Belső kert

Tárgy: Re: Belső kert 2012-10-18, 5:15 pm

//NRT-Illya és Ambrus-2012.10.17.//

*Ambrus a szobájában található méghozzá az ágyán csücsülve egy csomó lap között. Az ágyon szétterítve a papírokon látszik, hogy már párszor használva voltak. Aki közelebb jön és rá les a papírokra az láthatja, hogy az idei anyagok, tehát Ambrus megint tanul. Szeretne és tudna is évfolyamot lépni, ha öt tantárgy lenne. A pyromágiát sehogy sem tudja kivitelezni a fiú. Elméleti szinten tudja az anyagot, de fizikálisan képtelen kivitelezni. Persze van néhány kivétel, de csak kettő, a testfelmelegítő varázslat és a káoszfüst. Ezt a kettőt minden gond nélkül meg tudja csinálni a tantárgyból, de a többit nem. Aki ismeri, a fiú múltját az tudja miért, aki nem az meg így járt. Ezen töpreng Ambrus már napok óta, hogy hogyan is oldja meg ezt az egészet, de nem talál rá megoldást.
Eközben röppen be az ablakon a számára már jól ismert sólyom, ami azonnal széles mosolyt csak a fiú arcára. Felemeli kezét, hogy Orceyia letudjon rá szállni. Remélhetőleg a madárnak nincsen semmi baja a sráccal és hagyja, hogy nyugodtan leoldódjon róla a levél.*
- Megyek, csak elpakolok. *Szól a madárhoz, majd már is visszapakolgatja a lapokat egy mappába, hogy újra rend legyen. Ezután egy kényelmes barna bőrcipőbe ugrik, ami megy barna nadrágjához és fekete garbójához, elegáns megjelenést biztosítva a fiúnak.
Végig sétálva a lépcsőkön be is tér a belsőkertbe, ahol körbepillantva megtalálja a padon fekvő gyönyörűséget. Oda sétál a lányhoz, de nem lopakodik, nem akarja rá hozni párjára a frászt. Ha a lány feláll hozzá akkor megöleli, ha nem akkor mellé ül a padra és úgy hajol le egy csókért.*
- Szia Életem! Mesélj, mi történt veled? *Puszilja meg közben a topból kilátszó pocakot. Megszokta, hogy kedvese nem öltözik fel rendesen, de ha neki így kényelmes, akkor nem szól bele, nem akarja, hogy megváltozzon.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-10-19, 11:28 am

//NRT-Illya és Ambrus-2012.10.17//

*A madár úgy röppen be Ambrushoz, mintha csak hazajönne. Ez nem áll távol a valóságtól, hiszen teremtője szerelméről van szó, s emellett elég gyakran használják szegényt postagalambnak, bár ez nincs ellenére különösebben. Vidám rikácsolással leereszkedik a fiú karjára, egyszersmind üdvözölve őt, s míg a fiú a levelet olvassa, ő letelepedik az ágyra, s a papírokat kezdi csipkedni. Felismeri őket, hiszen Illya is tanult indulás előtt. Sokáig azonban nem tudja szemlélni őket, mert Ambrus szépen, pedánsan elpakol. A famulus türelmesen várakozik, míg a magyar fiú elkészül, majd vele együtt indul vissza a belső kertbe kis gazdájához. Amikor betoppannak és röppennek, a leányzó természetesen azonnal felpattan és fiúja karjába veti magát.*
-SZIVEM! *Kiált fel vidáman, majd egy hosszú csókot nyom a másik ajkaira. Miután elereszti őt, visszatelepedik a padra, de ezúttal már egészen kulturáltan inkább leül, majd nagy slunggal mesélni kezd.*
-Képzeld, találtam egy rakat lóvét. Mármint nem találtam, csak így...hát tudod, írtak arról a rablóbandáról, én meg beléjük botlottam. Aztán persze tök logikus, hogy nem hagyom magam csak úgy eltángálni három büdös tahóval, úgyhogy én tángáltam el őket és hát...igazából így már talált lóvé, mert nem maradt gazdája. *vihog fel a történet végén, hiszen valóban nem igazán volt már, ki hasznát vehetné annak a nagy zsák pénznek. A leányzó a fiúra pillant, majd miután odainti magához a sólymot is, odaborul a mellkasára.*
-Tudod, arra gondoltam, hogy abból a pénzből kiruccanhatnánk valamikor. Még maradna is belőle, azt félre lehetne rakni, vagy valami. Úgy gondoltam, hogy négyesben. Te, én, Orceyia és Alaster. Tudom, hogy nem igazán jövünk ki azzal a nagyra nőtt csirkével, de talán ideje lenne, legalább felhúzni semlegesre ezt a viszonyt. *Nagy szemekkel felbámul a fiúra, hogy mit szól az ötletéhez. Ezt a zseniális tervet már Orceyiának felvázolta, aki rettenetesen tűzbe jött tőle, de hát ez a madár egyébként is mindig nagyon lelkes.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-10-19, 5:28 pm

//NRT-Illya és Ambrus-2012.10.17.//

*Ambrus szorgalmasan tanul a szobájában, amikor kellemes vendég reppen be hozzá. Jóban vannak a sólyommal, amit vidám rikácsolás is jelez. A cruos kiteszi a kezét, hogy rá tudjon szállni a madár, majd a levél lefejtése és elolvasása után azonnal pakolni kezd, hogy már is siessen szerelméhez. Út közben kellemesen elbeszélget a vele jövő madárral.*
- Jó kedve van? * Kérdezi meg előre, hogy mire is számíthat, amikor találkozik a leányzóval. Mostanában kicsit lehangolt volt és Ambrust még mindig bántja a tükörteremben történtek.*
- Szia Tündérbogár! *Tárja ki karjait, hogy elkaphassa a heves finnt. Mindig nagy lelkesedéssel fogadja, de ez most még is más, sokkal nagyobb a lendület. Természetesen ez nem zavarja, Ambrust csak figyelnie kell, hogy ne boruljanak fel. Természetesen a köszöntő csók sem maradhat el, ami szerencsére hosszúra nyúlik el. Mivel a kis törpe hercegnő úgy dönt, visszaül, ezért a magyar is mellé telepszik és a nagy levegő vétel után tudja, hogy hosszú mese várja, de erre csak elmosolyodik, miközben végig pillant a lány csodás alakján.
Figyelmesen hallgatja a történteket. Tudja, miről van szó, olvasta az újság cikket, de úgy tűnik az Ő és Illya értékrendje nem azonos. Teljesen helyes, hogy a lány elintézte a három bűnözőt, de a zsákmány már más téma. Rövid ideig vívódik magában a fiú, hogy akkor ezt most megemlítse e a lánynak, hogy Ő nem így gondolja, de amikor meghallja a terveket és Illya a mellkasára hajtja a fejét úgy dönt inkább nem szólal meg. Örül, hogy a lány el akar menni vele valahova és, hogy javítani akar a famulusa kapcsolatán, de amikor szólásra nyitja a száját nem tud megszólalni. Sajnos vallási erkölcse nem tud csak úgy elsiklani a téma fölött. Tudja, hogy ezzel most meg fogja bántani a lányt és a szemében látható is a fájdalom, aminek köszönhetően a kék íriszek egy kicsit világosabbak lesznek.*
- Biztos vagy benne, hogy az a pénz senkié? Nem gondolod, hogy hiányzik a Mystrali embereknek a pénzük? *Simít végig a leányzó arcán. Persze lehet, hogy más városból való pénz is van benne, de elsősorban a megtalált zsákmány a Mystrali lakosoké.*
- Büszke vagyok rád, hogy megtaláltad és elintézted őket, de nem gondolod, hogy be kéne vinni a rendőrségre, hogy visszaadhassák az ellopott tulajdont? *Játszik egy kósza fekete tinccsel. Tényleg nem akarja mondani valójával megbántani, és ha a lány úgy dönt nem viszi vissza, akkor sem fog rá haragudni, de ezt el kellett mondania neki.*
- Amúgy a nyaralásban benne vagyok, sőt helyszínt is választhatsz, mert a te ötleted volt. *Próbál valami örömtelit csempészni a végére. Tényleg örülne ha elmennének nyaralni, akkor legalább megtörténhetne az, ami már egy ideje megfogalmazódott benne.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-10-22, 1:00 pm

