Belső kert

Tárgy: Re: Belső kert 2012-04-28, 10:42 pm

*Nem mond semmit, inkább lerendezi ezt egy mély levegővel, mert még mindig kevesebbet beszél, mint szöszink itt ebben a percben, de hát ki az, aki provokálja az egészet. Ő szépen elvolt a tűzgolyóival, erre jött ez a csitri, és azt képzelte, ő a világ közepe és parancsolgathat itt neki. *
- Elgurult a gyógyszered? Vagy várj csak... kitalálom. Viszket odalent, mi? Nem gondoltad, hogy erre az a megoldás, hogy keresel egy pasit, és szétteszed a lábad. Tudom, hogy úgy nézek ki mintha, de peched van. *szólal meg, amint elkezdte visszanyerni amúgyis a nyugalmát és lassan inkább élvezi az egészet, semmint dühöng. Visszavágni igyekszik, végtére is miért ne tehetné, nem szól bele senki. Feldereng az agya egyik rejtett zugában, amit Josh mondott, hogy kerülje a balhét, de most arra amúgy is csak legyintene. Ebben a pillanatban mindenképpen.A következő pillanatban azonban mégis repül a kezéből a kés, és pontosan a fába céloz, nem a lány arcába, noha kedve lenne kicsit elcsúfítani, legalább azokat a ronda szemeket. *
- Mióta kell egy tyúknak kutya, mégis? *érdeklődik felvonva a szemöldökét, miközben összecsukja a pengét, mielőtt tényleg bele találná szalasztani szöszikébe, és elveszi a könyvet, hóna alá vágva, már indulna is, de megállítja az, amit a lány mond. Visszafordul, és elindul a lány fele, mint egy tank, de félúton mégis megáll, és inkább megvonja a vállát. *
- Azon gondolkodtam, hogy a te gerincedet darabokra kellene törni, de rájöttem, hogy úgysincs neked. Különben már értem, miért nem vagy soha vendég náluk... ilyen rokonnal nem büszkélkedik senki, mert gondolom, te vagy Mera, mi? Freyyával sincs minden rendben és furcsák a Lindgrenek is, de egy ilyen genetikai selejt. Hidd el, én is letagadnám, hogy közöm van hozzád... *újabb mély levegőt vesz, miután lecsengetek a gúnytól csöpögő mondatai, aztán megfordul és bizony elindul az ajtó felé, itt több dolga már nem igazán van. *

Vendég

*Nem azért beszél annyit, amennyit, mert szómenése lenne. Sokkal inkább élvezkedik a dühítéssel az oldalán. Meg amúgy is... unatkozott. Ilyenkor legjobb belekötni valakibe. Bár hogyan is mondta Sairus? Húzza meg magát az elején? Valami ilyesmi. Ebből sem lesz meghúzás. Különben is, egy tetves férfi neki ne parancsoljon. Meg kell majd látogatnia... késsel együtt felszerelkezvén.*
-Hogy te mennyire gyakorlatias vagy. Hallod, legközelebb hozzád rohanok majd tanácsért, jóóó? *speciel most eléggé debilis hanghordozást üt meg, mintha ugyan bizony ez itt előtte agyilag visszamaradott volna. De hát ki tudja, talán az is és még eltalálta itt a beszédstílust... annak ellenér hogy gőze sincs róla, miket hordott itt össze a láb széttevéséről. Csak gyanítja, hogy ez a kis görcs itt nem ismeri a bevett módszereket és előszeretettel mutogatja az eredményt a férfiaknak. S bár érti ő, hogy a vér látványa roppant nagy boldogságot képes okozni (neki is, többek között), azért elég furának tartja, hogy egy férfi attól legyen boldog, hogy munka nélkül megszerzett vért bámul. Vagy éppen kóstol. Hát na... Mera és a testiség még csak hírből sem ismerik egymást, így ez lett az eszmefuttatása vége.*
-Mióta a kutyának kevesebb esze van, mint a tyúknak. A tyúk legalább hasznos, de a kutya csak ugatni tud. *majdnem a száján volt, hogy azt mondja, a kutya csak a saját tojásain tud kotlani a tyúkkal ellentétben, de azt már túlságosan elszálltnak, ide nem illőnek és valódi hülyeségnek érezte. Egy pillanatra elgondolkozik azon, hogy ez az idióta itt vajon felfogta-e, hogy ha közelebb merészkedik, ő úgy belevágja a fejét a pad sarkába, hogy kifolyik a szeme és az agyveleje, de aztán csak megrázza a fejét gondolatban, hiszen Fekszik megállt a még biztonságos távnak ítélhető zónában. Tehát valamicske agy csak szorult belé, ha nem is túl sok.*
-Látod, kutyuli, te csak ugatni tudsz, én viszont nem a nyáladzós ragaszkodásomnak hiszek a kedves Eric iránt, hanem a tényeknek, aranyom. De akinek nincs elég agya ehhez,... mint neked is... Ne strapáld magad. A végén még beletörik a bicskád. Elnézést, az agyacskád. *na most, ehhez talán mosoly illett volna, helyette unott straight face-t vágott, ami lehet, ront a vicce értékén. Tuti ront. A génhibás dologra viszont most az ő arca komorul el. Fekszik rossz mezőre tévedt ezzel.*
-Esküszöm, hogy darabokra foglak szaggatni és addig tépázom a testedben az idegeket egyenként, míg már üvölteni sem lesz erőd, de rohadék. *susogja olyan halkan, hogy a kivonulú Rapace lány aligha hallja meg. Ez háborút jelent. Még egy hete sincs az iskolában és máris talált magának egy halálos ellenséget az átvitt rokoni köréből. Viszont ideje neki is valahogy elkecmeregni a hálójáig, vagy ide fog fagyni. Az ajtó néhány perc múlva záródik a nyomában nagy adag bosszút és tettvágyat seperve utána a folyosóra.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-05-04, 12:19 pm

*Az életfolyamatosan zajlik a mysterioban. Legutóbb is, amikor elment egy kiruccanásra elrabolta egy lavina és vonaton kellett megküzdeni mágusokkal, patkányokkal és démonokkal. Mindenki túlélte a kis kalandot, bár Ambrusnak megsérült a bokaszalagja. Az a dög nehéz démon belekapaszkodott a lábába és erejével megroncsolta a szalagokat és az egy órás hazafelé bicegés sem tett jót neki, bár hála Istennek menetközben Alaster kiszúrta a kis csoportot és hazarepítette gazdáját. Most pár hétig még gipszben marad a magyar lába, de utána minden rendben lesz.
A szobájában unta már az ücsörgést, ezért Alaster segítségével lejött ide a belső kertbe, ahol folytatta könyve olvasását. Most is valahol erre kószál a famulus csak most nem látható. Amúgy Ambruson egy fekete halásznadrág, egy fehér v kivágású póló, bal lábán cipő, míg jobb lábán a járógipsz van. Így ücsörög a padon közel a vízhez miközben gipszelt lábát egy kövön pihenteti.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-05-04, 12:46 pm

