Sideris Valbraith lakosztálya

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-12, 4:42 pm

*Bizony nagyon nem kellemes, de mégse tesz ellene semmit, bűntudatot érez Victoria miatt , és ezért hagyni fogja hogy a nő kiélje a dühét. Inkább rajta mint hogy saját magát vigye veszélybe.. Bár tudja hogy mekkora ereje van a nőnek. Abba amit ő csinál ő a legjobb, ahogy a férfi is, de akkor is félti, bár tudja hogy Sayrat ha megtalálja megölte volna, de a következmények szörnyűbbek lennének. Amikor le eresztik beszélni is kezd, szemét a másikon tartva*
-Tudom.... de nem vagyok rá büszke... azt hiszed hogy engem nem fűtt a bosszú?*kérdezi fejét oldalra döntve. Bizony ő is mindennél jobban szeretné megölni Sayra-t de tudja hogy nem lesz olyan egyszerű. A kérdésre egy pillanatig elcsendesedik miközbe Sideris szemeibe néz*
- A hátra lévő életem felével, ezzel táplálkozik a Xing*mondja lehajtva a fejét, és csak akkor eszmél fel, amikor Sideris már oda jött hozzá, és meg is kezdené a gyógyítást, A puszit viszonozza is, hiszen miért ne tenné? Szereti a nőt. Egy pillanatig hagyja, majd keze hirtelen a másikéra kulcsolódik, és finoman eltolja de nem engedi el. Nem szeretné ha a nő most az erejét pazarolná*
-Hagyd.... nem halok bele, csak maradj velem*csupán csak ennyit mond halkan felnézve a szemekbe.A szavakra csak egy lágy mosolyt ejt és megcsóválja a fejét, és kezével lehúzza maga mellé a másikat, és ha engedik át is öleli, majd fejét a vállára hajtja*
-Ne mondj ilyet... Naívság lenne azt mondani hogy csak te hibáztál... mindketten azt tettük. És én nem haragszom ezért.*egy pillanatra végig simít a másik arcán és a szemeibe néz*
-Tudom hogy fáj hogy elvesztetted, átérzem azt az óriási fájdalmat, mert rajtad keresztül én is szomjazom a bosszút.... De kérlek légy türelmes, Sayra meg fog hallni*mondja miközbe kezével lassan megfogja a másikét, és ujjait keresztül kulcsolja az övéin*
-Együtt, bosszút állunk. Nem hagylak magadra....

\\Fagy\\

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-12, 7:59 pm

//olvad//

- Tudom, hogy te is gyűlölöd azt a nőt, főleg a múlt miatt is. De nem tudom, hogy a húgomat miért kellett ebbe belekevernie, Vic nem tehetett semmiről. *mondja szomorúan, majd halkan sóhajt egyet és végül lassan megindul a férfi felé, de időközben feltesz egy igen csak fontos kérdést is a magiszternek.*
- De...de Demien. Ezt nem kellett volna. Ahj, hogy lehetsz ennyire önfejű? *kérdi miközben hamarosan már le is térdel vele szembe és gyengéden végigsimít Dem arcán, majd jöhet egy gyengéd csók. Ez után viszont két kezével gyógyítani kezdi a másikat és a vérveszteséget is pótolja Demienben. Tudja, hogy ezt nem akarják, de ő nem hagyja abba addig, amíg a másik jól nem lesz és inkább most saját magát gyengíti le, úgy is megérdemli mindezt.*
- Te hagyd, hogy meggyógyítsalak. *mosolyodik el, majd ez után ő csóválja meg lassan a fejét.*
- Nem megyek sehová. *szavai halkak és igyekszik megnyugtatni a másikat, hogy tényleg itt fog maradni vele. Amikor pedig a földre húzza, maga mellé a férfi, akkor ő is nekidől a falnak és átöleli a másikat, majd ahogy Demien feje a vállára ér, lassan simogatni kezdi azt.*
- Rendben, türelmes leszek. Az idő úgy is nekünk dolgozik. *itt egy aggódó pillantást vet Demienre, de tudja, hogy az élete még hosszú és a mágia segítségével akár több száz évre kitolhatják és azokat az éveket együtt tudják majd eltölteni, boldogságban. *
- Én se téged. Soha... *mondja halkan és ő is átkulcsolja a férfi ujjain a sajátjait, majd ez után egy apró puszit ad Demien homlokára.*
- Na gyere, menjünk le a szobámba. Jót tenne egy kis pihenés mindkettőnknek. *azt még nem tudja a nő, hogy Nathaniellel mi történt, de talán még ráér megtudni azt a pár információt. Most inkább lassan felkel, felsegíti a másikat is, bár ő neki sincs most sok ereje és ez után elindulnak a koporsó felé, amely kinyílik előttük és amikor lesétálnak a hálószobába a lépcsőn, az be is csukódik.*
- Szerintem egy fürdés még nem ártana... ha gondolod, kint megvárlak. *kíséri el a fürdőszoba ajtajáig Demeint, ahol lassan elereszti és kissé kérdő tekintettel néz rá.*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-12, 8:21 pm

-Talán éppen azért mert rajtunk akar bosszút állni, és tudja hogy ezt válthatja ki mindkettőnkből...*mondja kicsit csendesebben, valahogy biztos benne hogy Sayra indítéka nem volt más minthogy ezzel is fájdalmat okozzon nekik. És ez sikerült is. Csak figyeli ahogy a nő közeledik közbe pedig válaszol egy kérdésre is*
-Tudod..... úgy éreztem kellet. Az önfejüségről , meg szerintem te is sokat mesélhetnél*mondja egy pillanatra elmosolyodva, miközbe lassan lehunyja a szemét. MEgvolt az alku, de még tehet ellene hogy kitolja a saját idejét. Amikor a nő rászól, inkább hagyja hogy gyógyítsák, de nem szeretné, ha ennyire legyengülne a másik magiszter*
-Pedig jobban tennéd ha tartalékolnád az erődet... és tudom*mondja végül lágyabb hangon, kitérve rá hogy tudja hogy nem megy sehová a nő. Érzi a simításokat amik jól is esnek neki. Egy pillanatra végig is simít az őt simítő kézen. A következőkre csak lassan elmosolyodik és bólint *
-Tudom... ezért is bízok benned annyira hogy az életemet is rád bíznám*feleli pillanatig lehunyva a szemét, és ez így is van, nem merült még fel benne hogy a másik magára hagyná. A puszira kicsit elmosolyodik, és viszonozza is csupán a másik ajkain. Amikor Sideris szóba hozza a pihenést csak lassan bólint, majd feláll, persze azért próbál teljesen önerőből, de mégis jó hogy ott a nő. Amikor felállt teljesen, finoman átkarolja, így talán támogathatják egymást is*
-Azt hiszem igazad van, ki tudja meddig pihenhetünk*mondja elmosolyodva, majd amikor leérnek a koporsón keresztül a szobába, majd onnan a fürdőbe is, ahol a férfi félig ki is tárja az ajtót, miközbe keze lassú simítással ereszti el a másikét. Szeme viszont még mindig a másikén van*
-Tudod hogy nincs mit rejtegetnem, se szégyelni előtted... régen se volt*feleli fejét oldalra döntve egy apró mosollyal, miközben lassan vetkőzni is kezd, és amikor végez a ruhákat fel is akasztja, elég koszosak és véresek is, legalábbis egy részük. Nem szégyenlős a nő előtt, ezt most ki is mutatta, hiszen egy szál semmibe van. Hogy Sideris hogy van ezzel azt viszont már Demien nem tudhatja. Ő nem mondott nemet, így csak lassan belépve a zuhanyzó kabinba neki is áll a nő álltal konstatált, fürdésnek is*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-12, 8:31 pm

