Lucius Benedict Fenris lakosztálya

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-10-21, 12:07 am

*Egyértelműen képtelen arra, hogy esetleg normálisan viszonyuljon a férfihez és ennek bizony több oka is van, olyanok is, amelyeket rajta kívül senki se tud és ez nagyon is jól van így. Tehát a megjegyzés már hallatszik is és ahogy jön az apró visszavágás, már csak elmosolyodva csóválja meg a fejét a tanárnő.*
- Engem nem zavar, láttam már férfit... *bár tény, hogy nagyon is jól néz ki a magiszter és ezt Sideris is tudja, sőt... de esze ágában sincs egyszer se megdícsérni, miért is tenné? Bár most nincsenek együtt Demiennel, ettől függetlenül ugyanúgy gyűlöli a vérfarkast, ahogy régen. A szobába be is sétál, majd hamarosan elő is kerül a gyűrű, amelyet a már felöltözött férfi felé mutat, így kezdve el mesélni is róla. Egyértelműen az elemek támadása mellett Siderisnek is be kellene vetnie a varázserejét, ez tény és való, de ahhoz előbb még meg kéne győznie a másikat, aki láthatóan nézegetni is kezdi azt. A kérdésre meg is kapja a tökéletes választ, tehát egy jobb viszony reményében kellene ez a bizonyos segítség, de amikor végül egy kis fejtegetésbe kezd, már csak fejet csóvál a cruoris ház feje.*
- Milyen kicsinyes! Ha segít, akkor talán normálisabb élete lehet itt... ha pedig nem, tudok tenni Ön ellen. Lilith-el kapcsolatban vagy akár azért, mert vérfarkas és nem sokan örülnének ennek, hogyha kiderülne. *bizony tud fenyegetőzni is a nő, de ahogy a férfi leül, úgy lép oda mellé Sideris is, hogy nekidőlve az íróasztalnak figyelje a férfi arcát.*
- Ez maradjon az én dolgom! Nem szeretném kényszeríteni, pedig megtehetem, hiszen a mentális képességeim erősebbek, tehát örülnék, hogyha együtt működne és kettőnk között maradna ez a dolog. Nem lesz egyszerű és lehet, hogy valamiféle átok is kiszabadul, amit vissza kell vernünk, ha viszont egyedül csinálom, az iskola is bánhatja. Érti már? *teszi fel a nagy kérdést a végén, hiszen ha nem segít neki, akkor bárkinek baja lehet itt, a Mysterioban és bizonyára azt Lucius se akarná, főleg úgy, hogy itt van a kedvese is, akiről a nő is tud, nem is keveset, hiszen egy Corivanról van szó. *
- Csak segítsen és utána elmegyek... szerintem nem olyan nagy kérés. *nyújtja ki kezét a gyűrűért, mivel az ő kezében kéne annak maradnia, mert a közös energiákra van szükség és végül szabad kezét a férfi keze felé nyújtja.*
- Kérem a kezét, szükség van rá! *talán sejti Lucius, hogy nem átverni akarja, vannak olyan mágiaágak, amelyekhez össze kell kapcsolódni valamilyen szinten, így hát jobb kezében marad a gyűrű, méghozzá a tenyere közepén, a bal pedig a magiszter felé van nyújtva.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-10-21, 12:29 am

*Furcsa most azt hallani a nőtől, hogy férfiszámba veszi őt, mivel általában még emberszámba se, de úgy tűnik, ezt is megérte. Miután viszont bemennek az irodába, Lucius rögtön tovább sétál, hogy magára vegyen némivel több öltözéket, majd mikor visszatér, hamar kiderül, hogy egy gyűrű miatt kereste fel most a nő. Ez bizony az a gyűrű, ami felől már Lilith is érdeklődött nála korábban, de akkor még nem tudott róla semmit, de úgy sejti, ez a mai este folyamán változni fog, még ha nem is túl nagy mértékben. Ki is derül, hogy Sideris nem tudja levenni a rontást a gyűrűről, mivel ahhoz a négy elem használata is szükségeltetik, s emiatt jött most át hozzá, hogy a segítségét kérje. Viszont nem nőtt a férfi szívéhez mindeddig a másik magiszter, így kérdez rá, hogy miért is kéne most segítenie, ha általában semmire nem véli őt a másik. Első válaszként ismét csak egy beszólást hall, ami végül már valami egészen másba megy át, így Lucius arca is elkomorodik, úgy pillant a nőre.*
-Komolyan gondolja, hogy idejön az irodámba, és elkezd fenyegetőzni? Lilithet csak ne keverje ebbe bele, akinek pedig nem tetszik, hogy vérfarkas vagyok, csak jöjjön, itt lehet panaszkodni. *morogja a nőnek, mivel cseppet sem tetszik neki az a hangnem, amit megenged magának a másik. Nekiugrani viszont továbbra se akar, így inkább csak elfordul tőle, s leülve a székébe kezdi el méricskélni a gyűrűt, miközben arról érdeklődik, mi szüksége van erre a nőnek. A választ meghallva viszont csak lecsapja a fémtárgyat az asztalra, s mutatóujjával a nő felé mutat.*
-Ha még egy fenyegetőzést meghallok, a csukott ablakon fogom kidobni az irodámból! *csattan fel most már mérgesen, majd visszaereszti a kezét, s vesz egy mély levegőt. Pár pillanatig még csendben van, majd ismét megszólal.*
-Amíg nem mondja el, mire jó ez a gyűrű, vagy mi a célja vele, addig rám ne számítson. Amúgy is. Ha annyira veszélyes ez a gyűrű, akkor minek akarja piszkálni? Vagy miért pont az iskolában? *ha már annyira védeni akarja a Mysterio-t a nő, akkor próbálgassa az ilyesmit olyan helyen, ami valahol távolabb van a diákoktól és kész. Nem fog ő mindig hős megmentőt játszani. Sideris viszont ismét cselekvésre sarkallja a férfit, Lucius viszont csak megrázza a fejét.*
-Addig nem, amíg el nem mondja, mi áll a dolog hátterében. *a segítséget nem szívesen akarja megadni, főleg a folyamatos beszólások és fenyegetőzés mellett, annak viszont örülne, ha elmenne a nő. Viszont Sideris hiába tartja felé a kezét, egyelőre még esze ágában sincs belefojni ebbe a dologba.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-10-21, 12:35 am

*Nem áll módjában a nőnek addig továbbállni, amíg Lucius nem segít neki, ugyanis nem kevés fontossággal bír számára ez a kis csecse-becse, mert bizony hatalmas erő lakozik benne, valami olyasmi, amelyet Lucius egyenlőre el se tud képzelni, de csak azért nem, mert nem ismeri Siderist... Ha ismerné, talán minden más lenne.*
- Úgy képzelem, hogy szükségem van a segítségére és nem igazán értek a normális győzködéshez, mivel nem óhajtom az egész estémet Önnel tölteni. *majdnem kicsúszott a száján, hogy "Önre pazarolni", de azért mégse ezt mondta... Viszont még egy kis fenyegetőzést is hozzátesz a tanár, amire már vissza is kapja azt, így mosolyodik el egyre inkább, miközben kezeivel kényelmesen megtámaszkodik az íróasztalnál.*
- Azt hiszi, hogy lenne esélye? Mert szerintem semmi! De meg lehet próbálni, csak hajrá... *tárja szét kezeit is egy rövid időre, majd ez után mintha mi sem történt volna, tovább beszél, most már kezében azzal a bizonyos gyűrűvel is, másikat pedig Lucius felé nyújtja, aki igen csak rá akar jönni a titkára és kezdi úgy érezni Sideris is, hogy talán muszáj lesz beavatni...*
- Mert csak itt működhet, ugyanis ez a hely tele van fekete mágiával! *na de végül halkan sóhajt, így komorul el tekintete és jelenik meg szemében valami furcsa érzés, mintha valami fájna neki odabent, igen, nem igazán akarja még mindig elmondani, de csak kiböki.*
- Nem csak Ön az, akiben fenevad él. Megvan az okom, hogy miért gyűlölöm a vérfarkasokat, de mielőtt félreérteni, én nem vagyok vérfarkas... de teljesen ember sem. Szóval, segít? *igen, most elmondta az igazat, a benne rejlő démonnal kapcsolatos mindez, de ezt már nem fogja elmondani neki, még nem, majd talán egy másik alkalomkor. Keze ismét a férfi felé ér, de ha belenéz szép szemeibe Lucius, talán észreveszi rajta, hogy nem hazudik.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-10-21, 12:53 am

