2. emeleti folyosó

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-01-01, 8:11 pm

- Jó… nem vitatkozom. *emeli fel a mellkasa elé mindkét kezét, ezzel mutatva, hogy megadja magát. Ha a lány azt gondolja, hogy tényleg jó fej, ő nem fog ezért kiakadni, bár az más tészta, hogy ezzel a saját magáról alkotott véleménye még nem igen lesz megváltoztatva. Egyébként meg persze, emlékszik arra, hogy Mordana elég szókimondó, s eddig is elmondta, ha valami nem tetszett neki. Így hát még akár el is hiheti, hogy most sem hazudik*
- Igen… tudom… csak zavaró. *mondja kicsit töredezve, miközben még néha-néha megköszörüli a torkát. Elég kellemetlen érzés ez, hisz az most már ismét csikar rendesen, s nem igen tud vele mit kezdeni*
- Mit ne mondjak… *gondolkodik el, majd enyhén elhúzza a száját* Nem vagyok a társaság kedvence, és ez érthető is. *mondja, majd látszik rajta, hogy a gondolatai olyan mederbe tévedtek, amitől kicsit zavarba is jött*
- Tudod… Lehet ez hülyén fog hangzani, de…*ismét sóhaj hagyja el a száját, majd hátradönti a fejét, s a csupasz falat kezdi el nézni* Most az újév alkalmából megfogadtam, hogy megpróbálok megváltozni, és majd próbálok kedvesebben viszonyulni az emberekhez, de… *eddig elég gyorsan mondta a dolgokat, így a hirtelen bekövetkezett csend kicsit nyomasztóan telepedett le* Nem tudok megváltozni… *fejezi be ilyen kurtán, aztán lehunyja a szemeit, s magában elszámol tízig, majd mosolyogva pillant le Mordana-ra*
- Azért örülök, hogy neked már lett barátod. *mondja, és ahhoz képest most egész jól játssza meg magát. Mármint persze ennek örül, de az meg kicsit se látszik rajta, még a szemein se, hogy az előző monológja még is milyen fájdalmasan hatott rá*
- Megyek már, megyek. *feleli megjátszott lelkesedéssel, s le is pattan az ablakpárkányról, utána pedig magához veszi a tankönyvét is*
- Szerintem a nagyterem. *feleli, majd körbenéz a folyosón, s elindul bal felé* Szerintem ott az asztalokon lesz friss kávé. *mondja, közben pedig határozott léptekkel halad előre* Lennie kell… Ott mindig van minden. *győzködi magát, s reménykedik, hogy igaza van, mert ha nem, akkor egy világ dől össze benne… Vagy egyszerűen felmegy a szobájába, és ott főz magának*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-01-01, 8:31 pm

- Nagyon jól teszed. *mondja egy apró mosollyal a fiúnak és bizony tényleg örül neki, hogy nem lesz tovább firtatva ez a téma. Tehát Kaunak el kell fogadnia, hogy bizony jó fejnek lett titulálva és ez nem is lesz megváltoztatva, legalábbis addig, amíg a srác nem ad erre okot. *
- Megfogadtad? De hát nem kéne megfogadnod ilyesmit, jó vagy úgy, ahogy vagy. *mondja egy apró mosollyal, majd a fiú kézfejére teszi a kezét és a srác szemébe néz. *
- Szerintem ne változz meg, csak maradj önmagad. *egy apró mosoly, majd már el is ereszti a fiú hófehér kezét és leugrik a párkányról. Tettében semmi hátsó szándék nem volt és ezt Kau is minden bizonnyal tudja. *
- Köszi, ő elfogad olyannak, amilyen vagyok és téged is minden bizonnyal elfogadnak úgy, ahogy van, én legalábbis elfogadlak. *mondja egy kedves mosollyal és már meg is hallja az úti célt. *
- Értem, akkor hát nagyterem, na irány. *ő is megindul ballra, majd a fiú mellett sétál szépen lefelé a lépcsőkön. *
- Bár én lehet, hogy inkább egy teát iszok a kávé helyett. Tudod, nem vagyok hozzászokva a koffeinhez, ritkán iszom, általában akkor, amikor tényleg szükségét érzem, de most nem vagyok úgy vele. *magyarázza a fiúnak, majd amikor már a nagyteremben vannak, megindul az Exortusosok asztala felé, de még nem kér semmit. *

