már legyőzte őt. Mindezekhez természetesen még pozitívumként jön az aranvére is, melyet most kedvére szívhat magába, méghozzá igen intim közelségből. Mivel azonban Faith egyre fogytán van a vérnek, így leállítja a férfit, aki bár nem azonnal szakad el, de nem ellenkezik túlzottan, mivel ő is tisztában van vele, hogy ha még többet iszik, s nem fékezi magát, akkor a lány akár meg is halhat. Azt pedig nem szeretné, különösen, hogy magától felajánlotta, hogy pár napig itt marad vele, így kimozdulás nélkül is bármikor élvezheti a vére által érzett örömöket. Viszont nem hagyja csak úgy leállítani magát, kicsit kérdezősködni kezd, s ahogy hallja, a lányka kellően felizgult ettől az intim vérszívástól. Hiába próbálja összébb zárni lábait, mivel a vámpír köztük van, így könnyedén csap le ismét a comb belső felére, egyre inkább a szeméremtest felé haladva nyelvével, viszont ekkor a lány ismét lenyúl fejéért, s felhúzza onnan, s mielőtt még valamibe túlzottan is belemerülnének, először csak a csókját akarja érezni a másiknak. Persze Demetrius most sem bírja ki némi beszólás nélkül, a következő pillanatba pedig a lány máris a karjaiban köt ki, mivel szó szerint leesik a fotelből.*
-Ennyire nem kell sietni. *szól még hozzá, de aztán már le is csap a kívánatos ajkakra, vadul, követelőzően csókolva azokat. Végetért a gyengéd finomkodások ideje, legalábbis egyelőre, s ismét előtört Demetriusból a vadabbik énje. Faith is igyekszik tartani a tempót a vámpír nyelvével, ami többé-kevésbé sikerül is a vérvesztesége miatt. A férfi kezeit is beveti, íy kezdi el markolászni a leányzó popsiját, ami valószínűleg megint megszólaltat valamiféle vészharangot Faithben, mivel a lepihenéssel áll elő azon nyomban.*
-Szóval az ágyamba akarsz kerülni? *lihegi a vámpír, egészen közel a másik ajkaihoz, de az újabb csókot most Faith kezdeményezi, közben pedig Demetrius egyik keze a popsiról felcsúszik a másik fejéhez, s most ő túr bele a hosszú, fekete tincsekbe. Végül egy újabb kérdés miatt szakad meg a csók, s ha Faith követi Demetrius tekintetét, akkor megláthatja a felfelé vezető lépcsősort. Mielőtt azonban mozdulhatna, Demetrius már fel is áll, továbbra is szorosan fogva a lánykát, s egy pillanat alatt fent vannak az emeleten, mely a lenti fa borítástól eltérően kőből van összerakva, a domináló színek pedig a vörös és a fekete. Az ágy is pont ilyen színű, amin most a lány fekszik, maga fölött Demetriussal, aki csak pár szót szól, mielőtt tovább csókolja.*
-Így már jó? *kérdi, de már falja is az ajkakat tovább, pillanatnyilag nem foglalkozva Faith vérveszteség okozta gyengeségével.*