*Cseppet sem tetszik Luciusnak az a modor, amit Sideris előad, hogy folyamatosan csak fenyegetőzik, főleg úgy, hogy elvileg szívességkérés miatt kereste most fel őt. Amikor viszont meghallja a nő szavait, feljebb is kapja fejét.*
-Na látja, ebben hasonlítunk, mert én sem. *tud ő is bunkó lenni, ha a helyzet úgy hozzá, és űgy érzi, ezzel a nővel egyszerűen nem lehet máshogy kommunikálni. Az újabb fenyegetés hallatán aztán már Luciusban is elpattan a húr, mérgesen csapja a gyűrűt az asztalra, fel is hívva a nő figyelmét rá, hogy lehet, hogy máshol fog távozni, mint ahol bejött, ha így folytatja. Sideris viszont továbbra is pofátlanul magabiztosan mosolyodik el, s hergeli tovább a férfit.*
-Charles sokkal erősebb volt magánál, és vele is elbántam. Ne higgye, hogy nem bírnék elbánni magával. Csak épp a magafajta hozzáállású magiszterek okozták már egyszer az iskola vesztét! *morogja továbbra is a férfi, hisz hihetetlenül ki tudja idegelni ez a nőszemély. Még jó, hogy itt van, Nath-el már úgyis kezd normalizálódni a viszonyuk, így legalább van kit gyűlölnie. Sideris viszont hiába nyújtózkodik felé, várva a segítséget, Lucius a kisujját sem mozdítja addig, míg el nem mondja, mi a fenéről szól ez az egész. Azt sem garantálja, hogy utána segíteni fog, főleg, ha nem változtat a nő a vele szembeni stílusán, de addig biztosan nem. Így ül csak kényelmesen továbbra is a székében, várva a válaszokat. Az iskola miértje kipipálva, legyen hát, itt kell elintézni, viszont a gyűrűről továbbra sem tud semmit, tehát csak vár. A halk sóhaj már egy jel afelé, hogy talán a nő mesélni kezd, és bizony ez meg is történik. A szavak hallatán Lucius szemei egyre jobban összeszűkülnek, úgy próbál rájönni, hogy mi is ez az egész. A nő szemeit figyelve arra rájön, hogy nem hazudik, legalábbis úgy érzi, de ez az egász nem tiszta így neki.*
-Ezt nem értem. Azt tudom, hogy nem vérfarkas, mivel megérezném. Csak azt tudom, hogy gyűlöl, illetve most már ezt a fenevadat. Viszont vámpír sem lehet, mert akármennyire is idegesítő a stílusa és kölcsönös az ellenszenvünk, azt is érzem, hogy nem vámpír. Akkor meg mi a fene maga? *veti oda a kérdést, remélve, hogy a válaszból talán rájöhet, mi is az igazi oka ennek a nagyfokú ellenszenvnek, mivel ezt már nem lehet egyszerűen csak a múltjára fogni. Az már régen volt, azóta megmentette az iskolát, sőt itt tanít, nem is akárhogy, szóval teljes mértékben beilleszkedett, ideje lenne Siderisnek is elfogadnia ezt. Kezét viszont továbbra sem nyújtja ki, így a nő még hiába vár erre. Ha bármit is akar most Luciustól, akkor kénytelen lesz beszélni, méghozzá őszintén, még akkor is, ha szívük szerint már akkor elbúcsúztak volna egymástól, mikor Sideris még el se indult hozzá.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-10-21, 1:01 am

*Erősebb vagyok nála, ebben teljesen biztos vagyok, így amikor Charles-al jön, csak elkomorodik tekintetem, mivel igen csak közel áll hozzám az a férfi, aki már nincs itt és ez részben miatta van.*
- Charles akkor már le volt gyengítve, ezért tudott vele végezni... *kezd bele, de amikor rá lesz fogva, hogy nem valami jó magiszter, már csak a hozzáállása miatt sem, akkor tekintete a gyűrűre téved, amelyet meg is fog és végül visszapillant Luciusra is.*
- Én nem is akartam magiszter lenni, Demien kért meg annak idején és mivel az adósa vagyok, megtettem. Tehát nem érdekel, hogy mi lesz az iskola sorsa... Demien már nem a kedvesem, tehát ha úgy döntök, bármikor el is mehetek innen, de szerintem nem lenne túl könnyű méltó utódot találni a helyemre. *talán most már kezdi felfogni a helyzet komolyságát a vérfarkas is, mivel Sideris remek tanár és az ereje is kiváló... de ha azon múlik, akkor ő itt hagyja ezt az egész kócerját, csak Nil áll közel hozzá és persze Demien is, de őt még mindig nem tudja hova tenni magában, így jobbnak látja elkerülni is egy időre. Viszont mivel muszáj elárulnia a nagy titkát, így bele is kezd, ugyanis szüksége van a segítségre, nagyon is és talán ebbe már Lucius is biztos. *
- Nem értem, hogy miért számít az, hogy miféle lény fertőzte meg a testemet. Nem, nem vagyok se vámpír, se vérfarkas, teljesen más jellegű lény van a testemben, összekötve a lelkemmel. *keze viszont hiába nyúl a férfié felé, nem kapja meg, így visszahúzza hát magához és tovább figyeli az ideges arcot, hiszen érzi ám, hogy nagyon nem látják szívesen errefelé.*
- Nem akarom, hogy kitudódjon! Egy démon van bennem, nem is akármilyen démon és nem hagyja el a testemet... *a történetet viszont nem meséli el, csak elrugaszkodik az asztaltól és most már igen csak komoran néz le Luciusra.*
- Akkor most segít vagy nem? Nem fogok könyörögni, azt ne is várja! *kezét már nem nyújtja ki harmadszorra is, most már ha úgy van, akkor elmegy és keres mást vagy több mágust, még maga se tudja, de megoldja. Bár eddig is kutatott, hogy ne ide kelljen jönnie, de megtette... És hogy mennyire gyűlöli ezért a viselkedésért a férfit, arra nincs szó.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-10-21, 1:21 am

*Mikor a nő a saját erejét kezdi fitogtatni, Lucius azért megjegyzi, hogy Charles-al is elbánt, akiben pedig több mágus ereje is volt, tehát nem kéne itt annyira biztosnak lennie abban a nőnek, hogy simán elbánna vele. Persze meglehet, hogy egy összecsapás során ő kerülne ki győztesen, de lehet, hogy nem, mindenesetre Lucius erre nem akar sort keríteni, jobb így az iskolának.*
-Higgyen amit akar, érdekel is engem. A lényeg, hogy nem maga tette meg, hanem én. *nem foglalkozik tovább a másik makacsságával, inkább csak kijelenti, hogy a viselkedésével az iskolát veszélyezteti, mire a nő rögtön védekezni kezd, miszerint adósa Demiennek, s csak ezért magiszter.*
-Én nem is akartam magiszter lenni... *ismétli meg a nő szavait némi megjátszással, majd ismét rámordul kissé.*
-Ne kifogásokat keressen, hanem csinálja normális hozzáállással, ha már elvállalta. Nem érdekel, ki kinek az adósa vagy ki miért lett magiszter. De nincs joga a saját önös érdekei vagy a hihetetlen makacssága miatt több száz diák életét kockáztatni. *vágja rá most már azt, hogy mire is megy ki ez a vita. Persze az is idegesíti Luciust, hogy folyamatosan osztja őt, de az még jobban, hogy a nő nem fogja fel, hogy ezzel a viszálykodással csak a múlt megismétlődését okozhatja. Nem akarja ő elüldözni Siderist, tudja jól, hogy egy erős mágus, aki jól is tanít, mindazok ellenére, hogy nem szívesen csinálja, egyszerűen csak más hozáállást akar elérni, ha máshoz nem is, legalább egymáshoz. Viszont mindez még nem elég ok ahhoz, hogy most csak úgy segítsen a másiknak, így kezd el érdeklődni a gyűrűről, s hogy az mire kell a nőnek. Kiderül, hogy valamiféle fenevad lakozik Siderisben, de egyelőre Luciusnak fogalma sincs, miféle lény lehet ez.*
-Nekem számít, mivel talán segítene megérteni a gondolkodását és a hozzáállását a dolgokhoz. *feleli Lucius, s hiába nyúl felé a nő, ő nem viszonozza ezt a mozdulatot. Ha nem mesél, akkor segítségre se számítson. Végül úgy tűnik, Sideris megadja magát, s el is árulja a dolgot, viszont a férfi továbbra sem érti.*
-Egy démon? Akkor miért nem űzeti ki magából Demiennel? Tudtommal ő a nagy démonszakértő. *ha igaz ez a démonosdi, már minden bizonnyal megpróbálták ezt, hisz nem tegnap óta ismeri egymást a két magiszter, de minden bizonnyal valami miatt ez nem sikerülhet. Mindezek után viszont a nő ismét rákérdez, hogy akkor segít-e neki a férfi, mire Lucius csak sóhajt egyet, s megrázza a fejét.*
-Nem is várom, hogy könyörögjön. Csak azt akarom, hogy normálisan viszonyuljon hozzám, semmi többet. *mondja komoly tekintettel, majd ismét sóhajt egyet, s fejével a szemközti bőrkanapé felé bök.*
-Csináljuk ott. Ha ennyire fogalma sincs, mivel játszik, legalább üljünk le hozzá. *ő mondjuk eddig is ült, de talán a kanapén egymás mellett mégiscsak kényelmesebb lesz, s talán nagyobb sikerrel fognak járni. Így hát fel is kel a helyéről, s odasétál az említett bútordarabhoz, majd leül, s kezét a nő felé nyújtja.*
-És most? Hogyan tovább? *kérdi, bár nem mondhatni, hogy túlságosan repked az örömtől ettől az egésztől.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-10-21, 1:33 am