*Mivel ezen a héten elég sok könyvet végig tanulmányoztam a tanulás véget, ma tartok egy kis pihenőt. Tequila nem igen szeretet volna kimenni ezért, a kastélyban járkálunk. Már egy kicsit unom, hogy reggelóta megállás nélkül trappolunk, de hát a kutyám szeret sétálni. Lassan már dél lesz már nem is tudom mit reggeliztem vagy hogy reggeliztem-e.*
~Ha bele gondolok nem is vagyok éhes. Este sokat ettem és ma reggel is ettem valamit.~*gondolkozom mikor hirtelen a kutyám elkezd szaladni. Utána szaladok gyorsan be is érem egy ajtó előtt áll és kérlelve néz rám hogy nyissam ki. Megcsóválom a fejem, de kinyitom az ajtó.*
~Biztos tudja mit csinál... Azt ez gyönyörű! Olyan mit ha kint lennénk a szabadba lenne ez a szoba. Bár az uszoda is hasonló.~*Mosolyogva lépek be a szobába vagyis inkább a kertbe. Elindulok miközben körbe nézek. Olyan jó idő van itt. Szerencsére nem öltöztem nagyon melegen. Egy piros rövid ujjú és egy fekete térdnadrág van rajtam. Ahogy sétálok hallok valami furcsa zajt mintha a víz csordogálna. Hát elindulok a hang felé. Elnézelődök és nem veszem észere hogy már rég nem az úton megyek. Csak akkor döbbenek rá mikor valami keménynek neki ütközök, mert természetesen nem figyelek előre. Egy pad hátújának mentem neki. A padon egy srác ül.*
-Hupsz... bocsi remélem nem zavartalak meg.* mondom és megdörzsölöm, a hasamat ahol fáj.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-05-04, 1:02 pm

*A hétfői kaland nyomai még mindig meglátszanak a keresztény fiún, de legalább már nem fáj neki. Ugyan pár napra járógipszet kapott, de az élet még így is elviselhető. Famulusa is segítségére van, így még egy plusz dologgal könnyebb lett az élete. Mindig is szeretett olvasni Ambrus, ezért most is azzal tölti el megnőtt szabadidejét, mert így nehézkes lenne gyakorolni.
A belső kertben ücsörög a padon, amikor valakiknek a lépteit hallja. Először egy kiskutya jelenik meg, ami valószínűleg famulus, majd egy vörös hajú leányzó, akit nem ismer. Ők nem vették még észre, ezért nem is foglalkozik, mással inkább visszatemetkezik a könyvbe, mert egy érdekes résznél jár. Már teljesen sikerült kizárni a világot, amikor valami neki jön hátulról. Ugyan a pad felfogja az ütközés nagy részét, de a válla így is meg lesz lökve és sajnos a könyv kiesik Ambrus kezéből. Utána kap, de minden hiába már elkésett, sőt ennek köszönhetően a könyv a vízbe esik.*
- Jajj ne! *Próbálna reflexszerűen felpattanni, hogy meg tudja menteni, de ahogy megmozdul, lábába éles fájdalom hasít, ezért gyorsan vissza is rogy a padra.*
- Azt a nem jóját. *Fájlalja a végtagot, majd elő halássza pálcáját miközben a leányzónak is köszönöm.*
- Üdvözlöm! Invto könyv. *A vízből elkezd kiemelkedni a könyv, majd csöpögő lapokkal indul el a varázsszó irányába. Mikor kartávolságon belülre él Ambrus meg fogja a könyvet is finoman rázni kezdi, hogy lecsöppenjenek róla a vízcseppek.*
- Ezt jól megúsztattam. *Pillant válla fölött a lányra halvány mosollyal. Nem haragszik rá, hisz Ő ezt nem így tervezte, na meg amúgy sem az a haragudós fajta.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-05-04, 1:36 pm

*Ma egész nap a kastélyban járkálunk a kutyámmal. Nem igen tudunk mit csinálni mert Tequila, drága nem hajlandó kimozdulni csak ha nagyon muszáj.*
-Mi lesz veled nyáron? Ebadta eb! He?*Hajolok le megsimogatni a kis szőrös kobakját. Nem sokára el vezet egy ajtóig szinte könyörög, hogy nyissam ki. Ahogy kinyitom egy "kertszobába" találom magam. Elkezdünk sétálni a kertbe és közben azon gondolkozok, hogy lehet az alagsorban egy kert. Nem nagyon érdekel, de azért mégis. Csodálkozva hallok víz csordogálást a hang felé indulunk. Annyira elbámultam, hogy nem vettem észre, hogy rég nem az úton megyek és neki mentem egy padnak. A padon egy fekete hajú srác ül gipszes lábbal. Mivel meglöktem a vállát elejtette a könyvet és a vízbe eset. Szerencsére gyorsan vissza hozta. Bal kezemmel megtámasztom a homlokomat hogy ne lása az a sanyarú mosolyomat.*
-Szia... bocsi nem láttalak. A könyv azért még nem ázott el teljesen igaz?*kérdezem egy kicsit félve, bár úgy látom nem haragszik rám.*
-Amúgy Ashi Angel vagyok.*Mutatkozok be. Tequila érdeklődve szaglássza a fiú gipszét. Úgy látszik még nem látott gipszet. Bár én már láttam gipszet szerencsére még nem volt rajtam egyszer sem. Pedig nem egyszer kötöttem ki a dokinál meg gyógyítónál. *
-Hát inkább ne kapkodj könyv után ha giszben van a lábad... vagy inkább én figyeljek előre. *Mindkettő jogos, de nem azért mondtam mert ki akarom oktatni hanem csak azért mert ebben igazam van és egy kicsit fel szeretnék oldódni, de úgy mit a arany a királyvízben. A gipszszaglálgatás után Tequila érdeklődve figyeli a kezemet amit nem is értem miért csak akkor mikor rám ugrik és meg akarja nyalni. Elfelejtetem, hogy reggel nem mostam kezet evés után és még mindig tejes.*
-Neked is jókor jut eszedbe hogy éhes vagy vagy csak játszani szeretnél? * kérdezem a hátamon feküdve miközben Tequilával birkózok.*
-Neked is van jó ilyen eleven ismerősöd?*kérdezem a fiútól mikor végre feltudtam tápászkodni és eldobtam egy botot .*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-05-04, 1:55 pm

//Ahogy nézem, Mona eltűnt, mert msn-en se látom és egy órája nem frissített kb., szóval a játék FAGY. Ha ilyet látsz Ashi, nyugodtan fagyaszd be te is a jövőben a játékot, mert sajnos bárkinek elmehet a nete. //

Tárgy: Re: Belső kert 2012-05-18, 5:43 pm

*Nem tudok a popómon ülni, még egy olyan durva este után sem, mint amilyen a tegnapi. Bár még mindig gyenge vagyok, de azért egy nagy csomagos keksz meg egy nagy bögre kakaóval lecammogok a belső kertbe, hátha jobb kedvem lesz. Most valahogy nem kívánkozom a kastély falain kívülre, ezért esik a választásom erre a helyre. Félve tekintek körbe, nem akarom még egyszer megpillantani azt a vámpírt, bár érzem, hogy a kardom miatt majd még össze fog akaszkodni a bajszunk. Letelepszem a fűre, magamat elbarikádozva a kajákkal és a körülöttem elterülő tájat nézem. A nyakam körül ott virít a sál, amely eltakarja a fog nyomokat, valamint egy kockás nadrág és egy egyszínű, szürke póló. Fáradtan hátra dőlök, majd picit el is szundikálok valószínűleg.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-05-18, 6:16 pm