*Sayra valóban ott ártott nekik, ahol a legjobban tudott, legalábbis Sideris számára. Demient nem tudta elvenni tőle, a nőt pedig Demientől, tehát ezen még aggodalmaskodhat. Az önfejűségről pedig most már csak mosolyogva tovább lép, nem fogja ő ismét átpasszolni a labdát Demiennek. Ez után viszont jöhet a gyógyítás és Sideris végre is hajtja a műveletet. Így tartja a legegyszerűbbnek és nem érdekli, hogy a másik ezt nem akarja.*
- Miattam sérültél meg, ez a minimum. *mondja a másik szemeibe nézve és úgy érzi, hogy most senkinek se árt, ha legyengül. Ebbe a szobába nem fognak bejutni, a nőt elég sok minden védi, na meg együtt van a másik magiszterrel is, úgy hogy gond egy szál se.*
- Én is rád bíznám. *csupán csak ennyit mond, majd ez után felkelnek és egymást ölelve indulnak meg a koporsón lefelé. Utánuk az be is csukódik, így teljesen maguk lehetnek, bár a férfi hogy ha szeretne, akkor akár távozhat is. Lassan odasétálnak a fürdőhöz is, ahol Sideris feltesz egy kérdést, de már csak illemből, hiszen nem akar zavarni, hogy ha a másik egyedül szeretne fürdeni. A válasz viszont az, hogy nem zavar, így hát Demien hamar vetkőzni is kezd és a nő végig is figyeli ezt az egészet és ez után lassan végighordozza szemeit a másikon. Még mindig nagyon tetszik neki, akárcsak régen. Figyeli, ahogy Demien besétál a zuhanyba, ő maga pedig szintén lassan vetkőzni kezd. Hosszú, fekete haját felcsatolja, majd ez után leveszi cipőjét, végül szoknyáját és felsőjét, majd jöhetnek a fehérneműk is. Ő is felakasztja ruháit, majd lassan közelebb lép a másikhoz. A magiszterek is csak emberek és méghozzá elég szépek is, legalábbis a nőnek nincs mit szégyelnie. Így ahogy az ajtóhoz ér, egy pillanatra megáll, szemeivel engedélyt kérve a belépésre és hogy ha megkapja akkor csak odasétál a másikhoz és szorosan hozzábújik. Elég nagy ez a fürdőkabin, tehát kényelmesen elférnének, de nem akar messze menni kedvesétől. Így hát kezeivel átöleli, majd hosszan megcsókolja a férfit és ez után csillogó szemekkel tekint a szemeibe.*
- Még mindig nagyon tetszel... ~ ellenállhatatlan vagy ~ *mosolyodik el saját gondolatán, majd lassan a másik mögé sétál, miközben végigsimít Demien felső testén és egy tusfürdőt vesz a kezébe, amelyből a kezére folyat egy kicsit és végül gyengéden elkezdi bekenni Demien hátát, néha ajkával egy-egy puszit lehelve a férfi nyakára.*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-12, 8:55 pm

*Úgy tűnik hogy bizony nem egy boldog nap . De a férfi tudja is hogy ilyen dolgok mellett bizony nehéz az hogy valaki boldog legyen. Az önfejsűségre úgy tűnik tényleg nem szólalkozik vissza a nő így a férfi csak elmosolyodik. Lehet tudnának vitázni róla órákig de minek viszont nemsokára elkezdődik a sérülés begyógyítása. Sideris szavaira csak egy apró fejrázással válaszol*
-Tudod, én akartalak meg állítani, ugyan úgy az én hibám is hogy sérült vagyok... de annyira nem tartom hibának mégse, vagy ha igen akkor életem egyik legjobb hibája*mondja derűsebb hangon, majd egymásba karolva elindulnak lefelé a koporsón. A férfi elmehetne de nem akar, jó a nő közelébe lenni, lehet mindkettőjüknek szüksége van a másikra kölcsönösen. A fürdőhöz érve viszont a nő feltesz egy kérdést, amire a férfi meg is mondja hogy nem zavarja. LAssan meg is szabadul a ruháitól, de észre veszi ám hogy figyelik. Ő viszont nem esik zavarba, csupán egy lágy mosollyal fordul meg és lép be a zuhanyzóba. Nem telik bele kevés idő és úgy tűnik Sideris is követi, hasonlóan mint ahogy a férfi, amikor megáll, és a férfire néz, ő csak lassan kinyújtja felé a kezét, és ha elfogadásra talál, finoman be is húzza a másikat, tekintetét végig hordozva Siderisen. MAjd megtörténik az ölelés, és a férfi átkarolva a másik derekát közelebb is vonja magához a nőt, és viszonozza is a csókot, hosszan. Miután elválnak pár apró puszival búcsúztatja nyakon majd a szavakra elmosolyodik*
-Teis... ha változtál is azóta csak még szebb lettél*bizony régen is szép volt a lány, de hogy nővé érett ez méghozzá szép nővé... A férfi pedig nem is szégyenli ezt bevallani, se megnézni se. Hagyja hogy a másik a háta mögé menjen, majd érzi ahogy a tusfürdő rákerül, ahogy a puszit is a nyakán, amibe aprón megremeg, keze közbe lassan hátra siklik, és a másik derekán és combjain és végig simít*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-12, 9:08 pm

