Lucius Benedict Fenris lakosztálya

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-11-11, 7:56 pm

*Az ébredés utáni döbbenetet követően Sideris kiviharzik a szobából, hogy mielőbb felöltözhessen, Lucius pedig csak gondolataiba merülve ül le az ágya szélére, továbbra is egy szál semmiben. Ha a tegnap este után esetleg volt is reggeli merevedése, az ettől a felhajtástól már elmúlt, de azért magára kapja a takarót, mikor Sideris ismét elé sétál, s kérdőre vonja. Mivel nem csak ő csinálta ezt az egészet, így visszadobja a kérdést ő is, majd értetlenkedni kezd, ami viszont megvilágosítja Siderist. Amikor ismét kisétál a szobából, Lucius csak értetlenül pillant utána, de mikor meglátja a gyűrűt, már neki is leesik a tantusz. Az tehet erről az egészről, valamelyik védelem így reagált, mikor ők feltörték. Láthatóan Sideris is így gondolkozik, mivel miközben csalódottságának ad hangot, kihajítja a csecsebecsét az ablakon.*
-Szóval az az átkozott gyűrű tehet az egészről? *kérdi, bár már neki is nyilvánvaló a válasz. Gyorsan magára kap pár ruhát, hogy ő se legyen már meztelen, közben pedig érdeklődni kezd, hogy most mi legyen ezután. Ahogy viszont a nőt hallgatja, visszatért a régi énje, így mérgesen tekint a szemeibe.*
-Ne beszélj így Lilithről és a kapcsolatunkról, fogalmad sincs, mi van köztünk. *ez a stílusa cseppet sem tetszik a nőnek, főleg, hogy tényleg nem tud semmit kettejükről, arról, hogyan is éreznek egymás iránt valójában. Arra viszont, hogy mit fog szólni Demien, nem reagál semmit, hisz fogalma sincs. Ő sem tudja, egészen pontosan hányadán áll a másik két magiszter, mennyire állnak közel egymáshoz és hasonlók, szóval minden bizonnyal majd kiderül, mit is szól ehhez az egészhez a harmadik magiszter. Azt viszont remek ötletlen találja, hogy Sideris menni akar, így csak bólogat párat.*
-Nem is fog! Viszlát! *feleli a férfi, miközben végignézi, ahogy a nő elhagyja a lakosztályát. Lassan kisétál ő maga is az irodába, ahol minden szanaszét hever, valamint az emlékképek is bevillannak neki, így csak leül a bőrkanapéra, s ismént kezeibe fekteti fejét, miközben egy nagyot sóhajt.*
-Ó, Lilith... *most csak szerelme körül forognak gondolatai, hogy mi lesz akkor, ha ezt ő is megtudja, mit fog csinálni, hogyan reagál. Pár percig még ücsörög ott egyhelyben, majd mivel még mindig érzi magán, sőt az egész lakosztályon a tegnap éjszaka szagát, így elindul zuhanyzoni, hogy aztán majd a szobákat is rendbe szedhesse.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-12-13, 1:02 am

//Olvadunk Luciussal - Cracoból, még a bálból//

*Sok minden jár most a fejemben, annyi mindent át kell gondolnom, visszafognom indulataimat, mert úgy érzem most, hogy Lucius nélkül nem tudnék élni, nem úgy, ahogy eddig és tényleg csak egy halált kutató nekromanta lennék, aki voltam, amikor ide érkeztem a Mysterioba. De most már annyival többnek érzem magam és ő volt az, aki többé tett, így a sírást picit visszavéve dőlök bele ölébe, fogom meg inge felső részét, majd hajtom fejem is mellkasának. Keze fejemre kerül, én pedig csak rövid időre lehunyom kékségeimet, élvezve a lágy cirógatást, melyet megfosztanék magamtól, ha eldobnám... félő, hogy többé nem találnák egymásra. Témát kéne terelni, így nyílnak ki szemeim és kérdezek rá vámpír jelmezemre, hogy vajon mennyire is tetszik neki, de a kis mosoly az arcán megkönnyebbülésről árulkodik.*
- Nem áll módomban vámpírrá válni, de kíváncsi voltam, hogy mit szólsz ehhez az öltözetemhez. *ismerem be neki, pislogva is párat, hiszen haragudtam azért, mert elhanyagolt és nem véletlen öltöztem be vérszívónak, de szerintem ezt Lucius is nagyon jól tudja, okos ő. *
- Pedig hamarabb kellett volna szólnod és most... tényleg lőttek a bálnak... Nem hazudom azt, hogy nem haragszom rád. *nézek még mindig fel rá, de amikor átölel és a következő pillanatban hoppanálunk, igen csak meglepődöm, úgy kapaszkodom belé, nem is értve, hogy most ezt miért teszi vagy hová fogunk érkezni, de ahogy felismerem a sötét szobát, Lucius hálóját, hirtelen ülök fel.*
- Hé, most miért jöttünk ide? *pillantok fel rá kérdőn, még mindig kíváncsian, hisz azért valamennyi harag van bennem, mégse oldódott ám meg minden máris és még csak el se köszöntem Jas-től. *
- Ugye többet nem csinálsz ilyet? A saját jó híremnek is ártok, amiért most megbocsátottam neked. *két lábamon térdelek az ágyán, fenekemmel lábaimon csücsülve, kezeim ölemben és kérdő tekintetem pedig a férfi felé irányul... Jó lenne tudni, hogy tényleg számíthatok-e arra, hogy megéri nekem ez az egész megbocsátás, mert így is elég kellemetlen, hogy én, aki egy magiszterrel vagyok együtt, ezt kaptam.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-12-13, 1:36 am

*A legkevésbé se érzi most jól magát a férfi, de azért annak örül, hogy a kezdeti támadások és üvöltözés helyett most már bújik hozzá Lilith. Kellemes most ez a néma ölelkezés, még ha belül mindkettejüknek fájnak is a dolgok. Lilith viszont inkább más témát hoz fel, méghozzá a vámpír öltözékét, ami elég jól áll neki, még akkor is, ha Lucius vérfarkasságából adódóan nem csípi a vérszívókat.*
-Vettem a célzást. *biccent egy aprót, de mindettől függetlenül azért tényleg csinos a lányka ebben a szerelésben.*
-Tudom jól, és joggal haragszol. De sajnos már nem tudom meg nem történtté tenni a dolgokat, ahogy ezt a bált sem. *egy mélyet sóhajtva átöleli a fehér hajú leányzót, majd mivel számukra ennek a bálnak már úgyis lőttek, inkább visszahoppanál szerelmével a saját lakosztályába, ahol kettesben lehetnek, s nem kell a bulizó fiatalokra figyelni. Persze Lilith ezen eléggé meglepődik, így rögtön fel is ül az ágyon, úgy érdeklődve a férfitől.*
-Nem éreztem jól magam a bálon. Valahogy most nem ment volna a bálozás, jobb kettesben, nem gondolod? *keze azért a szépség kis kézfejére csúszik, amit kedvesen meg is szorít, éreztetve a másikkal, hogy tényleg fontos neki, és szeretné, ha ezt ő is tudná. Lilith aztán inkább csak feltérdel az ágyra, s úgy kérdezősködik tovább, úgy tűnik, megingott a bizalma Luciussal kapcsolatban, ami érthető is.*
-Most se saját akaratomból tettem, tehát nem fogok, megígérem. *tekint komolyan a kék szempárakba a férfi, s bár ezzel a jóhír rontással kapcsolatban tudna kötözködni, hisz senki más nem tud erről, de nem teszi, inkább örül neki, hogy Lilith megbocsájtja ezt a félrelépést.*
-Téged szeretlek és csak Te kellesz! *végigsimít a puha combon, majd lassan közelebb hajol Lilithhez azzal a reménnyel, hogy talán megcsókolhatja párját, bár lehet, hogy ezt ilyen hamar még nem fogja neki hagyni a másik, de azért megpróbálja.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-12-13, 1:44 am