//NRT-Illya és Ambrus-2012.10.17.//

*Lekísérve a fiút gazdájához a sólyom szívesen elcseverészik vele, s amikor a leányzó kedvéről kérdezősködik, vidáman rikácsolni kezd és bukfenceket hány a levegőben, mint egy kis szárnyas bohóc. Hamar meg is érkeznek a belső kertbe a lányhoz, aki egyből Ambrus nyakába veti magát, mert jó a kedve és hiányolta már szerelmét. Egyből nagy hévvel mesélni is kezdi a sztorit, amint elagyabugyálta a rablókat, és lenyúlta a pénzt, majd miután befejezi, szemöldökráncolva pislog a cruosra. Az ő értékrendjét tekintve valahol érthető, amit kérdez, de talán nem gondolt bele ebbe annyira a fiú, mint kellene.*
-És szerinted majd bekopogok mindenkihez, hogy "elnézést, nem rabolták ki mostanában?"? Különben se Robin Hood vagyok. Amit eltulajdonítottak, az a tolvajé. És ha ő távozik az élők sorából, akkor a tulajdonnak nincs gazdája. Tehát az enyém. *Végül aztán persze magyarázatot lel a kérdésére, de még mindig van olyasmi, amire Ambrus nem igazán gondolt jelen pillanatban, legalábbis elég valószínű.*
-Aha. Nem tűnt fel még, hogy sötét varázslónak tanulok? Én? A rendőrségre? Kösz, de inkább távol tartom magam tőle. Nem azért vagyok feketemágus, hogy Robin Hoodosat játsszak. *Természetesen megtartja azt a pénzt, s ha Ambrus abból a pénzből nem akar nyaralni, akkor majd valami másra fogja felhasználni, például befekteti...vagy elkölti. Az utóbbi inkább valószínű, Illyát ismerve.*
-Izlandra szeretnék menni. Az egy tök érdekes hely lehet. *Ami azt illeti, kevesen tudják, hogy a leányzó egészen kicsi kora óta kíváncsi már arra a helyre, s most itt a remek alkalom, hogy el is juthasson oda, s az csak még jobbá tenné, ha szerelme is vele tartana.*
-Na de mizu édes? Ugye nem zavartalak meg? *Erre a kérdésre a famulus kezd magyarázni , aki bizony tudja, hogy a fiú éppen tanulásba volt mélyedve, hiszen ő is leült az ágyra olvasgatni a lapokat. A lány komolyan rápillant, majd bólint. Ugyan a rikácsolásból nem tudja meg, hogy Ambrus épp mit csinált, de a lényeget megtudja belőle, s ami azt illeti kicsit hízeleg is neki, hogy Ambrus ott hagyott csapot-papot, hogy találkozzanak, de ezt nem említi, amíg a fiú nem válaszol.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-10-23, 9:16 pm

//NRT-Illya és Ambrus-2012.10.17.//

*Ambrus szobájába egy sólyom száll be, méghozzá szerelme famulusa levelet hozva neki. Illya látni szeretné Őt, a lányért csapot papot ott hagy a fiú és gyorsan felöltözve már is a belső kertbe robog, hogy minél előbb kezébe zárhassa az Ő kis tüneményét. Menet közben a madárral beszélget, aki bíztató jeleket ad kedvese felől.
Leérve egyből a már megszokott kis torpedó fogadja és éppen, hogy csak nem borulnak fel. A lánynak azonban hírei vannak, amiket Ambrus végig is hallgat, de Ő kicsit bonyolultabban gondolkodik, mint a finn leányzó. Meg is osztja kételyeit a témával kapcsolatban, de természetesen meghallgatja az ellenérveket is. Illya nem buta, van ész a fejében és ezt Ambrus mindig is tudta, jobban belegondolva a leányzónak igaza van, teljesen jogos, amit mond, de nem tudott volna Ambrus csak úgy elsiklani simán gondolatai felett.*
- Jogos, Miss Imbecairwen megnyerte a pert. *Vigyorodik el szélesen a fiú. Illya megérdemli a pénzét és ezért most már Isten sem haragudhat rá.*
- Izland, nem hangzik rosszuk. Mikor indulunk? *Vonogatja meg szemöldökét mielőtt csókot lopna a pici csajszit. Most viszont a cruosnak kéne előállnia valamivel, de a sólyom előbb válaszol, mint Ő, leleplezve ezzel a fiút. Ambrus megpróbálja kezével megfogni a madarat, főleg a fejét, hogy csendre bírja és csak reméli, hogy sikerrel jár, még a madár leleplezi tervében.*
- Csak ültem az ágyon, papírokat olvastam és azon agyaltam közben mikor lepjelek meg egy kis aprósággal. *Mosolyog rá gonoszul szerelmére. Tudja, hogy kíváncsiságától, a falra fog mászni, hogy nem tudhatja meg, de Ambrusnak esze ágában sincs többet elárulnia erről.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-10-24, 9:10 am

//NRT-Illya és Ambrus-2012.10.17.//

*Nagy örömmel és hévvel meséli a másiknak, hogy miként jutott egy csomó pénzhez. Megdolgozott érte, bár nem a szokott értelemben, úgyhogy teljesen megérdemli azt a zsák pénzt. No és hát érvelni is remekül tud, így hamar meggyőzi a keresztény fiú is, hogy az a pénz igenis őt illeti, még akkor is, ha annak idején valaki mástól tulajdonították el.*
-Ügyvédnek kéne mennem, de... túl lusta vagyok. *vigyorodik el egy nagy nyújtózás közepette, majd egy apró csókot nyom a másik ajkaira. Tervei is vannak már azt illetően, hogy hová szeretne menni, azonban a másik kérdése bár jogos, még nem jutott eszébe. Annyi szent, hogy nem most. Rengeteg a tanulnivalója, és bizony idén nem bukhat meg, habár nagyon afelé hajlik már megint. De akkor sem fog.*
-Nem tudom. Én arra gondoltam, hogy majd télen, amikor már nincs hajrá. *Akkor már nem lesznek ilyen gondok. A tanulás igazán várhat majd néhány napot a tanévből, a fiatalokra ráfér egy kis romantika kettesben, távol minden és mindenki mástól. Érdeklődésére a másik iránt zajos rikácsolás fogadja a madár részéről, s bár Ambrus válaszol rá, tudja, hogy ezúttal csak féligazság.*
-Az a tollseprű ott elég jól a tudtomra adja amit kell. *bök a madárra ujjával.* -Azok a papírok véletlenül nem a tananyag voltak? *húzza fel szemöldökét kérdőn. De jól ismeri Ambrus, valóban nem bír a kíváncsiságával.*
-És mivel akarsz meglepni? *Hatalmas szemekkel pislog a másikra. Eközben felpattan a padról és egy kismajomhoz hasonló módon felmászik a pad melletti fára, majd onnan pislog le a másikra.*
-Remélem tudod, hogy kémem van. *Vigyorodik el az ágon guggolva.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-10-25, 8:15 pm