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-10-06, 3:07 am

*A vérivásnak remélhetőleg mára vége, mivel egy kis pihenésre is szükségem van, de ahogy érzem, Demetrius mást akar, többre vágyik, mint amit most én meg akarok neki adni, de mégse tudok ellenkezni, csak lassan tolnám el magamtól, de meggondolom magam, a csókját akarom érezni, ahogy engem csókol, rám vágyik végre ismét egy férfi. Így dőlök bele szinte teljesen a férfi ölébe, csókolva őt ugyanoly hevességgel, amellyel ezt ő teszi velem és úgy érzem meg namsokára a fenekemet ért simításokat, illetve markolászásokat, melyek egy kis ijedtségre adnak azért okot, így térek rá az ágyra, hogy le kéne dőlni.*
- Igen, az ágyadba! *mosolyodom el kissé, hozzá is simulva a másik testéhez, miközben ismét megcsókolom és kezdem egyre inkább átadni magam a pillanatnak, ennek a férfinek, főleg ahogy a hajamba túr, szinte vibrál körülöttem a levegő, úgy érzem. Olyan jó most ez az egész, jó vele lenni, jó ez az állapot, amibe kerített és nem gondolkodni, nem cselekedni mást, csak amit a testem és ez a férfi akar. Viszont most már csak azt érzem, ahogy felkap erős kezei közé, majd nemsokára már suhanunk is és a puha ágyon találom magam. Fejem is rádöntöm a párnára és így nézek kissé körbe a szobába. Oly szép minden, igazán tetszik.*
- Az én szobám is hasonló... *lihegem halkan, de még mielőtt mást vagy többet mondhatnék, ismét a csókját érzem, melyet igyekszem 100%-osan adni neki én is, tehát átölelem erős kezeit, a felsője alá nyúlok, hogy most már kissé végigkarmolhassak a hátán, nem kímélve bőrét sem, tudom, hogy úgy is begyógyul, de mégse vagyok túl durva, csak annyira, amennyire kell, miközben egyre inkább csókolom őt.*
- Nem gondolod, hogy ez túl gyors? Te... nem akarsz még picit várni ezzel, hogy nagyobb legyen a csábítás? *igen, van valami, amitől félek és jelen pillanatban ez a szex az, pedig nem kéne, elég nedves vagyok már most is és Ry is már rég volt, de valahogy, annyira gyors és hirtelen most mindez, csak az a gond, hogy szavaimmal ellentétben ajkam áttér az arcára, majd pedig a nyakára, hogy most már azt csókolgathassam és harapdálhassam, így okozva további örömöket a férfinek.*

//fagy//

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-10-06, 4:17 pm

//olvad//

*A gyengéd harapás után most egy vad csókban forr össze a különös páros. A vágyak vezérlik őket, így Demetrius keze le is siklik Faith fenekére, azt markolászva meg egy kicsit, mire a lány a helyszínváltás ötletével áll elő. Mivel azonban a hálószobát és az ágyat keresi, Demetrius sem ellenkezik, inkább csak tovább csókolja a fekete hajú szépséget, bele is tűrva a dús tincsekbe, végül azonban felkapja a lányt, s felsuhannak a hálóba. Mire Faith ismét kinyitja szemeit, már az ágyban fekszik, maga fölött a vámpírral, de azért gyorsan körbepislog, s tetszését fejezi ki a szobát illetően.*
-Valóban? Akkor te is utálod az ablakokat? *kérdi a férfi egy apró mosollyal, de persze ő se magát az ablakokat gyűlöli, sokkal inkább az azon beszűrődő napfényt. Neki viszont egy ablaka sincs a szobáján, se idefent, se pedig lent, ahol az imént voltak. Teljesen napfénymentes és biztonságos a hely, legalábbis számára. Viszont további szavak helyett Demetrius inkább tovább csókolja a leányzó édes ajkait, Faith pedig közben ismerkedni kezd a felsőtestével. Sőt mi több, a simítások végül karmolásba váltanak át, ami bizony elnyeri a férfi tetszését, így csak még vadabbul csókol, miközben végigsimítva a lány oldalán elkezdi egyre feljebb tolni annak felsőjét. Faith végül azonban ismét megszakítja ezt a folyamatot, s kérdésekkel próbálja halogatni a szexet, mire Demetrius a sárga szempárba tekint.*
-Miért, tán nem elég nagy a csábítás, hogy egy vámpírral legyél? *ismét kérdéssel felel a kérdésre, de Faith egyszerűen annyi kérdést tesz már fel, hogy neki is muszáj viszonozni ezt egy kicsit. Konkrétabb választ nem ad, de nem is kell, mivel a lány tettei rácáfolnak szavaira, s máris tovább csókolgatja a férfi nyakát, kissé meg is harapdálva azt, így Demetrius már ki is szabadítja Faith melleit a felső alól, s a melltartót is feljebb tolja, úgy markol rá a kerek idomokra. Egy ideig csak élvezi a nyakát ért csókokat, de végül lehajol, hogy kezei után ajkaival is játszhasson kicsit a domborulatokkal. Persze ügyel arra, hogy szemfogai hegye finoman végigkaristolják időnként a lány mellén a bőrt, ezzel a kis fájdalommal is tovább ingerelve őt, mivel láthatóan eléggé élvezi ezt a szépség.*