- Én soha nem is öltem volna meg őt. *jelenti ki igen csak indulatosan és talán sejti a férfi, hogy ez is egy ok, amiért nem bírja őt a nő, mivel szerelmes volt Charles-ba, igen, így ennyi idő után már biztos benne, hogy imádta a férfit és bárhogy is viselkedett, ők akkor egy pár voltak és csodás volt. Na de az most a múlt, így térnek rá a magiszterségre is, melyet Sideris csak Demien miatt vállalt el, de a leszólás már igen csak meglepi.*
- Hogy maga milyen gyerekes... egyébként pedig, a saját érdekeimet tartom előbbre, nem pedig a gyerekekét. *jelenti ki magabiztosan, mivel számára tényleg nem számít, hogy ki hal meg itt és ki nem, nem véletlenül kínzott már meg diákot a szobájában is, tudják csak, hogy hol a helyük. A téma viszont tovább terelődik és végül Sideris is megnyílik annyira, hogy elárulja, mi is ő valójában, azaz hát nem teljesen, mert végülis ember, de a démon se túl gyenge odabent.*
- Mert Demien tette belém... egyesített vele... még nagyon régen, nem volt más megoldás és a démon nem hagy el, mert nem akar. Tehát Demien tehetetlen! *igen, a démon szerelmes és ő maga is fontosnak tartja azt a lényt, ki szintén közel áll a szívéhez. És ezt a kapcsolatot szeretné teljesen ő irányítani, mert néha minden egyszerűbb lenne akkor...*
- Rendben, a normális viszonyért tenni fogok! *bólint rá végül, majd ahogy hallja a szavakat, mi szerint menjenek a kanapéra, nyugodtan megfordul, majd megigazítja fekete szoknyáját és már le is ül a bőrkanapéra, így fordulva Lucius felé, egyik kezében a gyűrűvel, míg másikat a férfi kezére kulcsolja. Talán Lucius is sejti, hogy ezt most nem kell félreértenie...*
- Tegye a másik kezét a gyűrű és egyben az én kezem fölé, majd a négy elemmel egyszerre támadja meg a gyűrűt, én pedig alulról fogom! Elvileg érezni fogjuk, hogyha sikerült! *a nő lehunyja szemeit is, úgy koncentrál, majd hogyha Lucius elkezd varázsolni, latin szavak hagyják el Sideris ajkát. A gyűrű forróvá válik, égeti a nő kezét, de nem áll le, így engedve meg, hogy az remegjen, szinte vergődjön a tenyerébe és Lucius érzései is mintha össze-vissza kavarognának, a múlt kísérti, jövőképeket lát, akár csak Sideris, tehát amolyan lelki-terror félét vet be a gyűrű, ez amolyan megpróbáltatás, mivel a jövőt igen csak apokaliptikusan, negatívan mutatja be, de hogyha mindketten jól koncentrálnak, akkor végül a gyűrű hirtelen emelkedik meg, hozzáérve Lucius kezéhez is, majd ez után visszaesik Siderisére és végül... az összeforrot kezüknek köszönhetően, valami történik, valami olyasmi, amivel a nő se volt tisztában. Ha vannak esetleg rejtett érzéseik, vágyaik egymás iránt, akkor most azok oly erőssé válnak, úgy felfokozódnak, hogy semmi se fog számítani. Hirtelen érzik meg a vonzódást, ez egy újabb próbája a gyűrűnek, mely idő közben a kanapé mellé esik le, a földre, így tartva tovább fogságban a két magisztert... Sideris viszont eleinte nem tesz semmit, csak meglepetten néz Luciusra, annyival másabb, kedvesek szemekkel, szinte teljesen emberinek mondható most mindez, a jégkirálynő mintha most sehol se lenne.*
- Lucius én... *néz rá kezeikre, majd lassan ajkaihoz emeli és egy forró csókot ad a hatalmas kézre, mely egyébként oly nagyon tetszik neki és picit közelebb is húzódik hozzá.*
- Soha nem mertem elmondani, hogy mennyire helyesnek tartalak... *buknak ki belőle a szavak és vált is át tegezésre, mintha teljesen kicserélték volna, így másik keze ösztönösen simít végig az izmos felső testen, majd tér át a nyakra, így ismerkedve az izomzatával, hiszen még sose érinthette, neki ez tiltott gyümölcs volt, ahogy Sideris is neki és bár még mindig az, most valahogy nem tud gondolkodni, csak az ösztönei cselekednek és a gyűrű odalent bocsátja is feléjük azt a bizonyos áldást, melytől majd valószínűleg rosszul érzik magukat, de végül ajka lassan a férfi ajka felé közeledik és szinte félénken érinti meg egy apró puszival, mintha az elutasítástól, az ismételt kiakadástól tartana, hiszen mégis csak egy vérfarkassal van dolga.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-10-21, 2:16 am

-Az épp elég nagy baj. *feleli a férfi, s hirtelen kezdi úgy érezni, talán ennek köszönhető ez a felé táplált gyűlölet Sideris felől. Valamiért ezek szerint ő életben akarta hagyni Charlest, annak ellenére, amit művelt, erre jött ő, aki megölte azt a férfit, aztán még itt is maradt az iskolában magiszternek. Viszont ez a hozzáállás cseppet sem megnyerő Lucius számára, így osztja le szépen a másikat, hogy nem csak magával kéne mindig foglalkoznia, hisz itt a tetteinek több száz gyerek is az áldozatául eshet, de ahogy hallja, ez a legkevésbé sem izgatja Siderist. Erre már nem is tud mit reagálni, inkább csak magában morog rá egyet. Végül azért kiderül az is, hogy egy démonnal osztozik a testén a Cruoris ház feje, s most minden bizonnyal ennek a démonnak a kiűzése miatt van rá szüksége Siderisnek, mivel valamiért még Demien se volt erre képes.*
-Demien tette magába a démont? De hát miért? *érdeklődik tovább a férfi, s bár nem akar ennyire kíváncsiskodni, mégse tehet róla. Ilyen dolgokat egyszerűen nem tud csak úgy elengedni az ember a füle mellett, úgy, hogy ne akarna legalább minimális szinten többet megtudni róluk. Sideris viszont ezután ismét rákérdez, hogy akkor hajlandó-e segíteni neki, ő pedig végül rábólint, de csak úgy, ha normálisabban áll ezentúl hozzá, mert már kezdi nagyon unni ezt a beképzelt, lekezelő stílust. A nő rá is bólint a dologra, így végül a bőrkanapéhoz sétálnak, ahol leülve a férfi végre kinyújtja a kezét Sideris felé, amire a nő rá is kulcsolja sajátját, míg másik kezét is kinyújtja, a gyűrűvel a markában. Miután meghallgatta Sideris utasítását, csak bólint egyet, majd úgy is tesz, ahogy a másik kérte. A gyűrű fölé emeli másik, nyitott tenyerét, majd még egy pillantást vet a nőre, aki már be is hunyta szemeit, rákészülve a koncentrációra. A férfi csak sóhajt még egy aprót, majd ő is behunyja szemeit, s erősen koncentrálni kezd. Nem kis energiaráfordítás szükséges a négy elem együttes használatára, így egy rövid ideig eltart a folyamat, de végül Sideris is érezheti, mintha kezeik között kavarogna a levegő, s egyszerre lenne hideg és meleg. A férfi egyre erősebben támadja a gyűrűt, miközben Sideris is kántál valamit. A csecs-becse meg is kezdi ellenük a védekezést, méghozzá hamis jövőképek bemutatásával, de mégis mindezt teljesen hihetően teszi. Viszont mindketten fel voltak készülve valamiféle védelemre, így mindez nem ijeszti el a párost a varázslás folytatására, sőt, csak még erősebben koncentrálnak, s támadnak. A gyűrű végül megemelkedik, hozzáérve Luciushoz is, majd végül visszahullik, s legurul kezük közül a földre. A két magiszter viszont olyat érez, amit idáig még soha, legalábbis egymás iránt. Vonzalmat, méghozzá elég erősen. Pár perccel ezelőtt még meg akarták ölni egymást, most viszont úgy érzi a férfi, hogy nagyon is vonzódik ehhez a gyönyörű nőhöz, akinek most a kezét fogja, s akinek a szemei olyan szépen, érzékien csillognak most rá.*
-Azt hiszem... sikerült. *jelenti ki a férfi, majd a kezére pillant, amit lassan Sideris az ajkaihoz emel, s egy csókot lehel rá. Lucius ajka mosolyra húzódik, főleg, mikor meghallja a következő szavakat.*
-Én is hasonlóan érzek... Gyönyörű vagy. *indul meg szabad keze, s végig is simít vele a nő arcán és haján, miközben ő a nyakát, s mellkasát simogatja. Úgy tűnik, ez a gyűrű egy újabb védelmi funkciója, bár az is lehet, hogy maga az alap hatása, nem tudni, mindenesetre a két magiszter most teljesen másképp áll egymáshoz, mintha nem is ők lennének. Mikor a nő egy csókért indul meg, ő is közelebb hajol, s ajkaik össze is érnek egy pillanatra. Elég félénk kis puszi volt ez, de aztán Lucius újabb csókért hajol, s most már valóban meg is csókolja a gyönyörű nőt. Eleinte még lassan, érzékien, majd minél jobban belemelegednek, úgy túr bele a dús, fekete tincsekbe, s vált egyre szenvedélyesebbé a csók.*
-Mire vártunk eddig? *kérdi szinte lihegve a férfi, mikor egy pillanatra mégiscsak megszakad a csók, s ezt a pillanatot kihasználja lassan át is tér ajkaivel a nő nyakára, s most azt kényezteti kicsit, miközben szinte fölé mászva fekteti hanyatt ülő helyéből a nőt a bőrkanapén.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-10-21, 2:31 am