*Egyértelmű volt ez a ruha, a választás, amikor a bálra készülődtem, hiszen pici bosszúságot szerettem volna okozni Luciussal, amely szerintem nem sikerült úgy, ahogy kellett volna, ugyanis egyáltalán nem foglalkozott külsőmmel, ami meg sem lep, főleg azért, mert ennél komolyabb most a szóban forgó téma kettőnk között.*
- Igen tudom... de majd idővel kevésbé fog fájni és túllépek rajta... *na de a hoppanálás azért meglep, mert szeretem ezt a helyet, Cracot, felőlem akár ott is maradhattunk volna, így rögtön ki is bújok az ölelő kezekből és már kérdőre is vonom a másikat, aki megmagyarázza tettét, majd már vissza is kérdez, én pedig halkan sóhajtok is egy aprót.*
- Nem is tudom... de... jobb... *bólintok rá egy kis szünet után, miután minden egyes szót jól átgondoltam, majd csak feltérdelek és úgy beszélek még tovább, ígéretet próbálva kicsikarni az exortus ház magiszteréből és ez meg is történik, így mosolyodom el picit, de ahogy keze a combomhoz ér, picit megremegek a tettétől, hiszen hetek óta nem ért így hozzám, így mintha a hófehér arcom cseppet el is pirulna, de csak bájosan, szinte aranyosan és úgy lágyulok meg én is.*
- Én is Téged magiszter bácsi... *mondom neki halkan, de mégis kedvesen és amikor felém hajol, csak kezeimmel inge gallérját kapom el és húzom magamhoz, így döntve le saját magam lábaimról és fekszem el a hatalmas ágyon, magamra is húzva a férfit, akit mindenkinél jobban szeretek, majd szemeim lecsukódnak, ajkam Lucius ajkára tapad és kezeimmel erősen átölelem, mintha attól félnék, bármelyik pillanatban eltűnhet és csókjaim bejárják egész ajkát, aprókat szuszogok is alatta, miközben kezeim hátával ismerkednek újra és újra.*
- Azt hittem, hogy örökre elveszítettelek... *búgom bele bőrébe, ajka elé, miközben állát is megcsókolom, kezemmel most már arcát is cirógatva, szerelmesen, édesen, amilyen csak vele vagyok.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-12-13, 2:04 am

*A lány szavaira már nem tud mit mondani, mivel ez tényleg így lesz, majd az idő gyógyítja be ezt a sebet, mást nem lehet tenni. Így válasz helyett inkább a hoppanálás mellett mellett dönt, így térnek vissza a Mysterioba, ami láthatóan meglepi a szépséget. A kérdőrevonásra természetesen felel a férfi, hisz ő tényleg úgy érzi, nem lenne értelme most a bálon lenni, hisz nincsenek épp bálozós hangulatban, amire végül Lilith is rábólint, bár nem túl meggyőzően.*
-Ugye nem baj? *kérdi még Lucius, majd aztán már meg is esküszik, hogy többé nem csalja meg párját, hisz most sem szándékozott, a gyűrűnek köszönhető ez az egész, még akkor is, ha a vonzódás apró szikrája eleve meg is volt a két magiszter között, s az csak azt erősítette fel, de azt nagyon. Az ígéret után ismét szerelmet vall Lucius, ami mellé egy combsimítás is jár, melybe Lilith édesen bele is pirul, szavaival pedig mosolyt csal a férfi arcára. Reméli is a férfi, hogy ezek után nem lesz visszautasítva csókja, így közelebb is hajol a szépséghez, szépen lassan, de ahelyett, hogy Lilith elhúzná a fejét, inkább elkapja Lucius gallérját, s egy rántással magára húzza a férfit, miközben ő is hanyatt terül az ágyon. Egy kis nevetés még belefér a férfitől, hisz sikerült meglepnie Lilithnek, de aztán ajkaik már össze is érnek, hogy több hét után végre ismét lágy csókba kezdhessenek, nyelveik pedig szerelmes táncot járhassanak szájukban. Miközben a lány Lucius hátát simogatja, addig a férfi lágyan a fehér tincsekbe túr, másik keze pedig a puha arcot simogatja, vagy legalábbis csak hüvelykujja, mivel a többivel inkább csak gyengéden tartja a buksit.*
-Sosem szabadulsz meg tőlem. *mosolyodik el a férfi, miközben érzékien, szerelmesen, de egyben vágyakozva csókolgatják egymást, hisz hetek óta távol voltak a másiktól.*
-Olyan jó ismét veled, hogy a karjaim közt érezhetlek. *pillant a kékségekbe a férfi úgy, hogy szinte orruk hegye összeér, közben pedig tovább simogatja a puha arcot. Most kicsit nem is akar mást csinálni, csak nézni szerelme arcát, érezni a közelségét, a teste melegét, ahogy összebújnak, tehát magát Lilithet úgy, ahogy van.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-12-13, 2:15 am

*Nem igazán tudom eleinte hová tenni azt, hogy ide hozott, hiszen ennyire még nem bocsátottam meg neki és mégis furán néz ki, hogy rögtön az ő ágyában vagyunk, de aztán végül döntök, hisz már oly sokszor voltam itt vele, hogy nem számít most mindez...*
- Nem, nem baj. *rázom meg kissé fejemet is a kérdésére, majd ez után történik meg a testi közelség is, amit már nem tudok és nem is akarok visszautasítani, kis kezeim tehát kinyúlnak a férfiért, hogy végül magamra húzhassam, érezhessem ismét erős és egyben igen csak izmos testét, csodás illatát, haja cirógatását, mindenét, ahogy hatalmas kezeivel bejárja testemet. Nem, most én se a szexre gondolok, egyszerű érintésekre, melyek néha többet érnek minden másnál, tehát ajkunk szinte eggyé válik, ahogy a másikat csókoljuk, majd végül pár szó is kibukik belőlem, a félelmem, amelytől oly rettegek, amióta a páromnak tudhatom.*
- Remélem is. *mosolyodom el most már én is, élvezve simogató kezeit, szinte teljesen bele is bújva, csak figyelve azokat a csodálatos szemeket és egyre inkább összekuporodom alatta, tényleg ezt akarom, vele lenni és nem elveszíteni azért, amiért valóban nem ő a hibás, tehát csak puszilgatom tovább, majd végül ledöntöm magamról, már ha hagyja magát.*
- Na ne lendülj annyira bele, nem mondtam, hogy ma meg is fogsz kapni. Most várnod kell... *dőlök rá mellkasára, már ha engedi és lábaim felemelem, miközben hason fekszem, hogy ez után összekulcsolhassam őket az égbe meredve.*
- Na és mondd csak, miféle vizsgákkal fogsz készülni? Tudod, azért rendesen parázok, hogy leégek előtted. *kíváncsiskodom, mivel nem tagadom, sokat jár az eszem a vizsgák körül, talán túl sokat is és bár bízom magamban, a gyengeségem még árthat nekem... Talán mondjuk a magiszterek erre odafigyelnek, de soha nem lehet tudni, így próbálok hát most minél többet kideríteni Lucius vizsgázási menetéből. Na nem azért, mert kívételezést akarok, eszem ágában sincs, én megküzdök a max pontokért, csak egyszerűen érdekel, mint minden más, ami vele kapcsolatos és mivel az ideje nagy részét ez fogja kitenni, így egyértelmű most mindez.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-12-13, 2:38 am

*Mikor Lilith rákérdez, Lucius el is mondja, miért jöttek most olyan hirtelen a lakosztályába, viszont a szavak, melyeket a szépség hallat nem árulkodnak egyértelműen arról, hogy örül is ennek. Éppen ezért kérdez vissza a férfi erre, hisz bár neki nincs sok kedve bálozni, de ha Lilith mégis oda vágyik, akár vissza is mehetnek. Szerencsére azonban ő is a maradás mellett dönt, aminek azért nagyon is örül a férfi, hisz így csak egymásnak szentelhetnek minden időt, amit hetek óta nem tettek meg. Pár szót még váltanak, majd a szavak helyét a csókok veszik át, melyeket mindketten nagyon kívántak már. Olyan jó érzés most újra összebújva csókolózni, hogy azt el se tudná mondani a férfi, de azt azért megígéri Lilithnek, hogy nem fog tőle megszabadulni, tényleg vele akar maradni, hisz őt szereti. Némi simogatás, hajtúrás és csókváltás után végül Lucius hanyatt köt ki az ágyon, mivel enged a tolásnak, így most Lilith mászik rá pár szó mellett.*
-Én lendültem bele annyira? Ki is rántott magára? *mosolyodik el a férfi, s miközben Lilith a lábaival a levegőben kalimpál, most ő kezdi el a másik hátát simogatni egyik kezével, mivel a másikkal a fejét támasztja, hogy kényelmesebben beszélgethessenek. A vizsgák is szóba kerülnek, mivel már igencsak közeleg az év vége és a vizsgaidőszak.*
-Hatalmas meglepetésre készülök a vizsgákon. Képzeld, csupa olyasmit fogok kérdezni, amit év közben tanítottam. *hecceli némi megjátszással a másikat a magiszter, el is vigyorodva, de azért rendes választ is kap a lány.*
-Amúgy beszéltem már Demiennel, hogy hogy is zajlanak itt a vizsgák, szóval ugyanarra számíthatsz, mint tavaly. Tesztkérdések, egy anyag kifejtése és a gyakorlati vizsgarész. *nem tervez semmi extra módosítást, hisz ha itt ez a módi, akkor ő se fog ettől eltérni, legyen csak egységes az elvárás mindenkinél.*
-Amúgy meg neked nem kell parázni. Biztos vagyok benne, hogy mindenkét tárgyból maximálisan teljesítesz. Ügyes kis boszi vagy te, nincs mitől tartanod. *bár év közben voltak kisebb-nagyobb fennakadásai Lilithnek, leginkább a terramágiát illetően, de jól tudja róla Lucius, mennyire maximalista a lány, szóval teljesen biztos benne, hogy a vizsgákig addig gyakorolja az összes anyagot, amíg azok simán nem mennek neki, így majd élesben sem lehet semmi problémája.*
-Melyik anyagoktól félsz leginkább? *érdeklődik most ő is tovább, miközben egy gyengéd mozdulattal kisimít egy hófehér tincset, ami Lilith füle mögül kibújva az arcába lóg.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-12-13, 2:45 am