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-10-06, 4:27 pm

*A szobája olyan, mint amilyennek elképzeltem, tényleg nem hittem azt, hogy valami világos, ablakokkal teli helységbe fogunk érkezni, így tekintek kissé körbe, de érzem ám, hogy most ő inkább másra irányítja teljes figyelmét és cseppet most zavarba ejt ez a közelség, amelyt produkál, hirtelen képtelen is vagyok hova tenni és szabadulni alóla... de nem is akarok, vele akarok maradni, itt... *
- Én nem az ablakra céloztam. *mosolyodom végül el szavaira, hiszen egyértelműen más dolgokra utaltam ezzel, na de nem ragozom tovább mindezt, feleslegesnek vélem, hanem inkább már a férfi felső testével kezdek el foglalatoskodni, majd ha engedi, akkor az inget is leszedem róla, hogy teljes mértékben nyugodtan férhessek hozzá, így csókolva meg nyakát és harapva is meg kissé, de persze figyelek rá, hogy vére ne serkenjen ki. Jó ez most így, csak félek, hogy túlságosan is belemelegszünk mindebbe, így próbálom meg ismét az ellenkezést, bár csak szavakkal, mert tetteim ténylegesen lebuktatnak. *
- Ne akarj elbájolni... *puszilom meg ajkát, nem akarom, hogy kényszerítsen, nem akarom, hogy elhitesse velem, hogy őt akarom. Szeretnék tetteim tudtába lenni, bízni magamban és tudni, hogy mit is akarok. Így térek rá ismét a nyakára, majd pedig a mellkasára is, miközben kezeim a derekára csúsznak és már érzem is, ahogy a felsőmtől is megszabadít. Engedek neki, így mutatkoznak meg szép domborulataim, melyek igen csak nőiesek és testem édes illata is észrevehető, hála a rásegítő parfümnek. Ahogy viszont Demetrius kényeztetésbe kezd, csak kényelmesen hátra is dőlök, kezeimet fejem fölé teszem és halk sóhajokkal élvezem a játszadozását, néha cseppet megremegve az éles fogaktól. Szemeim is lecsukom, majd ez után egy hirtelen kis gonoszkodás következik tőlem, ugyanis mivel nincs rám nehezedve, hirtelen fordulok meg, így érkezve hassal az ágyra, majd ez után mint egy cica, kidugom popsimat, hogy így térdeljek fel az ágyra, a férfinek háttal.*
- Remek szerető lennél... *suttogom halkan, miközben végigcirógatok melleimen, majd ez után kezeim hátrafelé vándorolnak, a férfi testét keresve, simítva és karmolva őt, ahol érem.*