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-01-20, 10:35 pm

//Olvad.//

Még hogy baj? Most komolyan? Az egész helyzet kezd úgy festeni, mintha valami unaloműző játékszernek kellene, és ez nagyon nem nyeri el a szőkeség tetszését, sőt. Nem szereti, ha hülyére veszik. Hitetlenkedve, elfojtott dühvel nevet fel, és ezt a haragot már nem az az apró, elfelejtett csókocska okozza.
- Még nem találkoztunk? - Ez már tényleg abszurd. Az egész lányról süt egyfajta gúnyos fagyosság, ami nem is fog felengedni hosszú időn át. Fejét lassan csóválja, a srác szemeibe fúrva saját pillantását. Tekintetét még akkor sem veszi el az ismert-ismeretlen íriszekről, mikor a másik kezét nyújtja felé.
- Nicolas? - Kérdez vissza kissé enyhültebb, zavart hangon. Jó emberrel hozta össze a sors, nemhogy arra nem emlékszik, hogy találkoztak már, de még arra sem, hogy hogy hívják. Eszement. Ezért hát nem is pazarolja energiáját arra, hogy viszonozza a bemutatkozást, hisz lehet, hogy ez a rejtélyes amnézia visszafelé is működik, és hirtelen majd eszébe jut a neve. Mint a sportszelet reklámban, csak nehogy Laurát mondjon.
Zavart dühe miatt el is feledkezik a félig kész rajzról, ami ölében fekszik, így a fiú szabad rálátást kaphat. Felemlegetésére felszisszen, és becsapja a mappát.
- Már nem tudom kit rajzoltam le. - Jegyzi meg csípős éllel, a mappa borítását szemlélgetve. Mondjuk mit lepődik meg ezen az egész szituáción? Hisz nem ismeri Victort, nem tudja honnan jött, milyen ember is - kivéve azt, hogy egy aljas, beképzelt alak-, így nincs min elcsodálkoznia. Lehet ikertestvérek, vagy csak nagyon hasonlítanak egymásra... Túlságosan hasonlítanak. De mégsem lehet ennyire egyszerű, valami van a dolog mögött, ami nem hagyja nyugodni a lányt.
Kék szemeit ismételten Nicre emeli, mikor az újból megszólal. Várjunk csak... Nicolas a második neve?
- Na jó, szőke vagyok, de nem hülye. - Csattan fel kicsit nagyobb hangerővel, mint kellene, de egy mély sóhajjal lecsitítja magát. Nincs oka felháborodni, nem igaz? De attól még fel van.
- Ez esetben... Gratulálok. Tényleg. De ilyen játékokra nem vagyok kíváncsi. Majd akkor szólj hozzám, ha eldöntötted, hogy mit akarsz, hogy most ismersz-e vagy nem, hogy hogy hívnak. Addig pedig, jó tudatlanságot. - Lehet, hogy hatalmas hibát követ el az alaptalan sértődéssel, de jelenleg nem túlzottan foglalkozik ezzel. Az egoizmusának sem tesz jót, hogy nem emlékeznek rá, és úgy a lelkének sem. Az oldaláról már ne is beszéljünk, mivel a kíváncsiság úgy fúrja, hogy majd beleőrül abba is, dühe mellett. Orcájának fehér bőre elég szép piros színt ölt, mintha mérge ott ütközne ki. Nem sok angyalt látni ilyen heves vérmérséklettel.
- Merci. - köszöni meg illedelmesen rajztudása dicséretét, de azt a kedves mosolyt nem hajlandó viszonozni.

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-01-20, 10:49 pm

*A lány visszakérdez, mire nem tud hírtelen még mit mondani, hiszen még nem esett le neki, hogy ismét Victor van ezeknek a dolgoknak a háta mögött. Akármilyen furcsa is, néha sikerül elrejteniük egymás elől a gondolataikat, de most már kezd derengeni Nicnek is, hogy még is mi történt ezzel a cseppet se csúnya leányzóval a tóparton. Így hát halványan elmosolyodik és végül válaszol. *
- Gondoltam egy kicsit megviccellek Vic. *becézgeti egy kicsit a lányt, mivel nem teljesen rémlik neki, hogy most Victoria vagy Victoire… szóval ezen még el kell gondolkodnia egy darabig, de ha a lánynak nem tetszik ez a megszólítás, akkor majd úgy is szólni fog.
- És igen, Nicolas. Mint mondtam, ez a második nevem. Néha ezt használom, néha azt. Neked melyik tetszik jobban? *érdeklődik kíváncsian, majd közben meg is lesi azt a titokzatos rajzot, ami időközben láthatóvá válik és halványan el is mosolyodik rajta. *
- Nem tudod? Ennyire haragszol rám? *kérdi lassan a kipirosodott lány felé nézve, majd már éppen nyúlna az arcához egy gyengéd simításért, de ekkor hallja meg a további szavakat, így keze visszakerül az ölébe, ahol eddig is volt. *
- Szóval ennyire zavart ez a kis tréfa? De még is miért? Hiszen még alig ismersz engem. *mosolyodik el lassan és utána egy meglepő mozdulatot tesz, a lány vállát megfogva maga felé fordítja Vicet, majd kissé felemeli állát, ezzel kényszerítve a szőke szépséget, hogy nézzen a szemeibe. *
- Ide figyelj! Nem akartalak megbántani, rendben? És ez esetben bocsánatot kérek. *mondja végül, majd jöhet egy gyors húzás és a lány már Nicolas két karjában van, aki kissé szorosan, de nem fájón öleli magához a lányt és közben beszívja a lány finom illatát. Nem szól semmit, nincs is mit, inkább csak kíváncsian várja, hogy most erre mi lesz a reakció, bár egyben biztos, ezzel a lépésével most meglepte Victoiret. *

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-01-20, 11:11 pm

A fene sem érti már, hogy hol tartanak. Bármennyire is dühös, ami még mindig eléggé meglátszik rajta, egyre inkább előtör belőle a zavartság. Elég rendesen összezavarta ez a kis "vicc" az irányába, és az igazat megvallva nem tudja, hogy mit higgyen el. Nem fest úgy a srác, mintha ő is száz százalékosan képben lenne, de modora kezd a helyére döccenni. Némiképp, persze, kisebb eltérésekkel, de ami igaz, az igaz: még nem is ismeri.
A becézésre felfigyel, de nem szól érte semmit. Kevesen vannak, akik Vicnek szólítják, gyakoribb, mikor a teljes nevén, de cseppet sincs ellenére ez a rövidebb változat. Addig jó, míg nem cica lesz belőle, vagy efféle akármicsoda.
- Megviccelsz. - Ismétli meg összevont szemöldökkel, veséző pillantással. Ugyan nincs semmilyen képessége, amivel megtudhatná, milyen gondolatok is kavarognak Nic fejében, próbál olvasni a másik tekintetéből, próba szerencse alapon. Arra, hogy melyik név is tetszik neki jobban, inkább nem válaszol. Mérge még mindig nem párolgott el, öntudatlanul is durcásan csücsörít egy csöppet szájával, ezzel is mutatva morcosságát. Vicc. Aha. A következő kérdésre sem válaszol. Nem a haraggal van itt a baj, hanem tényleg fogalma nincs arról, hogy mit higgyen el...
- Nem, nem ismerlek, ez igaz. De nem szeretem, ha hülyére vesznek. Én... - Még épp időben harap rá alsó ajkára, hogy megakadályozza a további szóáradatot. Sokkal jobb, mikor nem beszél, úgy nem is tud fecsegni, így ezt követően is csak az ölében fekvő mappát nézegeti dacosan. Mégis mit készült mondani? Egy merő butaság az egész, lényegtelen, és mégis lényeges valamilyen szinten. Ezután Nic maga felé fordítja, amivel eléggé meglepi a szőkeséget, aki mélyen pislog bele az előbb pontosan lerajzolt szempárba.
Bocsánatkérés. Még mindig kissé dühösen néz, de mintha enyhülne a köré húzott hidegség. De mennyit ér azzal, hogy elhiszi, amit a fiú mond? Már így is eléggé meglepődött az előző megmozduláson, így a hirtelen jött ölelés már szinte semennyit nem változtat a helyzetén. Tudja, hogy nem szabadna, mégis hagy magának pár pillanatot, amíg kiélvezheti a karok nyújtotta biztonságot, és az észvesztő melegséget, ami a fiúból árad. De mégis mi ő? Ténylegesen pár másodpercet hagy meg maguknak így, aztán finoman, de határozottan tolja el magát a sráctól.
- Ha megengedsz egy apró, baráti tanácsot... - Néz fel a másik arcába. - ... színészet. Az való neked. Nem ez a varázsos humbug. - Bár szája széle mosolyra rándul, ahogy kimondja a szavakat, tartja magát, és mégsem teszi meg ezt a kedves gesztust.
- Mindenkivel ilyet játszol, vagy érezzem megtiszteltetésnek?