*Nem áll módjában válaszolni a további kérdéseire, egyszerűen nincs semmi köze se hozzá, hogy Demien miért tette, ahogy ahhoz sem, hogy Sideris pedig miért hagyta neki, hogy megtegye. Inkább csak varázsolni kezdenek, azért jött végülis ide, nem pedig másért, tehát egyik keze a férfiéra kulcsolódik, míg a másikba kerül a gyűrű, így hát nemsokára meg is kezdődik annak védelmének a legyőzése. Bizonyára jó páron áthatol a két magiszter együttes erejének köszönhetően, a jövőképek pedig semmit se jelentenek Siderisnek, meg se rezdül tőle... A gyűrű pedig a földre hull és az utolsó, legerősebb védelmi funkció jön létre, ami nem más, mint a vágy felébresztése, így tekintenek hát egymásra és valahogy, olyan más most minden, a Cruoris ház feje se képes rájönni a turpiszságra és valahogy, nem is akar... *
- Majd kiderül, de nem most... *most más a fontos, így emeli ajkához a férfi erős kezét, hogy egy puszit leheljen rá, majd már bókol is neki, bár nem tudja, hogy miféle visszajelzés fog érkezni majd Luciustól, de ahogy hallja, ez kölcsönös vonzódás és hát igen, tényleg szép ez a nő, nincs ezen mit tagadni. Egy kis puszi is elcsattan kettejük között, majd ez után a puszi átvált valami másba, valami... komolyabba, így csókolják meg egymást és Sideris ajkai is bátran nyílnak szét, átengedve magát Luciusnak, hogy had csókolja úgy, ahogy akarja. A hajába túr a férfi, amire csak egy apró sóhaj szakad ki ajkai közül a nőnek, majd amikor hallja a kérdést, csak a szép szemekbe tekint.*
- Féltem, hogy elutasítasz... *adja meg a választ, majd lassan el is fekszik a másik kanapéján, kezeivel pedig magára is húzza a magiszter urat, fejét oldalra dönti és enged a kényeztetésnek.*
- Biztos szabad ezt? *agya próbál ellenállni a gyűrűnek, de tettei nem ezt sugallják, hogy kezei behatolnak a felső alá, így simítva végig a csodálatos testen és bizony, szemeivel is azon tekint végig, miközben le is kapja Luciusról a felsőt. Akarja a férfit, most valahogy mindennél jobban, talán itt az ideje, hogy a sok vitát levezessék egymáson, így már azt is érezheti a másik, hogy hirtelen repül le a nőről, méghozzá neki a falnak - na nem durván -, majd kezei szét is lesznek feszítve és Sideris már ott is terem előtte, így csókolva meg ismételten, véve át az irányítást és ez után jöhet a nyak, majd pedig a mellkas kényeztetése, miközben kezei a nadrággal bajlódnak, láthatóan nem óhajt semmit se elhúzni, túslágosan is vágyik most a másikra és az irányítást se óhajtja ám átengedni.*

//fagy//

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-11-11, 3:02 pm

//olvad//

*A magiszteri páros elég nagy erőt vet be annak érdekében, hogy a gyűrű minden védelmén átjussanak, s úgy tűnik, ez sikerül is nekik. Viszont mikor az apró ékszer mindkettejükhöz hozzáér, majd lehullik a földre, valami megváltozik a szobában, na meg a két magiszterben is. A nemrég még dühös pillantások valami teljesen másba csapnak át, olyan pillantásokba, mely az egymáshoz vonzódásról tanúskodik. Pár szót még szólnak egymáshoz, de Sideris aztán csak megcsókolja Lucius kezét, s ezzel kezdetét veszi a gyűrű utolsó védelmének hatása. Az apró, puhatolózó puszit egy csók követi, s mivel Lucius jól csókol, így a nő ajkai közül hamarosan egy kis sóhaj is hallható, na persze ehhez a hajtúrás is hozzájárul. Egyre szenvedélyesebb ez a csók, de végül ismét szétválnak ajakik, s a férfi most Sideris nyakát kezdi el csókolgatni, miközben a nő magára is húzza őt a bőrkanapén. Persze Lucius keze sem tétlenkedik közben, a csinos comboktól kiindulva elkezdi felfelé simogatni a nőt az oldalán. Legbelül mindketten érzik, hogy ezt nem szabadna, de a gyűrű ereje túl nagy ahhoz, hogy ellen tudjanak állni a testiségeknek. Sideris azért feltesz egy kérdést, miközben Lucius a nyakát falja, mire a férfi nem mozdul el, csak ugyanoda leheli a választ.*
-Nem tudom... de nem is érdekel. *forró ajkai tovább csókolják a másikat, miközben a nő simításai csak egyre jobban feltűzelik. Mikor Sideris leszedi róla a felsőt, muszáj elszakadnia tőle, s mielőtt még újra visszafeküdhetne a másikra, a mő máris a falhoz repíri őt. Eleinte csak meglepetten pislog párat, főleg, mikor a kezei is szétfeszülnek, s mozdulni sem bír, de mikor Sideris is megérkezik elé, csak elmosolyodik a férfi.*
-Milyen huncut valaki. *többet ha akarna se tudna mondani, mivel a magiszterasszony már le is csap ajkaira, s szenvedélyesen csókolni kezdi, áttérve később egyéb testrészekre is, és ami azt illeti, a nadrág se marad túl sokáig a férfin. Természetesen Lucius is felsóhajt időnként, néha pedig csak egy hangosabb nyelés adja a nő tudtára, hogy élvezi, amit csinál, tehát a csókokat és simításokat, viszont így, lefogva ezt egyelőre nem tudja viszonozni. Ami azt illeti, pillanatnyilag nem is küzd a kiszabadulásáért, inkább csak élvezi azt, hogy most Sideris a főnök, s tudja, ha egyszer el lesz eresztve, ezez az erőviszonyok majd megfordulnak, de addig is nem lesz semmi jónak az elrontója.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-11-11, 3:15 pm

*Nem szabadna ezt tenniük, Lilith és Demien miatt, de az agy kikapcsolt és az érzések is felerősödtek, hála ennek az átoknak, a gyűrű átkának, így esnek hát egymásnak, hosszan csókolgatva, kényeztető simogatásokkal ajándékozva meg egymást, amelyből Sideris is kiveszi ám a részét. A hűvös nőből most nincs semmi, hanem helyét egy szenvedélyes, igazán kedves és vad lélek veszi át, ki kívánja azt, hogy őt kényeztessék, de ugyanezt vissza is adja, tehát érezheti Lucius is mindezt. Nem számít, hogy mit szabad és mit nem, az agyuk most tényleg másképp jár, mintha mindent az ösztönök vezérelnének, így hát ahogy Lucius is visszafeküdne a nőre, már csak repül egyet, neki a falnak, de nem úgy, hogy fájjon neki bármi is, viszont a cruoris ház feje is ott van ám már, így csókolva meg ismételten, majd térve át egyéb testrészekre is.*
- Huncut? Ezt se mondta még rám senki. *mosolyodik el kissé, miközben egy újabb csókban forrnak össze, nyelvük is csodás táncot jár, majd a nadrág is lekerül, melyet a boxer is követ. Tény és való, Sideris nem húzza az időt, meg akarja szerezni magának azt, amit most övének érez, a férfit, Lucius testét, kihasználni ezt az éjszakát, hogy együtt élvezzék ki, így miután már teljesen meztelen a másik, keze az érzékeny részhez ér, miközben még erősebb lesz a kezek feszítése, kissé fájdalmas is már... de ezt a fájdalmat kompenzálják a nő tettei, ki ismét végigcsókol az izmos testen, így haladva lefelé és le is guggolva a másik elé. Oh, még csak véletlenül se térdel ám, tehát csak guggol, így ajkát és nyelvét is beveti a kényeztetéshez, néha fel-feltekintve a másikra. Nem rest sokáig elidőzni, de a feszítés mellett most már Lucius mást is érez, mintha teste lángolna, de ez nem történik meg, csak agyi támadás most mindez, nem túl erős, de mégis valamilyen szinten zavaró lehet, hogy majd szétég a teste, de ez a tűz valahogy más jellegű, mint a támadó varázslatok, ez inkább izgató... *