*Úgy érzem, hogy nem lennék képes egy idő után abbahagyni ezeket a csókokat és cirógatásokat, így hát csak ledöntöm magamról a férfit és félig meddig mászom csak rá, jókedvűen bújva közben hozzá és még egy kis megjegyzést is kap ám tőlem Lucius, melyet hamar vissza is kapok, így mosolyodom el, most már teljesen őszintén.*
- Nem tehetek róla, nagyon hiányoztál és nekem van a világon a legjobb pasim. *bókolok neki kicsit és még ajkára is lehelek egy lágy puszit, hiszen szeretem őt és tényleg, annyira tetszik még mindig, hogy ki se tudom fejezni neki ezt rendesen. Na de témát kéne váltanunk, ugyanis nem akarom, hogy ma megkapjon, azért ennyire hamar még nem, bár magamat is vissza kell fognom, szóval a vizsgákra terelem a beszélgetésünket. *
- Hééé, nem ér ám beszólni. *bököm is meg oldalát, amikor egy kis cukkolással kezdi, de aztán végül kiderül számomra, hogy ugyanahhoz a vizsgarendszerhez ragaszkodik ő is, amelyet a másik két magiszter csinált tavaly is, én pedig aprókat bólogatok.*
- Az jó, bár az elmélet unalmas. *sóhajtok fel mellkasán játszadozva, majd amikor hallom bíztató és egyben szívemet melengető szavait, csak oldalra döntött fejjel nézem tovább az arcát.*
- Azért egy kis gyakorlás sose árthat... tudod, én nem érzem úgy, hogy nincs. *húzom el számat is, majd felteszi azt a kérdést, amelyre a legkevésbé vágyom, így sütöm le szemeimet is.* - Tudod jól... *na de végül tekintetünk újból találkozhat.*
- Ezt már hetek óta meg akartam mondani, azaz, meg szeretnélek kérni valamire. Én esküszöm, hogy próbálok megbarátkozni a terramágiával és gyakorolni, de nem igazán megy... szóval, segítenél? Nem kell bántanod, csak támadj meg, én kivédem és fordítva... sokat jelentene, mert éles helyzetben én is jobban reagálok és egyszerűen, nem mennek a dolgok. A pokolba taszítással mondjuk nincs gondom, meg az év elején tanultakkal, azokat sokat gyakoroltam, de akadnak, amik nem mennek. Szóval, számíthatnék rád, hogy valamelyik nap gyakorlunk együtt? Akár itt, az erdőben. *pislogok rá szép szemeimmel, mivel nem akarok egy diáktársamat se megkérni, hiszen akkor tudnák, hogy mi a gyenge pontom és Lucius is ismer eléggé ahhoz, hogy tudja, miért is őt kérem. Na meg, egy kis magánóra mindig jól jön az embernek és ha már a párom pont a tanárom is, egyértelműen megkérem most erre...*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-12-13, 3:07 am

*A csókok oly édesek most így, ennyi kihagyás után, de Lilith mégis ledönti magáról Lucius, megfékezve, mielőtt esetleg még túlságosan belelendülnének a dolgokba. Azért ő sem bírja megállni, hogy ne szóljon vissza játékosan, a választ hallva viszont elmosolyodva simít végig a szép arcon.*
-Nekem pedig a leggyönyörűbb barátnőm. És Te is nagyon hiányoztál! *a puszi persze viszonzásra talál, de a téma másfelé terelődik, így a cirógatások közben most a vizsgák kerülnek terítékre. Eleinte egy kis hecceléssel indít a férfi, s el is neveti magát, mikor Lilith oldalba böki, de hogy örüljön a leányzó, megkapja a rendes választ is. Mivel tavaly nem volt még magiszter a vizsgáztatás idején, így fogalma sem volt róla, hogy is zajlik mindez, de természetesen még időben utánakérdezett a dolognak Demiennél, így ő is a megszokott módon fog eljárni.*
-Azt is tudni kell, ha igazán jól akarod ismerni a varázslatot. Na meg én se unalmamból jártatom a szám annyit az órákon. *persze, sokkal egyszerűbb lenne mindent csak gyakorlatban bemutatni, persze már akinek, de ez nem így működik. Az apróbbnak tűnő, de mégis fontos dolgok az elméleti részhez tartoznak, így azt is az eszükbe kell vésni a tanulóknak ha tetszik, ha nem. Viszont Lucius úgy érzi, ez miatt nem Lilithnek kéne aggódnia, hisz ő ügyes és eszes kis boszorkány, ráadásul nem is linkeskedi el az órákat, tehát féljen az, aki még csak be se tolja a hátsóját az órákra.*
-A gyakorlás tényleg nem árt, de én bízom benned. *szögezi le újra a dolgot Lucius, majd rákérdez, mitől is tart annyira a lány. Bár ő inkább tananyagra gondolt, semmint tantárgyra, de mikor Lilith lesütött szemekkel felel, rögtön tudja, hogy a terramágiáról van szó. Viszont itt nem hagyja abba a lány, hanem tovább beszél, így kérlelve Luciust egy kis privát gyakorlásra, csak hogy biztosra menjen a vizsgákkal.*
-Bár nem tudom, ez mennyire... sportszerű a többiekkel kapcsolatban... De természetesen számíthatsz rám, segítek gyakorolni. *bólint rá a férfi, hisz úgy, hogy nem kell bántania Lilithet, csak maga a gyakorlás a cél, úgy már ő se ódzkodik annyira a dologtól. Az pedig egyértelmű, hogy nem akarja, hogy a párja megbukjon, főleg nem nála, tehát ha már tud segíteni a gyakorlással akkor fog is, a vizsgán úgyis egyenlően fogja kezelni a szépséget a többiekkel, hisz az már tényleg hivatalos dolog.*
-Egyik nap összehozzuk. De melyik anyag nem megy egész pontosan? *érdeklődik tovább, hisz azért szeretné tudni, mire is számítson majd.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-12-13, 3:17 am

*Hiába oly jó most vele lenni, mégis úgy érzem, hogy nem ártana a vizsgákról is érdeklődnöm Luciustól, így tudom hát meg, hogy ugyanolyan jellegűre számíthatok, mint tavaly, a gyakorlati órákon, de azért az elméleti részt kihagynám. Na nem azért, mert lusta vagyok megtanulni, hanem mert egyszerűen hosszúnak tartom és jobb szeretem az izgalmas, gyakorlati részeket.*
- Tudom-tudom, tőlem aztán nem kell tartanod ez végett, mindent megtanulok, amit akarsz. *bólogatok is hozzá, majd ez után szépen szóba hozok valami olyasmit, amire már régóta meg akartam kérni a férfit és az nem más, mint egy kis gyakorlás. Ahogy viszont a sportszerű dologgal jön nekem, meglepetten vonom össze szemöldökömet is.*
- Már miért lenne sportszerűtlen? Mindenki gyakorolhat a párjával, arról nem tehetek, hogy nekem egyben a tanárom is... Na jó, tehetek, de érted a lényeget. Nem kértem tőled mást, csak azt, hogy néha támadj meg és védd ki az én támadásaim és szólj, ha valamit nem jól csinálok, ennyi. *ülök is fel, mivel ez most igazán nem volt szerintem jogos beszólás a részéről. Viszont azért tovább érdeklődik, én pedig csak vállaimat vonogatom meg cseppet.*
- Tudod, nem az a gond, hogy mi nem megy, mert az elméletet tudom, a varázsigével és pálcamozdulattal együtt, egyszerűen van, amikor csak megremeg a föld és ennyi, nem történik semmi. Éppen ezért szeretnék éles helyzetet, de te úgyis meg tudod állítani a támadásod, hogyha nem tudnám kivédeni, ezért is jó, hogy gyakorolsz velem. *világítok rá a lényegre, majd hamarosan lemászok mellőle az ágyról, majd odahajolok hozzá és egy kis puszit nyomok az ajkára.*
- Na de én most megyek, aludnom kell és mivel rossz fiú voltál, ezért ma nem alszom veled. Remélem hamarosan találkozunk. *kacsintok rá vidáman és bár vele maradnék, akkor se érdemli meg, szóval csak szépen előre sietek, a miniszoknya alja pedig már láttatni is engedi a kis fekete tangámat alatta, mint akkor, régen, amikor ő még csak auror volt és igyekeztem becsempészni magamnak. Na de most már nem várok tovább, elhagyom az irodáját, hogy a saját szobámban térjek nyugovóra.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-12-13, 3:40 am