*Mind a ketten lesétálnak a nő lakosztályának arra a részére, ahol a hálószoba és a fürdő is megtalálható, majd hamarosan be is sétálnak a fürdőbe és pár perc múlva már mindketten meztelenül vannak. A férfi ment előre, de Sideris is hamarosan követi őt. A zuhanykabin ajtajában megáll, viszont amikor a másik kinyújtja felé kezét, természetesen ő is megfogja és be is sétál, élvezve a benti forró levegőt és vízet, amely most neki is nagyon kellemesen esik. Megtörténik az ölelés is, majd pedig a kellemes csók és természetesen szemük folyamatosan a másikat lesi. Jó is ez most így, hiányzott már Siderisnek ez az önfeledt érzés. Nem kell most együtt lenniük, hiszen egy zuhany annál sokkal intimebb tud lenni, na meg mind a ketten meg vannak most már sérülve és nincsenek a legjobban. Így hát Demien mögé sétál, majd bekeni az izmos hátat és vállakat, miközben néha a hátán futkos a hideg a másik érintésétől. Ahogy végzett, lassan visszasétál Demienhez, majd egy másik tusfürdőt vesz elő, egy nőit és lassan magát kezdi el bekenni vele, miközben folyamatosan éri őket a víz.*
- Rég fürödtünk már együtt. *állapítja meg, miközben továbbra is figyel arra, hogy a távolság nagyon kicsi maradjon kettejük között. *
- Remélem, hogy az éjszakát nálam töltöd. Biztosan elboldogulnak a sentineleink a két házban. Egy kis szabadidő nekünk is kijár, ha már egyszer itt élünk a kastélyban és nem valahol máshol, együtt, mint sok más iskolában. *mondja halkan, majd lassan Demien felé hajol és egy apró puszit lehel még ajkaira és végül elmosolyodik, majd most már vállait és melleit mossa, majd pedig az oldalát és a hasát is. Nem siet, hiszen nincs miért rohanniuk. *

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-12, 9:30 pm

*Bizony most már mindketten a kabinban vannak, és ez a nap , bár szomorú volt mégis együtt maradtak, segítve a másiknak, hiányzott már neki is a nő közelsége. Nemsokára viszont a háta lesz célba véve, és be is keni a nő tusfürdővel, a férfi pedig nyugodtan hagyja, közbe ő is végig simítva a másikon. Eléggé fáradtak mindketten annyi biztos, rájuk is fog férni egy kis pihenés. A férfi lassan amikor a nő végez be is áll a zuhany alá lemosva magáról a tusfürdőt, majd figyeli a másikat*
-Igen régen... *mosolyodik el és ha a nő engedi egy pillanatra kis is veszi a kezéből a tusfürdőt, majd viszonozva Sideris kedvességét, ő is beáll a másik mögé bekenni a hátát , nem tesz semmi rosszat, csupán végig megy a háton és váll egyes részein is , kicsit masszírozva is közbe, majd amikor végez kicsit hátrébb lép.*
-Itt maradok... nem akarok ma már elmenni a közeledből... ami a Sentineleket illeti meg azt hiszem igazad van...*mondja derűsen, bár ő inkább csak Rubyba bízik elvégre ő nála az első Sentinel, a másik kettőről meg hallott már ezt azt amazt, Nathel való kapcsolatuk meg már tul tett Sentinel- Magiszter viszonyon hiszen többet megéltek már, így nála a bizalom már nem kérdéses*
-Én örülök hogy így esett... mármint hogy itt lehetünk közel egymáshoz*bizony így is van , és a férfi ennek csak örülni tud.. Nem sieti el ő sem a fürdést, a puszit kicsit megnyújtva viszonozza is, miközbe figyeli a másikat. Hiszen nem szégyen mert Sideris valóban nagyon szép, viszont amikor végez lassan megáll a másik előtt, egy puszit adva a halántékára, ő maga készen van, de megvárja a másikat ha már együtt jöttek be ki is mehetnek együtt*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-12, 10:02 pm

*Amikor a férfi elkéri tőle a tusfürdőt, lassan át is nyújtja, majd engedi, hogy a másik is megmossa a hátát és a vállait is. Nem ellenkezik és akkor se tenné, hogy ha Demien mást szeretne csinálni vele, hiszen ők egy pár, akárcsak régen és jó ismét együtt lenniük. *
- Akkor nem is engedlek el, egészen reggelig. *mondja mosolyogva és ez után a férfi lassan végez is a fürdéssel, de még nem hagyja magára a nőt. Nem is kell túl sokáig várakoznia, mivel hamarosan már Sideris is végez. Így hát kilép a kabinból, majd az egyik szekrény felé lép, amely a fürdőben található és kivesz belőle két köntöst. Egy feketét, amelyet átnyújtja Demiennek és egy vöröset, amely most rá kerül. *
- Számítottam rá, hogy majd valamikor esetleg átjössz. *mondja mosolyogva, majd a tükör elé lép és kiveszi hajából a csatot, ez után pedig lassan kifésüli hosszú tincseit és végül a férfire tekint. *
- Na mehetünk. Az ágyamat ismered. *már aludt itt, nem is egyszer a magiszter, így hát ha oda jutnak, akkor a nő még kissé megtörölközik a köntösbe, de még nem veszi le magáról.*
- Jó lenne, hogy ha nem csak kettőnknek kellene harcolnia Sayraval, hanem Zaria is végre tenne valamit. Nem igazán veszem észre, hogy foglalkozna az iskola ügyeivel. *mondja teljesen komolyan, miközben helyet foglal az ágyon, remélhetőleg Demien közelében és kezét a másik kezébe teszi, de közben még figyeli a sárga szemeket is. Lehet, hogy most nem kéne erről beszélniük, de akkor mikor? Még alvás előtt pár szót lehet ejteni erről a dologról.*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-12, 10:22 pm

*A nő engedi hogy megmossa, így a férfi nem sietve el semmit így is tesz. Így nemsokára már viszonozza is a kedve gesztust amit alig pár pillanata ő kapott*
-Ezesetben akkor fogjuk egymást egész este, mert én se téged*vet egy kisebb mosolyt, bizony régen beszéltek már így, de valahogy a férfi örül neki hogy a kapcsolatuk kezd jó lenni ismét. Ő bizony lassan végez , de nem megy ki egyedül, nem mintha félne csupán csak szeretné megvárni Siderist. Nem is kell túl soká várni, hiszen a nő is majdnem készen van, és nemsokára együtt lépnek ki a kabinból. Demien pillantása végig kíséri a nő útját, majd figyeli hogy mit is vesz elő a nő. Nemsokára így kerül hozzá egy fekete színű köntös, amire kicsit el is mosolyodik*
-Hmm kedvenc árnyalat*mondja derűsen. Úgy tűnik a másik magiszter ismeri a férfit kívülről belülről, amit Demien nem is bán*
-Át is akartam... de mostanába nem úgy jöttek össze a dolgok, lévébe ez a második nap hogy teljesen itt tudok lenni*feleli a nőnek, és nem is hazudik. A Nathes témát is el akarja mesélni, csupán nem tudja hogy mennyi ereje van ma hozzá. Inkább csak nézi ahogy a nő fésülködik. Mindig is szerette rajta ezt a sötét hajat, ami már fiatalabb korába is úgy tetszett neki*
-El se tudom téveszteni*feleli egy apró mosollyal, az ágyas dologra, majd ő maga is oda megy. Az már más dolog hogy ruha sincs nagyon amit fel tud venni , lévén az öltöző szekrénye a saját lakosztályában van. Így hát csak leül az ágyra, és ha Sideris engedi őt is lehúzza, majd a szavakra , kicsit komolyabban bólint*
-LEhetséges... bár fel lehet hozni még nála hogy nem tud sok mindent azzal kapcsolatosan ami itt történik*néz a nőre, hiszen erről a legtöbbet ők tudják csak, persze nem védeni akar senkit csupán meg ejti*
-De tény hogy nagyon rejtőzködve él...*teszi hozzá kicsit elgondolkozva, majd lassan finoman elmosolyodik*
-De legalább örülhetsz hogy egyel kevesebb vetélytársad lesz aki megölheti Sayra-t*mondja, bár lehet viccnek indult, a vége amikor kiejti a nő nevét elég komolyra sikeredett*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-12, 10:37 pm

