Édességek vihara

Tárgy: Édességek vihara 2009-11-30, 3:49 pm

A főutcán sétálva egy magas tornyú épületre lehetsz figyelmes, mely hófehér színű, de ha benézel, akkor a szivárvány összes színében találhatsz bent különlegesnél különlegesebb dolgokat. Az épületnek nagy ablaka van, így a bent lévő csigalépcső is tökéletesen látszik. Az ajtón, mely szintén hófehér színű, akár csak az épület, egy nagy tábla található, mely a bolt nevét hírdet: Édességek vihara.
Ha belépsz, mindent megtalálsz, ami ínyedre való. Vannak itt csokik, cukorkák, a legártatlanabb fajtákból, de természetesen egy mágusvilágban nem csak varázstalan édességek léteznek. Kaphatsz itt olyan cukrot, amelytől elered az orrod vére vagy esetleg egy másiktól hasmenésed lehet, de olyan is, amelytől furcsa hangokat adsz majd ki és ez több emeleten keresztül, hiszen a csigalépcső újabb emeletre visz, ahol még több furcsaságot találhatsz. Tehát amit keresel, azt itt mind megtalálod, legalábbis szinte mindent, hiszen olyan édesség nincs, amely komoly kárt tehetne az emberekben, de ha olyan dologra vágysz, valószínűleg nem itt fogod keresni.

Tárgy: Re: Édességek vihara 2009-12-31, 6:09 pm

-Akkor minden rendben. *biccent, elengedve a lányt. A halvány pírra nem is reagál igazából semmit, amikor a lány visszafordul az édességbolt felé, követi a tekintetével. A szavakra csak sejtelmesen somolyog, amíg a lány nem néz rá, és felédiz magában a múltját, ami elől az árnyak közé, és egészen az Új Zéland melletti óceánra, tengerekre, vizekre menekült. Olyan helyre, ahol nem kellene lennie, hisz tengeribeteg, és a vízzel sincs valami kellemes viszonya. De ide keleltt jönnie, ide üldték, ami teljesen megérthető. A külső alatt rejlő belső.* -Pontosan ezért. Vág az agyad, mint a beretve, látom friss vagy. *mondja egy apró, finom biccentésel a lány szavaira, zsebrevágott kezekkel. Halkan csilingel a csengő, a maga éles hangján, amikor belép a lány mögött a boltba, és becsukja maga mögött az ajtót. Gyorsan körbepillant az üzletben, majd visszanéz a lányra, egy cseppnyit kétkedő szemekkel, ráncolt szemöldökkel.* -Tényleg azt várod, hogy km-re pontosan megmondjam? Maradjunk annyiban, hogy a kontinens másik oldaláról. Egy kontinensnyire innen. *mondja kissé elgondolkozva, a boltban nézegetve körül, kezeit kivéve a zsebéből, kissé arrébb sétálva, elindulva a boltban, hogy körülnézhessen. Aztán megcsóválja a fejét.* -Az én szívemet minden bizonnyal nem. Egyrészt, mert nem hoztam magammal fizetőeszközt, másrészt, mert nem rajongok annyira az édességért. Talán majd Halloween ünnepén. Az újévben a mi szokásaink egy kicsit mások, mint errefelé, úgyhogy hacsak nem árulnak szalmát, gyufát, és puha párnákat, akkor ez nem az én boltom. *mondja kissé sejtelmesen, majd visszanéz a lányra.* -Hátte? *dobja vissza szinte az összes kérdést, mintha csak mesét várna a lány eddigi életéről.*

Tárgy: Re: Édességek vihara 2009-12-31, 6:29 pm

*Miközben besétálnak az édességboltba, a srác válaszol Cat kérdésire, bár úgy tűnik, kicsit félreértelmezte azt.*
-Nem, te lökött. Nem a km érdekel, hanem az ország neve. *próbálja magát a lehető legegyértelműbben kifejezni magát, hogy rendes választ kapjon a kérdésre.*
-Egy kontinensnyire sok-sok ország van. *fűzi még hozzá, majd nézelődni kezd a boltban. Itt aztán tényleg minden megtalálható, mi szem-szájnak ingere. A legkülönfélébb színű és ízű cukorkák és csokik. Ahogy a választékot vizsgálja, azért a srácra is figyel így szavai megütik a fülét.*
-Nem? Pedig kintről annyira nézegetted a cukrokat, hogy lefogadtam volna, hogy megkívántad valamelyiket. *mondja őszintén meglepődve a lány, majd a következő szavakra ismét Jacob felé fordul.*
-Én sem vagyok helybéli, szóval azt magam sem tudhatom, hogy errefelé milyenek az újévi szokások, de én nem csak halloweenkor szeretem a cukorkákat. Ennek semmi köze egyik ünnephez sem. *mosolyog a fiúra Cat.*
-Amúgy mire kell a szalma, a gyufa meg a párnák? *kérdez vissza, hisz nem nagyon érti a fiú szavait. a kérdés feltevése után viszont rajta a sor, hogy válaszoljon a saját korábban feltett kérdéseire, amit Jacob nemes egyszerűséggel egyetlen szóban viszonoz.*
-Én Angliából jöttem és mint mondtam, én is Cruorisos vagyok. Öhm... nem tudom, mi érdekel még. Kérdezz és válaszolok. Persze, ha olyat kérdezel. Addig én válogatok a cukorkákból. *mondja, majd valóban elkezdi vizsgálni az édességeket. Ő hozott magával némi pénzt, így ha nem is sokat, de valamennyit tud vásárolni a nyalánkságokból.*