*Nem meglepő, hogy akárcsak máskor, úgy most is szinte úszkálok a jókedvben, na meg a félbehagyott vagy el se kezdett tanulnivalóban. Csupán egyetlen pillantást vetek a jelmágia könyvemre, de már a látványa és ásítozásra ösztönöz, így fel is adom a dolgot, mielőtt még komolyabban elkezdeném és inkább elhagyom a hálót. Ruházatom fekete nadrágból és bakancsból áll, csuklómon sok vékony bőrkarkötő, felül pedig egy egyszerű, de remekül kinéző szürkés felsőt viselek, hajam a szokott módon bezselézve. Elégedett vagyok a kinézetemmel, így nem is teketóriázok sokáig, hanem máris a sziget felé veszem az irányt, de mielőtt kilépnék a kapun meggondolom magam és mégis csak az alagsor felé veszem az utamat, ahol kis gondolkozás után betérek a belső kertbe. Nem jártam még itt, így érdeklődve szemlélem a tájat, nem figyelve a lábam elé, s ezzel az úton nem is lett volna semmi baj, de én botor letértem a fűre, ahol a lábam elé mászó kajáknak hála megbotlok és nem sok híja van, hogy bravúros orra esést produkáljak. Végül mégis sikerül talpon maradni, így miután kifújom magam visszafordulok a támadó felé, hogy majd jól leüvöltöm a fejét, de lévén egy lányról van szó inkább visszafogom magam. Nem tudom, hogy felébredt-e a mutatványomra, mindenesetre leguggolok mellé és kissé megbökdösöm, ha nem.*
- Bocsi nem figyeltem és kissé összetapostam a zacskókat, bár nem túl biztonságos mindent szanaszét szórni.*csóválom a fejem, de mosolyomból láthatja, hogy a legkevésbé haragszok rá, pusztán közlöm az észrevételeimet.*
- Egyébként Luka Dubois.*nyújtom felé kezem, s ha elfogadja, akkor óvatosan meg is rázom. Általában kézcsókkal üdvözlöm az ellenkező nemet, de most nincs túl sok kedvem a pusziszkodáshoz, így inkább hanyagolom a dolgot és a hagyományos módszerhez folyamodok, arcomon pedig továbbra is ott van az a tipikus ellenállhatatlan félmosoly.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-05-18, 6:26 pm

*Tegnapi izgalmas estémnek hála, még mindig nem érzem magamat kellemesen, talán mert kicsárázták a véremet a nyakamon keresztül. Megborzongok, ahogy ott fekszek, és sikerül is elbóbiskolnom, és ha valaki belép, talán észreveszi a kockás nadrágos leányzót, legalábbis én így képzelem, ám ekkor hirtelen valaki baromira felzavar a szendergésemből, és hirtelen meg is ijedek, bár ez nem látható arckifejezésemen, így alvást tettetek, hátha odébb áll az illető. Nincs szerencsém, így csak felnyitom a szememet és egy zselézett hajú idegent pillantok meg magam előtt.*
-Túl fogom élni ne aggódj, bár az arckifejezésedből ítélve a kajám már kevésbé. És amúgy is... szét hagyhatom a cuccaimat, feltéve ha valaki szétnéz a környezetében.*Nézek rá én is ugyanolyan arckifejezéssel, láthatja, hogy nem haragszok, bár a hangomban van némi él, hiszen most veszítettem el értékes kakaóadagomat, amit nagy szenvedések árán ízesítettem ilyen finomra.*
-Serafina.*Fogadom el a kezét, majd magam mellé mutatok, hogy foglaljon helyet. Nem tűnik a gyerek se pszichopatának se szomjas vámpírnak így boldogan fogok bele egy kis ismerkedésbe.*
-Kérsz kekszet?*Nyújtom felé a zacskót, ha kér akkor nyugodtan vehet, bár ahogy belenézek, nem igazán látok benne ép darabot.*
-Amúgy mit csinálsz errefelé?*Nézek rá kíváncsian, mivel hirtelen nem jut eszembe jobb kérdés, egy nyilvánvalóval indítok. Visszafekszem a fűbe, onnan folytatom a társalgást Mr. Idegennel.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-05-18, 6:49 pm

*A napjaim megszokottan és unalmasan telnek, egy ideje nem találkoztam már Monával se, pedig véleményem szerint itt lenne az ideje, talán küldenem kéne neki egy levelet, vagy valamit. S ha már itt tartunk Carolt se láttam már jó pár hete, amiről viszont még nem tudom eldönteni, hogy jó vagy rossz dolog. Mindenesetre unom a szobában ücsörgést, így egy kis séta mellett döntök. Eredetileg a szigetre tartok, de az utolsó pillanatban meggondolom maga és inkább az alagsor felé indulok, ahol aztán bevetem magam a belső kertbe. Egy kis nyugalomra és békére vágyok, de a nagy nézelődésben és merengésben nem látom, mi is van előttem, így szépen ripityára taposok néhány édességet.*
- A bakancs nem épp ilyesmikre használatos.*rántom meg vállam egy kicsit. Való igaz, hogy cipőmnek hála nagyjából porrá lapítottam mindent, amit értem. Nem veszem magamra a hangjában megcsillanó élt, tény és való, hogy ezúttal az én saram az egész, így nem fogok hisztizni azért mert nem tetszik neki a merényletem. A bemutatkozás után kezet rázunk, majd a mutatást követően levetem magam a földre és lábamat kinyújtom, valamint megtámaszkodom hátam mögött, hogy ne essek el.*
- Kérek, bár inkább nevezném kakaópornak.*kuncogok, de azért veszek egy darabkát, amit elégedetten el is rágok. Imádom az édességet, így sose utasítok vissza egyetlen ilyen felajánlást se.*
- Csak sétálok. Tulajdonképpen tanulni akartam, de izgalmasabbnak tűnt a mászkálás, amúgy is biztos van még itt rengeteg olyan hely, amit még nem láttam.*már néhány hónapja itt vagyok, de mindig akadnak újabb olyan termek és egyebek, mikkel addig még nem találkoztam, s ez bizony ma sincs másképp. Na meg azért abban is reménykedtem, hogy újabb ismerősre teszek szert.*
- És te mért pont itt pihened ki a nap fáradalmait? Mondjuk azt meg kell hagyni, hogy kellemes hely.*nézek körben és rövid ideig némán élvezem a hely kellemes kisugárzását. Biztos vagyok benne, hogy ide gyakrabban jövök majd, mikor épp a problémáim vagy a kötelességeim elől menekülök.*
- Egyébként már régóta ide jársz? Te is elsős vagy, vagy felsőbb évfolyamba jársz már?*folytatom is beszédet, mert nem akarok teljesen kukának tűnni, na meg amúgy se vagyok az a típus, aki túl sokáig bírja a hallgatást.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-05-18, 7:02 pm

*Nem bírok magammal, így hát beveszem magamat az iskola négy, azaz sokkal több fala közé, és én így kerülök a belső kertbe. Elnyújtózom, kekszet majszolok, majd elszundikálok a kellemes melegben és a fű édes illatára. Ebből a félálomból ébreszt fel a fekete hajú legényke, akinek a neve rövid úton ki is derül.*
-Szép bakancs.*Dicsérem meg egy fejbólintással. Valóban kifejezetten tetszetős darab. Én határozottan szeretem az ilyen cipellőket, csak nem élek vele, mert véleményem szerint nem illik lányhoz.*
-Hát, edd meg amit megfőztél.*Öltök rá nyelvet immáron a földről, melyet remélhetőleg észre is vesz. De aztán rávigyorgok. Mákom van most ezzel a fiúval, feldobja a kedvemet. A zacskót magunk közé teszem, hogy ha kér, akkor még nyugodtan vehessen, kényelmesen elérje. Ő is a fűre telepszik, így nem nehéz ránéznem, és figyelnem a beszélgetésünk közben.*
-Igen, én is így vagyok. Úgy érzem mindig, hogy még gyakorlatilag semmit sem láttam, habár nem kevés termet megjártam már itt tartózkodásom óta.*Vakarom meg az államat, miközben rápillantok.*
-Merre jártál már? Melyik a kedvenc helyed?*Kérdezősködöm kíváncsian, majd elnevetem magamat, mikor rájövök, hogy a fiútól sem áll messze ez a tulajdonság. Elgondolkodva számolom a hónapokat, majd megdöbbenve jutok arra a következtetésre, hogy már jó ideje.*
-Hát, most júliusban leszek itt a második éve.*Szeretek itt lenni, élvezem minden percét. Bár voltak már durva pillanataim, de azért élvezem az egészet.*
-Igen, még mindig elsős vagyok. Nem kapkodom el.*Vigyorgok rá ismét egy vállrándítás kíséretében, majd visszadobom a kérdést.*
-És ön mióta tartózkodik eme nemes falak között?*Próbálok unkomolykodni, remélve, hogy a drága vámpír legalább azt nem szívta ki táplálkozás közben.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-05-18, 7:22 pm