//NRT-Illya és Ambrus-2012.10.17.//

*Illya lelkesen lovalja bele magát a kis pénzteremtős történetében. Zabálni való, ahogy elő adja magát, de Ambrusnak kételyei vannak a dologgal kapcsolatban, amikor szóvá is tesz, de a finn leányzó nagyon alaposan végig gondolta a dolgokat és megvédte magát illetve a pénzen való tulajdon jogát.*
- Ugyan, mindig megmentenéd a rosszfiúkat a sittről, ugyan is a jók nem bérelnek fel ördögfiókát. *Vigyorodik el ismét a fiú, majd viszonozza a puszit, amit menet közben csak úgy kap. Kezei a lány combjára simulnak, majd hüvelykujjával kezdi el cirógatni a testrészt.
Viszont Illya drága nem fogyott ki a mesélni valókból és újabb ötlettel, üdüléssel rukkol elő. Nem is rossz az ötlet, sőt, amit azt illeti kiváló, tökéletesen illik Ambrus titkos kis tervébe. Rögtön meg is kérdezi, hogy mikor szándékozik rávenni magát a kisasszony, hogy dobbantsanak. A válasz igazán reális, de azét magában félrehúzza a száját, jobban tetszene neki, ha előbb mennének, de talán még rávehető Tündérbogár, bár lehet, hogy a lánynak igaza van… de egy-két nap mit számít?
- És mi lenne, ha előbb mennénk? Rá tudnálak venni? Persze rá érünk tél után is menni. *Hajol közelebb Ambrus a finom nyakacskához miközben a mondatokat nagyon-nagyon lassan mondja ki, sőt a kijelentésnél már Illya érezheti bőrén a cruos ajkainak súrlódását., viszont puszit nem kap, sőt a fiú gyorsan ki is húzza magát, mintha az előző csak illúzió lett volna.
Most viszont a leányzó kérdez, mire hangos rikácsolás lesz a válasz. Próbálja elhallgattatni a madarat, de az beárulja a fiút. Ambrus nem hazudik, ezért féligazságokkal áll elő, de a kis sólyom leleplezte őt, amit Illya cselesen ki is használ.*
- Nem is tudom, talán… közelséged elvette az eszem. *Tér ki a válasz elől kicsit átlátszóan, de hát ez van a tény az tény, a finn csajszi tényleg kezdi elvenni az eszét, viszont, hogy elterelje a figyelmét egy témával rukkol fel ismét csak fél információkkal, hogy felkeltse az inflás érdeklődését.*
- És azok még nem jöttek rá? Akkor nagyon pocsékok lehetnek. *Kérlelhetetlen nem fogja elárulni, de még egy kósza megjegyzést hozzá tesz.*
- Majd ha elmegyünk üdülni, megtudod. *Figyeli kedvesét, ahogy a fára mászik, majd annak famulusához kezd el beszélni.*
- Te tudod mit tervezek? Talán te vagy a kém? *Szegezi neki ujját összeráncolt szemöldökkel, miközben komolyan méregeti Orceyiát.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-10-26, 7:47 am

//NRT-Illya és Ambrus-2012.10.17.//

*Kissé elhúzza száját. Persze mekkora poén lenne tömeggyilkosokat megmenteni a sttről, de mégis ki a jó túrónak van kedve hősködni? És pláne: kinek van kedve paragrafusokat magolni? Úgyhogy ez a vidám ötlet már akkor meghalt, amikor megfogant.*
-Mi vagyok én? Máltai szeretetszolgálat? *A mondat végére azért már elvigyorodik, éreztetve a másikkal, hogy ettől még ő nem morcos. Se szeretetszolgálat. Visszatérve a pénzre, neki bizony tervei vannak vele, azon kívül, hogy a felét majd gyarapítani fogja, ő bizony nyaralni szeretne. Nem is akárhol, hanem Izlandon. Ezt az ötletet már a fiú is támogatja. A leányzó kissé elgondolkodva pillant a másikra, hallva kérdését. Persze tök jó lenne, de Illya már tavaly megbukott egyszer. Nem kéne megint.*
-Igen, csak éppenséggel ha nem tűnt volna fel, én rettegek, hogy idén is megbukok. Nem így akarom megismerni az idei gólyákat. Sőt! Egyáltalán nem akarom őket megismerni! *Kicsit kitör a lányból az antiszocialitás. Persze nem szerelmére haragszik, hanem magára, de ennek ellenére most kissé kifakadt //mint egy pattanás//, mert megint úgy érzi: vékony jégen egyensúlyoz. A másiknak sem árt a tanulás, így bizony megkérdezi, hogy nem zavarta e meg valamiben, amit bár talán a másik titkolna, Orceyia elárulja. Azt ugyan nem tudja meg, hogy miben, de az infó már így is megvan.*
-Tudod, rém rosszul tereled a témát. *Fordítja kissé oda fejét, helyet hagyva közben a másiknak a nyakánál, de nagy bánatára Ambrus hamar abbahagyja. Egy elnéző mosolyt küld a magyar fiú felé, s odafészkeli magát a másik karja alá.*
-A hangsúly a MÉGen van. *Motyogja a cruos felsőjébe ahelyett, hogy megemelné fejét, mert az ott most nagyon kényelmes. Az megint más kérdés, hogy így alig lehet érteni, amit mond.*
-Ez nem ér! *Kiabál továbbra is a felsőbe, s ennek következtében már muszáj kiemelnie onnan arcát, mert a szája telemegy ruhaszösszel. Levonja a tanulságot és többet nem kiabál bele egy pulcsiba se. Ehelyett felpattan a fára*
-Persze, majd még elárulom neked, mi? *Vigyorodik el a leányzó, majd megsimítja a kis tollast, aki csatlakozik hozzá a magaslati levegőn. Persze a leányzó nem bír megmaradni egy helyben, így Ambrus a következő pillanatban már fejjel lefelé csodálhatja kedvesét, amint lóg a fáról, mint valami denevér.*
-Istenem, de rég csináltam ilyet. *pillant maga alá a földre a leányzó, s ez valóban így van. Utoljára elsőben lógott egy fáról, ami mondjuk egy pár méterrel magasabb is volt, pedig szereti néha fordítva szemlélni a világot. Úgy kevésbé furcsa.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-11-06, 10:10 pm

//NRT-Illya és Ambrus-2012.10.17.//

*Poénból összekeveredik egy témán belülre Illya és az ügyvédkedés. Természetesen az egész abszolúte kivitelezhetetlen bár tény, hogy érdekes lenne megfigyelni Tündérbogarat ahogy, hősködik és szóról szóra felmondja a paragrafusokat. Az ötleten majdnem fel is nevet Ambrus, de jól nevelt és nem röhögi ki kedvesét.*
- A-a. Finn! *Vigyorodik el szélesen megvillantva fogsorát. Most viszont, hogy kipoénkodták magukat jöhetnek a komoly témák. Illyánál örökké terítéken van a pénz és most valami Isteni beavatkozásnak köszönhetően egy zsák rakomány hullott a kisasszony ölébe, amit azonnal tervezetten is akar költeni. Pénzszórásról azonban szó sincs a diákság nyaralni akar menni. Ez az ötlet azonnal támogatásra talál, sőt még sürgető tábora is akad Illya személyében. Természetesen megérti a leányzó indokait és tisztában tartja, de azért egy kicsit még is előbújik belőle a kisördög és kihasználva az alkalmat előrébb akarja hozatni az üdülést, mint azt a lány elképzelte. Azonban ellenállásba ütközik és a szemtelen Cruos nem rest aljas dolgok felhasználására.*
- Mondjuk ez attól függ mennyi időre akarsz menni. De… *Mielőtt a másik a szavába vágna.*
- A sok tanulás között néha nem ártana kicsit feltöltődni, amihez egy izlandi kirándulás tökéletese. *Szavakkal győzködi szerelmét, aki most a madarát veti be. Ambrus azonban nem hagyja, hogy eltereljék a figyelmét azzal, hogy beárulják, sőt új trükköt vet be.
Ajkaival szépen lassan közelebb kúszik a másik nyakához ám az utolsó pillanatban elfordul, Illya nem kap csókot. Sőt semmit sem kap csak a kínzást, mint a meggyőző erő eszközét.*
- Szóval akkor mikor megyünk kirándulni? *Téved keze Illya combjára. Azonban mintha az még sem tévedett volna el annyira, mert céltudatosan a belső oldalhoz siklik és egyre feljebb és feljebb kezdi el simogatni a lányt. Néha-néha megérintve a szeméremdombot is.
Illya közben kényelmesen elfészkeli magát. Természetesen jó szokásához híven a finn lány arcát elásva beszél a fiúhoz. Ugyan nehezen érthető miket dörmög az orra alatt, de nem alkot vészesen hosszú mondatokat, így a lényeget könnyű kiszűrni. Beszélgetésük visszaterelődik a nyaralásos témára, de Ambrus továbbra sem hagyja csak úgy a dolgokat, ezért most a lány kíváncsiságára hat, hogy még jobban zsarolhassa szerelmét.*
- Szeretlek szerelmem. *Lép a fejjel lefelé lógó lányhoz, majd végig simít az arcán.*
- Kis gyagyás. *Kacarászik egy jót, majd puszit nyom ajkacskáira.*
- Szóval mikor megyünk kirándulni? *Teszi fel ismét a nagy kérdést miközben keze végig simít Illya nyakán, majd mellének finom domborulatát cirógatja.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-11-07, 5:46 pm