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-10-06, 4:47 pm

*Felérve a szobába a lányka körbepillant, s megállapítja, hogy az ő szobája is hasonló. Demetrius tesz is egy kis utalást az ablakokat illetően, bár tudja, hogy nem arra célzott a lány, de jelenleg a szobája kinézete az, ami a legkevésbé érdekli. Most inkább sodródni akar az élvezetekkel, s ha már a lányka véréből egy jó adagot magához vett, hát még többet akar ettől a csábító vadmacskától. Tetszik neki a lány mind külsőleg, mind a természetét illetően, így inkább a továbbiakban csókolózásra használja a száját, s ezzel Faith sincs másképp, bár nem is nagyon tudna ezáltal. Az ing is hamar lekerül a férfiről, s már érzi is a hátát ért karmolásokat, miközben ő maga is lassan feljebb tolja a felsőt a lányon. Faith viszont picit ismét habozik, legalábbis szavakban, de Demetriust ez nem érdekli, hisz érzi, hogy Faith is éppúgy vágyik az együttlétre. Amikor viszont meghallja az elbájolást, csak megcsóválja kicsi a fejét.*
-Utoljára a hegyen alkalmaztam rajtad. Azóta mindent magadtól teszel! *jelenti ki, lassan mosolyra húzódó ajakkal. Persze ez így nem teljesen igaz, mivel a harapás által a lány testében felszabaduló endorfin is közrejátszik most mindebben, de tény, hogy amúgy nem befolyásolja őt a férfi. Sőt, most is inkább csak élvezi a nyakát ért csókokat, miközben azért megszabadítja a szépséget a felsőjétől, így előbukkannak a formás mellei. Eleinte csak kézzel kényezteti őket, de végül ajkait és foga hegyét is beveti a vámpír. Ilyen közel a másik bőréhez Demetrius ismét érzi azt az édes illatot, melyet Faith áraszt magából a parfümön kívül. Azt az édes elegyet, ami csak még inkább bevadítja. Így játszogat a lánykával egy ideig, aki élvezkedik alatta, majd hirtelen fordul meg az ágyon, s tolja kerek fenekét Demetrius ölébe, ahogy lassan feltérdel. A bók hallatán ismét mosolyra húzódik a férfi ajka.*
-600 év alatt az ember szerez némi tapasztalatot. *feleli, majd előrenyúlva végigsimít felfelé a lány hasán, s először még csak áthalad kezeivel a domborulatokon, rátérve a lányka nyakára, de mikor Faith is hátranyúl, s ismét karmolászni kezdi őt, a kezek visszatérnek a mellekre. Lassan közelebb is hajol, s miközben a domborulatokat kényezteti, ajka ismét a lányka nyakára cuppan, de most nem harapja meg, legalábbis nem annyira, hogy vérét vegye, csak hasonlóan, mint korábban Faith. Viszont úgy dönt, egyik keze is elég, hogy a másik felsőtestét kényeztesse, így jobb keze ismét lefelé vándorol a hason, majd még tovább, s felhúzva a miniszoknyát, Faith lába közét kezdi el finoman dörzsölgetni, egyelőre még a falatnyi kis fekete tangán keresztül.*

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-10-06, 4:55 pm

*Nem akarom teljesen elhinni, hogy én tényleg erre vágyom, hogy tényleg képes vagyok egy halottal együtt lenni és teljesen saját akaratból, sőt, még a véremet is neki adom. Tényleg megőrültem, be jobb ez így, mint amikor Demient óhajtottam elcsábítani, így talán a kirúgás veszélye nem fenyeget és van oly veszélyes Demetrius is, mint Sideris, aki ha megtudta volna... én lehet, hogy már nem élnék. Tisztában vagyok vele, hogy saját akaratomból cselekszem, hogy nem kerít az uralma alá, de nem is akarom, hogy megtegye, nem szükséges, tényleg jobb ez így, hogy saját magam vagyok... A játékunk viszont egyre intimebb lesz, a ruhák is fogynak, majd végül hirtelen fordulok hasra, de nem azért, hogy meneküljek, hanem egy kissé más pozícióban folytatnám édes játékunkat, így simulok hozzá most már, kezeimmel megsimogatva őt, miközben nem vagyok rest ismét bókolnki.*
- Akarod mondani a vámpír. *javítom ki huncutul, de ahogy keze a nyakamhoz ér, csak fejem a férfi vállának döntöm és úgy sóhajtok fel, láthatóan élvezve azt, ahogy a nyakamhoz ér, de ez nemsokára változik, mivel ismét kényeztetni kezd, fent és lent is egyaránt, én pedig most már nem is fogom vissza magam, egyre hangosabban veszem a levegőt, a vérem is csak úgy forr, testem is forró, ahogy a jéghideg testhez ér és a nyögések is megszaporodnak. Nem akarom most már hitegetni magam, inkább csak élvezem a csókjait, a simogatását, amelyre már oly régóta szükségem van. Most már nem is Ryan jár az eszemben, most már csak ez a vámpír.*
- Harapj meg! *szinte parancsolom neki a kérésemet, hiszen így, ezen kényeztetés csak úgy fokozható, hogyha nem csak játékból harap, hanem közben a véremet is veszi. Már így se vagyok teljesen eszemnél, de akarom, hogy ez az éjszaka mindkettőnk számára felejthetetlen élmény legyen, így kezeimmel kissé megmarkolom a férfi combjait, ezzel is ösztökélve Demetriust a cselekvésre és nem érdekel, hogy már tudom, sok vért veszítettem, most akarom azt a harapást.*

