Lucius Benedict Fenris lakosztálya

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-03-13, 6:36 pm

//olvad//

*Már nem tudja a lány, hogy hányadszorra is mondja el Luciusnak, hogy mennyire fontos is neki, de amikor hallja a választ, akkor csak lágyan elmosolyodik.*
- Majd hozzá fogsz. *csupán csak ennyit mond, miközben a férfihez bújik, majd nemsokára már az ágyon kötnek ki, ahol egy kissé feltüzelődik a hangulat, de ez nem maradhat most így, hiszen egy masszírt ígért a lányka kedvesének, így hát nemsokára végül fel is kelnek, majd ahogy levetkőznek mindketten, a magiszter az ágyon köt ki, a diáklány pedig pillanatok múlva már rajta is csücsül, méghozzá az izmos hátsón, mely csak az övé, akár csak ez a tökéletes test is, melyen minden izom annyira csodálatos és Lilith úgy imádja simogatni is őket.*
- Igen, tetszik, hogyha így hívsz. *mondja végül, majd jöhet a romantikusabb hangulat megteremtése, tehát a gyertyák meggyújtása, amire Lilith rögtön féltékenykedni kezd és erre oly szép választ kap, oly egoistát, hogy kissé meg kell böknie a férfi oldalát.*
- Jólvan Mr. Tökély... felfogtam, hogy profi tűzmágus vagy, magiszter és még vérfarkas is... na meg elemi mágus és még dícsérd agyon magad. *csóválja meg kissé a fejét a lány, majd amikor hallja, hogy fog még tanulni pár dolgot, csak bólint egy aprót és reméli, hogy ez így is lesz. Na de kezei hamar megtalálják a másik hátát és vállait, hogy azokat kezdjél el masszírozni és már pár puszit is lehel a férfi hátára és nyakára is közben. A simogatás viszont most nem csikis a számára, egyszerűen csak jól esik neki és hamarosan Niam kerül előtérbe a beszélgetésük során, így mondja el Lilith azt is, hogy már elég régóta az ő famulusa ez a szép leopárd és csak egy pillanatra fekszik kedvese mellé, mert hamar vissza is tér a masszírozáshoz, végig a gerinc mentén és a derekat se hagyja ám ki.*
- Szerintem is minden rendben lesz és igen, sikerült elrejteni. Tudod, kerestem a megfelelő alkalmat, hogy megmutassam és úgy éreztem, hogy az most jött el. *mesélget picit, majd végül az iskolai állattartás ellen is mond pár dolgot az Exortus ház feje.*
- Szerintem csak azért zavar, mert vérfarkas vagy. Szokj hozzá, tudod, már nincs közöd a Minisztériumhoz. *harapja meg kicsit a férfi vállát is jókedvűen, miközben picit nagyobb terpeszbe nyitja lábait, így a férfi a fenekén érezhet valami igen csak finom dolgot, miközben a lányka kissé mocorogni is kezd rajta, egy kis izgatás szempontjából, de kezecskéi se állnak ám le.*
- Amúgy mit szóltak a magiszterek, hogy te velem vagy? Gondolom erről is beszéltetek... *kérdez rá végül, hiszen már nem titkolják úgy ezt a dolgot és nem is tudnák, hiszen már kiderültek a dolgok, egyszerűen csak az órákon visszafogják magunkat, ahogy azt illik.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-03-13, 7:02 pm

*Valóban furcsa még mindig Lucius számára, hogy Lilith ennyire dícséri, hisz korábbi hölgyismerősei is megjegyezték, hogy jól néz ki, na de nem ennyiszer. Viszont ahogy hallja, Lilith nem fog erről leszokni, így inkább neki kell megszoknia, mire csak elmosolyodik. A beígért masszír ideje viszont most érkezett el, így Lucius máris hason fekszik az ágyon, míg Lilith már fel is csüccsen a magiszter hátsójára, hogy el is kezdje gyúrni az izmos felsőtestet. Persze közben sem hallgatnak el, így a lány "hivatalos" megszólítása is szóba kerül, amit mindketten szeretnek. Ezen nincs is mit túlragozni, viszont a gyertyák meggyújtására tett kis megjegyzését a lány picit ki is figurázza, mire Lucius csak elneveti magát.*
-Nem is vagyok ilyen egoista. *feleli továbbra is kissé nevetve, hisz azért tényleg nem szokta magát az egekig magasztalni, csak hát tisztázta, hogy mind az ereje, mind pedig a hely ismerete megvan ahhoz, hogy így is meg tudja gyújtani a gyertyákat. A kis kezek viszont szerencsére továbbra sem állnak le, csak masszírozzák és simogatják a férfi vállait, amik időnként még egy-egy puszit is bezsebelnek ettől a hófehér szépségtől. Lucius is viszonozni akarja valahogy a kedveskedést, de ő csak a lányka talpát éri el, de szerencsére most az is megfelel a célnak, és még csak nem is ugrik le róla Lilith, hogy túl csikis lenne. Hogy hogyan, hogyan se, de a magiszternek eszébe jut Niam is, akiről kicsit kérdezősködni kezd, hisz nem sokat tud egyelőre a leopárdról, de végülis az a fő, hogy biztonságban tudja mellette szerelmét.*
-Hm, nem tudom, mivel másabb a mai nap, mint a többi, de ha így érezted, hát te tudod. *feleli egy kis gondolkodás után a férfi, hisz ma még pont, hogy szontyi is volt a lányka amiatt, hogy nem jött össze az órán tanul varázslat úgy, ahogy szerette volna, de hát ha neki ez volt a megfelelő időpont, hát őt nem zavarja. Viszont az annál furcsább még a számára, hogy ennyire megsokasodott az állatok száma az iskolában. Amikor viszont Lilith válaszol neki, lehet, hogy tényleg eltalálta az okát a dolognak.*
-Igen, lehet. *feleli, majd a kis harapásra ismét picit elvigyorodik.*
-Igen, tudom. És nem is lesz többé. *mosolyodik el, majd Lilith helyezkedni kezd rajta, s pár másodperc múlva már érzi is a férfi, hogy valami kellemesen meleg, s puha valami dörgölődik hozzá, de a lány csak továbbra is masszírozza a magisztert. Lucius megnyalja ajkait, hisz tudja jól, hogy mi ez a kis játék, s már most várja a folytatását.*
-Demienről te is tudod, nem ellenzi a dolgot, Sideris pedig nem is igazán foglalkozik vele. Nem rá tartozik, tehát nem az ő dolga. *feleli egyszerűen, hisz tényleg nem tapasztalt még soha efelől rosszindulatot, vagy bármiféle megjegyzést. Viszont az, amit a lányka a derekánál művel, már nagyon kellemes, sőt, talán már össze is maszatolja picit a férfit, mire ő se bír már megjegyzés nélkül maradni.*
-Ha így folytatod, átlyukasztom az ágyat... *valószínűleg nem kell ennél jobban leírnia a lánynak, hogy miről is van szó, elég egyértelmű a dolog, hogy ezt inkább folytathatnák úgy, hogy ő a hátán fekszik.*
-Mit szólnál hozzá, ha most én adnék neked egy mélyre ható masszázst? *kérdi fejét kissé megemelve, huncut mosollyal hátrapillantva a férfi.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-03-13, 7:13 pm

*A csodálatos masszír kezdetét veszi, így hát nemsokára Lilith már Lucius hátán csücsülve kényezteti kedvesét, miközben sok minden szóba jön, így az egoizmus és a hivatalos megszólítás is, na meg természetesen Niam, aki Lilith egyetlen famulusa és igen csak megszerette már a gyönyör leopárdot, aki talán még a magiszterrel is idővel képes lesz összebarátkozni. Mindenesetre most még Demien és Sideris is szóba jön, hála a lánynak, ki tudni szeretné, hogy mégis mit szólnak hozzá, hiszen meglehet, hogy ők hárman már beszélgettek erről, egyszerűen csak a Corivan lánynak nem árulta még el senki se a dolgokat.*
- Áh értem, csak furcsa, hogy senkit se zavar, de mindenesetre örülök neki. Na jó, azt tudom, hogy Nath utál azért, mert összejöttem veled, meg valószínűleg pár lány irígykedik majd rám az iskolában, de hát így jártak. *von vállat és már meg is kezdi huncut játékát, így folytatva még mindig a jó ideje tartó masszírt, tehát a férfi nem panaszkodhat, most kap rendesen kényeztetést, minden egyes izmára. A megjegyzés viszont kissé meglepetten éri, így elpirul, majd végül kissé leáll a fenekével, de a további kérdésnél csak egyszerűen leborul Lucius mellé az ágyra, úgy pillantva rá.*
- Imádnám. *adja meg a választ, miközben csak közelebb bújik a férfihez és hogyha minden igaz és nem ütközik ellenállásba, akkor csak egy hosszú csókot lehel az ajkára, miközben kezével lassan halad lefelé, hogy megnézze, vajon csak a szája volt nagy a magiszternek vagy valóban készen állna már egy bevetésre, mert akkor itt van ez a szépség és nem fog sehova se menekülni.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-03-13, 7:28 pm