- Kösz.*biccentek vigyorogva. Én is úgy vélem, hogy egy igen csinos darab, nem véletlenül viselem. S nem csak jól néz ki, hanem igen praktikus és kényelmes is, kivéve akkor, mikor kekszek ugrálnak a talpam alá.*
- Húzd vissza a nyelved, mielőtt leharapom.*horkantok fel, de arcomon és hangomon is hallatszódik, hogy egyáltalán nem zavar a reakció és természetesen nem is beszélek komolyan.*
- Egyébként, amit én főzök, az nem így néz ki.*kacsintok mosolyogva. A konyhaművészet az egyik specialitásom, magyarán remekül bánok a fakanállal és tökéletesen otthon vagyok a konyhában. A szavai hallatán bólogatok, jelezve, hogy egyetértek vele, hiába nézek meg újabb és újabb helyeket, minden egyes alkalommal találok valamit, amit eddig nem láttam. Néha az is megfordul a fejemben, hogy a kastély spontán magához épít dolgokat.*
- Főleg a szigeten jártam, bár néhány terembe és szobába is benéztem már. Azt hiszem egyértelműen a klub vagy valamelyik másik hangosabb hely.*nem titok, hogy imádom a tömeget és azt, ha rengetegen vesznek körbe, s ehhez bizony a legtökéletesebbek a szórakozóhelyek, amikből ugyan nincs túl sok, de ez a néhány is megteszi. A válaszára bólintok, azon viszont, hogy még mindig az elsőt tapossa meglepődök kicsit, de visszakényszerítem a kikívánkozó csodálkozásomat, nem akarok bunkó lenni és faggatózni a bukás okáról.*
- Három hónapja, ha jól rémlik. Bár kevesebb időnek tűnt, szinte rohannak a napok, főleg olyankor, ha a szobán kívül tartózkodok.*nevetek fel. aló igaz, hogy borzasztóan csiga tempóban tudnak vánszorogni a percek, ha épp a tanulásra próbálom rávenni magam, de amint kiteszem lábam a toronyból, szinte elrepül a nap.*
- És melyik házat gyarapítod bájos személyeddel?*érdeklődök, bókolva egy kicsit, majd bekapok egy újabb sérült kekszdarabot. Egyébként nem akarok semmi a lánytól, félreértés ne essék, egyszerűen csak ez a fajta viselkedést tartom helyesnek és megszokottnak.*
- Amúgy te biztos sokkal több helyen jártál már. Mit gondolsz van olyan hely, amit mindenképp érdemes megnézni?*érdeklődök kíváncsian. Tényleg érdekel, hogy mit gondol erről, s ugyan lehet, hogy jártam már arra, amit majd mondani fog, de ha nem, akkor legalább tudni fogom, hogy legközelebb merre vezessen az utam.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-05-18, 7:39 pm

*Miután megdicsérem újdonsült barátom cipőjét, máris új témába kezdünk, ami ugyanilyen érdekfeszítő, így tömöm magamba a kekszet, figyelve rá és néha néha kérdezgetve őt.*
-Van még raktáron pár nyelv, de ha nem gond, ezt az egyet megtartanám. Nagyon hozzám nőtt az elmúlt időszakban.*Hatódok meg, a nyelvemre gondolva, amely lassan egynegyed évszázada foglal kiemelt helyet a számban. Nos, de mindenesetre nem ez a leggusztusosabb téma, így csak egy gyors nyaksál igazítást követően bekapom következő kekszemet. Mikor látom, hogy határozottan fogy a készlet, felbontom a másikat is, amely nem csokis hanem vaníliás, közénk rakva rámutatok, hogy ebből is vegyen nyugodtan.*
-Hümm... egy varázsló, aki tud főzni. Mikbe botlik az ember gyereke, ha egy kicsit kimozdul a szobájából.*Lepődök meg rajta. Nem gondoltam, hogy bármelyik varázsló vagy boszorkány tud főzni, az valahogy mugli tevékenység szerintem. Csak hümmögök a válaszára, valahogy nem osztom a nézetét. Én épphogy csak kibírom a klubhelyiségben vagy más zsúfoltabb teremben, így csak bólogatok, hogy igen, igen azok jó helyek. Amikor elmondom neki, hogy még mindig elsős vagyok két év után is, látom az arcán a csodálkozást, de nem gondolom, hogy zavarba hozom azzal, hogy rákérdezek, elítéli-e, hogy még ennyi idő után is csak itt tartok.*
-Ja. Néha csak úgy elrepül az idő, hogy észre sem veszi az ember.*Én is már két éve itt tartózkodom, habár sokkal többnek tűnik. Biztos azért, mert nem sokat mozdulok ki a szobából.*
-És amúgy voltál már valamilyen órán?*Nézek rá félredöntött fejjel, kíváncsian.*
-Exortusos vagyok. De várj... kitalálom... te Inflatusos vagy, ugye?*Vigyorgok rá, tudom, hogy igazam van, két év után meg lehet állapítani, ki hova tartozik. Nyilván ő még ezt nem sajátította el, bár egy idő után menni fog neki.*
-Hümm... én imádom a vízesést meg a tavat no meg a félelmetes játszóteret, szóval azokat tudom ajánlani.*Csak kis idő múlva válaszolok neki, hiszen nem könnyű összeszedni a kedvenc helyek listáját, amiket tudnék neki ajánlani.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-05-18, 7:59 pm

- Majd meglátom, mit tehetek.*kuncogok, miközben hozzá hasonlóan én is eszegetem a kekszet. Ha már középre rakta, gondolom nekem is szabad, ha meg esetleg mégse, akkor úgyis szólni fog, tehát nem aggodalmaskodok ilyenek miatt.*
- Francia vagyok, fogjuk rá, hogy a főzés nálunk nemzeti sport. Bár a rokonság szerint szánalmasan mugli elfoglaltság.*megrántom a vállam. Nekem aztán teljesen mindegy, hogy mit gondolnak, szeretek a konyhában alkotni, ez van, ezt kell szeretni. S ugyan az igaz, hogy én se repesek a varázstalan alakok iránt, de véleményem szerint főzni majdnem olyan, mint bájitalokat gyártani, tehát simán nevezhetnénk mágikus elfoglaltságnak is. Kissé úgy tűnik nekem, hogy azzal nem ért egyet, hogy a zsúfolt helyek jók, de inkább nem említem meg ezen észrevételemet, hiszen könnyen megeshet, hogy tévedek. Az viszont, hogy már két éve itt van és még mindig elsős, meglep kicsit, de tulajdonképpen nem zavar, biztosan volt oka arra, hogy nem sikerült befejeznie az évet.*
- Egyetértek, pláne annak repül az idő, aki még csak most ismerkedik a hellyel. Itt pedig elég sok minden van, amit érdemes megszemlélni.*eddig is rengeteg érdekességgel találkoztam és minden bizonnyal fogok is még az elkövetkezendő évek során.*
- Hát öhm, izé...tervbe van véve, de eddig nem igazán jutottam el odáig. Valahogy mindig volt jobb elfoglaltságom, bár ha így haladok örökre megragadok ezen az évfolyamon.*sóhajtok kicsit. Itt nem célozgatok semmire, egyszerűen csak közlöm, hogy csúfos bukás lesz a vége, ha nem szedem össze magam egy kicsit, na de annyira nehéz rávenni magam arra, hogy bemenjek az órákra, pláne azért, mert alig birok megülni a fenekemen.*
- Miből gondolod, hogy inflás vagyok?*emelem meg szemöldököm. Persze nem téved és tényleg az vagyok, de érdekelne, hogy vajon miből sejtette, annak ellenére, hogy a legtöbb háztársamtól eléggé elütök az én kis vidám természetemmel. Na nem mintha nem tudnám pontosan, hogy mért pont oda kerültem, ahova, de ezt senkinek nem fogom az orrára kötni. *
- Mindegyik jónak hangzik, majd szép sorban az összeset meglátogatom.*mosolygok a leányzóra. Tényleg jó helyeknek tűnnek és úgy rémlik, hogy még egyiknél se nagyon jártam, így épp itt az ideje, hogy pótoljam ezen hiányosságomat. S míg ezen gondolkozok újabb falat édességet tömök a számba, majd alaposan megrágom, mielőtt lenyelném, s mindez bőven elég időd ad nekem ahhoz, hogy kitaláljam mit kéne mondanom.*
- És kedvenc órád van?*pillantok felé, majd egy újabb falatka után eldőlök a füvön, lábaimat felhúzóm és kezemet fejem alá támasztom, majd úgy fordulok, hogy azért szemmel tarthassam a leányzót.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-05-18, 8:16 pm