Tárgy: Re: Édességek vihara 2009-12-31, 6:41 pm

*A lökött megszólításra kissé félrdönti a fejét, felvonja szemöldökét, aztán hagyja a dolgokat. Persze, szavajárás, rá lehet fogni.* -Svédország. *mondja egy apró biccentéssel. A vezetéknevét direkt nem árulta el, bár minden bizonnyal teljesen felesleges lenne. Nem ismeri mindenki a régi dinasztiákat, ráadásul az igazán nagy királyoknak nem vezetéknevük volt, hanem jelzőjük és sorszámuk. A lány szavaira halvány mosoly suhan át az arcán. Elgondolkozik, mit reagálna a lány, ha megmondaná, hogy nem a süteményeket és édességeket nézte, hanem sokkal inkább a lányt figyelte az üvegen keresztül, hogy ne legyen annyira feltűnő. Minden bizonnyal meglepődne. Eljátszik pár gondolattal, míg megszólal, lassan sétálva.* -Nem egészen az édességeket néztem, bár valóban a kirakatra szegeztem a tekintetem. *mondja egy cseppet sejtelmesen, miközben tovább sétál a polcok között. Aztán egy laza fonákkal üti le a labdát, a beszélgetés képzeletbeli labdáját.* -Vallás kérdése. *még a vállát is megvonja, eléggé flegmán, majd megáll, és egy darabig elnézi a mozgó, ugráló mikulásokat, és csokibékákat.* -Szóval Anglia. *egy kérdést átugrott, de szándékosan.* -Angliában a szokás halloween-kor nem tudom, hogy pontosan mi. A miénk a keltákig nyúlik vissza. Írországgal szomszédságban, és barátként ugyanazt tesszük. A kelta, és egyéb, ősi, pogány népekhez hasonlóan, akik persze tökéletesen fent tudtak maradni a vérvonal által, emgvannak a hagyományaink. Mivel hamar sötétedik, ezért nálunk a "buli" délután kezdődik. Hatalams máglyákat rakunk, majd egy körmenet végén az óévet jelképező boszorkányt, szalmabábut rávetjük a tűzre. Ezzel űzzük el a régi esztendőt, és várjuk az újat. Amikor a rakás teljesen leégett, akkor pedig egyszerűen elmegyünk aludni. A körmenet ideje alatt persze mulatság van, és olyanná változik a havas fennsík, mint valami parádé. Aztán minden eltűnik. *mondja, majd a kérdezz-felelek részre eltöpreng, mit is krédezhetne.* -Angliából mikor és mért épp ide? *teszi fel az első, talán legegyszerűbb kérdést.*

//Fagy//

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-01-06, 10:20 pm

//olvad//

-Áhh, szóval egy újabb északi srác. *szökik egy mosoly a lány arcára az országnév hallatán. Sirius is északról jött, bár egy picivel közelebbről, Norvégiából. Már a lány otthonához közelebbről. Közben újabb kérdést tesz fel a srácnak, amire egy rövid várakozás után meg is kapja a választ. A szavakat hallva értetlen arckifejezéssel fordul ismét a srác felé.*
-Nem az édességeket? Akkor mit? Csak nem bejön az eladó? *hecceli Cat Jacobot és bizony neki fogalma sincs, hogy pont hogy őt lesték az üveg tükröződéséből. Közben a lány visszafordul, hogy válogasson az édességekből, de közben figyel a fiúra.*
-Áhá, így már értem. Én nem vagyok valami vallásos... *mondja egyszerűen Cat, bár azért hallgatja tovább Jacob mesélését.*
-Hmm, ez nem hangzik rosszul. Biztos jó buli lehet. Megnézném egyszer. *mondja a lányka, majd hirtelen megfordul és feltartja a zacskót.*
-Kééész. Megvagyok, több most nem kell. *mondja a srácnak, majd az eladóhoz fordul és kifizeti neki a finomságokat.*
-Gyere, majd menet közben mesélek. *mondja, majd meg is indul az ajtó felé, ami ismét csilingelve nyílik ki, és Cat kilép a főutcára, hátra pillantva, hogy a fiú követi-e.*
-Na gyere, nem várok örökké. *mondja mosolyogva, majd ha a srác is kiért, lassan elindul az utcán.*
-Szóval... még december eleje, közepe táján érkeztem ide. Pár héttel előtte kaptam egy levelet, amelyben az állt, hogy a Mysterio ismét megnyitotta kapuit és várja a diákokat és én is felvételt nyertem. Nem tudtam, hogy hogy is vehettek fel, ha nem is jelentkeztem, de kicsit utána jártam a helynek és megtetszett. Izgalmas a története és úgy tudom a tanításuk is nagyon jó. Ráadásul rögtön fel is voltam véve. Így úgy döntöttem, akkor már eljövök. *mondja, majd kivesz egy hosszú, gumicukor szerű nyalánkságot a zacsiból és rágcsálni kezdi.*
-Na és te? Miért pont a Mysteriot választottad? *érdeklődik ő is a séta közben.*