*Sok minden szóba kerül a mai este, így a közelgő vizsgák is, amiről meg is oszt némi információt a lánnyal Lucius, így tehát Lilith elsőkézből tudhatja, hogy ugyanúgy fognak zajlani, mint tavaly. Na de ahogy a férfi hallja, Lilith nincs túlzottan kibékülve az elméleti részekkel, jobb szereti inkább a gyakorlatot, ami valamilyen szinten érthető, de a kettő együtt a leghatásosabb.*
-Remélem is. *vigyorodik el a magiszter, majd már hallja is szerelme kérését, ami nem más, mint hogy még a vizsgák előtt menjenek el az erdőbe gyakorolni kicsit a terramágiát, mivel azt nem érzi magabiztosan a lány, és hát ennyivel a vizsgák előtt nem árt inkább biztosra menni. Lucius egyértelműen beleegyezik, viszont egy kis megjegyzést is fűz szavaihoz, ami úgy tűnik, nem nyeri el Lilith tetszését.*
-A sportszerűtlen alatt csupán annyit értettem, amit te is, vagyis hogy nem mindenkinek adatik meg, hogy a tanárral gyakoroljon a vizsgák előtt. De felejtsd el, egyértelműen gyakorolok veled, hisz nekem is nagyon fontos, hogy minden simán menjen decemberre. *hiába ül fel Lilith, azért a kezét továbbra is fogja Lucius, nem hagyja, hogy túl messzire menjen most, hogy végre ismét együtt vannak több hét után. Arra azért még rákérdez, hogy melyik anyag nem megy a lánynak, csak hogy ő is tudja előre, mit is kéne inkább gyakorolni, de ahogy hallja, nem ennyire fókuszált a probléma.*
-Ha mindent jól tudsz és eléggé koncentrálsz, akkor nem tudom mi lehet a gond. De akkor csak még egyértelműbb, hogy a végére járjunk. *bólint rá ismét a dologra, majd egy mosollyal fogadja az újabb puszit, viszont a szavakat hallva szemei elkerekednek a meglepettségtől.*
-Hogy micsoda? *kérdi hirtelen, miközben Lilith lepattan róla, majd már sietni is kezd az ajtó felé, miniszoknyája pedig incselkedve fellibben. Na de Lucius sem heverészik csak úgy az ágyon, már fel is pattan, Lilith után eredve, s két erős karjával hátulról átkarolva kapja el, s emeli fel kissé a földtől.*
-Felejtsd el, hogy ma nem alszol velem. Annyi hosszú különtöltött éjszaka után biztos, hogy nem engedlek el, de ígérem, nem mászok rád. Vagy legalábbis megpróbálok, de ha te kezded... *kissé el is vigyorodik, miközben továbbra is karjai közt fogva Lilithet visszasétál az ágyhoz. Nem feltétlen akar ő most szeretkezni, inkább csak együtt akarja tölteni az éjszakát összebújva, de mint máskor sem, most sem lesz semmi rossz elrontója, ha netán Lilith ismét magára rántaná, mint az imént a csóknál, vagy netán fölé kerülne. Mindenesetre most inkább csak visszafekszenek az ágyba, s cirógatva bújnak össze az ágyban, hogy végre ismét együtt térjenek nyugovóra.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-12-24, 10:55 pm

*Nem hittem volna, hogy ennyire el fogok fáradni, mire sikerül megalkotnom Lucius számára a tökéletes ajándékot, de most, hogy ezzel kész vagyok, nincs más hátra, minthogy kicsinosítsam magam és felkeressem őt. Lehet, hogy elfoglalt, de hát karácsony van, nekem pedig látnom kell, minden porcikámban érzem, így hát egy lila ruhát húzok fel, mely igen csinosan passzol hófehér bőrömhöz. Meglepő lehet, hogy nem feketében jelenek meg, de szeretnék tetszeni Luciusnak és tudom, hogy néha szívesen látna színesebb ruhákban is, így hát ennyit megtehetek érte. A lábaimra egy combközépig érő, magassarkú, igen drága, fekete bőrcsizmát húzok, majd végül jöhet egy szép medál, amit még Luciustól kaptam a nyakamba és a kezeimre egy-egy karkötő és gyűrűk. Természetesen semmi sincs ezüstből, éppen azért, hogy ne zavarja ez az én vérfarkasomat. Arcomra halvány smink kerül, szép szemeim pedig lilás-feketés sminkkel emelem ki. Hosszú, most már majdnem derékig érő, hófehér tincseim pedig a derekamat verdesik. Kissé göndör most, de így szép. Amikor úgy érzem, hogy minden kész, felkapom az eddig az ágyamon heverő fekete dobozt és meg sem állok az Északi toronyig, hol Lucius szobájának ajtaján kezdek el halkan kopogni. Egyik kezemet hátrateszem az ajándékkal, majd izgatottan várom, hogy a férfi ajtót nyisson. Remélem, hogy itthon van, tényleg nem szeretnék ismét külön lenni tőle, így még picit megigazítom szinte teljesen fedetlen hátamat, majd amikor úgy érzem, hogy minden tökéletes, ismét felveszem a várakozó pozíciót.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-12-24, 11:18 pm

*A december a vizsgák miatt hihetetlenül elfoglaltan és zsúfoltan telik, így Lucius nagyon örül neki, hogy a következő egy-két nap hoz némi nyugalmat. Mivel azonban a vizsgák körüli nyüzsgés miatt nem nagyon tudott korábban ajándékot venni a férfi Lilithnek, így ma ahelyett, hogy végre felkereste volna szerelmét, inkább a megfelelő ajándék felkutatására szánta a napját. A következő két nap úgyse fogja elengedni a szépséget a közeléből, ajándékot pedig mindenképp akart neki adni. Elég hosszan el is nyúlt ez a kis körút, így mikor a lányka kopogtat, épp csak annyi ideje van Luciusnak, hogy eldugja a frissen becsomagolt ajándékot, aztán már oda is sétál az ajtóhoz, hogy kitárja azt. Amúgy egy kék farnernadrág van rajta, fehér inggel, lábán pedig csizmája pihen, mikor kitárja az ajtót szerelme előtt, akit rögtön végig is mér, hisz megint szépen kitett magáért.*
-Lilith... hűha. De gyönyörű vagy. Meg se tudok szólalni. *mosolyodik el Lucius, s rögtön közelebb is hajol, hogy egy kis csókot leheljen szerelme ajkára, s csak ezután lép hátra az ajtóból, hogy a leányzó is besétálhasson. Lopva még az asztala felé pillant, hogy biztosan elrakta-e az ajándékot, majd mikor erről megbizonyosodik, csak visszafordul a lány felé, s szorosan magához öleli.*
-Úgy hiányoztál már. Alig várom, hogy végre véget érjenek a vizsgák és több időnk legyen együtt. *persze ahogy magához öleli a csinos lánykát, kiszúrja ám a kezében a rejtegetett kis csomagot, így izgatottan kérdez rá.*
-Nicsak, ajándék? Mi van benne? *kérdi elmosolyodva, hisz nem olyan öreg ő még, hogy ne legyen benne egy kis játékban, főleg a szerelmével.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-12-24, 11:28 pm