*A nyelves téma feldob még jobban és már nem is emlékezek a nyakamra, így felülök, de rögtön vissza is dőlök, mert éles fájdalom hasít a nyakamba, majd mikor elmúlik, csak rámosolygok a fiúra minden oké célzattal.*
-Francia? Nem tudom, nem tűnsz se te se a neved franciának.*Nézek rá elgondolkodva, tényleg nem éppen franciás a hapsika, de azért soha sem lehet tudni. Az én nevem szerintem elég olaszos, nyilván ezért is kaptam ezt, mivel a szüleim vérbeli olaszok voltak, legalábbis az apám még mindig az. Néhány témán átugorva eljutunk az iskolához is, ami a jelek szerint nagyon izgatja az ifjoncot.*
-Nyugi, én is így vagyok vele. Hogy semmi kedvem elmenni, majd a következőre. Ezt az órát nem szeretem, ebből nem vagyok jó... és már így le is maradok az összes óráról.*Sóhajtok egyet drámaian, majd újra a fiúra függesztem a szemecskéimet.*
-Nem vészesek amúgy az órák, sőt kifejezetten élvezhető. Én a gyakorlati részét szeretem a legjobban.*Mesélek neki, teljesen belemerülve a témába. Habár még nem olyan sok órán voltam, még mindig több a tapasztalatom mint a fiúnak.*
-Eléggé nyilvánvaló: az öltözködés. Na nem mintha öltözködés alapján szeretném elkülöníteni az embereket, de ha jobban belegondolok, az inflások, akikkel eddig összefutottam, sötét fickók voltak és nem mindig gondolatilag. Kinézetileg.*Vállat vonok. Remélem érti, hogy mire célzok, mert ha nem szívesen elmagyarázom neki.*
-Ezeket mindenképpen nézd meg, megéri.*Kacsintok rá, biztatásképpen, hogy tényleg gyönyörű helyek, pláne a vízesés. De aztán visszakanyarodunk az iskolához, így én csak elgondolkodom, hogy mit is válaszoljak.*
-Nem minden tantárgyból voltam eddig órán. De nekem eddig az Árnymágia meg a Misztikuslények ismerete a befutó. Azokra tényleg ülj be majd egyszer.*Tanácsolom neki, hiszen én csak jót akarom, a legjobb órákra beszervezni a fiút.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-05-18, 8:39 pm

*Kissé megemelem a szemöldököm, mikor látom a hölgyeményt felülni, majd ugyanazzal a mozdulattal el is terülni, s más nyitnám a szám, hogy megkérdezzem, mi a baj, de a mosolya láttán végül lemondok ezen tervemről.*
- Pedig a Dubois-ból általában szokták tudni, bár azt aláírom, hogy nem feltétlenül tűnök franciának.*nem véletlenül, teszek róla, hogy ne süssön rólam messziről a sznobizmus és a felsőbbrendűségű érzet, még akkor se, ha mindkettőből akad bennem bőségesen.*
- Ismerős érzés, de félek, hogy addig húzom a dolgot, míg végül megjön az év vége és utána már hiába próbálkozok nehéz lesz felzárkózni.*bölcselkedem tőlem meglehetősen szokatlanul, de hát ezt még az én üres fejemben is össze tudom rakni, bár hiába tudom, semmi értelme nincs, ha egyszerűen figyelmen kívül hagyom és mindent úgy csinálok, ahogy eddig. A továbbiakra már csak bólogatok, hiszen én még nem voltam rajtuk, így azt se tudom megmondani, hogy mennyire lehetnek bonyolultak, bár azt már most sejtem, hogy szintén a gyakorlatot fogom jobban élvezni.*
- Ó, ezt nem gondoltam volna, de most, hogy így mondod lehet benne valami.*végignézek magamon, majd elgondolkozok azon is, hogy tulajdonképpen tényleg szinte mindig sötét ruhákban flangálok, s úgy rémlik, hogy szobatársaim is hasonlóan cselekszenek, érdekes, annyi szent. Végül aztán csak bólintok egyet, hogy jelezzem nem kell magyarázni, értek én mindent magamtól is.*
- Jól hangzanak, igazából még a halotti mágia birizgálja a fantáziámat.*teszem hozzá. Már a neve is érdekesen hangzik és kellemes, izgatott bizsergés jár át, mikor arra gondolok, hogy a következő órára bizony mindenképp benézek. Azt hiszem legalább arra jó lenne bejárni, ami a saját házam tárgya, meg még érdekel is, a többivel pedig ráérek később vacakolni.*
- Egyébként merről érkeztél ide?*folytatom tovább a kíváncsiskodást, s mivel úgy vélem, hogy eleget időztünk a sulis témánál áttérek valami személyesebbre, talán nem harapja le a fejem miatta.*
- A neved hallatán azt tippelném, hogy olasz vagy, vagy legalábbis valamilyen környékbeli.*teszem még hozzá és elgondolkodva megszemlélem a leányzót, de semmilyen jelet nem látok rajta, ami segítene származása kiderítésében.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-05-18, 8:55 pm