*Tényleg nagyon jó a fiatal leányzó és a magiszter kapcsolata, hisz nem csak testiségből áll a dolog, hanem sok mindenről el tudnak beszélgetni egymással. Nincs ez másképp most sem, a masszír alatt, így hát szinte egy percre sem maradnak csendben, folyamatosan van miről beszélni. Így merül fel az is, hogy Lilith furcsállja, hogy egyik magisztert sem zavarja kettejük kapcsolata.*
-Őszintén megvallva én is nagyobb ellenállásra számítottam, de nem különösebben érdekli őket. A mi dolgunk, így nem avatkoznak bele. *von vállat picit a férfi, hisz tényleg nem tud mást mondani, de a további szavakra is tud mit mondani.*
-Nath egyszerűen hülye, ne foglalkozz vele. De szerintem a múltkori kis elbeszélgetésünk után visszavesz kicsit, legalábbis nagyon ajánlom neki. *most nem olyan vidám a hangja, mint eddig, de nem is ideges, csak hát Nath... nem valószínű, hogy bármikor is jóba lesznek azzal a sráccal, de ez már csak a vérfarkasságnak is köszönhető. Lilith viszont tesz róla, hogy jókedve visszatérjen, az a kis alsó fertáji dörgölőzés bizony kellőképp kellemes és meg is teszi a hatását, így még finomabb a masszázs, amit a magiszter kap, viszont nem tudja nem megemlíteni neki a "feszült helyzetet" odalent. A lányka erre csak abbahagyja a mozgást, pedig Lucius nem ezt akarta, így fel is vet egy kellemes ötletet, mire Lilith rögtön le is huppan mellé, s boldogan benne is van a játékban.*
-Akkor jó. Ígérem, én se fogok elsietni semmit. *jegyzi meg egy huncut mosoly mellett, majd már érzi is odalent a lányka kezét, s most Lilith is érezheti, hogy nem hülyeségből mondta az imént a férfi az ágy átlyukasztását, hanem tényleg készen áll mindenre. Így hát az ő keze is lejjebb vándorol ezen a szépségen, hogy most ő dörzsölgesse azt a meleg kis szépséget, előkészítve a hosszú és kellemes estét.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-03-20, 3:09 am

*Bár későre jár már, de Nathaniel mégse képes aludni. És hogy miért nem? Egyszerű minderre az ok, ami nem más, minthogy vérfarkas és jelen esetben telihold van. Már nagyon úgy érzi, hogy ki kellene szabadulnia az erdőbe, de próbálja manapság egyre többször megállni az átalakulást és ez a mai napon sincs másképp. Éppen az iskola folyosóit rója, kissé ideges és gyors léptekkel természetesen, ami ezen izgatottsága miatt történik most, méghozzá sentineli jelvényével a mellkasán. Ha esetleg erre járna valaki, akkor azt mondja majd, hogy járőrözik, pedig erre most ok sincs... Mindenesetre egy fekete hosszú nadrágban van és egy fekete, testhez simuló, rövid ujjú pólóban, mely szépen kihangsúlyozza izmos testét. Haja ápolt, bár kissé kócos, a parfümje illata pedig nem durván, de mégis kellemesen lengi be a levegőt. Ahogy sétálgat tovább, egyszer csak a magiszteri folyosóra téved, ahol hirtelen áll meg kicsit Lucius irodája előtt.*
~ Biztos ő se tud aludni... és nem hiszem, hogy kint lenne. ~ *fene tudja, hogy miért pont most kopogtat nála, amikor valószínűbb, hogy egymásnak esnek, mivel mindketten érzik a holdat, hogy itt van és körüllengi őket. Borzasztó és egyben csodálatos is ez az érzés és ami biztos: ezen a napon Lucius nem fogja magához engedni Lilith-et, legalábbis nem túl valószínű Nath szerint. Így ácsorog a kopogás után, kissé türelmetlenül még mindig, de semmi negatív megmozdul, egyszerűen tényleg úgy érezte, hogy ide kell most jönnie.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-03-20, 3:30 am

*Ez az éjszaka a legrosszabb a hónapban. Legalábbis ebben a hónapban, de mindegyikben akad egy ilyen nap, a teliholdé. Hiába tudja már nagyon jól uralni a benne rejlő farkast, ilyenkor azért Lucius is erősebben érzi a hatását, és az alvás se nagyon megy. Ezért is van az, hogy már elmúlt éjjel 1 is, de a magiszter még mindig fent van, s próbálja egy kis papírmunkával lefoglalni magát. Abból úgyis akad bőven azóta, hogy magiszter lett, pontosabban azóta, hogy Charlest is sikerült elintézni, s végre ténylegesen iskolán belüli magiszter lett. Lilith viszont most tényleg nincs vele, bármennyire is bízik magában a férfi, ezeket az éjszakákat azért külön szokták tölteni, biztos, ami biztos. Hiszen egyszer már elveszítette szerelmét a férfi, nem hiányzik, hogy bármi probléma legyen, főleg nem saját maga miatt. Na de az estéje mégsem marad olyan magányos, mint azt hitte volna, hiszen valaki kopogtat az ajtaján, így már fel is emeli a fejét.*
~Ki lehet az ilyenkor?~ *pillant az órájára, de végül feláll, hisz lehet, hogy valamelyik magisztertársa keresi, vagy Lilith merészkedett ma mégis ide, akinek azért minimum ajtót nyitna, még ha ma nem is hagyná, hogy nála aludjon. Egy fekete nadrágban és pólóban lép oda az ajtóhoz most a férfi, mezitlábasan, hiszen már nem várt senkit, a saját szobájában pedig csak kényelmesen fog lenni. Amikor viszont kinyitja az ajtót, olyan valakit lát meg előtte, akire egyáltalán nem számított.*
-Nathaniel? Tudod hány óra van? Mi járatban ilyenkor? *bár nem igazán csípi a srácot, nem fog vele már az elején morgolódni, ráérnek még azzal, bár ahogy a fiút ismeri, lehet, hogy hamar kiprovokálja. Egyelőre viszont nem hívja még be a szobájába a magiszter, hisz ki tudja, mit akar a srác, lehet, hogy csak egy kérdés és már megy is.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-03-20, 3:38 am

*Csak türelmesen várakozik az ajtó előtt, ugyanis szinte teljesen biztos benne, hogy a mai estét Lucius nem fogja nyugodtan végigaludni és ez így is lesz, ugyanis a magiszter már meg is indul az ajtaja felé, melynek hangját Nath is hallja és amikor végül kinyílik az, kissé elmosolyodik a látványon. Oly hasonlóan vannak ma felöltözve, annyi különbséggel, hogy a diákon cipő is van, ellentétben Luciussal.*
- Igen, én. Nagyjából úgy néz, mint aki szellemet lát. *dönti meg kissé a fejét, majd a kérdést hallva csak bólint egy aprót, jelezve, hogy tisztában van az idővel.*
- Beszélhetnénk? Egy vendéget amúgy is illik behívni. *egy aprócska megjegyzés, de ez a fiúval jár, aki ismeri, tudja róla, még Demien is és ez még csak nem is bunkóság volt. Szóval egy kis lépést tesz a férfi felé, aki talán be fogja hívni és akkor szólal meg ismét a fiú, amikor az ajtó becsukódott mögötte.*
- Nos, igazából... azért jöttem... *vakarja meg tarkóját, majd végül halk sóhaja után ismét a másik szemeibe néz.*
- Szóval csak elnézést akartam kérni az eddigiekért. Nem lett volna jogom bírálni Demienék döntését a magiszterségről és Lilith-hez pedig nincs közöm. *a többit még nem igazán óhajtja kibökni, így is eléggé zavarja ez a helyzet, de idejét látta már megbeszélni mindezt.*
- És mivel telihold van és úgy se tudunk aludni, gondoltam most jövök... ~ főleg mert nem akarok átalakulni. ~ *nehéz magát visszafogni, de sikerült eddig és talán eztán se lesz gond, főleg mivel tényleg igyekszik, hiszen igaza volt Luciusnak, szinte mindenben, de azért ezt már nem akarja így kibökni, inkább csak zsebeibe teszi kezét, úgy várva valamiféle reakcióra.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-03-20, 3:53 am

*A kopogtatás ezen a kései időponton eléggé meglepi, de szinte rögtön fel is kel, hogy megnézze, ki keresi, hisz lehet, hogy fontos ügyről van szó, akkor pedig nem számít, hogy hány óra van. Amikor viszont kinyitja az ajtót, meglepetten pillantja meg a szintén vérfarkas srácot, akit pár kérdéssel köszönt.*
-Szellemet? Neem, inkább, mint aki farkast. *feleli kicsit humorizálva, hisz bár tényleg meglepte a srác, azért nem rémisztette meg. A további szavak viszont annyira jellemzőek Nathre, így a férfi csak sóhajt egyet, majd arrébb lép, hogy beférjen a srác.*
-Egy vendéget igen, de rád nem számítottam, és még mindig nem tudom jöttöd okát. *feleli, de azzal, hogy beengedte, Nath is észlelheti, hogy nem dobja ki, meg fogja hallgatni. Amikor mindketten bent vannak már, Lucius be is csukja az ajtót, majd kicsit arrébb sétál, hisz ne az ajtóban állva beszélgessenek már akkor. Nath viszont szinte rögtön bele is kezd, bár ez a tarkó vakargatás elég furcsa a sráctól, így Lucius kissé oldalra billenti a fejét.*
-Igen? Hallgatlak. *ösztökéli kicsit a srácot, hogy akkor beszéljen, ha azt akart, majd mikor Nath a szemeibe néz, s előadja a dolgokat, a magiszter szemei nagyobbra nyílnak, s kicsit hátra is húzza a fejét meglepettségében.*
-Nocsak. Nem is tudtam, hogy ilyen hatással is lehet a telihold. *valahogy sose gondolta volna, hogy ez a srác így elé állít, teljesen önként, majd elnézést kér eddigi húzásaiért. Kicsit gyanús is ez az egész egyelőre a férfi számára, így csak a srác szemeibe mered, hogy ki tudja olvasni, ha ez az egész csak megjátszás, de a továbbiakra csak bólint egyet.*
-Hát igen, a havi alvásmentes nap... *végül csak int az asztalával szemben elhelyezkedő szék felé, ő maga pedig a sajátjára ül vissza, majd ismét Nath szemeibe pillant.*
-És mondd csak Nath... Honnan ilyen hirtelen ez a bűnbánás? *hiába akar, nem tud még bízni ebben a srácban, így nem csoda, ha most is gyanakszik ez az egész miatt. Csak az a kérdés, ha ez az egész csak egy átverés, akkor mire megy ki?*