*Amikor végeznek mind a ketten a fürdéssel, a nő csak lassan a szekrényhez lép, majd egy köntöst nyújt át Demiennek és ő maga is hamarosan belebújik a sajátjába.*
- Tudom, hogy szereted. Illik is hozzád. *kissé oldalra dönti a fejét miközben sárga szemei végignéznek a férfi tökéletes testén, majd megrázza lassan fejét.*
- Még a végén nem hagylak pihenni ma este. * mosolyodik el most már és hamarosan meg is indulnak a szobába, de időközben Demien még mond pár dolgot.*
- Eddig merre jártál? Meg is lepett, hogy ritkán találni itthon. *kérdi kissé kíváncsibban és amikor le lesz húzva az ágyra, akkor természetesen leül a férfi mellé, oda is bújva hozzá, fejét Demien vállára téve. És hogy ruha miért nincs itt? Egyszerűen Sideris nem akart ruhát adni most Demiennek, hiszen elég meleg van és az nélkül is kényelmesen lehet aludni. *
- Azért ez így hosszú távon nem lesz jó. Nem is igazán hallom, hogy kapcsolatban állna a diákokkal. Én is képes voltam rá, másnak is muszáj lesz. *jegyzi meg kissé hűvösen, majd végül felkel lassan és leveszi magáról a köntöst és ráteszi az egyik fogasra, majd úgy lép oda Demienhez. *
- Remélem, hogy nem baj, hogy ha ruha nélkül alszok. *a másiknak tényleg nincsenek még itt ruhái, így ő hogy ha el szeretne venni valamit, akkor max a boxerét tudná, ami a ruhái között vannak. De Sideris nem zavartatja magát, csak elfekszik az ágyon és úgy várja, hogy a másik is csatlakozzon hozzá, de még nem akar feltétlenül aludni. Még eldől, hogy mivel végződik a mai éjszaka. Végre több idejük van beszélgetni is.*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-12, 11:04 pm

-Köszi... ismersz*mosolyodik el , egy pillanatig figyeli ahogy Sideris szeme végig néz rajta, persze ez kölcsönös is, hiszen a férfi is megnézi a nőt , tetőtől talpig, a szavakra kicsit el is mosolyodik*
-Vagy én nem hagylak téged*dobja vissza a lasztit egy titokzatos mosollyal Siderisnek. Nemsokára viszont elindulnak a nő szobája felé.*
-Pár helyen... volt olyan ahova nem igen vágyok vissza*feleli egy pillanatra sötétebben, de egyenlőre többet nem mond, csupán elhelyezkedik az ágyon, és a nőt is lehúzza magával, majd egy apró puszit lehel annak ajkaira*
-Tudom.. lehet el kéne beszélgetni majd vele... *Csupán csak ennyit mond, de a szavak befejezésére kicsit megintcsak elmosolyodik*
-Ahhoz képest hogy azt mondtad miattam jöttél csak és nem lennél jó tanár.....*simít végig az arcán majd a nyakán is kicsit*
-Egész jól sikerült, remélem megszeretetted*mondja kicsit halkabban majd a kérdésre csak megrázza a fejét, majd végig nézi ahogy a másik leveszi a köntösét, és vissza jön*
-Szerintem én is hasonlóan fogok..szóval ha téged nem zavar engem se*feleli kicsit csendesebben, majd ő is hasonlóan tesz mint Sideris, lassan leveszi a köntösét majd lefekszik a másik mellé, és hogy ha az engedi kicsit átkarolja, és közelebb is bújik hozzá. Egy pillanatig csak figyeli a sárga szemeket, majd lassan beszédbe kezd*
-A minap az egyik tanítványomat Nathanielt, elrabolták... Sayra volt.... és egy olyan játék részévé válltam ami Sayra tervének egy része... Majdnem megölte a srácot de engem is... Azt mondta ha nem teszem amit mond megöli... így belementem a játékba.... végig mentem egy "akadály pályán" Amolyan halállabirintus, varázslatot pedig nem használhattam, mert akkor a fiú bánta volna, bár kétszer így is kellett. Végül eljutottam Nathanielig de a végére majdnem mind a ketten meghaltunk... Ez is egy ok volt hogy nem jöttem hozzád előbb*húzza végig a kezét finoman a másik arcán, majd a vállán is. Nem tudni miért mondta el ilyen hirtelen de elmonda.Úgy érezte Siderisnek tudnia kell*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-12, 11:19 pm

- Nem bánom, hogy ha nem hagysz. *csupán csak ennyit mond, majd ez után azért lassan besétálnak a szobába, ahol az ággyal szemben egy hatalmas kandalló található, amelyben kellemesen ropog a tűz, eléggé romantikus és meghitt hangulatot adva a szobának.*
- Őszíntén szólva, tényleg megszerettem ezt a tanárságot. Néhány diák nagyon tehetséges és jó velük beszélgetni, meg megismerni őket. De gondolom tudod, hogy mire gondolok. *nicsak, ez a nő még se olyan kemény, mint amilyennek mindig látszik. Szívesen beszélget pár diákjával és azok tudják is. Akik felkeresik a nőt, azok nem lesznek elküldve, még hogy ha eleinte más is volt Sideris, de persze ő se kedvelhet mindenkit, de ez most nem is számít. Ezek a szavak közben viszont lassan leveszi köntösét és elfekszik az ágyon, majd hamarosan már Demien is követi, így amikor a férfi elfekszik mellette, gyengéden hozzábújik, majd betakarja magukat. *
- Engem miért zavarna? *kérdez vissza mosolyogva és egy rövid csókot lehel a férfi ajkaira, melyet egy kicsit se siet el és közben szabad kezével - mivel a másik a párna alatt pihen - gyengéden cirógatni kezdi Demien oldalát és mellkasát, de amikor Demien beszélni kezd, kissé meglepődik és egy pillanatra abbamarad a simítás is, úgy hallgatja a másikat. *
- De... nem esett bajod? *kérdi igen csak aggódva és mivel tudja, hogy Demien hamar képes meggyógyítani magát, azért nem figyelt fel újabb sebekre.*
- És... és ez a fiú jól van? Úgy tudom, hogy róla beszéltél már eddig is. *kis szünetet tart, amíg a másik válaszol neki, majd folytatja.* - És mondd csak Demien, a fiú nem hibáztat téged? Gondolom tudja, hogy miattad került bajba. *teljesen logikus lenne, hogy ha ez után a srác el akarná hagyni az iskolát, bár Sid el se tudja képzelni, hogy mit élhetett át a fiú és azt, hogy Demien.*
- Elkapjuk azt a nőt. *mondja végül és elmosolyodik, amikor a másik az arcához, majd pedig a vállához ér és kissé jobban bújik oda Demienhez, élvezve, hogy testük egymáshoz simul.*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-12, 11:41 pm