*A kis drámázásomra szerencsére nem reagál semmit. Szerencsémre. No de aztán fel is merül jó pár téma, kérdések amikre szívesen válaszolok, és válaszok, amik újabb kérdéseket vetnek fel. De aztán megakadunk a srác származásánál, mire kissé elszégyellem magamat.*
-Hát, nekem nem kifejezetten franciás hangzású, de nyilván egy műveltebb lánynak beszédes ez a név.*Vonok vállat, nem nagyon vagyok otthon a francia nyelvek között. No de ez van, én sem érthetek mindenhez. Gondolkodva nézek Lukára, próbálom elképzelni, ahogy illedelmesen ül az asztalnál, miközben az asztal alatt fekete bakancsa ütemesen dobol, mert már unja az egészet. Elmosolyodom a gondolatra, hiszen olyan a két stílus számomra, mint tűz és víz.*
-Inkább az elején szoktasd rá magadat, mint utána már nehéz legyen. Nem könnyű suli, bár van idő a tanulásra.*Ha valóban megfogadnám saját tanácsomat, akkor én sem tartanék most ott, hogy második éve járok be az elsős tanórákra. De nem vagyok se tanulós se magolós, és félek a csalódástól, így inkább nem is próbálkozom a vizsgákkal.*
-Na ugye?! Megmondtam.*Nézek rá diadalittasan, az első ember, aki egyet ért velem ebben a témában.*
-Bár némelyik elég lenéző és bunkó, de szerencsére te nem tartozol közéjük. Vagy mégis de csak jól palástolod?*Nézek rá fürkészően, hátha mindjárt elkezd beszólogatni és lenézni a stílusomat esetleg engem.*
-Az sem rossz. Bár az első halotti mágián összespanoltam egy hullával, és még el is neveztem. Sajnáltam, amikor ki kellett nyírni.*A gondolat újra könnyeket csal a szemembe, tényleg sajnáltam szegény hullácskámat. De hát ez van. A hullák jönnek mennek ebben a suliban, és jaj annak, aki megkedvel egyet is. Csak megtapsolom, mikor leesik neki, hogy olasz vagyok, nem mindenki jön rá.*
-Igen, olasz. Salernóból jöttem, egész ezidáig.*Sóhajtok egyet, arra a hosszú útra gondolva, amit eddig megtettem.*

//fagyi.//

Tárgy: Re: Belső kert 2012-06-04, 8:09 pm

*Ugyan nem igazán látszódik rajta, de eléggé megviselték a tegnap történtek, s ugyan tisztában van vele, hogy barátja jó helyen van, máskülönben famulusa szólt volna, de ettől függetlenül még aggódik, pláne azok után, amilyen állapotban felbukkant a srác.
Ígéretéhez híven messze elkerülte saját hálóját, így jobb ötlet híján a városban vett ki szobát egy éjszakára, viszont már ennyi is rendesen megterhelte bankszámláját, így kénytelen egyéb megoldáshoz folyamodni, ami egyelőre abból áll, hogy visszatért a kastélyba.
Jelenleg épp hatalmas nyújtózkodások közepette mászik el a konyháig, hogy szerezzen valami harapnivalót, amint ezzel megvan, visszatér a belső kertbe, ahol az elmúlt néhány órát töltötte.
Kezében egy nagyobbacska szatyorral vonul a kert hátsó, kevésbé észrevehető, de még füvesített része felé és egy halk sóhajjal elfekszik a földön. Egyelőre nem éhes, így kezét feje alá támasztja és unottan mered a plafonra, miközben a tegnap történteken gondolkozik. Ruházata egyébként enyhén szaggatott, világos farmerből és sötétszürke, kapucnis pólóból áll, csuklóján bőrkarkötő, haja pedig kiengedve terül szét a füvön. Kényelmesen heverészik, talán el is aludna, ha gyomra alattomos mód nem jelezné, hogy szüksége lenne valami táplálékra végre, így nem túl lelkesen ugyan, de ülő helyzetbe tornássza magát, majd beletúr a szatyorba és egy szendvicset halászik elő, mibe bele is harap és elégedetten rágcsálni kezdi.
Már a harmadiknál tart, mikor végre érezni kezdi a kellemes teltségérzetet, így az étel helyét ismételten cigaretta veszi át, ő maga pedig újra végigterül a füvön és folytatja a pár perce megkezdett céltalan bambulást és merengést.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-06-04, 8:28 pm

*A mai nap eléggé lefárasztott, mivel délelőtt leugrottam a kviddicspályára, hogy gyakoroljam egy kicsit a manővereket, mert nem vagyok egy díjnyertes seprűidomár. A jó két órás testedzés után valamivel élénkebben vetettem bele magam a tanulásba, de gondolataim minduntalan elkalandoztak, mivel fejben már a közelgő családi vacsorát tervezem, ami azért nem kis előkészülettel jár. Végül úgy döntöttem, járok egyet, amihez kviddicsporos melegítőruhámat elegánsabbra cseréltem. Így most egy türkizzöld farmernadrágban és fekete, ingszabású pólóban járom a sulit, hátha ráakadok egy beszédes kedvű áldozatra. Mivel tapasztalataim szerint a suli kertje legalább annyira vonzza a diákokat mint a méheket, nem sajnálom az időt, és bekukkantok ide is. Mivel zegzugos egy helyről van szó, elindulok a kavicsos utakon, magam előtt rugdalva egy nagyobb kavicsot, amit még a küszöb mellett találtam. Hamarosan ez a kis kődarab egy erőteljesebb pöccintésnek hála szakadt naciba bújtatott lábnak pattan.*
- Milyen rendi vagy, hogy visszapasszolod.* vigyorgok Brianre. Bár régóta nem láttam a srácot, azelőtt egész jó viszonyban voltunk, szóval merem remélni, hogy ennyiért nem harapja le a búrámat, mert az egyértelműen ártana a szépségemnek.*
- Csak nem kerti parti lesz? És én miért nem kaptam meghívót?* állok meg csípőre tett kézzel a füvön heverésző srác fölé magasodva, azt várva, hogy rám fókuszáljon. A levegőben keringő dohányszag ennek hatására elkezdi csípni a szememet, mire kissé köhécselve nyújtom a jobbom Briannek, mivel ha jól emlékszem, az üdvözlés elmaradt.*
- Szia Szöszke!* vigyorgok rá, mivel a sajátos perspektívának köszönhetően a gravitációnak engedelmeskedő hajzuhatagom arcon csókolja a srácot, ami ekkora hajmennyiségnél egy enyhébb pofonnak is beillik.* - Mi a helyzet? Rég láttalak. Hány szabályt szegtél meg azóta?* látom el még néhány kérdéssel, hátha ennyi még nem volt elég neki, miközben elkezdem vizslatni a füvet, porszemek után kutatva, amik esetleg az ancúgomra tapadhatnak, miközben lecsüccsenek majd mellé.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-06-04, 8:50 pm

*Amint megejti kis kiruccanását a konyhába vissza is tér a belső kertbe, ahol némi pihengetés után elfogyasztja vacsoráját, s immáron valamivel elégedettebben, de mindenképp jóllakottabban dől vissza a fűre és folytatja a semmittevést. Ezt pedig, legalábbis eredeti terveinek megfelelően, nem is szándékozik abbahagyni, a lábának pattanó kő viszont egész más véleményen van, így meglehetősen szúrós pillantással ül fel, hogy megnézze ki akar szörnyű kínhalált halni. Nem kell sokat nézelődnie, hogy kiszúrja Zoárdot, akivel azért voltak annyira jóban, hogy egy legyintéssel visszaereszkedjen a fűre és elnapolja a kivégzést.*
- Biztos eltévedt a bagoly.*fordul felé, mikor a srác mellé lép és enyhén hunyorogva igyekszik kivenni a másik arcvonásait. A köhögést hallva meg kicsit megemeli a szemöldökét, de végül egy kis sóhajjal elnyomja a cigarettát, hogy egy időre befejezze a levegő szennyezését.*
- Üdv.*fogadja el a felé nyújtott kezet, bár azért gondolkozik rajta egy kicsit. A megszólításnál meg ugyan ráncolja a homlokát, de nem akad fenn rajta túlzottan, megszokta már a fura becézéseket, ez meg még nem is annyira borzasztó. Az arcába lógó tincseknek hála, meg elhúzza a száját kicsit és kezével próbálja arrébb söpörni.*
- Igazán örülök neked, de a hajadat nem akarom megkóstolni.*pöcköl el néhány tincset, amik alattomosan próbálnak belekúszni szájába, majd megkönnyebbülten szusszant egyet, ha végre arrébb lép a fiú, ami remélhetőleg megtörténik hamarosan.*
- Szabályok? Azt se tudom milyenek vannak.*ingatja a fejét és arcára egy apró, de azért észrevehető mosoly kúszik, ami sokat javít az eddig morcos vonásaim. A "mi a helyzet" kérdést egyébként szándékosan hagyja megválaszolatlanul, valahogy nincs hangulata ahhoz, hogy minden kevéssé vidám történetet előadjon, bár még az is megeshet, hogy jobban járna vele, ha kiadná magából. Csak hát bizonyos részletek elmesélése elég bonyodalmas dolog lenne.*
- És veled mi van? Egy ideje már nem láttalak. Csak bujkáltál vagy a kastélyt is elhagytad?*érdeklődik ő is és közben úgy helyezkedik, hogy kényelmesen ránézhessen a srácra.*
- Igaz is, ha éhes vagy szolgáld ki magad.*kis tapogatózás után megleli a zacskót, amit Zoárd mellé tesz, hogy vehessen belőle, ha szükségét érzi.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-06-04, 9:18 pm