//fagy//

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-03-21, 3:18 pm

//olvad//

*Örömmel konstatálja, hogy a férfinek azért akad némi humorérzéke, így egy rövidke mosolyt még megenged magának és már elő is áll azzal, hogy vendégként illene őt beengedni a szobába. Lucius végül nem is tesz másképp, de láthatóan a beszólást nem tudja megállni a magiszter sem.*
- A vendégekre se számít mindig az ember. *pillant a másik szemébe és szavai nem pofátlanok vagy csipkelődőek, egyszerű megjegyzés volt csupán mindez. Ahogy viszont az ajtó becsukódik, Nathaniel kissé nehézkesen kezd el mesélni, hiába az ösztönzésnek, de azért csak kiböki, hogy miért is jött. Ahogy viszont figyeli Lucius tekintetét, ki lehet belőle olvasni a meglepettséget, így csak vállat von kissé, egy rövid ideig nem válaszolva a férfi megjegyzésére.*
- Úgy éreztem, hogy ideje eljönnöm ez miatt... *és még hozzáteszi azt is, hogyha már telihold van és nem tudnak aludni, akkor miért ne most jött volna. Mindenesetre csak bólint egy aprót arra, hogy ez az éjszaka általában alvás nélkül zajlik le náluk, de végül amikor a magiszter hellyel kínálja, csak megindul az asztal felé, kihúzza kissé a széket, majd már helyet is foglal benne. Kényelmesen hátradől, könyökei a karfákra kerülnek, majd végül bele is tekint a másik szemeibe, igyekezve nem kimutatni azt, hogy mennyire feszélyezve is érzi magát. *
- Nem hirtelen... igazából a legutóbbi találkozásunk után gondolkodtam el ezen az egészen, meg hogy talán lehet abban valami igazság, hogy nem szabad sűrűn átalakulni. *von vállat és kissé kerüli is a másik tekintetét.* - Így igyekeztem visszafogni, bár ma nagyon nehéz megállni, hogy kimenjek, de most inkább ide jöttem. Nem... nem akartam zavarni. *pillant végül a másik szemeibe és talán most már érzékeli Lucius, hogy őszintén beszél és valamilyen szinten az ő segítségét kéri most azzal, hogy itt van és addig is le van foglalva.*
- Csak nehéz ez az egész. *sóhajt fel végül, kissé bele is túrva a kócos, barna fürtök közé.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-03-21, 3:39 pm

*A fiú igazán nagy meglepetés ezen az estén, de ha már itt van, és valóban beszélni akar Luciussal, akkor a magiszter be is engedi őt a szobába, persze egy kis megjegyzés nem maradhat el, ha ők ketten beszélgetnek.*
-Ez is igaz. *bólint egyet végül a srác szavaira, hisz most normálisan reagált a srác, ezen nincs mit vitatkozni. Amikor viszont már bent állnak, s az ajtó is becsukódik, Nath újabb meglepetést okoz, méghozzá most a szavaival. Bocsánatot kér eddigi viselkedése miatt, s nem csak kettejük külön kis csatározására és a magiszterségre vonatkozóan, hanem a Lilith-el kapcsolatos dolgok miatt is. Ez végre egy okos húzás tőle, viszont egyelőre felettébb gyanús is a magiszter számára, így nem is bírja megállni, hogy ne tegyen ismét egy kis megjegyzést, miközben a srácot figyeli. A további szavakra csak bólint egyet, valóban ideje volt, viszont talán ez a beszélgetés most lehet, hogy hosszabb lesz, így a férfi az asztala irányába mutat, hogy ülve folytassák a társalgást. Nath nem is ellenkezik, rögtön a kényelmes székhez sétál, ahová le is ül, Lucius pedig a saját helyére ül vissza, míg az asztalon a sok-sok papírmunka mellett, melyet épp az imént is csinált, ott díszeleg a szerelmétől kapott farkas szobor is. Viszont most nem az áll a figyelem középpontjában, hanem ez a srác, akihez egy újabb kérdéssel fordul Lucius. A választ hallgatva viszont kiderül, hogy Nath talán már egy ideje helyes belátásra tért, mindössze csak most volt mersze mindezzel a férfi elé állni. A srác láthatóan tényleg kerüli most a szemkontaktust, úgy tűnik, valóban bocsánatot kérni jött, így szavai végén Lucius csak megcsóválja kicsit a fejét.*
-Nem zavarsz. Én is csak igyekeztem lefoglalni magam valamivel a mai éjszaka. *feleli, majd visszatér a korábbi szavakra is.*
-Ismét nehezebben fogod vissza a fenevadat, igazam van? *érdeklődik kicsit komoly hangon, hiszen ezt fontos tudni, hogy veszélyeztetheti-e a többiek épségét, mivel akkor már komolyabb lépéseket kell tenni.*
-Amúgy pedig természetes, hogy ma nehezebben bírod. Még engem is nagyon zavar a mai este, pedig én jobban uralom a farkast és nem alakultam át olyan sűrűn, mint te. *bólint ismét egyet a férfi, majd a sóhaj után egy kérdése megint akad.*
-Mennyit gyakoroltál, hogy vissza tudd tartani az átalakulást? Igazából nem sokat tudok a te vérfarkasi dolgaidat illetően, szóval ha azt akarod, hogy segítsek, akkor pár dolgot el kéne mondanod ezzel kapcsolatban. *pillant ismét Nathaniel szemeibe a férfi, miközben hangja egyszerre komoly, de segítőkész is, hisz ő tette ezt a fiút likantróppá.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-03-21, 3:50 pm

*Miután a magiszter megengedte, hogy besétáljon a fiú és még helyet is foglaljon, Nath se rest mindezt megtenni, hogy ott folytathassák a beszélgetést és mivel érzi a srác is, hogy a férfi valószínűleg azt hiszi, hogy át akarja ejteni - amit valljunk be nem olyan nehéz hinnie, mivel párszor már átverte őt Nath - ezért újabb kérdésekkel bombázza, egészen addig, amíg meg nem sikerül őt győzni és akkor fordul csak igazán komollyá a beszélgetésük.*
- Igen, természetesen nehezebb... Most, hogy ritkán alakulok át, többször igénylem valamiért, de talán idővel könnyebb lesz. És az se segít a dolgon, hogy Rose is látni akar abban az alakban, aminek nem tudok örülni. *húzza el a száját, majd amikor hallja, hogy Lucius nem alakul úgy át, mint Nath, akkor arra csak kissé szemet forgat a srác.*
- Nem is tudja, hogy mennyit alakultam át. *azért muszáj volt most már valamit visszaszólnia nah, hiszen a fiú is ingerlékenyebb a mai nap és csak nem hagyja, hogy provokálják, mégha most nem is ez a szándéka Luciusnak. Végül rá is tér a nagy kérdésre, ami kissé furcsának tűnik most a fiúnak.*
- Hát egyszerűen próbálok nem átváltozni. Az az igazság, hogy a farkast, amikor átalakulok, úgy érzem, hogy egész jól tudom már uralni, ki tudom használni azokat a képességeket és valahogy jó érzéssel tölt el, felszabadultabbnak érzem tőle magam. És ettől fosztottam meg a testem, úgy nagyjából egy hónapja... Azóta többet gyakorlok és edzek... igyekszem lefárasztani magam és így elvonni a figyelmem. Egyenlőre jobb ötletem még nincs. *a gyakorlás természetesen a mágiára értendő, az edzés pedig fizikális, mint mondjuk a konditerem.*
- Szerencsére manapság nem alakult ki konfliktusom se senkivel, mert akkor nehéz visszafognom magam, akkor néha úgy érzem, hogy nem egy párbaj által akarom bebizonyítani az igazam, hanem egyszerűen széttépném. Furcsa érzés, de igyekszem legyőzni. *talán most már eleget mesélt, nem is igazán tud mit hozzáfűzni már ehhez.*
- Viszont visszaalakulni, emberré még mindig nehéz, csak nem tudom, hogy miért. *sóhajt fel kissé, miközben ki is szúrja az asztalon díszelgő farkas szobrot és kicsit tovább ragad le nála.*
- Szép darab! *jegyzi meg, hiszen tetszik neki, nem is kicsit.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-03-21, 4:16 pm

*Mivel még nem tud bízni a srácban, ezért Lucius több kérdéssel is előáll, hisz ezzel is azt teszteli, mennyire hitelesek Nath szavai. Amikor viszont hallja, hogy nehéz megállnia az átalakulást, s a további szavakat, csak biccent egyet.*
-Az a baj ezzel is, hogy olyan hatással lehet az emberre, mint a drog vagy az alkohol. Lehet, hogy akkor per pillanat jó érzés, de ára van. A leszokás és az elvonás pedig nem könnyű dolog. Főleg, ha az ember párja se a mi érdekünket nézi. *feleli, s lehet, hogy erről majd el kéne beszélgetnie Rose-al is, hiszen annak a lánynak sem szabad ösztökélnie Nathet, hogy alakulgasson át.*
-Rose reakciója... mondhatni érthető, hisz természetes, hogy kíváncsi egy vérfarkasra, főleg, ha az a párja. De le kell állítanod ezzel a kérésével, és nem szabad engedni neki. Nem azt mondom, hogy sose mutathatom meg, milyen vagy farkasként. De nem szabad, hogy sűrűn ezt akarja, mert annak nem csak te láthatod a kárát, hanem akár ő is. Főleg, mivel ahogy eddig leszűrtem a szavaidból, azért még nem uralod olyan profin a fenevadat. *ezzel nem azt akarja mondani, hogy ő jobban képes erre, hiszen ő teljesen máshogy tanulta ezt meg, és most nem is róla van szó, hanem Nathről, s rajta akar most segíteni. Viszont úgy tűnik, a fiú mégis félreérti néhány szavát, ami a sok átalakulást illeti, így Lucius csak megcsóválja a fejét.*
-Te magad mondtad azon a múltkori kis találkozásunkkor, hogy sűrűn jársz ki, mert farkasként szabadabb lehetsz... *vágja rá rögtön a férfi, hisz nem csak hasraütésből beszél, hanem emlékszik a dolgokra. A további segítséget illetően viszont most a srácon a sor, hogy meséljen neki, hisz nem tud túl sok mindent vele kapcsolatban, így pedig tanácsot adni is nehezebb.*
-A gyakorlás és az edzés okos ötlet. Ha fárasztod magad, akkor könnyebb ellenállni, bár ha már jobban vissza tudod szorítani a farkast, akkor erre se lesz ilyen szinten szükség. Azt viszont nagyon jól teszed, hogy egy hónapja visszafogod magad. *biccent egyet ismét a férfi, hisz ez azért már valami, ahhoz képest, mennyire imádja azt az alakot Nath.*
-Viszont soha ne bízd el magad azt illetően, mennyire uralod a tested és az elméd farkas alakban. Ott akkor is az ösztönök vezérelnek, és ha valami olyasmi történik, átveheti az irányítást az állati éned. Mindig tartsd szem előtt, milyen veszélyekkel járhat egy átalakulás. Felszabadító érzés persze, és a képességek is előjönnek... de azok a farkasé! *nem prédikál, nem is kioktatni akarja a srácot, egyszerűen csak továbbadni neki is azt a tudást a vérfarkassággal kapcsolatban, amiket ő szerzett, s a hasznára vált. Közben azért Nath is tovább mesél, mire Lucius ismét csak bólint.*
-Ez is azt mutatja, hogy még sokat kell gyakorolnod. Nem szabad, hogy egy vita során a farkas mindenáron elő akarjon kívánkozni. Ezt is le kell tudnod győzni. A visszaalakulás pedig azért megy nehezen szerintem, mert túlságosan élvezed a farkaslétet, és túlságosan átadod magad neki. Vagyis akkor a fenevad az, aki előtérbe kerül, és még nehezen tudod visszavenni tőle az irányítást. *adja meg a választ, azt pedig már hozzá se fűzi, hogy a gyakorlás lehet erre is a megoldás. Mikor viszont a srác a szoborra pillant, Lucius kicsit elmosolyodik.*
-Az bizony. Lilithtől kaptam. *már csak azért is hozzáfűzi ez utóbbi szavakat, hisz kíváncsi, vajon kettejük viszonyáról is komolyan beszélt-e a srác a megbánást illetően, vagy csak a többi dologról.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-03-21, 4:32 pm