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-01-06, 10:33 pm

-Újabb? Nem tudtam, hogy inváziót indítottunk az iskola ellen. *kissé összeszűkíti a szemöldökeit, homlokát ráncolja, miközben a lány szavain értetlenkedik. Nem olyan nagy a fenti népesség, hogy hatalmas invázióval ellepjék az itteni, Új Zélandtól nem messze fekvő iskolát. Mondhatni egyáltalán nincsenek olyan sokan. Aztán a lány heccelésére sejtelmesen villantja meg a szemeit, miközben titokzatos félmosoly is megjelenik a szája sarkában.* -Nem az eladó.. *mondja kissé megemelgetve a szemöldökeit, mintha csak flörtölne a lánnyal, persze nem szokása az efféle játék, de valóban inkább a lányt figyelte a kirakat visszatükröződő felületén, mint az édességeket.* -Ha kíváncsi vagy rá, akkor előtted áll az utazás. A túristákat nem dobjuk ki, úgyhogy a következő szilvesztert akár északon is töltheted. De az Íreknél is hasonlóak a hagyományok, csak a sarki fény és a hó, meg a hideg nélkül. *teszi hozzá, mint egy teljesen mellékesen, legyintve a kezeivel. Aztán tovább lépdel, miközben nézelődik, bár egy cseppet sem válogat. Mikor hallja, hogy a lány felszólal, mely szerint készen van a válogatással, zsebrevágja a kezeit, és úgy sétál vissza lassú, könnyed léptekkel Cathez. Reménykedik a válaszban, ám előbb a business, a fizetés van hátra, amit a fiú végigvár, majd egyszerűen megindul a lány után.* -Én pedig nem maradok el örökké. *fogja meg az ajtót, majd becsukja maga mögött, intve még az eladónak, aztán tovább sétál, miközben hallgatja a lány szavait, és történetmesélését. Nem kell rá várni, hamar felveszi a lány tempóját, és mellette lépdelget. Homlokráncolva, eltöprengve figyeli, hallgatja a lány szavait.* -Nem tudod, hogyan, de felvettek, mikor nem jelentkeztél, és egyből idejöttél? Te sem vagy szívbajos. *mondja kissé összehúzva a szemöldökét, halvány félmosollyal, majd a lány kérdésére elnéz a távolba.* -Nem jöttem, küldtek. Áthelyeztek egy másik iskolából, és ez tűnt a leginkább megfelelőnek. Ilyen egyszerű. *mondja, mintha mi sem lenne természetesebb, bár nem igen fejti ki a témát, és egy cseppet el is csendesül.*

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-01-20, 3:10 pm

*A tegnapi nap már járt Seol szigetén és mivel megtetszett neki a kis város, így ma is arra vette az utat, tehát amikor a révész átvitte a kikötőbe, akkor először csak körbenézett, szokásához híven, majd megindult a hosszú főutcán. Kimondott célja nincsen, inkább csak körbe szeretne nézni és ha lát valamit, akkor majd oda úgy is benéz.
Öltözéke tőle megszokott… azaz még se teljesen, mivel még mindig gyászol. Tehát fekete nadrág, pulcsi, szövetkabát és egy ezüst-fekete csíkos sál, lábain pedig csizma, igazi angolos darab pihen.
Zsebre dugott kézzel sétálgat az utcán, viszont fekete szemei megakadnak egy kis bolton. Végigsimít most is tökéletesre fésült haján, majd lassan meg is indul a kirakat felé. Először csak beles, utána fog csak betérni, hogy ha biztosan tetszik neki az a hely. Szóval most kukucskál egy kicsit, meg még eldönti magában, hogy mit is kéne vennie. *

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-01-20, 3:15 pm

*Ahogy a kastélyban sétálgat, úgy gondolja hogy inkább friss levegőre van szüksége, így hát miután sikerült kijutnia a kastélyból egy hosszú főutcára keveredik amin sok érdekes boltot, kocsmát és hasonló helyeket lát. De egy dolgon megakad a szeme, egy cukorka kirakat, de természetesen nem ez a fontos, hanem a jóképű fiú aki előtte áll. Lassan közelebb sétál a kirakathoz a fiú mellé.*
-Hú-ha mennyi édesség. Ilyet se látni mindenhol, nem igaz?
*Pillant fél szemmel a fiúra majd vissza a kirakatra, nem akar tapadós lenni, így inkább először vár a reakcióra*

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-01-20, 3:21 pm

*A kirakat után szemei a bolt neve felé vándorolnak és így mosolya még szélesebb lesz. Már épp elgondolja, hogy bemegy, de ahogy fordul, hírtelen egy leányzót vesz észre maga mellett, így kissé meglepetten pillant rá, főleg, amikor a lány hozzá szól, de lassan elmosolyodik és visszapillant a kirakatra. *
- Szerintem menjünk be. *javasolja, majd mégy egy rövid ideig kíváncsian fürkészi a lányt és végül jobb keze meg is indul felé. *
- Nathaniel Cronfield vagyok, az Inflatus házból. A Myserioba járok, de ha jól sejtem, akkor te is. *mondja és ha a kézfogás megtörténik, akkor lassan meg is indul a bejárat felé, ahol kinyitja az ajtót és ha Sarah vele tart, akkor előre is engedi, ahogy azt illik. *
- Csak a hölgy után. *egy kedves mosoly és ha már mind a ketten bent vannak, megérzi a furcsa illatot, ami átjárja az egész kis helységet és kissé ámuldozik. *
- Itt tényleg mindent meg lehet találni, amire az ember vágyik. Egyébként te mi járatban vagy errefelé? *kérdi továbbra is a lány szemeit figyelve, majd lassan beljebb sétál és elkezd körbe nézni, de egy dologban biztos, vásárolni se fog elfelejteni. *