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-11-11, 3:35 pm

*Az agy kikapcsol, s mindent az ösztönök és a vágyak vezérelnek. Bár minimálisan próbál közbeavatkozni a páros elméje, az átok generálta vágyak annyival erősebbek, hogy egyikük sem törődik vele, s inkább csak egyre szenvedélyesebben csókolják és simogatják egymást. Luciusról kerül le elsőként a felsője, ami lerepül az ágyról, a ruhaneműt pedig ő maga követi, ahogy Sideris a falhoz taszítja. Semmi durvaság nincs benne, de mivel meglepő volt ez a lépés, s Lucius nem is számított rá, csak pislog párat, de aztán elmosolyodva fogadja a közeledő nőt.*
-Akkor épp itt volt az ideje. *vágja rá továbbra is mosolyogva, de szinte már az újabb csók közben. Mikor a nő áttér a nyakára és mellkasára, már ő is sóhajt egy nagyobbat, hisz Sideris is érti a dolgát, nagyon kellemes, ahogy a testével bánik. A nadrág és a boxer is hamar lekerül Luciusról, úgy tűnik, igencsak erős vágyakat váltott ki ez a gyűrű a párosnál. Mikor a nő rá is markol arra a bizonyos testrészre, a férfi megnyalja kissé ajkát, s vágyakozva tekint a szürke szempárba. De ekkor érzi meg a feszítő érzést, melyre kissé azért felszisszen hirtelen, de mikor a nő ajkaival végigcsókolja testét, majd a legérzékenyebb ponthoz ér, egy nagyot nyög hirtelen. Amúgy is kellemes ez az érzés, de így, hogy a teste megfeszül, valahogy még intenzívebben hat minden. Nyel is egy nagyot a férfi, miközben ismét felsóhajt, s lepillant a nőre, így mikor Sideris fel-felpillant, tekintetük is találkozik. Nagyon kellemes most mindez a férfinek, főleg, hogy Sideris nem is tudja le a kényeztetést egy perc alatt. Viszont mikor azt érzi, mintha lángolna egész teste, ami alapjáraton is sokkal melegebb, mint a többi emberé, kissé zavartan pillant le a nőre. Tudja, hogy ő csinálja most mindezt, és ami azt illeti, elég kettős hatást vált ki. Részben zavaró ez a forróság neki, másrészről pedig mégiscsak tovább húzza őt. Teste időnként meg is remeg ennek köszönhetően, hisz a nő játszadozása, a feszítés és ez a lángolás együtt már igencsak intenzív izgatásnak minősül. Már sűrűbben sóhajt s nyög fel, mint mikor még a kanapén voltak, de ez nem is csoda.*
-Te kis bestia. Ez isteni! *nem egy gyorstüzelő a férfi, de ha így folytatja a nő, na meg a gyűrű, akkor meglehet, hogy az együttlétre már újult erővel fog menni a férfi, de persze előtte majd ő is elbánik szépen ezzel a csinos teremtménnyel. Mindenesetre most csak tovább nyögdécsel a másik kényeztetésétől, az pedig, hogy a csúcsra ér-e most, csak Siderisen múlik.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-11-11, 3:52 pm

*Nem akar tovább várni, most akarja levezetni az eddig felgyülemlett feszültséget Luciuson, így vágja neki a falnak és kerül elé, hogy vetkőztetni, csókolgatni kezdje a férfit. Nem szándékozik lassúnak lenni, szépen elhúz mindent, miközben le is guggol elé, így feszítve ki még jobban a férfit, majd lehet, hogy a melegség nem kellemes, de ez van, nem kell mindent élvezni, egy kis szenvedéssel lesz igazán jó ez az érzés. Így hát a nő játszadozik, igen csak sokáig, hallgatva az édes sóhajokat, majd a szavakat is, melyek után elmosolyodik kissé, de nem engedi meg, hogy Lucius elérjen a csócsra, így kel fel lassan, még egy utolsó simítást adva odalentre, ez után pedig csak lassan hátrál el a férfitől, lassan végigsimítva saját testén, édes táncba kezdve. Csipője is ring, ezüstös tekintete pedig oly csábító, mint még soha... Lucius viszont ki van feszítve, még mindig és talán sejti, hogy Sideris úgy hiszi, csak nézni tud, nem tud kiszabadulni majd édes fogságából... így hát lassan a fűzős felső elkezd leomlani, de ebből még semmi se látszik, ugyanis lassan történik mindez, majd hátat is fordít a végfarkasnak, így mutatva meg hátulról is formás testét, melyeket mintha árnyak vennének körbe... Miközben táncikál, a ruhák maguktól omlanak le róla, szépen lassan, igen csak látványosan, mivel az árnyak vetkőztetik le a nőt, egészen addig, amíg csak egy fekete kis tanga nem marad rajta, de csak háturlól csodálhatja a fekete szépséget a férfi, így láthatja meg derékig érő haját is, de melleit egyáltalán nem. *
- Kívánsz? *bukik ki belőle a halk, de annál érdekesebb kérdés, így fordítja csak fejét hátra, kérdőn, kíváncsian nézve meg a kifeszített, meztelen férfit, melynek látványa igen csak a kedvére van.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-11-11, 4:21 pm

*Ez a kifeszítés és a kényeztetés nagyon jól esik a férfinek, még ha előbbi kissé kényelmetlen is, de tény, hogy fokozza az élvezeteket. Amikor viszont Sideris a lángolást is beveti, bár szintén fura érzés, de még egy olyan pluszt hozzáad a kényeztetéshez, amitől Lucius egyre sűrűbben nyög fel. Nem szándékozik hamar a csúcsra érni, de ha ez a nő így folytatja, ezt fogja elérni. Viszont úgy tűnik, ezzel Sideris is tisztában van, mivel a szavak hallatán végül feláll a férfi elől, abbahagyva ezzel a játszadozást. Ismét nagyot sóhajt a férfi, az utolsó simításba picit bele is remegve. Szemeit persze le se veszi a nőről, aki elhátrálva tőle saját testén simít végig igencsak csábítóan, majd táncikálásba is kezd. Lucius időnként megnyalja ajkát a látványtól, hisz meg kell hagyni, nagyon csábosan mozog most ez a nő. Mivel továbbra is érzi a falhoz szorítást, így nem ellenkezik, csak élvezi a műsort, ami egyre érdekesebbé válik, ahogy az árnyak is formálódni kezdenek a gaz csábító körül. Végül nem is Sideris kezdi levetkőzni a ruháit, hanem maguk az árnyak fosztják őt meg ruhaneműitől, ami tovább fokozza az izgalmakat, hisz ettől csak még különlegesebb a látvány. Amikor szinte már minden ruha lekerült a nőről, a férfi ismét egy nagyobbat nyelve tekint le a gyönyörű, formás popsira, melyet csak egy kis csíkban takar a tanga. Szeme végül lesiklik a magiszterasszony lábfejéhez, hogy aztán tényleg tetőtől-talpig, pontosabban jelen esetben talptól-tetőig végignézhessen a másikon. Mikor meghallja a kérdést, már nem bír csak úgy a falnál állva maradni a férfi.*
-Mindennél jobban! *vágja rá, s a következő pillanatban kitör börtönéből, s egyenesen Siderisre veti magát. Ágaskodó testrésze a formás popsinak feszül, ahogy a háttal álló nőt átkarolja, majd lecsap a nyakára, s azt kezdi el csókolgatni, miközben kezei a kerek mellekre vándorolnak. Eljött hát az ő ideje, most ő fogja kényeztetni a nőt, így némi simogatás után el is kapja a csinos testet a derekánál, az íróasztalhoz lép, majd egyik kezével egy mozdulattal söpör le mindent a földre, hogy aztán az asztalnak döntve csókolja meg vadul a nőt. Persze közben rá is markol a popsira, s lassan, de folyamatosan dönti a másikat hanyatt az asztalra. Amikor már fent fekszik, felmászik ő is fölé, s eleinte ismét a nyakat célozza be a csókokkal, de aztán folyamatosan megy lejjebb, egészen a mellekig, ahol azért felpillant a nőre.*
-Szóval szeretsz játszadozni? *kérdi, majd most ő is beveti erejét, s meglepően hűvös levegőt fúj a formás domborulatokra, ami ha megteszi a hatását, le is csap az ágaskodó bimbókra.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-11-11, 4:42 pm