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-01-20, 11:21 pm

*A lányon látszik, hogy örlődik magában és nem igazán tudja, hogy mit kéne tennie, mondania és hogy ezt az egész helyzetet mire vélje, így hát beszélni kezd, de aztán még is abbahagyja. A fiú csak sóhajt egyet és utána úgy dönt, hogy bocsánatot kér. Nem szokása, de most megteszi, hiszen valami megfogta a lányban, valami, ami tetszik neki. Lehet, hogy ez a hírtelen düh, ami néha belőle árad, ebből a kis angyali teremtésből. Soha nem volt oda a szőke lányokért, ellentétben Victorral, de most még is sikerült egy kicsit megfogni és ez nagy szó. Így hát nemsokára karjai közé zárja a törékeny teremtést, majd pár másodperc múlva el lesz tolva. nem erőszakos, így hát el is ereszti a másikat és csak figyeli a szemeit, de ekkor meghallja a további szavakat. Színészet… pont neki nem való az ilyesmi. Megtanulná a darabot, aztán amikor Victor lenne a színpadon, csak nézne, hogy hova is került. Hát igen, vicces helyzet alakulhatna ki. *
- Látszik, hogy még nem ismersz. *mondja nagy komolyan, majd lassan felkel, hiszen ennek a társalgásnak már nincs több értelme. *
- És nem játszom veled… veled nem, de mással szoktam. *tekintete most komor, hangja pedig igen csak hűvös. A lány most olyat mondott, amit nem kellett volna. *
- További szép estét! *köszön el tőle, majd vissza se nézve a szép arcra elsétál a folyosón és nemsokára már a sötétséggel olvad egybe. *

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-01-21, 5:46 pm

//Net szakadás miatt most.^^//

A mai napon talán ez döbbenti meg a legjobban, hogy megint, ilyen gyorsan itt hagyják. Mintha menekülne, vagy legalábbis úgy tűnik. Nagy sóhajt hallat, és elhúzza a száját.
- Neked is, idegen. - Mormogja kis fáziskéséssel, de talán még meghallja a távolodó alak, mielőtt elveszne újra. Mi rosszat kérdezett ezzel? Csak egy egyszerű, csipkelődő kérdés volt, semmi több, a fiú viselkedése mégis mennyire megváltozott... Fura. De ha jól belegondol, az egész ember furcsa.
Még egy utolsó pillantást vet abba az irányba, amerre Nic távozott, majd újból kinyitja a mappáját, és befejezi, amit elkezdett, friss emlékekkel, azután ő is eltűnik a folyosóról.

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-02-02, 9:00 pm

*Kissé későre jár már, de a lányka most érzi úgy, hogy egy kis sétára van szüksége. Nem történt semmi különös se vele az utóbbi napokban,tanult és házikat írt, ahogy azt egy iskolában kell és nem igazán mozdult ki a szobájából feleslegesen, de ez természetesen nem más miatt van, csupán csak tényleg muszáj volt egy kicsit tanulni.
Na de most jókedvűen sétálgat a folyosón és kíváncsian néz ki az óceán felé, ami igazán szép, főleg a hóesés láttán. El is mosolyodik rajta, majd az egyik kipárnázott ablakpárkányhoz sétál, feltérdel rá és úgy néz kifelé. Ruházata egyébként egy kék farmer, fekete sportcipő és egy szürke színű pulcsi, haja pedig kibontva, kissé hullámos tincsekben omlik vállaira.*
~ De szép, kár, hogy olyan hideg van kint. ~ *szívesen kimenne egy kicsit a friss levegőre, de most nincs kedve a hideghez. Lehet, hogy orosz és egyébként szereti a hűvös időket, de most még se érzi úgy, hogy igazán oda vágyna, valahogy kellemesebb a számára most innen nézni a szép hóesést.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-02-02, 9:10 pm