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-01-20, 3:28 pm

* Halványan elmosolyodik, mikor felé néz, majd a rövid kézfogás meg is történik*
-Nevem Sarah Dreamfire, igen én is a Myserioba járok, de én a Cruoris ház tagja vagyok.
*S e közben lassan mind ketten belépkednek a boltba s ahogy körbetekint egy rövid időre meg is lepődik*
-és.. Hogy mi járatban vagyok itt? Hát.. tegnap érkeztem, és vágytam egy kis friss levegőre, meg igazából kíváncsi voltam arra hogy milyen is ez a hely. Mivel tegnap nem volt idő körbevezetni, mert nagyon későn érkeztem és inkább pihenni tértem.
*Közbe néha szemei az édességek felé terelődnek, de természetesen a fiúról se feledkezik meg*

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-01-20, 3:34 pm

- Ezek szerint Sarah. Hát nagyon örvendek és üdv a csapatban. *utal ezzel arra, hogy üdvözli ő is az iskolában. *
- Tetszeni fog ám ez a hely, ne aggódj. *egy kedves mosoly, majd kinyitja a lány előtt az ajtót és miután belépnek, eszébe jut valami. *
- Tegnap találkoztam egy Cruorises lánnyal. Chloé a neve, igazán rendes, szerintem majd vele is össze fogsz futni. *túl sok embert még nem ismer, de a lány házában lévő embereket kedveli, bár eddig csak lányokat ismer onnan, de ez egy cseppet se zavarja. Már miért zavarná? Pasiból van vagy mi a szösz. *
- Ha gondolod, akkor elmászkálhatunk majd valamerre a bolt után, de szerintem én itt most bevásárolok, hiszen jó lesz elraktározni pár finomságot. *és már sétál is a polcok között. Levesz pár normális fajta csokit, melyek között van fehér- és tejcsoki is, majd pedig a cukrokhoz lép. *
- Hmm, van ám választék. *pillant hátra a lányra, majd végülis úgy dönt, hogy vesz a sima gumicokrokból néhány szemet. *
- Te is veszel valamit? *érdeklődik kíváncsian, miközben odasétál az eladóhoz és amikor kifizetett mindent, egy kis zacskóba összecsomagolja a nagy értékeket és a lányhoz sétál, várva, hogy ő mit szeretne itt venni és persze erre kíváncsi is. *

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-01-20, 3:41 pm

*Pislogva néz körbe a bolton*
-Nem is tudom, annyi minden van itt, de most hogy mondod!
*Csokikhoz lépked majd a tejcsokik közt nézelődik, majd kivesz pár számára nagyon jól kinézőt, s cukrokból pedig a c-vitaminos, s gyümölcsös cukrok közül válogat. Majd ő is kifizeti a maga kis csomagját s a várakozó fiúhoz lép.*
-és.. Nem igazán ismerek még senkit, úgy hogy én úgy vagyok vele majd találkozom velük.
~De ha mindenki olyan jó fej, mint ő akkor úgy érzem társassággal nem lesz baj, bár nem érdemes nagyon mindenkivel összeismerkedni, még a végén olyat mondok amit nem kéne..~
*Közbe kisétálnak a boltból, de ahogy tovább sétálnak eléggé elgondolkodik s ez által elcsöndesedik*

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-01-20, 3:51 pm

- Hát igen, választék az van, nem panaszkodhatunk. *mosolyodik el és miután kifizette a maga kis adagját, a lány felé sétál, majd kíváncsian nézegeti, hogy miket is vásárol a lány. Úgy tűnik, hogy elég sok féle dolgot vesz, így miután mindent kifizetett, ismét kinyitja előtte az ajtót, hogy távozzanak. *
- Viszlát. *köszön hátra az eladónak, majd utána ismét a figyelme középpontjába a leányzó kerül. *
- Mivel még új diák vagy, így nem meglepő ám, de szerintem hamarosan szerzel majd barátokat. Tudod, itt elég sokféle ember van, szóval ne aggódj. *egy bíztató mosoly, majd egy ideig még csendben sétálnak a főután, amikor Nathnek támad egy ötlete. *
- Nincs kedved megnézni a vízesést? Itt van, nem túl messze. Biztosan tetszene. Vagy esetleg a Szivárvány tóhoz is elnézhetünk, szóval mondd csak, hogy mihez van kedved. *próbálkozik valami társalgással, hiszen nem szeretné, hogy ha Sarah unatkozna mellette, hisze az saját magának is egy rossz pont lenne. Vele általában szeretnek beszélgetni, főleg a lányok, bár mindenkinek ő se lehet szimpatikus. Ha tudná a lány, hogy mibe keveredett már a suliban... ahj, még jó, hogy itt nem gondolatolasók az emberek. *

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-01-20, 3:59 pm

*A csöndet viszonylag elég hamar megtörik s ettől észbe is kap, hogy megint elmélyült*
-Oh..hát nem is tudom, a szivárvány tó szerintem túlságosan is kislányos számomra, a vízesés viszont jobban hangzik..
*Így most már a fiú vezetésével célirányosan mennek. A lány kicsit láthatóan erősen gondolkodik valamin, de egy rövid idő után kimondja azt amit gondol.*
-Mondd, itt mindenki ilyen jó kisfiú és kislány, vagy vannak itt olyan csapatok is akik inkább ilyen bajkeverők?
*Kérdezősködik kíváncsian, mivel sose volt az a lány aki sokáig bírja magában tartani az apróbb csínytevéseket, később a helyek kiismerésével már mást is..*