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-10-06, 5:13 pm

*Eleinte csak elfeküdve élvezi a lány a kényeztetést, de végül hirtelen fordul meg az ágyban, s térdel fel azon, háttal a férfinek, egy bókot is elejtve neki, miközben végigsimít saját testén. Demetrius válaszát pedig még huncutul javítja is, mire a férfi is rábólint.*
-Ahogy mondod. A vámpír. *helyesel, s közben végigsimít a lányka felsőtestén, elkapva kissé nyakát, de nem erősen, csak játékosan, ami láthatóan tetszik a másiknak, a nyögés és a fej félrebillentése erről árulkodik. A kezek viszont nem állnak meg a nyaknál, így térnek vissza a mellekre, majd egyre lejjebb, vagyis egyre inkább kényezteti a vámpír a leányzót, aki nagyon is élvezi ezt az egészet. Egyre hangosabban és többet nyög, miközben Demetrius keze végül becsúszik a bugyi alá, s finoman harapdálni kezdi Faith nyakát. A fiatal leányzó viszont ennél többet akar, igazi harapásra vágyik, ami még tovább korbácsolhatná vágyait, még akkor is, ha már így is elég sok vért veszített. Természetesen Demetriusnak se kell kétszer mondani, már bele is mélyeszti szemfogait a csinos nyakba, s lassan, kis kortyokban inni kezdi a vért. Neki is ad egy újabb löketet ez az egész, így csak még jobban ingerli a lányt, immár nem csak kívülről, hanem ujjai kissé beljebb merészkednek, már amennyire így hátulról eléri Faith szemérmét. Bizony érzi, hogy a lány tényleg kellően fel van izgulva, de nincs ezzel másképp ő sem, a fekete nadrág egyre szorosabb kezd lenni odalent, amit minden bizonnyal Faith is érezhet, hisz szorosan a vámpírnak van dőlve.*
-Akarsz engem? *kérdi suttogva a vámpír, mikor elhúzza ajkát a sebről, hisz túl sokat nem ihat már, mert ha bele még nem is hal a lány, de simán elájulhat, akkor pedig lőttek a kellemes estének.*