* Most az egyszer van célja Troy-nak, méghozzá, hogy megtalálja Michelle-t. Pár napja már nem találkoztak és most az ideje, hogy megbeszélje vele a múltkori kis sétájukat a vízeséshez. Különleges békítő eszközt talált ki a lány számára. Bár nem nagy cucc, de azért mégis szívből fogja adni, és ráadásul azért, hogy bocsásson meg neki Michelle. Most veszi fel épp a zöld pulcsiját, hogyha esetleg kint bóklászna a lány után. Először természetesen a kastélyban nézi, meg mert azért fölöslegesen nem menne ki a hidegbe. A zöld pulcsijához, remekül illik a fekete farmere és a fehér edzőcipője. És az egyik kezében a meglepetés.
Majd mikor mindennel kész van, elindul ki a szobájából Michelle keresésére. Persze az ajándék a háta mögött, hogyha össze találkozna vele, akkor ne lássa meg egyből. Mikor lefelé megy a lépcsőn, minden folyosóra benéz, hogy ha ott lenne. De nem kell sokat keresnie, mert bizony meg van a lány, és nem máshol, mint a második emeleti folyosón. Azért örül, hogy nem kell kint keresnie, hanem ide bent meg is találta. Az ajándéka még mindig a háta mögött, és úgy lépdel közelebb Michelle-hez. Majd mikor odaér hozzá, mindkét keze a háta mögött, és úgy szólal meg. *
- Szia.
* Közelebb lép hozzá, hogy az arcára egy puszit nyomjon, majd hátrébb is lép. majd megvárja, míg Michelle leszáll a párkányról, de azért ezt mondja is neki, hogy ha esetleg nem fordulna meg a lány fejébe. *
- Gyere ide hozzám, mert szeretnék neked mondani valamit.
* Lehet kicsit rosszul kezdődik, de semmi ijedségre nincs szükség. Most békés szándékkal jött a fiú. *

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-02-02, 9:23 pm

*Amikor lépteket hall a folyosón, nem néz hátra, nem törődik azzal, hogy ki mászkálhat a folyosón, hiszen ez egy iskola, mindig vannak diákok. Viszont amikor úgy érzi, hogy valaki figyeli és a léptek is pont ő nála álltak meg, kíváncsian fordul hátra, majd Troy láttán kissé meglepődik. Nem tudja, hogy ezek után hogy is vannak egymással, mivel múltkor történt egy-két dolog és hát... nem sűlt el a legjobban, pedig nem kellett volna így történnie annak a napnak. Most viszont ott van előtte a fiú, aki egy puszit is ad neki. Ez kellett a lánynak és már mosolyog is. A szíve megnyugszik, tudja, hogy most nincs baj, nem lesz vita és nem lesz baj. *
- Szia Troy. *köszönti szóban a fiút, de a puszit már nem viszonozza, hála a távolodásnak, amit ismét furcsál, de ekkor meghallja a furcsa mondatot. *
- Öhm... mondani? De hát azt így is tudod... *kezdi halkan, majd végül leszáll a párkányról és kissé lassan, még mindig furcsa tekintettel lép a fiú elé. Fél, nem is kicsit, hogy most mit is akarhat neki mondani Troy. Még a szakítás is megfordul a fejében, pedig azt nagyon nem akarja, de talán csak feleslegesen idegeskedik és semmi ilyesmiről se lesz szó. Így hát áll a fiú előtt és vár.*
- Figyelek. *ad hangot is annak, hogy most nem fog közbeszólni, bármit mondjon is neki a fiú.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-02-02, 9:35 pm

* Mikor köszönti a lány egy puszival és megkéri, hogy menjen oda hozzá, akkor Michelle engedelmeskedik is. Így mikor előtte áll, megfogja bal kezével Michelle jobb kezét, már ha hagyják és nem utasítják el, majd komoly fejjel elkezdi. *
- Szóval a vízesésnél történtek miatt akarok veled beszélni.
* Persze jobb keze még mindig a háta mögött van, és mikor ezt így el is mondja Michelle-nek, hogy bizony a múltkori esetről lenne szó, előkerül a jobb keze. Egy vörös rózsát nyújt át Michelle-nek, majd megszólal. *
- Ne haragudj rám, nem tudom, hogy mi ütött belém.
* Azért még nem nagyon ismeri Michelle-t, de általában a vörös rózsa az hatásos, így reméli, hogy nem allergiás rá, vagy hogy nem szereti. Azért egy kis félelem benne van, hogy talán ez egyik a kettő közül megvalósul, de még így az elején vannak így még mindig van mit tanulnia. Tehát ha nem jó neki a rózsa, akkor majd legközelebb mással lepi meg a lányt, bár reméli, hogy legközelebb nem lesz, mert nem szívesen veszekszik kedvesével.
Majd közelebb lép Michelle-hez és megöleli, ha nem utasítják el. *
- Tényleg ne haragudj, hogy bunkó voltam.
* Most már tényleg annyiszor kér bocsánatot, hogy lehet a végén Michelle megunja, de nem szeretné ha haragudna rá a lány. Majd folytatja. *
- Hova tűntél akkor este? Josh elment utánad... Nem tudom, hogy találkoztál vele.
* Kezdi, de most nem fogja elönteni az agyát a düh, mert bízik a lányban, hogy ha mégis utolérte Josh akkor nem történt semmi sem közöttük. Ha meg igen, akkor ez csak Troy hibája, hogy elengedte Michelle-t. Nem fogja most már semmiért sem hibáztatni őt, mert már megtanulta, hogy veszekedés lesz belőle. *

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-02-02, 9:44 pm

*Amikor odaér a fiúhoz, csak figyeli a barna szemeket és végül érzi a kezén a másik kezét. Lepillant rájuk, majd a kezdő mondatra halkan sóhajt egyet. Tudja, hogy meg kell beszélniük azt a dolgot, viszont most már fél a balhéktól, de csak bólint rá, kezdje csak Troy, hogy mit szeretne, hiszen Michelle most tényleg nem tudja. Viszont ahogy előkerül a vörös rózsa, nagyokat pislog, ez most tényleg meglepte. *
- Ez az enyém? *kérdez rá, hiszen eddig még soha nem kapott egy virágot se senkitől. Ő maga már adott ajándékot, de nem ilyesmit. Most az az emlék csak halványan dereng a számára, de ki is veri a fejéből, viszont azt a karkötőt szívesen látná újból, de most már ő viselné. Lassan áteszi a rózsát, majd megszagolja és elmosolyodik. *
- Nagyon finom az illata. *mondja a fiúra nézve és már érzi is az ölelést, amit viszonoz is, belebújva a fiú kezeibe, majd lassan fejét Troy felé fordítja és egy kis puszit ad a srác arcára. *
- Köszönöm. És nem haragszom, csak ne legyen ez túl gyakori. *mondja halkan, majd egy kis idő után hozzáteszi. * - Azért vagyok veled, mert veled szeretnék lenni és nem mással, tehát bízz bennem. *mondja teljesen komolyan, kék szemeit a másikéba fúrva. Hogy ha olyan lenne, mint sok más lány, már elcsábult volna, de nem, ő Troy párja és az is marad és hűséges lesz hozzá örökre. Josht kedveli, hiszen jóbarátja, de több nem lesz köztük. A kérdést hallva viszont csak halványan elmosolyodik.*
- A szobámba mentem és nem, akkor nem találkoztunk. Viszont rá egy napra igen, eléggé kimerült volt és mondta, hogy hajnalig keresett... jó fej fiú, majd talán te is megkedveled egyszer. *mondja és közben gyengéden megsimogatja a fiú arcát, majd ismét a rózsára tekint.*
- Most tényleg sikerült nagyon meglepned. *mondja továbbra is mosolyogva, majd most már ajka a fiú ajka felé indul meg és egy puszit lehel rá.*
- Hiányoztál... *mondja végül és bár félt ettől a találkozástól, most már örül, hogy összefutottak.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-02-02, 9:58 pm