- Igen, tudom, hogy milyen érzés... Eleinte gyűlöltem ezt a helyzetet, amikor ilyenné váltam... *itt egy kis szünetet tart, hiszen emlékszik még rá, amikor Lucius megharapta, a fájdalomra és a félelemre, az első átalakulásra, mindenre és akkor még egy picit se volt oda a dologért.*
- De mostanában tényleg megszerettem, talán azért is, mert sok esetben hasznos, bár tény, hogy nehéz eltávolodni a ténytől, hogy át tudok alakulni és így úgymond leszokni. *Rose-ra még inkább nem mond semmit, egészen addig, amíg Lucius ki nem fejti neki, hogy mi a véleménye mindezzel kapcsolatban.*
- Igen, tudom és nem is teljesítem mindig a kérését és szerintem ő is megérti mindezt. Csak nem szeretek neki csalódást okozni. De hát tudja, hogy milyen a szerelem. *mosolyodik el kissé, majd folytatják a beszélgetést, egyre több információt osztva meg egymással és Lucius is végül elismerősen biccent arra, hogy Nath mióta köti le magát más dolgokkal és hogy miért is sikerül manapság kevesebb alkalommal átváltoznia.*
- Jó-jó, tudom, hogy akkor nem vagyok teljesen önmagam... *sóhajt fel végül a hosszú monológ hallatán, amely a farkassá való átalakulásról szólnak és végül már csendben és figyelmesen üli végig a további dolgokat.*
- Majd talán idővel alakulni fog. Végülis, még nem vagyok olyan régóta ilyen... *inkább próbál kissé témát váltani, így térve át arra a bizonyos szoborra, amely az asztalon található. Szép, nem is kicsit és ez figyelmet érdemel. Amikor viszont hallja a srác, hogy kitől kapta, csak sóhajt egy aprót.*
- Furcsa attól a lánytól, hogy ilyen Önnel... Ő róla mindenkinek más volt eddig a véleménye, nem ilyen, mint magával. Alattomos és furfangos, nagyon erőszakos és vezető egyéniség. Egy igazi nekromanta, aki úgy érzi, hogy az övé a világ és másokat is irányíthat. Amikor Cracoban láttam, annyira visszafogott volt, szinte nem is ő, nem az a perszóna, akit megismertem. *nem tagadja, hogy nincs oda a lányért, de hát ki? Folyamatosan csak a bajt keverte és talán mindezt Lucius még csak nem is tudja. Félreértés ne essék, nem ellene akarja irányítani a férfit, csupán csak megjegyezte, hogy mintha változna, legalábbis akkor, amikor a magiszterrel van.*

//fagy//

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-03-24, 12:12 am

//olvad//

-Tudom, mire gondolsz. Nekem sem volt könnyű... *feleli egy bólintással Lucius, s egy pillanatra félre is pillant, hisz arról viszont ő tehet, hogy ezt Nathnek is át kellett élnie, sőt mi több, örök életére vérfarkas marad. Viszont a srác tovább mesél, így a férfi is ismét a szemeibe tekintve hallgatja őt tovább. A mostani állapothoz viszont nem szól semmit, csak bólint egyet, hisz igaz, amit a fiú mond. Amikor viszont kiderül, hogy Rose is kérte már a srácot, hogy alakuljon át, Lucius ennek veszélyeire is felhívja Nath figyelmét, mire a srác is egyetért vele, de a szerelemre hivatkozik.*
-Tudom, persze. Nem is azt mondtam, hogy soha nem lehet erről szó. Csak a lényeg az óvatosság, és inkább csak akkor tegyél eleget ennek a kérésének, ha már tényleg jól tudod uralni a farkast. *feleli, hisz nem akarja ő teljesen lebeszélni erről se Nath-et, se pedig Rose-t, csak egyszerűen még veszélyes lehet. Ő is mutatta már meg magát farkasként Lilithnek, de ő jobban is uralja a benne lévő fenevadat, de akkor sem szeret csak úgy átalakulni, ha nem muszáj. A további szavak viszont úgy tűnik, kezdenek sokak lenni Nathnek, amit a férfi tudtára is ad, a végén pedig csak helyeslően bólogat a magiszter.*
-Ahogy mondod. Ez is olyan, mint a varázslás. Minél többet gyakorlod, annál jobban fog menni. De azt kell mondjam, hogy jó úton haladsz. *mosolyodik el egy kicsit, majd az asztalon álló szoborról is ejtenek pár szót, Lucius pedig tesztként megemlíti, hogy kitől is kapta, mire elsőre egy sóhaj érkezik válaszként, majd Nath ismét megszólal, s hosszan beszélni is kezd. A magiszter nem is szakítja őt félbe addig, míg be nem fejezi, majd végül ő is hangot ad.*
-Furcsa, hogy másokkal ennyire negatív. Én mindig is ilyennek ismertem meg, még akkor amikor a Minisztériumnak dolgoztam. Ismerem valamennyire a vadabb, keményebb oldalát is, de velem tényleg teljesen más, mint ahogy te látod őt. És hidd el, a furfangossága és az erőszakossága is megvan, és elő is jön, ha arról van szó, nagyon ügyes mágiahasználó. *egy pillanatra elgondolkozik a férfi, majd folytatja.*
-Szerintem igazából ő a családi neveltetésnek köszönheti azt a jellemet, amit te ismersz, hogy azért. mert aranyvérű, na meg Corivan, ő a többiek felett áll. De tud ő visszafogottabb is lenni, ha igazán megismered. *tényleg nagyon szereti az ő kis törékeny szerelmét, csak kissé furcsa, hogy mások ennyire más véleménnyel vannak róla.*
-Egyébként... mindig is érdekelt, hogy miért vett téged Demien a nevére? Úgy értem, hogy ez azért elég nagy dolog, de még nem sikerült teljesen átlátnom ennek az okát. *érdeklődik most egy picit ő a másik felől, hisz ez valóban egy olyan dolog, ami foglalkoztatja Luciust.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-03-24, 12:40 am