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-10-06, 5:21 pm

*Az események felgyorsulnak és már hirtelen fel se fogom, hogy mit is csinálok vagy hogy mióta is vagyok itt, csak élvezem ezt az egészet, mintha teljesen máshol járnék, valamiféle álom világban. Így dörgölőzök hozzá a másikhoz, ki nemsokára kényeztetni kezd, egyre inkább és egyre kellemesebben, semmi durvulás. Nem hiszem el, hogy nincsen benne semmi érző, ha csak egy halott lenne, akkor most azon lenne, hogy fájdalmat okozzon, de nem teszi, inkább kényeztet, azt akarja, hogy én is élvezzem, így ahogy a nyakamhoz ér, bizony megkérem, hogy harapjon meg. Nem tart ez sokáig és a bőröm ismét át lesz lyukasztva, én pedig már nem ellenkezek, meg sem remegek, csak lassan mozgatni kezdem a csípőmet, így élvezve, amit velem tesz a férfi. Érzem ám, hogy ő is kezd egyre inkább rámozdulni a témára, mivel fenekemnél érzek egy bizonyos domborulatot, mely egyre keményebb ott és már hallom is a kérdést.*
- Csak téged akarlak... *suttogom halkan, majd lassan kezeim a párnára kerülnek, így kerülök négykézláb elé, majd kezét óvatosan lefejtem magamról, hogy nemsokára a franciaágyon felé fordulhassak, majd megszabaduljak a felesleges ruháitól. Az enyémek is zavarnak, de most nem az az első, hanem először a férfi cipjárával szórakozok, majd bújtatom ki azt, aminek elő kell kerülnie, hogy nemsokára kissé előrébb dőlva kényeztethessem a másikat, puha ajkaimmal jelen pillanatban. Nem sietek el semmit, tehát engedem, hogy kiélvezze, amit szeretne, mert hát ezen nincs mit nem élvezni, majd ez után picit pucsítok is és fenekem édesen mozog olykor, hála annak, hogy cseppet szédülök, de nem gond, most nem érdekel... Jó pár perc után viszont csak eleresztem odalent és haladok felfelé, hogy mellkasát végigcsókoljam, majd ez után ismét ajkára találjak.*

//fagyi//

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-12-15, 8:55 pm

//olvad//

*A testi kényeztetést is élvezi ugyan a lány, ez jól hallatszik, sőt, dörgölőzése is erre utal, de nem elégszik meg ennyivel, azt akarja, hogy Demetrius ismét megharapja. Perverz egy kis leányzóról van szó, de természetesen a vámpír sem ellenkezik, így a kényeztető simítások mellé a vérszívás öröme is társul, Faithnek pedig az édes endorfin. Viszont mivel már így is elég sokat ivott belőle a férfi, így most hamarabb hagyja abba, feltéve egy kérdést, mire meg is kapja a pozitív választ, sőt, még többet is. Bár Faith lefejti magáról kezeit, de csak azért, hogy csábítóan megforduljon az ágyon, s máris lefejthesse a férfiről a nadrágját, legalábbis azt a részt, ami zavaró a további játszadozás céljából. Pár pillanat múlva már férfiassága is előkerül, melyet Faith nem is rest elkezdeni kényeztetni, mire csak egyet sóhajt a férfi, majd mosollyal az arcán pillant le a szépségre.*
-Tetszik a magabiztosságod. *ez a lány tudja a dolgát, hogy mikor mit csináljon, amitől a másiknak jó lesz, ráadásul igen finoman is játszadozik nyelvével odalent. Időnként fel-felnyög a férfi, néha be is segít a mozgásban, megfogva Faith szép fejét. Tényleg érti a dolgát a lány, de mikor feneke szépen kikerekedve pucsít az ég felé, szinte várva Demetrius kezét, a férfi nem is bírja megállni a dolgot. Előre is hajol, talán ezzel mélyebbre is tolva férfiasságát, mint azt Faith várná, de csak azért, hogy rácsaphasson egyet a ide-oda táncoló popóra. Még jobb lenne, ha már nem lenne Faith-en se ruha, de mindez csak idő kérdése, viszont egyelőre be kell érnie így a popsi látványával. Még nyög egyet az utolsó nyalintásnál a férfi, majd csak hagyja, hogy végigcsókolja felfelé a lány a testét, de még mielőtt csókot váltanának, sötét szemei a lányra villannak.*
-Tüzes kis lány vagy te. Ez tetszik. *mohó csókba kezd, miközben ismét hanyatt dönti a lányt az ágyon, újra fölé mászva, de aztán most az ő ajkai haladnak egyre csak lefelé. A melltartó is lerepül a lányról, s a domborulatok ismét kapnak egy kis kényeztetést, de aztán halad tovább a hasig. Ott viszont Faith derekához nyúl a férfi, majd a kis szoknyát és bugyit egybefogva kezdi el azt lefelé húzni, fel is emelve ezzel a lány alsó testét olyannyira, hogy mielőtt a leányzó popsija ismét az ágyra kerülhetne, inkább beakasztja lábait a vállára, így tárva fel maga előtt Faith legintimebb pontját. Nemrég már az illatától teljesen begerjedt a férfi, így egyértelmű, hogy nem hagyná ki ezt a kis finom falatot. Mélyen a borostyán szempárba tekint, miközben közelebb hajol, s most ő kezdi el nyelvével kényeztetni a másikat, közben pedig kezei mindenfelé a lánykát kényeztetik, bár a simítások mellett időnként kissé végig is karmol a testen. Egy kis fájdalom csak tovább húzza az embert, tehát ez nem fog megártani.*