*Csak elmosolyodik, majd feltesz egy kérdést a nőnek amire meg is kapja a választ. Egy kis mosolyt ez is csal az arcára hiszen örül hogy a nő már nem csak azért tanít mert Demien kérte*
-Azt hiszem értem... De jó is ez így.. tudod jól áll neked a tanárság*mondja egy apró puszival karöltve, miközben pillantása a másikéra esik. Nemsokára mindketten megszabadulnak a köntöstől, és az ágyba bújva folytatják a beszélgetést, miközben a férfi gyengéden átöleli Siderist*
-Hmm és szerinted engem?*teszi fel a költői kérdést mosolyogva, majd szemével figyelni kezdi a kezet ami lassan simogatni kezdi. Végig is simít az őt simogató karon, majd a nő oldalán is. Közben lassan mesélni kezd*
-Mondjuk úgy hogy kis hijján de kitartott az erőm... fura volt varázs erő nélkül.. Néha felmerült hogy már csak az éltet hogy oda érjek.*csupán csak ennyit mond kicsit hallkabban, majd amikor Nathanielről kérdeznek csak megcsóválja a fejét*
-Mondhatjuk úgy is bár, ha megérzéseim nem csalnak még mindig a betegszobán nyomja az ágyat. Nem is csodálkozok, több rudat is át szúrtak rajta... kis híjja volt hogy nem halt meg*mondja komorabban,miközben végig simít a nő haján*
-Tudod jó kérdés..... miattam történt, de szerencsére sikerült megmentenem......legalább őt sikerült.....*egy pillanatra le is hunyja a szemét, látszik rajta hogy mennyire bánja Victoriat és ha módjába állt volna most ő is élhetne, amikor a nő közelebb bújik csak szorosabban öleli át, testével teljesen hozzá simulva a másikhoz*
-El... én se nyugszok addig ameddig nem látom holtan.. Együtt biztos kieszeljük a csapdát... *mondja komoly hangon , majd a nő szemébe néz*
-Nagyon meg ilyesztettél ma, és sajnálom amit tettem.... de nem akartam hogy bajod essen, tudom hogy erős vagy és még erősebb lettél volna, de nem akarom kockáztatni hogy elveszítselek....

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-12, 11:50 pm

- Jól áll? Hát, soha nem gondoltam volna, hogy egyszer tanár leszek. Tudod, nem gondoltam volna, hogy nekem való. * mosolyodik el és kissé fel is nevet, de vidáman. Végre valakivel önfeledten tud beszélgetni és nem kell komoly felnőttnek mutatnia magát, mint a diákok előtt. Ez után viszont összebújnak és amikor meghallja a költői kérdést, csupán csak orra hegyét hozzáérinti a férfiéhez, majd végül egy kis puszit lehel rá.*
- Tudom, hogy élvezed a helyzetet. *mosolya kissé kiszélesedik és úgy figyel tovább a másikra. Nem kell mindig együtt lenni, szexuálisan a másikkal. Elég néha az is, hogy ha így kerülhetnek közel egymáshoz az emberek. De ezzel természetesen sok fiatal még nincs tisztában. Az évek szükségesek ehhez az érzéshez. Ez után viszont Demien beszélni kezd és a nő arca kissé elfehéredik.*
- Lehet, hogy én nem lettem volna képes rá... hogy nem mentem volna bele ebbe az egészbe vagy pedig varázslattal gyorsan végzek. De ezek szerint neked ért annyit a fiú élete. *mondja végül és természetesen ő maga is megtette volna mindezt Nilért, de egy sima diákért már nem biztos.*
- Elég kegyetlen ez a nő. Szerintem azt akarta, hogy mire végzel, meghaljon a fiú és hogy te öld meg azzal, hogy varázsolsz. Ezt nem bocsátottad volna meg magadnak... de ez esetben tényleg csoda, hogy túlélte. *kissé sajnálja is a fiút, mivel erről az egészről ő nem tehet, még is belekerült. De talán majd jobban lesz és továbbra is kitart a magiszterek mellett.*
- Héé, nem hibáztasd magad. Most már nem tudunk mit tenni. Meg kell tanulnom élni a tudattal, hogy most már ő sincs. *simít végig lassan a férfi arcán, de képtelen még sírni. *
- Hol van a teste? Szeretném látni... *mondja végül és a másik szemeibe tekint, de csak kis ideig, mert ez után szóba kerül a mai nap.*
- Csak bosszút akartam állni, de máskor nem követek el ilyen hülyeséget. Másképp is le tudom győzni. *bízik magában, de tudja, hogy ő nem él több száz éve és nem rendelkezik akkora tapasztalattal, mint Sayra. A nő tényleg okos, hiszen Demient is majdnem megölte, kis híja volt, hogy nem lett baj.*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-13, 12:07 am

-Az ember néha sok mindent nem gondol ami attól még lehet igaz... és igen jól áll. *feleli mosolyogva, majd lassan bebújnak mindketten az ágyba. Siderissel ő is önfeledten beszél, hiszen közel vannak egymáshoz. Nagyon közel, és ennek a közelségnek a férfi nagyon örül és hálás hogy így történt*
-Élvezem hogy veled lehetek*mondja csendesen, hiszen nem szexuális szempontból közelíti most ő sem a helyzetet. Egyszerűen örömet okoz neki hogy itt vannak együtt, és beszélgethetnek, hogy csupán csak össze bújval lehessenek, maga a hangulat. Ezután viszont mesélni kezd, és bizony a mese közel sem szép, főleg mert igaz*
-Lehet hogy egy sima diákért én se... de igen, nem akartam hogy meghalljon,elég sok közös utunk volt, és kicsit megkedveltem a kölyköt.. kicsit talán magamra emlékeztet*magyarázza a nőnek, majd a dolgokra lassan bólint*
-Nem tudom mi volt a célja... talán hogy mindketten meghalunk. Vagy csak lelkileg akart megtörni minket. De szerencsére nem sikerült neki... BÁr lehet tényleg pár percen múlott csak.*fejezi be egy pillanatra elcsendesedve, majd magához öleli a Cruorises magisztert, és a szavakra egy pillanatra lecsukódnak a szemei*
-Tévedsz.... ő mindig veled lesz, ameddig ide bent él, és itt már senki nem veheti el tőled.*keze lassan a nő mellkasa felé mutat, ahol a szíve van. Bár a nő azt mondja ne legyen, de ő mégis érez bűntudatot. Lehet majd idővel enyhül ez de addig még le kell zajlania kis időnek. A kérdésre lassan felnyílnak a szemei*
-Biztos helyen, ahol senki nem bánthatja... Holnap elviszlek hozzá*feleli csendesen, együtt érző hangon, miközbe kezével megfogja az őt simító kezet, és egy apró puszit ad a kézfejre, de nem engedi el továbbra se azt*
-Tudom.... és higgy nekem. Tudom hogy mekkora erő van benned, irtózatos, tudod amikor a felszínre tör néha beleremegek abba az aurába amit kibocsáltasz. Nincs szükséged semmilyen démonra hogy legyőzd * mondja apró mosollyal miközbe az ölelés se enyhül, nem félti őt, hiszen mindketten nagy hatalom birtokosai , csak mindketten másféle hatalommal is bírnak*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-13, 12:14 am