*Kissé meglepődik a fiú, amikor Lucius is kijelenti, hogy bizony jó úton halad. Nem tudja a férfi, hogy mennyit szenved mindezért a srác, de nem is fogja sajnáltatni magát, ő is tehet arról, hogy túl sűrűn változott át és ez nem volt helyes. Most viszont már belátja a hibáját, így kissé ő is elmosolyodik, miközben az imént elhangzott dolgok járnak a fejében, hiszen van mit átgondolnia... Ezek mellett viszont idő közben kiszúrja a szobrot is, mely a férfi asztalán található és amikor meghallja, hogy kitől kapta, először még nem mondd semmit, majd végül nekiáll beszélni, elmesélve hosszan azt, hogy Lilith milyen is valójában, teljesen olyan, mintha a magiszter megszelidítette volna.*
- Igen, ügyes, de gonosz is. Nem mondom, hogy utáltam őt, de egyszerűen sokszor nem értem a tetteit, amikre képes és ez, hogy most összejött Önnel, végképp meglepő. Nem mondom azt, hogy biztosan van valami hátsó szándéka, mert nem olyannak látom, de azért jobb lenne, hogyha vigyázna vele. Jött már össze azért valakivel, hogy így okozzon neki hatalmas fájdalmakat... *ez csak egy jótanács volt, semmi más, de még Luciusnak is van mit mesélnie, így hát végül Nath ismét csak bólint párat.*
- Én nem akarom igazán megismerni. Ő se akart engem, tehát a véleményünk ugyanaz. *jelenti még ki, mivel lett volna alkalom, hogy többet beszélgessenek és hát Nathaniel felől a kezdeményezés is megvolt, de ha nem, akkor nem. Viszont a következő kérdés igazán meglepi, így csak elmosolyodik kissé, miközben a másik szemeit figyeli.*
- Sejtettem, hogy érdekli, sokakat érdekel és néha én se hiszem el, hogy Demien ezt tette. *mondja teljesen őszintén és végül kissé el is komolyodik, úgy néz bele a másik szemeibe.*
- Akármennyire is hihetetlen, de annak idején utáltam Demient, amikor még idekerültem. Lázadoztam ellene, más házba is át akartam menni, tehát tényleg mindent megtettem annak érdekében, hogy ne legyünk jóba és ő se kedvelt igazán. Viszont pár hónap után történt valami. *itt süti le kissé a szemét, de mivel bizonyára Lucius is tud az esetről, nem is húzza sokáig az időt.*
- Megöltem Siriust, mert nem akartam, hogy szenvedjen. Én is más voltam, szinte teljesen összetörtem, amikor ez történt és... és egyszerűen nem akartam ebbe beletörődni. Az után pedig furcsa látomások gyötörtek, amelyekről utólag kiderült, hogy Charles volt. A lényeg, hogy Demien segített nekem, segített továbblépnem és én is jobban megismertem őt. Nem mondom, hogy soha nem emelte rám a pálcáját vagy én rá, de a lényeg, hogy átalakult a kapcsolatunk. Mindez hónapok alatt zajlott le és végül megölték a szüleimet. Későn értem oda, láttam őket, ahogy a szemem előtt halnak meg és én is majdnem odavesztem, de Demien megmentett. *ismét egy pici szünetet tart, hiszen már összefolynak az események, de igyekszik semmit se kifelejteni.*
- Charles ezekben az időkben kezdett erősödni, Demien pedig megölt engem. Csak így tudtam segíteni neki Charles-al szemben... Na de a lényeg, hogy árván nem tanulhattam volna tovább itt, nem vagyok nagykorú, így a nevére vett, azért, hogy maradhassak és tanulhassak. De túl közel kerültünk egymáshoz, megszeretett, azt hiszem és én is őt... Ezért is hoztam vissza a halálból és haltam meg én is miatta, nem is egyszer. Hihetetlen mi? *kérdez rá idő közben egy fájdalmas mosollyal, majd még hozzáteszi.*
- De mára már az örököse is vagyok és bár úgy volt, hogyha elérem a nagykorúságot, visszaveszem a Cronfield nevet, ez már nem fog megtörténni. Az a múltam, én most már Cornwlade vagyok. *na nem egoistán beszél, hanem úgy, mint akinek teljesen más élete lett, hiszen szinte egy második életbe kezdett itt, a Mysterioban és a visszafogott, félénk kisfiú felnőtt és igen csak akaratos, ügyes varázsló vált belőle, ki nem riad vissza semmitől se.*
- Joggal kérdezheti még azt is, hogy miért álltam mindezek mellett Charles mellé... A szüleim lelke elveszett a halálukkor, így Demien nem tudta őket visszaadni nekem, Charles viszont megígérte, hogy segít. Akkor még azt hittem, hogy ez lehetséges, naív voltam, de később rájöttem a dolgokra, ennyi a történet. *kissé meg is emeli kezeit, majd visszateszi a karfára, majd várja is, hogy mi a másik véleménye, hiszen hosszan mesélte el élete történetét, bizonyára Luciust is meglepik majd a dolgok.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-03-24, 2:00 am

*Miután alaposan átrágták magukat a vérfarkassággal járó dolgokon, a férfi asztalán található szobor miatt Lilith kerül szóba, akiről Nath ki is fejti szépen a véleményét, ami valóban nagyon eltér attól, ahogy a fiatal lányka a magiszterrel viselkedik. Lucius is kifejti ezzel kapcsolatban a saját véleményét, mire Nath is reagál, s még azt is el tudná képzelni, hogy Lilith csak valamiért ki akarja használni a férfit.*
-Engem is meglepett, hogy egy aranyvérű feketemágus palánta kezdett érdeklődni felőlem, főleg, aki olyan neves családból származik, mint ő. De azt biztosan állíthatom, hogy Lilithnek nincs semmiféle hátsó szándéka. Ismerem már őt annyira, hogy ezt tudjam és érezzem. Na meg... nem hiszem, hogy feláldozta volna értem magát, ha csak kihasználni akar, s azt sem tudja, vissza tudom-e hozni. *ez azért elég nyomós érv a férfi szerint, hogy Nath is belássa, a hófehér lányka nem csak játszadozik a magiszterrel, hanem tényleg szereti, ahogy ez fordítva is igaz. Viszont úgy tűnik, hogy a srác hűvös fogadtatása nem csak rá jellemző, Lilith se szívleli a srácot, s ez fordítva is igaz.*
-Ez a ti saját döntésetek. Nem lehet minden ember jóban a másikkal. *ezzel le is tudja a dolgot a részéről, hisz ez tényleg nem az ő dolga, hogy végül barátok lesznek-e vagy sem, de az biztos, hogy akkor úgyis tudni fog róla. Na de ha már a kapcsolatokról van szó, akkor Luciust nagyon érdekelné a sentinel srác és Demien viszonya is, hisz még mindig nem érti, miért is vette a férfi a nevére ezt a srácot, mivel ért el nála ekkora hatást Nath. A kérdés feltevése után viszont Nath csak elmosolyodik, de végül mesélni kezd. Már az elején úgy tűnik, hogy hosszú, s minden bizonnyal igen érdekes történetet fog hallani a férfi, így csak összefonja maga előtt a kezeit, s kényelmesen hátradől a székében, úgy hallgatva végig a fiút. Az elején bólint néha, mikor olyan részt hall, amiről tud, máskor pedig csak elkerekedett szemei tanúskodnak meglepettségéről, de nem szakítja félbe a fiút, csak hallgatja, egészen addig, míg a mondandója végére nem ér. Ekkor viszont csak vesz egy mély levegőt, amit végül hosszan fúj ki magából, s ismét kiegyenesedve pillant Nathre.*
-Hát... nem mondom, kalandos egy történet. *kezdi, miközben kezeit most az asztalára helyezi, s csak ujjait fonja össze.*
-Elég sok mindenen átmentél akkor az elmúlt egy év alatt. Gondolom, akkor már te se vagy egészen az a srác, aki egykor a Mysterioba jelentkezett. *tényleg nem semmi, amit maga mögött tudhat már ez a fiatal srác, ez már biztos, s így már Lucius is kicsit más szemmel néz rá.*
-Tudod... ha ezekről korábban is beszélsz nekem... talán egészen másképp alakult volna kettőnk viszonya is. *fűzi még hozzá a szavakat, majd egy kis mosollyal ismét megszólal.*
-Lassan viszont kezdem azt hinni rólad, hogy halhatatlan vagy... *egy kicsit talán szélesedik is az a mosoly, majd újabb mély levegőt vesz a férfi.*
-Azért örülök, hogy eljött ennek a beszélgetésnek is az ideje. *igazából ennek tényleg örül, viszont talán most már eleget is beszélgettek így estére. Nem akarja kidobni a srácot, ha már úgy alakult, hogy önként felkeresse, de talán szavai célzó értékűek voltak, hogy ha nincs több mondandója Nathnek, akkor talán ideje lenne búcsúzni, s visszatérni mindkettejüknek a dolgukhoz.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-03-24, 2:13 am

*A Lilithről folytatott beszélgetés során szóba kerül az is, hogy meglehet, hogy a Corivan lány esetleg csak ki akarja használni a magisztert, ki tudja, hogy miféle személyes okok miatt, de amikor Lucius szépen érvel is, ezzel emlékeztetve Nath-et Charles megjelenésére, csak bólint egy aprót, hiszen szinte teljesen ki is ment a srác fejéből.*
- Igen, ez igaz. Akkor ezek szerint valamivel nagyon megfogta, bár kíváncsi lennék, hogy mivel... *gondolkodik el hangosan, bár erre nem biztos, hogy fog valamit is válaszolni Lucius, de ez már az ő dolga. Amikor viszont Nathaniel és Demien kapcsolata kerül elő, úgy van vele a fiú, hogy ideje akkor elmesélnie kissé hosszabban is, hogy pontosan mi történt, hiszen elég valószínű, hogy Lucius már nem megy sehová se a Mysterioból, hanem végre az Exortus háznak is biztos házvezetője van. Hosszan taglal mindent a srác, de nem unalmasan, csak a leglényegesebb információkat kiemelve a mondandójából, majd miután befejezte a dolgokat, hallja is a hosszú sóhajt.*
- Igen, kalandos, bár nem túl kellemes. Rose az, akiért érdemes erősnek maradni. Nélküle semmire se vittem volna. *mosolyodik el fanyarul, hiszen a szerelme mindig mellette volt és ezért nagyon hálás is az ő Rózijának, soha nem kellene neki más nő.*
- Hát, tényleg sokat változtam. Itt nőttem fel és lettem olyan, akire felnéznek, akiről tudják, hogy ki a Mysterioban és nem csak egy srác, aki ide bekerült. *nem úgy beszél, mint aki annyira örülne mindennek, most mutatkozik meg Nath azon énje, ami szintén ő maga, egyszerűen nem mutatta ki még eddig mindenkinek, jobb erősnek maradni bizonyos helyzetekben.*
- Nem akartam említeni, mert nem kell senki sajnálata vagy hogy csak azért kedveljen, mert amiken átmentem, sokakat már lelkileg összetört volna. Én én vagyok, így kell elfogadni vagy gyűlölni, ez a maga döntése. *a kezdő lépést a fiú megtette és bár nem lesznek rögtön jóba, majd talán idővel alakulni fog ez. *
- Halhatatlan? Megjártam már a poklot, komolyan mondom, nem mennék vissza oda, tehát jó lenne halhatatlannak lenni, de Demien se lesz képes mindig visszahozni, hogyha meghalok... *egyszer Lucius is látta a fiú halálát, Sayra gyilkolásánál, tehát sejtheti, hogy nem egyszer ért már véget az élete. Amikor viszont hallja a továbbiakat, kapcsol, hogy talán most már le kellene lépnie.*
- Igen, én is. Na de akkor elvonulok, talán egy kis kondizás most jót fog tenni. *mondja jókedvűen, miközben fel is kel, majd hamarosan meg is indul az ajtó felé.*
- Viszlát! *és ha minden igaz, akkor már el is hagyja a magiszter szobáját és ahogy említette, valóban a konditerembe fog menni, ahol valószínűleg hajnalig el fogja ütni az időt.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-03-24, 2:34 am