//Átvált NRT játékba Zaine-Ashi. 2012. 10.14.//

*Az tanórás téma után arról érdeklődök, hogy történt-e vele valami érdekes. Nem igazán mond túl sokat inkább csak vissza kérdez. Ekkor nekem eleinte egy jó ötletem támad, de a végre elmondom az igazat. Valahogy a szavaimból nem szűri ki az igazságot a sok ostobaság mellett. Rákérdez, hogy mi történt velem én meg persze rögtönözök egy kis hülye mesét. Amint hallom ostobának tart, mire csak szemet forgatom.*
~Na ez is egy Sziszifuszi munka... nem juttok egyről a kettőre vele.~* mérgelődők magamba tudom, hogy miattam is van, de akkor sem tudom felfogni, hogy nem tudja megérteni mondatom lényegét. Sóhajtok egyet és érzem, hogy megbánom de azért válaszolok neki.*
-Azért meséltem el, mert az elején csak viccnek szántam és a végére helyeztem el az igazságot. Bocsánat azt hitem érteni fogod, de ezek szerint csak olyanok értik mint én...*hagyom rá és ha mond is valamit csak vállat rántok. Megkérdezem, hogy mást is így „köszönt-e”. A válasz nem, de nagy vonalakban kifejti a miértjét is. Nem tudok mint mondani szóval már nem nyitom ki a számat, mert félek, hogy még hülyébbnek nézzen ha ez lehetséges persze.*
~Én én tehettek arról, hogy azt hittem az iskolán belül nyugalmat találok.~*morgolódok mégis magamban. Kezd rossz hangulatom is lenni, de azért egy halvány mosoly ott van az arcomon. Megkérdezem nem-e akarunk például a konyhában beszélgetni, de a válasza sajnálatosan nem nyeri el a tetszésemet és itt fagyoskodok tovább. Nem akarok elmenni annak ellenére, hogy nem a legjobban jövök ki a másikkal. A semmiből is lehet valami elven vagyok. Így kedvesen meg is kérdezem, hogy járt-e a városi kastélynál. Sajnálatos módon úgy néz ki nem nyerte el a tetszését, sőt azt hiszi, direkt szívózók vele. A visszapasszolt labdára csak megrántom a vállamat.*
-Nem úgy gondoltam a kérdést, amúgy nem. Mivel kétlem, hogy tudna egy tükörben élő csaj démon bántani, vagyis haláraijeszteni. Vagyis nem mondtam semmit. *mondom felállok és odasétálok egy közeli fához, melynek neki is dőlök. Keresek egy épkézláb mondatot, de nem találok így inkább csak fogom magam és felmászok a fára.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-11-07, 10:07 pm

//NRT-Illya és Ambrus-2012.10.17.//

*Nem igazán ragadja meg a lány fantáziáját ez az ügyvédkedés és még kicsit fel is háborodik tettetve, hogy mennyire sértő, hogy őt szeretetszolgálatnak nézik, habár valahol tényleg az. Nem is kicsit.*
-Az pláne nem! Finneknek ajándék. Ó hogyne! Az kicsit költséges lenne. *vigyorodik el, bízva benne, hogy Ambrus érti, mire gondol. Hiszen a fő imádat tárgya, az alkohol nem éppen az olcsó ajándék kategória. S bár nemrégiben jutott pénzhez, ő inkább nyaralásra, illetve telelésre költené, mintsem hogy idegen embereknek ajándékokat adjon. Ő személy szerint a következő tanév elején menne, Ambrus azonban erősen sürgeti a dolgot, habár a fene sem tudja, miért.*
-Hát legalább egy hétre. *vágja rá a fiú kérdésére, hiszen ha ő telelni akar, akkor az ne két napig tartson, hanem legyen jó hosszú. És legyen egy kosárpalánkjuk is. Mióta utoljára otthon járt, nem látott kosárlabdát, pedig pöttöm mérete ellenére nagyon szeret kosarazni. Egymás győzködése persze végül nem abba torkollik, hogy bármelyikük is engedne, hanem abba, hogy Illya Orceyiát használja fegyvernek, Ambrus pedig saját magát veti be. Igencsak csalódottan nyög fel, amikor a másik csők nélkül húzódik el tőle, majd a kérdés helyett, figyelme a fiú kezére téved, majd próbálkozik méltatlankodó arckifejezést felvenni igencsak kevés sikerrel, mert szó, ami szó, igazából élvezi a dolgot.*
-Ömm...ne haragudj, mit is kérdeztél? *Jól is jön, hogy kicsit elbújik most, mert bizony ha szerelme ezt még sokáig folytatná, annak nem lenne jó vége. Persze ez nézőpont kérdése, hogy jó, vagy nem jó., Azonban az ölelő karokból is hamar kibontakozik és nemsokára Ambrus már fejjel lefelé beszélgethet vele. A leányzó mosolyogva fogadja a másik közeledését, h így fejjel lefelé kissé sután átkarolja a nyakát.*
-Én is szeretlek egyetlenem. *A pillanatot viszont kivételesen Ambrus rontja el a megjegyzésével, melyen azért Illya is jót nevet, s miután vigyorogva visszacsókol, kicsit fejbe kólintja párját.*
-Te meg gatyás! *Valami szellemesebbel akart visszavágni, ez most nem jött össze, de azért a formáját tudta hozni most is, de amikor már megint a kirándulásnál kötnek ki, a leányzó felsóhajt.*
-Mikor akarsz menni? *Kíváncsian figyeli Ambrus kezének vándorútját, s nincs mit tagadni, tényleg nagyon élvezi a helyzetet, így a következő pillanatban már visszarántja magához a fiút, s heves csókokkal kezdi elhalmozni ajkait.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-11-09, 11:03 pm

//NRT-Illya és Ambrus-2012.10.17.//

*Kicsit elszórakoznak egymással, bár főleg Illya kerül előtérbe. Ki lesz nyilvánítva ügyvédnek, majd szeretetszolgálatnak, ami természetesen nem nyerte el tetszését. Ez cseppet sem meglepő, hisz az adakozás nem túljellemző a leányzóra, az számára túlságosan egyoldalú.
Viszont ideje a témaváltásnak, mert innentől kezdve már csak felesleges szócséplés lenne az egész, főleg, amikor ilyen fontos témák merülnek fel, mint Illya álmainak megvalósítása, elutazás Izlandra. *
- Nahát! Te olyan sokáig meg tudsz lenni egy helyen? *Ez egy kicsit gonosz húzás volt, de tény, ami tény a finn leányzó igen tünemékeny személyiség. Azonban tényleg meglepte a fiút az utazás hossza, de sebaj, emiatt nem fog kétségbe esni. Legalább egy teljesen hetet együtt tölthet szerelmével a napok helyett. A magyar azonban ma nem bír vérmérsékletével. Lehet, hogy a pöttöm leányzónak vigyáznia kéne, még a végén kiderül, hogy ördög szállta meg a vallásos lelket. Ambrus egyre jobban győzködi, sőt inkább mér sürgetni az utazás minél előbb megtételéről, de Illyának komoly elképzelési vannak, amiket talán nem kéne tönkretenni. Már megfogant benne a gondolat, hogy hagyja a témát lógva, de túlságosan élvezi kis játékát, ezért egyelőre még nem hagyja abba.*
- Csak annyit, hogy mikor megyünk. Hány pontod is van? Gondolom hozzád is eljutott a hír, hogy egy csomót kell érte dolgozni. *Hagyja abba a lány szekálását. A pontokat bárki, bármikor megtekintheti, ezért is tudja a magyar fiú pontosan, hogy Illya a maga 150 pontocskájával nem áll fényesen. Persze nem akarja megbántani a lányt, de feleslegesen minek tolnák el a nyaralást?*
- Ha pedig miattam aggódsz, nem kell, idén nem lépek évfolyamot. *Ez minden bizonnyal meg fogja lepni szerelmét, de senki sem tökéletest és Ambrust eléggé visszahúzza az általa egyáltalán nem kedvelt pyromágia tantárgy.
Közben azonban a kis fekete elkóricál, most éppen fáramászhatnéka van, ezért így fejjel lefelé lógva enyelegnek egy kicsit.*
- Rád bízom. *Vigyorodok el, de azért ennyit még gyorsan hozzá fűz.*
- Idén…,? *Inkább hangzik kérdésnek, mint kijelentésnek. Menet közben természeten azért még történik jó pár érdekesség. Ambrus továbbra sem hagyott fel szerelmének kényeztetésével, sőt annak heves reakciójára reagálva meg is markolja a melleket, miközben viszonozza a heves csókot. Agya távoli szegletében megfogantatik egy kérdés, de nem hajlandó hallgatni az angyali hangra. Úgy tűnik, ma a fiú a határait feszegeti.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-11-10, 7:22 pm