*A kopogásom szerencsére nem üres fülekre lel, hanem Luciuséra, aki hamar kinyitja előttem az ajtót, én pedig kíváncsian kukucskálok be, keresve szép szemeimmel a magisztert, akit elég hamar ki is szúrok, így hát elmosolyodva nézek végig rajta. Ahj, ez az ing iszonyat jól áll rajta és sejtem, hogy alatta is milyen jól nézhet ki még mindig, így egy picivel tovább nézem meg magamnak, de ekkor már hallom is a dícsérő szavakat.*
- Csak tetszeni akartam neked. Szia! *emelem feljebb a fejem, hogy a csókot is megérezhessem, de mivel ez most csak rövid ideig tart, így hát beljebb lépkedem, majd becsukom magam után az ajtót, nem kéne, hogy bárki is megzavarjon minket, ez most a mi pillanatunk és ha valaki Luciust keresné, hát most nem ér rá, ennyi. Körbetekintek a számomra oly ismerős szobán, majd végül kedvesem felé lépkedem, teljesen határozottan, de az ajándékot még mindig a hátam mögött tartom.*
- Ne is mondd, már nehezen viselem, de nincs sok választásom. *sóhajtok fel kissé, majd nemsokára már az ölelő karokat érzem, így hát egyik kezemmel ezt viszonzom és fejemet lágyan a mellkasához hajtom, így hallgatva kis ideig szíve dobbanását és érezve teste melegét, de végül a szavai megváltoznak és mintha gyermeteg kíváncsiságot vélnék felfedezni a szavak mögött. El is távolodom tőle, majd megcsóválva fejemet nyújtom felé a fekete kis dobozt.*
- Hogy te milyen kíváncsi vagy, hihetetlen. *viszont ha elveszi a dobozt, akkor nincs más dolga, mint kinyitni, nem csomagoltam most be jobban.*
- Én készítettem és szerintem sejted, hogy mennyi erőmbe telt. *talán furcsán fogja most ezt érteni, hogy erő, de ha megnézi, hogy mi az, rögtön rájöhet, hogy az egész kis ajándék, az a bizonyos medál a mágia gyümölcse, hála a rítusmágiának, tehát semmiféle alapanyagom nem volt, minden, a kidolgozás is az én fantáziám és mágikus erőm eredménye.*
- Platinából van... nagyon nehéz volt, de azt hiszem, hogy szép lett. *egy kis nyaklánc is van ott, amire fel lehet fűzni a medált, így hát Lucius bármikor fel is húzhatja majd, én pedig láthatóan izgatott vagyok, hogy mennyire is büszke most rám ezért az egészért és eszembe se jut, hogy valószínűleg én is kaphattam valamit tőle.*

//A medál//

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-12-25, 12:05 am

*A kopogtatást hallva Lucius hamar ajtót nyit, de persze előtte azért még eldugja a meglepetést, hisz van egy olyan sanda gyanúja, hogy Lilith áll a folyosón. Amint kitárja az ajtót, sejtése be is igazolódik, viszont szemei is elkerekednek, olyan szépen kicsípte magát Lilith.*
-Sikerült. Gyönyörű vagy, mint mindig! *feleli továbbra is mosolyogva Lucius, majd máris egy kis csókot ad Lilithnek, de nem túl hosszút és szenvedélyest, azt majd akkor, ha már bent van. Hamarosan már bent ácsorog a páros, s a lányka az ajtót is becsukja maga mögött, míg Lucius a külön töltött idő és a vizsgák miatt panaszkodik.*
-Sajnos én se tudok ezzel mit kezdeni, de nyugtat a tudat, hogy már csak jövő hét van vissza, sőt, ha minden igaz, akkor csupán egyetlen vizsga. *bár januártól a tanítás kezdődik meg ismét, de attól még mindig több szabadideje van a férfinek, mint az egész hónapos vizsgáztatással. Ezt azért Lilith is tudhatja, így minden bizonnyal már mindketten nagyon várják az új évet. Addigis azért magához öleli a lányt a magiszter, hisz egész nap nem látta őt, de most végre újra a karjai közt tudhatja. Viszont egy kis csomagot is kiszúr ám a lány kezében Lucius, így rögtön rákérdez, hogy mi is lehet nála.*
-Mintha te nem lennél az fordított esetben. *szélesedik ki mosolya, majd átveszi a kis dobozkát, de még mielőtt kinyitná, tekintete visszavándorol a kék szempárra, s a szavakra is figyel ám.*
-Te csináltad? Egyre kíváncsibbá teszel. *visszasandít a kis dobozka felé, s győz a kíváncsiság, így már le is kerül annak teteje, s előbukkan az igencsak szép medál, ami mosolyt csal Lucius arcára. Ki is veszi a dobozból, tenyerébe fektetve, miközben a lányka mesél még róla.*
-Ez tényleg nagyon szép. Ezt teljes mértékben te csináltad? Nem semmi. *tekintete a medál és a lány arca között vándorol, majd a láncot is előveszi.*
-Segítesz? *kérdi, zsebébe dugva a dobozt, s a láncra fűzi a medált, hogy aztán Lilith segítségével hamar a nyakára is kerüljön az. Mikor már rajta van, még egy pillantást vet rá, majd boldog mosollyal a lányra tekint.*
-Köszönöm kicsim! *rögtön át is karolja a lányt, majd lassan közelebb hajol hozzá, s szemeit behunyva csókolja meg a hófehér hajú szépséget. Hosszan kiélvezi a férfi a kellemes csókot, melyből az utóbbi időben sajnos kevesebb jutott nekik a rengeteg elfoglaltság mellett, így most igazán megérdemlik az együtt töltött perceket. Amikor viszont ajkaik ismét elválnak, még azért végigsimí a fehér arcon a magiszter.*
-Én sajnos még tegnap sem jutottam el vásárolni a vizsgák miatt... *kezdi elhúzott szájjal a magiszter, de végül azért elmosolyodik.*
-De ma szakítottam rá időt. *kezét kitartja az asztala felé, mire egy kis fekete papírba csomagolt és vörös masnival átkötött doboz lebeg a markába, amivel máris Lilith felé fordul.*
-Boldog karácsonyt! *nyújtja át a kis dobozkát, amit ha Lilith kinyit, már láthat is benne egy karkötőt és egy gyűrűt.*
-Azt hiszem hasonló irányban gondolkoztunk. *mosolyodik el a férfi, s reméli, hogy Lilithnek elnyeri a tetszését az ajándék.*

//fagy//

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-12-27, 12:57 am

//olvadunk//

*Annyira durva belegondolni, hogy régen minden mennyire más volt, amikor küzdenem kellett érte és el nem ismerte volna, hogy tetszem neki. De szerencsére most már minden találkozásunkkor körülbelül ez fogad, így csak mosolyogva sétálok befelé, az ajtót pedig egyértelműen becsukom magam mögött, a kíváncsi szemeket hagyjuk csak kint. Mondjuk szerencsére az északi toronyra nem sok diák jön fel ok nélkül, így nyugodtan lehetünk és már a kevés találkozásunk kerül fel témának.*
- De utána ismét kezdődik minden előről... tanórák. Tényleg, milyen tantárgyakat tanítasz jövőre? *Jas már kérdezte tőlem ezt a múltkor és fura mód én se kérdeztem még meg ezt Luciustól, így hát úgy érzem, most elérkezett végre az én időm is. Tehát tudni szeretném, hogy mire számítsak, mert nem kicsit érdekel ám. Remélem, hogy jobb lesz, mint amilyen a terramágia volt, csoda, hogy a vizsgán olyan jól tudtam teljesíteni, de ez talán a közös gyakorlásunknak tudható be. Az ölelés után viszont most már kiszúrja a nálam lévő kis csomagot, melyben nem titok, hogy az ajándéka lapul, így nyújtom hát át neki, bizonyos megjegyzések között, tehát tudatom vele, hogy teljességgel az én művemről van szó.*
- Remélem, hogy tetszik majd... és én most kívételesen nem vagyok kíváncsi. *öltöm ki felé rózsaszín nyelvem, így várva hát, hogy meglássam a reakcióját, de amikor végül lekerül a doboz teteje és a szép szemek is megcsillannak, mosolyogva figyelem, miként nézegeti.*
- Igen, rítusmágián tanultuk a tárgyak készítését. Nem volt egyszerű, főleg az anyaga miatt, na meg a precíz és szép formák miatt, de úgy érzem, hogy megérte a rá fektetett energia. *bólogatok is aprókat, majd végül átveszem tőle a láncot, hiszen egyértelmű, hogy segítek felhelyezni azt és ha Lucius megfordul, utána nyugodtan ráteszem a nyakára, félresöpörve egy kis időre barna tincseit, majd egy gyors puszit lehelek még a nyakára, amolyan kedveskedés gyanánt és végül ismét egymással szembe fordulunk.*
- Ez csak természetes! Különleges pasinak, különleges ajándék dukál. *döntöm meg picit a fejemet is, de már az erős karok között találhatom magam és ajkaimon puha csókját érzem. Lágyan hozzásimul testem, kis kezeimmel átölelem nyakát, majd kékségem lecsukódnak és már élvezem is a csókját, ahogy édesen és hosszasan csókol, egyre több szenvedéllyel, de amikor elválunk, picit kipirulva hajtom mellkasára fejem. Odavagyok érte, ezt érezheti és most is kikészített a csókja. *
- Oh, szóval te is készültél. Na muti! *kezdek el én magam is most már kíváncsiskodni, el is távolodva tőle, majd ahogy kezeimbe kerül a fekete csomag, kinyitom azt és szemeim is megcsillannak a karkötő láttán.*
- Hű, de gyönyörű! *húzom is fel rögtön, mivel még a lila ruhámhoz is stimmel, de amikor a gyűrű a kezembe kerül, csak még meglepettebb arcot vágok, úgy simítva végig a mintán.*
- Farkas minta... de ez rád jellemző... *tudom, hogy én vagyok a barátnője, de mégse vagyok még olyan régóta a kedvese, így hát hirtelen nem is tudom hova tenni a dolgot, fel se húzom, csak kezeim között forgatom, teljesen megigézve.*
- Köszönöm! *mondom halkan, de valami jár a fejemben, és nem is tudom sokáig magamban tartani.*
- Talán ha én is vérfarkas lennék, erősebb lenne a testem, a betegségek és ütések ellen is jobban tudnék védekezni. *buknak ki belőlem az őszinte szavak és szép, kék szemeim is őt figyelik. Egyértelmű, hogy mit mondtam, szerintem ennek súlyával Lucius is tisztában van, így nézek csak rá szinte megigézve.*
- Egy kis kiegészítő ajándékként tökéletes lenne. *lépek még közelebb hozzá, láthatóan minden félelem nélkül és hát igen, átrágtam ezt már magamban régebben is.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-12-27, 1:32 am