-Valószínűleg nem azzal, hogy a Minisztériumnak dolgoztam. *feleli kicsit felnevetve Lucius, de erről többet valóban nem mond. Igazából ő maga sem érti még mindig, hogy akkor és ott mi tetszett meg benne a lánynak, hogy annak ellenére, hogy ki mivel foglalkozik, mégis elég rendesen ráhajtott az a szeleburdi lány. Mert bizony tud Lilith is az lenni, csak talán kevesen ismerik azt az oldalát, nagyon kevesen. Viszont a saját kapcsolatáról tud a férfi, őt inkább most Nath és magisztertársa különös apa-fia viszonya érdekelné, amit úgy tűnik, most nem is rest a srác hosszan, s részletesen kifejteni. Lucius pedig csak hátradőlve hallgatja a történetet, hogy hogyan is jutott el Nath idáig, s miken ment keresztül, majd mikor a fiú a mondandója végére ér, csak akkor szólal meg ő is.*
-Igen, azt el tudom hinni. *biccent egyet, majd Rose említésénél kicsit el is mosolyodik.*
-A szerelem sokszor olyan dolgokra késztetheti az embert, amiről egyébként azt hinni, hogy nem is képes rá. *na igen, ez rá is nagyon igaz, elég csak arra gondolni, hogy Minisztériumi dolgozóként érkezett ide, most pedig az egyik leghíresebb feketemágus képző magisztere. A fiú további szavai viszont talán kicsit meglepőek, sőt, nem is kicsit, de meg tudja érteni a magiszter.*
-A megbélyegzés nem mindig jó, még ha alapjában véve nem is negatív formában érint. De a múlton már nem tudsz változtatni, ez már hozzád tartozik, így inkább légy rá büszke, hogy te magad is ennyit tettél az iskoláért és annak tagjaiért. *bár tényleg nem lehetett kellemes az elmúlt egy év a srác számára, valóban sokat lehet neki is köszönni. Arra viszont csak egy egyszerű bólintással felel Lucius, hogy a fiú miért nem mesélt eddig az életéről, hisz ez a saját döntése, ő tudja, mit akar, és mit nem megosztani a többiekkel.*
-Azt hiszem, már így is igen elképesztő, hogy ennyiszer képes volt rá. De remélhetőleg többször már nem lesz rá szükség. *húzódik ismét egy kis mosolyra az ajka, majd mivel úgy érzi, hogy amit most lehetett, azt átbeszélték, így egy kis utalást is tesz a srácnak, amit Nath is vesz, így már búcsúzni is kezd. Szerencsére nem is veszi rossz néven az utalást, hanem csak vidáman felkel a helyéről.*
-Igen, az minden bizonnyal jó lesz ma. Rám pedig ezek várnak, hogy leküzdjem őket. *húzza el kicsit a száját végigmutatva az asztalon sorakozó papírokon, majd kezet nyújt a srác felé.*
-Akkor hát viszlát! *talán már ez a kéz fogás is jelző értékű, hogy a viszonyuk végre normalizálódhat, viszont amint Nathaniel elhagyta Lucius szobáját, a férfi már vissza is ül, hogy ott folytassa a papírmunkát, ahol még a srác érkezése előtt abbahagyta.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-04-01, 1:50 am

-Ó, tudom én azt. *feleli a férfi, hisz ismeri már ezt a leányzót, hogy inkább vakmerő, semmint a menekülős fajta. Na igen, ő már a Cracoba érkezés utáni második héten is nekiment volna Charlesnak... De most inkább az élet nagy nehézségei kerülnek szóba, amik közé Lilith odasorolja a magiszter megszerzését is, mire Lucius csak elvigyorodik.*
-Nem is baj az. Úgy nem lett volna olyan érdekes és izgalmas a dolog, nem gondolod? *kérdez vissza, miközben rákulcsolja kezét a lánykáéra, majd indulásra is ösztökéli a szépséget. Lilithet láthatóan megdöbbenti, hogy így fognak megindulni, de Lucius csak mosolyogva rábólint a szavakra.*
-Akkor induljunk. *fűzi még hozzá, majd már ki is sétálnak a teremből, ki az aulába, hogy onnan haladjanak tovább az északi torony felé, továbbra sem engedve el egymást. Ez a kis kékszemű leányzó viszont elég izgatottnak tűnik, hogy ennyire mosolyog, s egy kis idő után ki is szöknek belőle a szavak, hogy ez minek köszönhető.*
-Egyszer mindennek eljön az ideje. Úgy is tudják már elég sokan, én pedig nem szégyenlem, hogy egy ilyen csinos és ügyes lány a párom. *a férfi is mosolyog, már hogy ne mosolyogna, mikor ennyire szerelmes. Ahogy viszont tovább sétálnak, egy kis érdeklődés is belefér, hisz azért annyira nincs közel a magiszter szobája, hogy addig némán menjenek egymás mellett.*
-Uncsi? Az meg hogy lehet? Hiszen itt a tavasz, ha más nem, sétálhatsz egyet... öhm... Niammal. *az állat neve még nem ugrik be neki mindig rögtön, de hát eddig csak egyszer látta, így nem is csoda. A tanórák is szóba kerülnek, így derül ki, hogy a rítusmágia áll talán a legtávolabb szerelmétől az idei tárgyak közül.*
-Hmm, érdekes. Pedig azt Sideris tanítja, és ahogy eddig észrevettem, az árnymágiát például elég sokan szeretitek alkalmazni. *na igen, azért más a kettő, hogy a tanár változott-e, vagy más a tananyag, s az tetszik esetleg kevésbé, de mindegy.*
-Abban viszont biztos vagyok, hogy az is igen hasznos tárgy. Egy-két rítust én is ismerek, és párszor kapóra jöttek már. *mosolyodik el ismét picit a férfi, miközben meg is érkeznek a szobája ajtaja elé, amit pár pillanat múlva már ki is nyit, majd előre is engedi a lányt. Mikor már mindketten bent vannak, az ajtó természetesen becsukódik, miközben a lányka tovább mesél, s kiderül, hogy veszekedett a Wasimir fiúval.*
-Miért nem lep meg... *csóválja meg kicsit a fejét Lucius, de mikor meghallja a megalázást, szemei összébb szűkülnek, s szembefordul Lilith-el.*
-Hogy érted azt, hogy megalázott? Mit csinált veled? *kérdi, majd odalép a lányhoz, s finoman az álla alatt megfogva ismét maga felé fordítja a hófehér buksit.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-04-01, 2:04 am

*Ahogy szóba kerül Lucius meghódítása, úgy hallom, hogy most már tényleg örül annak, hogy akkor nem adtam fel, amikor vele akartam lenni és akarok még most is.*
- De, így gondolom, bár akkor fájt a sok elutasítás. *ismerem be, hiszen nincs miért hazudnom neki, tudja, hogy így van és hogy ezt éreztem annak idején. Mindenesetre most nem fűzök hozzá mást, egyszerűen csak megindulunk egymás mellett, el is hagyva a tantermet és pillanatok múlva már a gótikus stílusú aulában haladunk tovább és ahogy megemlítem azt, hogy ez az első nyílvános sétánk így, pozitív választ kapok, aminek hatására csak kissé meg is szorítom erős kezét.*
- Ennek örülök. Jó érzés, hogy nem kell titkolóznunk. *mosolyodom el lágyan, majd végül mesélni is kezdek arról, hogy a mai napom igen csak unalmasan telt, de ahogy hallom Lucius nagy ötletét, csak vállat vonok párszor.*
- Szívesebben lennék veled. Most, hogy bejött a tanítás, ritkábban vagyunk együtt, én pedig már minden házit megírtam és mindent meg is tanultam, nem tudom hogy lefoglalni magam. Niam jó társaság, de nem mindig elegendő. *sóhajtok fel, majd pár másodperc múlva kissé elmosolyodom.*
- Viszont a tegnapi tiltott mágia óra jó volt. Alexivel ismét kiszúrtunk picit Demiennel. Tudod, azzal a sráccal jártam egy kis ideig, de csak bosszúból, viszont még mindig jól tudjuk dühíteni a magiszterünket. *vigyorodom el és azért kíváncsi vagyok arra is, hogy Alexi említése vajon mit vált ki Luciusból. Talán láthatok némi féltékenységet vagy semmit? Viszont a tantárgyak is szóba jönnek, így mesélgetek picit, hogy igazából mindegyik tetszik, bár a rítusmágia a legkevésbé, de még azt is szeretem és ekkor hallom a nagy érveket a tárgy mellett.*
- Mint mondtam, azt is szeretem, de mondani akartam azt, hogy melyiket a legkevésbé. És szerintem is hasznos, hiszen tudom jól, hogy már te is alkalmaztál rajtam egyet... *pillantok a szép szemekbe, hiszen nem felejtek és amikor megérkezünk az északi toronyba, hamarosan kinyílik Lucius szobájának az ajtaja, én pedig besétálok rajta. Leteszem az egyik asztalra a házim és az órai cuccaim, majd végül Mordredről is mondok pár szót, de amikor megáll velem szembe és az államat gyengéden felemeli, csak a szemeibe nézek, bár legszívesebben elfordulnék tőle.*
- Valahogy egy arénába kerültünk és harcoltunk... a tűzes érintést is bevetettük mindketten, de ő úgy támadott, ahogy nem szabadott volna. Ez... ez nekem nagyon kellemetlen... *jelzem felé, hogy nem akarok róla beszélni, nagyon nem, de valahogy érzem, hogy ezt most nem fogom megúszni, így csak elfordítom tőle a fejem, miközben az íróasztala felé lépkedek.*
- Kiégette a ruhámat is, a mellemnél és ez után a mellemet is. A kezét oda tette és ... és látott is, pont ő érintett és nézett... *le is hajtom a fejem, miközben kissé meg is szorítom az íróasztal előtt lévő szék támláját.*
- Miért akar mindenki így legyőzni? Annak idején Alexi is csomószor úgy alázott meg, hogy levetkőztetett és azt használta ki, én annyira utálom ezt. *már majdnem megkönnyezek picit, de nem, nem akarom, nem érdemli meg egyik srác se, de ez egy olyan érzés, ami nagyon is bánt, hiszen már két embernél is előfordult és valahogy mindegyik beletrafál ebbe és nekem ez annyira fáj, de Luciusnak el tudom mondani, még úgy is, hogyha képtelen vagyok jelen pillanatban a szemeibe nézni, pedig erről nem én tehettem.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-04-01, 2:40 am