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-03-16, 10:29 pm

*A leányzó bizony most vásárolni jött ide, Seol szigetére és mivel még nincs túl késő, így hát az üzletek is nyitva vannak. Csak lassan lépked végig a főutcán, majd kék szemeivel ide-oda nézelődik, majd végül meglátja a számára jelen pillanatban legfontosabb üzletet, ami nem más, mint az Édességek vihara. Gyorsan oda is lépked, majd bekukkant a szépen megvilágított üzletbe és kíváncsian nézelődik, de még nem megy be. Ma egyébként egy fekete nadrágot visel, hófehér sportcipőt és hófehér, kapucnis pulcsit, aminek kapucnija most a fején van, de hosszú, fekete hajtincsei kilógnak alóla és bizony a hírtelen helyváltoztatásaiból és mozgásából rá lehet jönni, hogy ki is áll a kirakat előtt.*
~ Júj, tök jól néznek ki. Mennyi minden, mennyi édesség? De...biztos bemenjek? És mit is vegyek? ~ *annyira tanácstalan, de még mindig nem indul meg az ajtó irányába, csak szemeit legelteti a jobbnál jobb árukon és végül nagyon lassan meg is indul az ajtó felé, de útközben még megáll, mivel a kirakat nagyon zsúfolt és érdekes dolgokat lát.*

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-03-16, 10:50 pm

* Troy gondolkozva sétál fel-alá a szobájában és egyszerűen nem tudja, hogy mi ütött belé, mikor Jasmine-nal volt a parkban. Az biztos, hogy győzedelmeskedni akart felette, de ahogy mondta, hogy félt tőle... Kicsit elszomorította, mert csak ugyan nem akarta bántani, meg semmi célja nem volt, csak játéknak indult. Valahogy nem tudja elfelejteni, pedig csak két napja volt, úgy érzi muszáj valamit csinálnia, így amellett dönt, hogy elmegy sétálni, az általában jól szokott végződni. Legalább is mindent át tud gondolni normálisan a friss levegőn, mint a zárt levegő nélküli szobában. Így hát fogja magát és elindul Mystral-ba egy kicsit körül nézni, elvégre úgy se volt ott, meg hát ideje lenne már megvennie a kisállatát. Egyre több diáknak van már kisállata és szeretné ha neki különleges lenne, így az előtt kéne megvennie a mókust mielőtt bárkinek is eszébe jutna ez a fajta házi kedvenc. Így mikor leér a kastélyból, egyenesen a révészhez megy, hogy átvigye a túl partra és onnan eljusson Mystral-ig. Mikor ez megtörtént meg sem állt a főutcáig, elvégre minden út onnan vezet valahova, meg a boltok is ott vannak. Így mikor sétálgat az utcán, körbe nézve a boltokon látja, hogy egy-kettőben még van "élet", tehát nincs zárva. Mikor tovább megy, akkor fedezi fel az ismerős cuccban lévő alakot. Fehérben van... és ő csak egy embert ismer, aki szeret fehérben lenni és az nem más, mint Michelle. Az arcára egy mosoly kúszik, majd közelebb sétál hozzá és mikor odaér ráköszön. *
- Szia.
* Lehet, hogy megijesztette, mivel eléggé váratlanul köszönt rá, de hát ez van, majd legfeljebb bocsánatot kér, mostanában úgy is jól megy neki... *
- Mi járatban erre?

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-03-16, 11:03 pm

*Miközben nézelődik, lassan lehúzza fejéről a kapucnit, majd megigazítja hosszú, most hullámokban lévő, fekete hajtincseit. Bizony egy cseppet mint ha kócos lenne, na de ez a leányzót most annyira nem zavarja, hiszen nem látja senki se, legalábbis abban a hitben van, egészen addig, amíg közeledő lépteket nem hall. Nem fordul rögtön a hang irányába, hiszen ez egy sétálóutca, bárki mászkálhat errefelé, viszont amikor meghallja a hangot, majd a köszönést, lassan fordítja az exortusos fiú felé a fejét és arcára egy kis mosoly kúszik. *
- Szia. *hangja kedves, mint általában és szemei kíváncsian csillognak meg, ahogy a rég nem látott fiúra pillant. A kérdés hallatán ismét szembe fordul a kirakattal, majd betekint újból.*
- Arra gondoltam, hogy be kellene vásárolnom egy kis édességet. Velem tartasz? *kérdi, de a választ meg se várva, már el is kapja Troy kezét és gyengéden húzni kezdi az ajtó felé. Ha persze ellenkezést érzékel, el fogja engedni, nem akar erőszakoskodni, de egyedül se szeretne vásárolni és talán a srác benne van a dologban. Ahogy belépnek az ajtón, a kis csengő már jelzi is, hogy bizony vendégek érkeztek. A kéz el lesz engedve, majd a leányzó ide-oda ugrál a kis üzletben, majd hamarosan azt vehetjük észre, hogy egyik kezében egy zacskó gumicukrot tart, másikban csokik vannak és hamarosan ez az adag bővül. A fiúra sandít menet közben, majd meg is áll előtte egy kis időre, amolyan szünet félére.*
- Öhm, te amúgy miért jöttél erre? Csak nem te is édességet veszel? Esetleg valami mást szeretnél? *kérdi ismét kíváncsian, majd ha kap választ, akkor bizony már a kasszához is lép és a zsebéből elő is halássza a pénzt, amivel fizet. Miután minden megtörtént, egy nagy, hófehér szatyorral a kezében lép vissza a srác mellé.*
- Én megvagyok. Ha te nem szeretnél semmit, akkor mehetünk is. *egy bíztató mosoly, majd keze már a kilincs felé indul és ha Troy is egyet ért, bizony távozóra is fogja fogni, de azért nem rohan annyira.*