* Mikor odaér hozzá Michelle, megfogja a kezét, hogy tényleg rá figyeljen. Majd komoly arccal kezdi el a mondókáját, és végül egy vörös rózsát nyújt át Michelle-nek bocsánatkérés képpen. És szerencséje van, mert ugyan Michelle nem mondja, de úgy tűnik, hogy semmi baja nincs a vörös rózsával. Majd a kérdésre, hogy övé-e mosolyogva bólogat, és örömmel hallja, hogy nem haragszik rá. Bár a mondat... Ő sem szándékozik, hogy túl gyakran előfordul, de valahogy nem tudta sehova se tenni, hogy Josh-nak tetszik a barátnője és még meg is akarja szerezni. *
- Nem szándékozok túl sokszor szomorúságot okozni neked. Bízok én, de tényleg nem tudom, hogy mi ütött belém. Kicsit feszült voltam.
* Majd érdekli, hogy Josh megtalálta-e Michelle-t, még este, de úgy tűnik, hogy nem. Bár másnap összefutották... Hát erre nem mond semmit se, de a következő mondat hallatán miszerint Josh jó fej... Hát elgondolkozik. *
~ Jó fej, na persze... ~
* Hangosan nem mondja ki, mert nem akar ebből is feszültséget, meg újabb balhékat. Bár, amit mondott neki Josh, azt nem fogja elfelejteni, de nem is mondja meg Michelle-nek.
De aztán megint a rózsára pillant és örül, hogy így alakultak az események, hogy megint újra boldogság van, és nincs beszélgetés, meg semmi. Ez így tök jó helyzet, már csak Josh-t kéne kiiktatni a képből, hogy ne zavarja őket. Főleg, hogy Michelle-l egy házban vannak még utána sem tud járni, hogy mi volt kettejük közt. De mivel megígérte, hogy bízni fog benne, így nem fog se kémkedni utána, se kérdezősködni. Majd a mondatra, miszerint meglepte őt, újabb mosoly jelenik meg az arcán, és már is kap egy puszit tőle. A szóra, meg gyengéden megcsókolja Michelle-t. Már régen csókolta, meg igazából régen is találkozott vele, de majd a közel jövőben ez nem így lesz. *
- Mit csináltál, amíg nem találkoztunk?
* Kérdezi tőle, bizony érdekli, hogy mivel ütötte el a lány az idejét egyedül, de azért nagyon nem akar bele menni, hogy miről is beszélgettek Josh-al. Inkább nem ingerli magát ezen, hanem hagyja. *

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-02-02, 10:33 pm

- Tudom, hogy az voltál, de most már ne aggódj jó? Lépjünk túl rajta, megtörtént, elfelejteni nem fogjuk, de továbblépni igen. *úgy tűnik, hogy kicsit kezd komolyabban gondolkodni a lányka, de ez nem baj, ideje kissé felnőnie, legalábbis ilyen szinten biztosan és most már kezdi jobban érteni a dolgokat. A virágnak természetesen nagyon örül, ezt jelzi is a fiúnak, szavakkal és tettel is, majd amikor megkapja a hosszú idő után az első csókot, csak elmosolyodik és gyengéden viszonozza is természetesen, hiszen már miért ne tenné. Majd utána még tovább mosolyog, le se olvad az arcáról, hisz látszik rajta, hogy nagyon boldog. Majd meghallja a következő kérdést is.*
- Igazából semmi érdekeset. Tanultam és házikat írtam. Tudod, ez egy suli és néha muszáj. *húzza el kicsit a száját, majd most rajta a kérdezés sora. *
- Na és te? Mi jóval ütötted el az idődet? *érdeklődik kíváncsian, majd lassan elengedi a fiút és az ablakpárkányhoz sétál, majd le is ül rá, hiszen az igazán kényelmes.*
- Ha segítség kell egyébként, akkor szólj csak, nem vagyok rossz tanuló, bár a házid nem írom meg helyetted. *vigyorodik el, majd kezét a fiú felé nyújtja és lassan le is teszi maga mellé a rózsát. Ez ugyebár hívogatás akart lenni, mert még is csak jobb lenne, ha nem lennének pár méterre egymástól.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-02-02, 10:55 pm