*A lányka szavaira csak bólint egyet Lucius, majd végül meg is szólal.*
-Igen, tudom, de úgy érzem, ennek köszönhető, hogy úgy kötődünk a másikhoz. *ejt meg egy újabb kis mosolyt a férfi, majd mikor kiérnek az aulába, továbbra is kéz a kézben, erről a teljesen új helyzetről is ejtenek pár szót.*
-Nem, nem kell titkolózni. Csak ami nem órára való, azt azon kívül hagyni, és ennyi. *bólint rá a szavakra, majd jöhet az érdeklődés is, hogy miket csinált vagy épp nem csinált ma Lilith, illetve, hogy a többi tárgy hogy tetszik neki, mi mennyire megy. De ahogy hallja, ma inkább csak unatkozott a szerelme, s valahogy a sétás ötletéért sem rajong igazán.*
-Minden házid kész? Ejjha, nem mondom. Lehet, hogy sűríteni kéne az órákat? *mereng el kicsit vigyorogva, majd még hozzáfűzi.*
-Na de ma kaptál újat, legalább lesz majd egy kis elfoglaltságod. És elhiszem, hogy szívesebben lennél velem, ahogy én is veled, de sajnos a magiszterség sok munkával jár. Főleg, ha sok olyan szorgos diák van, akik minden házit megírnak. *ismét elvigyorodik kicsit Lucius, hisz valóban jó volt Cracoban olyan sokat együtt lenni, de sajnos az élet nem csak abból áll, hogy naphosszat a párunk mellett vagyunk, más dolgok is vannak, amikre időt kell fordítani. Na de ahogy Lilith tovább mesél, a férfi már hallja is, hogy a tegnapi órán ismét rosszalkodott ez a szépség, ráadásul Alexivel, akivel tisztában is van Lucius, hogy kicsoda, anélkül is, hogy a leányzó újra elmondaná.*
-Igen, tisztában vagyok vele, hogy ki az az Alexi. Na de Demien mivel érdemelte ki a csínytevést? És mit csináltatok? *nem fog ő itt féltékenykedni, felesleges, hisz tudja, mennyire szereti a lány, ahogy ez fordítva is elmondható, na meg már Lilith is megmondta, hogy Alexivel nem is illenek össze belsőleg. A beszélgetés viszont a többi órára is kitér, így a rítusmágiára is, melyről mindketten elmondják a véleményüket.*
-A te érdekedben tettem. *fűzi még hozzá Lucius a lányka szavaihoz, hisz lehet, hogy ha akkor nem köti Lilithet az iskolához, akkor már halott lenne, ráadásul végleg. Viszont idő közben már meg is érkeznek a férfi szobájához, ahová be is sétálnak, a lány pedig most Mordredről kezd beszélni. Mivel kiejti azt a szót, hogy megalázta, Lucius is igencsak kíváncsi lesz erre a bizonyos párbajra, így hiába fordul el a szép lányka, ő elé sétál, s maga felé fordítja a fejét.*
-A tüzes érintést? Miért mit csinált veled? *faggatózik tovább a férfi, hisz elég nehezen akarja kibökni a lányka, aki közben az asztalához sétál, pontosabban csak az előtte lévő székig, majd azért folytatja a történetet.*
-Micsoda??? A melledet? Hogy... Normális? Hogy a fenébe képzelte ezt? *ez tényleg elég aljas támadás egy nővel szemben, főleg akkor, ha az ő párjáról van szó. Érezhető is rajta, hogy rögtön idegesebb is lesz, ahogy pedig Lilith még tovább mesél, csak megrázza a fejét a férfi.*
-És te még azzal a sráccal is jóban vagy. Ráadásul Mordred ma ott volt az órán? Miért nem mondtad ezt előbb? Akkor elbeszélgettem volna vele erről... *nem mondhatni, hogy Lilith a legjobb alakokkal lógna az iskolában, ez most már egészen biztos, de végülis Nath őt is hárpiának nevezte, vagyis ezek szerint sosem tartozott a jókislányok bandájába, ahogy ezek a srácok se mintapéldányok. Viszont azt is észreveszi Lucius, hogy erről nagyon nehéz beszélnie a lánykának, így csak lassan odasétál hozzá, majd átkarolja hátulról.*
-Még szerencse, hogy teljesen meg lehetett gyógyítani. Bár tudom, ez a lelki dolgokon és a tudaton nem változtat... *hangja most halk, de igazából ehhez nem nagyon tud mit hozzáfűzni, így inkább lassan témát vált.*
-Képzeld, engem pedig felkeresett pár napja Nath. Nem is hinnéd el, mi miatt. *egy puszit még lehel Lilith fehér nyakára a férfi, s picit meg is szorítja az ölelésben, hogy még jobban érezze a lányka, mennyire szereti őt.*

//fagy//

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-04-03, 12:09 am

//olvad//

*Miután mindketten elhagyjuk óra után a tantermet, nem kicsit lepődök meg azon, hogy Lucius most kézenfogva vezet végig a folyosón. Erre még nem volt eddig példa, így ezt meg is jegyzem neki, miközben láthatja rajtam, hogy mennyire jól is esik most mindez.*
- Eddig is órán kívül hagytam... Egy szavad se lehet, jól szoktam viselkedni. *mondom neki kissé mérgelődve, hiszen nem tudom, hogy miért kell ezt emlegetni, na de végül ahogy megérkezünk a szobájához, még azt is elárulom neki, hogy szinte minden házim kész van már, ő pedig szokásához híven ugrat engem.*
- Még csak az kéne, akkor még kevesebbet lehetnénk együtt. *mondom rosszallóan, de azért az jól esik, hogy büszke rám a házik megírása végett és szerintem a mai órai teljesítményem is már lényegesen jobb volt, mint a múltkori. Azért picit még mesélek, így kerül szóba Alexi is, akiről tudja ám már Lucius, hogy az exem és ezt meg is jegyzi nekem.*
- Jólvan... szóval a lényeg, hogy kevesen voltunk órán és Alexi ötlete volt, hogy a tanult varázslatot próbáljuk ki rajta. Megbetegítés volt, tehát ilyen vírust lehetett küldeni rá, mi pedig összefogtunk ellene. Egy kis játék volt ez, tudod, annak idején Demien többször megbüntetett minket és most is jó volt egy kicsit hülyülni. *azért látszik rajtam, hogy még fiatal vagyok, de nem bánom, mert tényleg jól éreztem magam. Mindenesetre amikor már bent vagyunk a férfi szobájában, szóba jön a rítusmágia is, amelyről még pár szót szólunk és végül pedig Mordred következik, hiszen elérkezett már az ideje annak, hogy elmeséljem, mi is történt akkor kettőnk között. Nem sok kedvem van hozzá, de joga van Luciusnak is tudni az igazat, hiszen a kedvesét érte a támadást, tehát engem. A visszakérdezésekre el is mesélem hát az egész történetet, majd amikor hallom a kioktató szavakat és a kérdéseket, tekintetem csak dühössé válik, miközben a szemeibe nézek.*
- Nem tudom, hogy hogy képzelte, de megtette... és hogy miért nem mondtam előbb? Mert egyszerűen sose érsz rá. *fordítom el a fejemet is dühösen, majd még hozzáteszem.* - És nem akarom, hogy azért büntesd meg, mert magiszter vagy. Majd én megbosszulom, amint lesz rá lehetőségem és tudom, hogy egyszer eljön az ideje. *hátat is fordítok végül neki, kissé még mindig mérgesen, mert egyszerűen ilyeneket hogy kérdezhet? *
- Alexi pedig más tészta... ez a múlt és én se vagyok egy ártatlan kislány, ezt jobb, ha te is tudod... *sóhajtok egy picit, de ekkor már érzem is az ölelő kezeket, így kezeim a férfi kezeire csúsznak, majd fejem a mellkasának döntöm.*
- Mindenképpen megbosszulom és a lelkem is nyugodt lesz! *hangom komoly, ezt érezheti is, na de lassan megfordulok, így kerülve ismét szembe vele, majd amikor hallom, hogy Nath felkereste, kissé kíváncsibb leszek.*
- Nocsak és mit akart? *kérdezek rá, miközben végül kezeim a derekára kerülnek, így ölelem át és figyelem szép szemeit, na meg ajkát is, hiszen csókját ma még nem volt alkalmam megízlelni.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-04-03, 12:46 am