*Sajnos az utóbbi időben lényegesen kevesebbet tudnak találkozni a vizsgák miatt, mivel Luciusnak elég sok diákhoz kell idomulnia az időpontok miatt, na meg azért Lilithnek is le kellett vizsgáznia hat tárgyból. Viszont mivel már a hónap végén járnak, Lucius már látja a fényt az alagút végén, a lányka azonban nem teljesen ért egyet vele.*
-Jó, persze, ebben igazad van. De az órák miatt azért eddig is több időnk jutott egymásra, mint most a vizsgáktól, szóval én bízom benne, hogy jobb lesz januártól. *próbálja tovább győzködni a leányzót, az viszont már a harmadikos tárgyak felől kezd érdeklődni.*
-Az titok. Már csak pár nap, és megtudod. *vigyorodik el a férfi, kicsit húzva szerelmét. Elhiszi, hogy érdekli a dolog Lilithet, de miért árulja el rögtön a dolgot, hadd izguljon picit a lány. Ő viszont nem akar tovább izgulni, mikor meglátja a kis csomagot Lilith kezében, így rögtön rá is kérdez, hogy mit kap. Amikor megkapja a kis dobozkát, még nem nyitja ki rögtön, csak hallgatja a másik hozzá fűzött szavait.*
-Nem-e? Csak nem vagy beteg? *vágja rá továbbra is mosolyogva Lucius, de aztán már csak lekerül a doboz teteje, s így előbukkan a különleges nyaklánc, melyről hamarosan kiderül, hogy Lilith egy rítus segítségével a semmiből teremtette.*
-Én is úgy érzem. Nagyon szép lett, köszönöm! *gyorsan fel is fűzi a medált a láncra, majd hátat fordít a lánykának, de csak azért, hogy Lilith segíthessen feltenni a nyakára. Még egy kis puszit is kap extraként, na meg pár kedves szót, mit végül egy hosszú, szenvedélyes csókkal hálál meg a magiszter. Miközben nyelve Lilithével jár körtáncot, kezei a lányka hátát simogatják. A csók után pár pillanatig egy kis bújás is belefér, de aztán Lucius is előáll a maga ajándékával, amire úgy tűnik, nem számított Lilith.*
-Már hogy ne készültem volna. *vágja rá Lucius, majd mikor a dobozka a kezébe repül, szélesedő mosollyal pillant a kékségekbe.*
-Még hogy te most nem vagy kíváncsi, mi? *azzal már át is adja a fekete dobozkát, melyet Lilith azonnal ki is bont, így pillantva meg a karkötőt, melytől még a lélegzete is majd' eláll.*
-Tetszik? *kérdez vissza azért Lucius, miközben az ékszer mintáját simogató lánykát figyeli, majd végül előkerül a farkasos gyűrű is. Azért nem ujjong úgy Lilith, inkább csak meglepetten, kissé talán furcsállóan vizsgálgatja.*
-Igen, rám jellemző, pont azért akartam valami olyasmit adni, amiről egyértelműen eszedbe jutok olyankor, mikor kevesebbet tudunk együtt lenni, mint például ebben a hónapban. Így úgymond mindig veled lennék, egyfajta kabala is lehet, ha úgy nézzük. *magyarázza Lucius, bár a halk hálálkodás, s furcsa elgondolkodás miatt úgy érzi, ez mégsem volt túl jó ajándék. De legalább a karkötő bejött.*
-Ha nem tetszik... nem muszáj hordanod. *fűzi hozzá halkabban, Lilith viszont pár pillanat olyasmivel áll elő, melytől szemei tágra nyílnak, s hirtelen megszólalni se tud.*
-Hogy micsoda? *de Lilith csak mondja tovább, hogy milyen jó kis ajándék lenne, ha ő is vérfarkas lehetne, Lucius viszont végül észhez tér, s határozottan megcsóválja a fejét.*
-Nem, szó sem lehet róla. Ezt felejtsd el. Nem. *ezzel most hihetetlenül sikerült meglepnie a lánykának, valahogy mindenféle reakcióra gondolt az ajándékátadás után, de erre aztán nem. Olyan furcsa most ez az egész szituáció, hogy nem is nagyon tud mit mondani, csak azt, hogy nem, mivel tényleg nem ez a megoldás a lányka problémájára.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-12-27, 2:03 am

*Nagyon érdekelne, hogy jövőre vajon miket is fogok tanulni és mivel az én kedvesem egy magiszter, így hát egyértelműen letámadom jelen pillanatban ezzel a kérdésemmel, de a válasz már egy picit sem tetszik és szerintem erre ő is rájön, hála csúnya nézésemnek.*
- Hé, a párom vagy. Egyértelműen elmondhatod, szóval ki vele... *cirógatom meg mellkasát is, próbálva győzködni őt, mert nagyon nem szeretem a titkokat, főleg úgy, hogy tudja, én aztán nem adom tovább, ha nem szabad. Amúgy sincsenek itt barátaim, talán csak Jas, de őt is rég láttam már, így hát egyértelműen szeretném hallani ezeket a dolgokat. Na de amint ezen tovább lépünk, az ajándékozás következik, így adom neki az övét, majd egy csók után végül én magam is megkaphatom az ajándékaimat, melyek ugyanúgy ékszerek, akár csak Lucius-é volt. Kívételesen nem törekedtem arra, hogy milyen drága dolgot is vegyek neki, hanem saját erőmből akartam készülni neki, így a legjobb, úgy hiszem. *
- Lebuktam, bizony most már kíváncsi vagyok. *teszem még hozzá jókedvűen, majd végül a karkötőt kezdem el csodálni, mely hamar a karomra kerül, így gyönyörködöm benne hosszasan és a kérdésre sugárzó tekintettel bólintok.*
- Nagyon. *bököm ki és végül már a kezembe is kerül a másik ajándék, mely nem más, mint egy farkas mintájú gyűrű, ami furcsa érzéseket hoz ki belőlem, nem igazán tudom hova tenni a dolgot, így nyelek is egy aprót, azt figyelgetve.*
- Én már sok mindent kaptam tőled, amiről eszembe jutsz és ez is nagyon szép csak... *na igen, most hallgatok el és gondolkodni kezdek ezen az egészen, nem is figyelve arra, hogy ne hordjam, ha nem tetszik. Tetszik, ehhez kétség sem férhet, de amit most érzek, ami eszembe jut hirtelen, az mindenen túltesz, így hát nemsokára előállok az ötlettel: nekem is vérfarkasnak kell lennem!*
- De hát miért nem? Nath-et is megharaptad, velem is megteheted. Ő is túljutott már rajta, csak ennyit kérek, nem olyan nagy dolog Lucius. *a két ajándékot visszateszem idő közben a dobozba, majd nemsokára leülök a dolgozószobában lévő kanapéra és onnan nézek fel a férfire.*
- Nem tagadhatod meg tőlem ezt, a kedvesed vagyok, segítened kell! *tekintetem egyre szomorúbb, de nem vagyok képes elfogadni a tényt, hogy nem egyezik bele és nem segít nekem. Szükségem van rá és ez lenne a kulcs arra, hogy végre meggyógyuljak... az üvegcsont betegségem megszűnne...*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-12-27, 2:39 am