*Nem szándékozik még elereszteni a másikat, hanem csak egy kis bemutatót tart inkább neki, így mutatva meg mindazt, ami benne rejtőzik, hogy tud ám ő táncolni is, mozogni is, hiszen nem olyan öreg ám a maga 28 évével... gyönyörű egy teremtés és tényleg tűzes, csak ezt a tűzet általában harc közben látják rajta, nem pedig a szexnél, de most talán erre is sor kerülhet. Egy kérdés is kibukik azért a nőből, de ahogy Lucius hirtelen szabadul ki, meglepetten pillant rá, de már csak az ágoskodó férfiasságot érzi fenekénél, mire cseppet el is mosolyodik és végül jönnek a csókok, az érzékeny simítások, melyek már most felizgatják a nőt, így sóhajt fel, fejét is elbillentve Luciustól, hogy egyre tovább és tovább csókolgathassa a szabaddá vált nyaki részt, majd a következő pillanatban el is lesz kapva, így kerül az asztalra, hol kezeivel átöleli a férfit és már vadul viszonozza is a csókot, mert remélhetőleg csókolóznak is idő közben... de a kérdésnél csak kíváncsian fürkészi a másik tekintetét.*
- Hogyne szeretnék... *ennyi csak a válasz, de testét hirtelen kirázza a hideg, ahogy felső testét éri a fújás és melle reagál is erre egyértelműen, tehát Lucius eléri a célját, Sideris pedig csak elfeküdve az asztalon élvezi tovább az együttlétük kezdetét, majd végül hegyes körmei a férfi húsába fájnak, méghozzá a hátánál.*
- Ne húzd tovább az időt, tégy a magadévá Lucius! Vagy tán félsz valamitől, esetleg tőlem? *suttogja bele mellkasába, hol kissé meg is harapja a férfit, majd ez után bocsánatkérő csókokkal bombázza a testét és kezd el lassan mocorogni alatta, tehát formás csipőjét és popsiját mozgatja egyre hergelőbben. Nem fog most fordítani a helyzeten, fizikálisan amúgy is erősebb a férfi és bár lehetne egy kis mágiát is bevetni, most ehhez nincs kedve, inkább élvezni akarja az estét.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-11-11, 5:07 pm

*A testi kényeztetés után Sideris tovább hergeli a férfit az erotikus táncával, na meg azzal, ahogy megszabadul ruháitól. Nem is csoda, hogy végül nem bír magával, s kiszabadul a lefogásból, rávetve magát a gyönyörű nőre. Férfiasságának keménysége cseppet sem enyhült a tánc alatt, így elég erős nyomást érezhet a nő, mikor Lucius mögé kerül, s csókolni kezdi a nyakát, melleit pedig kezeivel kényezteti. De természetesen nem akar ő se semmit elrontani, így jobban a nyakához engedi a másikat. Viszont csak a nyak csókolgatásának ideje lejárt, ideje jobban a tettek mezejére lépni, így fel is kapja a másikat az Exortus ház feje, s vad csókkal fűszerezve lép az asztalához, lesöpörve onnan mindent, felfektetve helyükre a nőt. Egy apró kérdés is elhangzik, a válaszra viszont Lucius huncutul elmosolyodik, majd felmászik ő is az asztalra, s most ő vet be egy kis mágiát a gyönyör érdekében. Hűvös levegőt fúj Sideris melleire, s mikor a bimbók már hegyesen állnak, a férfi le is csap, hogy most ő kényeztethesse a másikat. Kissé talán vad is, de nem annyira, hogy fájdalmat okozzon, de úgy tűnik, ez tetszik a nőnek, mivel ő viszont nem rest ezt megtenni, s körmeit Lucius hátába mélyeszti. Erre ismét felnyög a férfi, s válaszképp kissé megharapdálja játékszereit, majd felemelkedik, mikor Sideris ismét megszólal.*
-Mitől félnék? *kérdi játékosan, s kissé felszisszen, ahogy a harapás éri, de az azt követő csókok édesen csillapítják az enyhe fájdalmat.*
-Ne siess ennyire. Még visszakapod, ami jár. *feleli, s bár Sideris ajtáji mozgása csak még inkább ingerli, s ő is vágyik már a szexre, egy kis előjátékot még ő is akar, így már lejjebb is csúszik a másikon, s egy szempillantás alatt rántja le a kis tangát a másikról. Mivel Sideris az asztalon fekszik, így könnyedén tárja szét maga előtt Lucius a csinos combokat, hogy aztán ráhajolva az édes kehelyre kedvére játszadozhasson a másikkal. Persze néha egy picit odalent is lehűti a kedélyeket egy-egy apró fújással, ezzel ingerelve a másikat, sőt, néha Sideris belső combjába is beleharap kissé. Lehet, hogy ez a játék nem fog olyan sokáig tartani, mint amit a nő adott neki, hisz már mindketten nagyon vágynak az együttlétre, de szó, ami szó, ezt is nagyon élvezi a férfi, és ahogy Sideris testének jeleiből érzi, ezzel ő sincs másként.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-11-11, 5:17 pm

*Cseppet sem lepi meg a nőt, hogy a dolgozóasztalon kötnek ki és bár Demiennel ők az ágyat részesítették mindig is előnyben, most jó ez a kis változatosság, tehát nyugodtan fekszik el a kemény asztalon, így csókolva tovább a másikat, na meg persze élvezkedik is, hiszen felső testét simogatja és puszilgatja egyre tovább és tovább Lucius. De a játéknak már ideje lenne véget vetni, a nő így érzi, tehát hamarosan már körmei a másik húsába is vájnak, de a visszakérdezésre már nem kap választ a magiszter úr, hanem csak megharapdálja, majd puszikkal hinti le a mellkast is a nő. *
- Én nem sietek, csak kívánlak! *lihegi alig hallhatóan, de már lábairól le is kerül a fekete ruhadarab és nemsokára Lucius kerül közéjük, hogy egy kis hűtéssel felspécézett támadást indítson odalent, na meg nyelve huncut játékát is bevesse. Hangos nyögések hallatszódnak a nő felől, miközben kezei se állnak le a simogatással, így túr bele a másik hajába, kócolva is össze kissé, de ahogy telnek a percek és egyre inkább feltűzelődik a nő, úgy húzza fel a férfit magához, majd csúszik is lejjebb, így próbálva meg egy kis kicselezéssel rávenni a férfit, hogy belé hatoljon. Tehát úgymond ő teszi ezt meg, csak felhasználva a másikat is valamilyen módon és hogyha elég nagy az asztal, akkor fordítani is fog a helyzeten a magiszter asszony, tehát Lucius kerül lefelé, fölé pedig a nő, ki gyors ütemben kezd el mozogni, így óhajtva elérni majd a csúcsot, mely nála sincs ám túl messze, ez a hosszú előjáték csodás volt és már szeretne beteljesedni is. Kezeivel a férfi mellkasát simogatja, ajka csókért vágyakozik, miközben fekete hajtincsei szinte fátyolként borítják be kettejüket... így hogyha Lucius se ellenkezik, akkor el is fogja érni a csúcsot.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-11-11, 5:39 pm

*Eleinte csak a mellekre koncentrál a férfi, ott játszadozik a hűs leheletével, s ahogy hallja, Siderisnek már ez is elég lenne, ő már együtt akar lenni. Lucius viszont előbb még viszonozni akarja az előjátékot, amit kapott, így inti még egy kis türelemre a másikat.*
-Én is, de ezt is kívánom! *feleli Lucius, s pillanatokon belül már a nő lábai között köt ki. Nyelve játékosan mozog odalent, miközben néha ismét hűsíti a másik testét. A hangos nyögések egyre jobban feltüzelik a férfit is, aki ezáltal csak még jobban ráfókuszál a kényeztetésre, miközben Sideris a hajába túr. Amikor viszont a magiszterasszony hirtelen felrántja őt, ő maga pedig lejjebb csúszik, csak egy nagy nyögés hagyja el száját, mikor pénisze behatol a másikba. Meglepte ez a hirtelenség, még akkor is, ha ő az, aki a másikba hatolt, de olyan finom és kellemes mindez, hogy a meglepettség után már ismét a csókon van a hangsúly. Csak pár csípőmozdulatra van ideje Luciusnak, s Sideris máris megfordítja a felállást, így a magiszter most a saját asztalán fekszik hanyatt, s nagyokat sóhajt, miközben a gyönyörű magiszterasszony lovagol rajta. Ez az egész játszadozás annyira kellemes és finom volt, s most ez az együttlét is, hogy mindketten hangosan nyögdécselnek. Miközben Sideris Lucius mellkasát simogatja, a férfi a másik feneként, mellét vagy épp oldalát simítja végig. Ajkaik ismét egymásra találnak, s nyelvük újra huncut táncba kezd. Mikor Sideris a csúcsra ér, teste megfeszülései és érzéki rándulásai Luciusnak is megadják az utolsó lökést, így hosszan és hangosan nyög fel. Bizony ő sem bírta már tovább, így az ö teste is megfeszül, de hiába érzi el a csúcsot, egy picit még mozog a nőben, kiélvezve az édes pillanat minden egyes másodpercét, majd végül egy végső nagy sóhajjal megáll, s csak zihálva magához öleli a nőt az asztalon.*
-Ez... ez fantasztikus volt. *lihegi, de pillanatnyilag alig tud megszólalni, így inkább csak gyengéd csókokat lehel a másik nyakára, miközben lassan simogatja a másik hátát, továbbra sem szállva ki alóla. Majd Sideris leszáll róla, amikor akar, egyelőre még jó így egybeforrva.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-11-11, 5:49 pm