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-12-15, 9:06 pm

*Úgy érzem, hogy az igazi énem ismét előkerül és nem lehetek gyenge csak azért, mert ennyi vért veszítettem és mert kába vagyok, igen is bizonyítanom kell neki, mert akarom, mert azt akarom, hogy mindez emlékezetes legyen, így söpröm le magamról kezeit, de nem kell semmitől se tartania, ugyanis nem menekülök én sehová - innen amúgy is nehéz lenne, az egész kastély csak úgy hemzseg a vámpíroktól -, hanem csak elé térdelek, majd lehajolva kezdem el kigombolni a nadrágját és hamarosan játszani kezdek vele. Cseppet se érzem megalázónak a helyzetet, én akarom ezt a kedveskedést, de ahogy letekint rám, majd fejemet fogva segít mindebben, picit felköhögök, nem szoktam meg ezt a dolgot, Ryant se sokszor kényeztettem így, tehát picit hátrálnék, de nem sok eséllyel, ugyanis tesz róla a férfi, hogy még inkább "belém kerüljön", miközben fenekemre csap, de ez után viszont eltávolodom cseppet könnyes szemekkel és köhögök is egy picit, de nem panaszkodom, amint minden rendben, már vissza is mászom hozzá, így folytatva a csókokat, hiszen mégse a pasim, nem várhatom el azt, hogy gyengéd legyen és a fene se ért engem, de tetszik, ahogy viselkedik, tehát a felsője mivel nincs rajta, így végig tudom csókolni a testét, nem sietve el semmit, minden egyes jéghideg, hófehér izomzata kap egy-egy csókot tőlem, de amikor ajkához érnék, nem kapom meg rögtön a csókot, csak egy kis bókot tőle, melyre már csak mosolyom a válasz.*
- Igyekszem. *és már csókolózunk is. Csodás ez a csók és igen csak hosszúra nyúlik, miközben hátam az ágyra kerül, tehát ismét én kerülök alulra, de egy picit se bánom, majd már érzékelem is, ahogy minden ruhám a földre vagy az ágy egy másik részére kerül, lábaim pedig Demetrius vállaira, melyeket próbálok eleinte elvenni onnan, elszabadulni, mert tudom, hogy mire készül.*
- Ne én ezt most nem akarom... *pillantok szemeibe, de amikor játszadozásba kezd, fejem mégis a párnára csúszik, én pedig halkan sóhajtozom alatta, érezve kezei markolászását és körmeinek élességét is.*
- Nem is tudtam, hogy jót akarsz nekem... *lihegem halkan, tekintetét keresve, mert ez a szeretkezés egyértelműen nem csak róla szól, hanem kettőnkről, hogy azt akarja, nekem is jó legyen, így most már nyugodtan dőlök el az ágyon hosszú percekig engedve neki, de aztán észbe kapok, hogy ezt mégse kéne... olyan hülye vagyok, így lábaim még jobban széttárom, úgy, hogy el tudjam húzni őket a vállai fölül, majd ez után összezárom őket és hirtelen távolodom el az ágyon, annak felső részéhez mászva és húzom össze magam.*
- Mára elég lesz ennyi... *láthatóan teljesen zavarban vagyok, igen, ez a kedvesség most megzavart, azt hittem, hogy bántani fog, de nem ezt kapom és nem tudom hová tenni a dolgot, de láthatóan minden porcikám vágyik rá, de mégis, az eszem még valahol megvan, tehát próbálok nem engedni neki.*