*A vizsgákról egyértelműen az órákra terelődik a szó, méghozzá a jövő évi órákra, melyekről értelemszerűen még egyetlen diák sem tud semmilyen infót. Éppen ezért Lucius sem árulja még el Lilithnek, mire először meg is kapja a csúnya nézést, majd mivel az nem sokat ér, jöhet a jól bevált női taktika, a cirógatás és bújás. Lucius csak mosolyogva megcsóválja kicsit a fejét, majd pár néma másodperc után megszólal.*
-Az én két tárgyam a Pusztítástan és a Deffenzív-Offenzív mágia lesz, de azt, hogy ezek mit takarnak nem árulom el. Bírd ki januárig, akkor úgyis elkezdődik a tanítás, és megtudod. *igazán nem mondhatja a lányka, hogy nem árul el semmit, hisz már így is többet tud, mint bármelyik másik diák, de mivel neki is meglepetést akar okozni, így egyelőre többet nem mond el. Tényleg már csak pár hét kérdése az egész, s választ kap a kérdésekre, annyit pedig még ki fog bírni ez a szépség. Na de ha már karácsony van, természetesen nem csak az iskolai dolgokról van szó, hanem ajándékot is adnak egymásnak. Először Lilith adja át saját készítésű nyakláncát, majd Lucius is előlebegteti a kis csomagot, melyben az ő meglepetései lapulnak. Bizony most már Lilithen is látszik az izgatottság, hogy érdekli, mi lehet a dobozban, így Lucius nem is húzza tovább az időt, átadja a csomagot a leányzónak, aki azonnal ki is bontja azt. A karkötőbe első látásra beleszeret a hófehér szépség, ez tisztán látszik rajta, szemei csillogásán és boldog mosolyán, viszont a farkasos gyűrű már nem arat ekkora sikert, vagy legalábbis nem látszik a lányon. Inkább hirtelen olyan furcsa lesz tőle a kis kékszemű.*
-De ez más. *köti az ebet a karóhoz a magiszter, majd hozzáfűzi, hogy ha nem tetszik a lánykának, akkor nem kell hordania, de ezen szavai süket fülekre lelnek, mivel mikor Lilith ismét megszólal, valami elképesztő ötlettel áll elő. Azt akarja, hogy Lucius belőle is csináljon vérfarkast. Természetesen azonnal ellenkezni kezd a férfi, mire Lilith pedig azonnal érvelni kezd.*
-Nem! Ami Nath-el történt, az egy baleset volt, nem akartam belőle vérfarkast csinálni. Senkiből nem akarok vérfarkast csinálni, és nem is tehetem. *feleli a meghökkent férfi, miközben Lilith visszateszi az ékszereket a dobozba, majd a kanapéra ülve tovább próbálkozik.*
-Értsd meg Lilith, hogy nem lehet. Ez egy iskola, nem haraphatom meg csak úgy a diákokat, hogy vérfarkast csináljak belőlük. Mégis mi lenne itt szerinted? Egy éve vagyok magiszter és már két diákból csinálok likantrópot? Nem, sajnálom, de nem lehet. *csóválja meg a fejét, majd leül ő is a kanapéra, s pár másodpercig csak némán bámul maga elé. Végül egy mélyet sóhajt, majd szerelme felé fordul.*
-Az, hogy vérfarkassá tennélek, nem lenne megoldás a problémádra, csak némileg erősebbé tenne. De ez nem gyógyír. Sajnos még nem tudom, mivel lehetne meggyógyítani, de az biztos, hogy nem ezzel. Fogadd el kérlek, hogy ezt nem tehetem meg, és nem is akarom, hogy belőled is vérfarkas legyen. *kezét Lilith kis kezére csúsztatja, s finoman megszorítja azt, hisz tényleg nagyon szereti ezt a szépséget, de most olyat kért, amit tényleg nem akar teljesíteni. Csak némán nézi a másik arcát, miközben agya vadul jár, olyannyira, hogy nem is tudja, mit tudna még mondani ezzel kapcsolatban. Őszintén reméli, hogy Lilith letesz erről az ötletéről, mivel semmi kedve veszekedni, de félő, hogy ez a dolog vitát szíthat.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-12-27, 2:49 am

*Nagyon kíváncsi vagyok, hogy vajon mi is az a két tárgy, amit jövőre kedvesemtől tanulhatok, így hát bevetem ám azokat a bizonyos női praktikákat, amelyek sikert aratnak és Luciust ismerve most se teszem mindezt rosszul. Bár akármit nem kaphatok meg így tőle, de sok mindent igen és most is meglesznek a válaszok, amikre felcsillannak kékségeim is.*
- Hű, a pusztítástan érdekesnek hangzik... a másik viszont nagyon tág, hogy tudjam, hogy konkrétan mit fogsz tanítani, de akkor januárban. Ennyivel megelégszem. *hajolok közelebb egy szájra puszi reményében, hiszen én se akarok túl sokáig faggatózni, bár kihasználnám az előnyöm a többiekkel szemben, de most mégsem teszem meg, inkább áttérünk az ajándékozásra, ha már ennyire kíváncsi a férfi, de amikor én is megkapom az ajándékaimat, az egyiknek iszonyatosan örülök, de a másik már furcsa gondolatokat ébreszt bennem, olyasmiket, amiket meg is kell osztanom Luciussal. Fontos lenne ez nekem, hogy vérfarkas lehessek, annyival másabb lenne az életem és így nem vagyok rest még Nath-et is belekeverni, pedig tudom, hogy az nem szándékos volt.*
- De most akarhatnád Kicsim! *szinte esdeklő tekintettel nézek bele szép szemeibe, majd nemsokára le is ülök inkább, onnan folytatva szavaimat, melyeket akárhogy is mondok, bár jól tudok érvelni, most nem sok esélyem van, mivel Lucius igen csak egyértelműen fejti ki számomra, hogy szó se lehet arról, hogy én is likantróppá váljak, olyanná, mint ő.*
- Te nem tudod elképzelni, hogy mekkora hátrány ez számomra... a törékenység. Egy taroló átok és már nem tudok felállni. *sóhajtok fel halkan, igen csak megvisel ez az egész, nem tehetek róla, szerintem őt is megviselné, de keze érintése kellemes érzésekkel tölt el, így szorítom vissza az övét is.*
- Rendben... egyenlőre elfogadom, de attól még fáj ez az egész. *dőlök neki vállának, majd tűröm hátrább az egyik fehér hajtincsemet is arcom elől.*
- Nem viszel el valahova? Ha már ilyen szépen kiöltöztem, elmehetnénk egy picit sétálni, el a Mysteriotól. *ez talán nem olyan hatalmas nagy kérés, így nemsokára fel is kelek, mert ha benne van, akkor állva kellene majd megérkeznünk a másik helyszínre. Igazából nekem akármi jó, csak picit el innen, el a gondoktól és a mostani gondolataimtól.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-12-27, 3:22 am

*Bár Lucius meg akarta tartani a tanórák mivoltát januárra, Lilithnek csak sikerül elérnie célját, legalábbis részben, s mivel tudja, hogy nem fogja holnap az egész iskolától visszahallani ezt a bizalmas infót, így el is árulja azok címét, de nem többet. Ahogy hallja, az egyik rögtön el is nyeri Lilith tetszését, ezzel pedig mosolyt csal az lányka az arcára.*
-Remélem majd mindkettő tetszeni fog. *természetesen a pusziért azért odahajol, s meg is adja azt a szépségnek, de közben reménykedik, hogy tényleg úgy lesz. Sajnos az idei évben a terramágia nem volt túlságosan Lilith ínyére, ami kissé rosszul érintette, lévén ő a szaktanár belőle, de talán jövőre nem lesz ilyen probléma, és minden könnyedén fog menni az ifjú Corivannak. Közben azért az ajándékcsere is megtörténik, így bár eleinte csupa mosoly és boldogság lengi be a lakosztályt, a farkasos gyűrű nagyon furcsa gondolatokat vált ki Lilithből. Vérfarkassá akar lenni, akárcsak párja, Luciusnak viszont esze ágában sincs belőle is likantrópot csinálni, se önmaga miatt, se pedig azért, mert nem tehet ilyet egy iskolában.*
-De nem akarom... sajnálom. *feleli a férfi, nagyot nyelve a lány kérlelő pillantását figyelve. Szerencsére ez a szemkontaktus megszakad, mikor Lilith lecsüccsen a kanapéra, de végül a magiszter is követi, s ott folytatódik a téma kitárgyalása.*
-Átérezni nem tudom, de elképzelni igen. És tudom, hogy nagyon szörnyű, de akkor sem ez a megoldás. Igyekszem találni valamit, de ez... ezt nem lehet. *csóválja meg ismét a fejét, miközben keze Lilithére vándorol, s meg is szorítja azt. Nem akar neki csalódást okozni, de vannak dolgok, amiket nem lehet csak úgy megtenni, és ez is közéjük tartozik. A vérfarkasság egy életre szól, s később jöjjön bármi, már nem lehet visszacsinálni. Végül úgy tűnik, a szépség is belenyugszik, szavaira pedig biccent egy aprót Lucius.*
-Tudom Kicsim. És köszönöm. *egy sóhaj még az ő ajkait is elhagyja, hisz nagy megkönnyebbülés, hogy vita nélkül belenyugodott a dologba a leányzó, így hát magához is öleli, mikor a vállának dől. Lilith viszont később ismét megszólal, elgondolkodtatva Lucius, aki némi késéssel felel, amíg agya.*
-Őszintén megvallva én ma nem gondolkoztam utazáson. De van egy hely, amit még nem mutattam neked, és úgy érzem, most éppen ideális lenne. *mosolyodik el végül a lányka arcára pillantva, majd mintha idő közben saját magát is meggyőzte volna, még bólint is egyet.*
-Egy ideje nem jártam ott, szóval tényleg jó lesz. *mindketten fel is állnak, Lucius pedig magához öleli szerelmét, mélyen a kékségekbe nézve.*
-Szeretlek Kicsim! *nem lehet ezt elégszer mondani, főleg egy olyan téma után, amiről az imént beszéltek, így még egy puszit lehel a puha, rózsaszín ajkakra, majd mivel úgy tűnik, Lilith ismét megfeledkezett Lucius lakosztályának hoppanálási védelméről, így csak megfogja az apró kezet, s kisétál a lánnyal a folyosóra.*
-Készen állsz? *kérdi, majd ha Lilith rábólint, Lucius már koncentrál is a megfelelő helyre, s innen már semmi nem gátolja meg nekik, hogy elhoppanáljanak egy igencsak kellemes helyre, melynek létezéséről Lilith még biztosan nem is tud.*