*A játéknak vége, most már úgy érzi a nő, hogy szüksége van arra a bizonyos érzésre is, hogy egymáséi legyenek, tehát hamarosan segít Luciusnak a behatolásba, de ez után nem hagyja a magiszter urat kibontakozni, hanem ismét ő akar lenni az, aki irányít, így kerül hát fölé és úgy végzi be eleinte gyors, majd lassuló, aztán ismét szapora mozgásokkal az éjszakát. Egy nagyobb sóhaj, apró rángások és hosszú csókok jelzik a végét, majd ez után Lucius is követi őt, így forrnak hát össze, miközben Sideris kedvesen el is fekszik a másik izmos testén. *
- Szerintem is csodás volt... oly régóta vágytam erre... *tudat alatt persze, olyan mélyen az agyában, hogy szinte maga se merte beismerni, hiszen tetszik neki a férfi, ez nem titok. Pár percig még nem mozdul, csak élvezi az utolsó perceket is, majd végül lassan lemászik róla, remegő testel kelve fel és csúszva le az asztalról is és kezét Lucius felé nyújtja.*
- Egy fürdő még belefér az estébe? *teszi fel kedvesen a kérdést, így nézve körbe az irodába, hiszen még soha nem látta Lucius szobáját, így a fürdőjét sem, de szívesen itt töltené az éjszakát, ez látszik rajta. A gyűrű még használ, talán a mai estére szól, nem tudni, így hát ha nem lesz elküldve a nő, akkor még a fürdő keresésére is indul és ha rálel, akkor csak bemászik a kádba, mely elég nagy méretű, és el is kezdi engedni a forró vízet és valamiféle kellemes habfürdőt is a vízbe.*
- Remélem csatlakozol... *szól ki még a másiknak is, így engedve maga mellett helyet, hogyha Lucius oda szeretne menni mellé vagy közeledni hozzá, hát megtehesse.*
- És most, hogy tovább? *kérdi kíváncsian, hiszen ami most történt, az felejthetetlen és fontos lehet még mindkettejüknek és mivel jelenleg a gondolatai se a régiek, teljesen máshol jár, azt hiszi, hogy talán lehet folytatása...*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-11-11, 6:13 pm

*Ezen az estén nagyon úgy tűnik, Sideris akar lenni az, aki inkább irányít, ez abból is látszik, hogy miután felhúzza Luciust a kényeztetéséből, ő maga intézi el a behatolást. Maga az aktus az asztalon esik meg, ahol ismét a nő kerül felülre, így lovagolva meg a másikat. Mivel az előjáték mindkettejüket eléggé felizgatta már, így egyikük sem bírja túl sokáig, s szinte rögtön azután, hogy Sideris a csúcsra ér Lucius is beteljesedik. Pár apró mozdulatra futja még tőle, majd lihegve ernyed el a teste, majd csókokkal és simításokkal öleli magához a másikat.*
-Hát most végre összejött. *mosolyodik el Lucius, majd lágyan megcsókolja a másikat. Egy pár perc pihenőt és bújást még adnak maguknak, végül Sideris lemászik a férfiről és az asztalról, Lucius pedig egyelőre csak könyökein támaszkodik meg.*
-Akár több is. *a felé nyújtott kezet elfogadja, de nem azért, hogy így szálljon le az asztalról, hanem hogy egy csókot hintsen rá. Ezt követően már le is mászik ő is, majd a háló felé int kezével.*
-Arra van. *utal szóban is a fürdőre, ahová csupán pár másodpercig tart az út. Mivel már meztelenek, Sideris rögtön bemászik a kádba, előkészítve a fürdőt, miközben Lucius pár lépésre tőle csodálja a gyönyörű testet. A csatlakozást illető szavakra csak elmosolyodik, majd már meg is indul.*
-Bolond lennék kihagyni. *már be is lép a kádba, s egyenesen magisztertársa mellé dől be, miközben combját kezdi cirógatni. Még egy kis sóhaj elhagyja ajkát, a kérdést hallva viszont a szürke szempárba pillant.*
-Nekem van egy ötletem. Fürödjünk le, és újult erővel ismételjük meg az előzőeket. Mit szólsz hozzá? Miénk az egész éjszaka... *bár Sideris nem ismeri ilyen téren Luciust, mivel ez volt még csak az első közös együttlétük, de a férfi elég jól bírja szuflával, így ő cseppet sem ellenzi a második, vagy akár harmadik menetet, amíg végleg ki nem fáradnak, s el nem alszanak. Hogy szavait nyomatékosítsa is, a comb cirógatás mellett ismét egy gyengéd csókkal kényezteti Sideris ajkait. A kellemes fürdő épp elég időt tud adni mindkettejüknek, hogy szusszanjanak egy picit, sőt, talán még ott belekezdhetnek egy újabb kellemes kényeztetésbe, amit majd az ágyon folytathatnak, de persze ehhez két ember szükséges, bár ahogy Lucius eddig tapasztalta a nőn, szenvedélyből és vágyból nincs hiány.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-11-11, 6:21 pm

*Nem maradnak már túl sokáig az asztalon, hanem a helyett inkább egy másik helyszínt választanak, hogy egy édes fürdővel fejezzék be az estét. Legalábbis Sideris egyenlőre így gondolja a dolgot, tehát meg is indul az adott irányba, majd otthon érezve magát fekszik be a kádba. Szép kis hely, tényleg csodás, így hát nincs más hátra, mint a forró víz megengedése, majd ezt követően Lucius behívása.*
- Szerintem is az lennél. *mosolyodik el kissé, majd amikor a férfi mellé ül, kissé közelebb csúszik hozzá, így bújva oda. Lehet, hogy ez furcsa lehet a másiknak, a mindig kemény és rideg nő most bújik, kedves és még mosolyog is, de ilyen énje is van neki, bár ezt nem sokan ismerik és jó ideig mintha feledésbe is merült volna. Most viszont csak rákérdez a folytatásra, amelyre válasz is érkezik, méghozzá rettenetesen pozitív.*
- Akár több menetben is benne vagyok Lucius! Nem szándékoztam még távozni. *keze neki is lecsúszik a másik combjára, majd picit feljebb is, tehát az édes csók mellett ott kezdi meg az előjátékot és az is lehet, hogy itt teljesednek be ma már másodjára is. Lehet, hogy lesz még több menet is ezen az estén, kiélik egymáson az ösztöneiket, de aztán úgy hajnal tájékán fáradtan és meztelenül térnek nyugovóra, egymást ölelve Lucius ágyában... És hogy mit hoz majd a reggel? Az csak később dől el.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-11-11, 6:40 pm

[Másnap reggel]

*Igencsak hosszúra, s meglehetősen furcsára sikeredett a tegnap éjszaka, bár erről egyelőre Lucius még mit sem tud. Pillanatnyilag nyugodtan alszik az ágyában, átkarolja Siderist. Mindketten anyaszült meztelenek, hisz ki tudja hányadik kellemes együttlét után végül úgy, ahogy voltak álomba szenderültek, s azóta egyikük sem ébredt fel. Most viszont már reggel van, s bár ősz, a felkelő napot most nem takarják felhők az égen, így az be is süt Lucius lakosztályába. A reggel és a napsütés megteszik hatásukat, s a vérfarkas ébredezni is kezd. Még nem nyitja ki szemét, csak öleli magához a meztelen testet, s fejét is a hajzuhatagba fúrja.*
-Jó reggelt szerelmem! *súgja kedvesen a másiknak, viszont ekkor érzi meg, hogy valami nincs a rendjét. Bár az együttlétek miatti alap testillat nem nevezhető éppen kellemetlennek, viszont ez az illat nem Lilithé. Furcsállóan nyílnak ki lassan szemei, s így pillantja meg a hosszú tincseket, melyek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetőek épp hófehérnek, épp ellenkezőleg, egy teljesen fekete üstök van most előtte. Szemei hirtelen pattannak fel, s húzza hátrébb fejét, így véve szemügyre is azt, amit az imént még csak érzett, hogy meztelen, sőt, a mellette fekvő nő is az.*
-Mi a fene...? *gyorsan rántja el kezét a másikról, amiben eddig Sideris egyik melle pihent, mivel ahogy átkarolta, pont az simult bele, majd hátrálni kezd az ágyán. Ekkor pillantja meg, hogy ki is fekszik mellette, s döbbent arcán nagyra nyílnak a szemek.*
-Sideris? Te meg mit...? Mi... mi a fene folyik itt? *nem, nem lett amnéziás, sőt, egyre-másra villannak be neki a tegnap éjszaka képei, csak hát mivel nem volt önmaga, így hirtelen nem tud mit kezdeni a helyzettel, így csak kipattan a másik mellől az ágyból. Annyira meglepte most ez az egész, hogy még eltakarni is elfelejti magát, na nem mintha nem került volna már elég közeli kapcsolatba férfiasságával Sideris, így csak döbbenten bámulja az ágyán a nőt.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-11-11, 6:53 pm