*Hála a kövek istenének egyik szolgája végül elvezet Brianhez, aki igencsak belemélyed a plafon nézegetésébe. Ha a srác nem lenne pillanatnyilag érdekesebb, még meg is lesném, hogymit tanulmányoz ilyen elmélyülten, de aztán úgy döntök, inkább nem állok be a sorba, inkább besétálok a fiú látómezejére.*
- Bagoly?* húzom fel a szemöldököm, mivel ez most nem akar átjönni, de megszoktam már, hogy Brian szlengjét nem mindig sikerül megfejtenem. Mindeddig nem adott ki magához értelmező kéziszótárt, ezért csak megvonom a vállam és áttérek következő napirendi pontra.*
- Pedig kiskoromban az volt az első, hogy megtanultam hosszú gumicukorzsinórrá változtatni. Kár, hogy azóta elfelejtettem ezt az igen hasznos igét.* ragadom meg a srác kacsóját vigyorogva, amit ő meglehetősen fásultan fogad, meg mintha tétovázna is előtte egy picit, ami azért szemet szúr ám, de egyelőre nem teszek rá megjegyzést, inkább felegyenesedve összelapátolom a hajam, nehogy Brian megfulladjon tőle.*
- Na így már mindjárt más. Kezdtem azt hinni, hogy elraboltak a muklák és kisuvickoltak belülről.* Általában én szoktam búslakodni, ő meg szokásos stílusával jobb kedvre deríteni, ezért is furcsa most ez a fordított szerepkör, így mindjárt meg is kérdezem, mi nyomja a lelkét.*
- A viccet félre téve...történt valami, ami miatt ennyire lógatod az orrod?* ráncolom kissé a szemöldököm, ami nálam az elmélyült figyelem jele, majd felőlem is kérdezősködik ám, így kis töprengés után válaszolok is.*
- Nem utaztam el, csak kezdenek helyrejönni a dolgaim. Tudod megörököltem apám cégeit aztán innen kell felügyelnem, hogy minden rendben van-e, az meg azért elég sok időmet elveszi.* nem is emlékszem rá, hogy Brian tud-e apám haláláról, de most az én szerepem jobb kedvre deríteni a Szöszit, úgyhogy nem akarok ilyen komor témát érinteni.* - Meg aztán a magánéletem is érdekes fordulatot vett...tulajdon képen, ennél jobb már nem nagyon lehetne.* pirulok el egy kicsit, mire egyből eszembe jut a pletyka, amit Marcustól hallottam. Elhatározásomnak megfelelően ki is fogom deríteni, hogy mi az igazság Briannel kapcsolatban, de egyelőre csak néhány fűcsomónyi távlatból fürkészem, keresve a megfelelő alkalmat a kérdezésre.*
- Köszi.* zökkenek ki egy pillanatra, mikor a srác a mellette heverő zacskóra bök, mire elkezdek benne kotorászni.* - Hamburger...hamburger...mégegy...Le se tagadhatnád hogy amerikai vagy! Nincs valami ehető?* kérdezem reményvesztetten odébb görgetve egy szalvétába csomagolt tuningolt zsemlét, hátha ráakadok valami vega dologra.*- Már bocs hogy ilyen válogatós vagyok, de ha ezt így folytatod, rövidesen elkapartathatod magad. * fintorgok egy aprót, mert azért kár lenne érte. Végül találok egy nagy zacskó krumplit, meg újabb kotorászás után egy tégely ketchupot is, mire elégedett fejjel kezdem el rágcsálni a még meleg hasábburgonyát.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-06-04, 9:43 pm

*A kérdésre csak legyint egyet, nem nagyon tudná ezt elmagyarázni, meg hát amúgy se érti, hogy mi nem volt érthető. Bár azért azzal is tisztában van, hogy gyakorta beszél összevissza, így inkább hanyagolja is a témát. Na de a gumicukor hallatán, fura, az édességek említésénél megjelenő fintorba torzul az arca.*
- Akkor már inkább hagyd így, erős a gyanúm, hogy jobb íze lenne.*azt nem fejti ki, hogy teljesen haszontalan azaz ige, amivel bármiből cukros borzalmat lehet gyártani, részben mert nem mindenki olyan édességellenes, mint ő, részben pedig azért, mert figyelmét elvonja a felé nyújtott kéz, mit kis gondolkozás után meg is ráz.*
- A mik?*horkant fel, bár most már szinte vigyorog is. Mindenesetre nem túl művelt, így fogalma sincs róla, hogy mit takar a kifejezés, tehát igazán kérdőn pislog a srácra egészen addig, míg nem kap valami magyarázatfélét.*
- Hogy történt-e? Nos igen, meglehetősen sok minden történt.*sóhajt egy igazán elkeseredettet, de annyira most nem akar saját magára fókuszálni, tehát inkább tereli a beszélgetést és a fiú felől érdeklődik, majd persze figyelmesen és érdeklődve hallgatja a választ, a végén pedig egy bólintással jelzi, hogy fel is fogta, amit mondtak neki. Nem kérdez rá, hogy mi történt az apjával, bár vannak sejtései róla, de annyira azért ő se érzéketlen, hogy ilyesféle témákba belemenjen, pláne, hogy Zoárd igazán jókedvűnek tűnik.*
- Valóban? Szóval sikerült összeszedned valakit? Szép munka kölyök.*vigyorog rá, s látszik is rajta, hogy őszintén örül a fiú sikerének, s érdeklődő, enyhén kíváncsi tekintet ül ki az arcára, mi jelzi, hogy erről azért bővebben is hallana. Mert hát érdekli a dolog és így neki se kell más, jóval komorabb témákon agyalnia, legalábbis egy ideig. S amíg a mesét, választ vagy akármit várja felajánlja, hogy a srác bátran szolgálja ki magát a zacsiból, bár a válogatásra annyira nem számít, így szemöldöke egyre magasabbra szalad.*
- Hihetetlen mennyi bajod van. Mellesleg ez mind teljesen ehető. De, ha nem kell vissza is adhatod.*húzza fel az orrát és már nyúlna oda, mikor a srác végre talál magának valamit, így végül ráhagyja a dolgot.* - Majdnem tizennyolc éve ezt eszem és még mindig itt vagyok.*mutat végig magán, hogy jelezze semmi problémája és teljes életnagyságban jelen van.*
- Egyébként csak úgy császkálsz vagy konkrét céllal kóvályogsz?*érdeklődik még egy kicsit, bár mielőtt megszólalna azért megvárja, hogy ne épp akkor támadja le a fút a kérdéseivel, mikor épp sültkrumplival van tele a szája.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-06-04, 10:05 pm