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-03-16, 11:28 pm

* Bizony sétálás közben egy ismerőst lát meg a kirakatnál és oda is sétál hozzá, majd köszön neki. Nagyon fel se fogja, hogy mit mond Michelle, már akarna is válaszolni a kérdésére, de ő csak húzza a fiút, oda bent meg kb. szóhoz se bír jutni, mert úgy rohangál a lány, mint a mérgezett egér. De mikor megáll előtte, vesz egy mély levegőt és megszólal. *
- Én csak úgy sétálni jöttem. Meg gondolkozni. Aztán jöttél te, mármint én, és már húztál is be.
* Mondja, hogy ő mit is csinált erre felé, az biztos, hogy nem vásárolni jött, bár egy bonbon megfordult a fejében, hogy odaadja Jasmine-nak az este miatt. De inkább kiverte a fejéből, most valahogy nem tud rá gondolni, mikor itt van vele Michelle, vagy is épp fordítva, mert hát ugye a lány húzta be a boltba. Majd mikor úgy tűnik, hogy végzett oda is sétál a kasszához, és amíg a leányzó fizet, addig Troy nyugiban végig tudja nézni, hogy milyen is ez a bolt és, hogy mik is vannak itt. Hát jó nagy, és teli van minden földi jóval, amit gyerek csak eltud képzelni. Olyan ez mint egy álom, még a szája is tátva maradna, ha tudná, hogy egyedül van és nem figyeli senki, de ebből a képzelgésből Michelle lágy hangja hozza vissza a való világba. *
- Persze mehetünk.
* igaz nem tudja, hogy mit mondott vagy kérdezett, csak a mondat utolsó felét hallott, és abból azt vette ki, hogy mehetnek, de hát majd elválik, legfeljebb Michelle leszidja, hogy mért nem figyel rá. Pedig figyel, csak épp belemerült az egyik képzelgésébe, hogy mi minden van itt. Ha minden igaz akkor kilépnek az ajtón, persze elsőnek Michelle és csak utána Troy, azért a kellő illedelmet tartsuk meg... Szóval, amint kint vannak újra a bolt előtt, mosolyogva kérdez. *
- Rég nem láttalak, mi van veled? Mostanában úgy eltűntél.
* Mert bizony nem látta, pedig kiment az olyan helyekre, ahol gyakran összefutottak, de ahelyett, hogy a lánnyal futottak volna össze, mással találkozott. *

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-03-16, 11:45 pm

*A boltban bizony csak tesz vesz a leányzó, semmi jó dologról nem akar lemaradni és mivel a családnak azért van pénze és a lánykára szívesen költenek a szülők, így nem kell aggódnia a pénz miatt se, bár nem veri nagy dobra ezt az egészet. Tehát még vásárlás közben érdeklődik a fiútól, de Troy nem tűnik túl bőbeszédűnek és csak annyit mond, amennyit Michelle is sejtett már.*
- Értem. *bólint is hozzá, majd szépen oda is lépked a pulthoz és már fizet is. Ez után pedig irány a srác, aki bizony nézelődik össze-vissza és hát na, látszik rajta, hogy tetszik neki ez a hely, bár ahogy a sütinek is örült, bizony édes szájú a srác. Michelle emlékszik még arra a bizonyos tejszínhabra is, így kissé nagyobb mosoly jelenik meg az arcán, mint ami eddig volt látható, de ezt a másik már nem láthatja, hiszen hamarosan kint is van a főutcán és ahogy az ajtó becsukódik mögöttük, hírtelen megáll, majd elkezd kutakodni és végül egy csokit vesz elő, melyet át is nyújt a srácnak.*
- Tessék, ez a tiéd. *egy kedves mosoly és hogy ha a fiú megvizsgálja, bizony láthatja, hogy fehér csokoládét kapott, amelyben még eper darabkák is vannak és hát elég jól is néz ki, talán ízleni is fog neki, bár ki tudja, lehet, hogy ezeket pont nem szereti. *
- Hát, nem sok. Sokat tanulgatok, meg találkoztam egy minisztériumi emberrel, elég sok időt töltök Joshal és hát, élem az életemet. *mondja egy apró mosollyal, majd hamarosan ő maga is beleharap egy édességbe, ami nem más, mint egy zöldalmás ízű gumicukor, majd azt kezdi el rágcsálni.*
- Nem tűntem el. Én mindenhol ott vagyok. *mosolyodik el ismét, majd lassan meg is indulnak a sétálóutcán, hogy ha minden igaz, de közben a kék szempár néha a fiú arcára téved.*
- Na és veled mi van? Hogy állsz Jasminevel? Vagy talán inkább Ayshat kellene kérdeznem? *a második nevet már kissé halkabban mondja ki, bizony nem kedveli azt a lánykát, de hát ez már csak az a ő dolga. És hogy kíváncsi-e? Persze, hogy az, hiszen nagyon szereti Troyt, így szeretné, hogy ha boldog lenne.*