-Igen, tudom, nem is azért mondtam. Bár ma ez a lovaglós megjegyzés... *feleli a férfi, a végén kicsit a lányra sandítva egy mosoly mellett. Na persze nem várja el ő azt, hogy teljesen úgy álljon hozzá Lilith az órán, mint a többi sima diák, erről szó sincs, tehát ez utóbbit nem azért jegyezte meg, csak hát tényleg sikerült egy pillanatra kizökkentenie a férfit a kerékvágásból. Na de közben a házik és az órák is szóba kerülnek, s Lucius picit viccelődik az órák sűrítésével, mire Lilith azonnal tiltakozni kezd.*
-Nyugi, nincsenek ilyen terveink, ennyi óra is éppen elég. *finoman meg is szorítja szerelme kezét, hogy nincs mitől tartania, csak egy picit ugratta. Legfeljebb majd egy picit több házit fog osztani, ha ennyire hamar végez vele a lányka és unatkozik. Viszont nem csak az ő órájáról beszélnek most, így szóba kerül a keddi Tiltott mágia óra is, ahol Lilith és Alexi egy kis csínt követtek el Demien ellen, amiről most Lucius is érdeklődik, ha már szóba került.*
-Megbetegítés? Hmm, érdekes. *szúrja közbe, miközben a lányka mesél, majd a végén csak megcsóválja kicsit a fejét.*
-Gondolom ő sem hagyta csak úgy szó nélkül a dolgot. *legalábbis ahogy Demient ismerni, na meg amúgy is, ki az a tanár, aki hagyná, hogy csak úgy kibabráljanak vele a diákok? Idő közben azért a férfi szobájához is elérnek, ahová betérve természetesen folytatódik is a beszélgetésük, további órákat kitaglalva, majd végül szóba kerül az is, hogy Lilith ismét harcolt Mordreddel, bár a harc nem várt dologgal járt. Amikor végre a lányka az asztalhoz sétálva kiböki, hogy miről is van szó, Lucius szemei elkerekednek, s rögtön egy csomó kérdéssel bombázza a lánykát, aki viszont úgy tűnik, támadással felel neki. Ez kissé meg is lepi a magisztert, aki csak sóhajt egyet.*
-Tudod jól, hogy nem tudok ezzel mit csinálni. Ez a munkám, így tudtam elérni azt, hogy egyáltalán ennyit is együtt lehessünk. Sajnos a magiszterség kötelezettségekkel és sok munkával jár, de tudod jól, hogy a szabadídömet mindig rád szánom. *ő is sajnálja természetesen, hogy nem tud még több időt a szerelmével tölteni, de ha nem lenne magiszter, még nehezebb lenne a dolguk.*
-Nem azért büntetném, mert magiszter vagyok, hanem mert a párom vagy. Ez nem így működik. Az a ti dolgotok, ha párbajoztok, de az, hogy a melledet fogdossa és arra támad, az már engem is érint, már ne is haragudj. *mordul rá most ő is kissé a lányra, majd mikor a lányka azzal jön, hogy ő sem egy ma született bárány, rögtön helyesel is.*
-Tudom én azt jól. Csak általában az ember nem haverkodik azokkal, akik többször megalázták, ráadásul a mai napig emlegetjük, hogy ez mennyire bánt. *ismét megcsóválja a fejét, hisz időnként tényleg nem érti ezt a lányt, így például ezt a dolgot sem tudja felfogni vele kapcsolatban, de nem akar ő most itt vitázni, így csak lassan odasétál Lilith mögé, majd átkarolja. A bosszút illetően már nem mond semmit, hiszen mit sem érne, ha akarja, úgy is bosszút áll a lány, ha nem, akkor pedig hagyja a fenébe, bár ez kevésbé esélyes. Viszont úgy tűnik, ez a téma ma nem túl jól, így inkább Nath különös látogatásával áll elő, ami fel is kelti szerelme érdeklődését, így ismét szembefordulva vele, most már Lucius derekát ölelve bújik a férfihez.*
-Bocsánatot kért mindenért. Azért, hogy szembefordult velem és pofátlan volt nem egyszer, és azért is, amiket velünk kapcsolatban mondott. Úgy tűnik, végre kezd megjönni az esze annak a srácnak. *feleli egyelőre röviden a magiszter, de ha a lánykát jobban érdekli a dolog, akkor majd mesél még. Ahogy viszont a kékségekbe pillant, majd a rózsaszín ajkakra, csak lassan lejjebb hajol, hogy az eddig elmaradt csókot most hosszan és kellemesen bepótolhassák.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-04-03, 1:03 am

*A megjegyzéseim hozzám tartoznak és engem jellemeznek, nem vagyok hajlandó csak úgy elhallgatni dolgokat, tehát ami a szívemen, az olykor a számon is van, de most csak gondolatban jegyeztem meg neki pár dolgot, így tudhatja is, hogy azért még jól járt. Na de végül be is érünk a férfi szobájába, ahol mesélni is kezdek a Tiltott mágia órával kapcsolatban és arról, amit Alexivel Demiennel tettünk.*
- Bizony, érdekes is volt és hát, visszaadta ezt nekünk. De nem volt igazán kemény és még csak büntetőmunkát se kaptunk. *mosolyodom el jókedvűen, majd nemsokára már a szobában folytatjuk a beszélgetést, egy kevésbé kellemes téma felé evezve, így kerül szóba Mordred és mindaz, amit velem tett. Természetesen nem tudtam elmondani mindezeket a férfinek, hiszen nem lehetünk oly sokszor együtt, mint ahogy azt mi szeretnénk.*
- Még jó, hogy rám szánod, ha már a párom vagy... én se másokkal megyek el szórakozni, amikor ráérsz. *vágok vissza, majd végül elő is hozakodok a magiszterségével és ahogy tovább beszél Lucius, kezdem tisztábban látni a dolgokat, így végül bólintok is egy aprót.*
- Persze, hogy érint. *bólintok végül rá egy kisebb sóhaj mellett, de a kioktatását már nem tudom figyelmen kívül hagyni, hiszen már több hónapja együtt vagyunk és még mindig ilyen velem, ez egyszerűen borzasztó.*
- Könyörgöm Lucius, hagyjuk már Alexit. Ez egy hosszú történet és mi már megbeszéltük, legyen ennyi elég neked. *nem akarok összeveszni vele, tudom, hogy csak én húznám a rövidebbet, mivel sajnos úgy érzem, hogy nekem ő fontosabb, mint fordítva. Na de végül átölel engem, én pedig megadom magam, így fordulok vele szembe és engedek is inkább a téma terelésnek, áttérve ezzel Nath-re. *
- Nem mondod? Elnézést kért mindenért? Ezek szerint behódolt a magiszter bácsinak. *vigyorodom el és arcomon láthatja, hogy egyáltalán nem becsülöm semmire se azt a srácot, bár tudom, hogy Demien számára milyen fontos és hogy nem is béna a mágiához, de attól még unszimpatikus és az is marad. Amikor viszont Lucius felém közeledik, már tudom, hogy mit fogok kapni, így eszembe sincs érdeklődni a fiú felől, hanem hamarosan feljebb emelem a fejem, így nyomva ajkam az övének, hogy nemsokára viszonozhassam is az édes és egyben nem kicsit hosszú csókot, kezeimmel még jobban magamhoz ölelve a magiszter testét. Amikor viszont elválunk, csak mosolyogva pillantok fel a szemeibe.*
- Én... tudom, hogy furán fog hangzani, de... Nem gyakorolnál néha velem? De úgy, hogy nem kímélnél, hanem tényleg gyakorolni. Jó lenne olyannal, aki erősebb nálam, sok mindent kihozni belőlem. *ezt a kérdést már régebben is fel szerettem volna tenni, de úgy érzem, hogy most jött el az ideje.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-04-03, 1:43 am

*A beszélgetés folyamán szóba kerül az Inflatus ház feje is, akit úgy tűnik, szerelme és annak exe nem is volt rest kicsit megtréfálni az órán, méghozzá úgy, hogy rajta alkalmazták az éppen tanult varázslatot. De valahogy Lucius úgy érzi, mindez nem maradt viszonzatlanul, így kérdőn pillant Lilithre, aki meg is adja neki a választ.*
-Hát, akkor úgy tűnik, jó kedvében kaptátok ki. *mosolyodik el ő is egy kicsit, majd a beszélgetés már a szobájában folytatódik, de sajnos sokkal kellemetlenebb témáról, s kissé morgósabb hangvételben.*
-Te is tudod, hogy nem így értettem. Hanem amikor szabadidőm van, akkor mindig veled vagyok, arról pedig nem tehetek, hogy sokat kell dolgozni. Több százan tanultok itt. *elég gyors és heves a szóváltás, mindketten a saját igazukat bizonygatják, de ők már csak ilyenek. Lucius azt is elmondja, hogy szerinte igenis van beleszólása ebbe a Mordredes dologba, hiszen a párjáról van szó. Alexi is szóba kerül, akivel a férfi továbbra se tud mit kezdeni. Nem érti, hogy azok után, amit Lilith-el tett, a lányka hogy bírja még mindig kedvelni, s mikor ezzel előáll, a lány hárítani kezd.*
-Persze, hagyjuk. Csak nem vagyok hülye, valószínűleg mégiscsak te is kötődtél hozzá, hisz különben nem kedvelnéd a múlt után. De jó, hagyjuk, a te dolgod. *sóhajt egy nagyot, de mivel nem áll szándékában veszekedni, inkább csak vesz pár mélyebb levegőt, s lehiggadva sétál oda szerelméhez, hogy átkarolva inkább témát váltsanak. Így kerül most szóba Nath, akinek említésére már Lilith is megfordul, hogy szemtől szemben állhassanak, s így hallhassa, miért is kereste fel a fiú a magisztert.*
-Igen, mindenért. Azt mondta, nem volt joga kétségbe vonni, hogy Demien felkért magiszternek, és a kapcsolatunkhoz sincs semmi köze, csak egyszerűen nem érti. De teljesen normális beszélgetés zajlott le kettőnk között, ami eddig... hát igencsak ritka volt. *a lány széles mosolyát látva Lucius arcára is kiül a mosoly, hisz imádja ezt a kis rosszcsontot, s hiába volt a szóváltás az imént, amikor ilyen szépen mosolyog rá, már nem is emlékszik az egészre. Sőt mi több, inkább csak közelebb hajol hozzá, hogy ajkuk végre ismét összeérhessen, s nyelvük újabb hosszú, szenvedélyes táncot járhasson egymással. Egy jó ideig nem is távolodnak el egymástól, de mikor ez mégis megtörténik, Lilith egy furcsa, meglepő kéréssel áll elő, mire Lucius csak a kékségeibe mered.*
-Visszafogás nélkül semmiképp. Ahhoz túl törékeny a tested. *feleli egy pár másodpercnyi szünet után, és azért Lilith is tisztában lehet vele, hogy az igencsak erős Charlest is legyőzte a férfi, tehát talán tényleg nem kéne teljes erőbedobással harcolnia.*
-De tudod jól, hogy szívesen segítek gyakorolni, ezt eddig is mondtam. *a szavak után kicsit félrepillant, majd még hozzáfűzi.*
-Csak nem lesz könnyű fájdalmat okozni neked. *tudja jól, hogy ez is hozzátartozik a gyakorláshoz, sőt, szükséges része, nem véletlenül éreztette meg például a Lángbörtön hatását is a diákokkal, de az ember nem szívesen bántja azt, akit szeret.*
-De ugye nem mára gondoltál? Mára egészen más terveim vannak. *mosolyodik el, majd végigsimít a fehér arcon, s egy újabb csókért indulnak ajkai.*

» Sideris Valbraith lakosztálya
» Demien Remus Cornwlade Lakosztálya
» Demetrius lakosztálya
» Noel lakosztálya
» Lucius Rufinus