//NRT: Zaine-Ashi. 2012. 10.14.//

*Sosem érdekelt senki, mert mást sem érdekeltem én. Kizárólag a barátaimmal, vagy a számomra szimpatikus emberekkel - ami ritkán esik meg - törődöm, s Ashi nem tartozik ezek közé. Nem feltétlen az ő hibája, ha nem is rengeteg, de sok emberrel találkoztam már, és nagyjából Vixilienen kívül egyik sem volt szimpatikus. Persze Ashi is bolondos, ám én ezt nem tudom értékelni, de ettől még más megláthatja benne a szépet és jót. Viszont az nem én leszek. Éppen ezért találkozásunkkor rögtön varázslattal is kifejtem érzéseimet, visszagondolva első összefutásunkra, majd mikor pár témát átbeszélünk, miután sikerül vizesen hozzám jönnie, kezd a beszélgetés adok-kapokba átváltani.*
- Hát valószínűleg olyanok értik csak, mint te. *vonom meg a vállamat, mert nekem az nem pozitív, ha olyan lennék mint ő. Ennek ellenére a dühöm és ellenszenvem valamilyen mértékben csökken, így kezdek lehiggadni, fizikailag is leereszteni, s egy kis csönd után, még mindig támadólag, csöppet agresszíven, kötekedve szólalok meg, de a javulás már érezhető.*
- Gondoltál már arra, hogy megkomolyodva, normálisan viselkedve több barátod lenne? Kétlem, hogy most sok van, ha igen, akkor elveszett a világ. Talán ki is állhatnál magadért. *mondom el a véleményemet pár mondatban, s várom is a lány válaszát. Most először nem feltétlen bántásból mondom ezeket, hanem valóban a magam fura, cseppet sem kellemes módján próbálok kicsit segíteni neki. Persze ha nem megy, nem fogom erőltetni, és többet nem is mondok, akár megfogadja a tanácsomat, akár nem, nekem ő senki, hogy ilyen szinten foglalkozzak vele. Csak bólintok a szavaira, nem óhajtom firtatni a témát, és lenyugodva gondolkodom el, miközben őt fürkészem.*
- Beszélhetünk, ha normális leszel. Normálisan beszélsz és viselkedsz, mint a felelős emberek, ostoba poénok és ügyetlenkedés nélkül. *jelentem ki szúrós tekintettel. Kicsit elgondolkodom, hogy most mi is legyen, vajon mer-e kérdezni tőlem, mert folyton nem fogok én beszélni, az biztos, illetve hogy mennyit szeretnék tudni, meddig eljutni, és egyáltalán, meddig maradni.*
- Mesélj magadról! *mondom, s ebbe bele értem a lány személyiségét, múltját, gondolatait. Nem tudom, hogy így érti-e, de én igen, s reménykedem, hogy ennek fejében válaszol majd nekem, hogy valahova haladjunk is.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-11-11, 3:35 am

//NRT: Zaine-Ashi. 2012. 10.14.//

*A beszélgetés eleinte nem tűnik túl barátságosnak, főleg azért mert nem érti az én humortalan humoromat. Egy légből kapott történetet mesélek el nekik mi miatt a végén még bocsánatot is kérek. A válaszára csak vállat rántok, mert nem érdekel már a téma, tudom, hogy én kezdtem bele, de most már meg is bántam és inkább előbb gondolkodok és később beszélek. Következő mondata meglep. Mivel úgy emlékezek, már beszéltünk erről a témáról, de valószínűleg annyira érdeklem, hogy már el is felejtette. Kicsit töprengve nézek körül, hogy válaszoljak-e, de inkább válaszolok a lehető legnormásabban.*
-Nekem egypár embert azt mondta, ha megváltoznék akkor már nem lenék önmagam, bár az tény és való, hogy kicsit mindent komolyabban kéne vennem. A viselkedés meg egész más tészta, mert arról tényleg nem én tehetek, maximum csak korlátozni tudom az idétlenségemet. *fejtem ki neki a véleményemet, miközben a fa legalsó ágára csüccsenek. A tekintetem elveszik a sötét zöld növények közt. Bár odanézek mégis nem az oxigéntermelő élőlényeken gondolkozok, hanem a nem válaszolt kérdésen. Tényleg nincs túl sok barátom itt, de ha úgy vesszük sok emberrel el vagyok.*
~Tényleg azért nincsen több barátom, mert nem tudok normálisan viselkedni? Áh ez lehetetlen, vagyis tudom, hogy nem vagyok tökéletes, de a többi ember sem teljesen százas. Vagy..~*gondolat menetemből egy felajánlás ráz fel, hirtelen a növényekről a fiúra szegeződik a tekintettem. Szemeim kissé elkerekedik, mikor sikeresen felfogom a kérdést. Pislogok egypárat és csak utána válaszolok.*
-Gondolom a fára mászás nem épp normális viselkedés*mondom és leugrok a fáról, ami úgy szint nem túl normális, de már csak nem fogok lemászni két méter magasról.*-A poénoktól megkímélek, hidd el, de nem tudom száz százalékosan megígérni, hogy nem leszek két ballábas.*húzom el a számat, mivel szerintem engem jobban zavar az a kényező, hogy béna vagyok, mint őt. A legbiztosabb ötletem az, hogy leülök a földre és mivel ott nem történhet velem semmi sem. Térdemet átkarolva próbálom magam melegíteni, mert még mindig csupa víz vagyok. A kérdésére kis híján kinyögöm a legostobább választ a világon, hogy „vörös vagyok”. Inkább lenyelem és megpróbálok egy rendes összeszedet, viszonylag rövid választ adni.*
-Hm.. Angol aranyvérű családból származok. Szüleimmel.. vagyis az egész családommal nem túl jó a kapcsolatom, mivel máshogy látjuk a világot. Avagy én nem veszem semmiben se a muglit, sem a sárvérűt. Nem rég szinte teljesen megszakítottam a családommal a kapcsolatot. Egy évig muglik körül „nevelkedtem”, az volt a legszebb évem éltemben. A testvérem véget jöttem Mysterio-ba. Talán miatta is vagyok ilyen komolytalan.*egyedi módon dolgozom fel a testvérem elvesztését, de még él a remény, ami utoljára hal meg.* -Még mit szeretnél tudni? Üh most rövid életrajzomat írtam le, ezer bocsánat. Azt még hozzá teszem, ha a helyzet megkívánja elég normálisan tudok gondolkodni és viselkedni. Bár ami igaz az igaz akkor sem normális emberi gondolatok mennek végbe a fejemben.*mondom kicsit hosszasan és sokat beszéltem ismét, de nem én tehetek róla a rizs a csak magától jön. Kezeimet összedörzsölöm, hogy felmelegedjenek. Nem fázok annyira, hogy ismét megpróbálkozzak egy sikertelen helyszín váltásra. Fejemet a térdeimre hajtom és onnan fürkésző szemekkel nézek a másikra.*
-Mesélsz te is? Mivel úgy fer?*kérdezem, bár tudom, hogy elég gyerekesen hangzik, mintha csak egy hisztis kislány lenék, kinek elvették a játékát. Sóhajtok miközben a figyelek a másikra.*
-Gondolkoztál már azon, hogy ha végzel mi fogsz lenni?*kérdezem. Bár szinte száz százalékig úgy gondol, hogy nem mondja el, mivel nem tartozik rám. Igaza is van ebben, de belőlem a kíváncsiság beszél.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-11-11, 6:03 pm