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-03-17, 12:00 am

* Nagyon nem sok mindent csinál mikor Michelle behúzza a boltba, csak álldogál és várja, hogy a lány végezzen. De addig persze körbe néz, mert még nem látott ekkora boltot tele édességgel. És hát fura az egész a számára, hiszen ez nem egy normális kis közért, ahol mindent lehet kapni, hanem egy varázsló édességbolt, ahol sokkal több minden van, mint egy normális mugli közértben. Majd már ki is jönnek a boltból, ahol a lány a kezébe nyom egy csokit, csak kedvesen mosolyog. *
- Köszönöm.
* Majd a farzsebébe csúsztatja a csokit, most valahogy nem tudja megenni, ahhoz túl sok minden kavarog a fejében, és még mindig nem talált rájuk választ, kezdve a barlangos kalanddal... Majd megtudakolja, hogy Michelle merre járt, és akaratlanul is felfigyel a névre. *
- Josh-al?
* Csak ezt a nevet kérdezi vissza, mert ez eléggé érdekes. Minek tölt sok időt vele? Elvégre Michelle a legutóbbi veszekedésükkor, jó mondjuk az akkor volt mikor együtt voltak, akkor kijelentette, hogy ő nem akar semmit se Josh-tól, akkor most... Nem érti, de ahogy Jasmine tanácsolta nem is próbálja most már megérteni a női nemet.
Igazából el is felejti, hogy mi volt a minisztériumi emberkével csak ezt akarja megtudni, aztán utána jöhet a többi. De azért arra, hogy nem tűnt el megenged egy halvány mosolyt, de mikor visszakérdez és Aysha nevét hallja... El is tűnik egyből az arcáról a mosoly. Még mindig nem derítette ki, hogy mi volt a barlangban, és kezdi aggasztani, hogy az egész valóban egy álom volt és semmit nem is fog erről találni. De még Aysha se tudott sok információval szolgálni. De ezt valahogy elfelejtette említeni a lánynak, mikor az uszodában voltak, hogy volt a könyvtárban és keresett a nőről, de mivel nem várakoztathatja Michelle-t a válasszal, elfelejti ezeket, majd végül megszólal. *
- Kicsit sok minden történt... Ugye amikor szakítottunk akkor pár napra rá találkoztam Aysha-val, és hát... Volt egy kisebb kalandunk a barlangban, de azóta se jöttem rá valamire, ami ott történt. Jasmine-t meg utoljára vasárnap láttam.
* Próbálja elmondani ezt az egészet érthetően, majd legfeljebb Michelle kérdez. *

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-03-24, 9:19 pm

* Sietve nyargal végig a főutcán abban a reményben, hogy még nyitva találja az édességboltot. Hirtelen döntött úgy e kési órában, hogy bizony neki megint ennie kell ama kókuszos finomságból, nem bírja ki holnapig, így gyorsan magára kapta tornacipőjét és egy vékonyka kabátot s már indult is a kikötőbe. Hiába a nagy sietség a révész a megszokott tempójában vitte át a hullámzó tengeren, hiába kérlelte, hogy siessen, még az édességből is ígért neki csak nem állt kötélnek. Így kipattanva a bárkából, ahogy csak tőle tellett futott a jól ismert útvonalon, meg-meg állva egy kis szusszanásnyi sétára. Tán fortuna kacsintott rá vagy a nyitvatartási idő hosszú, de még nyitva találta az édesszájúak barlangját, így be is esett rajta, mellkhasot döngető szívveréssel.*
- Jó-jó-jó estét! * köszönti az eladót kissé lihegve, s azon nyomban a kínálat felé kanyarintotta tekintetét habzsolva a megannyi élvezetet okozó nyalánkságok felé. Tudja ő, hogy konkrétan mit szeretne, de egy újdonságot is ki akar próbálni, mit el is visz a kastélyba.
A leányzó egy kissé zilált állapotú most, haja kócos a futás miatt, a kis vékony kabát, egy farmer és tornacipője látható rajta, arca sminktelen de vidám. Persze nála van az órán kapott medál is, mi ott búvik pólója alatt, de erről senkinek sem kell tudnia.*

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-03-24, 9:52 pm

*Akármilyen hihetetlen, de Nathaniel is éppen Mystral főutcáján sétálgat, egészen addig teljes nyugalomban, amíg el nem fut mellette egy ismerős alak. Kissé meglepetten fordul hátra utána, majd pislog párszor és már meg is fordul, kíváncsian figyelve, hogy Jasminet ma még is hová vitte a sors. Kissé meg is szaporozza a lépteit a fiú, mert hát be kell vallani, a lány nagyon gyorsan halad a célja felé, tehát az édességboltba. A kapuhoz érve Nath felpillant a táblára és el is mosolyodik.*
~ Valaki milyen édesszájú lett. ~ *mosolyodik el, majd kissé megigazítja kapucnis pulcsiját, levéve fejéről a kapucnit, majd be is sétál az üzletbe. A felső egyébként szürke színű, a nadrág pedig fekete, de minden esetre jól áll a fiúnak. Nath szeret jól kinézni, ezt le se tagadhatja, nem úgy mint azt, hogy helyes is. Saját elmondása szerint még mindig csak egy átlagos srác, bár amióta Rosa-al van, kissé kezdi másképp értelmezni a dolgokat, na meg ő maga is rettenetesen szerencsés, hogy egy ilyen szép és okos lányka az ő párja. A sentineles jelvény most ott van a mellkasán, szépen díszeleg is, hiszen büszke ám rá a fiú és már most fényesítgeti. Nem csak egoból, hanem hogy ha látja majd Roset, a lány biztosan kiszúrja majd rajta.
Na de most a lényeg az, hogy már az Inflatusos diák is a boltban van. Lassan oda is lopózik a lány mögé, majd kezeivel gyengéden megcsípi a lány két oldalát és a fülébe mondja.*
- Bú. *nem túl hangosan, de azért reméli, hogy ez a kis ijesztés be fog válni. A kezek hamarosan eleresztik ám Jasmine-t és a fiú most kíváncsian várja a reakciót.*