*Jól láthatóan a kaják terén nem vagyunk épp egy hullámhosszon, bár eddig meg mertem volna rá esküdni, hogy minden ember szereti az édességeket. Én legalábbis kölyök koromban nagyon büszke voltam magamra, hogy efféle hasznos varázsigét is sikerült megtanulnom, persze csak titokban.*
- Végül is, mindegy milyen íze van, ha megfulladsz tőle.* tapintok rá a lényegre, meg aztán elég morbid lenne ha hirtelen rácuppanna a hajamra. Ma már nem is engedném megcsócsálni senkinek, ezért gyorsan hátrébb is lépek.*
- Mukla. Olyan láthatatlan lények, akik körülöttünk ólálkodnak, és az összes eltűnt holmiért ők tehetők felelőssé.* felelem magabiztosan, élvezve a helyzetet, hogy végre én mondtam valamit, ami Briannek kínai. Bár valószínűleg ez holmi mugli mesekellék, mert a dadámtól tanultam, ő meg azért nem épp feddhetetlen ha muglikról van szó.*
- Nem akarod bővebben kifejteni? Tudod, hogy bennem megbízhatsz. A múltkori akciónk is titokban maradt.* érvelek felhozva példának, mikor összefestettük a sulit, hátha így elmondja, mi az ami ennyire megviseli. Míg azon mesterkedem, hogy meghozzam a kedvét a beszélgetéshez, igyekszem jó példával elöl járni és mesélni arról, mi minden történt velem az elmúlt időben, bár a párkapcsolati résznél kissé elakadok, mert nem tudom, hogy is folytassam.*
- Nem épp összeszedtem. Fogalmazzunk úgy, hogy megbocsátott.* pontosítok, mert arra a Szöszi is emlékezhet, hogy anno miatta voltam letört.* - És hátöö...szóval...Ismered Marcust?* kérdezem inkább, hogy rávezessem a dologra, aztán eszembe jut, hogy ha a párom nem ismeri Briant, valószínűleg fordítva is így álla dolog.* - Mindegy. az a lényeg, hogy ő az, aki már egy ideje teljessé tesz.* mondom ki egy szusszra, mert még senkinek sem vallottam be ezt, de ha Brian is hasonló cipőben jár, akkor ez nem is olyan nagy dolog.* - Különben azt csiripelték a madarak, hogy neked is fiú barátod van.* kapom el a tekintetét, mivel eddig jobbára kerülni igyekeztem. Közben kihasználom az adandó alkalmat és vacsi után nézek.*
- Neeem is! Csak vega vagyok, úgyhogy ez nem olyan egyszerű. Kérsz?* kérdezem kezemben egy félig paradicsomszószos krumpliszállal, majd a válaszától függően odanyújtom neki a zacsit.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-06-04, 10:52 pm

- Jogos.*bólint, mindenesetre azért nem akar megfulladni tőle, na meg megkóstolni se szándékozik, így igazán megkönnyebbül, hogy végre kikerül arcából a hajzuhatag. A magyarázatra pedig nyilván odafigyel, bár ettől azért nem lett olyan sokkal okosabb.*
- Aha, ez valami kitalált dolog?*érdeklődik, bár gyanakodva körbepislog, hátha mégis léteznének ilyesmik, amiket talán észre is vesz.* - Ha meg tényleg léteznek, akkor nálam kellemetlenül sok él.*csóválja a fejét, mert hát elég sok cucca tűnik el folyamatosan, bár ennek oka inkább az a hatalmas kacathalom és az ebből fakadó kupi, ami a szobájában van.*
- Nem gondoltam, hogy bárkinek továbbadnád, de nem is tudom. Elég hosszú és bonyolult dolog, Tényleg érdekel?*emeli meg fejét kicsit, hogy a srác szemébe nézhessen, majd ha igen a válasz, akkor egy kis sóhaj után visszafekszik és ismét a plafont kezdi bámulni. Bár amíg azzal van elfoglalva, hogy összekaparjon pár értelmes mondatot Zoárd dolgai iránt érdeklődik.*
- Szóval még mindig ugyanaz?*ez már csak amolyan költői kérdés, hiszen tudja a választ magától is, egyszerűen csak meglepődött, hogy a fiú még mindig ugyanazzal van, aki miatt legutóbb annyit szenvedett.*
- Nem ismerem, de hallottam már róla.*húzza össze szemét egy kicsit. Valóban nem találkozott még a sráccal, de annyiból, amit Eiden mesélt róla, már előre eldöntötte, hogy nem fogja kedvelni, így ez a csöppnyi rosszallás most is meglátszódik rajta. A következők hallatán viszont egy pillanatra dühösnek lenni is elfelejt és csodálkozva pislog a fiúra.*
- Várj egy kicsit.*emeli fel kezét, majd fel is ül, hogy nagyjából egy vonalba kerülhessen a sráccal és onnan fürkéssze egy ideig. Nem arról van szó, hogy bármi problémája lenne azzal, ha egy fiú egy másikat szeret, egyszerűen csak egészen eddig abban a hitben élt, hogy nincs több olyan pár az iskolában, mint az övék.*
- Szóval akkor te és Marcus? Nos örülök, hogy sikerült megoldanod a problémát.*mosolyodik el végül, mikor sikerül leküzdenie a pillanatnyi megrökönyödést, csak, hogy kis híján megfulladjon, mikor Zoárd újra megszólal. Köhögve, hatalmasakat lélegezve próbál levegőhöz jutni, mert ez meg olyasmi, amiről a srácnak nem igen kéne tudnia.*
- Azt a madarat egész véletlenül nem Eidennek hívták? Mindegy, most már meg se próbáljam tagadni igaz?*enyhén reménykedve pislog a srácra, habár pontosan tudja, hogy már egy ideje lebukott, na meg annyira azért nem is akarta eltitkolni a dolgot, tehát végül vállat von és gyónni kezd.*
- Az a nagyszájú tollas igazat beszélt, valóban fiúval járok.*vallja be végül és ugyan tudja, hogy a másik is hasonló cipőben jár, tehát nyilván nem fog undorodva hátrébb araszolni, de azért mégiscsak aggódik egy kicsit az esetleges reakciók miatt.*
- Akkor szedd ki belőle a húst, finnyások gyöngye.*forgatja meg a szemét egy kicsit, majd a kérdésnél megrázza a fejét.* - Nem kösz, tömd csak a fejed nyugodtan, nem eszem el előled.*amúgy is teljesen jóllakott már, meg a hamburgerek is csak rá várnak, ráadásul épp azon van, hogy válaszoljon a korábban feltett kérdésre, így egy szusszantás után újra elterül és folytatja a plafonbámulást.*
- Mint azt az előbb említettem jelenleg egy fiúval járok és hát eddig nagyjából minden rendben volt, na jó, nem, de ezen már túlvagyunk. Mindegy azt hittem, hogy mostanra végre minden megoldódik, hogy teljesen normálisan éldegélhetünk, erre egyszerűen eltűnik néhány napra és mikor visszajön alig él. És elhiszem, hogy nem lenne túl kellemes beszélnie róla, de mégis, hogy segítsek neki, ha nem mondja el mi történt? Nagyon fontos nekem, de ha még közelebb engedem magamhoz, akkor belehalok, ha egy kevésbé szép napon eltűnik vagy valami komoly baja esik. Most pedig nem tudom, hogy mégis mihez kezdhetnék vele.*halkan sóhajt egyet és megingatja a fejét. A szakítás meg se fordul a fejében, de nem tudja, hogy mit tegyen most, vigyázni akar a srácra, de hiába próbálkozik, ha nem engedi neki, hogy mellette legyen és megvédje, ha arra van szükség.*

//fagy//

» Udvar és kert