//fagy//

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2012-02-06, 9:03 pm

//olvad//

*A tantárgyak megtárgyalása után megkezdődik az ajándékozás is, melyek közül az egyik igen furcsa gondolatokat vált ki belőlem, amelyeket Lucius elé is tárok és elég szép visszautasításokat kapok. Nem, egyszerűen nem akarja megtenni, nem akar megharapni és átváltoztatni engem is, csak úgy, mint annak idején Nathanielt, amit én igen nehezen fogadok most el, de végül inkább terelem a témát, hiába hozok példákat, nem fogom tudni meggyőzni, még nem, de talán a jövőben ez még változni fog. Szóval csak felkelek és szép öltözetemre hivatkozva megkérem, hogy vigyen el valamerre, el akarok szabadulni a Mysteriotól, így hát miután ő is megteszi, már hallom is a kedves szavakat, mi szerint ő is gondolkodott ám már mindezen.*
- Hmm, miféle hely az? *kérdezek rá kíváncsi szemekkel nézve kedves szemeit, de a következő pillanatban már csak az erős karok között találom magam, szinte el is veszve, de én is ölelem ám őt, édesen szorítva magamhoz testét és nemsokára már fejemet hátrébb döntve hallgatom vallomását.*
- Örülök neki és én is Téged! *puszilom meg ajkát, viszonozva mindezt, bár most már egy csókra is vágynék, nem akarok kapkodó lenni és nem tudom, hogy most az előző téma miatt mennyire is kéne ilyesmit tennem, tehát csak engedem, hogy kihúzzon a szoba elé, amit be is zár, majd már indulhatunk is.*
- Természetesen! Már alig várom! *csillognak meg szép, kék szemeim és következhet is a húzás, mely el is visz minket innen, távol a Mysteriotól...*

Hozzászólások száma : 114 Csatlakozás : 2012. Sep. 27.

"Szia Kicsim!

Csak azért írok, mert manapság nagyon elfoglalt vagy, amit meg is értek, hiszen közeleg az év vége, sok a dolgod, ahogy nekem is tanulnom kell, de mégis, szükségem lenne a segítségedre (na meg hiányzol is nekem). Elég sokat gondolkodom azon, hogy milyen szakot is válasszak az egyetemen, mert abba biztos vagyok, hogy sikerülni fog az évfolyamlépésem - szégyen is lenne, ha nem -, és szeretném kikérni a tanácsodat. Tudod te is, hogy nem igazán vannak barátaim és ki más tudna jobb véleményt mondani, mint egy magiszter?

Kérlek írj, hogy mikor érsz rá és úgy tervezd, hogy azon a napon akkor már veled szeretnék maradni.

Csók:
A te Lilith-ed"

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2012-11-02, 1:24 pm

//NRT: Lucius és Raiden - 2012.11.02.//

*Ahogy a kezemben tartom Lucius levelét, szinte nem is hiszek a szemeimnek. Beszéltünk róla, már elég rég, hogy elvisz majd valamikor apánk sírjához, de ez eddig még nem történt meg és valahogy belül úgy éreztem, hogy nem is fog. Jelen pillanatban az ágyamon ülök, úgy olvasom át újra és újra a sorokat, majd amikor már úgy érzem, hogy elég volt, felkelek, az asztalom fiókjába csúsztatom a hófehér borítékot és már neki is állok a cipőm felhúzásának, hiszen ideje indulni. Egy fekete, kötött, garbós pulóver már rajtam van, a hogy egy sötétkék színű farmernadrág is, de most fekete csizmám is lábaimra kerül, illetve egy derékig érő szövetkabát is. Másra nem hiszem, hogy szükségem lesz, de azért egy kis pénzt csúsztatok zsebembe és a pálca pedig természetesen már nálam van, ahogy mindig, hiszen az nélkül én nem megyek sehová sem. A tükörbe nézek, így tudatosul bennem, hogy mennyire rémesen is nézek ki, arcom nyúzott, ideges, de próbálom leküzdeni, így hát hajamba túrok, majd elhagyom az Andrastea hálót. A klubhelyiségen gyorsan vágok át, majd célzom is meg egyenesen az északi főtornyot, nem figyelve a velem szembejövő diáksággal, így kerülöm ki azokat, kik gyors léptekkel sietnek dolgukra, majd percek múlva már meg is érkezem az Exortus ház magiszterének ajtajához. Egy halk sóhajt hallatok, megigazítom kabátomat, majd végül kezemet felemelem és hármat kopogtatok is a kemény ajtón. Remélem, hogy már bent van, ahogy írta, mivel nem szívesen várakozom itt, még mindig nem tudom, hogyan is kellene nekünk egymáshoz állnunk, de belül valahogy remélem, hogy egyszer visszaáll a rend és talán testvérekként tudunk majd kötődni, hiszen egy vérből vagyunk.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2012-11-06, 10:10 pm

//NRT: Lucius és Raiden - 2012.11.02.//

*Bár minden évben elérkezik a halottak napja, az idei valahogy más, mint az eddigiek. Ennek az oka pedig az, hogy Raiden is a Mysterioba jár. Igaz, ez nem újkeletű dolog, jó ideje itt tanul már a fiú, de csak nemrégiben került szóba közte és Lucius között az apjuk, s annak halála. Vagyis hát... már egy jó ideje, de egy év azért még nem telt el. Megbeszélték ugyan, hogy valamikor sort kerítenek a sír meglátogatására, sőt, még egy nagyjábóli időpontot is megbeszéltek, de valahogy mégsem lett belőle semmi. Talán amiatt, hogy még ők sem állnak túl jól egymással. A halottak napja környékénél viszont keresve sem lehetett volna alkalmasabb időpontot találni minderre, s ennyivel tényleg tartozik a férfi az öccsének, éppen ezért írt neki egy levelet, hogy ma délben jöjjön el hozzá, s ellátogatnak apjuk sírjához. Mivel még van némi ideje, így kényelmes tempóban készülődik a tükör előtt. Egy fekete farmer már van rajta, ahogy lábain a zokni is megtalálható, az inget viszont még csak most gombolgatja. Bár már nem gyászol, de ma mégis talpig feketébe öltözik. Épp az utolsó gombokkal babrál, amikor kopogtatnak az ajtaján, így oda is kapja a fejét, majd a karórájára pillant. Végül azért megindul az ajtóhoz, majd miután az utolsó gombot is sikerült begombolnia, ki is nyitja azt. Nem éri nagy meglepetésként a kint ácsorgó személye, így öccse kék szemeibe nézve köszönti őt.*
-Szia Raiden. Kicsit korábban érkeztél. *szól a sráchoz, majd hátrébb lép az ajtóból, hogy ne állja el testvére útját.*
-Gyere be, nemsokára indulhatunk. *egy kis sóhaj is elhagyja a férfi ajkait, hisz azért ő is ideges ettől az egésztől, nem csak a srác. Furcsa is a helyzet, hisz most itt állnak egy feketemágus képző kellős közepén, időnként egymással is viaskodva emiatt, s annak az embernek a sírjához fognak nemsokára eljutni, aki ennek az egésznek nagy ellenzője volt, s emiatt tagadta ki kisebbik fiát. Ha tudná, hogy immár mindkét sarja a feketemágia híve, biztosan forogna a sírjában.
Közben persze Lucius azért készülődik tovább, így a cipőjét megfogva az asztalához ül, s elkezdi felvenni azokat, miközben Raidenre pillantgat, de egyelőre nem tudja, mit is mondjon neki, rég beszéltek utoljára, s akkor sem váltak el túl békésen, mint általában soha.*

» Sideris Valbraith lakosztálya
» Demien Remus Cornwlade Lakosztálya
» Demetrius lakosztálya
» Noel lakosztálya
» Lucius Rufinus