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-03-24, 10:09 pm

* A nagy sietségben persze hogy nem figyel a járókelőkre, így akár több ismerős mellett is elsuhanhat, hisz mindenképpen oda akart érni a boltba zárás előtt. Szerencséjére nyitva találja s meglepő módon egyszer sem akadtak össze lábai, mi nagy nagy szó Jasmine esetében. Hogy s hogy nem az édességek boltja nyitva áll s ő be is esik rajta. Gyorsan üdvözli napszaknak megfelelően a boltost majd egyből a finomságok tárházát kezdi el fürkészni. Még kezei is olykor a üvegen pihennek meg egy két ujjlenyomatot hagyva, de ez nem az ő baja lesz.*
- Kérnék szépen a kókuszós tekercsből egy kilót. Ez tuti.* mondja fel sem pillantva. Annyira elmerül az édességek választékában hogy észre sem veszi hogy nincs egyedül a boltban. Már éppen szóra nyitná ajkait mikor két oldalról megcsípik a lehető legérzékenyebb csiklandós helyen ami az oldalon lehet. Ijedten sikkantja el magát, ráadásul még egy bú-t is kapott füle tájékára mitől frászt kapott. Kimeredt szemekkel fordul meg ki akarja a temetőben látni ama fejfa felirattal, hogy szívbajos volt, de már az, erre Nathet pillantja meg kire abszolúte nem számított.*
- Nem volt szép.* vigyorodik el gyors levegőkapkodás közben, színpadiasan a szíve tájékára téve kezét. Az elsődlegese ijedelem után visszapillant az eladóra egy tessék várni pillantással majd újra Nathre emelkedik barátságos pillantása.*
- Mi szél hozott erre? Rég láttalak...* jegyzi meg kedvesen, de ez nem jelenti azt hogy nem hallott róla.*

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-03-24, 10:22 pm

*Próbált ám oda figyelni arra, hogy halkan jusson be az édességboltba, de amikor már becsukta maga mögött az ajtót, látja csak meg, hogy a leányzó milyen nagyon bele is merült a nézelődésbe, tehát most kell megzavarni. Úgy tűnik, hogy csendben Jasmine mögé is sikerül settenkednie, majd jöhet a kis ijesztés is, ami tökéletes sikert arat. A fiú egy hatalmas mosollyal az arcán figyeli a hamarosan vele szembe forduló lányt.*
- Dehogynem. Tudod, egy kis ijedtség mindig jól jön. *vigyorodik el továbbra is, majd a kérdés hallatán fejét lassan oldalra is dönti, úgy figyeli tovább a másik szemeit.*
- Tudod, valaki szépen elment mellettem az úton és én pedig kíváncsi voltam, hogy még is hova rohan. *itt körbe is tekint, majd a mosoly ismét megjelenik az arcán.*
- Azért azt nem gondoltam volna, hogy pont ide jössz. De ha már én is itt vagyok, akkor bevásárolok... ~ Rose biztosan örülni fog valami kis finomságnak. ~ *ezt a kis mondatot már csak magában teszi oda a mondat végére, mert bizony most nem elsősorban ő akar valami édességet enni, hanem a sentinel leányzót szeretné megajándékozni.*
- Nézzük csak. Mit is vegyek. Több dolgot akarok, de nem tudom. *jó pár polcot megnéz, majd végül ismét a leányzóra tekint.*
- Lenne valami ötleted? Szeretnék édeset, meg valami vicceset is... éééés, még nem is tudom. *mondja komolyan, de azért hamarosan a kezébe kerül egy tábla csoki, de azért ennél valami extrábbat szeretne, így hát néha azért Jasmine-re tekint, hát ha tudna neki segíteni egy picit.*

Tárgy: Re: Édességek vihara 2010-03-24, 10:38 pm

* Az ijesztés beválik, ha a srácnak ez volt a célja, kisebb szívbaj kerülgeti a lányt, ahogy egy érzékeny pontján megcsípi az infaltusos srác. Szembefordulva vele tesz egy megjegyzést, persze arcán hatalmas vigyor terül szét.*
- Már akinek. Eléggé ijedős vagyok alapból is, nem kellenek az extrák.* feleli kedvesen,bizony sokan megtudják ijeszteni hirtelen való megjelenésükkel, úgy hogy jobb lenne ha hozzászoktatná magát. A válasz hallatán lebiggyeszti ajkait egy pír is elönti arcát.*
- Ne haragudj nem vettelek észre. Rohantam hogy ezt a csodabarlangot nyitva találjam.* pillant végig mohó tekintettel, a számtalan választékon.*
- Megkívántam az édességet, nincs mit tenni, ilyenkor meg kell szerezni amint lehet.* kuncogja el magát, hallott arról hogy a terhes nők nagyon kívánósak, hát neki nincs szüksége állapotosságra ahhoz hogy kívángasson ételeket. Pillantása közben megakad egy mandulákkal körberakott kúp alakú süteményen.*
- Szeretném még ezt, azt és abból is jó tíz darabot.* sorolja mindazt amin megakad a tekintete. Közben Nathre is figyel, csak remélni tudja hogy nem hiszi hogy az egészet maga fogja megenni.*
- Hááát nekem az kókuszos tekercs nagyon ízlett múltkor.* mutat rá a finomságra, mi fel is van szeletelve falatnyi darabokra. ~ Vicceset? Hm...~ tekint körbe mire a felső polcon megakad a tekintete egy üvegfélén miben színes apró cukorkák vannak. A nevetés is kibuggyan belőle.*
- Az ott elég vicces? * mutat a két mell alakú üveg felé miben apró színes cukorkák vannak, a készítő hogy még élethűbb legyen a bimbót és környékét csokiból fagyasztotta az elejére. Kíváncsi mit szól hozzá a fiú, maga véleménye szerint nem véletlenül a felső polcon van hogy a diákok azért ne egyből azt szúrják ki, hisz szemmagasságban is rengeteg minden megtalálható.*