*Az éjszaka rettenetesen hosszúra nyúlt, így most már mindketten nyugodtan pihengetnek, egymást karolgatva, aprókat szuszogva és a kedves szavakra a nő csak picit mozgolódni kezd, egészen addig, amíg hirtelen azt nem érzi, hogy kifolyik alóla a talaj, magyarul Lucius szépen lelép mellőle, így pislogva nyitja ki szemeit, majd kerekednek is el.*
- Te meg mit keresel itt? *néz végig a másik testén és mintha egy apró pír is megjelenne az arcán, hiszen igen, tetszik neki és szépen lassan összeállnak a puzzle darabjai, így ül fel, majd hirtelen magára is húzza a takarót, hogy azzal takarja el testét. Igen, tudja, hogy mi történt tegnap este, de most... mégis olyan furcsán érzi magát és csak fekete haját izgaítja el arca elől.*
- Tegnap mi... mi... *buknának ki belőle a szavak, de most se olyan határozott, hirtelen lelkiismeret-furdalás kezdi el gyötörni, hiszen Demiennel van, hogy lehet, hogy most mégis egy másik férfi ágyában ébredt, pont Lucius mellett és ez az egész. Csak levágja a takarót, majd hirtelen pattan ki az ágyból, így sietve ki a dolgozószobába, ahol az asztal felé még csak nem is mer nézni, hanem ruháit kezdi el magára húzni.*
- Ezt nem szabadott volna! Lucius ez... ennek nem kellett volna megtörténnie. *pillant vissza a válla felett a zavart tekintetű férfire, de mégse fog neki támadni, nem őt hibáztatja, főleg nem azért, mert tudja, hogy mennyire csodás volt ez az éjjel és bizonyára Lucius számára se volt rossz.*
- Miért tetted? *lép végül oda elé, a gyűrűre most nem is gondolva, csak zavartan néz végül körbe a szobába és akármerre tekint, mindenhol ott voltak, megfordultak, az emlékek, ahogy egymáséi lettek, ahogy Lucius hozzá ért és csókolgatta. Szemeit is behunyja egy kis időre... nem is tudja, hogy most mit kéne tennie. Párbajozzanak? Egy ilyen éjszaka után? Nem, az képtelenség...*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-11-11, 7:14 pm

*Minden adott egy kellemes, őszi reggeli ébredéshez. Kipihentség, napsütés és egy meztelen test Lucius sajátja mellett. De mégse mondható olyan idillinek ez a kép, hisz most nem a szerelme fekszik a férfi mellett, hanem a Cruoris ház feje, Sideris. Mikor Lucius kinyitja szemeit, s erre rádöbben, zavarodottan hátrál ki az ágyból.*
-Hogy én mit keresek itt? Ez az én szobám, az én ágyam! *vágja rá a magiszter, miközben a magát pironkodva takargató nő felé tekint. Neki ki is megy a fejéből, hogy eltakarja magát, de nem is a másik testét nézi, hiába tekint arra, inkább csak a tegnap este eseményei zajlanak le lelki szemei előtt. Mikor Sideris is megszólal, kimondatlanul is a tegnapi együttléteikre utalva, majd kiviharzik a szobából, Lucius csak leül az ágya szélére, s két keze közé fogja arcát, majd a hajába túr.*
-Úristen... mit... mit műveltem. *motyogja maga elé, hisz a két meztelen test emléke mellé egy másik ember arca is bevillan neki, méghozzá Lilithé. Hogy tehette ezt vele? Hogy csalhatta meg? Nem is foglalkozik pillanatnyilag a másik szobában ügyködő nővel, csak bámul maga elé a fürdőszobaajtóra, ami újabb emlékeket idéz fel benne.*
-Nekem mondod? Nekem barátnőm van! Mi a fene ütött belénk? *pillant végül mégis a nő irányába, mikor meghallja szavait. Bármennyire is kellemes volt a tegnap éjszaka, ennek sosem szabadott volna megtörténnie, legalábbis addig biztosan nem, míg egyiküknek is mással van kapcsolata. Amikor Sideris már felöltözve lép oda elé, már ő is kapcsol, hogy valami nem ártana rá, így a félrehajított takaró felé int, ami meg is indul, eltakarva végül a férfit deréktől lefelé. Amikor viszont meghallja a kérdést, Lucius rögtön fel is pattan, ügylve a takaróra, amit maga köré csavar.*
-Én? Mi az, hogy én? Tudtommal ehhez ketten kellettünk. És te miért csináltad? *nem emlékszik már rá, hogy ki kezdte az egészet, hogy ki ért úgy a másikhoz legelőször, ahogy nem kellett volna, hisz annyi csók, érintés és miegymást történt az elmúlt éjszaka, hogy azt nem lehet számon tartani.*
-Mi a fene ütött belénk? Eddig legszívesebben elkerültük a másikat, most meg ez... ez így nem normális! *neki sem jut eszébe pillanatnyilag a gyűrű, viszont ebben a takaróban nagyon hülyén érzi magát, így csak félrehajítja, s a szekrényhez lépve gyorsan magára kap pár ruhát.*
-Mit fogunk most csinálni? *kérdi majdnem ugyanazt, amit tegnap kérdezett tőle Sideris, bár abban már most biztos, hogy a válasz nem ugyanaz lesz rá, mint ami akkor volt.*

Tárgy: Re: Lucius Benedict Fenris lakosztálya 2011-11-11, 7:22 pm

*Igen-igen, tisztában van vele nemsokára már Sideris is, hogy hol tartózkodik, így néz egyre meglepetten a férfi felé, majd hirtelen villannak be az emlékek, az érintések, szinte még mindig magán érzi azokat a csodálatos csókokat, amelyeket nem szabadna, tehát felpattan, így viharzik ki a szobából, hogy magára kapja ruháit, melyek szana-szét vannak, de egyértelműen mind odatalál a magiszterhez, majd nem sokkal később már vissza is lép Luciushoz, nem is foglalkozva most a reggeli merevedéssel - már ha most van -, se semmivel se.*
- Nem tudom, hogy miért tettem. Gyűlöllek, ez nem változhatott meg csak úgy... Tegnap, amikor ide jöttem... *a szavai és Lucius kérdései hirtelen villantanak be még egy képet, amely a szex előtt kezdődött, tehát a nő ismét kimegy a hálóból, így térve be a dolgozószobába, ahol a gyűrű a markába is repül hirtelenjében.*
- Ez egy hamis ereklye volt, nem az, amit én kerestem, egy álca! A fenébe! *lép az ablakhoz, mely már ki is tárul előtte és teljes erejéből az óceán vízébe hajítja azt, hogy ez ne ismétlődhessen meg még egyszer, majd amikor meghallja a további kérdést, csak komor tekintettel néz a másikra.*
- Mi semmit! Megtörtént, ezen nincs mit tagadni és nem csak neked van barátnőd, nekem ott van Demien, ami kissé komolyabb, mint egy diáklányt megfektetni párszor és kavarni vele. Lilith túl fogja élni, de Demien mit fog mindehhez szólni? *buknak ki belőle az őszinte szavak, mert tényleg azt hiszi, igazából, hogy Lucius csak játszadozik azzal a Corivan lánnyal és hát ha ez a helyzet, akkor majd talál magának valaki mást.*
- Ez még egyszer nem ismétlődhet meg! Nekem most azt hiszem, hogy mennem kell, viszlát! *indul is meg az ajtó felé, amelyen át el is hagyja a szobát. Csodás volt ez az este, felejthetetlen és úgy érzi, hogy Lucius számára is, de mégis tiltott volt és több ilyet nem engedhetnek meg maguknak, mert a tetteiknek következményei lesznek. Így sétál hát át saját szobájába, majd mossa meg magát ismét, lemosva minden mocskát.*

» Sideris Valbraith lakosztálya
» Demien Remus Cornwlade Lakosztálya
» Demetrius lakosztálya
» Noel lakosztálya
» Lucius Rufinus