//NRT: Zaine-Ashi. 2012. 10.14.//

*Dühömet hamarosan félre is teszem, s meglepő módon, még mindig érdektelenül, de ajánlatot teszek a lánynak, miközben az felmászik a fára. Fogalmam sincs miért teszi, de ha neki jól esik, akkor hajrá. Nem szólok rá, csupán értetlen képet vágok. Nem az én dolgom a fegyelmezés, inkább meghallhatom a válaszát.*
- A gyerek is megváltozik, ha felnő. Neked is fel kéne. *jelentem ki röviden, ezzel cáfolva meg gondolatait. Persze az is előfordulhat, hogy Ashi ilyen állapotban "felnőtt", ám ezt nem akarom elfogadni, mert megbékélni sem lenne könnyű vele, azt jelentené, hogy nincs hova változnia, nincs nekem igazam, és totálisan nem szimpatikus. Végül felfogja amit mondok, de túlértékeli, ezért le is ugrok a fáról, mire megrázom a fejemet.*
- Nincs vele bajom. Ez fiús, nem rossz. Mondjuk azt nem értem, hogy miért nem mész még mindig megszárítkozni. *vonom fel szemöldökömet, ám hamarosan már hallhatom azt is, hogy milyen ígéretet tesz, mire bólintok, s meséli is élettörténetét. Rögtön közbe akarnék szólni, az aranyvérűnél, de mivel folytatja, erre nincs szükség, s meglepődve vonom fel szemöldökömet. Nahát... ez normális vonás, ezt értékelem.*
- Az jó, ha nem ítéled el az embert... a testvéred is itt van, hogy miatta jöttél ide? *kérdezem nem is sejtve a szomorú választ. Hamarosan azonban én tartozok felelettel, mert a másik kíváncsiskodik, és egy bólintással jelzem, hogy egyetértek elveivel. A többi megjegyzésére inkább nem is mondom semmit, csak gondolkodni kezdek. Szeretek magamról beszélni, de tényleg megéri Ashinak? Tényleg ki akarom magam adni? Másnál ez nem volna probléma.*
- Hát, tanulni jöttem ide, hogy nagy legyek. Otthonról kivágtak. Itt van meleg étel, tető a fejem fölött, néhány barát, lehetőségek. *vonom meg a vállam, mikor röviden vázolom, hogy miért is vagyok itt. Igazából ennél több, de elég, ha ennyit tud, ez is sok neki, s kezdem kellemetlenül érezni magamat. Ellenben van még egy kérdése, amire hirtelen válaszolni sem tudok, tehát tanácstalanul fújom ki a levegőt.*
- Hát, nem is tudom. Miért, milyen elhelyezkedési lehetőségek vannak? *kérdezek vissza kíváncsian, hátha jártasabb ebben a lány, mint én. Tényleg jó volna erről gondolkodni, bár igaz, hogy elsős létemre nem feltétlen szükséges még. Van időm. Ellenben most a helyzetet tekintve fogy, nemsokára ideje indulnom, mielőtt további kellemetlen beszélgetésbe keveredek.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-11-11, 9:15 pm

//NRT: Zaine-Ashi. 2012. 10.14.//

*A válaszára csak sóhajtok egyet, mert egyet értek vele, de még sem lehet egy percről a másikra felnőni. Legalábbis ilyen nyugis körülmények közt. Állítom én, ki lassan két éve faképnél hagyta az egész családját és a nagy világba ment. Sajna ez a viselkedés is azt mutatja, hogy inkább vakmerő vagyok minthogy felelősség teljes. Épp leülök a fára mikor meghallom egy úgynevezett egyezséget, mely arról szól, hogy dumálhatunk ha normálisan viselkedek. Véleményem szerint a fára mászás nem felel meg a normális viselkedésér és ezért le is ugrok. Kicsit meglep a válasza, de csak vállat vonok.*
~Na igen ez az a kérdés, amire én sem tudom a választ.~*gondolom miközben lecsüccsenek Zaine elé. Térdeimet átkarolva válaszolok a kérdésére. Kissé hosszasan mesélek magamról. A megjegyzésére csak vállat vonok.*
-Miért ítéljek el valakit csak a származása miatt? Ilyen alapon engem is el lehet ítélni.*mondom bár azt tudom, hogy egypáran embernek így is meg van a véleménye rólam. A testvéres kérdésre először csak sóhajtok egyet, de aztán elmondom, hisz nem titok.*-Nem éppen. Tanulni jöttem ide, hogy az itt megszerzett tudásommal megtaláljam őt.*mesélem, de van egy olyan sejtésem, hogy őt nagyon érdekli. Nem szeretnék csak én beszélni magamról, így mondom is neki hogy ő is meséljen nekem. Meglep mikor bólint egyet és röviden összefoglalja a múltját. Bólintok egyet, hogy megértetem, merülnek fel bennem kérdések, de inkább nem teszem fől neki. Helyettük inkább egy másikat teszek fel. A válaszára nem számítok és ez meg is látószik. Érzem, hogy az arcomba fut az összes vér. Lassan lehajtom a térdeimre a fejemet, hogy ne lássa a szégyenemet. Kis gondolkodás után válaszolok.*
-Őm én most csak az itteni szakokból tudok kiindulni. Ha érdekel felsorolom azokat*ajánlom fel neki választékosan, ha igen akkor elkezdem sorolni.*
-Van a Cruoris szakirány, a Bestiamester szakirány, a Démonológus szakirány, a Kémképző szakirány, a Kalandor szakirány, az Aurorvadász szakirány, az Orvvadász szakirány, a Rontásidéző szakirány, az Exortus szakirány, az Elemista szakirány, a Nekromanta szakirány, az Inflatus szakirány, a Destruktív szakirány, a Csatamágus szakirány és ahova én mennék ha rendesen tanulnék és eljutnék egyetemig a Nyomolvasó szakirány. Várj valamit kihagytam, de nem tudom mit. Na a lények, hogy ezen kívül még van még egy csomó másik lehetőség pl gyógyítónak lehet menni vagy újságírónak.*mondom ha érdekli ha meg nem akkor nem jártatom a számat feleslegesen. Lassan érzem, hogy ha nem megyek fel lassan akkor tutira meg fogok fázni amit nem szeretném.*
-Úh ha ilyen lusta maradok akkor soha nem juttok előrébb.*mondom, de gyorsan észbe kapok és rá jövök hogy ezt nem akartam hangosan kimondani* -Bocsi hangosan gondolkodtam csak.*vonom el a szájamat és közben kirobbantom a bal csuklómat.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-11-11, 9:49 pm

//NRT: Zaine-Ashi. 2012. 10.14.//

*Egyezségünk szerint, hajlandó vagyok egy kis érdeklődést mutatni iránta, és némileg komolyan venni, ha ehhez megfelelően, éretten viselkedik, és hanyagolja az idegesítő szokásait, megszólalásait vagy tetteit. Elfogadja, tehát az ajánlatot, mire társalgásba kezdünk, s eleinte jól megy, olyannyira, hogy pár kellemetlen téma is felmerül, olyan, amiről nem gondoltam volna, hogy megvitathatom a lánnyal.*
- Ez igaz. *bólintok meglepetten, mert valóban érdekes az elmélete, amit az elítélésről tart. Miért ne közösíthetnék ki az aranyvérűeket a sárvérűek, mondván, hogy ők úriaskodó, elnyomó hatalom? Következő szavaira csupán bólintok... inkább nem firtatom, mert úgy érzem, ez talán a lány magánügye. Ellenben kérdésem van, gyakorlatilag visszakérdezek, mikor a foglalkozások kerülnek szóba, s hamarosan hallhatom a rögtönzött szakirány felsorolást, mikor biccentéssel jelzem, hogy szeretnék tanulni, mesélje el őket. Hirtelen követni sem tudom, kapkodnám a fejem, ha lenne hova, és kétségbeesetten próbálom megjegyezni, aztán feladom, mert rengeteg a felsorolás, s a kellemetlen témákat elhagyva, most ismét Ashi jelentkezik, akinek megállapodásunk szerint nem kéne itt lennie.*
- Aham... hát nem sikerült megjegyeznem, de szerintem majd keresek. *mondom is elgondolkodva, majd egy pillanat múlva felállok. Távozni készülök, ennyi beszélgetés ilyen nagy kategóriát felölelő témáról nekem elég volt, ráadásul a foglalkozás felkeltette az érdeklődésemet. Talán Vixi segíthet.*
- Én most megyek. Szárítsd meg magad! *búcsúzom tőle, s ezzel együtt el is fogom hagyni a belső kertet, hogy aztán gondolatom szerint haladva próbáljak utána nézni a továbbtanulási illetve foglalatossági gondolataimnak sikerrel.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-11-11, 10:56 pm