Tárgy: Re: Demetrius lakosztálya 2011-12-15, 9:28 pm

*Meg kell hagyni, nem egy szégyenlős lánnyal van most dolga Demetriusnak, legalábbis nem úgy kell noszogatni a továbblépésre, hanem magától szabadítja ki a nadrágból a férfi merev testrészét, hogy aztán kellemes kényeztetésbe is kezdjen. Újabb pozitív meglepetés ettől a lánytól, s bár magától is finoman játszadozik, azért a vámpír is kissé rásegít a tempóra és a mélységre, ami vagy ismeretlen még a lánynak, vagy csak kissé nehezen bírja, mert néha felköhint, de továbbra sem ellenkezik. Amikor viszont Demetrius előrébb dől, hogy Faith fenekére csapjon, a leányzó már kissé könnyes szemekkel köhécsel, de mikor feltornássza magát Demetrius ajkaihoz, egy bókot ismét bezsebelhet tőle, majd egy hosszú, talán kissé vad csókot is. Eléggé sikerült feltüzelnie Faithnek ezt a több száz éves vámpírt, így az már csók közben hanyatt fekteti a másikat, majd pár pillanat múlva már az összes ruhájától megszabadítja a szépséget. Mivel a csizmáját már a bejáratnál levette a lány, így most tényleg meztelen valójában fekszik a férfi előtt, azaz csak majdnem fekszik, mivel Demetrius inkább vállaira fekteti a csinos lábakat, hogy viszonozhassa a kényeztetést.*
-A tested nem ezt mondja. *feleli a cseppnyi ellenkezésre, a szavak végén pedig már be is veti nyelvét a cél érdekében. Talán Faith valami mást hitt, hogy ismét meg akarja harapni combjánál, s mivel már sok vért veszített, talán azért ellenkezett. De most, hogy megérezte a kellemes játékot, már nem akar menekülni, inkább csak sóhajtozik, miközben Demetrius kezeit és körmeit is beveti.*
-Nem kell mindent előre tudnod- Főleg, ha rólam van szó. *még Willow se tudja kiismerni Demetriust, pedig ő párszáz év előnnyel indul Faith-hez képest a férfi ismeretét illetően. Jó ideig folytatja még a vámpír a kényeztetést, magába szívva most ezt az édes nedűt, ha már vért nem nagyon ihat pillanatnyilag a lányból, ő viszont aztán hirtelen megint ellenkezni kezd. Úgy tűnik, ez a mániája, így a formás popsi az ágyra huppan, majd Faith picit távolabb is mászik. Demetriust viszont nem idegesíti fel mindez, sőt, csalóka mosoly kúszik arcára, miközben lassan Faith után mászik, jobb kezét a lányka jobb térdére helyezve.*
-Ugye te sem gondolod komolyan, hogy innen még van visszaút? *azzal másik keze a másik térdre csúszik, s egy könnyed mozdulattal szét is tárja Faith lábait, így ismét vethet egy pillantást a kitárulkozó, gyönyörű testre, majd máris fölé mászik, de férfiasságát még nem dugja be, csak odatolja a nedves réshez.*
-Hogy szeretnéd? Lágyan... vagy durván? *kérdi az első szónál csak végigsimítva a másik arcán, a következőnél viszont belemarkol annak hajába, kissé hátrébb is húzva vele a fejét, s közben végignyal a harapásnyomokon.*

» Willow lakosztálya
» Noel lakosztálya
» Sideris Valbraith lakosztálya
» Demien Remus Cornwlade Lakosztálya
» Lucius Benedict Fenris lakosztálya