*A beszélgetésük most már olyan irányba indult, amelyek meglepik a nőt, de most már kérdezősködik is, hiszen jobb neki is, hogy ha minél több dologgal tisztában van Sayraval kapcsolatban.*
- Tudom, már mondtad, hogy magadra találtál benne. Na meg ő legalább segít neked. Mint amikor megölted... nem sok embert tudtál volna erre rávenni, ugye tudod? Meg hogy bízzon benned, hogy visszahozod. *tényleg elég sok dolgot kért már Demien Nathtől, de a srác mint valami rajongó, mindent végigcsinált, amit csak a férfi akart és ez kissé még mindig meglepi Siderist. Ő egyik diákkal sincs ilyen viszonyba, de azért annyira nem is szeretne.*
- A lényeg valóban az, hogy jól vagytok mindketten. *zárja is le ezzel a témát, mivel most már felesleges tovább beszélni róla. *
- Holnap? Rendben. *bólint rá, mivel ma már ő se érzi úgy, hogy el szeretne menni ebből az ágyból bárhová. Kint ismét a munka várná és ha egy diák meglátná őket a folyosón, lehet hogy hírtelen támadt felesleges kérdéseikkel elrontanák ezt az éjszakát. Ahogy a keze a férfi kezébe kerül, csak mosolyogva figyeli, majd a puszi után ő maga Demien mellkasát puszilja meg, de csak egyszer.*
- Annyira nem vagyok erős, mint te. Ezzel te is tisztában vagy. *mondja halványan elmosolyodva, majd ez után egy apró csókot ad a férfinek.*
- Szerintem lassan nem ártana aludnunk. Szóval jó éjt Kedvesem. *hangja most már halkabb és hogy ha a férfi engedi, akkor még egy hosszabb csókkal búcsúzik el tőle a nő, majd fejét a másik mellkasára hajtja, átöleli a férfi testét és ez után hamarosan elnyomja az álom.*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-13, 12:25 am

*A nő szavaiba bizony nagy igazsáok vannak ezt a férfi is tudja, lassan egy apró mosolyt ejt rá és bólint*
-Tudom... ezért is mentettem meg*mondja mosolyogva, hiszen tényleg sokat segített neki Nath, bár ő is a fiúnak, de eközbe valami több alakult ki kettőjük között mint sima tanár diák viszony. A következőre csak bólint mint ahogy Sideris hugának meglátogatására is*
-Ő már biztonságban van*csupán csak ennyit mond, majd megpuszilja a másikat, amit vissza is kap a mellkasán. Sideris szavaira viszont csak nyugodt pillantással a szemébe néz*
-Nem versenyzek, mindketten másban vagyunk jók, és ez így is van jól*mondja mosolyogva, ő nem mondja hogy erősebb mint a nő, ahogy fordítva se, mások máshoz értenek, másban kiemelkedőek. Úgy tűnik viszont nemsokára jön az alvás ideje amire a férfi csak lassan bólint, viszonozva a csókot hosszan és kicsit több szenvedéllyel is, miközben karjaival közelebb húzódszkodik Siderishez*
-Jóéjt, és szép álmokat*mosolyodik el, miközben kezével finoman simogatni kezdi a másik hátát, megnyugtató érzés hogy itt van a nő is bizony kiélvezi minden egyes percét mielőtt álomba merülne. Pár perc múlva viszont a simítások gyengülnek majd meg is áll, hiszen a férfit is elnyomja az álom*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-17, 10:21 pm

*Fiatal fiú érkezik trappolva az északi főtorony felé, a lábbelije egy acélbetétes bakkancs míg felfelé egy fekete farmer, valamint egy fekete újjatlan pólót visel. Bizony a tempójából is látszik hogy valahova nagyon siet. Egy kijelölt uticél felé. És ez a kijelölt úti cél nem más mint Sideris szobája. A fiú bizony lendületesen halad, a magisztert az elmúlt napokba nem igen lehetett elérni, de mivel tegnap kapott tőle levelet a diákok miatt, gondolta hogy talán most lesz esély nyakon , vagy fülön vagy ahol éri csípni a nőt. Amikor megérkezik a jól ismert ajtóhoz, egy pillanat alatt lefékez, majd kezével háromszor, kicsit erősebben ver rá az ajtóra, remélve hogy a nő kinyitja. Bár nem kerget hiú ábrándokat de azért még az ajtóba marad, időközbe keze a zsebébe csúszik, lehet hogy most már időleges lenne szót válltani a nővel*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-17, 10:28 pm

*A mai nap nem hagyta el a Mysteriot, azt majd éjszakára tervezi és ezért is van rajta most egy fekete nadrág, csizma és felül pedig egy tőle szokatlan pulcsi. A nő ritkán öltözik így, általában mindig csinos és elegáns, de most haja is felkötve van, hátán pedig fekete utazóköpenye található. Kissé meglepődik, amikor kopogtatnak és nem is nyitja ki még az ajtót, előbb inkább kíváncsian megtudakolja, hogy ki az, ugyanis nem óhajt bárkivel beszélni a mai este. Árnyak kúsznak az ajtón, amelyek szinte fel se tűnhetnek Nilnek de a nő ezzel megállapítja, hogy ki is van ott, tehát kattan a zár és a fiú beléphet. Hogy ha megtesz, azon nyomban becsukódik mögötte az ajtó. Sideris most kissé sápadt és kimerültnek tűnik, bizony elég sokszor jár el manapság és a húgával történteken se tudta túltenni még magát, pedig Demien jelenléte sokat segít neki.*
- Szia Nil. Nem emlékszem, hogy hívattalak volna... miben tudok segíteni? *kérdi kedvesen, miközben odasétál az íróasztala mögé és helyet is foglal. Most nem olyan barátságos, mint amilyen eddig volt, ugyanis fél, hogy ha túl közel engedi magához ezt a fiút, akkor neki is baja lesz és azt nem bocsátaná meg magának. Így hát megmarad a komoly tekintet és a fürkésző pillantások, ugyanis Siderist azért érdekli, hogy miért is jött ma ide sentinelje és egyben fogadott fia.*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-17, 10:39 pm