//NRT-Illya és Ambrus-2012.10.17.//

*Befejezvén a humorizálást, az útról esik szó, melyre a lány készül, de nem igazán tudnak megegyezni, mert Ambrus rohanna máris Izlandra, míg a leányzó megvárná az év végét vele, mert szeretne idén átmenni, bár erre ismét halvány az esély. A fiú megjegyzése azonban kicsit szíven üti, s kissé megmerevedik a másik karjaiban. Tény, ami tény, nem igazán volt eleinte ő a világ legjobb barátnője, most sem az, de ő igyekszik, hiszen fontos neki a másik. Végül nem szól semmit, csupán összeszorított fogakkal bólint, hogy igen, képes. Ez a csendesség azonban nem sokáig maradhat a társa, mert szerelme tovább kérdezősködik, s bár ez is egy fájó pont a leányzó számára, erre már azért kénytelen lesz válaszolni.
-Kevés. *nyögi ki nehézkesen, majd el is menekül inkább a fára, ahonnan hamarosan fejjel lefelé lesi párját, aki nem sokáig hagyja magára, habár most Illyának jól esne egy kis távolság. Kissé meglepetten konstatálja, hogy a fiú idén nem akar évfolyamot lépni és kissé szomorkás is, mert eddig örült, hogy legalább ennyi jó oldala van annak, hogy megbukott, de úgy tűnik, hogy ez jövőre már nem áll fenn, legalábbis reményei szerint, mert ő szeretne tovább kerülni. Ahogy a cruos közelebb jön, a leányzó persze magához húzza őt, s néhány csók között beszélik meg a továbbiakat.*
-Legyen. *súgja halkan, mielőtt nyelve utat törne a másik szájába, majd amikor a kezek a domborulataira fonódnak, már elneveti magát. Nagyon nem bír magával ma Ambrus, s nagyon furán viselkedik.*
-Mondd, ki vagy te és hová raktad a pasimat? *Nevetgél, miközben orrba böki a másikat, jobb kezével továbbra sem eresztve őt.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-11-12, 12:20 am

//NRT: Zaine-Ashi. 2012. 10.14.//

*Az alku után lecsüccsenek a fiú elé és elkezdek beszélni magamról. Kifejtem neki a véleményemet, hogy én nem ítélek el senkit a származása miatt. Amire meglepő módon igazat is ad nekem. Beszélek egy kicsit Nath-ról szerencsére nem kérdez felőle túl sokat. Bár az sem zavar ha kérdezne mivel nem titok. Mikor Zaine-nek kell mesélnie magáról nem valami bőbeszédű, de inkább nem is firtatom a témát. Lassan kezdem teljesen átfázni és a nedves ruha sem segít. Felteszek egy olyan kérdést amitől kellő képen kipirulok, de próbálom menteni a menthetőt. Felsorolom szinte az összes szakirányt a másiknak, ami épp eszembe jut nem olyan veszett gyorsan sorolok, de lehet, hogy másiknak mégis túl gyors vagyok. Gondolkozok még egy kicsit a munka lehetőségekben, de nem tudok semmi mást mondani neki. A válaszára kicsit elvigyorodok, de olyan megértő vigyorral. Nem könnyű ennyi adatot befogadni egyszerre, főleg ha még nem is hallott róla az ember. Minden esetben sikeresen elüldözöm Zaine-t. Vállat vonok a tanácsára, bár úgy is meg fogadom.*
-Az lesz. Szia.*köszönök el tőle majd egypár perc múlva felállok és végig sétálok a folyósokon egyenesen fel a szobába.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-11-13, 5:24 pm

//NRT-Illya és Ambrus-2012.10.17.//

*A keresztény srác ma tényleg igen különösen viselkedik. Teljesen ellentéte önmagának, egyszerűen nem viselkedik normálisan. Még a legegyszerűbb kérdésre is valami tőle teljesen idegen módon válaszol. Más esetben az egész kirándulásos témát megbeszélnék kettesben, hagyva, hogy minden Illya kedve szerint történjen, ehelyett itt erőszakoskodik. Ez egyáltalán nem vall a fiúra, sőt ugyan akarata ellenére, de megbántja szerelmét. Kis mondatát egyáltalán nem bántásnak, poénnak szánja, de a kis fekete hajú félreérti. Rémes menyire nem jössz össze a mai nap a fiúnak és, ha ez még nem lenne elég, tovább folytatja kedvese szidalmazását. Egyáltalán nem szép dolog tőle, hogy az évfolyamlépést szekírozza, hisz tudja, hogy az mennyire érzékeny téma párjánál.*
- Attól még összehozhatod. *Simít végig az arcán, mielőtt lelépne Illya. Kedvese reakcióiból még csak most szűri le, hogy mekkora tahó is volt, ezért gyorsan elhatározza magában, hogy nem erőlteti tovább ezt a nyaralós témát.
Viszont ha már így elszúrta a dolgokat, akkor ideje lenne kiengesztelni a kis Tündérbogarat. Ugyan nem akarja tovább húzni a dolgokat, de tényleg nem látja értelmét annak, hogy még két hónapig húzzák a dolgokat, igazán útra kelhetnének már.
Erre szinte már csak fél agyával figyel, mert közben rakoncátlan mancsok útra kelnek, hogy itt-ott megtapizzák az apró gyönyörűséget.*
- Már azt hittem sosem jössz rá. Tudod nagyon unalmas játszani a szűz keresztényt. *Túr bele hajába tőle nem megszokott módon, majd ajkait a lány nyakacskájára tapasztja. Ad rá pár puszit, majd finoman harapdálni végül pedig szívni kezdi. Ez ma tényleg nem Ambrus. Lehet, hogy Illyának el kéne köszönnie még mielőtt valami őrültség történne?*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-11-15, 11:45 pm

//NRT-Illya és Ambrus-2012.10.17.//

*Nagy megbántottságában nem igazán tűnik fel neki szerelme furcsa viselkedése, habár tény, hogy sosem szokott ilyen lenni, viszont az jobban leköti, hogy a fiú elég durván belegázol a lelkivilágába a megjegyzésével. Az sem segít túl sokat, hogy annyira erőlteti, hogy ők most azonnal, de rögtön induljanak el csapot-papot itt hagyva. Tudja ő is, hogy kevés az esélye az évfolyamlépésre és már maga is fontolgatta, hogy inkább összeszedi magát mégegyszer és áttuszkolja magát a vizsgán, fiújával egyetemben és legalább egy gyenge átcsúszást kicsikar neki pyromágiából, de Illya akkor már nem először ismételne évet. Nehéz döntés.*
-Hát reménykedem. *A határán van, hogy elrántsa fejét a simogatás elől, de végül nem teszi. Ugyan csúnya dolgot mondott a fiú, de attól még jólesik neki a cirógatás. De azért sokáig nem ücsörög mellette, s immár a fán lógva meglepetten meresztgeti szemeit Ambrusra, akinek a viselkedése most már feltűnik neki. Rá is kérdez a dologra, s a válaszra méginkább kikerekedik a szeme. Mégis mi lelte ezt a srácot? A szüzesség elvesztése még egy dolog. De mi ez az új pimasz, erőszakos és buja imidzs? Nagy nehezen veszi rá magát, de lefejti a cruos kezeit a melleiről, de hiába. Ambrus már a száját is hadrendbe állítja, s a leányzó halkan felsóhajt, de végül fejrázva a másik mellkasára nyomja tenyerét.*
-Mi van veled? *Neki ugyan nincs kifogása a szex ellen. Pláne Ambrussal nem, aki lassan minden álmában igen erotikus tartalommal jelenik meg, lévén, hogy tiszteletben tartva a másik elveit még nem voltak együtt. De ő akkor sem szokott ilyen... gengszteresen viselkedni. Itt trollkodik összevissza, erőszakoskodik és még viccesnek is találja.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-11-17, 5:40 pm