* Őszintén bevallja, hogy kissé feszült volt és csak azt kapja, hogy felejtsék el. Ebbe hamar bele is egyezik. *
- Oké.
* Az jó is, ha tovább lépnek, mert fölösleges erről már beszélgetni, az tény, hogy nem fogják elfelejteni, de legalább tovább lépni tovább tudnak. És ez a lényeg, hogy ebben megtudnak egyezni, hisz egyikőjüknek sem érdekük, hogy így veszekedjenek. Majd ad is a lánynak egy gyengéd csókot, amit viszonoznak is neki. Utána még Troy érdeklődik Michelle után, hogy mivel ütötte el az idejét. De amikor meghallja, hogy házikat írt... Hát, igen neki is el kéne kezdenie, de valahogy lusta neki ülni. Nem az ő világa a házi írás, meg a tanulás, de még csak az első évben van, és még így is a legelején, így még van ideje megcsinálni őket. Majd vissza is kapja a kérdést, hogy ő merre járt. *
- Voltam a könyvtárban, Nísz-el. Ő az egyik háztársad, nagyon kedves lány. Most jött nem rég, és mivel nem tudok bemenni a Cruoris-osokhoz ezért nem tudtam őt felkísérni, és így lyukadtunk ki a könyvtárban.
* Meséli el, kicsit hosszasan, hogy hogyan is ismerkedett meg, és hogyan jutottak el a könyvtárba. Majd elengedi a fiút és a párkányhoz sétál, majd leül és megszólal. Mosolyog, hogy nem csinálja meg helyette a házit, de hát nem is várhatja el tőle, de azért próbálkozik. *
- És ha nagyon szépen nézek, akkor se csinálod meg helyettem?
* Vigyorog, majd a hívogatáshoz közelebb megy Michelle-hez, és ha a lány engedi akkor beáll a lába közé, mert most nagyon nincs kedve leülni, ült már eleget. Így inkább állna, meg hát akkor még Michelle szemébe is tud nézni. *

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-02-02, 11:30 pm

- Nísz? Nem ismerem, de ha te mondod. *fogalma sincs, hogy ki az a lány, akiről most Troy beszél, de annyira nem is érdekli jeleni pillanatban, hiszen ha ő is Cruorisos, akkor biztosan meg fogja majd ismerni a lányt, de egyenlőre most Troyra figyel és nemsokára már hívja is magához. Amikor viszont a srác a lábai közé férkőzik, kissé meglepetten pillant rá, de azért kezeit a másik vállaira teszi.*
- Ha nagyon szépen nézel, akkor se. *feleli végül, majd kissé feljebb helyezkedik, majd a fiú szemeibe néz. *
- Nem kényelmetlen neked itt? *bizony furcsa neki ez a helyzet, hiába vannak együtt, azért annyira még nem ismeri a srácot és még sok új dolog van a számára, ami Troyal kapcsolatos. *
- Amúgy lenne kedved majd valamikor ismét úszni egyet? Versenyezhetnénk, most tuti legyőznélek. *mondja széles mosollyal az arcán és biztos ám magában a lányka, tényleg úgy gondolja, hogy majd ő fog nyerni. *
- Bár akkor majd a fogadást se szabad elfelejteni ám. *mondja titokzatos mosollyal az arcán, bár még fogalma sincs, hogy miben fogadna a sráccal.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-02-02, 11:52 pm

* Mikor arról kerül szó, hogy ő merre töltötte a szabad napjait, megjegyzést tesz egy lányra, hogy elkísérte őt a könyvtárba és, hogy Nísz bizony Michelle háztársa. Bár lehet, hogy megint nem figyelt a pici lány Troy-ra. Na, de mindegy is, mosolyog, majd újra elismétli, amit az imént mondott. *
- Most jött. Valószínűleg azért nem ismered.
* Mondja el még egyszer, de már nem is érdekli, mert most újra jóban vannak és ez a fontos. Ám mikor Michelle elpártol tőle, odamegy a párkányhoz, Troy se áll sokáig, mikor Michelle helyet foglal oda megy hozzá és beáll a lábai közé. Úgy tűnik, hogy ez cseppet sem zavarja a lányt. Bár mikor arra kerül szó, hogy segít a háziban, de megírni nem fogja, azért Troy bepróbálkozik, hogyha esetleg szépen néz, akkor talán... De nem, még ekkor sem. Így hát elkönyvelheti, hogy ez nem jött be. Majd ad egy puszit Michelle ajkaira, bár nem távolodik el, nagyon csak annyira, amíg mond egy-két szót. *
- Akkor sem? Biztos?
* Majd már adja is az újabb puszit, hátha megenyhül Michelle. Közben persze mosolyog, mert most tényleg boldog, és még ez is rá tesz, hogy meggyőzze a lányt. Majd kap egy igen meglepő kérdést, amire egy egyszerű választ ad. *
- Nem, de ha neked kellemetlen, akkor leülök vagy nem tudom.
* Azért reméli, hogy nem küldi el, mert így tökéletes most neki. Úgy sem álltak még így és egyre jobban megtetszett a srácnak.
És most nem is tudja, hogy hogyan lyukadtak ki a mostani témánál. De az tény, hogy jó vissza emlékezni az uszodai dologra. *
- Persze, mehetünk úszni.
* Majd megint beindul az egoizmusa. *
- Ugyan, engem nem tudsz legyőzni. Túl jó vagyok.
* Már el is feledkezett róla, hogy fogadás is van. Persze most már nem tud olyat kérni a lánytól, ami mondjuk kicsit is zavarba hozná. Mivel, hogy járnak és akkor csókolhatja meg, amikor szeretné, így ez nagyon nem lenne kihívás. De azért még nem felejtette el, hogy vannak házik is... És hát amilyen lusta a fiú, neki már meg is van a fogadási része, már csak edzenie kell, hogy tuti ő nyerjen. De azért még mindig nem tudja, elfelejteni, hogy "most tuti ő győzne". *
- Amúgy miből gondolod, hogy most letudnál győzni?
* Kérdezi csillogó szemekkel, mert tuti, hogy ha a múltkor nem tudta legyőzni, most sem biztos, hogy lefogja tudni, sőt, Troy tesz majd róla, hogy ne győzzőn a leányzó. *