*Ahogy kattan a zár bizony nagy lendülettel be is megy az ajtón, ami amikor beér becsukódik mögötte. A fiúfeje kissé hirtelen néz hátra*~ezt soha nem fogom megszokni~*sóhajt egy mélyet majd végig néz a magiszteren aki úgy tűnik éppen készülőben van valamerre, így gyorsan felé is veszi az irányt, de az asztala előtt megáll, feltűnt neki hogy most már a viselkedése és nem tudja hogy miért de próbálja betudni hogy nincs jó kedvébe, csak úgy*
-Hát nem is hivatott, de az igazat megvallva egy hete vadászok arra hogy mikor találom itthon szóval ha 5 percet rámszánna az jó lenne*mondja a nőre nézve, kicsit sietős beszéddel, majd lassan oldalra dönti a fejét és belenéz a másik szemébe*
-Tudta hogy lent a pincébe egy vérszívó büdös banya feni éppen a torkukra a kését?*kérdezi enyhe siettséggel a hangjába, mintha a nő bármikor eltűnhetne. Persze ha a nő valamennyire ismeri rájöhet hogy félig meddig Szlengel beszél tehát azt mondta hogy lent a barlangrendszerbe, egy nő éppen arra készül hogy elintézze a magisztereket*
-Én mondom az a nő egy komplett őrült erős Übermensh érzékel megáldva........ és imád döfködni meg vagdalózni és........*folytatná de egy pillanat alatt kapcsol az agya és tekintetét egy kicsit lesüti*
-Am.... Zavarok?*tudta hogy ezzel kellett volna kezdenie de valahogy elkapta a hév, főleg hogy végre itthon találta a nőt*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-17, 10:53 pm

*Amikor az ajtó kinyílik, a fiatal sentinel fiú kissé talán túl sietősen is sétál be az ajtón, amelyre a nő csak enyhén felvonja szemöldökét, de kíváncsian figyeli, hogy vajon mit szeretne mondani. Az ajtó be is csukódik mögötte, így hát ketten maradnak a szobában és senki se hallhatja, hogy miről beszélnek.*
- Akár több időm is van Nil. Ülj csak le nyugodtan. *mondja neki kedvesen, kezét kinyújtva a sajátjával szembeni szék elé, de ekkor a fiú igen csak furcsa stílusban kezd el mesélni és a nő nem is szakítja meg, egészen addig, amíg meg nem hallja, hogy miért is kereste. Szemei előtt felrémlik Vic képe, a húgáé, akit megölt az az elmebeteg nő és valószínűleg úgy, hogy szegény kislány sokat szenvedett. *
- Tudok róla, hogy Sayra, egy régi magiszter ismét testet öltött, de az meglep, hogy te is ennyi mindent tudsz róla. Még is honnan? *kérdi, hisz azt nem tudhatja, hogy Nil is ott volt akkor, amikor Sayra visszanyerte hatalmát, hála a diákoknak. Az utolsó kérdésre pedig csak lassan megrázza a fejét.*
- Nem, nem zavarsz. *mondja most már kedvesen elmosolyodva, majd kissé kíváncsibban figyeli tovább a fiút, ugyanis tényleg szeretné tudni, hogy még is honnan tud ennyi mindenről.*
- De nem kell aggódnod, minket nem olyan könnyű ám megölni és amint tudjuk, végzünk azzal a nővel. Többször nem fogja bántani a diákjainkat. *jegyzi meg kissé később, hát ha ezekkel a szavakkal sikerül majd megnyugtatnia a fiút.*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-17, 11:07 pm

*A fiú csak bólint a szavakra, úgy tűnik a nő kicsit többet is ráér így helyet foglal, de beszéd közben bizony dobol a szék karfáján, az ujjaival, és a lába is ugyan ilyen ütemet jár. Úgy tűnik nem mondott újat a nőnek legalábbis eddig nem amin kicsit el is csodálkozik, de nem mutatja ki*
-Hát engem inkább az lep meg hogy ilyen nyugodtan kezeli a helyzetet, mióta tartunk a barlangrendszerbe elhalálozott magisztereket?*kérdezi, bár tudja hogy a nő se tudhat , sokat, de a kérdésre már kicsit lelassít és nagyobb levegőt is vesz*
-Hát.. higyje el nem ön szántamból, de pár srácot, és engem fogjul ejtett, ő meg egy démoni külsejű pasi aki szépen megszapulta a vérállományunkat, és gondolom így segített életre azt a nőt.. ha lehet így hívni, de egy biztos. Egy vágóhídra elég vér gyűlt össze ott*mondja és egy pillanatra el is csendesedik, ekkor jön Sideris megnyugtatónak induló magyarázata*
-Hogy nem e kéne aggódni?? az a nő lehet hogy most is elnyesheti bárkinek a torkát... ne értsen félre, csak azt akartam ezzel mondani hogy nem lehet mindenhol a szemük*mondja a nőnek, bár lehet hogy téved hiszen nem látta még mire képes egyik magiszter se. Végül nyel egyet*
-Nem is magam miatt aggódok...Pár diákkal vigyázzanak... azt hiszem beinjekciózták őket, és ha úgy van akár maguknak is mennek*próbálja figyelmeztetni a másikat, bár hogy erről tud e azt nem tudja*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-17, 11:20 pm