//NRT-Illya és Ambrus-2012.10.17.//

*A szokottnál is furcsább ez a nap. A páros életében teljesen megszokott, hogy a kis szeleburdi finn össze-vissza viselkedik, de tőle senki nem várja el, hogy legyen normális, hisz így imádni való a lány. Ambrus, viszont igen józan gondolkodású, de ma teljesen kifordul önmagából. Egyáltalán nem normális a szó minden értelmében. Nem is lehetne egy szóval illetni mostani viselkedését. Teljesen kifordult önmagából és minden zokszó nélkül szerelme lelkébe gázol. Erőszakos, kíméletlen és tapintatlan. Ezek a jelzők más napokon teljesen messze álltak a fiútól, most viszont a molesztálás i közelebb áll hozzá, mint szokott.
Erre mi sem ékesebb bizonyíték, ahogy válaszol a kérdésre. Soha, de tényleg SOHA nem viselkedett még így a fiú. Ez az egész egyáltalán nem vall rá, sőt ami azt illeti ez biztos nem az a jól nevelt, udvarias, vallásos fiatalember, akivel Illya megismerkedett.*
- Mi lenne? *Pillant a leányzóra összevont szemöldökkel. Úgy csinál, mintha szerelme viselkedne a szokottnál eltérőbben pedig ez nincs így. Belepillant a tekintetekbe, ami valami hatást gyakorol a fiúra. Szemei mintha kicsit kivilágosodtak volna és tekintetében ismét a régi fény tér vissza, de látszik, hogy továbbra sincs rendben.*
- Ne haragudj, nem tudom mi van velem. Azt hiszem… azt hiszem inkább megyek. *Túr bele a hajába. Sokkal mélyebb hangon szólal meg, mint az eddig tette. Zavartan áll Illya és Önmaga előtt is. Egy pillanatra még elgondolkodik, hogy köszönjön el Pöttöm Pannától, végül csak megfordul és elsétál.*

//Köszönöm a játékot nagyon élveztem! Mikor lesz a következő? Az elutazást meg még úgy is meg kell beszélnünk. Smile

//

Tárgy: Re: Belső kert 2012-11-17, 9:42 pm

//NRT-Illya és Ambrus-2012.10.17.//

*Egyre kevésbé érti, hogy mi lelte a fiúját. Ugyan neki semmi kifogása az ellen, hogyha Ambrus csak úgy faképnél akar hagyni bizonyos nézeteket, feltéve, hogy jól meggondolta, de jelenleg úgy viselkedik... hát jobb nem is belegondolni, hogy kire hasonlít a viselkedése. De határozottan nem tetszik neki ez a helyzet, hiszen ő azért szereti a fiút, amilyen. És ez a megváltozott, ismeretlen ember határozottan nem tetszik neki, s igencsak piszkálja a leányzó agyát, hogy mégis mi történt. Nagyon nehezen szánja rá magát, hogy lefejtse magáról szerelme kezeit, de így nem lehet beszélgetni. A próbálkozás azonban hiába. Megbántottan néz vissza a másikra. Hát nem veszi észre, hogy viselkedik? Lemondóan rázza meg a fejét, miközben lemászik az ágyról.*
-Semmi. *mondja halkan, s a pad felé akar indulni. Azonban csak szeretne, mert a cruo-s hirtelen zagyválni kezd, nem találja a szavakat, majd elindul befelé.*
-De... de...várj... *Tágra nyílt szemekkel pislog a fiú után aki se puszi se pá ott hagyta, majd fájdalmas tekintettel famulusára néz, aki szintén értetlenül cserreg egyet. Lógó orral tartja a madár felé karját, majd együtt elindulnak felfelé a klubhelyiségbe szokatlanul csendesen. Szinte üresnek hatnak a lépcsők, így, hogy Illya nem dübörög rajtuk.*

//Én is köszi ^^ Hát akkor majd írjál, ha megszervizelték a gépedet. Majd kezdhetsz is xD //

Tárgy: Re: Belső kert 2012-12-14, 10:23 pm

*Ma szomorú hírt kapott az angol leányzó, édesapja kórházba került, mert balesetet szenvedett autószerelés közben, beverte a fejét, és agyrázkódása lett, most pedig kómában fekszik. Délután volt otthon, de aztán visszajött, mert lejárt a látogatási idő, de megígérte testvéreinek, hogy visszajön még. Az édesapja a mindene, szinte a világot jelenti neki, és bár Connie egy erős lány, de néhány könnycsepp az ő arcán is lepereg néha, ha arra gondol, hogy akár el is veszítheti a szeretett férfit az életéből. Most épp a belső kertben van egy nagy üveg pálinkával a kezében. Azután vette, hogy visszajött az iskolába kb egy órája, és azóta már kb a felét megitta. A szervezete jól bírja a piát, de azért már egy kicsit a fejébe szállt. Most épp a füvön fekszik, karjait széttárva, és bámul felfelé, igyekezve nem gondolni semmire sem, főleg nem az otthoni dolgokra. Nem egy magányos farkas a leányzó, de nincsenek itt barátai, néhány ismerőse van, aztán ennyi... jó lenne valakivel elhülyülni vagy beszélgetni, de most csak Mr. Pálinka van itt neki, és ezzel egyelőre meg is elégszik.*

Tárgy: Re: Belső kert 2012-12-14, 10:43 pm

*Kezd az agyamra menni a négy fal bámulása, miközben megpróbálok inkább a leckémre koncentrálni, semmint a sötétítőfüggöny absztrakt gyűrődéseiből egyéni formákra asszociálni. Mikor a sötétkék anyag egy pillanatra háromfejű malacka alakot ölt, egy nyögéssel feladom és feltápászkodom az ágyamról. Hátrahagyva a félig kész házimat, fekete nadrágom és fekete hosszúujjúm kiegészítéseként a nyakamba tekerek egy zöld sálat, ami kiemeli kibontott hajam kissé vöröses árnyalatát. Megkönnyebbülve hagyom el a tornyomat, hogy cél nélkül bóklásszak egy kicsit a kastélyban, hátha belebotlok egy ismerősbe. Nincs kedvem kidugni a hidegbe az orrom, a kastélyban pedig nincs hideg, így érthető lenge ruházatom. Gondolok egyet, és leugrok a nagyterembe valami nyalánkság után nézve, mivel nemrég vacsoráztam, így nincs szükségem komolyabb élelemre, csupán egy tálka mag nélküli, óriásszemű szőlőt veszek magamhoz, amit lassan eszegetek, amint tovább sétálok a folyosókon, mígnem megérkezem a belső kert ajtajához. Olyan még nem nagyon volt, hogy itt ne bukkantam volna ismerősre, így reménykedve nyitok be. A takaros kis ösvényeken haladva egyszer csak meg is pillantok egy széttárt végtagokkal a fűben heverésző alakot. Rögtön beugrik róla Brian, akivel ugyanitt ugyanilyen körülményke között találkoztam nem is olyan régen, ám ahogy közelebb érek, azt is meg tudom állapítani, hogy nem a Szöszivel futottam össze, ahhoz ugyanis túlságosan apró és vékonyka, meg nőnemű az illető. Nem messze a lánykától egy félig kiürült pálinkásüveg árválkodik a földön, mire kezd értelmet nyerni a szokatlan alvópozíció. Amint odaérek mellé, azonban az is kiderül, hogy a lányka nem alszik, bár elég ködös már a tekintete.*
- Halihó!* integetek fölé hajolva, mire a mozdulattól hajam előre hull, megcsikizve a lány nóziját. Mivel nem tudom, hogy érzékeli-e még a külvilágot, vagy valahol máshol bolyong, leülök mellé törökülésben a fűre, kezembe véve a pálinkás üveget.*
- Hú ez nem gyenge.*állapítom meg, mikor beleszagolok az üvegbe, majd visszapillantok a lányra, aki nem tűnik éppen alkoholistának, ezért hát nem is értem, mire ez a nagy iszogatás.* - Mondd csak, jól vagy? * érdeklődök tovább óvatosan, kezemben szorongatva az üveget, mivel azt hiszem, már nem kellene többet innia a lánynak.*[i]

» Udvar és kert