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-02-03, 12:15 am

- Jó, kicsit fáradt vagyok na. *mondja elkomolyodva, hiszen tényleg egy cseppet álmos, így minden bizonnyal nemsokára majd az ágyban köt ki, bár még ki tudja, hogy hogy alakul az este további része. Viszont a puszikat csak mosolyogva elfogadja, de úgy tűnik, hogy mindez azért van, mert Troy akar tőle valamit és nem is akármit, háziírást.*
- Biztos. *mondja rendíthetetlenül, hiszen ő senki helyett se fog házit írni, az egyszer biztos. Tehát ha a fiú sentinel létére nem képes rá, akkor az már az ő baja. Közben a fiú elég közel kerül hozzá és ezt a lányka meg is említi Troynak. *
- Nem, maradhatsz, bár szerintem én nemsokára visszatérek a szobámba. *mondja és így fészkelődik egy picit és kis idő múlva, ha a srác engedi, bizony leszáll a párkányról és meg is áll előtte. *
- Túl jÓ? Múltkor hagytam magam, mert azt hittem, hogy kreatívabb leszel. *mondja vigyorogva, majd egy gyors puszit ad a fiú ajkára és pár lépéssel már el is távolodik tőle, majd kaccsint Troyra. *
- Majd meglátod, csak kezdődjön el a verseny. Bizony ki fogsz kapni a barátnődtől. *mondja mosolyogva, majd a folyosóra pillant és utána ismét Troyra. *
- Na de én most megyek, jó éjt. *integet a fiúnak, majd szépen meg is indul a folyosón. Lehet, hogy furcsa ez a hírtelen távozás, de direkt csinálja. Viszont pár lépés után, amikorra talán a srác értetlenül néz rá, megfordul, majd nekifut és Troy ölébe ugrik, tehát jól megölelgeti, majd megcsókolja. *
- Tényleg megyek. Remélem, hogy minél hamarabb látlak majd. Aludj jól. *egy kis puszit még kap a fiú, majd a rózsát is felkapja a lányka és most már mosolyogva indul meg ismét a folyosón, de már nem tér vissza.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-02-03, 12:29 am

* Csak nem tudja meggyőzni Michelle-t, hogy írja meg a háziját helyette, na de majd még próbálkozik, hisz egyszer mindenki meggyőzhető. Majd mikor Michelle lábai közt van, ez nagyon nem tetszik Michelle-nek, vagy legalább is szokatlan neki, de ezt szóvá is teszi. *
- Máris?
* És kicsit hátralép, hogy letudjon szállni a lány a párkányról. Majd az úszásról és a nyerésről esik szóba, amitől ismét nagyon egoista lesz a srác. De hát ebből is csak ki lehet nőni, vagy nem... *
- Na persze, hagytad magad.
* Nem hiszi el, hogy hagyta magát, de hát majd meglátják, hogy ki lesz a gyorsabb úszó. Az biztos, hogy Troy csak azért se fogja magát hagyni, azért annyira ne szálljon el Michelle, hogy tuti, hogy ő fog győzni. Mert ez még nem biztos... Majd a puszit viszonozza és kicsit értetlenül áll, hogy most komolyan hova megy, csak így. Szól is neki, hogy maradjon még egy kicsit, de nem úgy jön össze ahogy szeretné. *
- Na, de...
* Nem tudja befejezni a mondandóját, mert már fut is vissza hozzá Michelle. Természetesen elkapja, és viszonozza a csókot is, majd mikor bejelenti Michelle, hogy tényleg megy, nem tud nagyon mit szólni hozzá. Pedig nincs is olyan késő, hogy máris nyugovóra térjen, de hát ha fáradt akkor érthető is. Visszaköszön neki, majd nézi ahogy eltűnik a lány a folyosóról. *
- Szia, jó éjt.
* És már el is indult. *
~ Ezek a nők, kiérti meg őket? ~
* Még egy gondolat, majd megindul ő is a szobája felé. Azért jó, hogy így lett vége a napnak. *

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-02-05, 9:14 pm

*Úgy tűnik hogy a lány meghallotta és válaszol a kérdésre , a srác egy félmosollyal bólint, úgy emlékszik már hallott erről a katasztrófáról , bár annyira nem mondható járatos a hírek terén de vannak dolgok amik nem kerülhetik el a világ figyelmét, főleg ha ekkora durranás mint a cunamik álltalában*
-Én is hallottam róla bár a szüleim nem azok a fajták akiket meghat az ilyesmi, néha azt hiszem eléggé ember ellenesek, pedig azért elég sokan halltak meg ott is*mondja komoly hangon a lány felé majd azértegy félmosolyt ejt*
-Azért egész jó válasz volt. Amúgy VArg. Inflatus*mutatkozik be a srác még kezet is nyújt a lány felé, köszönés és bemutatkozás jeléül persze ilyenkor már a folyosó padlóját tapossák*
-Amúgy hova valósi vagy?*kérdezi kicsit derűsebben*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-02-05, 9:18 pm

*A lány követi a fiút vagy inkább csak mennek előre egyenesen vagy valami ilyesmi. A válaszán viszont elmosolyodik, azt szűri le belőle hogy végre talált egy pozitívnek mondható személyt az iskolában. Ez ma a sikerek napja számár,a úgy tűnik. A bemutatkozásra elmosolyodik.* Tudom, árnymágia első órán már bemutatkoztál de látom ez kiesett, szóval még mindig, Octavia Blackwood, de csak Via.*Mutatkozik be, s közben egy csokit halászik ki a táskájából*Kérsz?*Amennyiben igen, ad a srácnak belőle.* A nevemmel ellentétben nem németföldi vagyok de még csak nem is angol területről jövök, csupám az apám kanadai, eredendően olasz család az enyém, anyai ágon.*Magyarázza a fiúnak.* És te?