*A fiú leül, majd beszélni kezd, a nő pedig teljes nyugalomban válaszol neki, legalábbis igyekszik nem kimutatni azt, hogy mennyire ideges jelen pillanatban. Viszont a fiú furcsa szavakat üt meg, amit azért nem nézett volna ki belőle, így sárga szemei csak úgy világítanak, ahogy a másikra néz. *
- Nil, jobb lenne, hogy ha leállnál. Nem tudtunk róla, hogy az a nő ismét itt tartózkodik, ugyanis már több száz éve meghalt, de valami oknál fogva eddig nem volt képes visszatérni. *itt kis szünetet tart, majd ez után megtudja, hogy Nil is a kis társaság tagja volt, akiknek a segítségével Sayra feltámad. Csak feláll lassan és kezeit hátrateszi, úgy kezd el járkálni a szobában.*
- Sajnálom, hogy te is belekeveredtél, nem lett volna szabad, de én se tudlak ezek szerint mindentől megóvni. *most eszébe jut Demien és az, ami Nath-el történt. Az a borzasztó kelepce. Remélhetőleg neki nem állítanak ilyen csapdát, bár az is biztos, hogy Sayra inkább megölné, mint sem esélyt adjon neki a túlélésre és Sideris is így van ezzel. Ekkor viszont megtorpan és kissé keményebben néz a fiúra, egyik kezét letéve mellé az asztalra és kissé előrébb is hajol, miközben beszél.*
- Azt hiszed, hogy mi nem aggódunk? Próbálunk mindent megtenni, de mi se vagyunk halhatatlanok és nekünk is egy rossz döntés és véget ér az életünk. Gondosan át kell gondolnunk minden lépést és nem szabad semmit se elsietnünk. Ezt te is tudhatnád... így hát ne beszélj velem ilyen hangnemben addig, amíg nem tudod, hogy mi mindent veszthetsz. *itt hírtelen elhallgat, majd kiegyenesedik és fejét az ablak felé fordítja. Ő már veszített, nem is keveset. Vic meghalt és többé már nem lehet visszahozni azt az angyali teremtést, aki az ég világon semmi rosszat se tett. *
- Hidd el, igyekszünk mindenkit megvédeni a bajtól. *mondja most már nyugodtabban, majd ez után az ablakhoz sétál és már nem néz vissza Nilre.*
- Már hallottam hírét a dolognak. Még valamit szeretnél mondani? *kérdi most már igen csak hűvös hangon. Nem tetszik neki az a hangnem, amit meg mer ütni vele szemben ez a fiú. Lehet, hogy rokonok, de bárhogy nem beszélhet, főleg úgy, hogy nem tudja, mi történt a magiszter húgával.*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-17, 11:37 pm

-Tudom hogy nem tudtak, és bocsánat leállok, csak engem is érdekel mi lessz ezzel a hellyel ha már ide hívott*mondja most már vissza véve a hangnemből , úgy tűnik lassan észre vette magát, de hát csupán neki is van mit vesztenie, és emiatt tart, a következőre csak lassan megcsóválja a fejét.*
-Engem nem kell sajnálni, túléltem, és tudok magamra vigyázni, de lehet hogy valaki nem.....*csupán csak ennyit mond egy pillanatig elcsendesedve majd tovább kezd el beszélni, de úgy tűnik megint csak túllőtt a célon, amit nem szeretett volna, de hát ő is aggódhat. A tanárnő mozzanata, és komolysága viszont belé fagyasztja a szót, és egy pillanatig csak meredten bámul a borostyán sárga szemekbe, végül suttogva, de valamilyen fura agresszív tűzzel a szemébe válaszol. Nem pofátlan, csupán tehetetlennek érzi magát, és ez dühíti*
-Pontosan tudom hogy mit veszíthetek. *mondja majd végül tehetetlenül megcsóválja a fejét és inkább a padlót nézi miközbe kezei ökölbe szorulnak*
-Nekem nincs senkim egy lányon kívül, ő a családom, eddig is csak a túlélésért küzdöttem, de itt minden más lett vele*mondja majd feltekint a másik szemébe. BÁr tudja hogy a nő itt van neki , de eddig nem alakult ki közöttük olyan kötelék , ami családi, vagy talán barátinak mondható*
-Én se akarom elveszíteni azt ami megmaradt, szóval pontosan tudom mit veszíthetek*mondja végig hallk hangon, most már vissza véve a hangnemből, a következőre is csak kicsit feláll a fotelből*
-DE nem tudnék valahogy segíteni?*próbálkozik, hiszen azért azt még lehet, bár tudja hogy nincs hozzá se tudása se ereje, a nő hangja viszont hűvös lesz így a fiú csak tehetetlenül int egyet mintha annyit mondana " felejtsük el*
-Nem Ms Valbraith, azt hiszem a többit elintézem magam, és bocsánat a zavarásért, igyekszem a jövőbe megkímélni*kicsit csalódottan fordul meg és indul meg az ajtó fele, és ha nem akadájozzák meg talán ki is megy a bejáraton, tudja hogy lehet ő volt kicsit hamari, de nem bántásból gondolta, de van egy olyan érzése hogy a nővel soha nem fog dűlőre jutni*

Tárgy: Re: Sideris Valbraith lakosztálya 2010-05-18, 12:04 am

- A Mysterio természetesen ugyanúgy fog működni, akárcsak eddig. Nem akadályozza ebben meg egy olyan nő, aki eddig halott volt, ugyanis napok kérdése és örökké visszaküldjük oda. *hangja határozottan cseng és tudja, hogy Demiennel majd meg fogják oldani a dolgot. Együttes erővel majd megküzdenek azzal a nővel és utána minden olyan lesz, mint amilyen régen volt. Ez után viszont Nil beszélni kezd és ahogy hallja, bizony a fogadott fia szerelmes lehet. Így hát felé tekint, majd már kissé kedvesebb tekintettel figyeli a fiút és hallgatja annak szavait és végül megnyugtatóan annak vállára teszi kezét.*
- Nem fog baja esni. Nem tudom, hogy ki lehet, de nagyon szerencsés lány, hogy így megszeretted és ennyire aggódsz érte. *nem igazán illik rá az anya szerep, pedig ennek is úgy próbálna megfelelni, de valahogy most nem megy. Túl sok minden történt vele a napokban, amiket még neki is nehéz feldolgoznia. Hallja ám a kérdést, de lassan megrázza fejét.*
- Nem szeretnélek bajba keverni téged se, de hogy ha lesz valami, akkor szólni fogok. *tekint hátra, majd ez után jön a komolyabb kérdés és a srác úgy látszik, hogy távozni készül. Sideris lassan megfordul, egy darabig hagyja, hogy elmenjen, majd végül lassan megrázza fejét.*
- Sajnálom Nil, nem akartalak megbántani, de ez a helyzet nekem is ugyanolyan nehéz, mint neked. *lassan megindul a széke felé és mint egy öreg, meggyötört nő, úgy ül le rá.*
- Nekem már nem sok veszíteni valóm van. Aki eddig fontos volt nekem és akiről azt hittem, hogy meg tudom védeni, még se tudtam. Pár napja, ez a nő, akiről te is beszélsz, megölte a húgomat. *nem is igazán tudja, hogy miért osztja most meg ezeket az információkat a sráccal. Talán azért, mert ők tényleg egy család és kicsit bíznia kellene a fiúban. Na meg mesélt is neki Vicről, hogy majd együtt ők egy jó kis családi közösséget fognak alkotni, de erre már úgy tűnik, hogy nincs esély. Hogy ha a fiú szeretne, nyugodtan távozhat, a nő nem igazán tudja, hogy mi mást mondhatna még neki.*

» Demien Remus Cornwlade Lakosztálya
» Lucius Benedict Fenris lakosztálya
» Demetrius lakosztálya
» Noel lakosztálya
» Willow lakosztálya