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-02-05, 9:27 pm

*A srác is halad a maga nyugodt ámde mégse csiga tempójában a lány mellett miközben megtörténik a bemutatkozás is, a srác is rájött hogy már megtette de valahogy most nem ugrott be neki. A lány válaszára így csak egy kisebb félmosollyal bólint*
-Azt hiszem kicsit sokfele járt az agyam, de igaz, már bemutatkoztunk, sebaj jobb kétszer mint egyszer se*feleli komoly hangon , miközbe fehér íriszei amin csak kis fekete szembogara látszik a lány felé irányul*
-Áhá, olasz, Kanadai, mindkettő elég messze van Újzélandtól. Amúgy hogy hogy ide jöttél? VAn elég sok híres suli a világba.*mondja majd még hozzá teszi*-Persze ne vedd sértésnek puszta kíváncsiságból kérdezem*mondja még egy félmosollyal majd lágyan megcsóválja a fejét*
-Köszi szépen de nem vagyok csokis, nameg lassan kéne valami erősebb kaját is ennem előtte meg az édességgel aláírnám hogy nem fogok mást enni*mondja nyugodt derűs hangon majd a lány kérdésére válaszol*
-Norvég földről érkeztem onnan is az északi tartományból, *mondja egy kicsit komolyabb hangon. Mindig is büszke volt rá honnan is érkezett nade nem egóból. CSupán szerette azt a helyet*
-Amúgy van kedved lenézni Mystralba, vagy valahol másfele körbe nézni? Nem hinném hogy most tudnák pihenni, 2 óra ülés már eléggé lefárasztotta az agyam. Amúgy szerintem egész jó óra volt*mondja még hozzá téve*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-02-05, 9:33 pm

Ezt a kérdést már én is jópárszor fel tettem, sőt, volt már hogy más is megkérdezte, mit keresek Én itt.*Mondja egy fanyar fintorral, miközben elindul lefele a lépcsőn.* Igazából érdekel az átoktörő szakma és hol máshol lehetne leginkább megtanulni a sötét mágia fortélyait, mint itt, nemde? Amúgy nekem az a véleményem az tesz egy mágiát fehérré vagy feketévé hogy mire használják. Az éremnek is két oldala van, nézőpont kérdése az egész. Jó. persze vannak nyilvánvaló esetek, ez tény. Pl Demientől a mai napig kiráz a hideg és ha megérem, egyszer igenis megtanítom a halottak tiszteletére, nem holmi dobálni való szemetek a tetemek.*Mondja láthatóan komolyan is gondolva az utolsó fél mondatát, elvégre, többek között emiatt nem szeret bejárni Halotti mágia órára.* Hm, végülis lemehetünk, a fogadóban tudnánk is vacsorázni meg most meginnék valami finomat, esetleg egy kis málnalikőrt.*Mondja felvidulva. Láthatóan édesszájú a hölgy.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-02-05, 9:42 pm

-Valamikor nem azonnal derül ki hogy miért.. valamikor ki se derül de szerintem nem is mindig kell keresni ilyesmire a választ, túlsok időt vesz igénybe és nem olyan fontos mint ahogy az emberek hinnék*mondja komolyabb hangon, majd a következőkre bólint*-Mindennek két oldala van, ez a hely régebben a sötét mágusok meleg ágya volt ahogy olvastam, szóval ha ki akarod tanulni jó helyen jársz hogy mi a cél az meg nem iskola függő nézd például a Roxfortot*kicsit el is mosolyog a név hallatán valahogy ő nem tartja sokra azt az intézményt de ezt nem fogja most kikürtölni ki tudja a másiknak mi a véleménye, amikor a magiszterre kerül a sor egy kicsit el is mosolyodik majd megcsóválja a fejét*
-Az a fickó fura, akárcsak a másik két magiszter, nem hinném hogy ilyesmibe kell gondolkozni. Nekem az a véleményem hogy az emberek rosszul teszik hogy másokat akarnak megváltoztatni, mindenkinek más az elfoglaltsága, úgymond a szakterülete, amúgy én szeretem a halotti mágiát. Része az életnek a halál is. Hogy mi a tisztelet feléjük az megintcsak egy másik dolog minden esetre én ki akarom tanulni*mondja továbbra is komoly hangon, majd szemeit a másikra emeli.*-Az egész olyan mint egy érem te mondtad, létezik jó és rossz, ki tudja hogy igazából amik közül vagyunk melyik a jó vagy rossz, én nem álltalánosítanák, mert nézőpont kérdése minden. A halottakkal való mágiával lehet jó célokat is szolgálni ahogy gonoszakat, erre mondják hogy mindennek megvan a maga ára, amivel vagy élünk vagy nem. DE akkor nem érdemes elkezdeni ha nem készülünk a kockázatra*mondja komoly hangon persze nem kioktatásnak szánja csupán ami a szívén az a száján és őszínte a srác*
-Akkor szerintem én maradok a vajsörnél, bár előtte ha beugranánk az aranykor antikvitásba az jó lenne, láttam valami érdekeset és kíváncsi vagyok hogy ott van e. Hacsak nem gáz*mondja, és ha a lány felől mehetnek akkor arra felé is veszi az irányt*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2010-02-05, 10:10 pm

Nyugi, értelek. Mondták már párna hogy néha túl sokat rágódik egy dolgon. Meg itt megtanultam hogy egyes dolgokat kár felvenni így ah Erik megint be mer nekem szólni, nem csak a haja lesz rózsaszín, az biztos.*Mondja egy gonosz mosollyal épp csak a sátáni kacaj nem hallatszik hozzá^^.* Amúgy nekem semmi bajom a Roxforttal sem, engem például az a francia iskola is érdekelt, pedig franciául nem tudok, és enyhén olyan mintha be lenne náthásodva az ember, szerintem.*Mondja némi vidámabb felhanggal a lány.* majd eldől. Igazából a magiszterekkel amúgy is kevés dolgom van hálistennek, a sajátomnak is megvan a maga kisugárzása hogy tudjam, feleslegesen inkább nem megyek a közelébe.*Zárja le ennyiben a témát, miközben elindulnak kifele.* Nem dehogy. Mi dolgod arra?*Érdeklődik, ha már antikvárium lehet ő maga is körbenéz, még van némi zsebpénze amúgy is. Utána meg egy kellemes vacsi, a fogadóban már úgyis ismerős, gyakran vacsorázik ott, újságot olvasva, híreket hallgatva.*

» Curriculum- első emeleti folyosó
» Alagsori folyosó
» Sejtelmes folyosó
» Magiszteri folyosó
» Sötét rúnasor (A folyosó)